Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-05 / 129. szám
4 ' SOMOGY ORSZÁG Szerda, 1957. június 5. ERŐSÖDÖTT A BIZALOM PEDAGÓGUSAINK KÖZÖTT Az ellenforradalom előtt Kaposvár majd minden iskolájában volt a pedagógusoknak pártszervezete, de ezek az ellenforradalom alatt szétestek. Ma a pedagógusok egy közös pedagógus pártszervezetbe tömörülnek, amelynek 43 tagja van. Nehéz volt a pedagógus pártszervezet megteremtése, s csak akkor láthatjuk igazán, hogy milyen kitartó munkát végeztek a pártot szervező kommunista pedagógusok, ha megnézzük azokat az eseményeket, amelyek október 23 óta a városban történtek, s amelyeknek pedagógusaink is részvevői, szemlélői voltak. Hamvas Kaposvárra érkezik Október 26-ig különösebb esemény nem történt a pedagógusok között. Várták, lesték a nireKei, amint azt a városiDan és az ország oan az emberek tettek. Csillapítottak a diákokat, akik az ainazanas jelszavak hatasara mozgolódni kezdtek. Oktober Zü-an leikerunek a mellekre a nemzeuszinu szalagok, s a tanárok, tanítok egy reaze is ott állt azok kozott, akik ezzel akartak knejezesre juttatni »igazi nazanui« erzeseiket. lVrasnap, oktooer 27-en Pécsről Kaposvárra erkezett Hamvas József. Azonnal íeikeiesie regi tanartarsait, s nagy hangon kerkeuett azzal, hogy ő mar Pécsett "forradalmat csinált«. Arról sem feledkezett meg Hamvas, hogy "iorraoaimi cselekedetekre« uszítsa a pedagógusokat, Ezen a napon levertek az iskolákról a vörös csillagokat. A ISzaoausagparki Általános Iskoláról pl. Linger József tesmeveio i.auar vene le a vörös csillagot. Hamvas megjelenése nemcsak a pedagógusokat kavarta fel, hanem a diákokat is. A Tanítóképző udvarán a diákok könyveket egeitek a Leánygimnázium tanulóinak tapsa közepette. Egyik iskoláról a másikra jártak a diákok, pedagógusok, s kicserélitek tapasztalataikat, terjesztették a budapesti események híreit és a Hamvas által közölt "forradalmi« adatokat. Megalakítják az oktatási szakbizottságot Amikor letartóztatták a megyei kommunista vezetőket, s megalakult a "Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács«, Hamvas javaslatára létrehozták annak oktatási szakbizottságát is. Ennek vezetőjévé Hamvas, érdemei elismeréséül, »szerényen« saját magát nevezte ki. A szakbizottságba Hamvas azután régi ismerőseit, barátait, volt munkatársait javasolta. Helyet kapott abban Huszár József, a szabadságparki iskola egyik tanára, akiről a pártértekezleten is megemlékeztek, hogy meghamisította a továbbtanulásra jelentkezett tanulók osztályzatait. Mi lett volna ennek a szakbizottságnak a feladata? Az, mint ahogy már el is kezdték, hogy a vallás-erkölcs alapján álló oktatást visszaállítsák az iskolákban. November 5-re tervbe vettek egy értekezletet is, amely hivatva lett volna meghatározni az új oktatási feladatokat. Másik feladata lett volna a bizottságnak, eltávolítani az iskolákból a néphez hű pedagógusokat. Olyan javaslat is elhangzott a bizottságban, hogy vizsgálják felül az 1945-től szerzett okleveleket és akinél nem látható a »hazafias nevelés« eredménye, azt javasolják továbbképzésre. Ez alatt azt értettek, hogy meg kell méteiyezni a pedagógusok lelkét a nacionalista, soviniszta, a más népeket, nemzeteket lebecsülő, gyűlölő eszmékkel. Az oktatási szakbizottság javaslatára létrehozták az iskolákban a "forradalmi« tanácsokat. Ezek távolították várna el, mint ahogy közölték a pedagógusokkal, "kíméletesen az iskolákból a kommunistákat«, űr- Várnelyi Gyula, a Gyógypedagógiai Iskola "forradalmi« bizottságának vezetője azt javasolta, hogy a kommunista pedagógusoknak november hónapra már ne adjanak fizetést. Javasolta még azt is, hogy szállítsák le azoknak a pedagógusoknak a fizetését, akiket az elmúlt évek alatt "léptettek elő és akik kitüntetéseket kaptak. Várhelyi Gyula különben, az elmúlt évek alatt mindenütt 1919-es kommunista apósára hivatkozott. Gyermekei diákotthonban laknak Pesten, s neki és feleségének a népi demokrácia tette lehetővé, hogy gyógypedagógiai tanárrá átképezzék magukat. Nemrégiben még Lengyelországban tanított, amit nemcsak a kommunista pedagógusok, hanem a becsületes pártonkívüli pedagógusok is felháborodással fogadtak. Nehezen áll helyre a nyugalom Az ellenforradalom alatt a diákok legnagyobb része hazautazott szüleihez, s november 12-ig nem volt tanítás. Az első napon a tanulók negyed része jelent meg az iskolákban. Akkor sem tanítás folyt, hanem a legtöbb helyen a lezajlott eseményeket tárgyalták meg. Diáktársaik "hősként« tisztelték azokat a tanulókat, akik a "nemzetőrségben« fegyveresen tevékenykedtek. A pedagógusok nagy része pedig értetlenül állt, nézte, vagy maga is helyeselte tanulói cselekedeteit. Ezen nem is lehet csodálkozni. Hiszen volt olyan igazgató, aki maga ment és követelt fegyvert tanulói számára és követelte a pártbizottsági és rendőrségi épület átadását diákotthon számára. Érthető, hiszen egyes pedagógusok elégették tagsági könyveiket és bizonygatták, hogy sosem voltak párttagok, csak azért léptek be az MDP-be, hogy állásaikban megmaradhassanak. Érthető, mert pedagógusaink egy része nem felszabadítókat látott a szovjet katonákban, hanem megszállókat, s így nyilatkozott a tanulók előtt is. Az ellenforradalmi események azt is bizonyították, hogy a pedagógusok nem ismerik elég alaposan a diákokat. Dr. Vály Armand, a leánygimnázium igazgatója, amikor a szovjet parancsnokságon beszélgettek, becsületszavát adta, hogy tanulóinál sem az iskolában, sem pedig a lakásukon nincs fegyver. Mégis, amikor a december 8-i diáktüntetésre került sor, a diákok előtte — köztük a leánygimnázium növendékei is — azt latolgatták, hogy fegyverrel, vagy fegyver nélkül vonuljanak-e fel. Felvonultak december 8-án, tüntettek a tanulók, felsőbb szerveik figyelmeztetése ellenére is. Ennek a tüntetésnek a szervezésénél a leánygimnázium növendékei áltak az élen, mint ahogy minden tüntetés élén ők álltak, s náluk történt az is, hogy kétnapos fekvősztrájkot tartottak, hogy ezzel is akadályozzák a tanítás megindulását. Legszomorúbb az, hogy a december 8-i diáktüntetés élén pedagógus haladt. A pedagógusok között ebben az időben olyan hangulat terjedt el, hogy az ellenforradalmárok megtévedt emberek voltak, s mindenkinek meg kell bocsátani. Hiányzott a bátor állásfoglalás, s mindenki arra várt, mit cselekszik a másik. Legelsőnek az általános iskolák pedagógusai álltak a sarkukra, s kezdték meg a munkát. Nagy szerepe volt ebben a Városi és a Megyei Tanács Oktatási Osztályának, mely magára talált és segített a pedagógusoknak, Bár egy részük még Nagy Imrét sajnálta, de amikor január közepén megindult a tanítás, valamennyien becsülettel végezték munkájukat. Gondolkodni kezdenek Amikor egymás után jelentek meg az újságokban a különböző elméleti cikkek, dokumentumok az ellenforradalmárok tevékenységéről, a pedagógusok is gondolkodni kezdtek. Sokan közülük hamar rájöttek, hogy őket is megtévesztették az ellenforradalmárok, s ők hittek az álhazafias jelszavaknak. Segítettek a különböző vitás kérdések tisztázásában a Városi és Megyei Pártbizottság munkatársai, akik gyakran keresték fel a pedagógusokat és segítettek őket a helyes útra vezetni. Ezek után a beszélgetések után a pedagógusok többsége már határozottabban foglalt állást, ami bizony még kis részüknél ma is hiányzik. Megindult a pedagógusok között a oárt szervezése. Először azon vitatkoztak. hogy párton belül, vagy pártén kívül dolgozzanak. Akadt olyan iskola, ahol megcsókolták a volt MDP-tagot, amikor kijelentette, hogy nem lén be az MSZMP-be. Azóta ez a pedagógus is gondolkodott, s már ' is tagja pártunknak. Tizennyolcán kezdték Persze, azt is meg kell mondani, hogy a tanárok, tanítók között olyanok is voltak szép számmal, akik nem ingadoztak