Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-21 / 116. szám

Kedd, 1957. május 21. SOMOGYOE8ZÄG____________________________________________________3 ŐRKÖDÜNK A PÁRT TISZTASÁGA FELETT (Tudósítónktól) A magyar nép ellenségei az ellen­­íerradalom idején a drávamenti köz­ségekben is megmutatták igazi ar­cukat. Nacionalista jelszavakat or­dítva, gyűlölettől és az alkoholtól vérbenforgó szemekkel üldözték a haladó embereket, gyalázták a pár­tot, a Szovjetuniót, hangoztatva, hegy »szabad és független« Magyar­­országot akarnak és fognak építeni. Persze, arról nem beszéltek, hogy ki­nek a számára. Sokan voltak ezek között, akik az elmúlt 12 év alatt mindvégig sikeresen álcázták magu­kat, sőt többen be is furakodtak a pártba, ahol hamisan csengő han­gon, de harsogva éljeneztek, a kar­rierizmus végtelen hosszú lajtorjá­jára csimpaszkodva. Karrieristák voltak ők október előtt, az ellenfor­radalom idején és jelenleg is azok. Az országban megszilárdult a rend, folyik tovább a békés építő munka. Pártunk most minden eddiginél na­gyobb felelősséggel dolgozik. Az újjászervezett pártot meg kell erősíteni. Az ellenforradalom leveré­se után a sok becsületes dolgozón kí­vül igyekeztek bejutni pártunkba az ellenforradalmat támogató elemek is. A párttagság éberen őrködik A pártszervezet újjászervezése al­kalmával a múlt év decemberében P. J. mindent elkövetett Vízváron, hogy az ne vezessen eredményre. Az alapszervezet kommunistái, kisöprűz­­íék és elűzték a rendbontót. Most a közelmúltban jelentkezett és kérte felvételét. A pártszervezet nem vet­te fel. Helyesen cselekedett? Helye­sen! Ez az ember és a hozzá hason­lók a nehéz időkben cserben hagy­ták, becsapták a pártot, s most be akarnák fészkelni magukat, mert lát­ják a párt erejét. Velük a párt nem erősödne, sőt gyengébbé válna. Fel­hígulna, elveszítené harcos, élcsapat jellegét. Alapszervezetünkből másik példát is tudok felhozni. D. J., aki nem titkolta a Szovjetunió iránt ér­zett ellenszenvét, gyűlöletét, amiért nem nézték tétlenül a magyar nép legjobbjainak a mészárlását és segí­tettek az ellenforradalom leverésé­ben, most már harmadik esetben akar a pártnak tagja lenni. Ilyen embernek nincs helye a pártban. Nincs és nem is lehet, mert az igazi arcát megmutatta, s a leleplezett és takargatott igazi érzelmei napvilágot láttak. A mi pártunk erős, mert marxista—leninista párt, de ereje az elvhű kommunistákban és a becsü­letes, hazáját szerető pártonkívüli tömegekben rejlik. Pártszervezeteink a tagfelvételnél feltétlenül kell, hogy gondos munkát végezzenek és éberen őrködjenek a párt tisztasága felett. Nem szabad megtörténni annak mint pl. a közelmúltban előfordult, hogy P. A. a felvételi kérdőívre alá­hamisította az ajánló nevét, hogy a tagfelvételét ezzel biztosítsa. Nem volt biztos a dolgában? Attól félt hogy nem akad ajánló és így nem lehet tagja a pártnak? De aki őt és egyéniségét, az ember­társaihoz való viszonyát, a magatar­tását ismeri, nem csodálkozik azon, hogy ajánlót ezzel a módszerrel ke­resett, de azon igen, hogy a pártnak tagja akart lenni. Az egyszerű em­berekkel nem tárgyalt ő soha, nem volt közölnivalója egyetlen egy idő-MOZAIKOK Előszerencse — Nem tudom, hogy van — pa­naszkodom egyik este a barátom­nak —, én akármelyik számot ját­szom meg a lottón, soha nem azt húzzák ki. — Az azért van így, mert nincs előszerencséd — magyarázza a ba­rátom. — Ha találkoznál egy ké­ményseprővel, vagy szürke lovat látnál az utcán... Én például ké­ményseprővel találkoztam. Gyor­san megnéztem a házszámot. Hét volt... Megjátszottam és nyer­tem ... Az elmúlt héten rám is mosoly­gott a Fortuna istenasszonya: négylevelű