Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
4 SOMOGYORSZÄG Péntek, 1957. május 1*. EZER ÖTLET MEQVALÓSlTASAVAL KÉSZÜLJÜNK A MOSZKVAI VIT-RE Д/Г ÁR ALIG Б0 NAP választ el berniünket a vd- 1TA lág haladó, békeszeretö ifjúságának nagy, nemzetközi seregszemléjétől, a VI. Világifjúsági Találkozótól. E napokban, julius 28 és augusztus 12 közötti időben a világ ifjúságának figyelme a szocialista Szovjetunió fővárosa, Moszkva felé irányul, mert a DÍVSZ döntése folytán ez évben a VIT-et a Szovjetunió és Moszkva ifjúsága, a lenini Komszomol szervezetei rendezik. A gazdasági és politikai helyzet aránylag gyors javulása lehetővé tette, hogy az ellenforradalom leverése után alakult ifjúsági rétegszervezetek mellett a kommunista és haladó gondolkodású fiatalok részére önálló, harcos ifjúsági szervezet alakuljon. Március 21-én országszerte megalakultak a KISZ első szervezetei és az elmúlt hetekben egyre újabb és újabb fiatalok kérik felvételüket a KISZ soraiba. A KISZ a baráti együttműködés gondolatát vallja a szocializmus építése érdekében az ifjúsági rétegszervezetekkel, megyénkben az EPOSZ-ba tömörült fiatalokkal. Közösen készítettük el azt a programot is, amelyet megyénk ifjúságának, a KISZ és EPOSZ tagjainak megvalósításra ajánlunk, hogy méltóképp készüljünk a VIT-re, hogy küldötteink emelt fővel állhassanak a világ ifjúsága legjobbjainak színe elé. Mi azt tartjuk, hogy jövőnk formálását biztosan vezeti pártunk, az MSZMP. A dolgozó és tanuló ifjúság alapvető érdeke egybeesik a nép érdekeivel. Ezért szükségesnek tartjuk, mint a VIT-re való készülés fontos feltételét, hogy az üzemekben, gépállomásokon, állami gazdaságokban és a nagyobb tsz-ekben elsősorban, mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak, a pártszervezetek mellett megalakuljanak a KISZ szervezetei, hogy fiataljaink a KISZ vörös és nemzeti zászlaja alatt harcoljanak szocialista jövőnk megvalósítása érdekében. KISZ-szervezeteinkben legyenek beszélgetések, vitaestek a kommunista ifjúsági mozgalom történetéről. Szívesen látjuk ezeken az összejöveteleken a mozgalmi munkában megöregedett elvtársakat, hogy tanácsaikkal segítsék a fiatalokat, mondják el harcos életük történetét, mert mi ebből sokat tanulhatunk. Több helyen folyik tervezgetés, hogy a KISZ-szervezet telveszi a kommunista mozgalom valamely kimagasló hősének, mártírjának nevét, hogy ezzel is áldozzon az elesett elvtársak emlékének. Becsüljék meg szervezeteink azokat a zászlókat, amelyeket a párt nevében a közeljövőben átadnak a felnőtt elvtársak KlSZ-szervezeteinknek. Felvilágosító szavunkkal szeretnénk eljutni a középiskolás ifjúsághoz is, akik talán politikai tájékozatlanságuk folytán a leginkább támogatták az ellenforradalmat, megtévedtek az álhazafias, nacionalista jelszavaktól, amelyekkel az ellenforradalmi elemek oly szívesen dobálóztak. Az iskolákban megkezdődött a KISZ-szervezetek alakulása, egyre több fiatal jut el annak felismeréséhez, hogy jövője, tudásának továbbfejlesztése. elismerése csak a munkáshatalom körülményei között várható. Várjuk az öntudatos diákfiatalqktól, hogy javaslataikkal, ötleteikkel hozzásegítenek bennünket ahhoz, hogy az iskolai ifjúsági munkából is elűzzük a szürkeséget, unalmat, és támogatni fogják a KISZ iskolai munkáját. Nagyon fontos, hogy