sem az ellenforradalom alatt, sem pedig utána. Hétfalusi Teréz vezető óvónő az elsők között, Sulyok Lászlóné pedig már december közepén kérte átigazolását az MSZMP-be. A február 28-i párthatározat, amely elítélte az értelmiséggel szembeni szektáns magatartást, nagy lökést adott a pártszervező munkának és egyre több pedagógus jelentkezett az MSZMP-be. Úgy határoztak, hogy egy közös pártszervezetet alakítanak. Március 7-én alakult meg ez a pártszervezet 18 taggal. Minden pedagógus önként, meggyőződésből lépett be az MSZMP-be. Legelsőként a kommunisták a többi pedagógusok között és az ifjúság között végzendő munkát beszélték meg. Ezen a taggyűlésen jelen volt Loginov szovjet őrnagy elvtárs is és nagy segítséget adott az ifjúsági munkához. A kommunista pedagógusok meggyőző szavainak eredménye, hogy 143 taggal egy közös iskolai KISZ-szervezet alakult, amely a Táncsics Gimnáziumban a legerősebb, ahol 50 fiatal lépett be a KISZ-be. őszinte hazaszeretetre nevelnek Az elmúlt idő azt igazolja, hogy pártunk és kormányunk intézkedései nyomán erősödött a bizalom a pedagógusok között a párt, a kormány iránt. Egyre többen találták meg a pedagógusok közül a pártszervezethez vezető utat, s egyre több azon pedagógusoknak a száma, akik nem az élettől elszakadva tanítanak. Ma már a pedagógus pártszervezetnek 43 tagja van. A vty MDP-tagok közül 38-an nem kérték átigazolásukat. A kommunisták tovább folytatják a pártszervezet erősítését, s számítanak arra, hogy a volt MDP-tagok közül még 15 elvtársat megnyernek a pártnak. Arra is fel kell figyelniük a kommunista pedagógusoknak, hogy egyetlen új belépő sincs a pártszervezetben, s különösen kevés abban a fiatal pedagógus. Az elmúlt napokban pedagógus-aktívát tartottak, ahol az egyik fiatal pedagógus elmondta: nem az életre, hanem képmutatásra, kétszínűségre nevelték őket az egyetemen. Kommunista pedagógusok segítsenek abban, hogy a fiatal pedagógusok megtalálják az élethez vezető utat. A kommunisták példamutatása, helytállása eredményeket szül az iskolákban. Rostás Károly vázlatkészítéséről minden tanártársa példát vehet. De példát mutat Fehér Lászlóné óvónő, Csajági Károly tanító. Lieber György tanár, Tarnóczai István testnevelő tanár, valamint Csapó Sándor nevelő. Az úttörő-szervezetek élén is megbízható, becsületes pedagógusok állnak. Különösen az öregebb pedagógusok között nagy megelégedést okozott, s fokozta a bizalmat kormányunk iránt, a pedagógusok fizetésrendezéséröl szóló rendelet. Kommunista pedagógusaink most legfontosabb feladatuknak tartják a KISZ-szervezet és a pártszervezet megerősítését. Ugyanakkor azon dolgoznak, hogy felébresszék a magukba zárkózott pedagógusokat is. Azt akarják elérni, hogy minden iskolában legyen kommunista. Vitákat rendeznek majd, ahol mindenki bátran elmondhatja véleményét. Ugyanakkor beszélgetéseket tartanak az öregebb pedagógusok a tanítók múltbeli életéről. E feladatok megoldása mellett őszinte, hazáját szerető fiatalokat akarnak nevelni, hogy még egyszer ne következhessen be október 23-a. Vegyük elejét a vadat* karteleiének A Földművelésügyi Minisztériumj és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége felhívással fordult az erdős videKek vadásztársaságaihoz és a megyei tanácsokhoz, hogy őrizéssel, cseiKészéssei, továbbá a különböző riasztó eszközök alkalmazásával vegyék elejét a vadak esetleges súlyosabb kártételének. Különösen nagy, gondot okoznak a vaddisznók. Megái-; lapították, hogy a harmincas évektől Kezdve több mint kétszeresére növekedett az ország vaddisznóállománya. A számszerű gyarapodással egyidejűleg a vadkanok elterjedési köre is bővült: a kisebb kiterjedésű alföldi erdőkben például, ahol emberemlékezet óta csalt apróvad tenyészett, a múlt évben már több vaddisznót iS; ejtettek, a Hanság mocsaras vidékén pedig már szinte aggasztó méreteket ólt a vaddisznók szaporodása. Szalai László. RÖVID BELFÖLDI HÍREK Iparunk kézihajtású fagylaltgép nagyobb sorozatát készítette el, amit a vas»- é5 edény boltok már forgalomba is hoztak,. Az egyszerre háromnegyed liter fagy Isit készítésére alkalmas gép a kivitel típusa szerint 97, illetve 270 forintért kapható, A Háztartási Eszköz- és Bádogárugyárbajl olyan háztartási habverő és krémkeverő gép mintapéldányai készültek el, amelynek teyerőlapátkáit víz hajtja. A gépből kivezető csövecskét a vízcsaphoz kell kapcsolni, a víz a 14 dekás miniatűr turbinát, s ezzel együtt a lapátkábat is gyors mozgásba hozza. A habverő sorozatgyártását még ebben a hónapban elkezdik. — Csereakció keretében az Országos Téhmészetbarátok Szövetsége a nyár folyamén külföldi turistákat lát vendégül. LELEPLEZÉS A szemüveges, fekete fiatalember végigülte a Kunszabó-féle ellenforradalmi pert. Azaz csak végigülte volna. Közbejött egy váratlan esemény, amely miatt menekülésszerűen távozott. Úgy érezte, most mennie kell, különben .. . A forró légkörű tárgyalóteremben Kunszabó tevékenységéről Száraz Pál alezredes mondja vallomását. Ö már a harmadik honvédtiszt, aki egybehangzóan bizonyítja a megyei partvez.itők erőszakos letartóztatásának körülményeit, s ebben a vádlott vezetőszerepét. — Mire én odaértem a pártbizottság épülete elé, már javában folyt a követelőzés — mondja az alezredes elvtárs. — Kunszabó ott áll a lépcsők tetején, mint egy cézár és követeli az egész megyebizottság lemondását. Kérdeztem tele, hogy mire való mindez, minek csináljátok? De ő rá sem hederít kérdéseimre. Csak handabandázik tovább. Ekkor lejön Tóth István, a megye első titkára és kijelenti, hogy ezt nem teheti meg, mert őt a megyei pártértekezlet választotta, így az válthatja le. Kunszabó közbeordít: ne hallgassátok ezt a dajkamesét, követeljétek: mondjanak le! A hangulat erre még izgafottabbá Változik. Nézem én, hogy itt mi történik. Ez nem lehet véletlen dolog — gondolom. És csakugyan. Kunszabó nem egyedül csinálja. Időnként megjelenik mellette egy kövérkés, feketebajuszú, - szemüveges fiatal diák, néhány szót váltanak, aztán az újra eltűnik a tömegben, ő dobja be az új jelszavakat. Ezt jól megjegyeztem magamnak. Azóta a nevét is megtudtam. Zsebébe nyúl, feljegyzéseit keresi, de nem találja benne a nevet. Aztán gondol egyet és megszólal: — Nem találom most hirtelenében. De talán itt lesz a tárgyalt teremben ... Biztosan itt van! Hátrafordul és körülnéz a hal gatóság sorain. Sok arcot .lát, hi. télén nem tud különbséget teni köztük. A fiatalember lassan levi szí a szemüveget és a kezébe tartja. Száraz alezredes nem i; meri fel az illetőt. Már éppé visszafordul, mikor a hallgatóság ból szenvedélyes és izgatott fe kiáltásokat hall: — Itt van, itt ül!.,. Most mié nem mer felállni?!... Az alezredes elvtárs meglepő ten néz vissza. Lassan, kényszeredet/ten éppé akkor áll fel a fiatalember szemüvegét is így teszi fel. A ha! gatóság soraiból felháborodott fé kiáltások hallatszanak. — Ehun van-e... Ez az, 6 vo az! — kiált fel az egyébként ví; kedélyű és városszerte kedvelt k. tonatiszt, akit szintén a börtönt juttattak abban az időben Kur szabóék. A fiatalembert, aki ezúttal »at golosan« távozott, Gundi Györgj nek hívják. A Táncsics Gimnáz um diákja volt, most áll érettség előtt. Már tavaly, a harmadik os; tály végén el akarta távolít a ■ onnan a tanári kar cinizmus: önhittsége, beképzeltsége, fegye mezetlenségei és bomlasztó polit kai munkája miatt. Akkor megki gyelmeztek neki, mert kicsit összf szedte magát. Annyi esze azé mégis volt, tudta, hogy itt kényéi kérdésről van szó. Októberijén persze kijött az iga: arca. Д zsák megtalálta foltja Gundi György Kunszabó Ference Hogy mit csináltak még ezer.kívü mit nem, csak ő tudná megmor dani. E leleplezés után azt gyanítju! és biztos, hogy nem tévedünk el ben: megkérdezik tőle az arra ilk