Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-15 / 111. szám
fizetése. .ÉRDÉSÉRE ól és a jövedelemadóról SOMOGYORSZÄG 3 több dolgoszerkesztőséiosításért az Megyei Taának tájékozkezőket iközölэп közzétett 19/1957. P. idelet tartalmazza a atkozó szabályokat. arányos megadóztatámegállapított kát. tiszitán a földadót búzá»ü. A földadó fizetési azokat terheli, akik íső valamely területen nen ■ ténylegesen gazjldadó címén a kát. ;m minden koronája zát kell kivetni .és ifibúzában köteles megfirek használatában 4 ;y azt meghaladó földagy aki 1 lkat. hold, haladó szőlőterületet pénzben fizetheti meg ználatában 400 ölnél 4 k. holdnál kisebb n. ténő földadó fizetés helyett kifizetendő a pénzügyminiszter igon és személyes plül búzafelesleg nincs, el is leróható a földiek körét évenként a s határozza meg, :a milyen mennyiségű Л helyettesíthető. A mzában kivetett földizében egyszerre, júesedókes és búzával, lyomán és- és Postaügyi Srium válasza zág március 22-i száináa ríÁVEL-nél« című eikaqyalékossáqot bíráltunk, és Posta üqyi Miniszté<apcsolatban az alábbiatok, hogy a rádióqyárak valóban nem a leqmeqisgolták. Emiatt a kézé'szállítás közben meqeleinkről a gyártó műik. Felhívásunk nyomán íbi időben jelentős javu.k. iqolaódott a lap által f'elórdés is. A cukrászda énő sérelmes kiutalást .'vek hatálytalanították, azóinak kívánságára pekirendeltségeinél, a káét is beleértve, bevezet; munkahetet. A hatodik /eletet tartanak a RAVEL JÁNOS sk., eketíés- és Postaüqyi érium ügyosztályié«. illetve egyéb gabonával történő fizetése esetén szeptember hó 30. napjáig, más terménnyel való fizetés esetében pedig -november 15. napjáig kamatmentesen fizethető. Aki az említett időpontig nem teljesíti kötelezettségét, az az esedékesség (július 1.) napjától napi 1 ezrelék késedelmi kamatot tartozik fizetni. Akik búzában tartoznak fizetni a földadót és ezt szeptember 30-ág elmulasztják, terményeikkel elszámolni kötelesek. Az elszámoltatást háromtagú bizottság végzi a helyszínen. 2. A jövedelemadó kivetése A jövedelemadót úgy, mint tavaly is, a községekben lévő táblázatokban feltüntetett birtokesoportonként, az átlagjövedelmet alapul véve vetik ki. Ide tartozik a lóadó is. A községi adóügyi csoportoknál benyújtott általános jövedelemadóbevallások alapján most folyik a jövedelemadó kivetése. A tételek kivetése után a lajstromozásra kerül sor, utána pedig kiadják az adóíveket az adózóknak. Amíg az adóíveket nem .kapták meg az adózók, a fcnnálló törvényes rendelkezések értelmében a tavalyi jövedelemadójuknak arányos részét előlegként kötelesek fizetni. A SZERKESZTŐSÉG mm Egy bosszantó aktáról A rósalatvásárlási akció karetében 1956. február 18-án rádiót vettem a Kaposvári Kiskereskedelmi Vállalat rádió szaküzletében. Azóta a havonta esedékes díjat mindig pontosan befizettem. Igen ám, de a Kiskereskedelmi Vállalat dolgozóinak is foglalkozni kell valamivel, nem lophatják a napot tértiéiül. így május 7-ón értelemszerűen az alábbi felszólítást küldték címemre: »T. vevőnk! Megállapítottuk, hogy 300 forint tartozása van, melyet 8 napon belül szíveskedjé« befizetni a mellékelt csekken. Ennek elmulasztása esetén a vásárolt tárgyat lefoglaljuk, a Bizományi Áruház útján értékesítjük cs a tartozást fedezzük« stb. Bementem a Kisker- Vállalat igazgatójához, aki elmondta, sajnos, nem az én esetem az első, mivel egy úi alkalmazott foglalkozik a részlet-vásárlásokkal, méghozzá elég felületesen. Összegezze: 1. Az a véleményem, hogy nincs szüksége a vállalatnak olyan dolgozóra, aki a reá bízott munkát nem tudja lelkiismeretesen és helyesen elvégezni. 2. Az ilyen és hasonló bosszantó aktákkal ne növeljék a bürokrácia különben is meglehetősen magas százr lékarányát. 3. Becsületes vevőit a Kisker. Vállalat, de egy vállalat se inzultálja, hisz ezzel a valialat tekintélye nem emelkedik, hanem ellenkezőleg, romlik. Úgy gondolom, magukra találnak az illetékesek és az ilyen és hasonló hibáktól mielőbb megszabadulnak, a dolgozók érdekében. FARKAS SÁNDOR Kaposvár Az agronómus tanácsa Mi аж orvosság a fagykárt szenvedett növényekre ? Az elmúlt héten megyeszerte nagyobb éjszakai lehűlések voltak, s a talajmenti fagy kultúrnövényeinkben sokhelyütt károkat okozott. Nagyobb kár érte az előhajtaitott burgonyákat, a korábban vetett kukoricákat, s visszavetette fejlődésében a fagy szántóföldi növényeink nagyrészét. A fagyveszély elleni védekezés nem vezetett megfelelő eredményre, azért szükséges, Ihogy a legyengült, növekedésben visszamaradt növényzet erőteljesebb fejlődésének a feltételeit biztosítsuk és elősegítsük. A beteg növényzetnek könnyen felvehető tápanyagokra van szüksége, hogy erőteljesebben növekedésnek induljon. A megfázott növényeknek új levélzetet kell kifejleszteni, hogy életműködésük zavartalan legyen és elérje azt az időszerű fejlettségi fokot, ami a jó terméseredmény eléréséhez szükséges. A pétisó, vagy a vele teljesen azonos értékű linzisó vízben könynyen oldódik s a növények által könnyen felvehető formában tartalmazza a nitrogén hatóanyag egyrészét, mellyel a beteg növény fejlődését meg tudjuk gyorsítani. A pétisó, linzisó használata orvosságként hat, ha azt idejében és megfelelő rnenynyiségben adagolják és a soron következő növényápolási munkákat fokozottabb gondossággal végzik él. A talaj termőerejétől, kultúráMapotától és a nitrogén műtrágya felhasználási módjától függően .kát. holdanként 50—80 kg. péti-, vagy linzisó kiszórását javasoljuk. Fejtrágyázás után a nagyobb károsodást szenvedett előhajtatott burgonya és a megfázott kukorica erőteljes fejlődésnek indul. Növekedése a terméseredmény alakulására kedvezően hat majd. Egyéb kapásnövényeinket, így pl. a cukorrépát is érte károsodás annyiban, hogy a fejlődésében megállt és éppen ezért az időben alkalmazott fejtrágyázás alkalmazása fejlődésének további alakulására kedvez; kihatással lesz. örvendetes, hogy megyénkben a pétisóból, illetve linzisóból megfelelő mennyiség áll a termelők rendelkezésére. A fejtrágyázáson kívül igen fontos a növényápolási munkák gondos elvégzése, mert végső soron a terméseredmények kialakulásának ez a másik legfontosabb feltétele. A .termelőszövetkezetek és egyéni dolgozó parasztok gazdálkodásánál jövedelmezősége attól függ, .hogy jó vagy rossz-e a termés. Hogy jó legyen, ahhoz az szükséges, hogy s megfelelő agrotechnika végrehajtása mellett a termelés eredményei! károséin befolyásoló elemi károkat is elhárítsák a hozamok növelése utcából. Egy indokolt átszervezés Molnár Imre. így hangzik a cím: Csillagpusztai Állami Gazdaság, Balatonboglár. Azt hinné az ember, hogy azért Boglár a gazdaság központja, mert itt van földterületének a zöme. Csalóka illúzió! E mezőgazdasági nagyüzem birtoka több mint negyven kilométer hosszan belenyúlik a megye testébe, a Balatontól délre. Három és félezer holdjából Nagytoidi-puszta környékén fekszik két és félezer hold. A többi pedig más üzemegységeket alkot. És Bogláron?? Nincs, illetve nem volt : ott egy talpalatnyi területük sem, csupán a központi irodák. No, meg a vezetők lakása. Ha közelebb akartak kerülni az élethez, a termeléshez, különféle költséges közlekedési alkalmatosságokat igénybe véve utazgattak a székhelyről az üzemegységekbe. Gondolták, hogy sántít a dolog és tartottak tőle, hogy valamikor valakinek szemébe ötlik az ellentmondás: Boglárról, illetve Bogláron igazgatni egy másutt elhelyezkedő gazdaságot. Meg akarták hát vetni lábukat székhelyükön. A gazdaság egykori főkönyvelője volt leginkább a tettek embere. Jól jött neki az ellenforradalom, s örömmel szemlélte a bogiári Dózsa Tsz szétesését. Jani János, a fonyódi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője állítja, hogy a főkönyvelő itett is ez ügyben egyet-mást. Erőszakkal megkaparintott a Dózsa használatában lévő bogiári tartalékföldből 260 holdat. Úgy vélte, ezzel a Balaton mellett maradhat központjuk. Biztos, ami biztos: kérte Jani elvtársat, intézze el, hogy a falu határában minden tartalékterületet a gazdaság vehessen használatba. ígérte, nem marad érte háládatlan... A mezőgazdasági osztályvezető helyes ítélete és bűnüldöző szerveink ébersége azonban megmentette ettől a gondtól a túlbuzgó főkönyvelőt. A csillag-pusztai gazdaság vezetői — a megyei igazgatóság szerint — mégis átteszik székhelyüket Toldipusztára, tehát egy kicsit délebbre vonulnak. A Iboglári tairtalékföldek hasznosításának gondját a helybeli Szőlészeti Állami Gazdaság vállalta magára. A »szőlősök-« veszik át a csillag-pusztaiaktól a rád-pusztai üzemegységet is. Nagy kő esik le ezzel a régi gazda szívéről, hiszen Rádon úgy sem tudtak megbirkózni a munkákkal. Volt idő, -amikor kapálatlanul hagyták kukoricájuk egy részét, máskor meg amiatt kellett szégyenkezniük, hogy burgonyájuk, cukorrépájuk néhány holdját leszántották, mert az ősziek elvetését sürgősebbnek vélték, mint a megtermelt növények betakarítását — mondotta Jani elvtárs. A Csillagpusztai Állami Gazdaság, a megyei igazgatóság helyeslésével, otthagyja tehát a rádi üzemegységet. A puszta lakói, akik a Béke Tsz-ben építgetik szebb holnapjukat, boldogan veszik tudomásul ezt a hírt. Két év óta ugyanis hiába hadakoztak mindenféle felettes szervvel nagyobb darab földért, kérésüket nem hallgatták meg, küzdelmük mindeddig elvetélt. Pedig de nőtt az amúgy is nagy földéhségük, amikor látták, hogy az állami gazdaság nem úgy dolgozik, ahogy kellene. Úgy hírlik, hogy a csillag-pusztaiak jogutódja, a Bogiári Szőlészeti Gazdaság meghallgatja és orvosolja a Béke Tsz tagjainak földpanaszát. A harmincegy tagot számláló szövetkezetnek ugyanis csupán kilencvenkét hold földje van, nem jut 3 hold sem egy-egy tagra! Nehéz ebből eltartani 28 istállós jószágot és 92 sertést. És munkát sem tudnak állandóan adni minden szövetkezeti embernek. Sokat segítene rajtuk, ha az átszervezés révén legalább 100 holdat »örökölnének«. Ez az intézkedés nekik is, meg a népgazdaságnak is javára válna. A nyugalmazott pedagógusok érdekében Megalakult a kaposvári ayugalmazott pedagógusok köre. E célból аг értekezleten megjelent harminc nyugdíjas pedagógus. A kör együtt fog működni