Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-22 / 117. szám

••^алгиутгяаввг ~Ч PROLETÄRiAl EGYESÜL,ETEKI *4Р0&** AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H. évfolyam, 117. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. május 22. A mezőgazdaság továbbfejlődésének útja A földművesszövetkezetek életéből fl pártértekezlet előtt Május 35-én pártértekezletre gyűlnek össze megyénk kommu­nistái, коду megbeszéljék az MSZMP zászlóbontása óta megtett üt tapasztalatait, s megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek kommunistáinkra várnak. Fél esz­tendő tanulságait kell itt megvitat­ni és határozott feladatokat adni kommunistáinknak az elkövetke­zendő időkre. Nagy utat tett meg pártunk no­vember 4 óta, s ez az út harcokkal volt tele. Harcolni kellett az ellen­­forradalom maradványai ellen, a párt megteremtését akadályozó né­zetek szétzúzásáért, a volt MDP- tagok közöl mindazoknak megnye­réséért, akiknek az MSZMP-ben van a helyük. Nem volt könnyű ezt a harcot megvívni. Különösen kezdetben volt sok az akadály, a gáncsoskodás, ami nehezítette a pártot szervező, erősítő kommunis­ták munkáját. A párt megteremtéséért, erősí­téséért folyó harc az ellenség mun­kájának ellenére is sikereket ért el. Ma már megyénkben az MSZMP- nek nyolcezer tagja van. Legtöbb­jük olyan becsületes munkás, pa­raszt és értelmiségi elvtárs, akik mindenkor szilárdan kiálltak és ki­állnak a proletariátus hatalma, a magyar nép hatalma mellett. Május 1-vel lezárult a volt MDP- tagpk átigazolása az MSZMP-be. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy pártszervezeteink, kommu­nistáink nem tekintették befeje­zettnek a pártépítés munkáját. To­vábbra is tervszerűen arra törek­szenek, hogy bevonják pártunk so­raiba a becsületes, példamutató dolgozókat. A páríépítés mellett nagy gon­dot jelentett kommunistáink szá­mára a termelés segítése. Ézt né­hány helyen — Cukorgyár, Tej­üzem — eredményesen végezték, de nem egy üzemi pártszervezet a pártépítés mellett az ellenség el­leni harc közben nem talált elég időt arra, hogy megfelelő formá­ban foglalkozzék a termeléssel, így volt ez a Textilművekben is, ahol május 1-e előtt bizony keve­set foglalkoztak a termeléssel. Ezt maguk a Textilművek kommu­nistái is elismerik. Elmondják, hogy lényegében most fordítanak nagyobb gondot e feladatra. Az üzem eredményein éz meg is lát­szik. Míg az első negyedévet csak 99,4 százalékra, addig a május havi első dekád tervét már 101,1 száza­lékra teljesítették. Igaz, nem olyan nagy az emelkedés, de már látszik a kommunisták munkájának ered­ménye. Eredményesen harcoltak kom­munistáink, pártszervezeteink me­gyénkben a termelőszövetkezetek megszilárdításáért s ott, ahol erre lehetőség volt, az ellenforradalmá­ról által szétzavart szövetkezetek újjáalakításáért. Munkájuknak kö­szönhető, hogy Somogybán ma már ismét 89 termelőszövetkezet dol­gozik. S ezek a termelőszövetke­zetek politikailag szilárdak, tagsá­guk egységes. Pártszervezeteink­nek most az a feladatuk, hogy se­gítsék ezeket a szövetkezeteket munkájukban, segítsenek a szövet­kezetek szilárd gazdasági alapjá­nak megteremtésében. Nagy feladatot jelentett kommu­nistáink számára az új ifjúsági szövetség létrehozása. S hogy me­gyénkben a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek ma már több mint 199 szervezete van, 2100 taggal, az köszönhető a kommunisták lelkes munkájának is. Nagyobb üzeme­inkben (Cukorgyár, Textilművek), azonkívül egyes községekben (So­­mogyjád, Gamás) mindenütt kom­munistáink jártak az új ifjúsági szövetség megteremtéséért vívott harc élén. Az eltelt idő azt is iga­zolja, hogy kommunistáink nem­csak az ifjúsági szövetség megte­remtését tekintették szívügyük­nek, hanem azt is, hogy azok ered­ményesen dolgozzanak. Sajnos, kommunistáinknak ez a lelkes munkája nem terjed ki a többi tömegszervczettel, tömegmozga­lommal való foglalkozásra. Alig van község, ahol az ellenforrada­lom után a Hazafias Népfront va­lamilyen formában részt vett vol­na a község dolgainak intézésé­ben. Ugyanez mindható el a nő­tanácsokról is. Nem találnak kellő támogatásra a nőtanácsok sem és legnagyobb községeinkben még a mai napig sem alakították meg azokat. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy pártszervezeteink, kommu­nistáink munkája nem elég átfo­gó, s ez súlyos hiba, mert nem tudják biztosítani, hogy a párt tö­megbefolyását ezeken a szerveze­teken keresztül tovább növeljék. Mind a Hazafias Népfront, mind pedig a nőtanácsok munkájára na­gyobb gondot kell fordítani, segí­teni, támogatni kell azokat. Ugyan­akkor segíteni kell a Magyar- Szovjet Társaság megalakítását is a magyar és a szovjet nép barát­ságának elmélyítése érdekében. E szervezet nagy segítséget tud majd nyújtani a pártszervezetek­nek a magyar nép soraiban a pro­letár internacionalista szellem to­vábbi terjesztésére. Sok feladat, sok tennivaló vár kommunistáinkra. Az értekezlet célja, hogy a küldöttek elmondják, milyen tapasztalatokat szereztek alapszervezeteik az elmúlt fél esz­tendő alatt, s hogyan szándékoz­nak dolgozni, hogy eredményesen tudják segíteni a termelést, az if­júsági szervezeteket és a különbö­ző tömegszervezetek munkáját. Kommunistáink amellett, hogy készülnek a megyei pártértekez­letre, már megkezdték az országos pártértekezletre való készülődést is. Az országos értekezlet nagy jelentőségű lesz Pártunk életében, hisz az MSZMP zászlóbontása óta először ül össze országos pártérte­kezlet, hogy megvitassa a tapasz­talatokat, s meghatározza vala­mennyi kommunista feladatát. Pártunk történetében, kommunis­táink között szinte hagyománnyá vált, hogy ilyen nagyjelentőségű megmozdulásokra munkafelaján­lásokkal, munkaversenyekkel ké­szüljenek. A cukorgyári kommu­nisták, a gyár dolgozói elhatároz­ták, hogy a karbantartási munkák jó minőségű elvégzésével készül­nek erre a nagy napra. A Nagy­­bereki Állami Gazdaság dolgozói már az évet is munkaversennyel kezdték, amelyet a tavaszi mun­kák során is folytattak. Most dol­gozzák ki terveiket, hogy a gazda­ságot jövedelmezővé tegyék, hogy ne ráfizetéssel, hanem nyereséggel dolgozzanak. így készülnek a párt­értekezlet napjára. Néhány nap választ el bennün­ket a megyei s néhány hét pedig az országos pártértekezlettől. Kom­munistáink, pártszervezeteink a hátralévő időt használják fel arra, hogy összegezzék az elmúlt hóna­pok alatt a pártmunkában szerzett tapasztalatokat, s azokat mondják el az értekezleten. Ugyanakkor készüljenek azzal is, hogy javas­lataikkal, tanácsaikkal segítsék elő a többi pártszervezet, a többi kom­munista munkáját. Kommunistáink készüljenek a tapasztalatok összegezésével, ja­vaslataikkal a megyei és az orszá­gos pártértekezletre. Arról azon­ban ne feledkezzenek el, úgy ké­szülhetnek legméltóbban e két ér­tekezletre, ha tovább erősítik a pártot, ha tovább javítják a párt­munkát, még többet törődnek a termeléssel, s a KISZ-szervezetek támogatása mellett nem hanyagol­ják el a Hazafias Népfront, a nő­tanácsok munkáját sem és segítsé­get nyújtanak a Magyar—Szovjet Társaságok megalakításához is. Készüljenek így a pártszervezetek, a kommunisták a pártértekezle­tekre és számoljanak be majd ar­ról, hogy e munkákban új sikere­ket, új eredményeket értek el. Színpompás felvonulás lesz a gyermeknapon A Hazafias Népfront, az MSZMP Megyei Intéző- Bizottsága, a Nőtanács, a KISZ-bizottsággal karöltve szép terveket dolgozott ki az idei május 26-i gyermek­nap méltó megünneplésére. Nagyszabású, színpompás felvonulás lesz Kapos­várott, több ezer kisgyermek, köztük az óvodások, az iskolák alsó tagozatainak tanulói vonulnak fel május 26-án. Délutánra gazdag műsor várja majd a legifjabb nemzedéket, bábszínház, filmelőadások lesznek a mű­velődési házakban. Minden iskola és óvoda megvendé­geli ez alkalommal a gyermekeket. Áz MSZMP Megyei Intéző Bizottságának javasla­tára, mivel ezen a napon lesz az építők napja is, az építőipari dolgozók szakszervezetével közösen rende­zik a műsort a gyermekek részére. LILIOMFI Felújították a munkaverseny­­mozgalmat A Jutái Téglagyár dolgozói a minap megbeszélést tartottak. Itt született meg az elhatározás, hogy fel­újítják a korábbi nemes vetélkedést a tanácsi tégla­gyárak között. Kéréssel fordultak a Kaposvárott szé­kelő Egyesülésükhöz, hogy segítse munkave rseny-moz­­galmukat, s kérjék fel az Egyesüléshez tartozó többi téglagyárakat is, hogy azok csatlakozzanak a ver­senyhez. A Jutái Téglagyár termelési értekezletén megál­lapították a verseny főbb szempontjait is. E szerint a jutaiak éves tervük öt százalékos túlteljesítését, a mi­nőség további fokozását, az ezer darab téglára eső szénkalória csökkentését, továbbá a selejt minimumra való csökkentését vállalták a nyensgyártásnál, s az égetésnél egyaránt. A Jutái Téglagyár versenyfelhívását Fonaá József telepvezető, Pitli György üb-elnök és Bencze József* az üzemi bizottság tagja írták alá. A református lelkészek állásfoglalása A Somogyi Református Egyházme­gye lelkésztestülete 1957. május 21- én ülést tartott Kaposvárott. Nyári Pál esperes beszámolóját sok felszó­lalás követte. A lelkésztestület megjelent 72 tagja egyhangúan meg­állapította, hogy Magyarországon 1956. október 23-án ellenforradalmi felkelés tört ki. melyet mélységesen elítél. Ugyanakkor kijelentették, hogy egységesen sorakoznak fel a forradalmi munkás-paraszt kormány mögé szocialista építő munkára. A református lelkésztestület nyi­latkozatot fogadott el, melynek ki­vonatos ismertetésére vasárnapi szá­munkban visszatérünk. TANCZENE-EST Hétfőn este a tánczene kedve­lőié volt a színház, ahol több mint két órán keresztül jazz-miuzsika töltötte be a termet. A főleg fia­talokból álló közönség nem kis ér­deklődéssel várta a rádióból egyéb­ként jól ismert énekesek szereplé­sét, és a Túrán László vezette Bu­dapest tánczenekar kaposvári be­mutatkozását. S ha a néha viharo­san felcsattanő tapsokra gondo­lunk, akkor azt kell hinnünk, hogy mindent meg is kapott a közönség, amit várt. Mindenesetre a legtöb­bet, a nem éppen tánczene énekes­nő, Zentai Anna adta, akinek énekszámai nemcsak kiegészítet­ték a tánczene cégére alatt futó műsort, hanem egyenesen kinőttek abból. Különösen, ha Ákos Stefi és Putnoki Gábor aránjdag gyenge szereplésére gondolunk. Mind a két énekes szereplésénél kicsit az volt az érzésünk, hogy egyes táncdalok énekléséhez több temperamentum­ra lett volna szükség, mint amit az énekesek nyújtottak. Külö­nösen Ákos Stefinél látszott ez, amikor a Gubik Mira előadásá­ban megismert Bolyongok a város peremén című táncdalt énekelte. A hattagú zenekar jó volt, s nem éppen az ő hibájuk, hogy néha gyengének tűnt a hang a nagy te­remben. A zenekarból a legna­gyobb sikert a klarinétművész és a dobos aratták, szólóképességük megcsillogtatásával. Tetszett a haway-gitáros játéka is. Darvas Szilárd ikonferálása az est egyik meglepetése volt. Dar­vasnak neve van, így érthető, hogy sokat várt tőle a közönség. A kon­feranszié igyekezett is és szelle­mesen feltálalta a Budapesten már két évvel ezelőtt is igen nagy si­kert aratott poéneket. — к — Egyelik tf* cukorrépát Megyénkben majdnem hatezer holdon termesztenek az idén cukor­répát a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok'. Az ide­jében elvetett növény mindenütt szépen kikelt és a napokban már mindenütt elvégezték áz első sorköz­ti művelést. Nagy erővel folyik a cukorrépa egyelése is. Ezt a munikát eddig mintegy 3000 kataszteri holdon fe­jezték be és mindenütt erélyesen vé­dekeznek a cukorrépabarkó ellen is, mely főleg a kaposvári járásban lé­pett fel. Agritox-szal permetezik be a fertőzött területet és a tapasztalat azt mutatja, hogy ez a védekezés igen eredményes, sokkal jobban be­vált, mint a DDT-vei való porozás. A cukorrépabarkó elkeni védeke­zést a megyében mintegy 2500 ka­taszteri holdon végezték el. A csehszlovákiai választások eredménye Prága (MTI). A CTK az alábbi nem végleges eredményeket közli a vasárnapi csehszlovákiai nemzeti bi­zottsági választásokról: A szavazásra jogosultak száma 8 899 460 volt. Kö­zülük 8 834 042-en járultak az urnák elé, vagyis a szavazásra jogosultak 99 26 százaléka. A Csehszlovák Nemzeti Arcvonal jelöltjeire 8 739 464 szavazatot adtak le, vagyis az összes szavazatok 99,6 százalékát. A vadászat és vadgazdálkodás Térdig érő hóban tör­tetünk a dimbes-dombos mezőn. Vadászok és haj­tők egymástól a meg­adott távolságra hala­dunk egy hatalmas kört alkotva. A rövidszárú kis bakancsban majd le­fagy a lábam, s vékony­ka kabátom alatt mind­untalan borsódzik a bő­röm ... De csak állhata­tosan tűröm a hideget, hogy estére megkapjam 80 filléres napszámbére­met. Mellettem, néhány lé­pésnyi távolságra fűzős­szárú csizmában, prém­galléros bőrkabátban, lö­vésre készen tartott pus­kával Szaczger Lászíó, az ifjabbik bálványosi földesúr törtet. Cifra jel­vényekkel körültűzdelt, zöld vadászkalapja alatt kidagadó húsos arca vérrózsáktól tarka. Én egy bottal egy pléh­­dobozt ütögetek, hogy a fészkükben lapuló nyu­­lakat felriasszam, s a vadász felé tereljem, Szaczger úr pedig táv­csöves puskájával rá­dupláz a közelében fel­riadt nyálra. — Átugratta a nyúl a sörétet, Lacikám) — kiált oda Szaczger úrhoz egy másik vadász kárörven­dezve, mert a nyúl ép bőrrel kimenekült a kör­ből. Délig az »én vadá­szom-« sikertelenül lő­­dözte el a töltényeket. Nekem azért adott 20 fillért, amiért összeszed­tem utána az üres hüve­lyeket. De nem látszott kedvetlennek ebédnél sem. Éppen úgy elfo­gyasztotta mind a hat fogást az ételből az er­dőszélen ütött sátorban, mint a többi úr. Mi, haj­tők a tarisznyánkból ke­­nyereztünk, de egy kis maradékra azért belopa­kodtunk a sátorba, ami­kor a vadászok a tábor­tűz köré gyülekeztek. Estefelé már kezdtem sajnálni Szaczger urat, hogy még egyetlen va­dat sem lőtt és haragud­tam a nyulakra, hogy így kicselezik az ifjú va­dászt. Most már min­dent elkövetek — gon­doltam —, hogy Szaczger úr ne üres kézzel térjen haza. Lám, közvetlen mellettem ugrik fel egy tapsifüles. Ki akar isz­­kolni a körből, de én bosszúsan elébe hajítom a furkóst, hogy a vadász felé tereljem. S bizony az én furkósom nem volt távcsöves, de úgy fejbe találtam vele a nyu­­lat, hogy az csak elnyúj­tózott a havon, örven­dezve vittem oda Szacz­ger úrhoz az elejtett va­dat, amire ő haragosan rám nézett, s ellenve­tést nem tűrő hangon kijelentette, hogy amiért agyondobtam a nyulat, nem kapom meg a 80 fillért a hajtásért. Be is tartotta szavát. Én aztán többet nem mentem el hajtani az uraknak. Ez a kis gyermekkori, szomorú végű élmé­nyem elevenedett fel bennem, amint vasárnap reggel beültem a vadá­szok megyei értekezleté­re. A részvevők között több olyan ismerősöm is akadt, akikkel valami­kor együtt jártunk vadat hajtani az uraknak. Bi­zony, azóta nagyot for­dult a világ kereke. Most már nem az úri kiváltságosok monopó­liuma a vadászat, ha­nem az egyszerű, dolgos emberek uralják a va­dászterületeket me­gyénkben is. De ahogy Szöllősi József, a megyei vadászati előadó mondta a beszámolóban, a vadá­szat nemcsak szórako­zást nyújt, de felelőssé­get is hárít a vadásztár­saságok tagjaira. Tehát nemcsak lelőni kell a vadat, hanem óvni is kell a vadállományt. Sajnos, az apróvadál­lomány az utóbbi évek­ben igen megapadt, S ha kevesebb a vad, keve­sebbet is tudnak fogni. A statisztika szerint 1949-ben még 78 000 nyulat, 1956-ban pedig már csak 3766 nyulat lőttek a vadászok. Hogy kevés a nyúl, ennek több oka is van. Hiba volt, hogy a felsőbb szervek magas kilövési tervet szabtak meg a va­dásztársaságoknak, de hiba volt az is, hogy el­burjánzott a törvényte­len vadászat, s elhanya­golták a vadóvást és a duvad-irtást. Minden tíz­ezer holdon kellene len­ni vadőrnek, de még számos helyen nincs vadőr. S egyes vadászok arra vetemednek, hogy tilalmi időben is lövik a vadat. Például olyan je­lentés is érkezett be a Megyei Tanácsra, hogy némelyik vadász kímé­letlenül lelövi a hasas nyulat, nem gondolva arra, hogy ezáltal szá­mos kisnyulat is elpusz­tít. Ez nem egyeztethető össze a vadás zfegyelem­­mel, amely a vadgazdál­kodás, a vadállomány megóvásának elősegíté­sét követeli meg. A beszámoló végén Szöllősi József megha­tározta a vadászok leg­fontosabb feladatait. Ezek közé tartozik: a ra­gadozók irtása, az orv­­vadászás megakadályo­zása, a vadászterületek megfelelő beosztása, s végül a vadak etetéséhez a takarmány biztosítása Egyszóval: a vadászok legyenek jó gazdái va­dászterületüknek. Ezt kívánja a népgazdaság érdeke, s a vadászbecsü­let. Szűcs Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents