Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-08 / 132. szám
'fyposM'^ , VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 132. szám. ARA 50 FILLÉR Szombat, 1957. június 8. ^ N. A. Bulganyin és N. Sx. Hruscsov megérkexett Finnországba KI HOVA TARTOZIK! И lottó jutalomsorsolásának eredményei Csütörtökön befejezte tanácskozását az országgyűlés Meggyőződésünk, hogy még as idén előkészíthetjük hároméves népgazdasági tervünket Apró Antal elvtárs felszólalásának folytatása A jövőben a kormány gazdaságpolitikájának kialakításéban jobban akar és máris jobban támaszkodik a szakemberekre, mint ezelőtt. Ezért kértük fel a gazdasági élet különböző területein dolgozó műszaki és gazdasági szakembereket, tudósokat, hogy különböző bizottságokban segítsenek a kormány gazdaságpolitikai programjának kidolgozásában. Több mint kétszáz műszaki, gazdasági szakember dolgozott az utóbbi hónapokban azon, hogy felfedjük a régi hibákat és kidolgozzuk az új teendőket. Ezek a bizottságok most fejezik be munkájukat. Itt az országgyűlésben mondunk köszönetét a kormány nevében a bizottságok vezetőinek és tagjainak odaadó közreműködésükért, hasznos javaslataikért Az ellenség art híreszteli, hogy a kormány értelmiségellenes politikát folytat, nem kéri ki a szakemberek véleményét. Ez természetesen hazugság. Az igaz, hogy ugyanakkor, amikor az alkotómunkában való részvételre szólítottuk fel az értelmiséget, elítéltük egyes értelmiségiek magatartását, akik bűnösök az októberi eseményekben és lényegében eszmeileg előkészítették a talajt az ellenforradalom nyűt támadására. Hogy számítunk az értelmiségre, arra vonatkozóan a kormánynak nem egy politikai megnyilatkozása volt. A kormány az értelmiségiek anyagi helyzetén is segített. Ezt legjobban a bérek és a fizetések felemelése mutatja, ami lényegében minden alapvető értelmiségi kategóriát érintett. Mi teljes megbecsüléssel vagyunk a néphez hű értelmiség iránt, mert tudjuk, hogy szocializmust építeni alkotó értelmiség nélkül nem lehet. Most, amikor megvédtük a szocializmus ügyét hazánkban az imperializmus támadásától, most, amikor gazdasági nehézségeink leküzdésére terveket dolgozunk ki, látja a magyar értelmiség, hogy igenis van perspektíva, van kibontakozás, van alkotási lehetőség. A forradalmi munkás-paraszt kormány és a párt az újjászervezés pillanatától kezdve — az ellenforradalom megsemmisítése mellett — az építő munkára irányította figyelmét, s minden társadalmi réteg összefogásáért harcolt. A nemzeti egység kialakításáért harcolt, azért, hogy munkások, parasztok, értelmiségiek testvéri együttműködésükkel építhessék a szocialista Magyarországot. Ki kell javítani irányító szerveink hibáit Úgy látjuk, hogy gazdasági apparátusunk több-kevesebb hibával, de lényegében megállta a helyét az elmúlt 12 év alatt. Ha a gazdasásmolítikában elő is fordultak jelentős hibák, ezekért elsősorban mi, a nárt és a kormány vezetői vagyunk a felelősek, nem pedig a végrehajtó apparátusban dolgozók. Minisztériumaink, iparigazgatóságaink, gazdasági irányító szerveink tudtak volna jobban is dolgozni. Az ellenforradalom itt is gyökeres változást követelt. Meg akarta szüntetni a minisztériumokat, iparigazgatóságokat. Létre akarták hozni a termelők tanácsát, a munkakamarát, központi forradalmi bizottságot, iparági tanácsokat és más hasonló szervezeteket. A pártnak és a kormánynak kezdettől fogva az volt a véleménye, hogy helyes volt szétverni ezeket az állítólagos forradalmi bizottságokat, amelyek lényegükben ellenforradalmiak, mépellenesek votak. Helyes volt megvédeni a régi államapparátust, megvédeni a tanácsokat. Nem megszüntetni kell a régi államgazdasági, államigazgatási szervezeteket, hanem ki kell javítani fogyatékosságaikat. Mi továbbra is a szocialista tervgazdálkodás alanián állunk. Minden ingadozás, eltérés a gazdasági vezetésnek ettől a rendszerétől, fékezi előrehaladásunkat. A kormány továbbra is a kötelező vállalati tervek mellett van, természetesen kijavítva a bürokratikus hibákat, csökkentve a mutatók számát, levonva az elmúlt években a tervezésben, gazdasági vezetésben