Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-18 / 114. szám
Szombat, 1957. május 18. ROMOGYORSZÄG 3 RENDET TM1 ш ча &2&Г ш »я ^ I ] • if ^ Í , г • / I ......................................... (ZZ GllCimi gGZClClSQ&Orí DOTtGlGTl I illil! A közelmúltban a Megyei Pártbizottság értekezletre hívta össze ,az áBami gazdaságok igazgatóit és párt szervezeti elnökeit, hogy megvitassák az állami gazdaságok problémáit és legközelebbi feladatait. Ennek az értekezletnek nagy jelentősége volt azért is, mert az ellenforradalom óta első alkalommal jöttek össze a részvevők. Növelte a tanácskozás jelentőségét, hogy itt ismertette a Megyei Pártbizottság mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az állami gazdaságokban szerzett a legutóbbi felülvizsgálata során. Három és fél milliós kár as ellenforradalmárok számláján Varga István elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa beszámolója elején megállapította: megyénkbe» az utóbbi években sokat javult az állami gazdaságok munkája, s számos olyan jól működő gazdaságinak volt, mint a balatonújhelyi, a bárdibükki, a cukorgyári és a balatowboglári. Az ellenforradalom azonbaa felborította a rendet az állami gazdaságokban is — folytatta Varga elvtárs —, amit elsősorban a gazdaságikban meghúzódott reakciós elemek számlájára írhatunk. Ezt igazolja az is, hogy megyénk valamennyi állami gazdaságának munkás- és parasztszármazású igazgatóját leváltották az ellenforradalmárok, s öt gazdaságból pedig el is űzték az igazgatót. ¥ gyanabban az időben feloszlatták és szétverték az állami gazdaságok párt- és tömegszervezeteit, s a rég letűnt társadalom ittmaradt képviselői ragadták kezükbe a vezetést. A muakás tanácsokban helyet kaptak a volt földbirtokosok, bárók, grófok, teulákok, de annál kevésbé a becsületes dolgozók, kommunisták. A reakciós elemek megkezdték a gazdaságok kirablását, a közös vagyon elherdálását. így az ellenforradalmárok megyénk állami gazdaságaiban mintegy három és fél milliós kárt okoztak. Az ellenforradalmárok okozta zűrzavarban, nehéz körülmények között kezdtek ismét szervezkedni és dolgozni a gazdaságok kommunistái — hangoztatta a beszámoló. Dicséret illeti ezeket az elvtársakat, mert áldozatos munkájuk révén ma már általában helyreállt a rend az állami gazdaságokban. Most már ismét minden gazdaságot kommunista igazgató irányít. S bekerültek a munkástanácsokba is a párttagok, a becsületes dolgozók. Jórészt ennek köszönhető, hogy a gazdaságdk időben elvégezték a tavaszi mezőgazdasági munkákat, s nőtt tehenészeteik tejtermelése is. Az ellenforradalom alatt a gazdaságok tejtermelési átlaga 8 literről öt és fél literre csökkent, s ez most már 7 liter fölé emelkedett. Időben teljesítették állami gazdaságaink az idei első negyedévi sertés- és vágómanhabeadási előirányzatukat is. Az állami gazdaságok kommunistáinak, becsületes dolgozóinak köszönet és dicséret jár erőfeszítéseikért, amelyeket a nyugodt körülmények megteremtése érdekében tettek. Drágán termelni, bért emelni — lehetetlenség Annak ellenére, hogy az elmúlt évben nagy javulás mutatkozott az állami gazdaságok gazdálkodásában, az ellenforradalom következtében jelentős visszaesés van ezen a területen. Háromfán és a Csillagpusztai ÁBami Gazdaságban van a legtöbb javítani való. A Felsőbogáti Állami Gazdas ágban elsősorban a kenyérgabona és a kukorica termelési költségeit kell leszorítani. Az sincs rendjén, hogy pl. egy liter tejet 4 forintnál drágábban termel a Sertéstenyésztő Vállalat. Hasonló bajok vannak az állathíztalásnál is. Töhbheiyütt szinte hihetetlenül drágán hizlalnak. így pl. 1 kg. ráhízlalt sertéshús költsége a Marcali Állami Gazdaságban 16,50, Lábcdön 14,60 forint, s ugyanakkor Balatonújihelyen és Bárdibükkön csak 9 forint volt. Óriási eltérések mutatkoznak a marbáhízilalás önköltségénél is az egyes gazdaságok között. Míg például Nagybarátiban 8,50 forintba, ugyanakkor Háromfán ennek többszörösébe került egy kiló marhahús előállítása. A túlzottan költséges termelés, a ráfizetéses gazdálkodás egyik oka még most is, hogy számos nemkívánatos elem található a szakvezetésben, de egyéb munkakörben is, akik igyekeznek gátolni a gazdaság eredményes munkáját, sőt céljuk a nagyüzemi gazdálkodás lejáratása. De hiba az is, hogy egyes gazdaságokban magas az improduktív dolgozók száma a produktív munkát végző dolgozókéhoz viszonyítva. És annak ellenére, hogy több gazdaságban ráfizetésesen, drágán termelnek, mégis egyes helyéken bérjavításokat követelnek. Vajon lehet-e bért emelni, ha nem növelik a terméshozamokat, nem csökkentik a termelés költségeit? Nem, ezt nem lehet. Túl kelt adni az ellenforradalmárokon ! Csökkentsék a gazdaságok az admánisztratív munkaerő létszámát. Elsősorban az ellenforradalom idején tanúsított magatartásuk alapján állapítsák meg — még ha akármilyen jó szakemberről van is szó —, hogy kit küldenek el. Ebben a dologban is bátran intézkedjenek az igazgatók a kommunisták segítségével mondta Varga elvtárs. Végül a beszámoló irányt mutatott az állami gazdaságok igazgatói, kommunistái előtt álló legfontosabb feladatokhoz. Erősítsék a pártszervezeteket, s biztosítsák minden gazdaságban a kommunisták vezetőszerepét. Fordítsanak nagy gondot az állami gazdaságok ellenforradalmi elemektől való megtisztítására és olyan törzs munkásgárda kialakítására, amelynek tagjai fegyelmezetten és lelkiismeretesen dolgoznak a termelékenység állandó emeléséért, az önköltség csökkentéséért, s féltve óvják a nép vagyonát. A báróivadék októberben kimutatta a foga fehérét Az értekezlet részvevői közül többen hozzászóltak a beszámoló egyes részkérdéseihez. Főleg az ellenforradalmárök eltávolítását, s a pártszervezetek megerősítését sürgették a hozzászólók. Horváth István kutasa igazgató azt mondta: — Az ellenforradalom idején láttam be őszintén, hogy milyen nagy hibát követtem el, amikor az elmúlt években a felsőbb pártszervek figyelmeztetése, utasítása ellenére megtűrtem magam körül a gazdaságban nemkívánatos elemeket. Még a báróivadékért is felelősséget vállaltam, hogy nem fog aknamunkát kifejteni a gazdaságban. Lám, októberben az ilyen egyének kergettek el a gazdaság éléről, mint kommunista Igazgatót. Okultam ebből, s az én káromon tanuljanak mások is. A kommunistákkal összefogva tisztítsuk meg a gazdaságokat az eilenforradalm ár októl. S ehhez kérjük a járási pártbizottságok segítségét is. — Sok függ attól — emelkedett szólásra Takács Istvánná, az MSZMP Siófoki Járási Bizottságának tagja —, hogy a járási pártvezetők mennyire törődnek az állami gazdaságok pártszervezeteivel és azok munkájával. Mi a balatonújhelyi gazdaságba igen gyakran kijárunk az ellenforradalom óta. Sikerült elérnünk, hogy ott ma már 30 tagú pártszervezet van. A gazdaság dolgozódnak túlnyomó többsége a kommunistákkal egyetértésben megérdemelt helyére juttatta Szabót, a munkástanács ellenforradalmár elnökét. Azóta megtisztult a levegő, s ma már helyes mederben folyik a munka, az élet a gazdaságban. A minisztériumokban is elkelne a tisztogatás — Nagyon igaza van azoknak az elvtársaknak — mondta hozzászólásában Horváth Károly, a Felsősomogyi Halgazdaság küldötte —, akik az egyik legfontosabb feladatuknak vallják az ellenforradalmán és egyéb deblasszált elemek eltávolítását. De hadd jegyezzem meg, hogy a minisztériumokban is jó lenne ezt a tisztogatást elvégezni, mert úgy néz ki a dolog, hogy mi eltávolítjuk az úgynevezett »régi szakembereket-«, akik nem megfelelők, de ezeket a minisztériumokba helyezik. Egy Antalfy Antal nevezetű egyént mi évekkel ezelőtt elbocsátottunk. A minap kaptunk egy felszólítást, hogy az agronómusokat küldjük tanfolyamra és csak hültünk-haltunk, amikor megláttuk, hogy ezt a papírt Antalfy Antal tanfolyam-előadó írta alá. (!?) Vagy például eltávolítottuk a gazdaságból Nyári Jánost is, aki aztán a Halkutató Intézetbe és Nádaséi Györgyöt, aki pedig az egyik minisztériumba került. No, most már csak az van hátra, hogy ezek a_»jó emberek«, mint felettes vezetőink egyszeresek a fejünkre koppintanak, viszonozva azt a cselekedetünket, hogy mi annakidején elküldtük őket. Ezután többen is megemlítettek hasonló példákat arra, hogy az ellenséges elemek hogyan vándorolnak egyik gazdaságból a másikba, s követelték ennek megakadályozását. Abonyi Pál elvtárs, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője is arra hívta fel a jelenlévők figyelmét: fokozottabb éberséggel vigyázzák, hogy az elbocsátott ellenforradalmárok ne férkőzhessenek be egyik gazdaságba sem. — Minden gazdaságból ki kell zavarni az ellenforradalmárokat — mondta —, de nyugtassuk meg azokat a jóindulatú régi szakembereket, akik az őszi nehéz időkben is becsületesen dolgoztak, s hűek maradtak a népi demokráciához. — Ezután a takarékosságra, a munkák jó megszervezésére intette a gazdaságvezetőket. Jobban fogjunk össze, mint bármikor Illés Dezső elvtárs, az MSZMP Megyei Bizottságának tagja is felszólalt az értekezleten. — Az állami gazdaságok — mondta -*• a proletárállam első fokú bázisai a mezőgazdaságban. Ha a gazdaságok dolgozóinak társadalmi összetételét vizsgáljuk, látjuk, hogy zömben agrárproletárok. Sajnos azonban, még szép számmal akadnak a gazdaságokban osztályidegen elemek, mind a szakirányításban, mind az adminisztratív és fizikai dolgozók között. Ezek mérgezik a légkört, s rossz hatással vannak az egyszerű és józangondolkodású, dolgos emberekre. A deklasszáltak között vannak az úgynevezett »brilliáns szakemberek«, akik az ellenforradalom alatt megmutatták igazi énjüket és ezekhez még ma sem mernek sok helyütt hozzányúlni. Mi ismét túlságos humanitást tanúsítunk irántunk. Pedig látni kell, hogy okos és ravasz emberekkel állunk szembe, akik ma újra igyekeznek alkalmazkodni. Ne melengessük a keblünkön őket. Bátran és határozottan fogjunk hozzá a rendteremtéshez, s az oda nem való, ellenséges elemek után sürgősen szellőztessük ki az állami gazdaságok portáját... A másik dolog, amire a pártbizottság nevében felhívta Illés elvtárs a részvevők figyelmét: ne engedjék meg a gazdaságokban az intrikát, a munkásvezetők, igazgatók lejáratását. A burzsoá elemek a jó kapcsolat révén fedezik egymást, de a szegényemberekből lett vezetők erényeit nem nézik semmibe, csak a hibáikat hánytorgatják fel. Sajnos, az elmúlt években az volt az általános gyakorlat: ha egy kommunistát valahova vezetőnek állítottunk oda, akkor a hibákért csak őt vontuk felelősségre, mondván, hogy ebben az országban ami történik, azért mi, kommunisták vagyunk a felelősek. Sok esetben nem néztük, hogy milyen körülmények között dolgozik és tanul az a fiatal kommunista vezető, s hogy milyen elemek veszik körül. Ha az agronómus mulasztásából, vagy a könyvelő rossz munkájából hiba származott, mi akkor csak az igazgatót ütöttük. Nem, elvtársak, ezt nem csinálhatjuk ezután. Feleljen mindenki a saját munkájáért. Az igazgató pedig követelje meg, hogy minden vezető tisztességesen ellássa a rábízott feladatot. S ahogy a burzsoá elemek össze tudnak tartani, védik, segítik hasonszőrű társaikat, ugyanúgy mi. kommunisták se üssük egymást. Mi is fogjunk össze, még jobban, mint valaha és minden időben alaposan nézzünk a körmükre a kétes múltú elemeknek, s ami hibát ők követtek el, vonjuk csak azokért őket felelősségre. Legyen az értekezlet fő tanulsága — mondotta befejezőül Illés elvtárs —, hogy állami gazdaságainkban meg kall erősíteni a pártszervezeteket, de meg kell szüntetni az intrikát és erősítsük meg az igazgatókat a vezetésben. akik a munkásfiatalom képviselői, s dolgozzanak, termeljenek úgy az állami gazdasagok, ahogyan azt joggal elvárja tőlük az ország. Szűcs Ferenc Gondolnak a falusiak a városiakra Estefelé szinte egymást érik az utcán a somogycsicsói parasztasszonyok: tojással, baromfival megrakott kosarakkal igyekeznek a földművesszövetkezeti felvásárlóhoz. Vadász Imre felvásárló szívesen fogadja az asszonyokat: — Hozzák csak, hozzák —■ mondja —, hadd legyen a városiaknak bőségesen tojás és baromfi. S az asszonyok nem is viszik máshova a tojást, csak a helyi felvásárlóhoz. Az elmúlt héten 3600 darab tojást, most kedden pedig 2300 tojást vásárolt fel Vadász Imre. Hanem az eladott baromfiak többsége nem őhozzá került most. Ott járt a községben a berzencei tyúkász, aki egy forinttal többet fizetett a tyúkok kilójáért, mint a helyi felvásárló, s annak adták el a tyúkokat. No, de az a baromfi is ugyanoda jut, mint amit Vadász Imre vásárol fel — a városi dolgozták asztalára, ám nem közömbös, hogy milyen áron. Ahogy a felvásárló és a tanácstitkár, Szabó János megállapította: a kötelező begyűjtés idején sem adott több tojást és baromfit a község a közellátásnak, mint most. De ezenkívül sertést és marhát is sokat hizlalnak a somogycsicsóiak eladásra. A legtöbb gazda szerződésesen hizlalja és értékesíti állatait. Kalmár Ferenc hat, Pápai Lajos pedig négy sertést hizlal most is. Van számos olyan gazda Itt, aki négy-öt sertésre és két-három marhára kötött hizlalása szerződést. Mindent összevetve, azt tapasztaljuk, hogy a somogycsicsói parasztok gondolnak a városi népre. Lejárt a mandátuma Balogh András a múlt év októberében úgy vélte, elérkezett az ő "világa. Mint egykori Barankovicspárti, képviselő, isméi fellépett a politikai élet nyílt porondján. Igaz, egyelőre csak Somogyudvarhelyen folytatta közéleti szereplését. De itteni tevékenységével is bebizonyította, hogy néhány évvel ezelőtt nem ok nélkül telepítették ki ebből a határmenti községből. Az ősszel ő vette kezébe a falu irányításának egyik gyeplőjét. Intézkedett, szervezkedett, tanácsokat osztogatott, ha kedve szottyant, kipróbálta szónoki képességét. Először is tanácsolta a termelőszövetkezet tagságának, hogy oszoljanak szét és adják vissza szép szerével az állatokat, a gazdasági felszerelést és épületeket az egykori tulajdonosoknak. De minthogy a tsz tagsága nem hajlott a »jó« szóra, Balogh rászabadította a közös vagyonra a kulákokat és egyéb deklasszált elemeket, akik már visszaszivárogtak a faluba. El is hurcoltak mindent, .csak egy lova maradt a termelőszövetkezetnek. Ezután egyik gyűlésen nagy hangon kijelentette, hogy azok közül, akik eddig bármilyen tisztséget töltöttek be a faluban, egy sem kerülhet be az új községi képviselőtestületbe. Csak az »igaz hazafiak«, akik bátran kiállnak a »szent nemzeti forradalom« mellett. S lám, az ő retyerutyája szépszámmal képviseltette is magát az új vezetőségben. л Nos, azután pedig követelte, hogy a hősök szobrára állítsa vissza, a turulmadarat, aki onnan azt eltüntette. Egyszóval önmagát igazolóan, Barankovics-párti képviselőhöz illően viselkedett. Jó, hogy nem sokáig ... November 4-én lejárt Balogh András mandátuma. Ismét a kommunisták, s a néphez hű emberek kerültek a falu élére. Ezek követelték, hogy Balogh urat vonják felelősségre az illetékesek. Egyszer el is vitték, de aztán szabadon engedték. S azóta is nyugodtan jár dolgozni a nagykanizsai vasútra, s hajtogathat a faluban a néphatalom ellen. De ez nagyon bántja a falu kommunistáinak, becsületes dolgozóinak önérzetét, s joggal várják, hogy Balogh András megérdemelt helyére kerüljön. Még kijavíthatják a hibát A somogycsicsóiak köznyelven csak »Dene« termelőszövetkezetnek nevezik a községükhöz tartozó egyik pusztán működő kertészeti szövetkezetét. Hogy miért? Mert a szövetkezet vezetése, úgymond, egy család kezében összpontosul, vagyis Dene Dezső az elnök, édesapja, Dene József pedig az agronómus. No, de ez hagyján, mert azért dicsérik többen is a Denék hozzáértését a kertészkedésben. Más dolog van itt, amit rosszallnak az emberek ebben a szövetkezetben. Azt, hogy igen túlméretezték a tagok háztáji területét. Általában minden dolgos tagnak egy kát. hold háztáji földet mértek. Ott van például Büki István, aki negyedmagával dolgozik a közösben, s így négy hold háztáji földet kapott. Vajon jóra vezet-e ez a dolog? Nem hinnénk, mert a háztáji föld megművelése is munkaerőt igényel, s minél nagyobb a háztáji föld, annál több munkát követel. Ez pedig azt vonja rhaga után. hqigy a tagok elsősorban a háztáji földjük megművelésére gondolnak és csalt utána a közös munkára. Tehát a közös rovására megy a dolog. Már pedig nem elsősoron a háztájiban, hanem a közös gazdálkodásban kell példát mutatniuk a még egyénileg gazdálkodó parasztoknak. De egyébként törvény is van arra, hogy családonként 800—1600 pl lehet a háztáji terület a tagok számától és szociálos helyzetétől függően. Ezt vegyék figyelembe a somogycsicsói kertészeti termelőszövetkezet vezetői, tagjai is. Még nem késő, hogy kiigazítsák a hibát Belföldi hírek A földművesszövetkezetek a baromfifelvásárlás elősegítésére csibenevelési szerződéseket kötnek a termelőkkel. A szerződés keretében a termelők előlegben kapják a naposcsibét, s kötelezik magukat arra, hogy száz csibe után 25 kiló kirántani való csirkét adnak el a földművesszövetkezetnek a mindenkori szabad árnál tíz százalékkal magasabb összegért. A csibeneve.lési akció iránt máris nagy az érdeklődés. A májusi fagyok csak az ország nyugati és déli részein viselték meg helyenkint súlyosabban a gyümölcsösöket, de országosan a legtöbb gyümölcsféléből — ha újabb fagykárok, vagy egyéb termésrontó körülmények nem jönnek közbe — továbbra is jó termés várható. Szakemberek becslése szerint igen jó termésre van kilátás kajszibarackból. Almából. cseresznyéből és meggyből körülbelül ugyanannyi termésre számítanak^ mint az elmúlt évben. KISBAJOM FIATALSÁGÁHOZ Kígyózó földút, mint egy jámbor útikalauz vezeti az idegent a falu felé. Sáros talaj, kátyúk — esős időben nehéz a közlekedés. Ilyenkor az embernek az a gondolata támad: na, ez is egy elhagyott hely lehet. Viszont, ha a faluba beér, mindjárt feledésnek adja át előző gondolatát. Valóságos festői környezetben vannak az utcák. Füves, fákkal szegélyezett tér a falu szíve. A térrel szemben egy szép nagy kultúr ház szomorú, barna ablakaival veri vissza a csillogó napsugarakat. De mintha mégis valami hiányozni ebből a festővásznat kívánó környezetből. Igen, a falu birtokosai, a fiatalság. Azaz nem hiányoznak, csak nem mutatják magukat. Olyanok, mint az arab nők a fátyolos ruhában. Vajon miért? Én, mint kívülálló, úgy látom, azért, mert nincs ifjúsági szervezet, amely a fiatalságot összefogná. Mennyivel szebb lenne, ha esténként összejönnének a kultúrotthonban! Elbeszélgetnének, színdarabokat tanulnának és még ki tudja, hogy hogyan nem üthetnék agyon az unalmas délutánokat és estéket. De mennyi falusi fiatal örülne annak, ha csak közel olyan kultúrotthona lenne is, mint a kisbajomiaknak! És ők kihasználatlanul hagyják ezt a szép helyiséget. Úgy gondolom, e falu fiataljai sem hívei az unalomnak. Bennük is megvannak a nemes emberi érzések a szép és jó iránt. Éjrpen ezért fogjanak össze és győzzék le a tunyaságot. Használják ki ezt a szép időt. Rendezzenek sportversenyeket, táncmulatságokat, majálisokat, vagy színielőadásokat. Meglátják, mennyivel derűsebbek lesznek a napok és mennyivel többre becsülik őket az j emberek. Ne várjanak tovább a sült galambra, hanem cselekedjenek saját érdekükben. Munkájuk megindításához és folytatásához sok sikert kívánunk. KISGYURA KAROLY levelező
