Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-17 / 113. szám
4 SOMOGTORSZÄG Péntek, 1957. május 17. A Cukorgyár hű maradt 111111! 11111T: 11111111; (I:! I! 111111111! MI í I щ I ш 111 п 111! 11 ш 1111111111111 (111!! ■ 11 im 1:11:r ? m:: 111111; IT:: 1;; i 111! i! i M r riiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiKniiiiiiMiiitiiiiiiiiitmitiiiiiitii Epizódok, emberek 1956. október 23-a és november 4-e között Nem ők nevezték el magukat vörösnek Az ellenforradalmároknak nem tetszett, hogy iusiölög a kémeny, lennel & ^уег. — Az a voioá Cukorgyár még mindig nem állt le — kiáltott lei egy-egy türelmetlen »népvezér. — El kell intézni őket! De a cukorgyár kéménye végig ontotta a fekete füstöt, működött az erőmű, dolgoztak az emberek. Az ország egyetlen cukorgyára volt, ahol az ellenforradalom még részleges sikert sem aratott. Az üzem kipróbált emberei, vezetői helytálltak ... Pedig nem volt könynyű dolguk, mint azt ebben az írásban érzékeltetni próbáljuk. Most már elmúltak azok az idők. Minden visszatért a régi mederbe. De a cukorgyáriak vállalják most is a »vörös« jelzőt. Egy nagy küzdelem emlékét. Méltóak annak viselésére. A „forradalom“ megítélése A helyzet úgy hozta, hogy a vezetőknek és a nephataiomhoz hű emberesnek. kétszer kellett állást foglalni. Miről is van szó. Először október 24-én, hajnalban mondtak ki, hogy »itt ellenforradalmi megmozdulással áüuraK. szemben.« Ebből iEövetK.ezett mtezaedesuk: megbízható kommunistákból és régi dolgozókból felállították a gyarórseget. Egy kévés fegyvert csak másnap kaptak, de elszánták magukat, hogy senki az üzembe be nem teszi a lábát. Kihirdették az üzemben, iiogy »ellenforradalom és га» siszta íenérterror bontakozik ki.« Ez az állásfoglalás hatott. A második állásfoglalásnál, november elsején éjszaka az üzem legszilárdabb kommunistái elhatározták, hogy végsőkig kitartanak az üzem védelmében és egymást sem hagyják cserben. Az irodai gyűlésnek félig illegális jellege van. A határozat azonban tovább terjed. A mindenhol megtalálható kommunisták terjesztik. Álláspontjukat azzal támasztják alá, hogy »az ellenforradalom nem speciálisan magyar ügy, a nemzetközi imperializmus provokációja, amelynek kifejlődése nem közömbös a szocialista tábor országaira. Ki kell a végsőkig tartani.« E két jelentős politikai döntés semmiféle ingadozást nem engedett meg és kellő időben történt. Érthető, hogy hiábavalók voltak a külső beavatkozási kísérletek, a »politikai hatalom« átvételének nem volt számottevő belső alapja. Az ingadozókat gondolkodásra késztette, a nyílt ellenség fellépésének lehetőségét korlátok közé szorította. Első a termelés Kimondták, hogy a sztrájk az ellenforradalmat segíti. Ezért és a gyár fennmaradásának érdekében a termelésnek minden körülmények között folynia kell. Ezt nemcsak a kommunisták mondták és hagyták helyben, hanem mindenki, aki ismerte a gyártás folyamatát. Kinyilatkoztatta • mindkét munkástanács is, amely ebben az időben alakult. Aki csak kicsit is ismeri a cukorgyártás folyamatát, annak tudnia kellett, hogy gyártás közben a leállás egyenlő a gépek tönkretételével, az üzem évekig tartó állásával, milliós károkkal és a munkások elbocsátásával. Mégis ezt követelték tőlük. Felelőtlen »népvezérek«, ostoba elemek. Persze, hiába. De ennél volt nagyobb veszély is. Fogyott a répa, a szén, nem volt elég munkaerő a bányászok, a vasutasok, a szállítási vállalatok sztrájkja miatt. A dolgozók beszállítását az akkor még szabadon lévő honvédparancsnókok, Marties és Száraz elvtársak segítségével megoldották. Két teherautót kapott a Cukorgyár, amelyek november 4-ig mindig rendelkezésűkre állt. Dicséret a sofőröknek, akik parancsnokaik »eltávolítása« után is végig a gyár mellett állottak. Valamit tenni kellett. Különben az országban nem lesz cukor. A taktika, A cukor mindenütt fogytán volt már. Az igény jelentkezett, még a »forradalmárok« háztartásában is. Ezt aztán nagyon jól kihasználták a vezetők. Ellensztrájkot szerveztek. Leállították a szomszédos megyéknek a cukorszállítást. Hiába szóltak le telefonon a minisztériumból, hiába érkeztek meg a bányászok és pécsiek külön vonatai és tehergépkocsijai.- Ha nem kapunk szenet és répát — nem adunk cukrot! — volt a válasz. Holott a raktárakban 3500 tonna készletet őriztek. Maguk is terjesztették a hírt, hogy hamarosan nem lesz cukor az országban és szállítás nélkül a fel nem dolgozott cukorrépa is tönkremegy. Az ellenállás sikeres volt. Először a somogyi, majd a pécsi vasutak szállítják a cukorrépát és a szenet. Taktikai lépésnek számított az ideiglenes munkástanács felállítása is. Ennek a megszervezését még az első napokban megoldották. Tagjainak nagyrésze kommunistákból és megbízható, régi munkásokból került ki. így határozataik is aláhúzták ezeket a törekvéseket. Kimondták, hogy »sztrájk pedig itt nem lesz!« Nem is volt... A küldöttségek. Pedig a küldöttségek jöttek. Igaz, hogy mentek is. Dolguk végezetlenül. 1. Küldöttség (október 25.): érkezésüket telefon előzi meg. Követelőznek. Eredménytelenül. Majd ordítozó tömeg áll a kapu elé. A cukorgyár leállítását és a munkások tüntetésben való részvételét követelik. A fegyveres őrség háromtagú küldöttséget ereszt be. De csak az első udvarig jutnak. Maguk a dolgozók zavarják ki őket. 2. Küldöttség (október 27.): a Zrínyi Kör küldöttsége gyűlést akar tartani. »Arról szó sem lehet • — mondják nekik. — Itt üzem van, minden dolgozó munkálkodik. Egyszer beolvashatják a mikrofonba a »követeléseiket«. De csak akkor, ha első pontként a termelőmunka nyugodt folytatására hívják fel a dolgozókat«. így is történt. 3. Küldöttség (akt. 31.): a Betonútépítő Vállalat ismeretlen fegyveres dolgozói. Az igazgatót, párttitkárt és több kommunistát akarnak letartóztatni. A munkástanács elnöke, a mindig nyugodt dr. Novacsék János főmérnök »fogadta« őket. »Ez egyáltalán nem önökre tartozik — mondta idegesen és felháborodva —, a törvényességet be fogjuk tartani. Csak menjenek vissza. Innen senkit nem visznek el«. Mindenki ott maradt, a küldöttség eltávozott. A párt munkája Legendaszerű dolgok. Október 30- án, amikor már mindenütt elégtek a vörös zászlók, leverték a párt tábláit, majd kétszáz ember előtt Lándzsák József így szól a pártvezetőhöz: — Add ide a pártbéiyegemet. Nem akarom, hogy egyszerre két hónapot kelljen fizetnem. Schmetter beck József bizalmi pedig szokása szerint pontosan elszámol a bélyegek árával. Mintha semmi se történt volna. A falitáblán október 30-án kinn a felirat: »Le a fasiszta terrorral«. A Zrínyi Kör küldöttsége követeli a levételét. A felirat ottmaradt. A hangszórókon a következő jelszavakat, figyelmeztetéseket közölték: »A legjobb kommunistákat válasszátok a munkástanácsba!« »Kérjük dolgozóinkat, tartózkodjanak a tüntetéseken való részvételtől, mert senki testi épségéért nem felelhetünk«. »Aki a társadalmi tulajdonhoz hozzányúl, azonnal elbocsátjuk«. Volt, akit el is bocsátottak tíz deka cukor miatt. Ez a pártszervezet arról volt ismeretes, hogy itt élesen bírálták a hi-Nem várathat magára az intézkedés ' A két szomszédos épület így kül-( 'sőre is elárulja egykori lakóik rang-» 'különbségét. A modernül épített, ma-í 'gas mennyezetű, nagy ablakos ház fö-< 'lényesen néz le az alacsonv szoba- f 'konyhás, apróablakos volt cselédház- < ra. Első látásra is könnyen el tudja) 'dönteni az ember, hogy melyikben) 'lakott Beák Ferenc egykori földes-) 'úr, s melyikben a cselédje. Ezek után) 'sértő a fülnek hallani, hogy a cse-< 'lédházat államosították, az »urasági«) házat pedig nem. Most aggódnak a) 'községi tanács vezetői, hogy egyszeri majd csak beállít hozzájuk a volt) földbirtokos lakbért követelni, amiért) a tanács használja a házát. Mertl [még most is Beák úr tulajdonát ké-< pezi az épület és már hangoztatta isi [a faluban, hogy nem hagyja ingyen) lakni tulajdon házát még a tanács-) [ nák sem ... ) Tehát ez magyarul azt jelenti: vagy i 'fizet a tanács, vagy átadja az épüle-i hét a volt földbirtokosnak. Dehát) * azért ezt a dolgot igazán illő volna) 'már az illetékeseknek is alaposabban) 'megnézni, s elbírálni. Mert mégis) hsak 1957-et írunk, s szégyenteljes 1 r dolog lenne, hogy egy osztály ellen-1 ‘ség követelőzne a néphatalom helyi) ^szervein. Egyszerűbb lenne, ha az ál-l ham nevére írnák Beák úr házát. bákat. Most, amikor látták a bajt, nem vitatkoztak többé. A párt- és a DiSZ-szervezet vezetői megtárgyaiték a Zrínyi Kör felhívását. Deklarációba íogialtáK, hogy csak a gazdaságpolitikai hibák kijavításával értenek egyet, ők a szocializmus mellett állnak és követelik, hogy a Szovjetunió csapatait ne vonják ki .az országból. Ezt a deklarációt elküldték a Megyei Pártbizottságra. Az események folytán azonban a sajtóban való közlésére nem került sor. Kértek, sürgettek fegyvereket a tagság felfegyverzésére. Nem kaptak. Úgy, ahogyan az ország más részeiben történt. De az ellenforradalom időleges felülíkerekedésekor tudtak odalküldeni egy teherautóval. Igaz, hogy ez megfelelő sorsra jutott. Novacsék János és Tabák Lajos igazgató megállapodására »talonba« kerültek. Sokan voltak párttagok, sokan maradtak hűségesek, sokan álltak szilárdan a munkáshatalom, a párt mellett. Minden nehézségben tartották a frontot, hallatták szavukat. Mégis örökítsük meg nyolcuknak a nevét, a helytállás megszervezőiét, a legbátrabbaikét: Bucsik Károly né, Trébusz Ferenc lakatos, Nagy József vasöntő, Major György udvart munkás, Laki László lakatos és Tabá'k Lajos, Molnár Sándor, Vajda Ferenc a gyárvezetőségből. As emberek Az igazgató — aki nagyon szereti dolgozótársait — ezt mondja: »Senki nem mondta akkor nekem, hogy álljumr le, de igen sokan, hogy dolgozzunk, védjük meg a gyárat a leállástól«. Valóban ez volt a jellemző. A törzsgárda emberfeletti dolgokat vállalt. A távollévők helyett is elvégezték a munkát. Napi 12—14 órát dolgoztak, mert csak két műszakban termelhettek. A gyár viszont meg nem állhatott. Az erőmű a városnak és a megyének is adott villanyt. Ha megjött a szén, a vagonok mellett ott álltak az udvari munkások, vasesztergályosok, asztalosok, a művezetők, néha az adminisztrátorok is. Hősi teljesítmény volt. Majd két hétig tartott. És közben figyelték az utcát. »Csak szóljatok, ha ideérnek a hőzöngők — mondta Gyimesi Sándor a vezetőknek —, majd jövünk a lapátokkal meg a lapickákkal. Majd mi elintézzük őket«. De erre nem került sor. Kemény elszántságuk híre eljutott a városba is. Tévedne valaki, ha azt hinné, hogy csak a munka szempontjából maradtak hűek a népi demokráciáhcz. Akkor mivel magyaráznánk meg a pártcnkívüli Jáger János vasesztergálvos kommunisták iránti emberségét, Simon Ferenc festő magatartását, aki feleséjíe tiltakozása ellenére éjjel-nappal fegyverrel védte a gyárat, Simon Ferenc asztalos és a sok munkás helytállását? Ezek az emberek a szocializmus mellett voltak és nem tántorította el őket onnan a külső befolyás és a maroknyi belső áruló. A renegátok Ilyenek is voltak... Ne vesztegessünk rájuk sok időt. A nyílt árulókat egy kézen is meg lehetne számolni. Novák József, régi ‘adminisztrátor, csendes, halk ember Tvolt. Ő hozta kívülről a híreket, ő f követelte a káderanyagok kiadását, a f pórtszekrény kulcsait, ő tiltotta le az ('igazgató fizetésének kiadását, ö volt Pa látható fej. Két embere csellengett az udvaron. .Búzás Lajos villanyszerelő — tipikus lumpenproletár — később pisztollyal is felszerelve, nemzetiszínű karszalaggal a pénztár kirablására készülőidéit. Nagy Kálmán anyagraktári [dolgozó a másik, akinek az apja [csendőr volt. Ö a szénraktáriakat buzdította a sztrájkra. Ambrusics József, Nagy Vendel és mások azon[ban nem hallgattak rá. Voltak aztán [másfajta árulók is. Egy Csurgó nevű [főhadnagy, aki a fegyverszállítmányt [ hozta a gyárba, aztán néhány párton[belüli, akik megtagadták múltjukat [és kommunista társaikat: Valkovszky "Elek és még néhányan. ) A lényeg azonban az, hogy a komimunista vezetőség szilárd volt, a dol- Igőzök zöme támogatta őket, a renegátaknak nem volt kire támaszkodniuk. / A gyár működött és olcsóbban tériméit a zűrzavaros idők ellenére, ‘mint azt megelőzően. Ezért ne csodálkozzon most senki, hogy a cukorgyáiri kommunisták mindenütt hallatják [szavukat és mindenütt megbecsülés iaz osztályrészük, hogy a májusi fel-S vonuláson az elsők között haladtak. Van miért becsülni őket! Csákvári János Számok az üzemek április havi tervteljesítéséből Az üzemek 1957-re jóváhagyott tervet nem kaptak. Maguk készített terv szerint dolgoznak. Az alábbi értékelést ezért 1956. április hónapjának tervteljesítéséhez viszonyítjuk. Somogy megyei Téglagyári Egyesülés A minisztériumhoz tartozó Somogy megyei Téglagyári Egyesülés áprilisi tervteljesítése igen jól sikerült. A 102,5 százalékos eredmény arról tanúskodik, hogy az idei áprilisi munka sokkal szervezettebb volt, mnt a múlt év hasonló időszakáé. Emeli a teljesítés értékét az is, hogy míg tavaly áprilisban napi tíz-, addig az idén nyolcórai munkával érték el ezt az eredményt. Tervszerűen folyt valamennyi üzemnél a földkitermelés. Nagymértékben javult a munkafegyelem, á fizikai dolgozóknál történt tízszázalékos béremelés igen jó termelés kedvet teremtett. A szakszerveze által kezdeményezett murikaversem még csak szépítheti az amúgy is keö vező eredményt. Textilművek Sajnos, a Textdlműveknél az idei április havi statisztika 98,5 százalékos teljesítésről beszél csupán. A vállalat vezetői a csökkenés okát a munka és a technológiai fegyelem meglazulásában látják. A Textilművek dolgozói nem tartják be azokat a szabályokat, amelyeket az üzem vezetősége a tervteljesítés biztosítása érdekében foganatosított. A nemrég megindult munkaverseny-mozgalom remélhetőleg hamarosan javulást eredményez majd. Fontos szerep jut a munkafegyelem megszilárdításában a rendszeresen megtartott röpgyűlések felvilágosító és nevelő erejének is. Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat Egy lelkes elhatározás eredményeként született meg a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 224,4 százalékos teljesítése. Ezen az idei áprilisi napon a Gépjavító dolgozói úgy döntöttek, hogy a terv teljesítésében núndenképpen túlszárnyalják a tavaly október előtti szintet. Az elhatározás sikerült és a tavaly szeptemberi teljesítést közel 100,3 százalékkal teljesítették túl 57 áprilisában. A vállalat dolgozói egyébként egyhangúan valják, hogy az eredmények elérésében döntő szerep jutott a darabbérezés bevezetésének. No és nem utolsó szempont, hogy a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál dolgozók 1600 forinton alul egyetlen hónapban sem keresnek. Faipari Vállalat 86,7 százalék a tavalyihoz viszonyított teljesítés. A csökkenés azonban nem a vállalaton múlott. A faipar munkásai talán lelkesebben dolgoztak, mnt a múlt évben. Az történt ugyanis, hopv esv felsőbb intézkedés révén az úgynevezett »hozott anyag« az idén nem számít már be a tervteljesítésbe. Ugyancsak kiesett az idei teljesítésből a mintegy 16 fűrészüzem munkája is. Elkülönültek a Faipari Vállalattól és így látszólag rontják csak a teljesítés értékét. Húsipari Vállalat Komoly gazdasági változások miatt következett be áprilisban a Délsomogyi Húsipari Vállalatnál a 64,4 százalékos tervteljesítés. A nagy kapacitással bíró húsipari üzem a begyűjtés megszűntetése óta nem tudja kihasználni befogadóképessegét. Romlott az élőállat utánpótlás. Míg tavaly áprilisban 2680 db. sertést dolgoztak fel, addig ebben az é\ben ez a szám 800 körül mozgott. Az idén a tavalyi 660 vágómarha helyett csak 432 került hentesbárd ala. Éppen ezért eltökélt szándéka a húsipar vezetőinek, hogy a kapacitás kitöltésével nyomban a darabbérezésre térnek át. Vas- és Fémipari Kombinát A becsületes, jó munka- a Vaskombinátnál elég volt arra, hogy 152,5 százalékra sikerüljön az áprilisi tervteljesítés. A Vaskombinátnál a pártszervezet irányításával folyik a munka. Úgy hisszük, hogy a 152,3 százalékos tervteljesítéshez ezek után nem szükséges külön kommentár. Kefeanyag Kikészítő Vállalat Többször írtunk már arról, hogy a Kaposvári Kefeanyagkikészítő Vállalatnak komoly nehézségekkel kell megküzdenie. A túlnyomórészt exportanyagot feldolgozó üzem munkájába beleszóltak a néhány hónappal ezelőtti kedvezőtlenül alakult nemzetközi viszonyok. (Szuezi csatorna forgalom elakadása, stb.) így pusztán hazai anyag feldolgozására szorítkozott, mely jóval munkaigényesebb. A tavalyi eredményeke ezek után sehogy sem tudták volnr elérni. A 87 százalék, a kedvezőtler szállítási körülményeket figyelembe véve, körültekintő, törekvő gazdálkodásra mutat. A csatornán megindul forgalom minden bizonnyal rövidé sen megoldja a kefeanyag nehéí szállítási problémáját. íme néhány szám a vállalatok áprilisi munkájáról. A többi üzem nél is hasonló esetekkel találkozunk. Némelyik jobb az 1956. áprilisinál Mások alatta maradnak az elmúlt év tervteljesítési színvonalának Persze, nem lehet mindent a körülményelckel magyarázni. Kétségtelen hogy minden hónapban távolodunk a téli kedvezőtlen és szomorú ered ménytelenségektől. Üzemeink magukra találnak és problémáik megöl dása legtöbbször sikerrel végződik. A következő hónap eldönti majd hol, milyen javulás történt április óta. Jövedelmezően zárta az első negyedévet az Iharosberényi Gépállomás A gépállomásók önállósítása, a vállalati elszámolás bevezetése óta jelentős mértékben megnövekedett a jobb munka iránti felelősségérzet, valamint a gazdaságosságra való törekvés. Bizonyítja ezt az is, hogy megyénk gépállomásai május 16-ig több mint 127 ezer normálhold traktormunkát, 63 736 normálhold talajmunkát és 46 320 normálihold szántást végeztek el, ami a terv teljesíttésének több mint 81 százalékát teszi ki. Nagymértékben javult az egy gépre jutó teljesítmény is. A jelenlegi megyei átlag 133 normálhold. Valamennyi gépállomás azon igyekszik, hogy minél jövedelmezőbbé váljék, mert csaik így tud létezni. Az Iharosberényi Gépállomás egyetlen olyan a megyében, amelyik már az idén az első negyedévben jövedelmező volt, pedig január és február hónapban nem volt bevétele a té javítási időszak miatt, hanem csa kiadások terhelték. A tavaszi mun ka megkezdésével azonban mindé: traktoros igyekezett derekas munki végezni. Szorgalmukat dicséri, hog összes traktor-, talajmunka-, vala mint szántási tervüket jóval túlszái nyalták és ezen a gépállomáson égj egy gépre több mint 210 normálholc nyi teljesítmény jut. 3900 normá hold talajmunka, valamint 2800 női málhold szántás elvégzésével leheti vé tették, hogy az első negyedév« is már több mint negyvenezer forir jövedelemmel zárhatták. A gépállomás munkájának javuld sát mutatja az a tény is, hogy a tei melőszövetkezetek, valamint az egy< nileg dolgozó parasztok részéről erdig az elvégzett munka ellen egye) len kifogás sem merült fel.