ifjúságunk értse a VIT nagy nemzetközi jelentőségét, világosan lássa azt a hatalmas erőt és határozottságot, amelyet a világ különböző nézeteket valló, különböző vallási meggyőződésű, különféle arcbőrű fiataljainak találkozója tükröz a béke és a népok közötti barátság fenntartása és elmélyítése érdekében. A VIT-re a világ csaknem minden országának ifjúsága elküldi képviselőit, hogy beszámoljon békeharcuk tapasztalatairól, bemutassa azokat az eredményeket, amelyeket a kultúra és sport fejlesztése terén elért. Javasoljuk, hívják meg ifjúsági összejövetelekre azokat a megyénkben élő fiatalokat, akik már jártak a korábbi VIT-eken, Berlinben, Bukarestben, Varsóban, vagy másutt hallgassák meg, hogyan vélekednek a VIT felejthetetlen élményeiről e fiatalok. Több ifjúsági szervezetünkben gondoltak arra. hogy részletesebben megismerik a vendéglátó szovjet fiatalok életét, Moszkva és a Szovjetunió népeinek életét, gondolatvilágát. Ezért hívta meg a Cukorgyár, a Textilművek ifjúsága a Kaposváron állomásozó komszomolista harcosok csoportját a KISZ alakuló gyűlésére. Terveznek hasonló találkozókat más szervezetek fiataljai, KISZ-szervezetei is. Helyes, ha ifjúsági szervezeteink felkérnek Szovjetunióban járt elvtársakat, tartsanak Szovjetunióban szerzett élményeikről rövid előadásokat. Úgy gondoljuk, megyénk ifjúsága akkor készül méltóképpen a moszkvai VIT-re, ha az ország nehéz, de egyre javuló gazdasági helyzetét figyelembe véve mindent elkövet az ipari és mezőgazdasági termelés növelése érdekében, latba veti fiatalos lendületét, megvalósítja ki-ki a maga munkaterületén azokat a kezdeményezéseket, amelyeket a DISZ idején siker koronázott. Nem lehet elcsépeltnek tekinteni azokat a mozgalmakat, melyeket üzemekben a hulladék, a selejt csökkentéséért, a minőség fokozásáért indítottak, azokat a nemes vetélkedéseket, amelyeket az ifjúsági brigádokban korábban tapasztaltunk. Talán ma nem fontos minden talpalatnyi terület megművelése, a gyors és időben történő növényápolás, hogy a fiatalok az aratás és a cséplés munkáját segítsék? Ezekre a kezdeményezésekre most is szükség Van, ezért elvárjuk a falun élő KISZ- és EPOSZ-tagoktól, munkájukkal segítsék a mezőgazdasági termelés színvonalának emelését, alakuljanak ifjúsági növényápoló-, arató- és cséplőcsapatok. A KISZ nemcsak politikai kérdések megmagyarázásával és termelési akciók szervezésével foglalkozik, hanem azt akarja, hogy ifjúságunk megtalálja a KT.SZ- ben kulturális és sportigényeinek kielégítését, hogy a KISZ élje az ifjúság egész életét. Ezért a VIT-re való készülés során széleskörű kulturális és sportprogram megvalósítására hívjuk fel ifjúságunk figyelmét. Követendő példának ajánljuk a kaposvári járás ifjúságának kezdeményezését. Körzeti ifjúsági találkozókat rendeznek, ahol a KISZ- és EPOSZ-szervezetek kultúrcsoportjai, sportcsapatai mutatják meg tudásukat. A nyár folyamán minden járási székhelyen rendezünk ifjúsági találkozókat, hogy legalább jelképesen emlékeztessünk a közelgő nagy moszkvai találkozóra és helyettesítsük a korábbi években megrendezett megyei ifjúsági találkozót is. A sportolni vágyó fiatalok is megtalálják számításukat a VIT sportprogramjának megvalósítása útján. Már megkezdték az edzéseket azok az ifjúmunkás labdarúgó-csapatok, melyek a VIT Kupára