Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-18 / 114. szám
■s, ----------- ' VILÁG PROLETЛ'JEGTES üLJEXF.К! AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 114. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. május 18. _______^_______________________ A világ minden tájáról Rendet az állami gazdaságok portáján ! Lejárt a mandátuma Az új címerről Д z onszággyűlés elfogadta népköztársaságunk új címerét. Megjelent a lapokban is, s dolgozó népünk örömmel, helyesléssel fogadta azt, mert kifejezésre juttatja a magyar nép nemzeti érzéseit és tükrözi azt is, hogy népünk továbbra is következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmus eszméihez. Erről tanúskodik az új címeren ékeskedő vörös csillag és vörös szalag. Büszkén hirdeti az új címer, hogy a magyar nép testvéri közösséget alkot a szocializmust építő népekkel és a szabadságukért harcoló, ma még elnyomott munkásmilliókkal. Az ellenforradalomnak éppen az volt a célja, hogy a nemzetköziség érzését kiölje a magyar népből, hogy kiszakítson bennünket a baráti népek nagy családjából, szembeállítson bennünket a szocializmust építő országok dolgozóival. Ezért indítottak vandál támadást, pusztítást a vörös zászlók, a vörös csillagok ellen, ezért támadták veszett dühvei népköztársaságunk, akkori címerét is, amelyen ugyancsak ott ragyogott a vörös csillag. Magyartalannak, nemzetietlennek neveztek bennünket, rágalmaztak, vádoltak. Égették a vörös zászlókat, leverték az üzemek, a gyárak tetejéről a vörös csillagokat. Lehulltak a sapkákról, a hivatalokról, iskolákról népköztársaságunk vörös csillaggal díszített címerei. Azután egyik napról a másikra elárasztotta az utcákat az új, az ún. Kossuth-címer a hármas halommal, az apostoli kettős kereszttel és a négy folyót jelképező régy fehér sávval. Ezt a történelmi ereklyét, amely a maga korában haladó volt, a mai megváltozott helyzetben a népiélek megmételyezésére akarták felhasználni az ellenforradalmárok. S ahogy megjelent az új címer, az iskolákban, üzemekben, hivatalokban azonnal elkészítették azt az ellenforradalmároknak felülő, vagy az ellenforradalmat szándékosan támogató emberek. Csurgón még ennél is tovább mentek. Osztrák sasos, angyalos, még a monarchia idejéből való zászlót függesztettek ki az eilenforradalmárok, hogy ezzel is bizonyítsák igazi »hazafias, nemzeti érzéseikét«. Az ellenforradalom látszólag legalábbis külsőleg és ideig-óráig — elérte célját. A címerről lekerült a vörös csillag. Ezzel azt hitték, hogy a nemzetközi munkásszolidaritástól is sikerült eltántorítani a magyar népet. De mint ahogy sok minden másban, úgy ebben is tévedtek. A vörös csillag, a vörös zászló az ellenforradalom tobzódása idején, ha nem is lobogott, nem ragyogott, de a nemzetköziség eszméjét nem sikerült kiölni a magyar népből. Ezt az érzést az ellenforradalom leverése után következő időszak tovább mélyítette népünkben. Az a testvéri segítség, amelyet a szovjet, kínai, lengyel, német, román, csehszlovák és. más nemzeték dolgozói juttattak nekünk, még erősebben Összeforrasztott bennünket a testvéri népekkel. TV épköztársaságunk új címerét 1 ' ezért fogadta helyesléssel és örömmel népünk. Minden, hazáját őszintén szerető magyar ember büszkén vallja magát a proletárnemzetköziség eszméje harcosának. Ezért látnánk örömmel, ha szorgos iskolásbezek festenék és hímeznék, dolgos munkás- és hivatalnokkezek elkészítenék az új címert, amely rövidesen ott ragyog minden iskolában, üzemben, hivatalban és hirdetné: a magyar nép hűségesen ápolja nemzeti hagyományait és következetesen ragaszkodik a proletár internacionalizmus eszméjéhez és annak jegyében dolgozik a szocialista Magyarország mégteremtéséSrt. „Támogatjuk a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját“ Tanácskozott a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége Az ellenforradalmi események után most ült össze első ízben a Népfront Megyei Elnöksége. Mérleget kellett vonnia, számbavenm az erőket és utait mutatni a munka megkezdéséhez. Ezt a szerepet maradéktalanul betöltötte. Az elnökség kiegészítette és kibővítette sorait. Lemondtak megbízatásukról Gazda János és Szabó Gyula, eltávoztak Kerekes András és Kóczán Magda. Az elhalálozott dr. Nádasdy István érdemeit elismerték. Az elnökség ezután megválasztotta Szántó Józsefet — aki eddig alelnök volt — a megyei iroda titkárává és tagokként behívta Sásá Jánost, a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetőjét, Somogyi Pált, Decsi János cukorgyári munkást, Pápai Pál csurgói egyéni gazdát, Walter Imrét, a ráksi Uj Élet Tsz elnökét, Száraz Pál alezredest, Boros Dezső gimnáziumi tanárt, Szabó Sándort, a KISZ megyei bizottság tagját és Csákvári János újságírót. Ezután került sor Szántó József titkári beszámolójára, amely az országban lefolyt ellenforradalom és a megyei helyzet bő elemzését tartalmazta, benne a Megyei Népfront Bizottság tevékenységét is. Megállapította, hogy a Népfront Bizottság jó úton haladt az október előtti időkben. A 26-án kibocsátott 16 ponttal kapcsolatban kijelentette, hogy annak kiadása — bár nem tudatos ellenforradalmi szándékból történt — végeredményben mégis káros volt, az ellenforradalom céljait szolgálta. A pontok elemzése során különösen kiemelte, hogy az események kezdetétől fogva ellenforradalmiak voltak. A szovjet csapatok kivonása, a varsói szerződés felmondása és a semlegesség! követelések, olyanok, amelyek a történelmi és egyéb körülmények tárgyilagos megítélésének hiányából fakadtak. Ezért ítéljük el ezeket és jelentsük ki, hogy a Megyei Népfront Bizottság teljes egészében helyesli a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját, és a maga erejével kész támogatni a szocializmus proletár internacionalista szellemben való felépítésének nagy munkájában. Élesen elítélte Nagy Imre tevékenységét, amellyel nemcsak az októberi események során, hanem azt megelőzőleg a népfront munkájában is 'károkat okozott. Végül kifejtette javaslatait • a népfront bizottságok tevékenységével kapcsolatban. A termékeny vitában, amelyben Pápai Pál, Száraz Pál, László István, Horváth Istvánná, Szőke Pál, Walter Imre, Somogyi Pál és Csákvári János kértek szót, tárgyilagosan értékelték az októberi eseményeket, néhány javaslatot tettek a munka megindulásához és egyhangúlag elfogadták a beszámolót. Majd határozatba foglalták, hogy az ellenforradalom alkalmával a 16 pont kiadását és különösen a titkári beszámolóban bírált követeléseket elvetik. Egységesen állást foglaltak amellett, hogy az országban és a megyében ellenforradalom volt. Támogatják a munkás-paraszt kormányt, a szocializmus felépítésében kifejtett munkásságában. Majd néhány szervezeti kérdés és javaslat megtárgyalásával a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége befejezte ülését. „A lápok rejtelmei“ c. film készül a Baláta-tóról Nagy a sürgés-forgás a kaszópusztai erdőgazdaságnál. A Magyar Filmhíradó munkatársai érkeztek meg és készülnek egy igen érdekes természetrajz-film összeállítására. Bánki László filmrendező az ország egyik legnagyobb erdei tava, a Baláta-tó állatvilágát a mozivásznon akarja bemutatni a közönségnek. »A lápok rejtelmei« címmel. Most folynak az előkészületek és mintegy 450 méteres filmszalagon örökítik' meg a Baláta-tó ritka érdekességeit.’ cAk&L а пкв1аш fehér“ terem... A falut szegélyező domboldalakon már az első napsütéses tavaszi naptól a szőlőmüvelő eszközöké a szó. Egy-egy nap valósággal ellepik a szőlőhegyeket a birtokosok, s féltő gonddal, szorgosan ápolgatjík a nyiladozó szőlőtőkéket. A hátfájdító hajladozásért aztán jó borral fizet majd a kötéséi hegy. Azt már tudják a gazdák, ha mégannyi bort termelnének, az is vevőre lelne az országban. Csak hát nem mindegy, hogy mikor tudják eladni és menynyiért S éppen ez az előnyös értékesítési kilátás indította arra. néhányukat még ötvenötben, hogy valamilyen összefogó, érdekvédelmi szervet hozzanak életre. A földművesszövetkezet házatáján is eov-Benépesül minden üdülő Vasárnap nyitották meg hivatalosan a balatoni üdülési idényt. Addig még csak háromezer beutalt vendég érkezett meg a siófoki, valamint a balatonfüredi üdülőkbe. A^zóta mindennap újabb és újabb csoportok érkeztek a magyar tenger csodálatos tájára. Május 14-től 17-ig mintegy ötezer vendéget vártak és szombatra már a Balaton somogyi partján lévő összes üdülők nyitva .lesznek, valamennyit birtokukba veszik a pihenni vágyó dolgozók. re többet beszéltek arról, milyen jó lenne Kötésén is szőlőtermelő szakcsoportot alakítani. Biztos és előnyös értékesítést, közös védekező- és gépbeszerzést, közös bortárolást ígérgettek a gazdáknak. S iizenketten még azon a nyáron hajlottak az okos beszédre, hat holdjukkal szakcsoportba iratkoztak be. A bábának, a földművesszövetkezetnek gyámolító segítsége ezután sem maradt el. A MÉSZÖV és a siófoki FJK beleegyezésével a szakcsoport Kaposvárott borkimérést nyitott, s az ötvenötös bortermésüket már itt adták el. No, de adjuk át a szót Tapolczaí Józsefnek, a Kötcsei Földművesszövetkezet elnökének, mondja el, mit eredményezett a szakcsoport a kezdő tizenkét tagnak. — A szakcsoportba tömörült gazdák a közös értékesítés révén kilencvenezer forint jövedelemhez jutottak. Éz mindennél jobban beszélt, mert látták, hogy a szakcsoporton kívül maradt szőlősgazdák kevesebb pénzért tudták eladni megtermelt boraikat. Sokakat ez vonzott a szakcsoporthoz. A csoporttagok kiválogatták legjobb boraikat, azt az értékesítésig egy helyen tárolták. Cseppet sem fájt a fejük a piacszerzés végett. A kaposvári borkimérő sokat eladott. A~tAn megjelent a kötcsei szakcsoport jó, hírneves borával ünnepi vásárokon, a megyei rendezvényeken is. — A földművesszövetkezet hogyan támogatja jelenleg a szakcsoportot? Főleg az értékesítésre kerülő boraikat szállítjuk, segédkezet nyújtunk az italbolt ellenőrzésénél, s a szakcsoport egész könyvelését is mi végezzük. A szakcsoport intézőbizottsági ülésein részt veszek, de meghívjuk őket is a mi üléseinkre. — Mik a további terveik? — A szakcsoport tagjai szeretnék tovább növelni közös vagyonukat. A kétkezi munka könnyítését és egyszerűsítését szolgáló gépeket kívánnak beszerezni. Most már 60 családot, 20 holdnyi szőlőt számlál a szakcsoport. Több a termés, több az eladnivaló is. Siófokon újabb borkimérést szándékozunk nyitni. Biztosak vagyunk abban, hogy a Balaton mentén üdülő belföld' és külföldi vendégek gyakran fogják látogatni a szakcsoport italmérését. Részt veszünk a Balatonbogláron május 18{án rendezendő borversenyen is. Mi vedig, a borfogyasztók népes táborával együtt azt kívánjuk, minél több és jobb fkötcsei fehér« csorogjon a hordókba a szőlőtermelő szakcsoport tágjainak közös erőfeszítései nyomár.. DÉVAI ZOLTÁN A gépesítés mellett döntöttek as Arany utcai Téglagyárban Több mint száz esztendeje áll már az Arany utcai Téglagyár. Végigélte a magyar ipar eddigi korát. Magával hozta, megőrizte egészen napjainkig a kezdetben is alkalmazott kézi vetésű téglagyártást. Egyébként a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés fennhatósága alá tartozó téglagyárak közül ez az egyetlen, ahol még semmiféle gépi berendezés nem működik. (A vidéki tanácsi téglagyárak közül annál több dolgozik а эетпmiképpen sem előnyös kézi vetésű módszerrel. Mi hát a kézi vetés hátránya? Drágább. A számadatok pontosan kimutatták, hogy a gépi vetéssel dolgozó téglagyáraiknál a tégla ezerjénél a munkabér 23—25 forint, míg a kézi vetésnél ez a költség eléri a 85 forintot. Az esős, nedves időjárás után nem tudnak azonnal munkába állni. A kiesett munka időpocsékolás, amely ismét csak az előállítási költségeket növeli. Természetesen nem utolsó szempont a tégla minősége, szilárdsága sem. A kézi vetésű téglát nagyobb nyomású, monumentálisabb építkezéseknél már nem alkalmazhatják. A Téglagyári Egyesülés, figyelembe véve a kézi vetés hiányosságait, úgy határozott (még ha egyelőre csak részben is), de lehetővé teszi az Arany utcai Téglagyárban is a gépi vetésű téglagyártás megkezdését. Miután a mérnöki talajvizsgálatok az Arany utcában megtörténtek, a határozatot tervként terjesztették az illetékes mdndsztórium elé. A vizsgálatok ugyanis azt mutatták, hogy az Arany utcai Téglagyárnak még 15 év múltán is tudnak nyersanyagot biztosítani. Ezért nem is kell messze elmenniük, mert helyben kialakíthatják az un. mélybánya-rendszert. Első lépés a gépesítés felé a százezer forint értékű, 400-as vándorprés beállítása lesz. A gép üzemeltetésével mintegy másfélmillió darab téglával tudnak többet termelni a gyár dolgozói, mint amennyit a jövő évi terv előírna. Emellett jóval kevesebb alkalmazottra lesz szükség. így megoldódik a kézi vetéshez szükséges idény-szakmunkás biztosítás is. Az apáról fiára szálló, hagyományos foglalkozás ugyanis a Dunántúlon egyre ritkábbá válik. Ezért okozott komoly problémát eddig is a dunántúli téglagyáraknak a szakemberek megszerzése. Legtöbbször az Alföld segítette ki ebben Dunántúlt. A jelenleg dolgozó 56 szakmunkás létszámát mintegy huszonhattal lehet majd csökkenteni. Az új gépet augusztusiban már üzemeltetik. KÖNYVTÁRLÁTOGATASON A vidéki könyvtárak nagy többségében a nyári hónapok ideje alatt csökkenni szokott a könyvre éhes látogatók száma. A tél az az időszak, amikor a legjobban vándorol a jó könyv az olvasók kezében. Ezzel szemben a Fonyódi Járási Könyvtár nyáron a leglátogatottabb. Akkor, amikor megtelnek az üdülők, amikor a Balaion-part egész hosszában pihenni, szórakozni akar. Igen szép környezetben van ez a könyvtár, a fonyód-bélatelepi dombon. Szomszédai végig üdülők, lent pedig, a part alatt .messzi távon belátni a Balatont. Ez a szép környezet azonban egy kicsit hátrányára van, mert a falutól távoli üdülősor meglehetősen kiesik a forgalomból. Igaz, hogy aki szereti a szép és jó könyveket, az télidőben is felgyalogol a könyvtárba, de azért a legtöbben mégis csak nyáron keresik fel. Több mint ötezer könyv állt tavaly a helyi olvasók rendelkezésére, s ezenkívül — járási könyvtár lévén — a községi könyvtárakat is ellátta olvasnivalóval. A járás 28 községe közül 19-ben van népkönyvtár, több-kevesebb kötet könyvvel. E között a tizenkilenc község között több mint tízezer könyvet osztottak szét, népkönyvtárt használatra. Már amelyik községben használják. Balatonbogláron például szeretik és igen sokan járnak a népkönyvtárba. Ebben nem kis érdeme van Békés István tanítónak, a könyvtár lelkiismeretes kezelőjének. Ezzel szemben Látránuban a könyvtárkezeléssel megbízott pedagógus elhanyagolja ezt a munkát. Máté György járási könyvtárvezetővel beszélgetünk munkájáról, a gondokról. Elmondja, hogy az utóbbi időben igen sokan keresik o, mai magyar írók könyveit — ami a legjobb kritika mind az íróknak, mind a könyvkiadásnak. — Arról viszont nem a könyvtár tehet, hogy az 1964 előtti időkből igen kevés komoly szépirodalmi könyvet őriznek a polcok. Itt csunán a könyvkiadás tükröződik. A külföldi írók könyvei közül igen keresettek az orosz klasszikusok, Leo Tolsztoj, Gogoly és a többi nagyok, a szovjet irodalomból pedig a második világháborúról szóló könyvek. Viszont elég komoly hiány van a gyermekirodalomban. Máté György könyvtáros így mondja ezt: »Az ifjúsági irodalom a legfájdalmasabb, be ezt nagyon nehezen lehet orvosolni. Mert hiába volna pénzünk is, nem tudnánk venni, nincs könyv. Amennyi ifjúsági könyvvel rendelkezünk, az állandóan kézben van.« Bizonyíték erre az a néhány tátongó polcsor is, melyen hiába keresné valaki a Kerek egy esztendő című mesekönyvet, Verne könyveit, vagy Thury Zsuzsáét, nem találná meg. Éppen ezért az új beszerzésnél mindig igyekeznek az ifjúsági irodalmat is gazdagítani az új szépirodalmi könyvek beszerzése mellett, melynél az olvasók kívánságát nem kis mértékben veszik igénybe. A leaújabb könyvek közül Beranger válogatott verseit, Szabó Pál Tatárvágását vették meg, hogy csak ezt a kettőt említsük. A kölcsönkönyveken kívül igen szép olvasótermi anyaggal is rendelkeznek; lexikonokkal, képzőművészeti kiadványokkal, szótárokkal, s egyéb, elmélyültebb munkára alkalmas könyvekkel. Az olvasóteremnek jelerileg 12 folyóirat, heti- napilap jár. A könyvtár szobái igen ízlésesen vannak berendezve, az egyetlen szépséghiba csak télen jelentkezik: rossz a kályha. Az idei télen pl. a Megyei Könyvtár vezetője ottjártakor azt is belefoglalta a jegyzőkönyvbe, hogy a könyvtáros lábáról rfiég délutánra sem olvadt le a hó ... Remélhétőleg a járási tanács a jövő télre már megcsináltatja a kályhát, hiszen addig még van rá elég idő. S ha már a szépséghibáról beszéltünk, nem ártana rendet csinálni az épület előtti gazban sem. Mert míg végig csinos, parkírozott üdülőépületek reprezentálják g Balatont, a járási könyvtár udvara meglehetősen elhanyagolt. És erre az udvarra elég sok vendég bejár majd a nyáron. К. E.