tékesek! — ij — Nemcsak papíron Hozzászólás A Somogyország 1957. május 25-i számában megjelent »Minden ügy, minden panasz mögött lássuk meg az embert« c. cikket helyesnek tartom. Különösen egyetértek a cikk azon részével, melyben Czipót Antal elv társ nekem címezve megállapítja: az igéiét nem elég. Czipót elvtárs azt írja, hogy legutóbbi fogadónapom alkalmával hozzám forduló dolgozó parasztok jogos kéréseit a Csurgói Járási Tanács tervelőadójának adtam át. Ez tévedés, mert a községi tanács megbízott elnökének küldtem a következő szöveggel: "Gócza Ferenc, örtilos, 115. szám alatti lakos azt panaszolta, hogy 1950-ben a bekötőút létesítése alkalmával földjéből 730 négyszögölnyit kisajátítottak, valamint 42 db gyümölcsfáját kivágták, ám ezért semmiféle kártérítést pem kapott, az adót azonban jelenleg is fizeti ai tepület után. Az volt a kérése, hogy a föld és a gyümölcsfa kártalanítását minél előbb ejtsék meg. Kérem az ügynek azonnali kivizsgálását és elintézését stb.« Ugyanezt a levelet megküldtem a Megyei Tanács VB titkárságának is. A Csurgói Járási Tanács VB elnöke május 2-án kelt levelében közölte velem, hogy a március 29-én Ortiioa községben megtartott fogadónapom alkalmával felmerült panaszokat kivizsgáltatta. »Megállapítottuk — írja —, hogy az őrtilósi bekötőút építése alkalmával Gócza Ferenc panaszosnak és ezenkívül még több gazdának a földjét igénybevették anélkül, hogy a kisajátítási eljárást szabályszerűen lefolytatták volna és a érdekelt gazdák a megfelelő kárta lanítást megkapták, volna. A bekötő út építésével kapcsolatban érintet gazdák kártalanítását az 1957. év 10. sz. tvr. alapján fogja a község tanács vb rendezni«. Ennek alapjá meg voltam győződve, hogy a beadói panaszok orvoslást nyertek és ezze az ügyet lezártnak tekintettem. Az én megállapításom is az, hog a tanácsok munkája általában az el lenforradalom után rendbejött, hog az emberek egyre tisztábban látnál nagyobb a dolgozó parasztok kezde ményező készsége és javul az állam fegyelem, de csak akkor, ha egye vezetők nem feledkeznek meg a né és állami szervek közötti jó kapcso lat elmélyítéséről. Ezek között va: a lakosság érdekeinek képviselete is Nemcsak papíron kell tehát a pana szokat elintézni, hanem a gyakorlat ban is. Pontosabban: nem az a lé nyeg, hogy szépen hangzó, önmeg nyugtató, másokat félrevezető, valót lan szavakat vessünk papírra, ha nem az, hogy valóban orvosoljuk jogos, orvosolható sérelmeket. lg helyesebb lett volna, ha a Csurgc Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá ga, annak elnöke hathatós intézke dést tesz a kártalanítások ügyéber Úgy hiszem, tanácsi dolgozók mindannyian tanulhatunk ebből is hogyan kell a lakosság, a dolgozó! érdekeit képviselni. Sasvári Ferenc megyei tanácstág Kétméteres a ross a csurgói szövetkezeti táblán, sőt van olyan rész, ahol két méternél ; magasabbra nőtt. A gabona sűrűsége teljesen követelményszerű, a káli szók hosszúsága általában 14—18 centiméter. Az őszi kalászosok nagyo jó termést ígérnek. A bámulatba ej o magasságú és sűrűségű gabonc tábla egyben bizonyság a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, mert itt kisgarcellákon sehol sem látni ilyet - írja Pfaffsics Gyula, Csurgt Eötvös utca 66. sz. alatti levélírónk. Vadász Jápos — Kontra György: Mikroszkóppal az élet nyomában. (Bibliotheca). 139 oldal, kötve 34,— Ft Képekben tárja fel a mű az élő szervezet működésének fő vonásait. A szöveg csupán a képek rövid magyarázata. A maga nemében páratlan a könyv teljessége: lépésről lépésre haladnak a szerzők és képekben teljes összefüggésében mutatják be az élő szervezet működését. Izgalmas olvasmány azoknak, akik nem foglalkoztak eddig biológiával, ugyanakkor teljesen újszerű Kép «.ontra-vadász ,.Mikroszkóppal az élet nyomában” című könyvéből. és ezért nagyon érdekes olvasmán biológusok, tanárok számára i (Megjelent.)
