Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-08 / 132. szám
Szombat, 1957. június 8. BOMOGTÖESIAO 3 KI HOVA TARTOZIK ? A Délsomogyi Állami Erdőgazdaság dolgozóinak értekezletéről Osztályharcos, őszinte, bátor szókimondás — ez jellemezte a Délsomogyi Erdőgazdaság alkalmazottainak értekezletét. Nem veszhet el a mi ügyünk, nincs olyan erő, ami megakadályozhatna bennünket, ha a párt egységes, mentes mindenféle árulótól, mindenkor a nép élén halad, szervezi a benne rejlő forradalmi erőket, s időben akcióra, cselekvésre szólítja őket. Néven nevezni a gyereket, megmondani az általunk vezetetteknek nemcsak a jót, hanem a rosszat is, növelni bennük a forradalmi éberséget — ez előrehaladásuk fő biztosítéka. Mondd el a teljes igazságot, a közmondás szerint: ami a szíveden, az legyen a szádon is — erre vágyik a nép. S erre törekszik az értekezlet előadója, Puska Ferenc elvtárs, a gazdaság igazgatója. Szavai nyomán megelevenedik a kép: hogyan rombolt az ellenforradalom nemcsak anyagiakban, de legfőképpen a lelkekben, az emberek tisztánlátásában. A végsőkig kihasználták a félrevezetett, egyszerű emberek hiszékenységét, engedékenységét. Az erdőgazdaság központja az ellenforradalom tűzfészke Már október 23 előtt is itt éltek meglapulva, »jó fiút« színlelve a népi demokratikus rend ellenségei. S ezek a vezetőségbe befészkelt elemek adott esetben gyorsan a néphatalom megdöntésére indított harc élsorába léptek. Dr. Tusa Gábor, egykori hadbíró ezredes fia, a járási »forradalmi nemzeti bizottság« vezetője lett, Kronecker a katonaügyeket intézte, Tóth János a járási ifjúsági szervezést vette kézbe. Az ő befolyásuk alatt tevékenyen közreműködtek aztán Völgyi, Szarnék, Bódis, Bézsényi. Szigetvári, Fisli és még mások. Akadtak a fizikai dolgozók között is. akiket részben . a félrevezetés, másrészt a nagyravágyás, a karrierizmus kötött a szekerükhöz. Jó néhány mérnök is szövetkezett az ellenforradalmárokkal, olyanok, akik csak a népi demokrácia jóvoltából juthattak diplomához és felelős vezető posztra. Mit csináltak ezek a véresszájú, mindenre elszánt elemek? Uszítottak. lázítottak a népi rend ellen. Szervezték a fegyveres mozgalmat. Eltávolították a gazdasági vezetésből a kommunistákat. »Azt hiszem, egyetértenek velem — mondotta Puska elvtárs —, hogy azok, akik az ellenforradalom szervezői, irányítói és támogatói voltak, valójában a nép szemetei Ezekben bízni nem lehet, mert csak azért lapulnak meg, hogy a fizetésüket felvegyék és ott ártsanak a népi hatalomnak, ahol tudnak.« Ellenforradalmi munkástanács és akik irányítanák A központi munkástanács is olyan volt, amilyen időben, s amilyen körülmények között létrejött, vagyis ellenforradalmi és reakciós. Ki képviselte az október 29-én megalakított munkástanácsban a munkást? Talán dr. Tusa úr, vagy az ellenforradalom vehemens vezetői, akik ebbe is befurakodtak: Szarnék, Fisli, Bódis, Bézsényi, Németh Attila, Pechtol, Szabó Géza, Matán? Egyikük sem munkás. Ők jártak ki az erdészetekbe, s ilyen személyekből összeverődő munkástanácsokat akartak létrehozni ott is. Semmilyen áldás nem fakadt működésük nyomán. Fő tevékenységük a kommunisták eltávolításának követelése. Novemberben, decemberben is ülősztrájkot szerveztek. Mindent csináltak, csak éppen