Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-12 / 109. szám
• / — ■\f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ 8таошв$ж1б AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 109. szám. ÁRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. május 12. Eredményes volt lapunk irodalmi pályázata Egy földesúr vágyálmai 1957-ben INTRA MUROS Аж ©rtaggyűlés megbizsihiiának meghosszabbításával, аж alkotmány módosításával véget ért аж ©rssággytifé^ ülésszaka \z országgyűlés, szombati ülését néhány perccel tíz óra után nyitotta meg Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Antos István, Apró Antal. Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Horváth Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, dr. Münnich Ferenc. Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc. Révész Géza, Tausz János, Trautman Rezső, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai. Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban ott volt a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Rónai Sándor bejelentette, hogy Miklós Árpád képviselői mandátumától történt megfosztásával megüresedett helyre a budapesti választókerületből Vida Gyula képviselőt hívták be. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul vette. Ezután folytatták a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. Az első felszólaló Berki Mihályné, Borsod megyei képviselő, az ellenforradalom Borsod megyei eseményeiről beszélt. A megyének külön szerencsétlensége volt — mondotta —, hogy abban a nehéz időben vezető poszton akadtak olyan emberek, akik sorainkat elhagyva, opportunista magatartást tanúsítottak, egy követ fújtak az ellenforradalom szóvivőivel, szovjet- és pártellenes magatartást tanúsítottak. A volt megyei pártbizottság első titkára is ezek közé tartozott. Az úgynevezett forradalmi tanácsok kulturális fronton is támadtak Az iskolákban kötelezővé tették a hitoktatást, a templombajárást, а tanítás előtti és utáni imát, a kereszt felrakását, s még a református vallásúakat is kötelezték erre. Az ellenforradalom következtében mintegy 800 millió forintnyi termelési érték esett ki a megye üzemeiben, bányáiban. Meg kell azonban mondani — folytatta —, hogy a fő hangadók a bányákban nem az igazi bányászok voltak, hanem a közéjük került ellenséges elemek: csendőrök, kulákok. Borsod megye ipari dolgozói az elmúlt időkben tartott aktívaértekezleten, megbeszéléseken határozottan a szocialista munka verseny újbóli megindítása mellett döntöttek. Engedjék meg, hogy az országgyűlésen tolmácsoljam a szuhavölgyi bányászok üzenetét az ország bányászaihoz és ipari dolgozóihoz. A szuhavölgyiek azt javasolják: induljon meg újra a nemes vetélkedés, a szocialista munkaverseny az egész ország területén, hiszen ez a termelés előre lendítője. Berki Mihályné után Katona Sándor, Csongrád megyei képviselő többek között elmondotta, hogy a Hódmezővásárhelyen a magát nemzetinek nevező bizottság ülésén a rosszemlékű Gömbös Gyula által kezdeményezett hírhedt szegedi gondolat fehérterrorista módszereit kívánták megvalósítani. A jelszó az volt: eltávolítani, leváltani, felelősségre vonni mindenkit, aki híve volt a népi demokráciának. Ezután arról beszélt, hogy a megye gabonavetési tervét minden különösebb szervezés és központi irányítás nélkül 94 százalékra teljesítették. Az ellenforradalom során feloszlott 62 tsz közül 49 már újjáalakult. A forradalmi munkás-paraszt kormány eddig végzett munkája biztosíték arra — mondotta befejezésül —, hogy a mezőgazdasági termelés terén az elmúlt évek folyamán elkövetett hibák orvoslást nyernek. Ezért bizalommal vagyok a forradalmi munkás-paraszt kormány eddig végzett munkája iránt, a beszámolót örömmel tudomásul veszem. Az országgyűlés elnöke ezután lezárta a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát. A. vitában elhangzottakra Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke válaszolt. Kádár János beszéde után az országgyűlés áttért a második napirendi pont, az országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója Pongrácz Kálmán, a jogi bizottság elnöke volt. Nem taktika, hanem a nép, as orsság érdeke kívánja as országgyűlés megbízatásának meghosszabbítását Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság alkotmányának 11. szakasza szerint az országgyűlés megbízatása ez évi május hó 17-én lejár. A törvényjavaslat az oszággyűlés mandátumának két évvel való meghosszabbítását tartalmazza — mondotta Pongrácz Kálmán, majd így folytatta: — Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága teljes mértékben egyetért a törvényjavaslat indokolásával. Ezután arról beszélt, hogy az ellenforradalmi események országunkat egészséges fejlődésében visszavetették. Az ellenforradalom okozta károk teljes helyreállítására, a fejlődés további biztosítására mindenkitől az erők teljes latbavetését kívánja meg. Nem szabad semmi olyanra sem elhatároznunk magunkat, ami az előttünk álló legfontosabb feladatoktól elvonná a figyelmet, csökkentené az arra fordított erőt. Az országgyűlési választások megtartása feltétlenül gátló hatást gyakorolna erőink összpontosítására. Kevesebb időnk és erőnk maradna azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amelvek sürgősek, elsőrendű fontosságúak és amelyek sikeres megoldását egész népünk elvárja tőlünk. A törvényjavaslat benyújtása ne keltse senkiben sem azt a hamis hiedelmet, hogy valamilyen különös, ki nem mondott okunk van a választások elhalasztására. Barát és ellenség tapasztalhatta, hogy nem félünk a nép elé állni és nyíltan, őszintén beszélni. Tudjuk, hogy választás esetén a nép a Hazafias Népfront jelöltjeit választaná meg újból, és újból csak azokat küldené az országgyűlésbe, akik а цёр javáért, a szocialista Magyarországért dolgoznak. Nem politikai taktikázás, hanem a nép és az állam érdeke az, amiért az országgyűlés megbízatásának meghosszabbítására teszünk javaslatot. Meggyőződésünk, hogy az országgyűlés további működése során jó munkát fog végezni, biztosíték erre az a kétségtelen fejlődés, amelyen a jelenlegi országgyűlés 1953 óta keresztülment. Uj színt hozott parlamentünk életébe az interpellációs gyakorlásának alkalmazása — ezzel a lehetőséggel a legutóbbi ülésszakon számos képviselőtársunk élt is és felszólalásukkal sok olyan kérdés megnyugtató rendezésének vetették meg alapját, amelyek megoldása a lakosság széles rétegeinek fontos érdeke. Az ellenforradalom az országgyűlés munkáját is hátravetette. A körülmények miatt ©z országgyűlés háromnegyed éve nem tudott ülésszakot tartani. Törekvésünk az, hogy ismét az országgyűlés döntsön a legfontosabb kérdésekben és teljes egészében gyakorolja is államhatalmi jogát. A választás elhalasztásának indokai kőzett végül azt, is megemlíthetem, hogy az új választás megtartásához szükség volna az új választójogi törvényre is. Az országgyűlés megbízatásának meghosszabbítása lehetővé teszi azt is. hogy annak idején már az új törvény alapján választhassák meg az állampolgárok az új országgyűlést. Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk 18. paragrafusának (2) bekezdése kimondja, hogy rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés megbízatásának meghatározott időre való meghosszabbítását kimondhatja. Rendkívüli események esetén tehát lehetőség van a megbízatás meghosszabbítására és ki állíthatja, hogy az ellenforradalom és az általa okozott súlyos károk megszüntetésének munkája nem idézett elő rendkívüli körülményeket. Meggyőződésem, hegy helyesen járunk el, ha a benyújtott javaslatot törvényerőre emeljük. Javasolom tehát a tisztelt országgyűlésnek, hogy az 1953. évi május ho 17. napján megválasztott országgyűlés megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot fogadja el. A törvényjavaslathoz Achátz Imre és Nagy Kálmán képviselő szólt hozzá. Nagy Kálmán felszólalása után az országgyűlés az 1953. évi május 17-én megválasztott országgyűlés megbízatásának meghoszszabbításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután került sor a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalására. A törvényjavaslat előadója, Molnár Erik emelkedett szólásra. Az új címer kifejezi a magyar nép társadalmi helyzetét, nemzeti hagyományaihoz való ragaszkodását is Tisztelt országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megtárgyalta az alkotmány módosítására irányuló javaslatot és azt egész terjedelmében elfogadta. A javaslat az alkotmány négy szakaszának, négy rendelkezésének módosítására irányul. Az első a 22. paragrafus, amely a következőképpen intézkedik: »Az államigazgatás legfelső szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa«. A javaslat arra irányul, hogy ezt a mondatot egészítsük ki, zárójelbe téve a következő szövegrészt: a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány. A kormány az ellenforradalom elleni küzdelemben, mint a munkáshatalom képviselője, mint a munkásság és a dolgozó parasztság érdekeinek kénviselője jött létre. Indokoltnak látszik rögzíteni. Ez az elgondolás teljes mértékben összhangban áll alkotmányunk egyéb érvényes rendelkezésével. A következő módosítás az alkotmány 24. paragrafusát érinti, amely jelenleg felsorolja a Magyar Népköztársaság minisztériumait. A javaslat szerint ezt a szövegrészt pótoljuk a következő rendelkezéssel: A Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolását külön törvény tartalmazza. A múltban elég sűrűn került sor a minisztériumok szervezetének megváltoztatására. Ilyenkor minden alkalommal az alkotmányt kellett módosítanunk, minthogy az alkotmány felsorolta a minisztériumokat. Itt azonban nem olyas kérdésről van szó, amelyet az alkotmányban, tehát az állam alaptörvényében kellene szabályozni. Ezzel a módosítással természetesen nem akarunk utat nyitni annak, hogj a jövőben derűre-borúra átszervezzük a minisztériumokat. Inkább azt ta danánk helyesnek, ha sikerülne a minisztériumokat stabilizálni. Mindenesetre azonban a lehetőséget ny. tva kell tartani arra, hogy alkotmánymódosítás nélkül — ha szüksége merül fel — változtassunk a minisztériumok szervezetén. A harmadik módosítás az alkotmány 67. paragrafusára, az ország címerére vonatkozik. Szeretném felhívni a figyelmet ennek két alapvonására. Az új címerbe bele van foglalva a nemzetiszínű pajzs. Ezzel ki akarjuk fejezni azt a történeti folytonosságot, amely a dolgozó magyar- nép múltját jelenével összeköti. A pajzs fölött elhelyezett vörös csillag viszont azt fejezi ki, hogy a dolgozó magyar nép — a dolgozók nemzetközi szolidaritására támaszkodva — építi a szocialista rendszert. A címer tehát ebben a formájában kifejezi a dolgozó magyar nép társadalmi rendszerét és törekvéseit, de egyúttal haladó nemzeti hagyományaihoz való ragaszkodását is. A címerrel kapcsolatban felmerült az a gondolat: vajon nem volna helyesebb érintetlenül hagyni jelenleg érvényes címerünket? Azt hiszem, nem, mert ennek a címernek hiányossága, hogy nem utal a nemzeti múltra, arra a jelentőségre, amelyet nemzeti hagyományainknak tulajdonítunk. Méginkább el kellett vetni. ж úgynevezett Kossuth-címer alkalmazását, nemcsak azért, mert ez az ellenforradalom jelvénye volt, hanem azért is, mert szimbolikája ellentétben áll a dolgozó magyar nép mai eszményeivel. Végül az utolsó szakasz, a 68. §, a Magyar Népköztársaság zászlójáról szól. Itt az egész módosulás abban áll, hogy a zászlóról lemarad az eddig feltüntetett címer. Ennek indokolása egyszerű. A zászló az állam nemzeti színekben kifejezett jelvénye és felesleges azt megterhelni a címer külön jelvényével. A törvényjavaslathoz Nánási László képviselő szólt hozzá. Javasolta, a címer búzakoszorúját technikailag módosítsák, hogy jobban felismerhető legyen. Reszegi Ferenc felszólalása után az országgyűlés a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés ezután új tagokat választott az országgyűlés bizottságaiban megüresedett helyekre. Az új bizottsági tagok a következők: Jogi igazgatási és igazságügyi bizottságba: dr. Molnár Erik, Erdei Ferenc, Juhász Imréné, Schumeth József. Külügyi bizottságba: Házi Árpád, Szabó Piroska, Kádas István, Non György, Petrovies Jánosné, Becseics Lyubomir. Honvédelmi bizottságba: Úszta Gyula, Róka Mihály, Balogh Lajos, Koczina Gyula. Terv és költségvetési bizottságba: Olt Károly, Gyarmati Sándorné, Oláh János, Nagy Károlyné, Bakos István, Vankó Gyula, Horváth Károly. Mezőgazdasági bizottság: Matolcsi János. Ipari bizottság: Varga István, Klujber László. Kereskedelmi bizottság: Friss István, Szobek András, Bognár József, Iván Istvánné. Kulturális bizottság: Darvas József, Peskó Lívia, Győri Gyula. Mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság: Földes László. Az országgyűlési állandó bizottságok új tagjaira vonatkozó javaslat elfogadása után Rónai Sándor tett bejelentést és javaslatot. Az országgyűlés 1956. évi 1. sz. határozatában a jogi és igazságügyi bizottság feladatává tette, hogy az országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, valamint a minisztertanács működésének összehangolására, működésterületük megfelelő elhatárolására javaslatot dolgozzon ki és azt legkésőbb 1957 április 1-ig terjessze az országgyűlés elé, továbbá, hogy a legközelebbi ülésszakig dolgozza ki és terjessze az országgyűlés elé a képviselők jogaira és kötelességeire vonatkozó részletes szabályokat. Ugyanakkor felhívta a Minisztertanácsot, hogy dolgozza ki az országgyűlési választásokra vonatkozó törvénytervezetet és azt legkésőbb 1957. április 1-ig terjessze az országgyűlés elé. Az ellenforradalmi események megakadályozták, hogy ezek a határozatok határidőre megvalósuljanak, ezért javaslom az országgyűlésnek, járuljon hozzá ahhoz, hogy ezek a javaslatok (későbbi időpontban kerüljenek az országgyűlés elé. Miután az országgyűlés a határidő meghosszabbítására vonatkozó javaslatot elfogadta. Rónai Sándor bejelentette, hogy az üzemekből, termelőszövetkezetekből, különböző társadalmi szervezetekből távirat érkezett az országgyűléshez, amelyek kifejezik a dolgozók egyetértését a forradalmi munkás-paraszt kormány programjával. Rónai Sándor ezután az országgyűlés ülésszakát bezárta. Kádár Jágios ektérs válasza a felszólalásokra Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Gondolom, az országgyűlés tárgyalását figyelő minden ember egyetért velem abban, hogy az, országgyűlés jelenlegi ülése magán viseli közéletünk néhány új, igen egészséges vonását. Ez a vita, a tárgyalás, a hozzászólások, amelyek itt a beszámolóhoz elhangzottak, illetve a beszámolót követték, nem formálisaik, a felszólalók a lényegről beszéltek. A szavak visszanyerték értelmüket. Nem felejtettem el az íróknak azt a megállapítását, amely körülbelül tíz hónappal ezelőtt hangzott el, amikor afelett keseregtek, hogy a szavak elvesztették az értelmüket. Azon a véleményen vagyok, hogy az íróknak — még azoknak is, akiket joggal korholunk, vagy szidunk — bizonyos kérdésekben igazuk volt, s1 ha visszagondolunk az elmúlt esztendők közéletére, igaznak kell mondanunk azt is, hogy nagyon sok szó elvesztette az értelmét azáltal, hogy elszakadt a tartalmától és lényegétől. De ha mai közéletünkre jellemző valami, akkor jellemző az is, hogy a szavak újra visszanyerték az értelmüket. Közülünk nagyon sokan hosszú éveken keresztül aktívan resztvettek a társadalmi életben. Hányszor előfordult, hogy összejöveteleken, gyűléseken, a tanulás valamilyen formáján beszéltünk a proletárdiktatúráról, beszéltünk a burzsoázia vad gyűlöletéről, amiatt, hogy elvesztette a hatalmat. De ezek a szavak azokban az években elszakadtak a tartalomtól, elszakadtak a lényegtől. Sokszor mondtuk, hogy proletárdiktatúra, de nem gondoltunk rá, hogy mi ez. Október viharos, véres napjaiban azonban megtanulta az egész nép, mi az, hogy néphatalom, s megtanultuk azt is, hogy mit jelenj a revansért lihegő volt kizsákmányoló osztályok bosszúja. így vagyunk a többi szavakkal; is. Erre a tanácskozásra jellemző még az emberi közelség. Azt hiszem, hogy itt az országgyűlésben nincs olyan ember, aki valamilyen lényeges ok miatt többre tarthatná magát a másiknál. Nincs közöttünk olyan, akire csodálattal nézhetnénk. Lehet, hogy ez baj, de azt hiszem, hasznos is, mert emberi közelségbe kerültünk, meglátjuk azt, amibein a másiknak (Folytatás a következő oldalon.)