a Pedagógusok Szabad Szakszervezete Somogy megyei Területi Bizottságával. Az alakuló értekezleten Mákos Gyula szakszervezeti titkár előadta, hogy a szakszervezet behatóbban kíván foglalkozni a nyugalmazott pedagógusok ügyeivel, anyagi, erkölcsi, társadalmi tekintetben egyaránt. ► A jelenlévők jóleső érzéssel fogad! tálc a reménytkeltő elgondolás is> mertetését és egyhangúlag megala- E kították a kört és megválasztották ! annak vezetőit. A vezetőség kéri azo- E kát a nyugdíjas pedagógusokat, akik ! nem értesültek erről az alakuló ér- E tekezletről, jelentsék be csatlakozó E szándékukat a szakszervezet szabad— Kutas «Р- íságparki iskolánál lévő irodájánál. libán megkerestük a ;ozó Vállalatot. Szeretet adni az üzemben ersenyrói. most nem versenyezheondták a Barnevál dol.g sohasem maradtunk 31, de ezúttal bármeny,nénk, sajnos ... — Hoz? Hiszen ahol helyes termelés, ott a mun.n akozhat problémát, lely a Barnevált kényhozza? Miért fajult adáig, hogy a Barnecumkaverseny beindítá)es...? Export eldolgozó Vállalat, mint > elárulja, a felvásárolt tojást készíti elő a kezámára. Az üzem kapa- Érthető. A feldolgozott íz osztályozott tojás teexportra kerül. Kapós . lés szinte Európa valala piacot, komoly, nagyvalutát jelent számunkt munkája révén. Hasés dolog folytán a ba:és eldorádója. Már a rájöttek erre és nem is saját zsebeiket időben baromfi-export révén haszonból. A nép állaitte el a baromfi-export ; kihasználta a kínálko“ket. Sőt tökéletesítette Korszerű feldolgozókat hatalmas baromfinevelétesítettünk az ország szem, amelyek mind arffliépt einia versenyezhet n Bainmifif eldolgozó Wallalat ? ra hivatottak, hogy anyaggal segítsék a feldolgozók munkáját. A baromfi-export nekünk is hasznot jelent és életszínvonalunk emelését segíti elő. Ma tíz, holnap huss... Évekig nem volt baj a Baromfifeldolgozó munkájával. Amíg a kötelező beszolgáltatás tartott, állandónak, zökkenőmentesnek bizonyult az anyagellátás. A dolgozó parasztság a begyűjtés szervezettsége révén folyamatosan, havonként egyforma mennyiségben adta le baromfiféleségét. Amilyen nagy apparátussal a begyűjtés dolgozott, képes volt hiánytalanul biztosítani a Baromfifeldolgozó részére szükséges anyagot. A kötelező beszolgáltatás azonban megszűnt és a begyűjtési apparátust leépítették. A baromfifélék további biztosítása egyedül a szabadfelvásárlásra korlátozódott. Ettől a pillanattól a Baromfifeldolgozó munkája egyre halványabb lett, egyre kevesebb feldolgozásra alkalmas anyagot kapott a MÉK felvásárlóitól. Ma már annyira szélsőségessé vált a nyersanyagellátás, hogy az elmúlt havi tervteljesítés mindössze 62 százalékos volt csak. A vállalat képtelen helyes munkaerőgazdálkodásra. A munkásnők felvétele, majd elbocsátása teljesen a beérkezett tojás- és baromfimennyiség függvénye és sajnos, ez a függvény egyre cikcakkosabb és elviselhetetlenebb lesz a vállalatnál. A beérkező anyagmennyiség egyszerűen kiszámíthatatlan. Innen van az, hogy néha 163 000 daráb tojás is beérkezik, ilyenkor felvesznek öt-tíz dolgozót, mert a munkaerő égetően szükséges. Igen ám, de egy váratlan és sokszor érthetetlen forduló miatt a második vagy harmadik nap a MÉK felvásárlói már csak 90 vagy 100 ezer tojást tudnak biztosítani. Ekkor újra csak kényszerhelyzetbe kerül a vállalat és öt vagy tíz dolgozót elbocsát. Aztán egy újabb sikeres felvásárlási hullám után tízet vagy húszat újra felvesz. Ezt csinálja már hosszú hónapok óta. A vállalat vezetői képtelenek tervezni. A terv teljesítéséhez 145 dolgozóra lenne szükség, de csak 110-et tudnak foglalkoztatni. A szélsőségek áthidalása miatt 28 000 forint béralaptúllépésük van. Az expert elakad, a drága valutát felemészti a kényszertétlenség. Egyszerű megoldás Vajon a dolgozó parasztokban keresendő a hiba? Vajon a baromfifélék tojáshozamában lenne fennakadás? — Aligha. A tojáshozam nem változott. De a termelők sem adtál? soha nagyobb kedvvel a baromfifélét, mint éppen most. Hiszen a tojásért a felvásárlók nyolcvan filléres árat fizetnek, szemben a régi 30 filléres begyűjtési árral. Ki az, aki még ezek Után azt állítja, hogy a parasztság nem hajlandó atadni felvásárlásra a tojáshozamot? Hajlandó. Hanem inkább a felvásárlás módjában, szervezetlenségében keresendő a hiba. A MÉK hullámzó felvásárlásával lehet kereskedelmet ellátni, de semmiképp sem üzemet fenntartani. — A fennálló hibák ellenére sem mondhatunk le — éppen az export végett — a további baromfifeldolgozásról. A felvásárlás hullámzása miatt nem húzhatjuk le a rolót. Mi hát a megoldás? A helyes megoldáshoz régi tapasztalatok szolgálnál?: útmutatóul. A kötelező beszolgáltatás ideje előtt a Baromfifeldolgozó önálló felvásárlási gárdával dolgozott. Ekkor fennakadás nélkül, tervszerűen folyt a munka. Az üzem felvásárlói nem függtek a kereskedelmi vonal ingadozásától (árváltozás stb.) és nem engedték, hogy aa üzem számára létfontosságú felvásárlási munkát ilyen vagy olyan külső tényezők befolyásolják. A kitűzött felvásárlási tervet folyamatosan teljesítették. Az üzem szakembereinek véleménye szerint is a legcélravezetőbb, a legkevesebb bonyodalmat előidéző megoldás az lenne, ha a feldolgozó ismét külön felvásárlási apparátussal rendelkezne. Állítjuk, nem esne csorba a szocializmus építésén. A szocializmus építésére nézve legalább olyan fontosnak tartjuk az ország számos, exportra dolgozó üzemének gazdaságos működését, mint a felvásárlás szigorúan »egy kézben tartását«, különösen akkor, ha ez nem tudja a szóbanforgó üzemek anyagellátását fennakadás nélkül biztosítani. Helytelen lenne természetesen felvásárlási dzsungelt teremteni azzal, hogy a felvásárlást különböző szervek kezébe darabolnánk szét. Nem is ezt akarjuk. A felvásárlás zöme maradjon csak a MÉK kezében. De azoknak az üzemeknek, amelyeknek munkájában a felvásárlás napi létkérdés, segítene, ha saját felvásárlóikkal rendelkeznének, még akkor is, ha emiatt az üzem adminisztrációja valamivel megnövekedne. Pusztába kiáltott szó ? — A nehézségekről beszámolt, javaslatokat tett a Népszabadság és a Népakarat. Felszínen tartott probléma a miénk — mondták az üzem vezetői, csakhogy, és itt jön a csakhogy, mert ennek ellenére sem történt még semmi üdvös változás. Az üzem hónapról hónapra veszteséges, az export visszaesett, az idő rohan felettünk, de a feldolgozók problémájáról mindenki hallgat. Meddig? Hallgatni lehet, de elhallgatni és elkerülni nem lehet a nehézségek megoldását. Valamilyen módon előbbutóbb segíteni kell a feldolgozóknak és vajon érdemes-e a célravezető intézkedés bevezetését sokáig halogatni, amikor minden e"^es nap vádol és megoldásért kiált... ? Ne tekintse hát az Élelmezésügyi Minisztérium a segítség- és melgodás-kérést pusztába kiáltott szónak! Szegedi Nándor