azt nem, ami a feladatuk lett volría. Tagjai közül néhányan, dr. Tusa Gábor, Pechtol főmérnök november első napjaiban harckocsiakadályokat építtettek a szovjet tankok ellen. Aztán pocsékolták az aríyagot, felnyitották a raktárakat. A munkástanácsot összetétele miatt, a szakszervezet javaslatára, márciusban fel kellett oszlatni. Taktikát változtattak A Kossuth-címeres »hazafiak« midőn látták, hogy a nyílt ellenállás értelmetlen dolog, s a nép is leválasztódott tőlük, régi taktikájukba kezdtek. Újból felvették a sírás, a hízelgés, alázatosság köntösét. Ez azonban nem téveszthet meg többé bennünket. Akik tudatlanul vétettek, módot adunk, hogy hibáikat jóvátegyék Ám azok, akik kimutatták foguk fehérét, nem részesülhetnek megbocsátásban. A fekélyeket el kell távolítani az egészséges testrészről. Csak így lehet hatásos módon védekezni a métely ellen. Az októberi »hazafiak« ugyanis most a termelés akadályozására vetik rá magukat. Titokban. Pechtol főmérnök például aktívan támogatta dr. Tusát, az ellenforradalom vezérét. Most azonban nagyon lazán fogja a szakvezetést, elnéző, nem akar »népszerűtlen« feladatokba beavatkozni. A csoportvezetőket nem segítik, kapkodás van a szállításban. Szomorú a helyzet az építkezéseknél. A tervrajzok és költségvetések rosszak, a kőművesek nem tudnak eszerint dolgozni, nem kapják meg a megfelelő méreteket, laza a munkafegyelem, a munkások nem dolgozzák le a munkaidőt, órabérben dolgoznak. Bezzeg az építkezés vezetőjének, Szigetvárinak az ellenforradalom idején volt szervezőképessége, azelőtt sem volt, azóta sincs. Szigetvári úr nincs megelégedve a Kádár-kormánnyal, mert annak irányításával levertük az ellenforradalmat. behorgasztott fejjel ment egyszer, november 4-e után a géptelepre, s eképp juttatta kifejezésre haragját: »Tervünk nem sikerült.« Az ideiglenes munkástanács megválasztása után viszont tapsikolt örömében: »A piszkok kimaradtak« — mondta. A kommunistákra értette. Hát ezért nem dolgozik ő rendesen. Fisli János, Horthy továbbszolgáló' őrmestere is kimagaslott az ősszel társai közül, a munkástanács titkáraként ügyködött, őt tartották a legalkalmasabbnak arra is, hogy Németh Attilával felülvizsgálják a dolgozók káderanyagát. (Ugyan miért?) Ő szerelte fel az ellenforradalmár egyetemistákat húsz szalmazsákkal aminek nyoma is veszett. (Vajon kinek a számláját terhelik az elveszett holmik^ Fisli úr ma szerényen meghúzódik a könyvelésben. Miért hagyják? Miért hallgat a főigazgatóság? Választóvíz, hogy ki minek tartja az őszi vihart. Ez megmutatja egyúttal azt is, hogy ki hova tartozik. Ezeken az értekezleteken közel kerülnek a társadalmi eseményekhez az erdőgazdasági dolgozók El kell gondolkodniuk a becsületes embereknek azon a tényen, hogy miért nem szólnak most azok, akik október-novemberben olyan nagy hangon voltak? Ki kell mondani érthetően és világosan: aki nem hajlandó a rendszert becsülettel és szívvel szolgálni, az ne is vegye fel ettől a rendszertől a fizetést sem. Elgondolkodtató az is, hogy az Országos Erdészeti Főigazgatóság egyetlen képviselője sem jött el egyetlen értekezletre sem. Bezzeg, akkor tudtak jönni seregestől, amikor a kaposvári munkásigazgatót akarták eltávolítani. A keszthelyi ellenforradalmár »szakembereket« is Kaposváron akarják bújtatni. El kell ezen gondolkodni. Mi, kommunisták önkritikáztunk, de eddig még egyetlen ellenforradalmát- sem állt fel, hogy elmondja, mit vétett a népi demokrácia ellen. Most nem szólal meg a lelkiismeretük-, hogy hárommilliós kárt okoztak itt a gazdaságban? Ezt nevezték ők »forradalmi vívmánynak«, s azt, amit Mindszenty is elmondott... A proletárállam ott is vétett a múltban, hogy a dr. Tusa Gáborokat, ahelyett, hogy erdőirtásra kergette volna, megtűrte vezető funkcióban. Mi a becsületes emberek iránt becsületes szándékkal vagyunk, de a letűnt rendszer képviselőinek többé nem eiigedünk — mondta hozzászólásában Illés Dezső elvtárs, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának tagja. A főmérnök nem emlékszik Pechtol István főmérnök arra hivatkozott, hogy őt a katonák kényszerítették és nem szervezte az ellenforradalmat. Azt mondta, azért sem lehet ellenforradalmár, mert az apja szegény erdőőr volt. S hogy q a Tusa Gáborral ellentétes véleményen volt. Fekécs Lajos elvtárs, a MEDOSZ elnöke azonban emlékeztette a főmérnököt decemberi álláspontjára. Akkor mindenben igazat adott az ellenforradalmár vezér Tusának. Azt is kijelentette akkoriban, hogy az igazgató túl szigorúan hajtotta végre a kormány határozatait. És Tusáék munkástanácsának első intézkedése a szakszervezet beszüntetése volt. Pazarlás, intrika, rágalmazás A »szakemberimádat« felbecsülhetetlen károkat okozott már itt a gazdaságban. Emberek, mint élő tanúbizonyságok rántják le a leplet a »szakember« érv alatt meghúzódó ellenforradalmárok viselt dolgairól. Molnár Lászlót dr. Tusa úr távolította el a gazdaságból. Horváth Zoltán termelési felügyelő ötször költözött, mióta a gazdaságban dolgozik. Szigetvári a tél folyamán lehordta az egyik dolgozót, amiért szóba állt a kommunista Boros Ferencnével. Horváth Lajos a ladi erdészetből elmondja,mogy októberben dr. Tusa és a főmérnök együtt váltották le őt. mert kommunista volt. Januárban a központi munkástanács titkára akadályozta meg a pártszervezet megalakítását. Ma az intrika és a rágalmazás az ellenforradalmárok fő módszere, így akarják lejáratni a kommunistákat. Szabó Endre gépműhely-szerelő: Heten törülközünk a gépműhelyben egy törülközővel, de a könyvelés nem engedi kimosatni 3,50-ért. S a szerelők szidják a rendszert, a szakszervezetet, az igazgatót. Budapesten nem nézik ezeket? Nagyon várjuk, hogy lejöjjenek ezek a pestiek. Október 23-a előtt Szigetvári, Bézsényi, ha valami bajuk volt, azonnal szaladtak a járási pártbizottságon Szabó Gábor elvtárshoz, s verték a mellüket, hogy ők ösztöndíjjal végeztek, hol itt az értelmiség megbecsülése? De októberben megszavazták Szabó öábor elvtárs bebörtönzését. Akkor szerveztek, serénykedtek, most nem fejtik ki tudásukat. Legyünk éberek! Erre hívta fel a figyelmet Szabó Gábor elvtárs, az MSZMP Nagyatádi Járási Intéző Bizottságának elnöke. Az ellenforradalmárok most kukacmódra igyekeznek meghúzódni, a vezető helyekre beférkőzni. Novemberben ők barrikádokat emeltettek a szovjet tankok ellen, de ők nem álltak a barrikádokra, hanem a munkásokat és parasztokat hajtották oda. Pusztulás, vér árán is uralkodni akartak. Annyi fát kivagdostak az erdőből, hogj azért az egyszerű parasztot sok évre becsuknák. A