Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-05 / 129. szám

«& 6 [ET BOLTJAI Ж Ö I . , лгЛ :: Sfij 'Йт.' HEL I ШТ щ Шшшл ŰZETEK /ИИ /. fi, MM. вщшр й fSIdművesszövetkezetek nyári ellátása AZ IDEI NYÁRI IDÉNYRE va­ó felkészülés megnövekedett fel­adatokat ró a földművesszövetke­­;eték kereskedelmi részlegeire is. közismert, hogy megnövekedett a larasztság jövedelme. Ez a megnö­­'ekedett vásárlóerő döntően ez év íyarán és az ősz folyamán fog je­­entkezni. Ezért a földművesszö­­retkezeti boltoknak már most dyan mennyiségű és minőségű áru­­ral kell rendelkezniük, hogy pa­­asztságunk megnövekedett igé­­lyeit kielégíthessék és hogy a jó áruellátás ösztönözze a parasztsá­­;ot a mezőgazdasági termékek ér­­ékesítésére. A tennivaló most: a legkőrülte­­intobo módón eljárni a bevásár­lóknál. Boltosainknak a rendelé­­sk összeállítása előtt gondosan reg kell vizsgálniok meglévő kész­­steiket s annak figyelembevételé­­el kell a vevók által keresett crk­­ekboi a legszeieseoo vaiasziearol iondoskodni. Az eddigi tapasztala­­ок azt bizonyítják, hogy a föld­­aűvesszövetkezetek néhány kivé­­eltől eltekintve ennek szellemé­­en készültek fel a nyári idényre. . készletek értéke ma megközelí­­az október 23. előtti mennyisé-Mi a helyzet az áruellátás te­­ín? Soha ennyi tartósított hús­­ru nem volt a földművesszövet­­szeték készletében, mint jelenleg, elyes volt ez a tartalékolás, mert izony a húsellátás jelenleg igen y^enge és lényeges javulást nem igen várhatunk. A borellátást [у-két hónapig csak komoly ráfi­zessél tudja a földművesszövet­­ízetek többsége biztosítani, mert központi készletekből nyert bor­­; sörmennyiség a falusi igénye­st nem képes kielégíteni. Altató­in a nyári, őszi idényben biztosít- i van a zökkenőmentes élehni­­,er ellátás. Eddigi értesülésünk erint nm lesz azonban zavarta­­n a textil- és konfekció ellátás, t az ipar sajnos még nem tudja elégíteni az igényeket. Hiány vár­­itó selyemáruban, jobbminöségű mpjúszövetekiben, valamint a nyá­­férfi ruhaíéleségekben. A szük­­igesmél kevesebb lesz a férfi bal­­nruha, vászonnadrág, short, tro­pikál ruha, továbbá női és leányka mosóruha is. A konfekció szakmában várható kedvezőtlen ellátást figyelembe vé­ve szükséges, hogy a földműves­­szövetkezetek minden helyi lehető­séget — amit a nagykereskedelem nem vesz igényibe — kihasználja­nak. Igen nagy segítség lesz a föld­művesszövetkezetek számára a Szovjetunióból, a népi demokrati­kus országokból és még néhány külföldi államból importált cikkek terven felüli forgalombahozatala. A külföldi szövetkezeti központok küldeményeiből Somogy megye 35 darab motorkerékpárt, többszáz ke­rékpárt, többezer kerékpár külső­­ég belső gumit, valamint tekinté­lyes mennyiségű hűtőszekrényt, mosógépet kap a földművesszövet­kezeteken keresztül. Földművesszövetkezeteink épül­nek, szépülnek. Bár az 1957-es év eléggé szűkre szabott beruházási kerete nagy lehetőségeket nem nyújt, mégis Somogy megyében hat millió forintot fordítanak a földművesszövetkezeti boltok, ven­déglátóipari egységek építésére, csinosítására. Ezen túlmenően fon­tos, hogy földművesszövetkezeteink a beruházási lehetőségek mellett a karbantartási és tatarozási munká­latokat mindenütt elvégezzék. Helytelen