beküldték nevezésüket. E hónapban már ki kell állni a porondra, meg kell mutatni, melyik ifjúmunkás labdarúgócsapat bizonyul a legjobban felkészültnek. Rövidesen megkezdődnek az üzemi KISZ-szervezetekben a VIT asztalitenisz-verseny első fordulói, amelynek legjobb versenyzői járási és megyei versenyen mérik össze erejüket. Akik az atlétikát kedvelik, azokat várjuk a VIT sportjelvényszerző atlétikai versenyén. A korábbi VIT jelvényszerző versenyhez hasonlóan ez évben is megrendezésre kerülő versenyeken futás, magas-, vagy távolugrás, súlylökés, vagy gránátdobás között választhatnak az ifjú atléták. Vannak szép számban olyan fiatalok, akik a természet barátai, akik vasárnaponként szívesen vesznek részt kirándulásokon. Az ő igényüket elégíti ki a VIT turisztikai jelvényszerző túrák, amelyet gyalogos vagy kerékpáros kirándulások alkalmával lehet megszerezni. E versenyek jelentőségét emeli egyrészt az, hogy hazánk legjobb ifjúmunkás labdarúgócsapata, a 4—4 legjobb asztaliteniszező, a 2—2 legjobb ifjúsági atléta a KISZ költségén részt, vesz a moszkvai VIT-en, másrészt a helyi versenyek részvevői is értékes tiszteletdíjban részesülnek. A barkácsolást, fúrást, faragást kedvelő fiataloknak ajánljuk, hogy készítsenek néhány díszes kivitelű ajándékot, amelyet a magyar küldöttek útján juttatunk el a vendéglátó szovjet ifjúság és más országok ifjúságának. A Hányok népi hímzésű térítők, díszpárnák készítésével járulhatnak hozzá a VIT-ajándékok gazdagításához. Hazánk ifjúságát előreláthatólag 1000—1100 fiatal képviseli a moszkvai VIT-en. Az ifjúságig szervezetek felső vezetése elhagyja a korábbi években a VIT küldötteinek kiválogatását nehezítő bürokratikus kikötéseket, mód lesz arra, hogy a politikai munkában és a termelésben élenjáró fiatalok, a kultúra és a sportélet élenjáró fiataljai tényleges érdemeik alapján kerüljenek a VIT-küldöttek közé. Bíró Gynla. Tárgysors játék a Budapesti Ipari Vásáron A Budapesti Ipari Vásáron nagyszabású tárgysorsjátékot rendeznek. Több olvasónk érdeklődésére közöljük a sorsjáték nyereményeit. A 12 főnyeremény között szerepel mindenekelőtt első díjként egy Wartburg személyautó. A 2., 3., 4. és 5. díj nyertesei egy zenegép, rádió vevő, gramofon és magnetofon berendezést, egy Sirály motorcsónakot, egy K. 55 Moszkva 125 kcm-es motorkerékpárt, valamint egy televíziós készüléket nyerhetnek. A 6. és 12. díjak között egy Elektrovit hatvanliteres hűtőgép, egy Beethoven rádió, egy Sever 45 literes hűtőgép, egy Saíon-kabinet varrógép, egy Riga mosógép, egy Dongó-motor kerékpárral és egy Meningen rádió szerepel. Ezeken kívül közel tízezer további nyereményt sorsolnak ki egyenként 150-től 250 forint értékben. A húzás 1957. június 10-én délután 4 órakor lesz a vásár városligeti területén. A sorsjegy ára mindössze három forint. S a kisebb nyeremények később, készpénzvásárlási utalványra is átválthatok. Sorsjegyek az Állami Biztosítói az IBUSZ és az Országos Takarékpénztár fiókjainál, továbbá minden megyei és járási székhely postahivatalainál, valamint május 31-től kezdve a vásár területén is beszerezhetők. , i.l Valóban méh-szorgólommal dolgoznak Nemde, érdekes, hogy a méh szó hallatára manapság már két fogalom is eszébe ötlik az embernek. Az egyik régi ismerősünk. A szorgalom mintaképének tartjuk a móht, amint virágról virágra szállva gyűjtögeti a mézet. A másik MÉH csak anynyiban hasonlít a név eredeti gazdájához, hogy szinten gyűjt. No, nem a virágok nektárját kutatja fel nyersanyagért, hanem mindenütt munkaterületet talál a lakóházaknál, a háztartásokban épp úgy, mint az üzemeknél, vállalatoknál. A MÉH szorgos munkája nyomán nem az édes méz gyűlik a kaptárba. Ócskavas, papírhulladék, rongy, színesfém gyűjtés a MÉH munkaterülete. Ezekből bizony súlyos tonnák, vagonok gyűlnek össze egy esztendő alatt itt nálunk, Somogybán is. Kaposvárott székel a Somogy— Zala megyei MÉH. (Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat.) Itt van a vállalat egyik legnagyobb telepe is, ahol példás rendben sorakoznak a »heverő kincsek«. Valóiban kincsről van szó. Özd, Csepel, Dunapentele kohászai, martinászai ennek a legfőbb megmondhatói, akik évenként Somogyiból is több száz vagon ócskavasat várnak. S a somogyi méhesek nem is fukarkodnak e fontos nyersanyaggal. Az elmúlt évben például 265 vagon ócskavas hulladék jutott el a vállalattól a feldolgozó üzemekhez. Persze, nemcsak a nagykohók és martinkemencék látják hasznát a megyei MÉH vállalatok eredményes munkájának. A Kaposvári Vaskombiinát szinte nem is élhetne, ha a MÉH nem szállítaná számára a felkutatott és összegyűjtött vasöntvény töredéket. Még egy fontos feladatkört lát el a MÉH. A helyiipar anyagellátásánál játszik jelentős szerepet. Az ócskavas ugyanis a somogyi kovácsok és egyéb kisiparosok keze nyomán sokszor azon nyomban újjáéled. Ismét csak a múlt évi példát hozzuk fel, amikor 34 vagonnyi ilyen áru, az úgynevezett haszonvas került forgalomba a Somogy—Zala megyei MÉH útján. Bódi János igazgatóval és Visnyei Ferenc telepvezetővel együtt tesziünk látogatást a kaposvári MÉH-telepen. Kora reggel óta ezen a napon már a második vagon kerül megrakásra a rakodóvágányon. A telepnek egy másik részén papírt préselnek bálákba, amely pár nap múlva már a Fűzfői Papírgyárba kerül. Odébb gyógyszeres és egyéb üvegek vannak ugyancsak osztályozva, hogy ismét felhasználásra kerüljenek. A fémraktárak mélye még néhány napig jelentős mennyiségű színesfémet rejteget, hogy azután az is a feldolgozó üzemekhez kerüljön, hogy mind több faluban kigyulladjon a villaay. Méh-szorgalommal folyik itt a munka mindenütt. A díszes prémet viselő divathölgy talán nem is sejti, hogy az a nyest, amely a télen az 6 kabátját díszítette, egykoron Szupper Ferenc bőrraktárában volt megtalálható. A nyolc Somogy megyei telep, s a Somogy megyei vállalathoz tartozó Zala megyei telepek mind-mind hasonlóképp dolgoznak, mint a legjobbak között említett kaposvári MÉH-telep. Ez kitűnik azokból a számadatokból is, amelyek a MÉH vállalat jövedelmezőségéről tanúskodnak. A szorgoskodó MÉH-dolgozók között legutóbb is 12 000 forint jutalmat osztottak szét. De nemcsak ők dolgoznak szorgalmasan, hanem a MÉH aktívái is, a kis úttörő-pajtások, akik rendszerint iskolák közötti versenyt is rendeznek, hogy ki tud több nyersanyagot (mert nyersanyag a hulladék) gyűjteni. A legszorgalmasabbak rendszerint jutalmat is kaptak a múltban. Jelenleg Kaposvárott az általános iskolák versengenek egymással, hogy a tanulmányi kirándulásukhoz szükséges forintokat előkerítsék. A legjobb iskola ugyanis 500 forintot kap a MÉH-től a kirándulási »laphoz. De a második és harmadik helyezett is 300, illetve 200 forintot fog kapni. Mozdony sípol a MÉH-telep kaposvári rakodóvágányán. Két ócskavassal rakott vagon ezen a napon is elhagyta a kaposvári MÉH-telepet. Odébb viszont újabb autórakotnány vas érkezett az egyik vidéki gépállomásról. A munka tehát nem áll meg egy pillanatra sem. De érthető is, mert a feldolgozó üzemeknek sok nyersanyagra van szükségük. Ebből a teherből a ráeső részt becsülettel — tervelőirányzatának túlteljesítésével vállalta és váltotta is valóra a Somogy—Zala megyei MÉH vállalat. — Kaposújlaki megálló... Igyekezzünk a felszállással — harsogja a fiatal kalauznő. Csak egy rövid szusszántásra állt meg a vonat. Felszálló nem igen álcád. De kevés a leszálló is. Néhány berlinerkendőbe bugyolált parasataszszony kászálódik le a vonatról. Kezükben üres tejeskannákat lóbál va, elkanyarodnak a falu irányába. A vonat pedig már robog Kaposmérő felé. Az úttest sáros, bőséges eső locsolta meg hajnalban. A fák haragos zöld lombjáról hűvös szél rázza le az esőcseppeket. Nem méltó májuskor ez az időjárás. Emiatt szapulják a »természetfelelőst« a tejesnénik is, akiknek a nyomukba szegődtem. — Hát szemtelen ez az idő bosszankodik az egyik. — Csak fagy ne jöjjön, mert akkor a gyümölcstermés oda lesz — mondja a másik. — Haj, de nemcsak a gyümölcs — kontráz rá a harmadik —, hanem egyéb termés is veszélyben van. Úgy iparkodtunk minden tavaszi vetéssel és olyan szép már a krumplink, babunk meg a kukoricánk is kel már, hát jól nézünk ki, ha most meg elfagy... Részvéttel hallgattam ezeket az aggódó parasztasszonydkat. Mert bizony a parasztom bér munkáiénak eredménye igen ki van téve az időjárás viszontagságainak. Pedig még igen nehéz, fáradságos a földművelő munka... Ne, de bízzunk azért a májusban. KAPOSÚJLAK HÉTFŐN REGGEL Korai az idő... Ráérően ballagok a tanácsháza felé, gondolva, hogy még úgy sincs ott senki,.. De amint bizonytalanul benyitottam a tanácsházára, kellemesen csalódtam. Szabó József elvtárs, tanácselnök már bent dolgozik. Sőt — amint mondja — már hét óra előtt bejött... Megszokta bat év óta ezt a munkarendet... Kora tavasztól késő őszig hiába várja napközben a parasztembereket az irodában... A mezőn szorgoskodnak. .. Hogy mivel foglalatoskodom ilyen korán? — ismétli meg a kérdést Szabó elvtárs, s mindjárt válaszol is. — Gondoltam, hogy ma, mivel úgy sem tudnak a gazdák a mezőn dolgozni a sár miatt, hát elosztjuk nekik a rézgálieot. Én csak papíron osztom el közöttük a szőlőterületük arányában, s majd aszerint kapják meg a földmfivesszövetkezeti boltban. — Kaptak elegendő rézgálicot? — Most kaptunk. Sajnos az elmúlt években igen hiányos volt a rézgáüc ellátás, s bizony sokat ostoroztak bennünket emiatt a gazdák. De most már nincs hiány. — No és a tavaszi munkákkal hogyan haladnak? — Öh na—' itt a szorgalom. Már csak egv-két hold kukorica vetet- Ien, ami leginkább maid a bíbor titán kerül a földbe. E»véb vetés nincs bátra tavaszra. Sőt a burgonyát és a répát már saraboliák a gazdák. Éppen a minap láttam, Tóth Pál burgonyát kapáit, Kovács F. János meg répát saraboit. Ha jó idő van, megy itt a munka, mint a karikacsapás. Vannak olyan emberek, akik vasárnap jönnek adót fizetni, mert hétköznap arra sem szakítanak időt. És azért nem hanyagolják el nagyon az adófizetést? — Nem, ezt nem mondhatom. Az első negyedévi adóbevételi tervet is időben teljesítette a község és a második negyedévinek is az ötven százalékát befizették a gazdák. Vasárnap is ment az adófizetés. Berkes Géza és Maries Imre a lakásomra hozta a pénzt, hogy lerőiják esedékes adótartozásukat. Szökendi János, Kovács Ferenc. Papn Sándorné. azután Nagw Gyula és még számos olyan példamutató gazdánk van. akik már évek óta biztatás nélkül fizetik az adójukat. Becsületükre válik a kaposújlakiaknak, hogy szorgalmuk mellett az állam iránti kötelezettségükről sem feledkeznek meg. Ellátogattam a földművesszövetkezeti boltba is, hogy a község áruellátásáról is tájékozódjam. A bolt tiszta és csinos, s a boltvezető, Ambrus Ferenc, igen udvarias. És ami még ezekhez a legszükséges°bb, hogy szinte minden megtalálható ebben a boltban, amire a falunak szüksége van. Van itt a miskapipától a piperecikkeken — a ruha- és lábbeli féléken át az ekéig és lókapáig minden. Nincs hiány mosószerből és kerékpárgumiból sem. S lám »Kossuth« is kapható most már állandóan. De adott el már vetőgépet is az idén a boltvezető. Áprilisban 44 300 forint forgalma volt ennek a kis boltnak. — Mégis mire volna még szükk? sé ;üi — Hát amire a legsürgősebben szükségünk lenne —, mondja a boltvezető — az talán az ekekapa. És még azt szeretnénk, hogy mire a szőiőketözés ideje elérkezik, addigra kapnánk raífiát. Ezt várják a gazdáit. — Reméljük, ebben is segítenek az illetékesek. Amint beszélgetünk, egy személygépkocsi állít oda a bolt elé. A MESZÖV-től jött két ember a bolt és a kocsma épületét szemrevételezni. Mert hogy át akarják építeni korszerűbbre ezt az egész épületet. Sőt — amint kiderült —■ ehhez az épülethez ragasztanak egy új helyiséget, amely a falu kultúrháza lesz. Már az építőanyag nagy része itt van a helyszínen, s rövid időn belül megkezdik az építkezést. Közös erővel épít a község... Az EPOSZ- fiatalok felajánlották, hogy társadalmi munkával is segítenek. Hát ez szép, igazán szép, hogy így összefogva szépítik falujukat a kaposújlákiak. * * * Jóleső érzéssel indultam vissza a vasúti megállóhoz. Örömmel újságoltam egy ismeretlen űtitársamnak, hogy milyen szép és rendes falu ez a Kaposújlak, s milyen szorgalmas, összetartó, becsületes emberek lakják. — Igen — válaszolja elgondolkozva útitársam —, de akadt azért itt is az ősszel olyan szép »madár«, aki fel akarta dűlni a falu békességét, s vissza akarta taszítani a régibe a községet és az embereket. Sokan sírnának, szenvednének itt már, ha az olyan egyéneknek sillerül a tervük, mint például Fehér Imre úr... — Ki az a Fehér Imre és mit csinált? — Ez kérem a reakciós világban számvevőségi tanácsos volt a megyénél. Aztán meg a Harthykaáseregben volt tiszt a háború alatt. Kint járt a Donnái... meg is rokkant. A fasiszták, az urak érdekéért harcolt, de azért a népi demokrácia megadja neki a rokkantsági nyugdíjat. S mégis az' ellenforradalom alatt ő akart úr lenni a községben. Ö volt a nemzeti bizottság titkára. Megérdemelné, hogy kiközösítsék a faluból. .. És még? —1 É3 aztán szerencse, hogy bejöttek a 'szovjetek és most már szépen mehet az élet tovább ... Csak ezután jobban kell viryáznnnk, hogy az ilyen Fehér úr-fé•lék még egyszer lábra ne kaphassanak. SZŰCS FERENC