főmérnöknek látni keilett volna, milyen kár lesz ebből. De nincs lelkiismeretfurdalásuk emiatt. Legyünk tehát éberek. Legyünk éberek! Ott fészkel ez a gondolat minden, hazáját, a nép hatalmát féltő ember fejében és szívében. Legyünk éberek, ne engedjük vezető helyre ülni az ellenséget, ne véojék sehol, a minisztériumokban sem őket. Legyen vége már egyszer és mindenkoron annak a tarthatatlan gyakorlatnak, hogy a »nélkülözhetetlen szakember« elv hirdetése ürügyén ellenségeinket melengessük keblünkön. Tanuljunk októbertől. —cs —f CIKKÜNK NYOMÁN: Intézkedtünk a hiba kijavítására A Somogyország május 10-i számában »Szünnap! Benzin Fonyódon és Lellén« címmel cikk jelent meg, mellyel kapcsolatban a következőket közöljük: A cikk állításait megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak. A balatonboglári és íonyódi kutak szóban lévő keddi napra eső zárvatartása véletlenül esett egybe a május 1-i ünnep miatt. A balatonlellei kútkezelő viszont engedély nélkül volt a jelzett időpontban távol a kúttól, s miután ez már nem az első eset, tájegységi telepünk kaposvári központja fegyelmileg felelősségre vonja. Egyébként tájegységi telepünk kaposvári központja megtette a szükséges intézkedéseket, hogy két közelben lévő benzinkút szünnapja ne legyen semmiesetre sem azonos napon. Az ÁFORT Vállalat nevében: Gál Béla. Több mint félmillió kiló zöldborsó konzerv A Nagyatádi Konzervgyárban is megindult az élet. A tavaszi kerti zöldáruk megjelenésével megkezdődött a szorgos munka, hogy a dolgozók téli étkezését minél több zöldáru tegye változatosabbá. A gyár felkészülten várta a szezonnyitást, s mihelyt a feldolgozásra alkalmassá vált a zöldborsó, nyomban megkezdték bgyűjtését. Ma már teljes kapacitással dolgozik az üzem és naponta mintegy kétszáz mázsa zöldborsót tartósítanak. Az idén ebből több mint félmillió kilogrammnyi ikonzervet készítenek Nagyatádon. Ehhez más megyék is szállítanak árut. Többek között Fejér megye 15 vagonnyi zöldborsót küld. Június 7-én megkezdődött a cseresznye és meggy feldolgozása is, és az idén először kísérletképpen szamóca-konzervet is készítenek a nagyatádiak. Óvjuk, védelmezzük a virágokat Amikor az ember sétál és látja városunk rendezett * utcáit, az útszéli füves sávokat, virágokat, mindez örömmel tölti el. Városunk szépítésében is vannak szép eredményeink. A Városi Tanács ez évben mintegy félmillió forintot fordít a város csinosítására. Városunk főbb utcáiban és a parkokban a füvesítés befejeződött. Most a virágosításra került sor. A város több utcájában és a parkokban a szebbnél szebb virágokat el is ültették. A Városi Tanács illetékes osztályának munkatársai legutóbbi ellenőrzésük során megdöbbenve tapasztalták, hogy a város különböző pontjain lelkiismeretlen egyének vandál módon pusztítják a virágokat, tapossák a pázsitot. A Színházparkban például olyaij virágokat tördeltek le, amelyekből egy-egy szál 5,60 forintba kerül. A lelkiismeretlen egyének ezzel a tettükkel a közösségnek okoznak károkat. Nem elégséges, ha csak a Városi Tanács foglalkozik a város szépítésével, hanem az is szükséges, hogy városunk lakossága is óvja és védelmezze a virágokat és a pázsitot. »Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet« — tartja a közmondás. Éppen erről van szó. Ha valaki letördeli a virágokat, tapossa a pázsitot, nem lehet jó ember. Hogy városunk szép legyen, többek között az is szükséges, hogy minden jámitudó gyermek és felnőtt védje és óvja a virágot és a pázsitot. Mindenki haladjon a kijelölt úton. Ha valaki meglátja, hogy lelkiismeretlen egyének tépdelik a virágot, tapossák a pázsitot, a szemtanú ne legyen rest, figyelmeztesse a tetteseket, hogy cselekedetük nem helyes. Ha városunk lakossága védelmezi és óvja a virágokat és a pázsitot — sokkal szebb lesz városunk, saját örömünkre. — ik — Q/tj könyvek A FALUN »Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek« — mondotta Gárdonyi Géza, a nagy író. Ezt az igazságot ma is minden tanulnivágyó ember magáévá teheti, már pedig a munkások, parasztok és értelmiségiek többsége egyaránt tanulni akar. Nagyon nehéz azonban megtalálni az utat a dolgozók szívéhez, olyan könyvet adni kezükbe, amely találkozik érdeklődési körükkel. Ha általában nehéz ez a feladat, akkor sokkal nehezebb a mezőgazdaságban dolgozó egyszerű parasztember szívéhez eljutni a könyvekkel. Sokan sokszor próbálkoztak már ezzel. 1945 után is több kiadó foglalkozott már a parasztságot érdeklő könyvek kiadásával, a siker azonban eddig nem volt kielégítő, a célt nem sikerült elérni. Most új kiadó jelent meg a falun: a SZÖVOSZ. A Szövetkezetek Országos Szövetsége vállalta azt a nagy feladatot, hogy megtalálja az utat a dolgozó parasztsághoz és olyan könyveket ad kezükbe, amely minden szempontból megfelel a célnak. A SZÖVOSZ előnyben van az eddigi kiadókkal szemben, mert a földművesszövetkezeteken keresztül ismeri a falu életét, problémáit, a .parasztság érdeklődési körét. Mindezek tadatában indította el igen helyesen a »Kincses könyvek« sorozatát. A könyvek terjesztése egyszerűbb az eddiginél, mert a földművesszövetkezetek magukénak érzik azokat és a tudás forrását eljuttatják a legkisebb falvakba, tanyákra is. Bár eddig csak kevés »Kincses könyv« került a falusi dolgozók kezébe, mégis látjuk, hogy e kiadványokat megszerették. Komoly szórakozást és nagy irodalmi értéket képviselnek a sorozatban eddig megjelent művek: Jókai Mór: Fekete gyémántok l—ll, Mark Twain: Koldus és királyfi, Mikszáth: Kísértet Lublón és Szelistyei asszonyok, Móra Ferenc: Négy apának egy lánya. A közeljövőben jelenik meg Verne Gyula: Sándor Mátyás l—ll, Veres Péter: Asszonyhűség c. könyve és Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül c. színműve. A távolabbi terveket egyelőre még nem ismerjük. Reméljük azonban, hogy az eddigiekhez hasonló, jól kiválasztott műveket adnak ki. A mindenki számára elérhető, olcsó, kötetenként mindössze 6 Ft-os árú könyveket a könnyebb olvashatóság kedvéért nagyobb betűkkel nyomtatják. B. Z.- A KOMMUNISTA IFJÚSÁG harcainak történetéből kiállítás rendezését tervezi a Csurgói Járási Könyvtár a moszkvai Világifjúsági Találkozó tiszteletére. A kiállítás anyagának összeállításában felhasználják saját könyvanyagukat és idevonatkozó dokumentumokat kémek kölcsön a Megyei Levéltárból. Ezen a kiállításon kerülnek bemutatásra azok az ajándéktárgyak is, melyeket a járás fiataljai készítenek a VIT-re. — BERZENCÉN az ifjúsági színjátszócsoport új színdarabot mutat be. Gárdonyi Géza: Annuska című színművét próbálják. Bemutató előadásuk után terveik szerint ellátogatnak a környező községekbe is. Megjött a nyár s új feladatok megoldása előtt állnak a csurgói népművelési munkások is. Nehéz a dolguk, mert a nagy mezőgazdasági munkák ideje alatt a fiatalság többsége a földeken dolgozik, s nem tudnak a művészeti csoportok, szakkörök foglalkozásain részt venni. A Csokonai Gimnázium is nemsokára bezárja kapuit, a tanulók hazautaznak a szünidőre, s hiányukat megérzi a járási művelődési otthon élete. Ennek ellenére sok szép tervet akarnak megvalósítani a járási művelődési otthon vezetői. Befejezéshez közeledik az otthon kertjének rendbehozása, csinosítása, ahol június 16-tól kezdve minden szombat és vasárnap táncos klubdélutánokat rendeznek. Ilyen alkalmakkor — a terv szerint — a földművesszövetkezet sört, hűsítő italokat biztosít a szórakozóknak. Nagy feladatot vállalt magára a nemrég megalakult fotószakkör tagsága. A nyár folyamán minden fontosabb eseményt, minden érdekes megmozdulást, a mezőgazdasági munkák színes mozaikjait meg akarják örökíteni. A képeket albumban gyűjtik össze, s később kiállítást is szeretnének belőlük rendezni. Színlrázi eseményekben is bővelkedik a nyári munkaterv. Június 12-én a Magyar Játékszín mutatja be a Jókai Mór: A debreceni lunátikus című művéből dramatizált Holdfényes vőlegény című vígjátékot, 24-én pedig a Kaposvári Csiky Gergely Színház zenekarából alakult kamaraegyüttes és szólóénekesek adnak műsort a községben. Ezen kívül a nyáron még több alkalommal ellátogatnak Csurgóra a megyeszékhely és a főváros művészei, hogy előadásaikkal -szórakoztassák a járás dolgozóit. Mert a járási művelődési otthon a nyáron már nemcsak Csurgó, de az egész járás dolgozóinak kultúrközpontjává akar válni. A nagyobb rendezvények alkalmával ugyanis megszervezik a környező községek érdeklődőinek Csurgóra és hazaszállítását, hogy minél többen vehessenek részt egyegy előadáson. A nyári tervek megvalósításán kívül már előre gondolnak arra az időre is, amikor a parasztfiatalok és az iskolások ismét jobban bekapcsolódhatnak a kultúrmuníkába. ötletes és célravezető módon akarják megszüntetni a járásban a táncoktatók hiányát. Eszerint a községek tánccsoportjaiból kiválasztják majd a legtehetségesebb, s legnagyobb tudású fiatalokat, s rendszeres oktatásban részesítik a járási művelődési otthonban. Az itt tanult új tánclépéseket, motívumokat azután hazavisziik és betanítják társaikkal. Ezáltal a községek tánccsoportjait jobban elláthatják friss tanulási anyaggal, s rjijabb tanácsokkal is. Biztosítani akarják az általános iskolások foglalkoztatását is. A nemsokára befejeződő kéthónapos balett-előkészítő Oktatás után megszervezik a táncolni kívánó gyerekek rendszeres tanítását. Jelentkező biztosan sok lesz, hiszen már az előkészítő tanfolyamon is mintegy ötvenen vesznek részt. Ugyancsak nagy sikerre számíthat az ifjabbak körében a hegedű- és zongoraoktatás megindítása, amelynek elméleti óráin szintén szép számmal tanulnak. A járási művelődési otthon terveinek valóra váltásában segíteni akar a csurgói KISZ-szervezet ifjúsága. A közeli napokban megbeszélik a művelődési otthon vezetőségével tennivalóikat, amelyek célja: nagyobb arányban bevonni a kultúrmunkába Csurgó és a járás fiataljait. —ger
