Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-15 / 111. szám
'fjrjKM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] vj&ioeSilflBSjEÄlßi AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA И. évfolyam, 111. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. május 15. Egy emberként akarják az új iskolát Még csak maguk között beszélnek róla: iskolát akarnak, új, szép iskolát, amely megoldja majd a falu súlyos tanterem nehézségeit... A Megyei Tanács is csak a szöllősgyöröki tanácsülésről beküldött jegyzőkönyvből értesült a dologról. A jegyzőkönyv elárulta, hogy a szöllősgyöröki tanács végképp döntött az ügyben, mégpedig úgy, hogy hamarosan módot kerítenek az építkezés megkezdésére, társadalmi munkában. Hogy nagy fába vágták a fejszéjüket? Ezt ők sem vitatják, de azt is tudják, hogy tervük nem nélkülözi a reális alapot. Az elhatározásra hosszú évek szűkös tanterem viszonyai vitték rá a község lakosait. Ma már egy emberként akarják az új iskolát. Hiszen képtelenség is harmonikus, jói megszervezett oktatást várni ott, ahol szinte valamennyi osztály egymástól távollévő, szükségmegoldásként alkalmazott tanteremben tanul nap mint nap. Ezek a tantermek nem felelnek meg a kívánt óéinak, egészségtelenek, korszerűtlenek. Az elhatározás másik elindítója sem nélkülözi a realitást. A társadalmi munka ugyanis inkább csak az építkezés fizikai jellegű munkálataira vonatkozik. (Gyalognapszám, kocsifuvar, stb.) A megfelelő mennyiségű anyagot a községben lévő, már használatlan épületek, (malom, stb.) lebontásából nyernék. A szakemberek munkáját a községfejlesztési alapból igyekeznek kifizetni. A szöllősgyörökieket a nehézségeken és lehetőségeken kívül az ország nehéz helyzete is serkentette az ilyen elhatározásra. Serkentette az a tudat, hogy nagyobb arányú beruházást az állam egyelőre úgy sem biztosíthat. Az elhatározáshoz adták ők a lelkesedés lángját. Példájuk most párját ritkítja a megyében. Kár lenne, ha ez a láng csak szalma lángja volna. Nem akarjuk feltételezni róluk, hogy alábbhagyna lelkesedésük, csak óvni szeretnénk a veszélytől, amely már sok nemes elhatározást, lelkes tüzet oltott el. Kár lenne ezért a tervért. Hisszük, Szöllősgyörökön nem kerül a dolog ellaposodására sor. A tettek elodázását legyőzi majd a célért való tudatos és következetes törekvés, — a falu szilárd akaratereje. Megalakult az MSZT megyei ideiglenes szervezőbizottsága Május 13-án, hétfőn délután az MSZMP Városi Intéző Bizottsága, a Hazafias Népfront, a Nőtanács, a Városi Tanács és a szovjet parancsnokság képviselőinek jelenlétében megalakították a Magyar—Szovjet Társaság megyei ideiglenes szervezőbizottságát. Az alakuló gyűlésen részt vénük elhatározták, hogy széleskörű mozgalmat indítanak a városban az üzemek dolgozói, az értelmiség körében a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében. Az ülésen részt vevő szovjet elvtársak ígéretet tettek arra, hogy előadások megtartásával ők is hozzájárulnak e tömegszervezet munkájának elősegítéséhez. Az ideiglenes szervezőbizottság elhatározta, hogy május 38-án, a Városi Tanács nagytermében ünnepélyes keretek között alakítják meg a Magyar —Szovjet Társaság városi szervezetét és megválasztják annak elnökségét. Felkészültek a burgonyabogár veszély elhárítására • A barcsi, nagyatádi és csurgói járás nagy részében találtak burgonya; bogarat. A kaposvári járás déli részén, valamint a fonyódi járás északi ! csücskében ugyancsak felütötte fejét ez a rágcsáló állat. [ A Nagybajomi Növényvédő Állomás azonnal intézkedett a veszély «elhárítására. Miután a hideg napokban a burgonyabogár visszahúzódik ► a földbe, ezért a leggyorsabb ütemben folyik a felkészülés, hogy az idő [felmelegedésével megfelelő készenlétben várják a károkozókat. ► A megyében, különösen a burgonyabogaras járásokban ötszáz hátií permetezőt osztottak szét és a növényvédő állomás valamennyi gépe in[ dudásra készem várja a porozás megkezdését. Elegendő DDT por áll ren[ delkezésükre és valamennyi gép üzemképes állapotban van, s minden re[mény megvan arra, hogy sikeresen fel tudják venni a harcot az évről [évre fellépő burgonyabogarak ellem. Mi történik a barcsi fűrészüzemben ? Nem is olyan régen a megye vállalatainak büszkeségei közé tartozott a Délmagyarországi Fűrészek barcsi üzeme. Majd minden negyedévben élüzem volt, kitüntették a gy árat, a kiváló munkásokat. Meg is érdemelték. Az üzem törzsgárdája, kipróbált emberei, fiataljai bármilyen nehéz helyzetben is megállták helyüket. Leküzdötték a nehézségeket. Hírük volt az országban is. Egyszóval dicső lapokat írtak be a gyár történetébe. Úgy látszott, hogy semmilyen esemény nem tudja megzavarni eredményeiket. « Sajnos, október itt is nagy károkat okozott. Nem anyagiakban, mert semmiféle rombolás nem történt. A munkások megőrizték a gyárat. Megmeradtak a hatalmas rönkhegyek, volt elég energia. Az egész ellenforradalom alatt, november 4-ig, megállás nélkül dolgoztak. A károk így második felszabadulásunk után keletkeztek. A gyár dolgozóinak egy része mintha elfelejtette volna, mivel tartozik a munkásosztálynak. Ekkor — az eddig megbújó, hangadó elemek tanácsára — elkezdtek sztrájkolni, többször napokig álltak. Ezek az elemek a munkástanácsban működtek. Az ember azt hinné, hogy hat hóвар múltán gyökeres változás állt be. Nem így van. A munka megy ugyan, de hol vannak a régi eredmények. A gyár rosszul áll. I Sőt, a helyzet egyre rosszabb. Amíg j az első negyedévi tervet 99 százalék-i ra teljesítették és a tervezett bérala-j pct egy százalékkal lépték túl, addig: április hónapban csak 95 százalékos tervteljesítést értek el. Béralapjukat azonban 8 százalékkal túllépték. Pedig a terv lazább, mint szeptemberben volt. Ezek nem lehetnek véletlen dolgok. Okvetlenül felmerül a kérdés: mit tett a munkástanács, hogy a munkások figyelmét a fő problémákra irányítsa? A munkástanács egy hónapja semmit sem cselekszik. Az elnökség majd minden tagja lemondott. Annak az elnökségnek a tagjai, amely görcsösen ragaszkodott az időbérhez, amely kimondotta a sztrájkot. A lemondások éppen egy hónapja folynak. Ezzel egy időben csökken a termelés is. De vannak. Éppen ezért sürgősen cselekedni kell. Amíg nem késő és azért, mert megvannak hozzá a kellő feltételek. Ott van a harcos, újjászületett pártszervezet, ott vannák a régi, becsületes munkások, az üzemhez hű öregek és fiatalok, akik a nehéz napokban is intézkedésre serkentették a vezetőket, munkára a megtévedteket. Ma már ezek közül is sokan látják ellenállásuk helytelenségét. A legjobbakból válasszák meg a munkástanács új elnökségét. Olyanokból, akik képesek a nagy feladatok végrehajtására és megvan bennük az akarat a termelés fellendítésére, a munkatársak felvilágosítására. Hogyan kívánják másképpen az önállóságot, a nyereség-visszatérítést, régi hírük-nevük megmaradását. Állítjuk, hogy az üzem képes régi eredményeinek elérésére. Bízunk is bennük. Reméljük, megírhatjuk majd, hogy a barcsi fűrészüzem, dolgozóinak jó munkája következtében, újra elnyerte az élüzem címet. Hruscsov beszélgetése a New York Times főszerkesztőjével Miért nem versenyezhet a Baromfifeldolgozó Vállalat? IFJÜ FIQYELÖ Majdnem 124 ezer forint értékű vagyon jut egy tagra Répáspusztán A rópáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet tagjai közel hatszáz holdas határukat, kiváló törzsállatállományukat, gazdasági felszereléseiket szilárdan védelmezték az ellenforradalom idején. AmikoT dühöngött a sztrájk, ők valamennyien a jövő évi kenyér megteremtésén fáradoztak, szorgalmasan dolgoztak földjeiken. A termelőszövetkezetek felülvizsgálata során kiderült — s ezt büszkén elmondhatják magukról — hogy a répáspusztaiak a megye leggazdagabb tsz-tagjai. Több mint hat millió forint értékű vagyonuk van és ebből négymillió az, melyet semmiféle hitel sem terhel. A hatvanöt tagra több mint 123 ezer forint vagyon jut, családonként majdnem negyedmillió, ami egyedülálló a somogyi termelőszövetkezetek életében. A zárszámadáskor nem is törekedtek arra, hogy minél többet osszanak szét; az a céljuk, hogy a közös vagyont növeljék. Az elmúlt év őszén egy munkaegységre alig osztottak szét 27 forintot és az idén sem terveztek többet 38 forintnál, így érték el, hogy a szövetkezet nemrégen vásárolhatott egy teherautót és most készülnek egy Zetor beszerzésére, hogy olcsóbbá, könnyebbé tegyék a termelést. A közös vagyon gyarapításához nagyban hozzájárul kiváló törzsálattenyészetük jövedelme is. 75 szarvasmarhájukból 38 fejőstehén van és ezek évente majdnem félmillió forint bevételhez juttatják a tagságot. . УиЙЯ йЗ Örvendetesen emelkedik megyénkben a takarékbetét Mint ismeretes, az októberi ellenforradalmi események során a dolgozók nagy része magához vette takarékpénztárban őrzött forintjait, hiszen a zavaros időkben semmiféle biztosítékát nem látta annak, hogy pénze ott továbbra is jó helyen van. Nem volt bizonyos afelől, hogy az állam továbbra is szavatol a takarékbetétek visszafizetéséért. A megingott bizalmat azonban az azóta eltelt időkben a forradalmi munkásparaszt kormány intézkedései ismét megszilárdították és az állam iránti bizalom egyik megnyilvánulása az is, hogy ismét egyre többen helyezik: takarékba megtakarított pénzükéit. Ez országos jelenség, amely nálunk is nyomon követhető. Megyénkben január 1 és április 30 között mintegy 5,1 millió forinttal nőtt a takarékbetét állomány. Az üdülő-vendéglátó Vállalat készen ál! a szezonra A Fonyódon székelő Üdülő-vendéglátó Vállalat tavaly csak mint Üdülőellátó Vállalat dolgozott. Ebben az évben az átszervezések során egyesítették a Vendéglátóipari Vállalattal. Az egyesítés több szempontból is szerencsésnek mondható. Az átszervezés során sok munkaerő szabadult fel. A Vendéglátóipari Vállalat, mely a nyár folyamán igen sok munkaerőt foglalkoztat, télen nem tudja ezt a létszámot tartani. Az egyesítéssel megoldódott most ez a probléma, mert a vendéglátóiparban télen feles-QONDOLATOK A ZÁRSZÓ UTÁN A zárszó elhangzott. Nem. voltam ott, csak vasárnap délelőtt a szokásos újságolvasás órái közben jutottam átnézéséhez. De ha ott lehettem volna a parlament régi kupolája alatt, az én tenyerem is forró tapsra csattan és valahogyan felszabadultabban tépek ki az Országház kapuján. Nem vagyok egyedül gondolataimmal. Mit mond róla a képviselő, Sási János? »A parlamentben a tizenkét év alatt nem hallottam ilyen őszinte és közvetlen hangú, okos kormányfői nyilatkozatot. Nem is beszélve a felszabadulás előtti időkről. Nem volt a beszédben egy cseppnyi frázis. Kádár elvtárs nem törekedett csattanó végű mondatokra. Mintha egy beszélgetésben vettünk volna részt, amelyben az volt a nagyszerű, hogy éppen ezért, a hely és idő találkozása miatt, éreznünk kellett benne az átitatott felelősséget. Ha rajtam állna, magnetofonszalagok ezreire vettem volna fel a beszédet és minden vezetőnek juttatnék belőle: hallgassa meg minden este, mielőtt másnapi munkáját átgondolja. Mert ezzel a felelősségérzettel, ezzel az egyszerűséggel, ezzel az emberek iránti szeretettel és megértéssel, az ellenségnek ezzel a gyűlöletével, igazi arcának, károsságának leleplezésével is, kell élni és dolgozni ma itt mindenkinek. A parlament ellenforradalom utáni első ülése egyébként is szokatlanul őszinte volt, mondhatnánk: emberi. Mintha mindegyik felszólaló azt mondta volna: íme, tanultunk az eseményekből. A beszéd azonban megtanított mindegyikünket arra, hogy még tovább is mehetünk, megmutatta a határokat, önálló gondolkodásra serkentett — és mindezt azzal a felelősséggel tehetjük, amellyel egyszerre tartozunk a népnek és a szocialista állam hatalmának.« Igen, a zárszóval valami elkezdődött országunkban. A zárszó valamit jelent közéletünkben. Hat hónappal a véres ellenforradalom után, a gyilkosságok, a rablás, gyújtogatás, az emberek fejében meglévő zűrzavar ellenére mégis és máris újra ráléptünk a szocialista demokrácia útjára. Elgondolkoztak vajon néhányon a fanyalgók, a hitetlenek, a megzavartak közül ezen? Magyarország parlamentjében feláll egy miniszterelnök, egy sokak által gyűlölt, de milliók által megbecsült ember és magával egyenrangúnak ismer el hatmillió magyart, majd a teljes felnőtt lakosságot! És azzal, amikor kijelenti, hogy ez a hatmillió mind pályázhatott volna a miniszterelnöki székre, nem figyelmeztetett arra, hogy saját munkahelyeinken mindnyájan az államot vezetjük és csak arrafelé és csak úgy, ahogyan dolgozunk? Lehet kétsége ezek után még valakinek, hogy nem jó irányban haladunk, nem a szocializmust fogjuk itt felépíteni? Nekem nincs többé kétségem. Kicsit büszke is vagyok. Ilyen beszédet a nyugati világban sehol és soha nem mondottak el és soha nem is nyilatkozhatnak ilyenformán. Ezt csakis szocialista államban mondhatják el így és csak olyan vezető, aki maga is az egyszerű emberek közül való, aki éppen ezért mélységesen bízik] a becsületes emberek erejében ésj amikor megérti kisebb gyengesé-í geiket, ugyanakkor szenvedélye-\ sen szereti is őket! i Nálunk megkezdődött az emberimódon, az őszintén és egyszerűení kimondott, nyílt beszéd ideje. Miért] is volna szükség tragikus esemé-] nyeink után további titkolózásra?< A nép becsületes többsége, a kom-' munisták a szocializmus építésének', tizenkét esztendeje alatt sok tapasz-] talatot szereztek. Sokat dolgoztak.' Sok beszédet hallgattak. Sajnos>1 nem mindig teljesült hitük. A sza-] vak és tettek nem mindig fedték■ egymást. Ezt kihasználták. így ke-j fűlhetett sor október huszonhárma-] dikára. Felnőtt a népünk, október] eseményei is kinyitották a szemét.] El tudja választani a konkolyt a] tiszta búzától, a kapitalizmust ai szocializmustól. A szocializmust vá-] lasztotta, végérvényesen. így akar] tovább haladni, így akar berendezd kedni. A »hogyan«-ra kér őszinte: választ. Olyant, amilyen Kádár elv-] társ válasza. Semmi kétségem sincs,hogy megkapja. Kavics volt a be-i széd a nemzet nagy tavában, ha-', tása tovább gyűrűzik abban. j Kádár elvtárs bizonyára nem', kér a méltatásból. A szerény em-; bér, még ha kormányfő is, távol• tartja magától a tömjént és a dicséretet. Nem is ezért íródott e néhány sor. Kicsordult a teli alól, mint a sokat átélt, szikkadt arcú, öreg parasztképviselő könnyei a beszéd alatt. CSÁKVÁRI JÁNOS legessé váló dolgozók a volt Üdülőellátó Vállalatnál kapnak munkát. Tavaly még számtalanszor fejetlenül és megszervezetlenül hozta forgalomba az árukat az Üdülőellátó. Az Üdülőellátó központi raktárából a Vendéglátóipari Vállalat központi raktárába került az áru. A vendéglátóipari egységek csak az utóbbi raktárból kaphatták meg áruikat^ Ezt a felesleges utaztatást elsősorban a zöldség- és gyümölcsfélék szenvedték meg. így történt, hogy az üdülők csak: igen ritkán juthattak friss zöldáruhoz. Az idén az Üdülő-vendéglátó Vállalat a termelőktől és állami gazdaí Ságoktól felvásárolt friss zöldárut a «lehető legrövidebb úton juttatja el íaz üdülők és intézmények konyháiíra. Azért is megteheti ezt, mert a «szállítás is központi irányítással, su[gárszerűen történik ezután. Ez az új •szállítási mód lehetővé teszi a gön[gyöleg-gond megoldását. Egyik nap [szállítanak, a másik nap begyűjtik a [kiszállított göngyölegeket. í Természetesen a jó szervezés még [önmagában nem elég. Döntő ténye[ző: van-e elegendő áru az Üdülő- Ivendéglátó Vállalat raktáraiban? —* t Ezzel a kérdéssel fordultunk a raktár vezetőihez és dolgozóihoz. Tapasztalatunkról örömmel számolunk [ be. A raktár már most zsúfolásig fel~ > töltve áll. Több mint harminc vagon tkonzerv, dzsem, főzelékféle, savanyú[ság és különböző íz emeletnyi magas [halmaza tornyosul a raktárban. Mint [Molnár János elvtárs, az Üdülő-ventdéglátó helyettes igazgatója elmond[ja, eddig már több mint ezer mázsa «húsra kötöttek szerződést. A DéV[ somogyi Húsipari Vállalat is zökke[ nőmentesen tudja biztosítani a meg[ felelő mennyiségű húst. — Mennyi húst fogyasztanak naponta az üdülők? — Területünkön a szezon elején 18 —20 mázsát. A húsfogyasztás a szezon közepén már eléri a 30 mázsát is.« í A vállalat a fő élelmiszereken kí[vül apróbb áruféleségeket is beszer[zett. A pörköltkávétól a vegyi- és ; édesipari cikkekig minden megtalál[ható. [ Az Üdülő-vendéglátó dolgozói nagy [szorgalommal biztosítják a raktárí készlet feltöltését. Ez is biztosítéka [annak, hogy az üdülő-vendéglátó [mintegy kétszáz kilométeres körze[ tében működő 140 konyhán nem lesz -fennakadás. I
