Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-09 / 133. szám

«г А

//...

Еду legény elvett feleségül egy dologtalan gazdag lányt, ráadásul még azt is megfogadta, hogy sosem veri meg.

A menyecske sosem dolgozott, hanem csak járt házról házra pletykálkodni s még egyéb hitvány dolgot is művelt. Nem verte meg az ura egyszer sem. Hanem egyszer, egy reggel, amikor dologra ment, így szólt a macskához:

— Azt parancsolom neked, te' macska, hogy míg én odaleszek, taí mindent dolgozz, amit kell. A házalt szépen kitakarítsd, délre ételt ké-; szíts, s még egy orsó fonalat zs] fonj, mert ha nem, amikor haza jő- < vök, úgy megverlek, hogy megemle-i geted. A macska a tűzhelyen szunyö-\ kált, jámboran végighallgatta a be-\ szédet. De az asszony azt gondoltai magában, ez az én emberem meg-i bolondult.

S azt mondja:

— Kelmed uram, miért parancsolgat olyanokat a macskának? Hisz nem tud az az ilyen parancsnak megfelelni.

— -Tud, nem tud, nekem mindegy, feleség! — azt mondja az ember. — Nekem nincsen más, akinek parancsoljak! De ha ő mindazt meg nem teszi, meglásd, úgy megverem, hogy sokért elkerülte volna.

Avval ment a dolgára. Az aszszony pedig biztatni kezdte a macskát:

Dolgozz macska, mert megver az uram!

De a macska csak nem dolgozott. Elment az asszony több házhoz, s mikor hazajött, a macska akkor is szunyókált, s a tűz is kialudt.

'Ismét mondta:

— Szítsd fel a tüzet, s dolgozzj macska, mert megverődöl. i

De a macska csak nem dolgo-\ zott. í

Hazajön a gazda, széjjelnéz, hát minden rosszul van. Előrántja<

A REST MACSKA

лЛ

a macskát, felköti a felesége hátára, s addig veri, míg a felesége könyörögni kezd:

— Ne üsse többet azt a macskát, nem hibás az, nem tud az azokhoz a dolgokhoz!

— Fogadod-e hát, hogy helyette mindezt véghez viszed? — kérdi az ura.

Véghez viszek én még többet

Egy marék zizi

Novemberben, decemberben és még később is dicshimnuszokat zengtek a nyugati lapok a magyar gyerekek, azaz a budapestiek »hőstetteiről«. Mindenki hallott itthon is egy-egy olyan gyerekről, akii benzines üveggel 5 —10 —15 tankot borított lángba..« A nyugati sajtónak, rádiónak és az itthoni reakciónak kedvenc témája volt, hogy az »oroszoknak a magyar gyerekek a legnagyobb ellenségei.«

Mindezek eszembe jutottak a minap délután, úgy öt óra körül a Vörös Csillag mozi €.’Jctt.

Egy szovjet tiszt haladt a mozi felé s vele szemben két »veszedelmes« korú gyermek. A fiúcska lehetett 8 — 9 éves, a kislány pedig kicsit fiatalabb. A katona meqpihentette tekintetét a kőt szőke gyerekfejen — talán neki is van otthon. A kicsik meg egy-egy zacskó zizit szemezgettek.

Amikor a katona és a fiúcska egymás mellé értek, a fiú fcclomarkolt a zacskóba és nyújtotta a szovjet ka ton felé a rózsaszínű cukrot. Az húzta, húzta egyre hátrább a kezét, de a gyermekkéz utolérte cs »fc*e!eeröszakolta« nagy tenyerébe a cukorkát. Aztán mindhárman össze ne vettek. Pár pillanatig tartott az egész, a kislány és a kisfiú már is szaladt tovább. A kislány csillogó szemmel szólt a bátyjához: »Hallottad! Magyarul köszönte meg.«

Valóban, én is hallottam az oroszosán kiejtett köszöncmöt.

Jó lett volna megkérdezni a két kicsi nevét, hogy hihetőbb legyen a történet, de akkor még nem is gondoltam, hogy papírra vetem.

P. I.

KOZMETIKA

Már sok mindenről szóltunk, hogyan gondozzuk arcunkat, kezünket, lábunkat. Most ahhoz szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni, hogy hogyan ápoljuk hajunkat.

Azt mondani sem kell, hogy elsősorban a fokozott tisztaságra kell ügyelni. Lehetőleg hetenként egyszer tiszta meleg vízzel, megfelelő szappannal meg kell mosni a fejbőrt. Különösen azoknak, akiknek zsíros a fejbőrük, mert különben a

A hajápolásról

haj rátapad a fejre. A hajmosásnál a szappan minősége is aszerint változik, hogy zsíros vagy száraz a fejbőr. A száraz bőrűek közömbös hatású, túlzsírozott szappant és olajos bedörzsöléseket, a zsíros bőrűek pedig kénes vagy szalicilos szappant és alkoholos öblítéseiket alkalmazzanak.