az a némely helyen ki­alakult nézet, hogy a karbantar­tási előirányzat fel nem használá­sával költségmegtakarítást érünk el. Takarékoskodni kell minden vonalon, így a karbantartási költ­ségeket is jól meg kell nézni, hogy hol használjuk fel. De a lehetőség­hez mérten használjuk fel okosan, célszerűen ezeket a rendelkezésre álló összegeket. S ezen keresztül is gondoskodjunk a földművesszövet­kezeti szaküzletek jó karbantartá­sáról, csinosításáról. A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE­­TEK tagsága ma már igényes. Jog­gal várja azt, hogy a mi megyénk földművesszövetkezetei ki is elé­gítsék közszükségleti, termelést elősegítő, ruházati és kulturális cikkekkel igényeit. TEMESI JÓZSEF kereskedelmi főosztály vezető f^öldszöv CJzerl elárulja ónapot, кг-rtársaM Nem is hittem -a, hogy ilyen nagy érdeklődéssel adják Somogybán személyemet. Jöt­­ám a levelek az elmúlt napokban innen is, onnan is aj'énlgatíák, hogy is vegyek a nyelvem hegyére. A napon bizony el sem tudok min­­t mondani. Iái beszámolómat a darányiak pa­­zával kezdem. Úgy mondják a da­­yl földművesszövetkezeíhez tartózó télyosdombói, drávagárdonyi és drá­­imási földművesszövetkezeti tagok, у szeretnének egyszer már egy igaz­­>Sági ülésen részt venni. Kérdeztem k: mi ennek az akadálya?- Semmi más — hangzott a válasz csak az, hogy a Darány és Vidéké Iművesszövetkezet elnöke nem haj­ló összehívni az igazgatósági ülést. retnOm, ha megírná nekem, hogy rt nem. zt hallottam, hogy Kőröshegyen igen tátottám megy a felvásárlás. Nos, nt az is, hogy miért van ez így. A művesszövetkezet felvásárlója Igen tik, becsületes ember. Csakhogy a ásárlást testi hibája folytán nem a kellőképp ellátni. A földmüves­­retkezet igazgatósága is osztja az il kapcsolatos véleményt, de azt idjáx, hogy nem lehet mást találni sl vásár ló posztra, mert nincs más lületes ember a faluban, ijnye, a remjcjét — gondoltam, es még a múltkoriban milyen jóízűen üntgattam a derék kőröshegylekkel egyik pincénél. Hát akkor esze­­ezek az emberek mind zsiványok ak? Vagy hogy érti azt _ az gatósága, hogy nincs több becsü- i ember a községben? * * * md a lelke mindennek — tartja a nondás. Nekem is ez a vélemé­­n, de nem így Kovács Ferenc, a ári fmsz boltvezetője, aki arról hi­­a siófoki járásban, hogy boltja ke a legrendetlenebb üzleteknek, g a 400 000 forint értékű áru meg­­ő raktározására van helyiség, csak­­a rendet azt szeretni kell. Én csak azon mosolygok, ha egyszer a ságvári szövetkezeti dolgozók Is olyat tennének, mint nem is olyan ré­gen a böhönyeiek. Itt az egyik szövet­­xezeti dolgozó — aki egyébként a leg­jobb munkaerők közé tartozik a szö­vetkezetnél — arról volt nevezetes, поду igen lompos a külseje, rendszerint ápolatlan az arca és lengő szakálláról már-már verset írtak a íöldművesszö­­vetkezet fűzfapoétái. Az fmsz-nél végül is megsokallták említett kartársunk eme magatartását és elhatározták, hogy közköltségén megnyiratják, s megborot­­,altatják. Mit részletezzem: egy szép napon berendelték a szövetkezeti iroaá­­oa, ahol az udvaron már várta öt né­hány markos szövetkezeti dolgozó, no és a község figarója. Egy szó, mint száz, azon nyomban lekapták a tíz kor­­merői, székoe ültették és