Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-15 / 111. szám
SOMOGYORSZÄG Szerda, 1957. í D háború és a béke sorsa mindenekelőtt az amerikai Egyesült teamektől és a Szovjetunióiéi függ Hruscsov beszélgetése Turner Catledge-zsel. a New York Times főszerkesztőjével Moszkva (MTI). N. Sz. Hruscsov május 10-én fogadta Turner Catledget, a New York Times főszerkesztőjét és beszélgetést folytatott vele. Hétfőn közzétették a beszélgetésről szóló feljegyzéseket. A TASZ.SZ .alapján ismertetjük a beszélgetést. Catledge megkérdezte: Támogatja-e ön azt a gondolatot, hogy hamarosan hívják össze a nagyhatalmak képviselőinek legmagasabb szintű értekezletét és ha igen, az ön véleménye szerint jmilyen kérdéseket lehetne megvitatni egy ilyen értekezleten? Hruscsov így válaszolt: Mi nem egyszer kijelentettük, hogy hasznosnak tartjuk, ha a nagyhatalmak kormányainak vezetői találkoznak egymással. A szovjet kormány most is ezen az állásponton van. Egy ilyen taláiko_zó azonban csak akkor lesz hasznos, ha jól előkészítik azokat a fő kérdéseket, amelyekről eszmecserét szándékoznak folytatni. Másképp a találkozó nem hozza meg a kellő eredményt és az értekezlet csak kiábrándulást kelt a találkozó részvevőiben és az általuk képviselt országok népeiben egyaránt. Hruscsov kijelentette, hogy az államok közötti és elsősorban a nagyhatalmak közötti kapcsolatokban fennálló feszültség megszüntetése azoknak a legfőbb kérdéseknek egyike, amelyeket meg lehetne vizsgálni a nagyhatalmak kormányfőinek értekezletén. A másik ilyen kérdés az európai biztonság biztosításának kérdése. Ennek a kérdésnek a rendezése a katonai tömbök megszüntetésére és a normális európai helyzet megteremtésére kell hogy vezessen. Hruscsov a továbbiakban kifejtette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok ipari és katonai szempontból a legerősebb hatalmak, amelyek még ráadásul atom- és hidrogénfegyverrel és emellett hatalmas hagyományos fegyverzettel rendelkeznek. Nekünk az a véleményünk mondotta Hruscsov —, hogy ha a Szovjetunió meg tud egyezni az Egyesült Államokkal, akkor nem lesz nehéz megegyezni Angliával, Franciaországgal és más országokkal is. Emellett nekünk természetesen sze műnk előtt lebeg az, hogy az Egyesült Államokkal való megegyezésünknek nem szabad Németország. Franciaország, vagy más államok kárára válnia. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a feszültség végeredményben főként két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolataiban mutatkozik. Ideológiai eltérése.'* mindig lesznek közöttünk - • mondotta Hruscsov —, ennek azonban nem szabad akadályoznia bennünket abban, hogy jószomszédokként éljünk. Mi pedig valóban szomszédok vagyunk északon, ahol a Csukcs-félsziget Alaszkával találkozik. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az .ideológiai kérdésekben mutatkozó eltéréseknek nem szabad akadályozniuk a Szovjetunió és az Egyesült Államok normális diplomáciai, kulturális, gazdasági és egyéb kapcsolatainak fejlődését. Ez az egyik út. A másik út: folytatni a fegyverkészletek felhalmozását, de ebben az esetben — mint Hruscsov mondotta — valamilyen végzetes hiba, vagy véletlen következtében kirobbanhat egy háború, amelymérhetetlen szerencsétlenségbe döntené nemcsak országaink, hanem az egész világ népeit is. Hruscsov kiemelte, hogy a nagyhatalmak kormányfőinek értekezlete csak. abban az esetben lehetséges, ha nem támasztanak előzetesen .semmiféle feltételt. Emlékeztetett arra, hogy. Dulles amerikai külügyminiszter gyakran támaszt olyan feltételeket, mint a kelet-európai országok valamiféle »felszabadítása« egy úgynevezett »rabság« alól és Németország feltétel nélküli egyesítése. Ha ilyen feltételeket támasztanak — jelentette ki Hruscsov —, akkor még kétszáz év is eltelhet, amíg újból találkozunk, mert ezekben a kérdésekben mi hajthatatlanok vagyunk. — Hruscsov hangsúlyozta, hogy a német kérdést csakis maga a német nép oldhatja meg és neki is kell megoldania. Ezt a kérdést csak akkor lehet megoldani, ha Adenauer találkozik Grotewohlíal, ha Berlin és Bonn képviselői összejönnek egymással. Az amerikai főszerkesztőnek arra a kérdésére: vajon Hruscsov a nagyhatalmak vezetőinek egy találkozására, vagy ilyen .НШкогб'к sorozatá ra gondol-e, Hruscsov így válaszolt: Nincs semmiféle konkrét tervem. Ha az első találkozó megteremti a jó kezdetet, akkor miért ne folytatnék az ilyen találkozókat? A fő dolog azonban az, hogy elmozdítsuk a holtpontról azt a kérdést, amelynek megoldását az egész emberiség várja: a béke vagy a háború kérdését. Az amerikai főszerkesztő megkérdezte Hruscsovtól: tud-e valamilyen hatalom vodamiféle kezdeményezéséről egy újabb legmagasabb szintű értekezlet összehívása céljából? Hruscsov így felelt: — Egyelőre senkivel sem folytattunk eszmecserét ezirányban. Én csupán a mi álláspontunkról beszéltem. Arra a kérdésre, vajon úgy. véli-e Hruscsov, hogy az ENSZ fontos nemzetközi eszköz a nemzetközi kérdések megoldásában, Hruscsov kijelentette, hogy az ENSZ-et hasznos eszköznek kell tekinteni. — Vétenék azonban saját lelkiismeretem ellen — fűzte hozzá Hruscsov —, ha azt mondanám, hogy az ENSZ ma fontos eszköz a nemzetközi kérdések megoldásában. Amíg az ENSZ-ben fennmarad az a helyzet, hogy e szervezetben minden fölött az Egyesült Államok rendelkezik, ő irányítja az ENSZ-ben azokat az országokat, amelyek alamizsnákat kapnak tőle, addig ez a szervezet tulajdonképpen nem .lesz nemzetközi szervezet, hanem az Egyesült Államok fiókintézménye. Catledge ezután azt kérdezte: valóban úgy vélekedik-e Hruscsov, hogy az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei agressziót terveznek a Szovjetunió ellen? Hruscsov így válaszolt: — Ez véleményem szerint vitathatatlan tény. Ha egy állam nem tervez háborút, akkor nem halmoz fel fegyvereket, hanem a megegyezést keresi a másik országgal. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az amerikai nép természetesen nem akar háborút, de az amerikai politikusok között vannak felelőtlen emberek, akik önző céljaik kedvéért kalandorpolitikát folytatnak. amelyet ők a háború szakadékának szélén való egyensúlyozás politikájának, az erő politikájának neveznek. Hruscsov kijelentette, hogy ez a politika milliók pusztulására vezethet. Hruscsov megállapította, hogy az Egyesült Államok dolgozó népe, amely nem háborút, hanem békét kíván, sajnos, nem gyakorol jóformán semmiféle befolyást az Egyesült Államok politikájára. Az amerikai főszerkesztő megkérdezte: hasznos lehet-e Hruscsovnak, mint a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetőjének találkozója Dwight Eisenhowerrel, mint az Amerikai Republikánus Párt vezetőjével? Hruscsov így válaszolt: — Egy ilyen találkozó nyilvánvalóan hasznos lehetne és én valószínűleg beleegyeznék ilyen találkozóba. Arra a kérdésre, van-e valamiféle ideológiai ellenvetés az ellen, hogy szocialista államok gazdasági segélyt kapjanak kapitalista államoktól, például az Egyesült Államoktól, Hruscsov azt válaszolta, hogy ilyen elméleti tételek természetesen nincsenek és nem is lehetnek. Mi magunk is kaphatnánk az Egyesült Államoktól egvet-mást, ami szükséges gazdaságunk számára, ha ez gazdasági szempontból előnyös lenne nekünk. De figyelembe kell venni, hogy a kapitalizmus természeténél fogva nem nyújthat segítséget valamely államnak anélkül, hogy önző céljait kövesse. Ennélfogva minden szocialista vagy más államnak óvatosan kell kezelnie a kapitalista államoktól származó segély kérdését, hogy el ne veszítse függetlenségét. Arra a kérdésre, vajon a marxista-leninista elmélet értelmezése terén tulajdonképpen a Szovjetunió Kommunista Pártja a legfőbb tényező, Hruscsov kijelentette, hogy helytelen a kérdés ilyen feltevése. Hangsúlyozta, hogy semmiféle személy és semmiféle párt nem követelhet magának kizárólagos jogot a marxista-leninista tanítás értelmezésére. A marxizmus—leninizmus tudomány, amely fejlődik és minden kommunista párt hozzájárulhat e tudomány fejlődéséhez. Hruscsov megjegyezte, hogy miután a marxizmus—leninizmus egyre nagyobb tekintélyt szerez magának a világ dolgozói körében, megjelentek az álkommunisták is, akik színleg a marxizmus—leninizmushoz igyekeznek csatlakozni. Az ilyeneket azonban le kell leplezni, hogy ne szennyezzék be a marxista-leninista ideológiát. Mi — hangsúlyozta Hruscsov — igen féltékenyen őrködünk a marxizmus—leninizmus elveinek betartása felett és nem tűrjük a marxista—leninista elmélet semmiféle elferdítését. Az amerikai főszerkesztő ezutáp megkérdezte: vajon jelenleg arra van-e nagyobb esély, hogy fennmarad a béke, vagy arra, hogy kitör a háború? — Ezt a kérdést — mondotta Catledge — azzal kapcsolatban teszem fel, hogy a nyugati országokban olyan véleményeket hangoztatnak, hogy a Szovjetunió nem fogott volna hozzá gazdasága irányításának átszervezéséhez, ha azt várná, hogy hamarosan megindul a háború. Hruscsov kijelentette: Igen nehéz megmondani, merre felé hajlik a mérleg serpenyője: a háború, avagy a béke oldalára-e? A háború és a béke kérdése sok körülménytől függ, nemcsak a Szovjetuniótól, hanem más államoktól is, mindenekelőtt, az Amerikai Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. Ami a Szovjetuniót illeti, minden tőle telhetőt megtett és megtesz ezután is nemcsak a háború elodázásáért, hanem azért Is, hogy egyáltalán ne legyen háború. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet ipar irányításának átszervezése egyáltalán nem háborús meggondolásokkal függ öszsze. Az átszervezés célja a szovjet népgazdaság irányításának megjavítása és ez az átszervezés óriási lehetőségeket nyújt az erőforrások jobb kihasználására. Hruscsov megjegyezte: ésszerű gazdasági intézkedés ez, amely még inkább lehetővé teszi számunkra, hogy minél gyorsabban utolérjük az Egyesült Államokat az egy főre eső termelésben. Arra a kérdésre válaszolva; imjon a jelenlegi közel-keleti helyzet nagyszabású konfliktusra vezethet-e, Hruscsov kijelentette: Az ameriknj 6. flotta átvezénylése a Földközitenger keleti medencéjébe, meggondolatlan vállalkozás. Ha ez a politika tovább folyik, akkor minden megtörténhet, de efölött gondolkodjanak elsősorban az amerikaiak. Nem ésszerű dolog beavatkozni más országok belügyeibe. Hruscsov rámutatott arra, hogy a közel- és közép-keleti országok népei aligha hajlandók önként magukra venni az amerikai gyarmatosító rendszer jármát. A nép sohasem fog beletörődni a gyarmati rendszerbe, Arra a kérdésre, vonatkozik-e ez Magyarországra is, Hruscsov kijelentette, bogy a magyarországi helyzet teljesen más. Magyarország független állam, amelynek független kormánya van és ez saját független politikáját folytatja. Az indonéz közvélemény Vorosilov látogatásáról Djakarta (MTI). A TASZSZ jelenti: Az indonéz közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri Vorosilov indonéziai látogatását. A rádió napról napra részletesen beszámol Vorosilov körútjáról, nyilatkozatairól. Hétfőtől kezdve valamennyi filmszínházban látható az a dokumentum-film, amely Vorosilov Indonéziába érkezését mutatja be. A hétfői lapok részletesen beszámolnak Vorosilovnak a közép-jávai városokban tett látogatásairól. Valamennyi lap egyhangúan megállapítja, hogy a lakosság mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a kiemelkedő szovjet vendégeket. A Bintang Timur című lap hangsúlyozza Vorosilovnak az egyik közép-jávai egyetem diákjai előtt tett azon kijelentését, hogy a Szovjetunió s Indonézia barátsága egyre erősebbé válik. BROOKHAVEN 1/09 О I I OO I AOö j I О I / сота ЬЩоЬш mm (Reuter) A Brookhaveni Atomkutató Központ országos laboratóriumában hétfőn megnyílt az atomenergia békés felhasználásával foglalkozó amerikaközi ankét. Az ankétot Eisenhower elnök nevében fivére, dr. Milton Eisenhower nyitotta meg. Beszédében hangoztatta, hogy a pedagógusok világszerte »aggódnak« a nukleáris energia területén tevékenykedő tanerők és diákok hiánya miatt. Ugyanakkor figyelmeztette hallgatóságát, hogy .a Szovjetunió messze az Egyesült Ál; lamok előtt jár tudósok képzésében PEKING (MTI) Megérkezett Pekingbe a Kínai Uj Demokratikus Ifjúsági Szövetség május 15-én megnyíló III. országos kongresszusán részvevő magyar ifjúsági küldöttség. MOSZKVA (MTI) A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának tiszteletére a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztériuma az idén megrendezi a színházak, népi együttesek és kórusok össz-szövetségi fesztiválját, amelyen valamennyi drámai, zenei, gyermek- és bábszínház, valamint zenei együttes, kórus és tánccsoport részt vehet. HÁGA (Reuter) Hivatalos közlés szerint Nehru indiai miniszterelnök a Londonban megtartandó nemzetközösségi értekezletet kővetően, július első hetében a holland kormány meghívására látogatást tesz Hollandiában. PÁRIZS (MTI) Feszült a helyzet St.-Nazaire francia kikötővárosban, ahová n múlt csütörtökön lezajlott nagy tüntetés és az azt követő, súlyos károkat okozó összetűzés után a francia sajtó értesülése szerint négyezer rendőr érkezett. A város lakosainak száma — mint ismeretes — 12 ezer körül van. A rendőrség egy CÚT- bizalmit és egy munkást letartóztatott. Azzal vádolják őket, hogy az atlanti hajógyár telefonközpontjának feldúlásában vezetőszerepük volt. Tizenhat munkásnak, aki szintén részt vett ebben az akcióban, в gyárvezetőség felmondott. PÁRIZS (Reuter) Macmillan angol miniszterelnök hétfői alsóházi bejelentése nem okozott meglepetést a francia főváros hivatalos köreiben. A francia kormány hivatalos magatartása mindezideig változatlan a szuezi hajózás kérdésében. Franciaország véleménye szerint a csatorna Egyiptom jelenlegi feltételei mellett sohasem lehet igazi nemzetközi víziút. A kormány azt tanácsolta a francia hajóknak, hogy ne használják a Szuezi-csatornát, mindamellett tanulmányozza az egész kérdést. RÓMA (MTI) Sajtóértesülések szerint Szardínia szigetén atomtámaszpcmtot fognak felállítani. Ezen értesülések szerint a NATO parancsnoksága Cagliari közelében olyan tengeri támaszpontot épit, amely alkalmas atomtöltésű lövedékek kilövésére. KAIRO (Reuter) A kairói kémper Hétfői tárgyalásán az ügyész halálos ítéletet kért James Swinburn és Alexander Reynolds brit állampolgárokra. valamint a kémper hat egyiptomi vádlottjára. PÁRIZS (MTI) Öt francia utazási iroda az idén nyáron 30 társasutazást szervez a Szovjetunióba. A francia turisták Moszkvába. Leningrádba. Sztálingrádba. Szocsiba és Alma-Atába is ellátogatnak. WASHINGTON (Reuter) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Lincoln White, hétfői sajtóértekezletén előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel, amely szerint a külügyminisztérium közölte az amerikai hajótulujdonosokkal, nem ellenezi, hogy azok a Szuezi-csatornát használják, feltéve, ha csak tiltakozás mellett fizetnek csatornahasználati díjakat. Amikor megkérdezték Whitet, hogy ez lényeges változást jelent-e az Egyesült Államok álláspontjában, erre nemmel válaszolt „Eisenhower meg akarja teremteni a tartós megegyezés alapjait Nyugat és Oroszország között“ Párizs (MTI). A France-Soir washingtoni tudósitója írja: Eisenhower elnök arra törekszik, hogy a Fehér Házban lévő második és egyben utolsó tartózkodási ideje alatt megteremtse a Nyugat és Oroszország között a tartós megegyezés alapjait. Megítélése szerint a leszerelés az egyetlen út, amely sikerhez vezet. Ezért van az, hogy Dulles kételkedése ellenére egészen különös 'figyelemmel tanulmányozza az elnök a londoni leszerelési konferencián a Szovjetunió részéről tett újabb javaslatokat. A tudósító szerint tanácsadói nem győzték meg az elnököt, hogy nem fogadhatja el az Egyesült Államok területe háromnegyed részének átrepülésére lehetőséget adó tervet, cserében azért, hogy Szibéria elhagyatott és jégborította tundráit ellenőrizhessék. Az elnök utasítást adott ellenjavaslat kidolgozására. Stassen valójában megerősítette — írja a France-Soir New York-i tudósítója —, hogy az oroszok ezúttal valóban őszintéknek látszanak. A tudósító szerint az új amerikai javaslatban szereplő ellenőrizendő terület 3jelorusszia és Ukrajna egy részét is magában foglalja, a másik oldalon pedig az Avignon-Sedan vonal az ellenőrizhető terület határa. A Monde vezető helyen számol be arról, hogy az Egyesült Államok vezetői kedvezően foglalnak állást egy európai kísérleti zóna megteremtése kérdésében, amely zónában csökkentenék és korlátoznák a fegyverzetet. Az Adenauer-kormány külpolitikájának éles bírálata Bonn (DPA). A Német Szociáldemokrata Párt ismét élesen bírálta Adenauer külpolitikáját abból az alkalomból, hogy a legújabb washingtoni sajtójelentések szerint az új amerikai leszerelési javaslatok a demilitarizált övezet koncepcióján alapulnak. A szociáldemokraták véleménye szerint Adenauer külpolitikája Németországot olyan helyzetbe hozta, hogy ölhetett kézzel kell látnia, hogy a nagyhatalmak esetleg olyan irányvonalat követnek, amely hosszú időre Németország és Európa megoszlásának alapján törekszik az egymás mellett élésre. A szociáldemokraták szemére vetik a kormánynak, hogy elutasított minden önálló kezdeményezést az újraegyesítés céljából és ragaszkodott a NATO-politikához. »A washingtoni nyilatkozat után teljesen kompromittált Adenauer-kormány — hangzik a nyilatkozat — véleményünk szerint csak egyetlen szolgálatot tehet már a német népnek, tudniillik azt, hogy lemond«. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke hétfőn Strassbourgban nyilatkozott azokról az amerikai tervekről, hogy Közép-Európában semleges, katonailag demilitarizált övezetet létesítsenek. Ollenhauer ismét bírálta a szövetségi kormány politikáját, amely véleménye szerint elmulasztotta, hogy a tárgyalások alkalmából saját újraegyesítési és leszerelési javaslatot tegyen, összekapcsolva ezeket az európai biztonsági rendszer kérdésével.