A 'hajhullás gyógyítására (korpás, zsíros fejbórűeknél) leghatásosabb a rendszeres napfénykúra.

is, csak ne üsse szegényt — feleié az asszony.

A menyecske hazafutott az anyjához, elpanaszolta a dolgot, s azt mondta:

— Felfogadtam, hogy a macska helyett minden dolgot eligazítok, csak ne verje a hátamon olyan kegyetlenül.

Hozzászólt az apja is:

, — Ha felfogadtad, tedd is meg!

.Mert ha nem, a macska holnap is | megverődik.

S evvel hazaküldte az urához.

, Másnap reggel is megparancsolta [a gazda a macskának, mit tegyen. ►De a macska most sem tett semmit. \A gazda hát ismét jól megverte a fellesége hátán.

t Harmadik reggel is elmondta a í gazda a macskának a harmadik pa► rancsolatot.

► A macska már végighallgatni sem

► tudta, úgy meg volt ijedve. De hát

► most sem dolgozott semmit. Hanem t most mindent eligazított helyette az l ifiasszony. Most nem felejtette el, l hogy mit fogadott: Tüzet tett, vizet | hozott, ételt készített, sepergetett. 51- t végzett mindent, amit kellett. Úgy \megesett a lelke azon a szegény l macskán, azon, amikor az ura úgy I veri, hogy kínjában a macska az ó I hátába vájja a körmét. Meg azon, thogy a kétrétű ostornak a vége a I macskán túl az ő hátát is megjár- Ikálta minden ütésnél.

I Mikor az ura hazajött, hát minden tjól van! Mondogatja is az ember: t — Ne félj macska, most nem bán: falak.

[ Az asszony örömmel terítette, meg [az asztalt, megcsinálta az ennivalót, í az ura elé tette, jóllaktak, jókedv► vei.

í Aztán minden nap úgy volt: c

[macska többször nem verődött meg. »s a menyecskéből jó gazdaasszony lett.

Olyan embereknek, akik sokat járnak fedetlen fővel a napon, rendszerint megáll, vagy legalábbis csökken a hajhullásuk. Jó hatású a következő hajszesz is, melyet esténként dörzsöljünk a fejbőrbe: Rp. Acid, salicyl, Resorcini c.a< gr 2,0, Tinct. Capsici gr 10,0, Spir. vin. dil. gr 100,0, MBS. Hajszesz. Makacs hajhullásnál forduljunk bőrgyógyász szakorvoshoz.

A Zeneiskola szerdai esti növendékhangversenyével ismét nagy szolgálatot tett a zenei nevelés ügyének. Minden körülmények között, s a sikertől függetlenül is dicsérendő, hogy állandóan igyekeznek ébrentartani a zene iránti érdeklődést városunkban és módot adnak a komoly muzsika megismeréséhez.

A kettős cél ezúttal nem valósult meg. A hangverseny inkább lehetőséget nyújtott a növendékek szerepléséhez, s ez fejlődésük egyik biztosítéka. De kár. szinte érthetetlen, hogy sokkal kisebb volt az érdeklődés, mint az előző Koncerteken. Talán a meleg idő okozta e visszahúzódást, de bármint is legyen: csalódást > ott az előadóknak és kedvezőtlenül hatott játékukra is.

Л hangverseny' a növendékek képzettségének fosához mérten sem adta a legtöbbet, sőt talán Színvonalban alul is maradt az eddigieknél. (Különösen az első részre

MUZSIKÁLÓ IFJÚSÁG

gondolunk.) Mégis rendkívül sok újat, örvendetes változási fedezhetni t fel a hallgató. Uj arcokat láttunk a pódiumon és új hangszereket. Igaz. hogy az első részben szereplő fúvó .ok: Rákóczi Ferenc, Gelencsér Tivadar, Póth Henrik, Kovács György még kezdő fokon állnak és túlzott, vagy legalább is nagyobb követelményt nem állíthattunk velük szembe. De az a tény. hogy léteznek, hogy fúvósokat is nevel az iskola, pótolni igyekezvén az évtizedes mulasztási, s hogy erről ezúttal értesült a közönség Is — örvendetes és megnyugtató.