volt olyan najnyírás, öorotválás okkor Böhenyén, amiről még sokáig beszélnek a község­ben. Én azonban most többet nem mesé­lek, majd legközelebb, két hét múlva. Selyemgubó-tenyésztő alkalmi társu­lást hozott léire a BalatonloUei Fölümű­­vesszövetkezet, A társulás keretében nyolc család dolgozik közösen, akik­nek a jövedelme előreláthatóan eléri majd a 12 000 forintot az idei tenyész­tési időszakban. A nyimi fmsz a Ságvári Földműves­szövetkezet tagszövetkezete. Nemrégi­­jen még a ságvári szövetkezet is Adándhoz tartozott. Most az újjáala­kult Ságvári Földművesszövetkezet ve­zetői a nyimiekkel karöltve nagy lel­kesedéssel fogtak munkához. Azt remé­lik Nyimben és Ságváron egyaránt, hogyha kisebb is lesz a földmúvesszö­­vetkezetük. mint korábban volt, a mun­ka azonban jobban fog menni. * * * A Földmüvesszövetkezet Kiváló Dol­gozója kitüntető jelvénnyel jutalmazták .Kustra Mihályt, a Somi Földművesszé­­veücezet igazgatósági elnökét. Jóleső érzés volt látni, hallani . * F E Tabon vezetett keresztül ütünk. Valami harapnivalóra lett volna szükség, s éppen közeiben volt a 2-es számú földművesszövetkezeti vegyesbolt. Beléptünk. Példás rend és tisztaság fogadott bennünket. Vagy hat-nyolc vásárló sorakozott a pultoknál, de pillanatok alatt folyt a kiszolgálás. Mindenki megkapta a kért árut, s távozhatott. Ebben ta­lán nincs is semmi különös. Az azonban megragadta figyelmünket, hogy a bolt személyzetének min­denkihez volt néhány közvetlen, ködves íszavaJ Amikor szalámit kértünk, a fiatal kiszolgáló közölte, hogy két minőségből is választha­tunk. Az egyik 3,20, a másik 4 fo­rint '.tízdekánhént. — A 3,20-as is kitűnő, nyugodtan merem ajánlani mondotta. Azt mondanom sem kell, hogy pontosan mértek, ízlésesen csoma­golták, s ajánlották, hogy vásárol­jak Kossuth cigaretta,t, vagy Ter­vet, cukorkát, vagy egyéb édessé­get. Nagy dolgok ezek? Nem, de jóleső érzés volt látni, hallani, hogy milyen udvarias, a szocialista kereskedőhöz méltó a tabi 2-es szá­mú vegyesbolt dolgozóinak a ma­gatartása. Jégycz&ük meg talán a boltban dolgozók neveit is. Irányi Gyula boltvezető^ Küszter Ferenc eladó és Erdős Ferenc tanuló. Kocsma volt, ma egyik legkorszerűbb vendéglátó üzem Hajdanában a Marcali Földmű­­vasszövetkezet éttermének helyén egy kocsma állott. Aligha hinné el ezt valaki, aki ma belép az étterem­be, hogy ebédjét, vagy vacsoráját költse ott •!, avagy ha netán estére kelve egy kis zenét akar hallgatni. Nemrégiben meg is nagyobbodott a marcali étterem. A söntést telje­sen leválasztották és ugyanennek az épületnek egy másik részében ka­pott helyet. De rá is fért már a nagyobbítás az étteremre, mert a dé­li órákban rendszerint kicsinek bi­zonyult a helyiség. Most aztán a 1 megnövekedett keresletet könnyű­szerrel elégíti ki Császár Árpád ve­zető ősz Ferenc és Puska Károly felszolgálókkal. Udvariasságban, figyelmességben nincs hiány a marcali étteremben. Szívesen is térnek ide be étkezni az átvonuló utasok, épp úgy, mint azok, akiknek üzemélelmezését ez a földművesszövetkezeti egység látja el. Estére kelve pedig azért népe­sülnek be az étterem helyiségei, hogy felviduljanak Szalai Lajos prí­más, s Dingó Lajos cimbalmos és a zenekar szívvidító muzsikája nyo­mán Fmsz-ekről í ^ — RÖVIDEN Takarékszövetkezet szervezése van folyamatban a Balatonszemesi Főldmü­­vesszövetkezetnél. Petrőczil elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője, eddig már 120 személyt győzött meg a takarékszövet­kezet fontosságáról. Ha meglesz a 200 jelentkező, akkor összehívják az alakuló gyűlést. * * * A lakócsaiak ez évben n^m vándorol­­tatták méheiket. A kedvezőtlen Idő el­lenére is, a mintegy ezerl méhcsalád szorgalmasan dolgozott, s az előjelek szerint a földmüvesszövetkezet 100 má­zsa mézet fog felvásárolna a közeljö­vőben sarrakerülő akácméz pergeíés után. A balatonszárszól üdülők; kérésére a helyi földművesszövetkezet korszerűen berendezett büfét állított fel, amelyben az üdülők hideg ételeket, cukorkát és egyéb édességeket, rövid italoxat, to­vábbá eszpresszó-feketét vásárolhatnak. Szakosították a földművesszővetkeze­­tek üzleteit Andocson. Az uf íparcikk­­szaküzlet, valamint az élelmiszerbolt mind külsőleg, mind belsőleg igen tet­szetős. A szakosítás az eddigi jelek szerint helyesnek bizonyult; Állattenyésztési szakcsoport alakult 14 fővel Kisbárapátiban, amelynek tag­jai célul tűzték, hogy a jövőben csak fajtiszta állatokat tenyésztenek. A tár­sulás elnökévé Fehér Lajost választot­ták meg. * * * Gyásza van a Kisbárapéti Földműves­szövetkezetnek. Karai Pál. a köztiszte­letben álló boltvezető hunyt el élete de- 1 lén. A földmüvesszövetkezet velamany­­nyi tagja és á község nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra a volt boltvezetőt. őcjíj az áttörök közül Na essék tévedés, az­­alkalommal nem a kis pirosnyskkendős úttörő pajtásokról lesz szó. Mégis úttörők ők, a sz­­szoros értelmében. Uj utakat járnak, amelyek előtt a májusi ország­­gyűlés nyitotta meg a távlatokat, amikor a földművesszövetkezetek megújhodott feladatai­ról esett sző a parla­mentben. Arról, hogy a földművesszövetkezet milyen segítséget nyújt­son a faluban a ter­melés megsegítésére. így került most már megyeszerte jónéhány földművesszövetkezet­hez mezőgazdász, vagy amint idegen szóval ne­vezik, agronómus. Akit mi keresünk Ba­­latonszabadibm, az Ács Károly. Ö most épp egy hónapja, hogy eb­be a beosztásba került. Eddig más munkaterüle­ten dolgozott a földmű­­vesseö vetkezetnél, ahol nem tudta érvényesíte­ni azokat a szakmai ta­pasztalatokat, sem az el­méleti tudást, amelyet korábbi mezőgazdász működése alatt, illetve a szarvasi középfokú me­zőgazdasági tanintézet­ben szerzett. Ismerik-e a földmű­vesszövetkezeti agronó­­must? — tettük, fel a kérdést az egyik bala­­tonszabadi dolgozó pa­rasztnak, aki ott po­­roszkált kocsijával a község főútvonalán. — Nem én, nem is hallottam róla —< adta. meg a választ. Nem így vélekedett egy fiatalabb paraszt­­ember, aki meghallotta. hogy mi ügyben járunk, s máris készséggel ma­gyarázta, hogy hol, mer­re székel a faluban a föidmüvesszövetkezeti agronómus. Ha itthon van egyáltalán, fűzte tovább a szót kérdezés nélkül is. — Mert álta­lában keveset tartózko­dik az irodájában, ^ in­­k*uab a gazdák körében lelhető, meg kinn a me­zőn — mondotta. No, akkor helyben vagyunk gondoltuk, mert mégis csak jobb, ha az agronómus nem a négy fal között admi­nisztrál, hanem ott van, ahol neki lennie kell. a »tágas irodában«, — a határban. Útbaigazítónk a mi szerencsénkre azonban mégis tévedett ez alka­lommal, mert Ács Ká­roly agronomust mégis csak elcsíptük a szövet­kezeti irodánál. Igaz, nogy motorjával éppen Adándra készülődött, mivel az egyik gazda üzent neki, hogy vegy­szeres gyomirtással kap­csolatban szeretne tőle felvilágosítást kapni. Tehát már munkálko­dik a földművesszövet­kezeti agronómus. Ez kitűnik az eddig elmon­dottakból is, abból a körülményből, hogy már sokan ismerik a falu­ban. Valamint abból is, hogy kérik a segítségét. Különösen egy • olyan fontos kérdésben, mint a vegyszeres gyomirtás, amelytől bizony manap­ság még sokfelé idegen­kednek. Rövid beszélgetés kö­vetkezett aztán a fiatal agronómussal, aki el­mondotta egy hónapos működésének történetét. Nem esett kétségbe azért, mert nincs írás­ban lefektetve, hogy mi mindenre terjed ki fel­adata. Keresett magának munkát. Felülvizsgálta, hogy a szerződéses ve­tőmag szétosztás ho­gyan történt meg. Mi­kor hivatalba lépett, ak­kor már jórészt túl vol­tak Balatonszabadiban is a vetőmag szétosztá­sán, csupán a cukorré­pa diszponálása folyt még. Ebben a munká­ban már segédkezett is. Ma már tisztán áll előt­te a kép, hogy hol, mi­lyen nagyságú területen vetettek szerződéses nö­vényeket. Fedig, hogy nem könnyű ezt áttekin­teni, azt bizonyítja, hogy mintegy 35—40 ilyen növényféleséget termelnek Balatonsza­­badi, Ádánd, Ságvár és Siójut községekben, ahol az új agronómus dolgo­zik. Ö csaknem fejből mondja, hogy 422 kh len, 107 kh magkender, 190 kh. borsómag, 47 kh. cu­korrépa és még szinte nem is lehetne felsorol­ni, mi minden fajta szer­ződéses növény ápolása folyik már a körzetben. Azt azért megjegyzi, hogy elég nehéz a mun­kája, mert egyrészt saját magának kell mindenütt jelt adnia, hogy él, mű­ködik, s dolgozik és se­gíteni akar. Aztán az is probléma, hogy — mint ő mondotta: menet köz­ben kellett felszállni a mozgó vonatra. De azért nem ijed meg a nehéz­ségektől. Arról már beszélnek többfelé a falvakban, hogy jó szakember. Ádándon is ővele állít­tatták be a vetőgépet a rostkender vetésénél. Most Harmatih Lajos ba­­latonszabadi gazdával így vegyszeres gyomirtás­sal foglalkozó társulás­ról tárgyal. Persze, nem mennek könnyen a dol­goz. De az őszre már nem lesz különösebb probléma. Ha úgy adó­dik, hogy a szerződéses növények átvételét a földművess zövetkezetek végzik, a szövetkezetek jól meg fogják oldani ezt a feladatot — íjiondja. Aztán még előbbre is te­kint, a szerződési kam­pányokra, amelyeknek hibáit jól ismeri a múlt­ból. Úgy mondjál hogy e kampányok alatt sok volt az instruktor a fal­vakban, de amikor pél­dául fellépett a répabe­tegség, akkor hírüket sem lehetett látni, leg­feljebb csak elvétve. A szövetkezeti agronómus persze mindenko-t ott lesz a faluban s ha kell, hát segít is majd. Azzal kezdtük, Itogy úttörő munkát végez, a földművesszövetkezeti agronómus fáradhatatla. nul végzi ezt a munkát. Megsokszorozza erejét az a tudat, hogy erote­­szítese nem hiaoavalo, hogy az segíti a íoidmű­­vesszövetkezeti mozgal­mat célkitűzéseiben, se­­gui a falu szocialista ar­culatának megformálá­sát Nehéz, de szép (mun­ka. További sikert, Ács elvtárs! ács.

Next

/
Thumbnails
Contents