lóherét találtam, s örül­tem-, hogy az »előszerencse« meg­van. — Szerencsém lesz — lobogtattam meg a lóherét a legközelebbi tra­fikban, s gyorsan kértem egy lottót. A trafikosnéval együtt írtuk he a számokat, de nem nyertünk. — Nem ér a tipped semmit — mondtam, amikor újra találkoztam a barátommal. — Négylevelű lóhe­rét 'ítaláltam, mégsem volt sze­rencsém. — Te vagy a hibás! — mondta a barátom. — Az előszerencséd már megvolt, te rontottad el... rósz­­szül írtad be a számokat., — Hogy-hogy? Nem értem ... — Úgy, hogy azokat a számokat kellett volna beírnod, amelyiket csütörtökön kihúznak Piacon vevő. Hogy a cseresznye? — kérdi a Eqyötven... — És mikor lesz olcsóbb? A kofa tréfásan válaszol: — Majd, ha több lesz a piacon. — Na, majd akkor veszek — mondja a vevő és tovább ballag. — Vár jó — szak kivételével. Ez a kivételes idő­szak pedig a múlt év októbere volt. Akkor igyekezett maga köré gyűjte­ni minél több embert és azokat ta­nácsokkal ellátni és befolyásolni. Most párttag akar lenni. Hova ve­zetne a pártszervezés, ha ilyen és hozzá hasonló emberekkel töltenénk fel pártunkat? Okultunk októberből Tanultunk az ellenforradalom ide­jén, sokat tanultunk, megtanultuk a pártot óvni és ez a kemény iskola harcossá és éberré tett bennünket. Nem engedünk teret az osztályide­geneknek, a karrieristáknak, a ha­­szonlesőkneik, a kétszínű elemek­nek. Feladatunk, hogy pártunkat számbelileg is erősítsük, és ennek érdekében fáradhatatlan politikai nevelőmunkát kell végeznünk. Arra törekszünk, hogy párttaggyűléseink minden esetben foglalkozzanak tag­felvétellel és minden taggyűlés után alapszervezeteink erősödjenek. Gyergyádesz János Húszezer dolgozó az ózdi nagygyűlésen Özdon a kohászok városában Ma­rosán György elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bi­zottságának tagját az Ifjúsági Ház­ban köszöntötték a város vezetői és munkásai. Baráti beszélgetés után Marosán György a dolgozókkal együtt indult a sportpályára, a nagy­gyűlés színhelyére. Tíz órakor már húszezer ember volt a sportpályán. , Marosán György az ózdi gyár 110 I éves alapításával foglalkozva vissza­­> pillantást adott a kapitalizmus lé­­jnyegére és a munkásság helyzetére. [Elmondotta: minél több kémény je- E lezte a gyár fejlődését, a tőkések [ gazdasági hatalmát, annál nagyobb [ lett a munkásság nyomora és jog­­í fosztottsága. E Az októberi eseményekkel kapcso­­! latban elmondotta: a múlt hibáiból E tanultunk, nem ismételjük meg a 5 Rákosi-féle vezetés hibáit. A továb­biakban azt fejtegette, hogy a Szov­• jetunió a proletár intemaoionaliz­­imus szelleméből fakadó kötelességé- E nek tett eleget, amikor kérésünkre : segített az ellenforradalom leverésé­• ben. Ezután Marosán György a szónoki ; emelvény előtt felsorakozó munkás­­: őrség alakulatára mutatva kiemelte: E »Most már a fegyver a ti ikezetek­­: ben van és ti vagytok felelősek a : gyárban dolgozó munkástestvérei­• tekért is. Ti vagytok a biztosítéka : annak, hogy az országban nem lesz : többé ellenforradalom«. Bejelentette: a közeli hetekben új­­: bél összeül az országgyűlés és meg­­: tárgyalják az 1957. évi költségvetés, : valamint az 1957-es tervet, s foglal­koznak a hároméves terv kidolgozá­sával is NEM ÖNFEJŰSÉQ AMINT A MINAP a csurgói Zrínyi Termelőszö­vetkezet elnökétől, Balogh Józseftől a közös gazdaság iránt érdeklődtem, csak el-elhárító kézmozdulattal válaszolt, s borús arccal némán meredt maga elé. — Mi baj van? — próbáltam szóra bírni, mert viselkedéséből csak arra következtettem, hogy valami nyomja a lelkét. — önfejű vagyok elvtárs, önfejű — szűrte ki fo­gai között keserűen a szavakat, s ismét csend ... — S miért önfejű? — kockáztattam meg a kérdést. — Azért, mert a közös érdeket elébe helyezem egyes tagok egyéni érdekének — mondta fellélegezve —, ezért neveznek egyesek önfejűnek. — Mondja csak... miről van szó?___ — Több dolog is van, amiben nem tudok és nem is érthetek egyet néhány vezetőségi taggal. S az a baj, hogy még a vezetőségben is alkad olyan ember, aki el­sősorban az egyéni hasznát nézi... — Cigarettára gyújt, majd tovább fűzi a szót. —1 Sok a lovunk, kevés a szarvasmarhánk. A 304 hold szántónkhoz 20 tehenünk van. Javasoltam, hogy adjunk el a lovakból, mert azok felélik a jövedelmet, s vegyünk helyettük teheneket, amelyek több pénzt hoznak a közösnek. Ezt nem helyeselték. Főleg azok a vezetők és egyszerű tagok ellenezték, akik fogatosok. Tehát átlátni a szitán ... Mert egy fogatos megkeres havonta 30—40 munkaegységet, a gyalogmunkás meg csak 18—22 munkaegységet tud teljesíteni. Én sokat dolgoztam uradalomban. Ott még nem igen volt gép a mezei munkában, mégis csak annyi lovat tartottak, hogy 50 hold szántóra jutott egy pár. De ugyanakkor minden 50 hold földre tartottak 2 tehenet és azok sza­porulatát. Én nem azt mondom, hogy mindenben kö­vessük a régi nagygazdaságok példáját, de e tekintet­ben tanulhatunk a példájukból. Nekünk a mi földte­rületünkhöz elég volna hat pár ló, mert itt van a szánkban a gépállomás, az sokat tud segíteni. S akkor a negyvenkét tagunkból nem. kell tíznek kocsisnak lennie. De ahogy most állunk, a sok fogatos földiuz­­zasztja a munkaegységet, a sok ló megeszi a hasznot. S ezt nem tudják megérteni? ... Hát azt hiszik, hogy én nem a javát akarom a .tagságnak? ... — De hát több az olyan tag, aki nem kocsis, mint aki lovakat hajt, hát miért nem szólal fel a többség a közgyűlésen? A tíz fogatos makacssága miatt nem sza­bad, hogy 32 másik ember hátrányt szenvedjen. Mert a zárszámadásikor majd a gyalogmunkások érzik a kárát a drága lótartásnak. Ha kevesebb lesz az oszta­lék, a kocsisok akkor is többre mennek, mint a gyalog­­munkások, mert a kocsisoknak több lesz a munkaegy­ségük. Tehát a tagok többségének az érdeke azt kö­veteli, hogy csökkentsék a lovak létszámát a közösben. Ezt be kéne látniuk a fogatosoknak is, s főleg azok­nak, akik mint vezetőségi tagok, felelősek a közös gaz­dálkodásért a tagság előtt. Aztán ha lovak helyett több tehenet állítanak be, a tej árából is szép jövedelemre tehetnek szert. Ebből a fogatosok is megkapnák a rá­juk eső részt. — így van ez elvtárs — vette át a szót Balogh Jó­zsef — de az a baj, hogy a közgyűlésen azok hallgat­nak leginkább, akiknek szólniuk kellene. Legtöbbször magam maradok a pácban. így jártam, amikor egyes vezetőségi tagok azt akarták, hogy adjuk el az istálló­­trágyát, én viszont elleneztem. Volt ugyanis húsz va­gonra való, jó érett istállótrágyánk Avas-pusztán, amit mázsánként 4,50 forintért el tudtunk volna adni. Né­­ihány tagnak az volt az álláspontja, hogy adjuk el, hisz úgy is jön össze ez évben annyi trágya, amennyi a mi földjeinkre szükséges. Én viszont azt mondtam, hogy annál többet ér nekünk az a trágya, mint amennyi pénzt kapunk érte. Mert éven át, mikor időnk van rá, kihordjuk a jövő tavaszi vetések alá. Össze! leszántjuk, s jövőre nagyobb kukorica-, krumpli-, meg répater­­mésre számíthatunk, .mint az idén. Vagyis, ha felhasz­náljuk azt a 20 vagon trágyát, akkor a többszörösét hozza nekünk a kasszába, mintha most pénzzé ten­nénk. Ebben sem tudtunk dűlőre jutni. De egyik nap aztán, amikor a fogatok ráértek, nekiállítottam őket trágyát hordani. No, ezért isimét megkaptam, hogy ön­fejű vagyok. Én elszívleltem ezt, mert tudom, hogy akik most önfejűnek titulálnak, egyszer .belátják majd, hogy igazam volt, s csak jót akartam a szövetkezetnek, a tagoknak. Igen, egyszer be fogják majd látni. De mikor? Mert ha sokáig várnak ezzel a belátással, az rossz kihatással lehet a termelőszövetkezetre s az egész tagságra is. GONDOLKODJANAK EL EZEN azok a vezető­ségi és egyszerű tagok is, akik ragaszkodnak a túlzott létszámú lóálloanányhoz s ahhoz, hogy eladják az ara­nyat érő istállótrágyát. Gondolkodjanak és rájönnek, hogy az elnök állásfoglalása ezekben a kérdésekben nem önfejűségből, hanem a közös iránti felelősségér­zetből fakad. Szűcs Ferenc. CIKKÜNK NYOMÁN Hogy ne legyen több „bosszantó akta“... A részletakció nagy erőpróbája a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat­nak. Ebbe az akcióba több mint négyezer vevő kapcsolódott be, akik mintegy hárommillió forinttal tartoz­nak. Az ellenforradalmi időszakban és az azt követő hetekben, hónapok­ban is számos vevő megszegte a vá­sárlásnál kötött szerződést: egysze­rűen nem fizette be az esedékes részleteket. Mások lakóhelyet változ­tattak, de új címüket nem közölték a Kiskereskedelmi Vállalattal, s ha fizetési kötelezettségük teljesítésére akarja rábírni őket az eladó, akkor előbb fel kell derítenie hollétüket. Akadnak »leleményes« hátralékosok is: a házhelyvásárlási törlesztésre felhasznált csekket mutatják be a Kiskernél, azzal akarják »bizonyíta­ni« kötelességtudatukat. Mindezek a rendellenességek, úgy is mondhatnánk: a szerződésszegé­sek sok felesleges munkát varrnak a Kiskereskedelmi Vállalat nyaká­ba. Mindent el kell követnie a válla­latnak, hogy a részletre eladott cik­kek ára az előre megállapított idő­ben az állam pénztárába kerüljön. Pontos, rendszeres törlesztés — ez a részletre vásárlók kötelessége, ez a sok gonddal, bajjal küszködő nép­gazdaság érdeke. A részletfizetések nyilvántartása szorgalmazása — ért­hetően — sok írásos anyag elkészíté­sét teszi szükségessé az említett vál­lalatnál. Eközben »sejejtet« is ter­melnek. Különösen a közelmúltba*, amikor ebbe a munkakörbe új dol­gozót állítottak be. Előfordulhat te­hát, hogy egyes olyan vásárlók is kapnak fizetési felszólítást, akik rend­szeresen befizették a részleteket, így járt Farkas Sándor kaposvári olvasónk is, akinek hozzánk küldött levelét lapunk május 15-i számába* közöltük »Egy bosszantó aktáról« címmel. Rajta Mihály elvtársnak, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóié­nak válaszából kitűnik: nem a sem­mittevés, hanem éppen a sok mun­ka szüli a »bosszantó aktákat«. A kötelességtudó részletvásárlók indo­kolatlan zaklatását nerhcsak a válla­lat előzheti meg a nyilvántartások pontos vezetésével. Segíthetnek a bosszantások elkerülésében mind­azok is, akik eddig elmulasztották a rendszeres fizetést. Törlesszék adós­ságukat, hiszen ebben állapodtak meg az állammal a szerződés meg­kötésekor. A vállalatod keresztül az állam bizalmat előlegezett a részlet­­vásárlási akció részeseinek. Ezzel a bizalommal élni szabad csupán, nem pedig visszaélni. / Л p — Művészi fényképezés címmel tart ma este 7 óraikor előadást Kál­mán Kata, neves budapesti fotómű­vész az Iparosszékház kis tanácster­mében. Az előadásra minden érdek­lődőt meghív a rendezőbizottság. És egyben közli, hogy a beérkezett ké­pek bírálatát a bírálóbizottság ma délután végzi el. Legutolsó beérke­zési határidő ma délelőtt 11 óra. — Elszaporodtak a burgonyabo­garak Kapoly és Törökkoppány, va­lamint Szorosad és Somogydöröcske határában. Jelentések szerint a bo­garak ellepték a burgonyaföldeket. Hasonló a helyzet Babócsa, Péterhi­­da és Komlósd községek határában is. Tűz ütött ki a Vityapusztai Ál­lami Gazdaság szérűjében május 17- én, a késő esti órákban. A gazdaság kenderszalma-kazalja gyulladt meg és égett el eddig még ismeretlen okok folytán. A kárt mintegy két­ezer forintra becsülik. A nyomozás folyik. — SZTK csalás és okirathamisítás miatt eljárást indítottak Pintér Ist­ván balatonboglári szabósegéd ellen, aki 1956. június 21 óta folyamatosan követte ezt el és mintegy 4500 forint­tal károsította meg az SZTK-t. — Újból készít kapálógépeket a Kismotor- és Gépgyár. A felszaba­dulás utáni években a Kismotor- és Gépgyárban készültek a Fürge nevű kapálógépek. Ezek gyártását azon­ban később megszüntették. A régi gépek terveit most módosították és újból megkezdték a kapálógépek mintapéldányainak gyártását. A mo­torral felszerelt gép nagyobb és erő­sebb a réginél és kapáláson kívül töltögetésre és egyéb kerti munkák­ra, sőt vontatásra is alkalmas. Az új gép első példányait bemutatják a Budapesti Ipari Vásáron, s még eb­ben az évben a próbasorozatot is el­készítik. — Jugoszláviába akart szökni Ke­resztúri László pécsi segédmunkás. A barcsi vasútbiztosító őrs őrizetbe vette. — Újfajta margarin készül. A Rá­kospalotai Növényolajipari Vállalat a közeljövőben forgalomba hozza új készítményét, a vajaxomával ízesített margarint. — Kiugrott a robogó vonatból. Május 19-én, délelőtt a balatonberé­­nyi vasútállomás közelében kiugrott a Budapest felé menő személyvonat­ból Szval István 34 éves zalaeger­szegi lakos. Az ugrás következtében súlyos sérüléseket szenvedett, ön­gyilkosságot súlyos családi problé­mája miatt kísérelt meg. — Nyolcvannégy előadást tart a Somogy megyei TTIT-szenvezet a nyári hónaockban a balatoni üdülők­ben. Az előadások a Balatonról szól­nak éspedig geológiai, irodalmi és történelmi szempontból nézve. — A vasárnapi számunkban közölt nyílt levél — helyesen — b. Káplár István szenyéri lakosnak szól Csiky Gergely Színház: Lilioanfi. Este 7 órakor. Vörös Csillag: Nevetéé a paradi­csomban. 5, 7 és 9 órakor. Szabad Ifjúság: Gróf Monte Christo II. rész. 5, 7 és ^ órakor. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön­zés 9—11 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Köhyvkölcsön­­zés 9—11-ig és 13—18 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Goszto.nyi Mária festőművész, keramikus, gyűj­teményes kiállítása. Nyitva 15—19 óráig. Helyőrségi Tiszti Klub: Forrada­lom vagy ellenforradalom? Doku­mentációs kiállítás. Nyitva 10—21 óráig. Felhívjuk vásárlóink figyelmét, hogy a május 10-e előtt vásárolt téglát a gyárakból a hó 25-ig szállítsák el A május 25-ig el nem szállított téglát töröljük és ellenértékét visszafizetjük. KAPOSVÁRI TÜZÉP V. Fonótanulókat felveszünk 18—30 éve9 korig. Jelentkezni le­het : Kaposvári Textilművek, Ka­posvár, Jutái út, 8—16 óráig. Ugyanitt vizsgával rendelkező autogén- és vilSany­­hegesztőt azonnal felveszünk Délsomogyi Erdőgazdaság Nagyatádon felvesz gyakorlott gyors- és gépírón ö­­ket. Kézzel írott' ajánlatokat Erdőgazda­­ság, Nagyatád címre küldjék. (132) 350-es Puch motorkerékpár 1 eladó. Cím: Nyári pékmester, Toponár. (39965) Kádáripari szahmnnkásekal “ n h f e i Jelentkezni lehet Kádáripari Vállalat Szeged, Gólya u. 3. Uj, vajszínű cserépkályhák raktáron kaphatók Vörös Ferenc kályhásmestö­­nél, Kaposvár, Széchenyi tép 5. (124; Sürgősen keresek megvételre hasz nált, tolós, farámás mérleget 3—5 má­zsásig. Levélre házhoz megyek. Paiss Gábor. Nagybajom. Kossuth Lajos u. 27/a. (39947) Kadarkúton, Hódosi utca^p/a. ház­számú telek eladó, kaszáló, széniaterme­­léssel, gyümölcsfákkal. (39940) Házat vennék a Balaton somogyi part­ján Boglár és Siófok között. Ajánlató kát özv. Tóthné. Kaposvár, Iszák u. 26 címre kérek.

Next

/
Thumbnails
Contents