A másik »újdonság-«, hogy a szokásos szolószámokon kívül együttzenélő képességeikről is meggyőztek bennünket a tanulók. Ha eddig történt is kísérlet hasonló műsorszám beállítására, ez volt az első, .komolyabb próbálkozás, mely sikerrel zárult. Beszélhetünk itt a legkisebb 24-rőil, a hegedű tanszak II.—III. osztályos növendékeiről, akik bevezetőként három magyar népdalt adtak elő. Dicsérnünk kell Boccherini: а-moll quartettjének előadóit, akik közül úgy éreztük, az első hegedűs, Krumm Gyula mutatkozott be a legtehetségesebbnek. És hozzájuk hasonlóan elismerést érdemeltek Mozart: C-dur zongoratriójának megszólaltatok a gordonka-hármas tagjai és végül, de nem jtolsó sorban az intézet zenekara, Bálint Kálmán tanár vezetésével.

A hegedűsök közül különösen Sántha Ferenc, Ribly János és ifj. Tóki Gyula váltott ki nagy tapsot a közönségből. Előadásuk kidolgozott, elragadó volt. De meg kell jegyeznünk, hogy Sánta és Tóki játékából inkább csak a magukkal született technikai érzéket, virtuozitásra való törekvést éreztük, s ez kissé csalóka. Ilyen jóképességű hegedűsöknél többet kellene törődni a mű értelmezésével, művészibb előadásával, még akkor 'is, ha fiatalokról van szó.

Meglepően kevés zongorista szerepelt szólistaként a műsorban. Közülük Tóth Erzsébet és Neményi Klára előadása aratott legnagyobb sikert. Szokatlan bár. de be kell vallani: az énekesek nem szerepeltek képességeiknek megfelelően. Tátrai Irmát a szövegtudás hiánva zavarta elég érezhetően, s —talán emialt - re.v'ikívül halkan énekelt. B. Fülöp Éva kultúrált, sok elismerést érdemiő hangja viszont a bizonytalan kezdés miatt halványult el. Énekeseinktől tehát a korábbi hangversenyek színvonalához mérten sokkal többet várunk. A Zeneiskola hangversenye mindezek ellenére is jól sikerült és sok. sok tanulságot nyújtott a jövő évi koncertekhez.- ri —

(dllfLk(Ltwít&

A kerek kis vitrinterítő közepe 7, vonalig ötláncszemes rövidpálcás széle 19 kis, könnyen elkészíthető íveket horgolunk, csillagból áll. A közepét képező 7 csillagtól a szélső csillagsort ízléses kockasor választja el. A terítő 80-as horgolócérnából, 14-es tűvel készül.

A csillag készítése:

1. sor: öt láncszemből a belsőbe visszaöltve kis gyűrűt horgolunk. 2. sor: A gyűrűbe 12 háromláncszemes, kétráhajtásos pálcával készült ívet hurkolunk. 3. sor: Az előző sor háromláncszemes íveibe három egyszerre befejezett háromráhajtásos pálcát hurkolunk. A pálcacsoportok közé három (esetleg négy) láncszemet horgolunk. 4. sor: Négyláncszemes, rövidpálcás íveket horgolunk körbe, egyet az előző sor háromláncszemes ívébe hurkolva, egyet a pálcacsoport szemébe öltve. 5. sor:

Ugyanúgy készül, mint a negyedik sor, de ebben a sorban az összehorgolás is megtörténik. Az egyes csillagokat 3—3 ív mentén horgoljuk össze. Két láncszem után rövid pálcával átöltünk vissza a kiinduló csillagra.

Hét összehorgolt csillag képezi a terítő közepét. Erősítsük meg ezután a fonalat az egyik csillag szabad ívének közepén, majd ötlánc-Ezután 19 csillagot készítünk, melyeket öt-öt ív mentén azonnal hozzáhorgoljuk a térítőhöz. Az egymásszemes rövidpálcás ívekkel horgoljuk körül a csillagokat. A csillagok érintkezési vonalán 4 láncszemet egyráhajtásos pálcával hurkoljuk az utolsó szabad ívbe, majd láncszem nélkül egyráhajtásos pálcát hurkoljunk a következő csillag szabad ívébe. Ezután a következő találkozási

Az összekötő csipke elkészítése:

1. sor: Hat láncszem az átmenet az előző sorból, majd négyláncszemes kétráhajtásos pálcával készült kockákat hurkolunk az első sor íveibe. A csillagok találkozásánál az előző sor két egyráhajtásos pálcája közé háromráhajtásos pálcát öltünk. 2. sor: Az előző sor négyláncszemes íveibe négy rövidpálcikát hurkolunk (hármat a kockába, a negyediket az előző sor pálcájába.) 4. sor: Az előző sor minden második kockájába három egyráhajtásos pálcát hurkolunk, a pálcacsoportok között két láncszemet horgolunk. 5-6-7. sor: Három egyráhajj.ásos pálca és egy kétiáncszemes ív váltakozása olyképpen, hogy a pálcacsoportot mindenkor az előzősor üres kockájába hurkoljuk. 8, sor: Kétláncszemes, egyráhajtásos pálcával készült tiszta kockasor. 9, sor: Négyláncszemes íveket rövidpálcával hurkolunk az előző sor kockáiba.

melletti csillagokat szintén öt ív mentén horgoljuk össze. A csillagsor után a térítőt ötláncszemes, rövidpálcás ívekkel horgoljuk körül. A befejező pikósornál minden ívbekét rövidpálcát, négy láncszemes pikót és ismét két rövidpálcát hurkolunk.

Mi lesz a balatonendrédi csipkeverés sorsa

Tudott dolog, hogy falusi házakban a tél a könnyebb. Ilyenkor jóformán csak a házat kell rendbentartani az asszonynak, meg a családra főzni, mosni. De van, akinek ezt se. Ezek inkább kötögetéssal, vagy horgolással foglalkoznak, mely ugyancsa.k hasznot hozó időtöltés. Balatonendréden csipkézni szoktak az asszonyok, lassan ötven esztendeje már. Télen csipkét vertek, s aztán meg eladták. Mivel igen szépen dolgoztak, híres lett a tudományuk. Csipkéiket külföldön is szívesen vásárolták. Es vásárolnák ma is, ha ugyan több segítséget adnának az endrédi asszonyoknak. Mert régebben ugyanis rendszeresen átvették a termékeiket. Eleinte magáncégnek dolgoztak, 1937-től pedig a Balatoni Intéző Bizottság gondoskodott a csipkék elhelyezéséről, éspedig úgy, hogy a legtöbbet a tihanyi népművészeti házban értékesítette. Ekkor volt olyan idő, hogy 180 aszszony is készítette a híres balatonendrédi csipkét.

Aztán a háború után ismét új kapcsolatokat kellett teremteni. Dolgoztak két helyre is: a Háziipari Szövetkezetnek is és a Háziiparif Export Vállalatnak is. Talán éppenf azért nem lett komoly gazdája azt ügynek, mert két gazda is volté egyszerre. Csaklwgy mind a két cit-i vevő igen erősen válogatta az ellcé-i szített csipkéket és így a fiata-r labbaknak, akik még nem ismerték annyira a mesterfogásokat, a technikát, elment a kedvük a csipke-i veréstől. Csak néha voltak fellángol lások, amikor egyszerre több iskoláslány is járt Gecsei Lidi nénihez,1 a leghíresebb balatonendrédi csip-' keverő asszonyhoz, tanulni a kicsiny1 faorsók gyors ide-oda mozgatásából' vitrinkendőt, asztalterítőt, vagy egyéb csipkeholmit készíteni. Kiilö-1 nősen, amikor látták, hogy ez nemcsak szép, hanem jól lehet vele ke-1 resni is. (Az utóbbi években 1935- 1

ben kapták a legtöbb pénzt a csipkéért: húsz asszony 13 ввО forinton osztozkodott.)

De ezzel aztán ki is merült minden. Az endrédi csipke háttérbe szorult volna? Nem. hanem a rosszszervezés folytán nem jut el a piacra! Hiszen a külföldiek most is szívesen vennék a finom, pókhálószelni, hagyományos balatonendrédi motívumokkal készített csipkétr csakhogy nem jut el hozzájuk — ha csak valahogy magánúton ki nem küldik, mint ahogy húsvét körül küldtek Hollandiába néhányat Gecsei Lidi néni vitrinkendői közül.

Mivel nem érdeklődnek a munkájuk iránt, lassanként elsorvad a híres balatonendrédi csipkeverés, melyet csak úgy lehetne a télre ismét a régi hírnevéhez hasonlóan életrekelteni. ha — mindegy, hogy milyen szervtől — kapnának rendelést és a fiatalabbak, a csipkeverést még csak most tanulgatok készítményeit is átvennék valamilyen formában.

A többi már a balatonendrédi asszonyokon és lányokon múlna.

К. E.

Jó, ha tudjuk...

I A nyers tojás sárgáját közönséges 'tölcsérrel választhatjuk el legköny-Íi’nyebben a fehérjétől. Egy közönséges háztartási' tölcsérbe üssük bele a tojást. A fehérje pillanatok alatt ^lefolyik, a tojás sárgája pedig sértetlenül a tölcsérben marad.

к A vízfoltot politúros bútorról úgy к távolíthatjuk el legkönnyebben, he i puha flanellds rabot petróleummal Á átitatunk, majd egy részét finom I fcrétaporba mártjuk és a petróleum«: í krétával a foltot kidörzsöljük.

? Szépen szeleteim süteményt vas» t tort át, meleg kalácsot osab oaeÄj * vízbe mártott késsel lehet.