Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

* SOMOGYOttSZAG _________________________________________Kedd, 1957. május 21. Kikapott az FTC és még egy sor meglepetés az NB I-ben FTC 1:® (4:0). A Népstadionban 6Q 000 néző előtt a többet támadó ITC nem tudta kihasználni gólhelyzeteit A mérkőzés nyolcvan percében Kovács III. sérülése miatt az MTK csak tíz ember­rel játszott. A mérkőzés egyetlen gólja 11-ösből esett, s azt Lantos szerelte. Vasas—Szeged 3:3. A szegediek ha^ tartJaban lelkesedéssel játszottak és ez­zel ellensúlyozni tudták a formájában kissé megtorpant Vasas nagyobb tudá­sát. A Szeged góljait Halász. Rábai és Gilioz szerezte, míg a Vasas gólszerzői Csordás, Bundzsák 2 voltak. Tatabánya —Bp. Honvéd 2:2. A Nép­stadionban lejátszott mérkőzésen igaz­ságos eredmény született. G.: Lahos. Ssovják, ill. Machos és Marosi. Pécs-Baranya —Szombathely 1:0. A jobb védelemmel rendelkező pécsi csa­pat a 89. percben szerzett góljával sze­rezte meg a győzelmet. G.: Opova. Csepel — Dorog 3:2. Esztergomban a dorogi csapat játszott fölényben ennek ellenére a csepeliek rúgták a gólokat. G.: Tóth II. 2, Fenyvesi, ill. Varga és Révész. — A totó 12 találatos szelvénye: 1 x x 2 2 2 2 x 2 1 2 x. 12 találatos szel­vény nem akadt. All találatra 29 750 forintot. 10 találatra 1859 forintot míg 9 találatra 233 forintot fizet az' OTP Sportfogadási Osztálya. Amikor az edző visszatér Somoqyszob sportéletéről szeretnék beszámolni. Elöljáróban el kell monda­nom, hogy az utóbbi esztendőkben ná­lunk a sport nem mozgott azon a szín­vonalon, amely méltó lett volna a köz­ség korábbi jó hírnevéhez. Mi volt a hiba? Sportéletünket hátrál­tatta részben a vezetés gyengesége, a játékosok fegyelmezetlensége, aztán időnként mind a vezetők, mind a spor­tolók nemtörődömsége. Ezt mutatta egyébként a múlt év őszén lejátszott osz­tályozó mérkőzés-sorozat is, ahol a so­mogyszobi labdarúgó csapat mélyen tu­dása alatt szerepelt. Még egy lényeges hiba volt a fentieken kívül. Az, hogy a falu teljesen elszakadt a vasutas sport­körtől. A község sportját a kis vasutas kolónia jelentette, csupán ez pedig ugvebáir helytelen. Ez év kezdetén aztán összeültek a sport somogyszobi barátai, hogy változ­tassanak a korábbi, eléggé tarthatatlan helyzeten. Ezen a megbeszélésen telje­sen ül alapokra helyeződött át a falu SDortélete. A vasutasok, postások, az állami gazdasági dolgozók, a termelő­szövetkezeti tagók. az egyéni gazdák és a község kisiparosai mind-mind segít­ségét ígértek a sportélet megteremtésé­hez. Ez a hathatós támogatás máris jó­tékonyan kezdi éreztetni hatását. Ez megmutatkozik pl. a somogyszobi lab­darúgók eddigi szereplésén is. ami lé­nyegesen jobb, mint a múlt évi osztá­lyozókon volt. Az eredmények nem véletlenek. A ve­zetőség ugyanis elhatározta, hogy a labdarúcíó csapat edzéseinek vezetesere ismét felkéri Kanizsai Gyülát, aki .an­nak idegén olv eredményes munkát fej­tett ki Somogvszobon. A. község fiatal sportolói rajongásig szeretik is a koz­­tiszteletnek örvendő nagyatádi laboa­­rúgó-edzöt. Az ő munkája jótékonyan érezteti hatását a sportí egye lem meg­szilárdulása terén is. Kanizsai Gyulatol, a visszatért edzőtől sokat várnak a so­­moqyszobiak. , Most labdarúcíó csapatunk nagy fe,­­adat előtt áll. Megnyílott