elkövetett hibákból is a tanulságokat. De valamiféle alapjában új, általunk ismeretlen mechanizmusok kedvéért nem szabad felforgatnunk a népgazdaság irányítását, s nem , szabad gyengíteni a szocialista állam gazdasági vezető szerepét. A fiatal szakemberek elhelyezkedéséről Apró Antal ezután az egyetemet, főiskolát végzett hallgatók elhelyezésének munkába állításának kérdésével foglalkozott. Évekkel ezelőtt az egyetemi, főiskolai oktatásba bevontak számát túl magasra terveztük és sok esetben nem az alapvető, legfontosabb foglalkozási ágak számára képeztünk új munkaerőket. Éppen ezért egy sor foglalkozási ágban évről-évre gondot okoz a végzett hallgatók munkába állítása. Most, az ellenforradalom által okozott anyagi károk még jobban megnehezítik elhelyezésüket. Gazdasági életünket jelenleg az jellemzi, hogy a hivatali apparátusban csökkent az elhelyezkedési lehetőség. Általában a közvetlen termelő munkában is már nagyobb szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező munkavállalókat keresnek. Átmeneti szükségmegoldásként az egyetemet és főiskolát végzettek közül több ezer fiatal szakember részére egyéves időtartamra gyakornoki állásokat szerveztünk, úgyhogy ennek létszám- és bérterhe nem érinti a vállalatokat. Az így elhelyezett fiatalok, ha megfelelő gyakorlatot szereznek, egy év múlva annál a vállalatnál, a terv keretein belül kerülhetnek állományba. 1957- ben 17 000 ipariskolát végzett fiatal elhelyezkedését is figyelemmel kísérjük, a Munkaügyi Minisztérium, gondoskodik elhelyezésükről. Ugyanígy a technikai hallgatókat is szervezetten helyezzük el. A Munkaügyi Minisztérium javaslaton dolgozik, amely szerint bizonyos adminisztratív és egyéb munkakörökbe a jövőben elsősorban érettségizett fiatalokat lehet felvenni. Ezekkel az intézkedésekkel több ezer érettségiző fiatal elhelyezkedési problémáját akarjuk megoldani. Gazdasági életünk örvendetes talpraállítása, s a várható további fejlődés fokozatos lehetőséget biztosít arra, hogy több érettségizett fiatal helyezkedhessék el az ipari termelő munkában. Olyan szakmát sajátíthasson el, amely feltételezi és megköveteli a középiskolákban szerzett nagyobb tudást. Ezek a szakmák biztos megélhetést nyújtanak a fiataloknak, ugyanakkor ez a megoldás megfelel az ipari fejlődés, a népgazdaság érdekeinek is. Nem mondunk le a nagyüzemi gazdaságok biztosította előnyökről Apró Antal a továbbiakban a mezőgazdaság néhány problémájával foglalkozott. Elmondotta: bár az ellenforradalom súlyos károkat okozott az országnak, a párt és a kormány ezidén mégis számos területen az elmúlt évinél nagyobb anyagi segítséget biztosított a termelőszövetkezeteknek, s az egyéni termelőknek, hogy termelésüket növelhessék. A termelési kedv, s a parasztság termelési biztonságának növekedése folytán kedvezően alakult az elmúlt hónapokban a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Ennek eredményeként a kormány biztosítani tudja az alapvető élelmiszerekből a zavartalan ellátást. Az állam a városi lakosság ellátásához, valamint az exporthoz szükséges mezőgazdasági termékeket a jövőben is a termelők anyagi érdekeltségére alapozott szabad, illetőleg szerződéses árakon kívánja felvásárolni. Emellett a termékek egy részét, így a kenyérgabona szükségletet is az állami gazdaságok termeléséből, a természetbeni adóból, a cséplőrész és a malmi vám útján fogja biztosítani. A kormány a napokban rendezte a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlási árait. A mezőgazdasági árrendszer előnyös a parasztságra nézve, mert minden szorgalmasan dolgozó paraszt megtalálja számítását a mezőgazdasági árrendszerben biztosított árakban. A forradalmi munkás-paraszt kormány az elkövetkező években egyik legfontosabb feladatának tartja a lakosság jobb ellátása érdekében a mezőgazdasági termelés erőteljes fejlesztését. Ezért a párt és a kormány egy pillanatig sem mond le azokról az előnyökről, amelyeket a fejlettj jól gazdálkodó nagyüzemi gazdaságok nyújtanak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Mint eddig, a jövőben is megkülönböztetett anyagi támogatást nyújt a meglévő és az újonnan megalakuló termelőszövetkezeteknek. Dolgozó parasztságunk, a mezőgazdaság dolgozói az elmúlt hónapokban újból megmutatták, hogy készek a népi demokratikus államot munkájukkal teljes mértékben támogatni. Bebizonyították ezt az ellenforradalmi események időszakában és az utána következő tavaszi vetési, növényápolási munkákban is. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok dolgozó népünk érdekeit segítik megvédeni Ezután a szónok megemlékezett politikai életünknek arról a jelentős eseményéről, hogy május 27-én a. Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság képviselői egyezményt írtak ala Budapesten a szovjet csapatok magyarországi tartózkodására vonatkozóan. Ennek során méltatta a varsói szerződés jelentőségét, beszélt ' a szovjet hadseregről, amely híven teljesítette a varsói szerződésből adódó kötelezettségét. A magyar hazafiakkal együtt leverte a fegyveres ellenforradalmat, nem engedte, hogy a kapitalisták és a földesurak visszarakják a jármot a magyar népre, nem engedte, hogy a véres ellenforradalmi terror legyilkolja a legjobb hazafiak százait, ezreit. A május 27 én aláírt egyezmény kimondja: mindkét ország kormányát az az elhatározás vezeti, hogy minden erejükkel megvédik Európa és az egész világ békéjét, biztonságát. Az egyezmény részletei ismeretesek. Mégis ki akarom emelni az egyezmény elsői cikkelyét, \ amely kimondja, hogy a szovjet csapatok ideiglenes tartózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképpen sem érinti a magyar állam szuverenitását, a szovjet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe. A hazánkban ideiglenesen tartózkodó csapatok egy szocialista nagyhatalom csapatai. Világosan következik ebből, hogy a szocializmus érdekeit, tehát a dolgozó nép érdekeit! segítik megvédelmezni egy esetleges olyan újabb támadással szemben, amelynek célja a dolgozó nép leigázása, á kapitalista uralom visszaállítása, az ország függetlenségének megsemmisítése. Ezzel szemben emlékeztetett arra, hogy a tőkés országoknak idegenben állomásozó csapatai imperialista hatalom csapatai. Világos tehát, hogy ezeknek az az utasításuk, hogy a kizsákmányolok, а I monopolkapitalisták érdekeit védelmezzék a néppel, a dolgozók törekvéseivel szemben. Jóhiszemű emberek körében felvetődik a kérdés: mit jelent az ideiglenes tartózkodás, meddig maradnak a szovjet csapatok Magyarországon? Annak idején, amikor j az amerikaiak csapatokat küldtek Angliába, az angol alsóházban feltették a kérdést: meddig maradnak az amerikai csapatok Angliában? Az akkori angol miniszterelnök, Churchill erre így válaszolt: ameddig a béke és a biztonság ezt megkövetel}. Mi is válaszolhatnánk így a nálunk felvetődő kérdésre, de mi precízebb terminust is tudunk mondani: a szovjet csapatok addig maradnak Magyarországon, amíg аж agresszív céllal más országok területén elhelyezett amerikai csapatokat vissza nem vonják az Egyesült Államok területére. Úgy vélem, egyetértenek velem, tisztelt képviselőtársaim (taps) abban, hogy ezek után a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának időtartama nem a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányon, hanem sokkal inkább az imperialistákon, az Egyesült Államok kormányán múlik. Meggyőződésünk — mondotta befejezésül —, hogy még ebben az évben az ellenforradalom által okozott* kár jelentős részét helyre tudjuk állítani, s előkészíthetjük hároméves népgazdasági tervünket. A tervet és a költségvetést a kormány nevében albizottságok által javasolt módosításokkal én is javaslom elfogadni. (Nagy taps.) Az elnök ezután bejelentette, hogy a népgazdasági terv é$ a költségvetés vitájához több felszólaló nem jelentkezett, s a vitát bezárta. Az éves terv és az állami költségvetés megszavazása Apró Antal elvtárs felszólalása után Antos István elvtárs pénzügyminiszter elmondotta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megvizsgálta az ülésszakon elhangzott módosító javaslatokat. Ezeknek az a lényegük, hogy a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésére 25, a belvízkárok elhárítására 22, a tanácsok felújítási keretének emelésére 12, az egéáitegürnd intézmények létszámának emelésére és orvosi műszerek beszerzésére 10 millió forintot fordít az államháztartás. A módosító javaslatokkal a kormány egyetért és javasolja az országgyűlésnek, hogy azokat fogadja el. Ezekkel a költségvetés bevételeinek főbb összege 52 milliárd 673 millió 242 ezer forintra, a kiadások fő összege 51 milliárd 872 millió 684 ezer forintra emelkedik. Kérte az országgyűlés, hogy ai kormány által előterjesztett törvényjavaslatot az ismertetett módosításokkal együtt fogadja el. A szavazás során az országgyűlés az 1957. évi népgazdasági tervet cs az állami költségvetést általánosságban és részleteiben elfogadta. Hasonlóképpen elfogadta a költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Egyhangúlag megszavazta az országgyűlés Barcs Sándor képviselő hatlrozati javaslatát is a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetése tárgyában. A törvényjavaslatok tárgyalása Csütörtökön a szünet után az országgyűlés áttért az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslat tárgyalására. A javaslat előadója, Gábri Mihály elvtárs a javaslat szükségességének indoklása után többek között elmondotta: Az állampolgárok ezentúl minden alaki megkötöttség nélkül tehetnek panaszt, bejelentést, terjeszthetnek elő kérelmet. Ha pedig nem az illetékes szervhez terjesztik be a beadványt, az új javaslat kötelezi az eljáró szervet, hogy a beadványt azonnal továbbítsa az elintézésre hivatott szervhez. A javaslat kimondja, hogy állampolgárokkal szejnben alkalmazható kényszerintézkedéseket csak indokéit esetben, alapos megfontolás után a vezető beosztásban lévő tisztviselők rendelhessenek el (elővezetés, bírságolás). Ez megvédi az állampolgárokat a felesleges zaklatásoktól. Tekintettel a javaslat sok új rendelkezésére, az azok megismeréséhez és elsajátításához szükséges hoszszabb időre, a törvény hatályba lépésének időpontjául október 1-ét javasolják. Végül az országgyűlés jogi-igazgatási és igazságügyi bizottsága részéről elfogadásra ajánlotta. A javaslathoz elsőnek Erdei Ferenc szólt hozzá. Hosszasan elemezte az államigazgatási és jogi bizottságban folytatott vita tapasztalatait, s hangsúlyozta, hogy ez a javaslat kellően előkészített és megérett formában kerül ide, mert már 1953 óta széleskörű tevékenység folyt az elméleti és gyakorlati közigazgatási szakemberek körében, szovjet és népi demokratikus tapasztalatok felhasználásával is. így kerekedett felül az a helyes álláspont, hogy az államigazgatás fejlesztésében az eljárás általános szabályaival kell megkezdeni a bátrabb továbblépést. Az államigazgatási szervek bürokrácia elleni harcáról szólva megállapította, hogy a bürokrácia legjobb ellenszere a jó törvény. Bízhatunk abban — folytatta —, hogy most olyan törvényt hozunk, amit nem kell sürgősen módosítani. Végül a javaslat gyengeségeinek okát abban látja, hogy még sok szervezeti kérdésben nem alakult ki a szükséges megoldás. A javaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Suhajda József képviselő örömmel üdvözölte a javaslatot, különösen annak alapelvét, amely szerint az államigazgatási ügyek elintézése a jövőben általában a községi, a városi, a kerületi szervek hatáskörébe tartozik első fokon. Sók jogos sérelmet orvosol a javaslat azzal is — mondotta —, hpgy az állandó lakhelyüktől ideiglenesen távollévők ügyeiben a munkahelyükön működő államigazgatási szerv is eljárhat. Helyesli, hogy a javaslat határidőket szab az ügyek elintézésére, amire szintén régen szükség volt. A javaslatot módosításokkal elfogadta. Az országgyűlés a javasolt módosításokkal egyhangúlag elfogadta az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslatot és áttért az állampolgárságról szóló, továbbá a magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséről és külföldi állampolgár rok örökbefogadásáról szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalására. A törvényjavaslat előadója, Kristóf István elvtárs kiemelte: Nem lehet a jövőben megkülönböztetést tenni az állampolgárok között az állampol-
