Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-14 / 137. szám

к|и^^СДЬ ^И>^ЩВЕ„Ф?#} Gombamártás: Süssünk — főzzünk Hozzávalók: 20 dkg gomba, 4 dkg zsír, 4 dkg liszt, másfél deciliter tejföl, kevés hagyma. A gombát ap­róra vágjuk, vagy ledaráljuk, 4 dkg zsíron Kévés reszeli hagymával, só büis nozzaauásaval fedő arait puhá­ra pároijuK. na zsírjára sail, 4 dkg liszttel meghintjük, ■ húsle­vessel, vagy vízzel felengedjük, jól felfözzük és tálalás előtt más­fél deciliter tejfölt adunk hozzá. Tejfölös karfiol: Hozzávalók: 1 kg karfiol, másfél deciliter tejföl, 6 dkg vaj, 2 dkg mor­zsa, 2 dkg liszt, másfél deciliter tej. A karfiolt rózsáira szedve jól megmossuk és forró, sós vízben fel­téve puhára főzzük, majd leszűrjük. Egy tűzálló tálat bezsírozunk, mor­zsával behintjük és a karfiolt úgy helyezzük rá, hogy a rózsái felfelé álljanak. Két dkg vajból, liszttel másfél deciliter tejjel fehérmártást készítünk, s tűzről levéve hozzá­adjuk a tejfölt, gyengén megsózzuk és a karfiolra öntjük. Két kanál finom morzsát 2 dkg vajban, vagy zsírban megpirítunk, ezzel meg­szórjuk a karfiolt és 10 percre forró sütőbe tesszük. Tálalás előtt 2 dkg vajat apró darabkában a tetejére ra­kunk. Szokták a karfiolt burgonyával pótolni, hogy kiadósabb legyen. Né­hány héjjában főtt burgonyát kari­kára vágunk, a tűzálló tál aljára tesszük es erre rakjuk a karfiolt. Ilyenkor 1 dl tejföllel és 1—2 dkg zsírral többet adunk hozzá és fő­ételként tataijuk. iveltpite: Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2 tojás, 2 dkg élesztő, 4 dkg vaj, vagy zsír, fél liter tej, 4 dkg cukor, citromhéj. Az élesztőt 1 dl langyos tejben felfuttatjuk. A tojássárgát cukor­ral, zsírral elkeverjük, hozzáöntjük az élesztőt, a tej felét, a lisztet, sót, utána a többi tejet, hogy egészen lágy galuska tésztát kapjunk, amit fakanállal kidolgozunk. Végül hoz­zákeverjük a tojások keményre vert habját és a tésztát letakarva három­negyed óráig kelesztjük. Utána 1— 2 percig újra keverjük. Fagyos zsír­ral kikent tepsibe öntjük, ahol 20 percig újra kelesztjük, tetejét meg­hintjük cukorral, vagy dióval. Las­sú tűanél fél órán át sütjük. Kibo­rítva langyosra hűtjük, utána koc­Kosmetika A száj ápolása Az arc szépségének lényeges kiegészítője az ápolt száj és a száj­ból elővillanó egészséges, hófehér fogsor. Tehát szájunkat és fogain­kat is gondozni kell, elsősorban egészségi szempontból. A fogak ápo­lásánál tehát arra kell törekedni, hogy a fogak közötti résekből az ételmaradékot rendszeresen eltávolítsuk, mert különben szaga van a szájnak. A száj rossz szaga ellen (melyek legtöbbször a rothadó ételmaradék, gyomorbaj okozója) jót tesz a hidrogénsuperoxidos ol­dat, amelyet menta, árnizs, vagy eukaliptus olajjal szagosithatunk. Az ajak felrepedezése, a száj-sarkak kipálása ugyancsak gyakori jelenség. Ezt okozhatják különböző vegyi anyagok, dohány, fűszeres ételek. Ha megfigyeltük, hogy melyek az ártalmas ételek, lehetőleg ne fogyasszuk. Gyógyíthatjuk lanolin tartalmú kenőccsel. Azonkívül a szájzúg kipálása ellen a száj fokozott tisztántartásával kell véde­kezni, így csökkenthetjük a gyulladást okozó bacilusok életképes­ségét. kákra vágjuk. Egyszerű, olcsó ebédtészta. Más változatban készíthetjük úgy is, hogy a tetejét megszórjuk cse­resznyével, vagy cukrozott megy­­gyel. Kapros túrós-lepény. Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 dkg cukor, 1 tojás, 5 dkg zsír, kb 2 dl tej, só, 1 dkg élesztő. Töltelék: 4ü dkg túró, 3 kanál cukor, 2 tojássár­ga, 1 kanál dara, 1 kanál apróra vá­gott zöld kapor. 1 dkg élesztőt ke­vés tejben feloldunk és a többi anyagokból az előbbihez hasonló mó­don nem túl kemény tésztát ké­szítünk. Langyos helyen kétszer megkelesztjük, ujjnyi vastag tésztát nyújtunk belőle és zsírral megkent tepsibe helyezzük. Amíg a tészta a sütőlemezen kel, elkészítjük a töl­teléket. A túrót jól megtörjük, el­keverjük cukorral és tojássárgákkal, 1 kanál darával, a tojások felvert habjával és hozzákeverjük a kaprot. A tölteléket a tészta tetejére tesz­­szük és lassan sütjük. Mielőtt ki­vesszük a sütőből, megkenjük a kö­vetkező keverékkel: 1 kanál tejföl, 1 kanál cukor, 1 tojássárga. Ezzel bekenve még 2—3 percre sütőbe tesszük, ahol a teteje szép barnára sül. Készíthetjük a tölteléket cukor nélkül, csak sóval. Kapor nélkül készítve pedig egyszerű túróslepényt kapunk. Jó, ha tudjuk... A tej nem savanyodik meg, ha forralás előtt literenként két deka cukrot keverünk bele. (A már sava­nyú tejen, persze, ezzel nem segít­hetünk.) A szőnyegből, vagy más vastag gyapjú holmiból a zsíros foltokat lisztből és benzinből kevert pép se­gítségével távolíthatjuk el. A pépei felkenjük a foltos részre, be is dör­zsölhetjük, s a már porszáraz lisz­tet a folttal együtt kikeféljük. Egyszer valahol ősz­­szekerült három jó­­eszű vándorló mester­legény. Volt azoknak mindenük, csak éppen pénzük nem. Pedig most nagyon kellett volna, mert az egyik­nek az anyja igen nagy betegségbe esett. Már a faluvégi kisház is ráment patikára, meg doktorra, kocsira, rév­re. Törték is a fejű kei. boc.y hogyan, te­h-Qt.fbének ' 7 / Ci‘t',1 kis vénzre. Azt mondja végre az eeyik: Tudjétok-e. hogyan, lesz? Eoert-'l Pes'in nincs mén e-’y ol'ian zsugori gazdag, mi ni itt a révész, akire anyám panaszkodik. Gondoltam egyet. Sn kinevezem, magam Szent Péternek, te komám légy Szent Pál, te meg Szent János. Én eladom, ha kell, csizmámat, köpenye­met. Annak árán ke­rítünk valahonnét egy szép nagy halat, egy jó magasra sült ke­nyeret. meg egy kupa jó bort. Uny is lett. Vtbaej­­tették egy halász kunyhóját. Vettek tó­le egy szép halat. Aztán a sütőasszony­nál egy emeletes ke­nyeret. A kocsmáros­­nál egy jó korsó bort. A sekrestyéstől köl­csönkértek egy nagy selyem palástot, meg két fehér inget. A pa­lástot Szent Péter vet­te magára, a legöre­gebb vándorló, az in-A HÁROM VÁNDOR gehet meg a két má­sik, még süvegeket is nyírtak papírból, azo­kat tették a fejükre. Mentek aztán a ré­vészhez. Bekopogtat­tak. Az asztalon égett egy kis mécses. Péter megállt az asztal mel­lett, Pál az ajtóban, János meg a pitvar­ajtóban. A zsugori ré­vész, meg a még zsu­goribb felesége csak ámult. Szent Péter vagyok, ■ mondta a legöre­gebb vándorló. — Ez itt Pál apostol, ott kint a pitvarban pe­dig Sz nt János. összecsapta a kezét a két zsugori öreg. Azt mondja az asz­­szony: — Szent Isten! Hon­nan érdemeljük ki ezt a nagy tisztességet, hogy a mi hajlékunk­ba eljön Szent Péter és Szent Pál és még Szent János is. Aztán az urára för­­medt: — Siessen már, hoz­zon kend valamit! — Jaj, lelkem, Szent Péterem, ne haranud­­jék, hogy nem tudjuk kellően kiszolgálni! Üljön le. Akkorára visszajött az öreg révész, hozott egy hitvány halat. Azt mondja, miköz­ben odalöki a felesé­gének: — Süsd meg! — Inkább főzöm — mondja az, — mert úgy nem fogy a zsír. Azt mondja erre Szent Péter: — Adjátok csak ide! Pál, szent komám, vidd csak ezt a halat Jánosnak, mondd meg, hogy áldja meg. Pál kivitte, de visz­­szatérőben már azzal a nagy hallal jött be, amelyet a halászoktól szereztek. Az öregek majd el­estek, annyira meg­csodálták a halat. Aztán az asszony megfőzte. Jó lett vol­na így is, elég lett volna mind az ötük­nek, pedig csak pusz­tán ették. De megszó­lalt Szent Péter: — A kenyér még nincs kitálalva. Erre aztán mégis ho­zott kenyeret az asz­­szony, de olyan szára­zai, feketét, mint a föld. — Szent Pál fiam! Vidd csak ki János­nak, áldja meg a ke­nyeret is. Pál kivitte, de helyette a szép nagy kenyeret hozta be. Az öregek meg csak nézték egymást. — Ital nincs? —kér­dezte Péter. — Halra való? — Erre elővett az öreg révész egy rossz háncsát, abban volt egy kis bicska­­nyitogató. Szent Péter azt is megáldatta. Pál ugyancsak jó bort ho­zott helyette. No, erre már csak­ugyan hitték a csodát az öregek, s az asz­­szony azt súgja az ura fülébe: — Hallja kend? Van ott ne­künk az a szakajtó aranyunk. Ne áldat­­nónk meg azt is? Most még itt van Szent Péter. — De, — mondta az öreg már hangosan. Az öreg aszony mind­járt hozta is az arany­pénzt. Szent Péter küldte is ki mindjárt Jánosnak. János volt a leg­jobb szaladó közöttük, átvette a pénzt, el is indult vele tüstént Egernek. Bejön egy idő múlva Szent Pál és azt mondja: — Na­gyon sikerült az ál­dás, megyek és segí­tek. Aztán ő is társa után szaladt. Még várt egy kicsit Szent Péter és felsóhajtott: — Megnézem már, aztán megáldom ma­gam is, hátha még szaporább lesz. Ki­ment szép ájtatosan, de amikor a pitvaraj­tóhoz ért, ő is csak azt nézte, merre szaladt a másik kettő. Az öregek előbb he­lyeselték, végül is megsokallták, hogy hol maradnak a szent vendégek. Az öreg ki­nézett, de már csak úgy látta őket, mint én magam. Nem volt ott egy lélek sem. Mel­lesleg már sötétült is. Szaladt be mondani a feleségének: — Jaj, nincs pénz, elvitte Szent Péter, elvitte Szent Pál, meg Szent János. Most már hol keressük? Nagy messziről hal­latszott a felelet: — A pokolban. OS­A VASÄRNAPI diaatb-e.m ((hitéről Divatbemutató volt a múlt va­sárnap városunkban. Kicsit már az események után járunk, de ta­lán mégsem lesz érdektelen és érdemtelen megemlékezni róla, márcsak azért sem, mert sokan azt sem tudták, hogy lesá, azt sem, hogy volt. Hiszen mindössze egy plakát hívta a látogatókat. De így is összejöttek elég szép számmal. Sok nő foglalt helyet azzal a di­vatbemutatón, hogy itt majd vala­mi rendkívülit lát, valami új di­vat-szenzációt. Az ilyen látogató csalódott, mert nem mutattak sem­miféle szenzációt, mégcsak egy ha­lász-nadrágot sem. Nem láttunk kis és nagy alkalmi ruhákat sem. Mégis akkor miért volt érdemes beülni abban a szörnyű melegben vasárnap délután a tisztiklub nagy­termébe a divatbemutatóra? Mert megismerhettük, hogy mit találha­tunk az üzletekben a nyárra és még későbbre is. Mert ha vásárlá­si szándékkal beléptünk valamely üzletbe, szinte kedvünk vesztve szemlélgettük a fogasokra össze­zsúfolt és alaposan meggyűrődött ruhákat. Ritkán találtunk olyant, ami megtetszett. Itt a divatbemutatón viszont azt láttuk, hogy az a sokszor nagyon is letett konfekció nem is olyan szörnyű. Itt már szinte egyiket-má­­sikat leirígyeltiik a »meneohen­­ről,« A ruha ki volt vasalva az alakhoz volt igazítva. De ez csak az érem egyik oldala, az anyagi rész még kedvezőbb. Egy-egy be­mutatott ruhánál a női agy rögtön számolni kezdett. Ezt a kész ru­hát megkapom 130 forintért, ha anyagot vennék és varrónővel csi­náltatnám, 250—280 forintba ke­rülne. Tehr/ 120 forinttal nem ér többet az, amit csináltatnék. Leg­több nőnek ugyanis nemcsak az a fontos, hogy mennyi pénzt adhat ki, hanem az is, hogy mennyit tart­hat vissza a pénztárcában. Ha már a női ruháknál eljutot­tunk a divatbemutatón addig a gondolatig, hogy anyagi szempont­ból sokkal előnyösebb a készet megvásárolni, akkor méginkább ezt kell mondani a gyermek- és férfi­ruhákról. A bemutatott gyermek-ruhács­kák igazán helyesek voltak, no meg azt hiszem, a kevésbé szép ruhák is jól mutattak volna a bájos be­mutató gyerekeken. Ha kiejtjük ezt a szót, hogy di­vat, mindjárt egy jól Öltözött nőt látunk magunk előtt. Pedig nem­csak a nők, hanem a férfiak is sze­retik a divatosat, az újat. Csak a kettő között mégis van különbség, hogy a férfinak divatolni, öltönyt öltönyre halmozni kissé költsége­sebb. Erre férjnek, családapának pedig nem igen futja, különösen ha mérték után csináltatja ruháit. De nem kell elkeseredni, lehet kapni egész jó fazonú és minőségű öltö­nyöket készen is. Legalább is a divatbemutatón ezt láttuk. Eddig csupán dicsérő szó esett a divatbemutatóról és a kész-ru­háról. Azonban még mindig van jogos és kielégíthető kívánsága a vásárlóknak mind a kereskedelem­mel, mind a ruhagyárakkal szem­ben. Először is: lehessen mindig kapni mindazokat az árukat, me­lyeket többek között itt bemutat­tak és megtetszettek. S necsak át­lag méretekben. Mert itt csupa jó alakú nők és férfiak voltak a be­mutatók. Szeretnénk^ ha az átlag­nál kissé soványabbak és kövéreb­bek is találnának ízlésüknek, ter­metüknek megfelelő ruhát. No, meg aztán az sem lenne rossz, sem a vásárló, sem a keres­kedelem szempontjából, ha gyára­ink szorosan nyomon követnék a legújabb divatot, hogy azoknak a hölgyeknek is kedvükre tegyenek, akik szeretik a divat-szenzációt, mert ilyenek is akadnak. P. I. Alkalmi pulóver — különleges válldísszel Igaz, a nyár csak hivatalosan kö­zeledik, valójában azonban már itt is van. Mégis hasznát tudjuk venni hűvösebb estéken a kötött pulóver­nek. No, meg az a pulóver, amely­nek kötéséhez most látunk hozzá, úgy is csak a nyár végére lesz kész. Kötéséhez kb. 40 dkg zefírfonal ket­tős szála meg két és feles kötőtű szükséges. A minta hímzéséhez szí­nes gyapjúfonalat használunk. Munkánkat a fél csápőbőségnek megfelelően kb. 140 szemmel kezd­jük. Nyolc cm-t 1 sima, 1 fordítoti váltakoztatásával dolgozunk, majd a munka színén sima, visszáján for­dított sorokkal kötünk tovább. Az oldalvonalon a kezdéstől mért 15 cm-ig minden hatodik sorban 1—1 szemet fogyasztunk, innen kezdve minden nyolcadik sorban 1—1 sze­met szaporítunk, kb 20 cm magas­ságig, majd négysoronként szaporí­tunk 1—1 szemet a befejezésig. A kezdéstől mért 38 cm-nél kezdjük a vállrész kötését. A két vállrészt kü­­lön-külön kötjük tovább, úgy, hogy a középső 20 szemet leszámoljuk és a közép felé eső oldalon öt-öt szem­mel hamarabb fordulunk vissza a sor végére minden sorban, míg vé­gül a szélén 15 szem marad. Ez1 elvégezzük külön-külön mindkét ol­dalon. Mikor mindkét oldalt eddig elkészítettük, ismét a teljes szem­soron végigkötünk 2 cm-t sima kö­téssel, 2 cm-t patent kötéssel. Sima kötés alatt a színén sima, visszáján fordított kötést értünk, összesen 16 cm-nél az utolsó 2 cm-es patent kö­­téses csíkkal befejezzük az előrészt Közben a váll vonalán az első pa­tent kötéses csíkkal egyvonalban öt­szemenként kezdjük befejezni a váll szemeit. Hátrészét hasonlóan készít­jük. Ujjait kb .60 szemmel kezdjük és nyolc cm patentkötés után simán dolgozunk. Minden hatodik sor ele­jén és végén 1—1 szemet szaporí­tunk kb 36 cm bőségig, majd egye­nesen dolgozunk. Az ujja aisó hosz­­szát elérve a szemeket gyorsan be­fejezzük. összeállítás után a patentkötóses csíkok között levő sima csíkokra szí­nes pöttyöket képezünk. Igen ele­gáns a fehér alapon fekete világos­kékben a fekete, citromsárgában fe­kete, sfcb. színösszeállítás. I Ш L "*■'« A madárkereskedőnél Asszonyom, miért hozta vissza a papagájt? Hiszen teljesen egész­séges. — Azt elismerem. De ha veszek­szem a férjemmel, mindig a férjem pártját fogja. Két tejeskanna beszélget Reggel 6 óra. Két tejeskanna áll a tej bolt előtt. — Jó reggelt! — köszön az egyik vidáman, majd amikor nem kap választ: — Maga meg miért ilyen rosszkedvű? Mire a másik kanna: — Megsavanyodtam.-' ■ ; Még hány emelet hiányzott? Egy amerikai felhőkarcolóban le- 1 szakadt a lift és 18 emeletet zu­hant az alagsorig. A liften utazott egy ismert színésznő is. Mikor kór­házba szállítása után már látogató­kat is fogadhatott, felkereste egyik barátnője: — Sokszor hallottam, hogy ha az ember halálos veszélybe kerül, eszé­be jut életének minden bűne. Mondd édesem, igaz ez? — kérdezte. — Hová gondolsz — válaszolta a lábadozó — hiszen csak 18 emeletet zuhantam! Idejében Fiatal orvos, amint éppen vissza­tér a műtőből a kórház büféjébe megkönnyebbülten fellélegzik: — Igazán az utolsó pillanatban operáltam. Még egy-két óra, s a beteg magától is meggyógyult vol­na.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents