Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-18 / 114. szám

2 SOMOGYOR8ZÁG Szombat, 1957. május 18. Zorin beszéde az ENSZ Leszerelési Albizottságának csütörtöki ülésén London (TASZSZ) V. A. Zoirin, a Szovjetunió képviselője beszédet mondott az ENSZ Leszerelési Albi­zottságának május 16-i ülésén. Zo­rán beszédében rámutatott arra, hogy mivel az albizottság egy időre meg­szakítja munkáját, célszerű vissza­pillantást vetni a tárgyalásokon meg­vitatott javaslatokra és a tárgyaló ’elek állásfoglalásaira. Zorán emlékeztetett arra, hogy a, Szovjetunió már az albizott­ság első ülésén átfogó leszerelési programot terjesztett elő, mégpe­dig a nyugati hatalmak állás­pontjának messzemenő tekintet­bevételével. A későbbi vita azonban azt mutat­ta. hogy a nyugati nagyhatalmak nem hajlandók belemenni a leszerelés problémájának radikális megoldásá­ba és többször utaltak arra, hogy véleményük szerint még nincs alap átfogó megegyezés létrehozására. A legutóbbi szovjet javaslat —• mu­tatott rá Zorin — azokat a minimá­lis intézkedéseket irányozza elő, amelyek elengedhetetlenül szüksé­gesek, hogy a részleges leszerelési megállapodás reális lépés legyen a hagyományos fegyverek lényeges csökkentése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a katonai kiadások enyhítése és az atomháború veszé­lyének megszüntetése felé. Ez a ja­vaslat ugyanakkor azt is mutatja, hogy a Szovjetunió újból nagy lépés­sel közeledett tárgyalófeleinek állás­pontjához. Zorin ezután utalt arra, hogy a szovjet leszerelési javaslat kedvező világvisszhangot keltett, kiemelte Eisenhower elnök pozitív értékelését. A szovjet képviselő részletesen foglalkozott az albizottság atomlesze­­relési vitájával. Ismételten hangsú­lyozta, hogy sem az atomfegyver­­kísérletek nyilvántartására, sem pe­dig a katonai rendeltetésű hasadó­anyag-gyártás beszüntetésére vonat­kozó nyugati javaslatok nem viszik előre a kérdés érdemes megol­dását. Ezek a javaslatok r.ym biztosítják az atomháború veszé­lyének megszüntetését, ilymódon nem szolgálhatnak megegyezés alapjául. Pedig e kérdés megoldása elől nem lehet kitérni — mondotta Zo­rin. Napról napra erősödik az a moz­galom, amely világszerte gyakorlati intézkedéseket követel az atomhá­ború veszélyének kiküszöbölésére. Zorin kiemelte az albizottságra háruló óriási felelősséget, majd ezt mondotta: A Szovjetunió már jelentősen hoz­zájárult a leszerelési megállapodás mielőbbi kidolgozásához, most a nyu­gati hatalmakon, elsősorban az Egyesült Államokon van a sor. Leleplezték a nyugati hírügynöknek a berlini Humboldt-egyetemen végzett aknamunkáját Berlin (MTI) A berlini Humboldt­­egyetemen csütörtökön külföldi lap­tudósítók részére sajtóértekezletet tartottak. Hartke, az egyetem rektora, ismer­tette az újságírók előtt az állam­­védelmi minisztérium levelét, amely az egyetemen nyugati körök által végzett aknamunka leleplezéséről szól. Mint a levél mondja, az amerikai Kémszolgálat az elmúlt év őszén ügynökeinek útján mozgalmat indí­tott az egyetemen az orosz nyelv és a marxizmus—leninizmus tanítása ellen. Eközben három ügynökük, akik az egyetem hallgatói voltak, provoká­ciókat szerveztek az egyetem állator­vosi karán. Egy diákgyűlésen azt akarták elérni, hogy az egyetemi hallgatóság mondja ki szolidaritását a magyar ellen forradalm árokk al. Mi­vel ez a provokáció kudarcba ful­ladt, az ügynökök több diákot meg­kíséreltek rábírni arra, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaságból szökjék Nyugat-Németországba. A szökött diákok a marienföldi menekült-táborban ezután rájöttök arra, hogy diáktársaik, akik a szö­késre rábeszélték őket, az amerikai kémszolgálat megbízásából tevékeny­kednek. E felismerés után többen visszatértek a Német Demokratikus Köztársaságba. Közülük ketten részt vettek a csütörtöki sajtóértekezleten és beszámoltak tapasztalataikról. Az egyetemeknek és az állambiz­tonsági szerveknek a sajtóértekezle­ten részvevő képviselői ezután kö­zölték, hogy a Kaiser-féle nyugatné­met összmenekültügyi minisztérium a Nyugat-Németországba látogató egyetemi hallgatókat hasonló akna­munka végzésére akarja megnyerni. Ezért az egyetem vezetősége köteles­ségének tartja ellenőrizni a jövőben a hallgatók Nyugat-Németországba utazását. Ez az ellenőrzés természetesen nem jelenti a diákok utazásának megtiltását — közölték az értekez­leten. A VILAQ minden tájáról Gyermekek New York utcáin »Gyermekbandák New Yorkban, East Side utcáin magára hagyott fiatalok játszanak és verekednek« — ezzel a címmel közölt nagy ri­portot a »Jour de France« című pá­rizsi folyóirat. East Side nem a hí­res New York-i Haarlem, ahol nyo­morgó, koldusszegény négerek ten­gődnek. East Side házaiban New York-i dolgozók, munkások, alkal­mazottak, kiskereskedők, tipikus »átlagos« amerikaiak élnek, akik­nek mindennapi életét annyira ma­gasztalja az amerikai propaganda. »Alsó East Side negyedeiben 40 ezer tíz-tizenöt éves gyermek él — írja a »Jour de France«. Amikor a szülök munkába mennek, az utcára küldik gyermekeiket és bezárják mögöttük az ajtót«. A szülők félnek, hogy ellenkező esetben kirabolják lakásukat. De mit csinálnak a gyer­mekek? A gyermekek számára a piszkos és zajos New Yark-i utcákon kívül nincs hely. Nem járhatnak stadio­nokba, sportterekre. New Yorkban •nincs egyetlen darab föld sem, ahol labdázhatnának. Az utca uz ő biro­dalmuk. A magukra hagyott amerikai gyermekek a detektívfilmek és ponyvaregények hatására utcai ban­dákat szerveznek. Ezeket vasfegye­lem és sajátságos »becsületkódex« •tartja össze. íratlan törvények sze­rint az utcai bandák East Sídet, akár csak New York más negye­deit, »érdekszférákra« osztották. A gyermekbandák hangzatos címeket viselnek. Jön az este. A bandának nincs pénze mozira, ezért elindul »pénzt keresni«. Vagy autót lopnak, vagy egy-egy »idegen negyedben« bódé­kat, kis üzleteket rabolnak ki. Má­sik kereseti forrásuk a »zene« és a »tánc«. A hangszerek igen primi­tív eszközök: lábasok, öreg szeme­­tesvöirök, vaspálcák. A »táncosok« a vad hangzsivajban rock and rollt táncolnak. A járókelők csodálkoz­va megállnak. Mielőtt a mutatvány befejeződne, a banda tagjai észre­vétlenül körülfogják a nézőket. A bandavezér minden nézőtől beszedi a »díjat«. »A fenyegető fickóktól megrémült közönség engedelmesen fizet« — írja a »Jour de France«. A pénz elosztása körül gyakran nézeteltérések támadnak és a ban­da tagjai összeverekednek. »Nem­rég a rendőrség is beavatkozott — folytatja a folyóirat —, hogy szét-Hazautazott Moszkvából a lengyel újságíró küldöttség Moszkva (MTI). A TASZSZ jelen­tése szerint a szovjet külügyminisz­térium sajtóosztályának meghívásá­ra egy hónapot töltött a Szovjet­unióban a lengyel újságírók küldött­sége Janiureknek, a Trybuna Ro­­botnicza szerkesztőjének vezetésé­vel. A küldöttség csütörtökön utazott haza. Az elutazás előtt •Janiurek nyilatkozott a TASZSZ tudósítójá­nak a Szovjetunióban szerzett ta­pasztalatairól. — Sokan közülünk többször is voltak már a Szovjetunióban — mondotta— és ezért össze tudjuk hasonlítani a látottakat, tanulmá­nyozni tudjuk a szocialista fejlődés dinamikáját az önök országában. A legnagyobb hatást Hruscsovval, az SZKP első titkárával történt ta­lálkozásunk tette ránk. Hruscsov óriási elfoglaltsága ellenére időt sza­kított, hogy elbeszélgessen velünk és kimerítő választ adott kérdéseink­re. Ez örökké emlékezetünkben ma­rad. Hazatérve mindent elkövetünk, hogy még jobban erősítsük a lengyel és a szovjet nép barátságát. Összehívták az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának ülésszakát Moszkva (TASZSZ). Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának elnöksége törvényerejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében 1957 május 28-ra Moszkvába összehívta az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szo­cialista Köztársaság Legfelső Ta­nácsának ülésszakát. Irodalmi pályázatunk egyes részvevőihez Mivel több olyan, oklevelet nyert pályamű van, amelynek írója vasár­napi felhívásunk ellenére sem kö­zölte velünk pontos címét, az idő rö­vidsége miatt ezért ezúton hívjuk meg az alábbi művek szerzőit az ün­nepélyes díj- illetve oklevélkiosztás­ra. Erre május 19-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor kerül sor a Somogyor­­szág szerkesztőségében (Kaposvár, Március 15 üt 14.). Tehát: A »Viharzó májusok«, A »Vihar« című elbeszélések és a »Hajnali vallomás«, »Békét akarunk«, »Levél idegenbe«, »Este, reggel«, »Honhagyókhoz«, »A szabadság fénye« és »Megbocsátás« című versek szer­zőinek megjelenésére számítunk. Szerkesztőség 1ик!бтиЛ /-------tfVRCŐASAŰŐK 22 dekás duplatojás A Prága melletti Ge­­lakovice községben egy tyúk. hatalmas dupla­tojással ajándékozza meg tulajdonosát. A csodálatra méltó házi szárnyas nagy érdeklő­désnek örvend mind a tudósok, mind pedig a filmesek körében. A filmesek például film­szalagra vették a rit­kaságszámba menő tyúkot és hatalmas to­jásait, sőt azt is meg­örökítették, amint Sko­­repová aszony, a tyúk büszke tulajdonosa széttöri a 22 dekás to­jást és ebből a tojás­ból kigurul egy másik kisebb tojás. A „felületes“ holland miniszterelnök Egy amszterdami diák azt a feladatot kapta, hogy írjon a korszerű gazdaság problémáiról. A diák jó színben akart fel­tűnni tanárai előtt, s ezért nem törte a fejet, hanem szóról szóra .le­másolta Drees minisz­terelnök egyik nemrég elhangzott beszédét. A tanárok a dolgozatra a következő véleménye­zést írták: »Itt-ott fel­fedezni a nyomát né­hány jó gondolatnak, de egészében véve igen felületes munka.« Békaverseny Franciaország és Nagy-Britannia békái a közeljövőben részt vesznek a kaliforniai Calaveras. gróf .által évente rendezett »Jum­ping Frog Jubille« ver­senyen. Az igen erős amerikai konkurrencia ellenére a versenyre belga, japán, kanadai, sziámi, kínai békákat is beneveztek. A tava­lyi bajnokságot egy »Lucky« nevű ameri­kai béka nyerte el, amely több mint öt métert ugrott. Jó helyet választott James Wright londo­ni tisztviselőnek fel­tűnt, hogy a parkoló helyen, amelyen gép­kocsiját leállította, csu­pa teljesen új gépso­­csi állt. Amikor dolga végeztével visszament a parkoló helyre, szí­nét se látta se az új kocsiknak, se a saját kocsijának. Mint ha­marosan kiderült, egy gőzös rakodóján he­lyezte el gépkocsiját, amely a többi kocsival együtt időközben elin­dult Ausztrália felé. PÁRIZS Joo о « t oo i до®I I о I / I scо\яа ЬЩ-оЬал Ywm (MTI) A párizsi egyetemis­ták szerda déli tüntetése során ösz­­szeütközésre került sor a rendőrség és a diákok között. A Francia Diá­kok Országos Szövetsége, a Párizsi Diákszövetség és a Szocialista Diá­kok Országos Szövetsége tiltakozott a rendőrség brutalitása ellen. A ve­rekedésnek 40 sebesültje volt, a rendőrök közül 12-en sebesültek meg. 43 egyetemistát állítottak elő a rend­őrök, de később vaiamennyiüket szabadon bocsátották. ODESSZA (TASZSZ) Az odesszai kikötőből a »Grúzia« gőzhajó fedélzetén 700 szovjet turista — munkások, mér­nökök, technikusok, orvosok, peda­gógusok, művészek — európai kör­útra indult. A szovjet turisták láto­gatást tesznek Bulgáriában, Török­országban, Görögországban, Olaszor­szágban, Franciaországban, Belgium­ban, Hollandiában, Finnországban, majd Leningrádban fejezik be útju­kat. ODESSZA (TASZSZ). Megkezdte odesszai vendégjátékát a »Csárdás« magyar népi együttes. Az első előadásnak nagy sikere volt. A magyar vendégek már Odesszába érkezésük előtt be­mutatták művészetüket egyes ufcrá* városokban és a moldvai SZSZK fő­városában, Kisinyevben. KAIRO (TASZSZ) Mint az Al Ahram címé lap közli, az iraki hazafias szerveze­tek Fejszal királyhoz és a hivatalos látogatáson lévő Szaud királyhoz petíciót intéztek, amelyekben felszó­lítják őket, lépjenek fel az Eisenho­­wer-doktrina ellen, amelynek célja az amerikai befolyás erősítése a Kö­zép-Keleten. A petícióban — írja a lap — az arab országok területén lévő idegen katonai támaszpontok megszűntetését kérik. oszlasson egy verekedő bandát. A verekedés részvevőinek száma szinte hihetetlen: 600 fiatal«. A folyóirat megjegyzi, hogy a New York-i utcai bandák a gyer­mekbűnözés melegágyai, s a követ­kező adatokat közli: a kiskorúak bírósága 1941-ben 290 000, 1951-ben ?50 000 gyermek ügyével foglalko­zott, s ez a szám 1960-ig előrelát­hatólag 400 000-re fog emelkedni. Milyen intézkedéseket tesz az Elvesük Államok kormánya, hogy normális körülményeket teremtsen az amerikai gyermekek erkölcsi és fizikai fejlődéséhez? Úgyszólván semmit. A. pénzeszsákok emberei csak le­gyintenek, ha a sok-sok ezer ame­rikai gyermek sorsáról esik szó. A jótékonysági Intézmények és az egyház is alig tesz valamit. Egy lelkész a templom alagsorában if­júsági biliárdtermet rendezett be, East Side lakóiból pedig megala­kult a »jó szomszédok társasaga«. A társaság tagjai arra akarják rá­szoktatni a gyermekeket, hogy »ve­rekedés helyett labdázzanak«. Nápoly — a szép és visszataszító NáDolyt a képek és fényképek mindig szép városnak tüntetik fel. A nápolyiak nevetnek, dalolnak és mindig vidámak. Az Olasz-Dél nem hivatalos fővárosának asszonyai és leányai mind szépek. Mintha ehhez elegendő lenne, hogy a napsugár csaknem mindig süti arcukat, a tenger hullámai pedig mossák a kö­zépkori erődök és bástyák falait, festői tájat varázsolva a szállodák százainak széles ablakai elé. Nápoly valóban szép, de ugyan­akkor visszataszító is. Attól függ, hogy melyik oldalát szemlélik. Ha az idegen turistahajón érkezik ha­talmas kikötőjébe, vagy társasuta­záson autóbusszal vonul át Nápoly fő útvonalain és tekinti meg a tör­ténelmi emlékműveket, múzeumo­kat, vagy a királyi palotát, ha ki­rándulást tesz Nápoly környékére, ha a város előkelő negyedében la­kik, akkor Nápoly szép. Ha viszont a szűk, kacskaringós utcák járdáit tapossa, ahol nincsenek neonfényes reklámok, ha az ember letér a vá­ros fő útvonalairól, akkor Nápoly nem szép, sőt mondhatni, visszata­szító ... Utcái mocskosak, szemetesek. Ezeken az utcákon melegszívű em­berekkel találkozunk, e házakból eredeti nápolyi dalok hallatszanak. A piszkos utcákat megbocsátjuk nekik, mert a városi köztisztasági vállalat modern szemetesautói nem is férnek be ezekbe a szűk utcákba. Nápolyban szívesen fogadják az idegent, a világ bármely részéből érkezzék is. Bármennyi időt is tölt az idegen Nápolyban, mégsem lát­hat mindent. Az idegennek nem szabad Nápolyban takarékoskodnia, mert még ha akar, sem tud. Ná­polyban könnyen megszabadul az ember a pénzétől, mert minden pénzbe kerül. A nápolyi idegenve­zetőknek külön érzékük van ahhoz, hogy megismerjék az idegent. Eb­ben annyira biztosai:, hogy azt az idegent is felismerik, aki nápolyi ismerősének eredeti nápolyi ruhájú­ban jelenik meg az utcán. Ea ter­mészetesen külön szakma, az ide­genvezető szakmája Épül Egyiptom első vízierőműve Az Egyesült Államok kormánya 1956 júliusában visszavonta azt az elhatározását, hogy segélyt nyújt Egyiptomnak a nagy asszuani gát — a Szaad el Ali — építésében. Ezt London, majd a Nemzetközi Újjá­építési és Fejlesztési Bank hasonló lépése követte. Egyiptomnak vi­szont eltökélt szándéka, hogy még­is megépíti a nagy gátat. Egyip­tomnak nincs elég energiája ahhoz, hogy éljen az éppen Asszuán körül kínálkozó óriási kiiiasználatlan kincseivel, fennállásának legfonto­sabb támasza a Nílus, viszont még mindig kisiklik a kezéből és ve­széllyel fenyeget, Az egymillió négyzetkilométer területű ország hárommillió hektár termőföldből él, amelynek 23 millió lakost kell élelemmel ellátnia. Egyiptom so­hasem gondolt arra, hogy »egysze­riben« megépíti a gátat, de egy pil­lanatra sem adta fel a gátépítés tervét. Megfelelő anyagi eszközök hiányában a munka lassabban megy, de ami ’késik, nem múlik. Az első egyiptomi vízierőmű és foszfát-kombinát építői lelkesen dőleoznak. Egyeseket ez talán meg is lep és csodálkozással tölt el, mert ezek azt hitték, hogy az építkezés teljesen abbamaradt, amióta Ame­rika visszavonta segélynyújtási ajánlatát. Az impozáns és nyugodt, de régi gát folytatásaiként a Nílus balpartjánál már elkészült egy ki­sebb mesterséges tó, amely turbi­nákon át bocsátja ki a vizet és amely négy gránitalagúton keresz­tül a gát alatt ömlik vissza majd a Nílusba. Ez a vízierőmű mintegy 350 000 kilowatt-óra energiát szolgáltat és 1959 körül készül el. Az építési költségek kb. 25 millió egyiptomi fontba kerülnek. Az asszuani vil­­ianytelepet nem szabad összeté­veszteni az épülő nagy gáttá! és annak áramfejlesztő erőművével. Az asszuani villanytelep az első egyiptomi foszfát-kombinát áram­szükségletét látja majd el. A kom­biiét előreláthatólag 1960-ban kez­di meg termelő munkáját. Ez a kombinát nemcsak fedezni fog.ia Egyiptom egész műtrágya szükség­letét, hanem évente mintegy 10 mil­lió iont megtakarítást is eredmé­nyez majd. Ezenkívül minden felté­telét megteremti az atomiparhoz elengedhetetlen nehézvíz gyártás­nak. Az asszuani műtrágyagyár és a vízierőmű építése együttvéve a Közép-Kelet egyik legnagyobb építkezési tervét jelenti. A Szaad el Ali-gát döntően meg­változtatja majd Egyiptom gazda­sági életét. Az előzetes kutatómun­­kálatokat az egyiptomi hatóságok ellenőrzésével egy német cég haj­totta végre. A kutatómunkálatek «'lapján 1954. november 15-én egy nemzetközi szakértő-bizottság egy­öntetűen megállapította, hogy a gát megépíthető. Az épülő gát jobbol­dalán, a föld alatt működik majd a hatalmas vizierőmű. Ez 16 turbiná­val rendelkezik, amelynek mind­egyike 120 000 lóerős. A gát 110 mé­ter magas és 5 kilométer hosszt! lesz, alapja pedig 1300 méter széles Évi áramtermelése 10 milliárd ki­lowatt-óra lesz. Asszuán és a nagy gát építkezése között állandó hajóforgalom bonyo­lódik le. Ezenkívül betonút épül, hogy megkönnyítse az építkezési anyag odaszállítását. Az egyiptomi kormány a napokban szavazott meg újabb négy millió fontot a gát épí­tésének folytatására.

Next

/
Thumbnails
Contents