előtte az ut, hogy kiharcolja a megyei I. osztáiyoa jutást. A kezdeti sikereket ugyan meg­torpanás követte, de reméljük, hogy а nagykanizsai kisiklás csak pillanatnyi balsiker volt. A labdarúgókhoz hasonló jó szereplést várunk a most megalakul atlétikai szakosztály tagjaitól, akik re­mélhetően hamarosan hallatni fogják nevüket. Ezzel aztán elérjük majd azl is hogy Somogyszobon már nemcsak a labdarúgás jelenti a sportot. NÉMETH VENDEL Holnap tárgyalja a Megyei Bíróság Győrfi József 26 éves kocsikísérő, balatonföldvári lakos bűnügyét. Győrfi 1956. október 28-án fegyve­resen feltartóztatta a Megyei Pártbi­zottság gépkocsiját, a benne utazó személyeket tettleg bántalmazta, majd letartóztatta. A Megyei Bíróság a demokratikus államrend megdön­tésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette mi^tt hoz ítéletet Győrfi József ügyében. Cementcserép-készítűket állan­dó munkára felveszünk. Fizeté­sük darabbérben történik. Jelent­kezés a Balatonmáriafürdői Föld­művesszövetkezetnél. Elcserélném kaposméröi, fő út mel­lett lévő, kertes házamat kaposvári két­szobásért. Cím a Kiadóban._________(127) Eladó pékség, 2 szoba, elő&zobás la­kással együtt, azon&ali beköltözhet ő­aéggel. Cím a Kiadóban.____________(131) Kisfaludy u. 46. sz. alatti szoba-kony­­hás, disz.iót'artásos lakásomat elcserél­ném hasonló belvárosiért.__________(138) Egy istálló- és egy kocsiszín-ajtó el­adó, Kovács Sebestyén u. 6. sz, (140) Eladó legújabb típusú villanymotor, főtengelyével egybeépített körrostás da­ráló, az eddigi darálókkal özemben 50 százalékkal nagyobb teljesítményű. A vételára pedig 50 százalékkal kevesebb. Bővebb részletes felvilágosítás Raáb József öregbaki lakásnál megtudható, ez a típusú daráló öreglakon kedden és pénteken megtekinthető.____________(141) Zongorát béribe adnék. Weisz Piroska, Május 1 u, 44.____________________(39969) 200-as NSU motorkerékpár, generá­­lozott, príma állapotban és egy fehér, modern, mély gyermekkocsi eladó. Ka­posvár. Szigetvári u, 94.__________(39975) 125-ös Csepel, teleszkópos, eladó vagy kisebbért elcserélhető. Bondi Szenna. ____________________________________(39977) R. 51-es BMW motorkerékpár eladó. Saalma István h. 7. (39978) Nagyszerű küzdelem, megérdemelt győzelem K. Rákóczi — UTTE 3:0 (2:0) Kaposvár, 2500 néző. Vezette: Bebesi. Az elömérkőzés alatt átvonuló zápor csak ai nézőket riasztotta meg, a pályá­ban nem tett kárt, sőt inkább javított rajta. Kezdésre így is tömött lelátó várta az utolsó bajnoki mérkőzést, re­ménykedve, hogy a pesti 3:0 után itt­hon is szép eredménnyel búcsúzik a csapat. A hangulat az öltözőben is bi­zakodó volt. Molnár II. és Stadler sé­rülése rendbejött, mindketten vállalták a játékot, tehát az összeszokott csapat léphetett pályára az alábbi összeállítás­ban: K. Rákóczi: Molnár’ II. — Szigeti, Molnár I., Szatyin — Várvizl. Pálfalvai — Szentgróti, Mózsi, Szabó, Horváth, Stadler. Edző: Avar István. UTTE: Lung — Hartmann. Tóth, Schumann — Czimmermann, Színi — Kincses, Pásztor, Karácsonyi, Göröcs, Kemény. Edző: Kármán József. Pár perces mezőnyjáték után várat­lanul gólt ért1 el a Rákóczi. A 4. percben Mózsi 16-osról küldött lövését Lung csak kiütni tudta. Szentgróti harcolt a labdáért a vé­dőkkel, ő lett a győztes, s beadását Mózsi másodszor már a bal sarok­ba lőtte. Lung eqy kicsit elaludt. 1:0. Gól után az UTTE került fölénybe. A Rákóczi védekező taktikát játszott, csu­pán három csatára volt elöl. Kétszer is veszélyeztetett az UTTE gyors jobb­­szélsője révén, de a jó helyzeteket a belső csatárok nem tudták kihasználni. A Rákóczi-csatárok elfutásai is mindig veszélyt jelentettek, előbb Stadler ka­páslövését védte lábbal Lung, majd Szentgróti lőtt mellé. Szinte nyomasz­tóvá vált a pesti csapat fölénye, mégis a 17. percben a Rákóczi ért el újabb gólt. Egy elcreváqotl labdával Stadler futott el, szöktette Mózsit, aki már a 16-oson belül járt, amikor hátid­ról felvágták. Molnár I készült a 11-esnek, előbb megcsókolta a lab­dát, majd a jobbra mozduló kapus mellett a bal sarokba lőtte. 2:0. Hatalmas taps köszöntötte a második gölt és bizony szükség is volt a bizta­tásra, mert nagy iramot diktálva, állan­dóan a pestiek támadtak. Hét emberrel védekezett a Rákóczi és a ragyogó for­mában lévő' Várvizivel az élen mindent romboltak. A három csatár természete­sen nem tudta tartani a labdát, az rög­tön visszakerült a Rákóczi térfelére. Félóra után engedett valamit a nyomás, percekre feljött a Rákóczi is. Előbb a kitörő Horváthot szerelte lábbal Lung, majd a 16-oson kívül Mózsit akasztotta szabálytalanul. Feltűnő volt, hogy Lung állandóan kint tanyázott, majdnem ne­gyedik hátvédet játszott és többször csak a szerencse mentette meg, hogy rá nem fizetett erre a könnyelműségére. A félidő végén újra fokozódott az UTTE nyomás, de nem boldogultak a védők­kel. A 43. percben Mózsi három védőn is átment, közben damcsolták, de a lab­da nála maradt. Már az ötösön járt, mi­kor a játékvezető, nem alkalmazva az előnyszabályt, lefújta az akciót. A sza­badrúgást a védők hárították és az utolsó percben újra Molnár II-nek kel­lett Karácsonyi lábáról leszednie a lab­dát. A második félidő elején aztán végleg eldőlt a mérkőzés sorsa. Először Schu­­mamnt állította ki a játékvezető, mert beletalpalt Szabóba, akit pár percig a pálya szélén ápoltak, majd az 5. perc­ben megszületett a harmadik gól. Stadler a jobbszélen futott el, jó be­adása az ötösre szállt és a védők csak szögletre tudtak menteni. A beívelt labdát a védők meqint csak n»m tudták előrevágni, az Horváth elé pattant, aki közelről a hálóba lőtte. 3:0. A vendégek lest reklamáltak, de Bebesi játékvezető, miután a partjelzőt is meg­kérdezte, határozottan középre muta­tott. A pestiek még megpróbáltak szé­píteni, de a jó helyzetben lévő Kincsest a kapu előtt buktatták. 11-es gyanús szerelés volt, de a játékvezető nem si­­polt. Ezután mind jobban a Rákóczi vette át a játék irányítását, az UTTE beltörődött a vereségbe. Előbb Szent­gróti lőtt mellé, majd a kitörő Horváthot csak kézzel tudtál; visszahúzni. Mózsi szabadrúgása a sorfalról Szigeti elé pattant, aki nagy helyzetben 8 méterről csúnyán mellé lőtt. A Rákóczi-csatárok egymás után teremtették a jó helyzete­ket a kapu előtt. Stadler a 20. percben gólt is lőtt, de a játékvezető les címén nem adta meg. A. mérkőzés utolsó félórájában elég sok sportszerűtlen Időhúzási módot mutattak be — a pestiek. Feleslegesen elrúgták a labdát, háromszögelési »is­Csatársor nélkül nem lehet mérkőzést nyerni Szombathelyi Pamut—KMTE 2:0 (2:0) Kaposvár, 1200 néző. Vezette: Kovács Béla. Szombathely: Horváth — Szakács, Herczeg. Visontai — Németh. Monostori — Takács, Csutak, Pék, Vadász, Szalai. KMTE: Kovács — Takács, Egres, Dar­vas — Vigh. Pammer — Benedek, Szvath, Zsoldos, Papp, Vajda. A mérkőzés előtt az keltett izgalmat, hogy a kiküldött játékvezető nem ér­kezett meg Kaposvárra. Mintegy húsz­percnyi huzavona után a két csapat ve­zetői megállapodtak abban, hogy a ka­posvári Kovács Béla legyen a játékve­zető. Az első tíz percben a KMTE tá­madott. A kaposvári csatárok nagy ost­rom alatt tartották a szombathelyi ka­put. Horváth azonban könnyűszerrel hárította a legnehezebb helyzeteket is. A 10. percben váratlanul vezetést szer­zett a vendégcsapat. A lesen álló Va­dász kapta a labdát!, Egresinek még al­kalma nyílt volna a közbeavatkozásra, a középhátvéd azonban várta a játék­vezetői sípszót. mutat, az már eleve kizárja a lehető­ségét annak, hogy a KMTE eredménye­sen szerepeljen. Nincs tervszerűség e sor játékában. De azt is meg kell mon­dani, hogy Papp és Zsoldos kivételével a jelenlegi KMTE-csatársor 'tagjainak tudása nem is üti meg azt a színvona­lat, amit egy remélhetően mégis NB li­es csapattól joggal -vár el mindenki. Véleményünk szerint az a tény, hogy a KMTE-nek nincs csatársora, döntő és ezen a mérkőzésen is emiatt veszett el a két pont. Maga a szombathelyi csa­pat szintén igen gyenge kis együttes. Eddig még vidékén nem is szereztek pontot, mint most, a kaposvári találko­zón. Igaz, hogy lelkes játékukkal nem is teljesen érdemtelenül jutottak Ka­posvárott a két bajnoki pont birtokába. Egyénileg a csapatban Horváth volt a legjobb, aki mindvégig ragyogóan vé­dett. Mellette Herczeg és Monostori já­téka érdemel dicséretet. A kaposvári csapatból senkinek a játékát sem lehet különösebben kiemelni. A helyzetből szöglet lett, a beívelt labda átszállt a rosszul kifutó Ko­vács felett. A labda előbb a kapu­fára pattant., majd onnan Vadász elé, s a csatár most már nem hibá­zott. 1:0. A gól után ellaposodott a játék. Időn­ként feljöttek a szombathelyiek. Töb­bet és veszélyesebben is támadtak, mint a kaposvári csatárok, akiknek egyrészt nem volt szerencséjük a lövésekkel, másrészt pedig az volt a helyzet, hogy az eléggé szétessen játszó KMTE tárna­­dósor nem tudott valójában veszélyes lenni a jó napot kifogó szombathelyi kapus kapujára. Kiegyenlített játék után a 35. perc­ben újabb gólt érlek el a vendé­gek. Ez alkalommal Takács köve­tett e! hibát, amikor cselezgetni próbált a 16-oson belül. Végül azon­ban a hátvéd elvesztette a labdát. Kovács kifutott a kapujából. Pék ügyesen Kovács mellett kapura irányított. Az irányzók azonban nem volt egészen jó, mert a labda haj­szállal elkerülte volna a kaput. Eg­res azonban, aki beállt a kapuba a kifutott Kovács helyére, úgy látta, hogy a labda a hálóba tart» vető­dött, kézzel segítette, hogy a labda elkerülje a gólfoajutást. Ez sikerült is. De a játékvezető természetesen 11-est ítélt, s a büntetőt Vadász védhetetlenül vágta a hálóba. 2:0. Pár perccel később Szvathnak nyílt volna alkalma, hogy szépítsen, de a csa­tár jő helyzetben épp úgy hibázott, mint korábban Zsoldos és Papp. Szünet után a vendégcsapat teljesen védekezésre i enclezkedett be. A nyole­­kilenc emberrel védekező szombathelyi védelem szinte csírájában fojtotta el az eléggé erőtlen kaposvári támadáso­kat. A visszahúzódott fedezetek és há.t­­védek szinte nem is hagyták lövőhely­zetbe jutni a KMTE szárnyszegett ötös­fogatát, vagy hogy ha rúgóhelyzetbe is jutottak a kaposvári csatárok, akkor ott volt Horváth, a szombathelyiek ka­­ouvédője, aki a legveszélyesebb labdá­kat is szinte játszi könriyedséggel há­rította. A mérkőzés vég efelé a szom­bathelyiek már jóformán csak az időt húzták, de teljes sikerrel, mert bizony a KMTE-csatárok erejéből nem futotta még csak a szépítésre sem. A KMTE tehát idehaza vereséget szenvedett a megyei bajnokok tornájá­nak egyik leggyengébb csapatától. A vereség fő oka elsősorban az, hogy a kaposvári csapatnak nincs támadósbra. Amit ez a csapaitrész az utóbbi időben Befejeződött a küzdelem a labdarugó NB II-ben Bajnok a Komlói Bányász, a K. Rákóczi 8. Vasárnap befejeződött' a küzdelem a labdarúgó NB II-ben. A minden idők leghosszabb bajnoksága, amely a múlt év őszi ellenforradalmi események kö­vetkeztében csaknem másfél éven ke­resztül fo'yt, tehát' lezárult. Eldőlt a baj­nokság sorsa, s a bajnoki címet telje­sen megérdemelten a Komlói Bányász csapata szerezte meg. A kitűnő erőkből álló, jól felkészült és igen egységes, komoly csapat ezzel búcsút vett az NB II-től 's a jövő idényben legjobbjaink között, az NB I-ben vesz részt a küzde>­­lemben. A K. Rákóczi nagyszerű hajrájával elszakadt, a sereghajtóktól, s végül is a bajnoki táblázat nyolcadik helyén vég­zett. Ez a helyezés esetleg újabb táv­latokat nyit meg majd a kaposvári lab­darúgás előtt. Az előjelek szerint ugyan­is a most szombaton összeülő labdarúgó értekezlet úgy fog határozni, hogy az NB I. mögött felállítják a 16 csapatból álló NB I. В-t. Ennek a mezőnyét való­színű az NB II. keleti és nyugati cso­portjának 2—9. helyezettjei fogják al­kotni. A Rákóczi nyilcadik helyezése te­hát azt is jelentheti, hogy iát kaposvári csapat felkerül az NB I. B-be. Az 1956. évi bajnokság végeredménye: 1. Komló 30 20 7 3 68:25 47 2. Sztálinváros 30 19 7 4 69:25 45 3. Gvflr 30 19 5 6 80:28 43 4. UTTE 30 18 5 7 63:32 41 5. Budafok 30 12 9 9 48:45 33 6. Pénzügyőrök 30 14 4 12 49:41 32 7. Nagykanizsa 30 9 12 9 31:46 30 8. K. Rákóczi 30 12 3 15 52:60 27 9. Vác 30 10 7 13 42:55 27 10. VKSE 30 10 7 13 32:45 27 11. Szállítók 30 10 6 14 47:62 26 12. Kőbánya 30 8 10 12 42:56 26 13. PVSK 30 10 6 14 41:60 26 14. Zalaegerszeg 30 8 8 14 36:46 24 15. Gázgyár 30 5 3 22 34:72 13 16. Sopron 30 4 5 21 31:67 13 Ez történt még az NB II. utolsó fordulójában VKSE—Pénzügyőrök 2:1 (0:1) Győri ETO —Váci SE 2:1 (1:1) Sztálinváios—Nagykanizsa 7:0 (3:0) Szállítók—Budafok 4:2 (2:1) Komló—Zalaegerszeg 1:0 (0:0) Pétül VSK—Sopron 2:1 (2:1) kólát« mutattak be védőik és a Rákóczi is beleesett abba a hibába hogy néha átvette ezt á játékmodort. Itt már vesz­tett a játék a komolyságából az addigi iram tologatássá süllyedt. A közönség biztatására a Rákóczi-játékosok aztán újra kezdtek iramot diktálni, adódott is gólhelyzet, de kihasználni nem sikerült Horváth, Stadler, majd Szabó állt már csak a kapussal szemben, de mindhár­man kihagyták a gólszerzési alkalmat. Az utolsó percekben még két szabad­rúgáshoz jutott az UTTE a. 16-osról, de az elsőt Molnár I. fejelte ki, a másodi­kat pedig Molnár II. ütötte szögletre. A közönség nagy tapssal köszöntötte a levonuló Rákőczi-játékosokat. akik — különösen az I. félidőben mutatott lel­kes és jó játékukkal — teljes mérték­ben meg is érdemelték azt. Dicséretük­re szolgál, hogy a nagyobb technikai tudással rendelkező játékosokból álló UTTE 40 perces nyomasztó fölényét gól nélkül húzták ki, sőt ezalatt meglepetés­szerű támadásokból két gólt is lőttek. A második félidőben már csökkent az iram és néha bizony komolytalan volt a játék, de ebben a vendégek voltak a ludasok, akik nem tudtak sportszerűen veszíteni. Mindent egybevetve, a Rákóczi ‘ ke­mény, jóiramú mérkőzésen nagy ellen­felet győzött le és teljesen megérde­melten jutott a 8. helyet jelentő két pont birtokába. Egyénileg Molnár II. jól, hiba nélkül védett. A hátvédhármas óriási munkát végzett. Molnár I. csapata egyik legjobb­ja volt Szigetivel együtt. Szatyin nem mindig boldogult gyors szélsőjével. A fedezetsorban ■ Várvizi a mezőny leg­jobb játékát nyújtotta. Majd minden tá­madás rajta akadt el, vonzotta a labdát. Pálfalvai szintén nagy munkát végzett. A nagy nyomás idején igen hasznosan segítette a védelmet1. A csatárok közül ketten Szentgróti és Szabó főleg véde­keztek. : Mincjketten mérsékelt teljesít­ményt nyújtottak. A három előretolt csatár sok veszélyes helyzetet teremtett a kapu előtt. Legjobbjuk Mózsi volt. de nem sokkal maradt mögötte Stadler és Horváth sem. A jó erőkből álló UTTE csapatából Kincses, Színi, Czimmermann és Kará­csonyi játéka emelkedett ki. Bebesi játékvezető erélyes kézzel ve­zette a könnyen eldurvuló mérkőzést. Mayer Géza Papp László fölényesen győzött első profi mérkőzésén Kicsit aggódva is, de azért inkább bizakodva várta az ökölvívó-közvé­lemény háromszoros olimpiai bajno­kunknak, az ökölvívó Papp László­nak első professzionista mérkőzését. A Kölnben megrendezett négymene­tes viadalon az oberhauseni Aloys Brand volt Papp László ellenfele. Nos, Papp bemutatkozása kitűnően sikerült. Hírügynökségek arról szá­molnak be, hogy Papp Lászlónak szorítóbalépésekor nagy közönségsi­kere volt. Percekig zúgott a taps, így köszöntötte őt a német közönség. A mérkőzés Papp támadásaival in­dult. Brand hamarosan tartózkodó­vá vált, zártan öklözött, s nagyon ügyelt a védekezésre. Sokszor fogós­ban keresett menedéket, s emiatt meg is intették. A harmadik menet hozta meg Papp döntő fölényét. Egy Papp Laci-féle villámgyors jobb­horog után Brand 8-ig a padlóra ke­rült. A menet végén egy újabb hofog térdre kényszerítette Brandot. Már hatot számolt rá a mérkőzésvezető, amikor megszólalt a gong ... Az utolsó menetben Brand kétszer ismét megroggyant. Előbb nyolcat, m.ajd kilencet számoltak rá. Így az­tán semmi vita nem férkőzhetett Papp László pompás győzelméhez. Az eredmény kihirdetésekor a kö­zönség hosszan tapsolta a profi Papp Lászlót. A mérkőzés után több német ököl­vívó szakember kijelentette, hogy a látottak alapján Papp László sikerei­vel számolni lehet profi ökölvívó pályafutása során is. A megyei bajnokok tornáján történt £3 z ékesf éhé rv ár i V asas— Mosonma -gyaróvári TE 2:0 (0:0) Szekszárdi SC—Zalaegerszegi Ruha­gyár 1:0 (0:0) Ve sz prém i Hala d ás—P éc sb án у a tol e p i Bányász 4:2 (1:2) AZ NB ЛЬВА JUTÁSÉRT E héten már mindkét csoportban to­vább folytatódtak a. küzdelmek az NB III-ba jutásért. Általában a várt ered­mények születtek a találkozókon. Meg­lepetésnek csak a nagyatádiak két­számjegyű győzelme számít. Mint az várható volt, a K. Petőfi-Dőzsa (ez az egyesület új neve) csapata csak nagy küzdelem után tudta megszerezni a két pontot Csurgón. Az egyes mérkőzésekről az alábbi tudósításokat kaptuk: K. PETŐFI-DQZSA — CSURGÓ 2:1 (0:1) Csurgó, 700 néző. Vezette: Csákányi. Petőfi-Dózsa: Molnár — Güth, Dékány, Síit — Kutasi, Illés — Kiss T.. Kecske­méti, Tóth, Tacsi, Kiss B. Csurgó: Kep­ler — Németh, Szabó, Nagy I. — Pápa, Hottó I. — Horváth, Vida, Jakoda, Hot­­tó II., Nagy II. Hatalmas érdeklődés kí­sérte a Petőfi-Dózsa csurgói játékát. A hazaiak meglepetést vártak. Azt re­mélték. hogy a kisméretű csurgói pá­lyán sikerül pontot, vagy pontokat sze­rezniük. A mérkőzés úgy is indult, hogy meglepetés születik, bár az első percekben a Petőfi veit a többet tá­madó, a vezető gólt mégis a hazaiak szerezték meg. Molnár röviden ütött ki egy labdát, az Nagy II. elé került, s a csurgói csatár nem hibázott. A gól után a csurgói együttes védekezésre rendezkedett be. A Petőfi nagy fölény­be került, de a csatárok hosszú időn át nem tudták értékesíteni a kínálkozó helyzeteket. Végülis Kutasi unta meg a csatárok tehetetlenségét, s a 70. perc­ben, amikor mindenki szöktetést várt tőle, váratlanul lövésre szánta magát és a labda a hálóba hullt. 1:1. Öt perc­cel később Tóth egyéni játékkal törte át a csurgói védelmet, s megszerezte csapatának a győzelmet jelentő gólt. Most már a Petőfi igyekezett tartani az eredményt. Bár az utolsó percekben a csurgói csapat támadott, az eredmény már nem változott. Jók: Dékány, Ku­tasi, Kecskeméti, Tóth, illetve Szabó, Nagy I. és Hottó II. К TEXTILES —BARCS 4:1 (1:0) Barcs, 200 néző. V.: Opomicza. Tex­tiles: Nagy — Susenka. Máté. Vincze dr. — Simon, Műdig — Szilvási, Palko­­vics Molnár. Szili, Nagyréti. Barcs: Cselőtei — Kővári, Papp, Makk — Pan­dur, Semsi — Rózsavölgyi. Göncz, Gu­lyás. Otartics. Szili. Az első félidő hul­lámzó játékában kapushibából szerezte meg a vezetést a vendégcsapat. A nagy akarással küzdő barcsiak azonban nem adták fel a küzdelmet és szünet után, bár öngóllal, de egyenlítettek. Ezután egy, a 16-oson belül megítélt közvetett szabadrúgás keltett izgalmat a pályán és a nézőtéren egyaránt. A barcsiak 11-est reklamáltak, a játékvezető azon­ban hajthatatlan maradt. Az utolsó 20 percben nagy hajrát vágott ki a kapos­vári együttes és jobb erőnlétével a ma­ga javára fordította a mérkőzést. G.: Szili, Nagyréti, Molnár, Palkovics, ill. Vincze dr., öngól. Jó: Máté, Műdig, Nagyréti, illetve Kővári, Papp, Rózsa­völgyi. Göndöcs Jenő FONYÓD —MARCALI 2:0 (0:0) Fonyód. 500 néző. Vezette: Szigetvári. Fonyód: Hajas — Liszkai, Oláh. Mol­nár II. — Szabó, Molnár I. — Farkas, Szabó II., Bognár, Horváth, Hajba. Mar­cali: Bódis — Grujber. Jakab, Hajdú — Király. Ihász — Énekes. Szabó, Bese­­nyei, Bene, Farkas. Az első félidő unal­mas’játékot, s némi marcali fölényt ho­zott. Szünet után is vagy negyedórán át kiegyenlített volt a játék. Ekkor egy ártatlannak látszó támadás befejezése­ként Szabó II. 17 méterről kapura ívelt, s a kapuvonal előtt álló Bódis — a mar­caliak úionman igazolt kapusa — a hálóba öklözte a labdát. A gól fellelke­sítette a hazaiakat, a marcaliak viszont mintha feladták volna a küzdelmet. Nem sokkal később el Í9 dőlt a mérkő­zés sorsa, mert a lesen álló Farkas védhetetlenül lőtt a hálóba. 2:01 A to­vábbiakban csak a marcali Farkas ki­­áPítása jelentett eseményt. Az eredmény már nem változott. Jó: Hajas, Liszkai, Oláh, ill. Jakab, Ihász és Farkas. NAGYATÁD —BALATONLELLE 10:1 (7:1) Nagyatád. 1100 néző. V.: Horváth Já­nos. Nagyatád: Köves — Szabó. Dénes, Tátrai — Tálas, Vucskics II. — Frányó, Makkos, Kanizsai, Bicsáki, Posta. Bala­­tonlelle: Markovics — Kingler. Gróf, Vörös — Szűcs. Molnár — PeíTus, Ná­­dasdi. Kovács, Cser, Horváth. A vendé­gek erejéből csak negyedóráig fut®tta. Ez idő alatt nem tudott kibontakozni az atádi együttes, viszont az ezt követő 12 perc alatt a harm ad virágzását élő Kanizsai vezérletével hat gólt rúgott az NMTE. Ezután, de különösen a második félidőben mái’ esett a játék irajna. A nagyatádiak i9 megelégelték a gól­szerzést, s csak a kínálkozó alkalmaik­nak kisebbik hányadát használták ki. A második félidő 39. percében olyan ha­talmas zápor és orkánszerű szél kelet­kezett, hogy a játékvezető a mérikőzésrt lefújta, s azt később már a sötétség miatt folytatni nem lehetett. Talán még azt kell megjegyezni, hogy a balaton­­lellei együttes játékosai a súlyos vere­ség ellenére is mindvégig lelkesen küz­döttek és igen sportszerűen viselték e! a kétszámjegyű vereséget. Horváth Miklós NAGYKANIZSAI ÉPÍTŐK—SIÓFOK 3:1 (0:1) Nagykanizsa, 700 néző. V.: Temesd. N. Építők: Németh — Maderka. Gönc«., Fábián — Beck. Kovács — Szélig. Tán­­ezos, Kovács II.. Vojnovics, Bukó. Sió­fok: Mclya®— Vörös, Farkas. Egyed — Németh. Csepeli — Mirákovics, Pálfi, Peresztegi, Szabó. Gáspár. Igen erős iramú mérkőzésen dőlt el a két bajnoki pont sorsa Nagykanizsán. A játékidő első szakaszában kiegyenlített vök a küzdelem. Szünet után a nagy meleg miatt alábbhagyott az iram, s a jobb erőnlétű hazai csapat az utolsó negyed­órában felülkerekedett. Nyolc perccel a befejezés előtt még 1:1 volt az ered­mény. Jó: Göncz Szélig. Bukó, ill. Malya, a mezőny legjobbja, Pálfi és Gáspár NAGYKANIZSAI VTE — K. HUNYADI VASUTAS 3:2 (2:1) Nagykanizsa, 400 néző. V.: Isztí. NVTE: Mészáros — Németh, Csányi, Mo­hácsi — Kiss, Berta — Stefanek. Pet­­rovai. Gelencsér, Kádár, Tóth. К. H. Vasutas: Illés — Mis*eta. Nagy I., W6* ber — Molnár, Tóth II. — Juhász, Jó­nás. Nagy 11., Solymosi, Laki. A talál­kozón mindvégig túlkemény játék folyt és ebben elsősorban a nagykani­zsaiak »jeleskedtek«. A technikásabb és jobb felkészültségű hazai együttes tel­jesen megérdemelten jutott a két baj­noki pont birtokába, annak ellenére, hogy a győzelmet jelentő gólt Gelen­csér kézzel ütötte a hálóba. G.: Stefa­­nek, Tóth. Gelencsér, ill. Nagy II. és Solymosi. Jó: Csányi, Mohácsi. Kádár, ill. Illési, a mezőny legjobbja, Nagy l. és Solymosi._____________;________________ SOMOGYORSZÁG Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei intézőbizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár. Március 15 c 14. sz. Telefon: 15-10. 15-11. Kiadóhivatal: Latinka Sándor u. 4. Telefon: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari VáNaiat. NvomHáért felel: László Tibor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents