Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-07 / 131. szám

^ ___^ P é n t e k , 1957. jánius 7. További felszólalások az országgyűlés júniusi ülésszakán (Folytatás az előző oldalról.) melést, hogy elhárítsuk a nagyobb­­arányú munkanélküliséget. Megvéd­jek a forint vásárlóértékét, megaka­dályozzuk az ellátási zavarokat és helyreállítjuk — mindenekelőtt Bu­dapesten — lehetőleg már ebben az évben az ellenforradalom által oko­zott károk jelentős részét, ugyan­akkor eleget teszünk külkereskedel­mi kötelezettségeinknek is. Emlékeztetett a kormány január 5-i nyilatkozatára, az országgyűlés elmúlt időszakára, szólott a testvéri országok — mindenekelőtt a Szov­jetunió — által nyújtott támogatás­ról. Először a dolgozók életszínvonalá­ról és egyes iparcikkek árának a kormány által végrehajtott feleme­léséről beszélt. Közismert — mondotta —, hogy a párt és a kormány nemcsak politikai, hanem gazdasági szem­pontból is igen nehéz helyzetben vette át az ország vezetését. Számolt a nehézségekkel, az ellen­­forradalom által okozott hatalmas népgazdasági károkkal, ami mintegy 22 milliárd forint. A kormány számolt azzal is, hogy a gazdaságpolitikában elkövetett régi hibákat kijavítsa, s mindezeket fi­gyelembe véve szilárd elhatározása: a szocializmus építését a jövőben úgy kell folytatni, hogy a ma élő munkásnemzedék, az egész dolgozó nép, munkáján keresztül élvezze a szocialista rendszer előnyeit, politi­kailag és gazdaságilag egyaránt. Az eddig végrehajtott béremelések csaknem másfél millió dolgosát érintettek A kormány, az ország gazdasági talpraállítása mellett, a nagy nép­­gazdasági károk ellenére különös gondot fordított a dolgozók életszín­vonalának javítására. Csaknem más­­félmillió dolgozóra kiterjedő ár­emelést hajtottunk végre. Ezután részletesen ismertette a kormány bérügyi intézkedéseit. Beszélt a gyermektelenségi adó és a békekölcsönjegyzés megszüntetésé­ből fakadó jövedelemnövekedésről, majd a nyugdíjak rendezéséről. A kormánynak a bér- és nyugdíj­emelésre eddig tett intézkedései csaknem 7 milliárd forinttal emelték a bérből élő munkások és alkalma­zottak, valamint a nyugdíjasok jöve­delmét. Ez nagyobb összeg, mint amennyit a megelőző öt évben bér­emelésekre összesen fordítottunk. 1957-ben a dolgozók reálbére évi átlagban mintegy 15 százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban volt. i Be­szélt a dolgozó parasztságnak a be­szolgáltatás eltörléséből, számos me­zőgazdasági szerződéses termék árá­nak rendezéséből előállt többletjöve­delméről, amely meghaladja a négy­­milliárd forintot. Minden félreértés elkerülése végett szeretném mindjárt azt is megmon­dani — hangoztatta a továbbiakban , hogy a szocializmus építése során 12 év alatt — néhány év kivételé­vel — nálunk évről évre emel­kedett a dolgozók életszínvonala. Csökkenés, visszaesés kizárólag az 1951—53 közötti években volt, az ipar gyors fejlesztésének ide­jén. Azért kell ezt világosan megmonda­ni, mert az ellenforradalom, s az azt előkészítő Nagy Imre-féle cso­port, a revizionisták, a demagógok, hazug rágalmakat terjesztettek arról, hogy nálunk a szocializmus építé­sének körülményei között, tehát az elmúlt 12 év alatt nem emelkedett az életszínvonal, nem javultak a szociális körülmények. Ezután té­nyekkel ismertette, hogy az elmúlt 12 év során miként növekedett az életszínvonal. Fegyelmet, rendet egéss gazdasági életiinkben 1953 után az állami és társadalmi élet minden területén megkezdtük — ha lassan is — a törvényesség és a demokratizmus korábbi megsértésé­vel elkövetett hibák kijavítását. A hibák kijavításának útját állotta az októberi ellenforradalom. Azóta sa­ját erőfeszítéseink mellett a szocia­lista tábor, mindenekelőtt a Szov­jetunió nagyarányú gazdasági, poli­tikai támogatásával meggyorsítottuk a még meglévő hibák kijavítását. Ez- 4itán hangoztatta: a felemelt élet­színvonalat, a népjólétet fenntarta­ni az elért szinten, sőt továbbfejlesz­teni csak növekvő ipari és mező­­gazdasági termelés útján lehet. Ég­­gyeimet, rendet kell teremteni egész gazdasági életünkben. Meg kell szüntetni a kifizetett bé­rek és terhelés közötti aránytalan­ságot. Több és gazdaságosabb terme­lésre ösztönző bérrendszer nélkül nem tartható az elért életszínvonal. Gondoskodni akarunk a követ­kező években a városokban na­gyobb méretű, de olcsóbb lakás­építésről, s arról, hogy az újon­nan épülő lakásokba nagyobb számban munkáscsaládok költöz­zenek be. Illetékes szerveinknek — elsősorban a tanácsoknak — jobban kell gon­doskodniuk a munkástelepülésekről, s túlnyomóan munkáslakta városré­szek szociális, kulturális, kommuná­lis jellegű fejlesztéséről, áruellátá­sáról. A továbbiakban a fogyasztói árak alakulásával, a május 10-én tett ár­emelési intézkedésekkel foglalkozott. A kormány gazdasági helyzetünk gondos mérlegelése alapján rendel­te el egyes iparcikkek és szolgáltatá­sok árának felemelését. Szükséges­nek tartom azonban újból leszögez­ni, hogy a párt és a kormány politikájá­nak (aJapelve változatlanul a ter­melés növelésével az árak csök­kentése, s ezzel a dolgozók élet­­színvonalának emelése. A május 10-i áremelések tehát át­meneti jellegűek, amelyeket az ál­lam pénzügyi helyzete, a gazdasági egyensúly megteremtése tett szüksé­gessé. Szólott arról, hogy egyes vál­lalatok kijátsszák az állami rendel­kezéseket és drágábban hoznak for­galomba egyes iparcikkeket, vagy mezőgazdasági termékeket. Ilyen jelenségekkel találkozunk a szövetkezeti és kisipari termékeknél is. A kormány éppen ezért szigorú intézkedéseket léptet életbe az emlí­tett áremelések megakadályozására — mondotta. — Ugyanakkor rr j há­lálja a módját annak is, hogy a pia­cokon is rendet teremtsen, az állami felvásánlási és fogyasztói árak be­tartásának széles körben érvényt szerezzen. A személyzeti munka feladatairól Beszélt arról, hogy az ellenforra­dalom egyik célja volt, hogy a gaz­dasági élet állami irányítását és el­lenőrzését szétrombolja, azt köve­telte, hogy a párt, a kommunisták ne gyakoroljanak ellenőrzést, irá­nyítást az állami szervekben, ne el­lenőrizzék a vállalatok. üzemek gazdálkodását. Hogy ezt a céljukat elérjék, eltá­volítottak nagyon sok becsületes kommunistát a vezető posztokról. Az volt a tervük, hoffv az állami élet parancsnoki posztjairól minde­nütt eltávolítsák a kommunistákat, a munkásosztály, a dolgozó nép érde­keinek képviselőit. Hogy ez nem si­került, az nem rajtuk múlott. A munkástanácsok sok helyen első kötelességüknek tartották, hogy a vezetők leváltása mellett feloszlassák a személyzeti osztá­lyokat, hogy a burzsoá osztály­politikát személyzeti vonalon be­vezessék, s hogy ne legyen semmilyen nyil­vántartás arról, melyik poszton ki dolgozik, hogyan került oda. Sok he­lyen az üzemekben szétzavarták a rendészeti osztályokat is, hogy a népvagyon őrzését lehetetlenné te­gyék, utat nyissanak a szabad lopás­nak. A kormány első feladatának tar­totta, hogy megsemmisítse az úgyne­vezett forradalmi bizottságokat, amelyeknek tagjai természetesen nem forradalmárok, hanem ellenfor­radalmárok voltak. Ilyen volt a bu­dapesti munkástanács is. Az emlí­tett ellenforradalmi bizottságok megszüntetése után a kormány meg­erősítette az igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők jogait és felelősségét. Intézkedéseket hoztunk, hogy a gazdasági vezető posztokra vissza kell állítani mindazokat a kommunistákat és nem kommu­nistákat, akik október 23-a előtt megállták a helyüket, s az ellen­forradalom elleni harcban hűek maradtak a népi hatalomhoz. Ez a legtöbb helyen megtörtént, de még mindig vannak olyan jelensé­gek is, hogy fehérre mossák az el­­leníörradalmárokat, hogy a vezetők hariiar elfelejtik a történteket. A kormány nemrég határozatot hozott a személyzeti osztályok visz­­szaállí fására a közhivatalokban, üze­mekben, minisztériumokban — kija­vítva természetesen a személyzeti munka végi, bürokratikus hibáit. A pártnak és a kormánynak az a véle­ménye, hogy ha valaha szükség volt arra, hogy tudjuk, milyen vezető posztokon kik és milyen emberek dolgoznak, akkor most, október után, nagyon nagy szükség van erre. A személyzeti munkában a legfonto­sabbnak azt tartjuk, hogy a kisebb, vagy nagyobb vezető posztokat be­töltő személyeknél elsősorban azt nézzék: a javasolt személy az utób­bi tíz évben hogyan dolgozott, meg­bízható-e, hogy tudását, képességét a nép ügyének szolgálatára szente­li-e, s a személyzeti osztályok ne a nagymamák családfájával törődje­nek. Az állami és társadalmi ellenőrzést össze kell kapcsolni Ezután az állami fegyelem lazítá­sának és a közerkölcs rombolásá­nak elszaporodásáról beszélt. Hang­súlyozta: itt is, mint az ellenforrada­lom elleni harc más területein, ke­mény kézzel rendet fogunk teremte­ni. A népi vagyont azonban nemcsak a tolvajokkal, sikkasztókkal szemben kell megvédenünk. Sokszor a felsőbb államigazgatási szervek rossz, ha­nyag munkájukkal szinte hivatalo­san is megkárosítják az államot. Nemcsak az árt a népi hatalom­nak, aki izgat, agitál a munkás-oa­­raszt hatalom, a szocializmus ellen', hanem az is. aki ilyen szűkös gazda­sági viszonyok között nem tartja be a törvényeket, nem hajtja végre a kormány utasításait. Ma sem a kormány, sem az or­szággyűlés számára nem áll rendel­kezésre olyan ellenőrző szerv, amely folyamatosan ellenőrizné az ország­­gyűlés törvényeinek, a kormány ren­deletéinek végrehajtását, időben fel­hívná a figyelmet a pazarlásra, a fegyelmezetlenségre. A kormány fontos kötelessége most, hogy az állami, gazdasági szervek működésének ellenőrzé­sét jobban figyelje, mint az el­múlt hónapokban, mert az ellenforradalom leverése után egész társadalmi életünkben je­lentősen előtérbe kerül a gazdálko­dás, az építő munka. Meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy a kormány rendelke­zésére álljon olyan kislétszámú el­lenőrzési apparátus, amely hatéko­nyan működik közre a hibák felde­rítésében és megelőzésében. Be ez kevés. Néhány ember ezt a feladatot nem tudja ellátni. Nekünk olyan el­lenőrzési rendszert kell kiépítenünk, amelybe a munkások, a parasztok, az értelmiségiek ezreit tudjuk be­vonni. Ezért a kormány mellett lét­re akarunk hozni egy olyan széles­körű társadalmi jellegű ellenőrző szervezetet, amely az üzemek, a vállalatok, a gaz­daságok működését nemcsak hi­vatalos állami úton, hanem tár­sadalmi úton is ellenőrizze. Nekünk a fegyelem, a közerkölcs, a népi vagyon védelmére olyan köz­hangulatot kell kialakítanunk az or­szágban, amely elítéli a népi vagyon megkárosítóit, amely olyan tömege­ket mozgat meg társadalmi úton az állami ellenőrzési tevékenységben, akik elől a kárt okozó nem tud el­bújni, mert a népi hatalom ellen­őrei, megbízottai ott vannak a hely­színen. Tehát társadalmivá, demokratikus­sá kell tenni az ellenőrzést — han­goztatta Apró Antal. Fokozottabban kell a tömegek bevonásával ellen­őriztetni a vezetőket és a vezető szervek gazdálkodását. Egy ilyen szé­les, demokratikus törvény megalko­tására gondolunk, amikor fokozott harcot hirdetünk a gazdasági 'éle­tünkben megmutatkozó visszaélések­kel, törvénytelenségekkel szemben. Mindenütt érvényesüljön a párt vezetőszerepe Minden félreértés elkerülése vé­gett, vagy azok számára, akik nem akarták, vagy nem akarják megér­teni a proletárdiktatúra szerepét, szeretném kijelenteni, hogy mi, a párt Központi Bizottsága és a kor­mány részéről a kommunisták fel­adatát, a párt ellenőrző tevékenysé­gét nem szűkíteni akarjuk, hanem ki akarjuk szélesíteni társadalmi éle­tünk minden területére. Ha keveseb­ben is vannak a kommunisták, ál­lami, gazdasági életünk egyes terü­letein irányító, vezető szerepüket el kell látniok helyileg, mint ahogy el­látja a Központi Bizottság országo­san. Természetesen ez az ellenőrzés és irányítás nem durva beavatkozást, adminisztratív módszereket jelent, hanem pártszerű eszközökkel, a veze­tő és a vezető szervekben dolgozó kommunisták beszámoltatásával, a párt, a kormány határozatai végre­hajtásának megszervezésével kell történnie. Minden pártszervezetnek, minden kommunistának meg kell ér­tenie, hogy a gazdasági kérdések ma egyben politikai kérdések is és for­dítva. A 12 év története bebizonyí­totta, hogy az ország gazdasági prob­lémáit csak a kommunisták áldozat­kész munkájával, kezdeményezésé­vel, a pártonlkívüli tömegek, szak­emberek támogatásával lehet megol­dani. Éppen ezért állami, gazdasági életünkben a vezető hatalmi posztokra a népi hatalomhoz hű dolgozókat kell állítani és az elleniorradalmaro­kat el kell távolítani. A párt Központi Bizottságának ha­tározott véleménye, hogy a párt tag­jainak élen kell járniok a termelés­ben, a munkafegyelem megszilárdí­tásában, az üzemi rend helyreállítá­sában, a szocialista verseny szerve­zésében. S meg kell védeni, minde­nütt támogatni kell az újítókat, a kimagasló eredményeket elért mun­kásokat, élenjáró dolgozókat, akiket hónapokon át nyíltan gyaláztak és rágalmaztak a revizionisták, az el­­lenforradalmárok. Társadalmi, politikai életünk köz­pontjába kell újra kerülniök azoknak a munkásoknak, műszaki értelmisé­gieknek, tudósoknak, kutatóknak az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt, akik az alkotásban, az építő­munkában élen járnak. A párt Köz­ponti Bizottságának és a kormány­nak határozott véleménye, hogy na­gyobb megbecsülést kell adni e szak­embereiknek társadalmi életünk min­den területén. (Apró elvtárs beszédének befejező részét holnapi számunkban közöl­jük.) Hruscsov televíziós interjújának külföldi kommentálása Peking (TASZSZ). A kínai közvé­lemény és sajtó nagy érdeklődéssel fogadta Hruscsovnaik, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkárának a Columbia Broadcasting System ame­rikai rádió- és televíziós társaság munkatársaival folytatott beszélgeté­sét. Valamennyi iközponti lap vezető helyen, nagybetűs címek alatt közöl­te az interjút. »Hruscsov az amerikai televíziós­nézők milliói előtt kijelentette — ír­ja a Csunkocsinnyienpao —, hogy kí­vánatos lenne békés versengéssel ki­deríteni, melyik oldalon vannak az egészségesebb erők«. A kínai lapok rámutatnak a Hrus­csov által előterjesztett javaslatok fontosságára, ezen túlmenően ismer­tetik az interjú amerikai és egyéb külföldi visszhangját. Varsó. A lengyel Központi lapok szerdán teljes terjedelemben közlik Hruscsov televíziós interjúját. A Az újtípusú influenza vírus ellen London (MTI). Az AP ismerteti а brit orvostudományi kutatási tanács szóvivőjének nyilatkozatát, amely szerint »valószínű«, hogy a Távol- Keleten feltűnt újfajta influenza jár­vány Angliára, sőt az európai száraz­­föleire is át fog terjedni. Hogy ez mennyi idő múlva követ­kezik be, azt a szóvivő nem akarta megjósolni és elmondta, hogy a lon­doni influenza-világközpont tudósai éjt nappá téve dolgoznák olyan szé­rum kifejlesztésén, amely védelmet nyújt az újtípusú influenza vírus el­len. Az új influenza vírusának első tenyészetei már május közepén meg­érkeztek a Távol-Keletről Londonba és azóta folyik a tudományos mun­ka. A járvány egyébként »enyhe« mi­nősítésű, mert bár a Fülöp-szigete­­ken 185, Bombayban 21 és Kalkuttá­ban 10 haláleset fordult elő, a beteg­séget sok százezren kapták meg és ki is gyógyultak belőle. Az angol egészségügyi miniszté­rium szóvivője közölte, hogy a repü­lőtereknek és kikötőknek utasítást adták rendkívüli óvintézkedésekre. szovjet—amerikai viszony rendezése óriási jelentőségű — írják a lengyel lapok. A Glos Pracy címében ezt írja: Minden országban olyan rendszernek kell lenni, amilyet a nép kíván. Prága. A csehszlovák közvéle­ményben nagy figyelmet keltett Hruscsov interjújának híre. A szerdai csehszlovák lapok azo­kat a részleteket emelik ki, ame­lyekben Hruscsov a szovjet—ameri­kai viszonnyal, a leszereléssel és az atomfegyver kísérletek beszüntetésé­vel foglalkozik. Szerdán a csehszlovák üzemekben s hivatalokban a dolgozók kollektív újságolvasást rendeztek és megvitat­ták az interjúban érintett kérdése­ket. Bukarestben valamennyi lap teljes terjedelemben közölte a beszélgetést. A Scinteia a következő címet adta a beszélgetésnek: »Nagyjelentőségű felhívás a békés egymás mellett élés­re és a békés versengésre«. Hruscsov válaszait megcáfolhatatlan logikára támaszkodó mélységes humanizmus hatja át. Hirdessem a Somogyországbaii Adás, vétel, állás, lakás, ingatlan eladás, csere és más, egyéb vonatkozású hirdetései BIZTOS SIKERREL JÁRNAK APRÓHIRDETÉSI Díj szavanként hétköznap 1 Ft, vasárnap és ünnepnap 2 Ft. (A kezdő szó kétszeres.) j Keretes hirdetés VASTAG BETŰVEL SZEDVE hét­köznap 2,50 Ft, vasárnap és ünnepnap 3 Ft mm-basá­­bonként. Hirdetését mindennap felvesszük reggel 8 órától du. 5 óráig a Somogyoiszág Lapkiadó Vállalatnál, Kapos­vár. Latinka S. u, 4. Telefon: 15-16. Vidékiek apróhirdetéseiket feladhatják levelezőlapon ugyanerre a címre a hirdetés díjának egyidejű fel­adásával.

Next

/
Thumbnails
Contents