Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

*и У VILÁG PEOLETAEJAJ, EGYESÜLJ ВТЕК I AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA M. évfolyam, 113. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. május 17. Űttörő-strand Kaposvárott A Kaposvári Városi Tanács vezetői nagy figye­lemmel kísérik a kis úttörők életét. Minden támogatást Megadnak számukra, hogy megfelelő helyen szóra­kozhassanak, csiszolhassák képességeiket. Az Úttörő Technikai Állomáson kívül, — melyben már 31 szak­kör működik, több mint ötszáz pajtással — most a ▼áros közelében fekvő Tüskevári strandot is az úttö­­гвкмек ajándékozta. Nagy is az őröm a kaposvári úttörők körében, s »agy terveket készítenek az úttörő strand népszerűsí­tésére. Többek között minden szombaton hétvégi ta­lálkozót rendeznek és ez alkalommal tábortüzet gyúj­tanak, miközben a színjátszó szakkör műsorral szóra­koztatja a kispajtásokat. Itt helyeznek el egy ifjúsági könyvtárt is, hogy napozás közben megfelelő könyv álljon rendelkezésükre. Röplabda-pályát is építenek saját erőből és a fürdési idényben úszóoktatás is lesz. Egy hónappal előbb less paradicsom A Balatonújhelyi Adlami Gazdaság kertészetében az idén kísérleteztek először hollandi melegággyal. Az itt előhajtatott paradicsompalánták a szokottnál há­rom-négy héttel előbb kerülhettek ki a szabadba. Május 6-ig mind a tíz holdnyi területen elültették a korai paradicsompalántát és már szépen virágzik, sőt egyes szárakon már a kis gumók is mutatkoznak. A tíz holdnyi területről június közepén már lehet szedni a termést, egy hónappal előbb a szokottnál és számí­tások szerint holdanként 100 mázsa lesz a termés. Erről a területről az összes paradicsomot a balatonmenti üdülők ellátásához szállítják majd a gazdaság kerté­szei. Megkezdték már a későbben érő paradicsompa­lánták ültetését is. A juti üzemegységben hat katasz­teri holdon szabadban gondozzák a palántákat és mintegy negyven kataszteri hold vár még elültetésre, 18 földmüvesszövetkezefnél állítanak be agronómust A mi földművesszövetkezeteinkre is ráillik az országgyűlésen elhang­zott a megállapítás, hogy csak má­sodlagos állami kereskedelmi funk­ciót töltenek be. A MÉSZÖV Igazga­tósága már az elmúlt hónapban igye­kezett ezen változtatni és az össze­gyűjtött tapasztalatok, valamint ja­vaslatok alapján megszervezte a szö­vetkezetpolitikai és mezőgazdasági osztályt. Érnek vezetésével Rada Er­nő megyeszerte is elismert agronó­must bízta meg. Az országgyűlés óta még nagyobb figyelmet fordítanak a földművesszö­vetkezetek igazi feladataik méltó be­töltésére, a termeltetés, értékesítés, valamint egyéb teendők elvégzésének fokezottabb segítésére. Fontos felada­tuk a különböző termelési társulások és szakcsoportok működésének helyes irányítása is. Ezért úgy határozott a MÉSZÖV Igazgatósága, hogy megfelelő szak­embereket állít be 18 földművesszö­­veíkezefatél. A kijelölés már meg is történt és május 15-én tíz agronómus foglalta el állását. Kétezer futballabda külföldnek A Kaposvári Nyerges- és Szíjgyártó Ktsz. labdakészítő részlegének kezemunkáját az egész világon ismerik. Évek óta gyártják már a kitű­nő minőségű labdákat és ezzel komoly összegű valutához is juttatják az országot. Ebben az évben már kétezer futballabdát elszállítottak a ka­posváriak — valamennyit a nyugati g államokba küldték. Nyugat-Német­­országtól kezdve, egészen az Egyesült Államokig nem egy sportpálya zöld szőnyegén magyar anyagból és magyar munkáskéz által készített labdákat kergetnek a labdarúgók. В keddi vihar okozta az áram- és vízhiányt Az elmúlt napokban igen sok bosz­­szúságot okozott a víz- és áramszol­gáltatás hosszabb-rövidebb ideig1 való szüneteltetése. Miután ez a nap különböző szakaiban rendszertelenül következett be, érdeklődtünk a Víz­művektől és a Déldunántúli Áram­szolgáltató Vállalattól, hogy a na­pokban lesz-e még víz-, illetve áramszünet, és egyáltalán miért vol­tak kihagyások? A Víz- és Csatornamű vetnél közölték, hogy a vízszolgáltatási szü­neteket elsősorban az áramhiány okozta. A négyórás áramszünet miatt a gépeket nem tudták üzemeltetni, tegnap éjjel pedig a kettes számú telepnél vezetékátkötést végeztek, s ezért nem volt víz. A jövőben már más nem akadályozhatja a vízellá­tást, ha csak az áramszünet nem. Ezután megkérdeztük az Áramszolgáltató Vállalatot, hogy mennyiben várhatjuk az áram­ellátás (és a vízszolgáltatás) aka­­dálytalanságát. Nagy László igazgató elvtárs a következőket mondta: — A keddi vihar igen nagy károkat oko­zott. Van olyan vonalunk, ahol 17 oszlopot széjjeldarabolt a villám. Összetörtek a szigetelők, a vezetéket javítani kell, no és persze a sérült oszlopokat is ki kell cserélni. Ezt a munkát csak folyamatosan tudjuk el­végezni, ezért kisebb áramszünetek még lesznek. Arra törekszünk, hogy lehetőleg Kaposvár területén ne kelljen már az áramot szüneteltetni, de ha lesz is áramszünet, az ne le­gyen hosszabb fél, esetleg egy órá­nál. A Cukorgyár hű maradt Tovább egy lépéssel! „MESE, MESE, MÄTKA..." A szokásos áringadozáson kívül nem emelkedtek a piaci árak Több áru olcsóbb lett A nemrég néhány iparcikknél történt áremelkedés után hamaro­san itt is, ott is elhangzott a jól ismert, fokozott drámaisággal sut­togott hang: ... Hallatlan emelke­dés a piacon... Hallotta? Mi lesz . ’ Valóban történt-e észrevehetőbb áremelkedés a piacon és ha igen, úgy a nemrég néhány iparcikknél végrehajtott áremelés miatt követ­kezett-e be? Ezzel a gondolattal jártuk végig a piacot. Mit mondanak a földművesszö­vetkezeti felvásárlók? — Mi a tojást 10 fillérrel vesszük drágábban, mint eddig. Tehát egy forintért. Nem rendellenes dolog ez. Falun ugyanis most folyik a csirkekeltetés. A tojás zöme ép­pen ezért kiesik a közfogyasztás­ból. Ellenben a mák ára 35 forint­ról 30 forintra zuhant. — Mennyiért adja a burgonyát? kérdezzük az egyik nénitől. ja. Egy förint negyven fillér kíló-Miért ? Erre az Élelmiszerkisker eladója válaszol. —: Igen, a burgonya ára két héttel ezelőtt 1,05 forint körül mozgott. Most 1,40-re és 1,50-re ugrott fel. Az árat nem a termelők, hanem a MEZŐÉRT emelte fel. Hiszen a MEZŐÉRT szabályozza a mezőgaz­dasági termények árait és ehhez igazodnak a termelők is. Nem fel­tűnő ez az áremelkedés. Pusztán azért következett be, mert csökkent a tavalyi készlei és még messze van az új termés. A vöröshagymáról, az almáról is ugyanezt mondhatnánk. Ismét egy újabb elárusító stand előtt állunk. Mi újság a zöldáru körül? Feltűnően erős árzuhanás ta­pasztalható — mondja az eladó. — A kel 7 forintról 6-ra, a retek 80 fillérről 60-ra, a spenót 2,40-ről 1,50-re, a zöldhagyma 1 forintról 90 fillérre szállt le csomónként. Mennyiért adják a magánelárusí­tók a tojást? Ezt érdeklődtük meg több kosaras-eladótól. A legtöbbje egy forintért, egy forint tíz fillérért, maximum forint húszért árusítja. A magáneladók egyébként a hiva­talos limitnál (1 forint) 10, vagy 20 fillérrel drágábban szokták el­adni a tojást. A távolról szállítás miatt. Következő utunk a MEZŐÉRT- hez vezet. Szóljon a legilletékesebb, miért került sor a burgonya, a to­jás és a vöröshagyma árának eme­lésére? A válaszban nem mondanak meglepőt és újat. Kevés a burgo­nya. — Ilyenkor évenként megis­métlődő tünet az áremelkedés — nyilatkozott Küher János elvtárs, a MEZŐÉRT igazgatója. — Emeltük ugyan a fogyasztói árat. de vele együtt emeltük a felvásárlási árakat is. Az Ella fogyasztói ára pl. 1,50 forint, de a felvásárlási ára is eléri a 1,20 forintot. — Emelkedik-e még a jövőben ez az ár? — Az újburgonya megjelenéséig várható még a burgonya árának emelkedése. Utána azonban min­den valószínűség szerint újra 80— 90 fillérre zuhan majd vissza. A piac tehát a szokásos, minden évben várható kisebb áringadozást mutatja most is. Semmi esetre nincs összefüggésben a piaci ár­emelkedés a nemrég megejtett né­hány iparcikk áremelkedésével. Nem tapasztalható rendellenesség és a normális árakat veszélyeztető túlkapás. A megfogyatkozott törvénytiszte­letről panaszkodik a kisbajom] pénzügyi előadó. Bizony az utóbbi időben igen csak kevés hitele van a parasztok között a hivatalos pe­cséttel ellátott írásnak. Van rá eset, sajnos nem is egy, hogy a tanács áltail ilyen, vagy olyan ügyben meg­idézetteknek alig egyharmada te­szi tiszteletét a tanácsnál. A későb­bi vizsgálódások, érdeklődések köz­ben is arra gondolok: a kisbajomi tanács nem' dicsekedhet valami jc tömegkapcsolattal. Szemtől szembe ülök Bellái Lász­lóval, a községi tanács titkárával, Ö még új ember a faluban. Alig két hónapja, hogy kezébe kapta a kinevezést. Most isnjerkedik a helvj adottságokkal. A dolgos hétközna­pokból tapasztalja: a faluban pa­rancsolgatással nem lehet célt elér­ni. A parancsadás és a parancstel­jesítés a hadsereg életeleme. Itt a szép szónál jobb nincs. Igyekszik közel kerülni a falu fiatalságának szívéhez, segített az HPOSZ-szorre­zet megalakításában, de azt szeret­né, ha cselekednének is valamit most már az ifjak. Bellái elvtárs­iján most érik a vezetői tulajdon­ság, s megvan benne az igyekezet, hogy jó falusi vezető legyen. Ám a jelenlegi állapot, az érdektelenség csüggesztő hatással van rá. A ta­nács végrehajtó bizottságának füg­getlenített vezetői magukra vannak hagyatva. A falu érdekeiért dolgoz­nak, de a falu nélkül, mert a falu nem segít. Hogy lehet ez, s ki a hibás? Ülünk az asztalnál. Kérdem, utoljára mi­kor hívták össze a tanácstagokat, hogy beszélgessenek velük az új helyzetről, a falusi problémákról? A tanácstitkár őszinte felelete meg­lepő. — Amióta itt vagyok — március 1-től — egyszer sem volt tanácsülés, — Nem jöttek el a tanácstagok, vagy nem is kezdeményezte? A kérdések elől nem lehet elbújni Hogyan dolgoznak a kisbajomi tanácsnál? —di — Nem volt szó tanácsülés össze­hívásáról. S a végrehajtó bizottság? — Az ülésezett március óta két esetben is, igaz, hogy csak kis lét­számmal. Hiába hívjuk a vb-tago­­kat, nem jönnek el. Nem jönnek el, s ez minden. Aki először jár a községben, az is észreveszi, nem szegénykedik problémákban, tennivalókban a kisbajomi nép, egyáltalán nem szorulnak arra, hogy más falutól kérjenek kölcsön ilyet. Csak beszéd­be kell elegyedni az emberekkel, s máris ömlik a különböző panaszok, kérdések özöne. A téli hónapokban például tö­megesen megszegték a törvényeket, nyakló nélkül tarolták az erdőket, hordták, adták a fát. A tanács vég­rehajtó bizottsága nem szállt szem­be a törvénytelenséggel. S ilyen körülmények között elszemtelenke­­dett a falusi osztátyellenség. Csak egy-két példát erre. Tóth Józsefe é, egy 30 holdas kulákasszony — aki egyébként már ötvenkettőben fel­ajánlotta földjeit az államnak — a télen önkényesen visszafoglalta azokat, s a dűlőkből — bár csak ötre kapott kitermelési engedélyt — 114 darab fát vágatott ki és 54 köb­méternyit értékesített. Kajkos Fe­renc 500 ölnyi erdőterületen leta­­roltatta az összes fát, 15 ezer forin­tot keresett rajta. Nem csoda, ha példájukon mások is lelkesültek. (Most azonban bíróság elé kerül­nek.) Panaszok, bajok, gondok A múlt év őszéig négy termelő­­szövetkezet is működött a faluban. Az ellenforradalom szétmorzsolta mindannyit. Most nincs vége-hossza a panaszoknak, amelyek a felszá­molás, elosztás közben keletkeztek. A falu lakossága nem érezhette a községi tanács végrehajtó bizott­ságának, mint az államhatalom he­lyi szervének emberséges, igazságos kezét, határozottságát. Sokan sérelmezik, miért a sok megterhelés. A földnélkülieket meg az bántja: miért munkaegységekre osztották szét a közös adósságokat, miért nem a vagyon arányában? Egy öreg volt tsz-paraszt arról pa­naszkodott, hogy Kovács Ferenc, az egyik tsz elnöke kiválogatta magá­nak a legjobb vetéseket, földeket. Mások viszont azt fájlalják, miért nem a tízes számú törvényerejű rendelet szellemében mérték ki a földeket. Vannak, akik a »falu ne­vében« küldöttségileg mentek fel a minisztériumba, mondván, »a falu kívánsága«, hogy mindenki a régi, saját parcellájára térjen vissza. Ezer meg ezer kérdés aggasztja a falu néoét. De a tanács vezetői, akiktől választ kellene kapniuk, hallgatnak. »Nem lehet elbújni a tömegek kérdései elől... Ha mi nem válaszolunk, akkor az ellen­ség válaszol, de az 6 érdekeinek megfelelően ... Nem kell megijed­ni a tömegektől. a kérdéseiktől sem« — mondta ki a megszívlelen­dő igazságot Kádár elvtárs az or­szággyűlésen. A kérdések elől nem lehet elbújni, még inkább hallga­tásba burkolózni Kisbajomban sem. Van, kell, hogy legyen elég meg­győző érv, hogy bebizonyítsák iga­zukat a falu vezetői. Igenis a pa­rasztok legelsőrendű érdeke, hogy a feloszlott szövetkezet táblájának széléből mérjék ki, lehetőleg a be­vittel egyazon értékű, egyazon mi­nőségű földeket. Új ház, új ló, bilgeri - tizennégyezer forintos adósság Nincs ok ezen rágódni, titkolóz­ni. Ne szégyenkezzenek a tanács vezetői a falu elé állni, s minden­kitől egyformán megkövetelni az adó és a tsz-ből való kilépéssel együttjáró állami hitelek, tartozá­sok megfizetését. Az állam senki­nek sem adhat ajándékként ezreket és százezreket, a tsz-ből kilépőket sem ajándékozhatja meg. A közös gazdaságra beruházott állami hite­leket az utolsó fillérig rendezni kell. Lehet, hogy ennek követelése nem valami népszerű dolog. De meg kell követelni akkor is, mert a nép érdeke így kívánja. Van egy csa­lád, többek között Bakter Józsefek, akik nemrégiben saját lakásuk mel­lé 18 ezerért másik házat, meg lo­vakat vettek, Bakter a mezőre is birgeriben jár, de a hatezer forint­nyi banktartozás, a nyolcezer fo­rintos OTP-kölcsön visszafizetése csennet sem zavarja. Patak Sándor hétezer forinttal adós, de az idé­zésre be sem megy a tanácsra. Ha­rangozó Lászlónak sem fáj a feje a hétezer forintnyi adó miatt. »Akarom, bemegyek, akarom, nem megvek«-kel válaszol az idézésre. Az ő számára nem sokat jelent a tanács szava. Kovács László szövetkezeti kocs­­márosnak is motorkerékpárra telett, de adóra nem. Kovács József, a Hajnal Tsz volt elnöke adósságban is első, pedig hétezer forint bank­tartozása napról napra kamatozik, persze az állam kasszájára. S ha mar itt tartunk, valószínű, hogy a végrehajtó bizottság is a »kéz kezet mos« elv alapján hallgat, mert Vastag József, Bellái László kivéte­lével mind a hét vb-tagnak tarto­zástól terhes az adókönyve, öten közel húszezer forinttal adósak az államkasszának a második negyed­évre. Talán emiatt nem mernek a falu elé állni? őszintén szóljanak a falu népéhez Természetesen, a törvényességet, az erélyességet nem válthatja fel az önkényesség, a ridegség, az em­bertelenség. Nem a zálogolás a fő­cél, hanem az, hogy mindenki meg­értse: becsületbeli kötelesség a nép államának megadni, amit jogo­san elvár minden állampolgártól'. A rendet, fegyelmet meg kell kö­­veHetai mindenkitől! Ugyanakkor el­lenezzük a ridegségnek, a megnem­­értésnek azt a módját, amely Kis­bajomban ma még honos. A pénz­ügyi előadó egyik panaszosnak, Vastag Józsefnek fülem hallatára kijelentette: »Adóssága fejében annyi értékű vagyont zálogolok le, amennyit akarok, illetve annyiba értékelem az állatot, amennyiben akarom.« Hát nem, Peti elvtárs? Egy igazság van, s a mi törvénye­ink mindenkire egyaránt vonatkoz­nak, az állami alkalmazottakra éppúgy, mint a doigípzó parasztok­ra. A meggyőző szót — ahol lehet — ne helyettesítse adminisztratív rendszabály és értetlenség. Ez a módszer már nem tartozhat a mi életünkhöz. VARGA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents