Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
Péntek, 1957. Május 10. SOMOGYORSZÄG __________________________ _______ (Folytatás az előző oldalról.) egy évre számítva hozzávetőlegesen 4300 millió forinttal növelték a bérből és keresetből élő dolgozók jövedelmét. A mezőgazdasági lakosság érdekében is számos intézkedés történt. Az Elnöki Tanács törvényere.iű rendeleté megszüntette a mezőgazdasági terményele és termékek kötelező beadását. Egy másik törvényerejű rendelet az előző évivel azonos szinten hagyta meg a mezőgazdasági lakosság általaios jövedelemadóját. A parasztság jövedelme a beadás megszüntetésével több milliárd forinttal emelkedett, illetve emelkedik. A múlt év decemberében hozott egyik kormányhatározat lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezetek esedékes kötelezettségeik teljesítését egy évre felfüggesszék. Törvényere.iű rendelet intézkedett arról, hogy mekkora mező- és erdőgazdasági földterületeket vásárolhatnak magé nszemélyek. Törvényerejű rendelet megszüntette a kötelező tűz- és jégbiztosítást is. Kormányhatározat intézkedett a mezőgazdaságfejlesztési járulék megszüntetéséről. Széles rétegeket kedvezően érintő Intézkedéseink: megszüntettük a gyermektelenségi adót, visszakapták a félárú utazási kedvezményt mind-* azok, akik munkakörüknél fogva a korábbi években rendelkeztek ezzel. Kádár János elvtárs beszéde Intézkedett a kormány a töménytelenül megvont nyugdíjak rendezéséről stb. A kormány rendezte a kisiparosok, kiskereskedők több jogos és rendezést kívánó kérdését is. Az intézkedések biztosítani kívánják, hogy a magánkisiparosok és kiskereskedők biztonságosan és nyugodtan végezhessék munkájukat. A kormány több rendelkezéssel igyekezett egyszerűsíteni és ésszerűsíteni a felduzzadt, rendkívül sokba kerülő adminisztrációt az államigazgatásban és a gazdaságvezetésben. 22 000 fővel csökkentettük ,az államapparátus dolgozóinak létszámát. összefoglalva a beszámoló e részét, úgy gondolom, megállapíthatja a tisztelt országgyűlés, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eredményesen harcolt a néphatalom megvédéséért, a pusztulás szakadékénak szélére sodort országban a normális munka és élet helyreállításáért, az előző esztendőkben történt hibák kijavításáért. Távol áll a kormánytól, hogy a végzett munkát hibáktól, vagy hiányosságoktól mentesnek tekintse. De azt gondoljuk, hogy politikai és gazdasági munkánk főiránya feltétlenül helyes volt. Amennyiben az országgyűlés ezzel egyetért, legyen segítségünkre az előttünk álló sokrétű és nem könnyű, politikai és gazdasági feladatok végrehajtásában. Állandóan erősítsük a proletárdiktatúrát! Kádár elvtárs ezután rátért azokra a legfontosabb feladatokra, amelyek a különböző területeken megoldásra várnak. Az ellenforradalom súlyos tapasztalatai arra tanítanak bennünket — folytatta —, hogy a népi hatalom ellenségei még nem nyugodtak bele vereségükbe és jelentékeny erőt képviselnek. Következtetésképpen szükséges, hogy a párt és az ország vezetői, de legalább ugyanolyan mértékben maguk a dolgozó tömegek, mindenekelőtt a munkásosztály öntudatos tömegei állandó figyelmet fordítsanak a munkás-paraszt állam erejének, a proletárdiktatúra erejének növelésére. Ezt a proletárdiktatúrát, a munkások és parasztok hatalmát a lenini tanításoknak megfelelően kel! erősítenünk és gyakorolnunk. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg kell fejlesztenünk államhatalmunk diktatórikus és demokratikus oldalát. Mi tehát egyrészt azon voltunk és továbbra is azon leszünk, hogy minden erőnkkel védelmezzük és erősítsük népi demokratikus államunk intézményeit és szerveit, másrészt államunk minden erejével és a dolgozó tömegek támogatásával fejleszszük közéletünk demokratizmusát. Október egyik legfontosabb tanulsága számunkra, hogy a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép a szocializmus építése során jelentkező valamennyi feladatot megoldhatja mindaddig, ameddig megőrzi a marxizmus—Iminizmus tisztaságát minden torzulással és torzítással szemben és a parasztsággal szövetséges munkásosztály a hatalmat szilárdan kezében tartja. A népi demokratikus állam erejének, a munkásosztály szilárd hatalmának első és nélkülözhetetlen feltétele egy olyan forradalmi munkáspárt léte és vezetése, amely képes helyesen kidolgozni, a marxizmus—leninizmus tanításait vezérfonalként alkalmazva, a munkásosztály politikáját a mindenkori adott helyzetre, továbbá bírja a munkásosztály tömegeinek, a dolgozó nép széles körének bizalmát, a tömegekre támaszkodik, azok aktív támogatását igényli és ki is tudja fejleszteni. Véleményem szerint pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt fejlődésének iránya egészséges és máris betöiti ezt a szerepet. Népköztársaságunk egészséges fejlődésének feltePele, hogy a munkásosztály politikai egysége és vezető szerepe társadalmi életünkben biztosítva legyen. Azoknak a jóhiszeműefcnek vesztét, akik az októberi események előtt, vagy alatt politikailag utat tévesztettek, nem kis részben a revizionistáknak az a hazug és a marxizmus—leninizmus tanításaival homlokegyenest ellenkező ferdítései okozták, amelyek szerint a párt és a munkásosztály vezető szerepéről szóló tanítások elavultak volna. Vannak oivan burzsoá nézetek, amelyek szerint ma — ahogy ők nevezik, az atomkorszakban — a társadalom vezető osztálya az értelmiség, vagy mint mások nálunk hirdették, az ifjúság volna. A marxizmus—leninizmus világos tanításai szerint viszont az értelmiség igen fontos rétege a társadalomnak, de nem osztálya, s így nem is lehet vezető osztály. Még kevésbé osztály az ifjúság. Ezeknek a hamis nézeteknek leleplezésével a kellő helyen és alkalommal és a szükséges gonddal még foglalkozni kell. A munkás-paraszt szövetség a nemzeti összefogás politikai alapja A -'--oletárdiktatűra megerősítése ma azt a feladatot állítja a párt és az egész munkásosztály elé, hogy saját egységét őrizve és erősítve, mélyítse el, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget, államunk legfontosabb politikai alapját a munkásosztály vezetése alatt. A munkás-paraszt szövetség elmélyítésének és megszilárdításának ma különösen kedvezőek a feltételei. A munkás-paraszt szövetség hazánkban a második világháború idején kezdett komoly erőként jelentkezni és nagyon megerősödött a felszabadulást követő években. Ennek a szövetségnek akkor legfontosabb tartalmi része, alapia a demokratikus vívmány okért, a feudális maradványok megszüntetéséért, a föld felosztásáért a munkásosztály vezetése alatt vívott harc volt. A kitűzött cél elérése, majd a kiosztott föld megvédése megerősítette a paraszti tömegekben a munkásosztály vezető tekintélyét. így ez a szövetség a szocialista társadalom felépítésének valóra vájj fásáért vívott harc szakaszában tovább fejlődött. A harc során azonban a munkás-paraszt szövetségben lazulás következett be a szövetkezeti mozgalom fejlesztése terén és a begyűitési rendszer megvalósítása során előfordult hib-sv következtében. Október után új, kedvező feltételek vannak a munkás-paraszt sző-1 vétség további szilárdítására. Parasztságunk tudja, hogy az ellenforradalom leverésével a párt és a munkásosztály ismét segített megvédeni a földet. A szocialista társadalom felépítése azonban ezen túlmenő közös cél. Parasztságunk tudja, hogy a falu szocialista átalakításában most gyakorlattá vált a meggyőzés1 és meggyőződés elve és megszűnt minden adminisztratív eszköz alkalmazása. Meggyőződésünk, hogy ez a mód nem hátráltatni fogja, hanem előmozdítja a magyar falu szocialista fejlődését. Ez a cél megkívánja a kormányzat részéről a falu meglévő szocialista egységeinek, az állami gazdaságok, gépállomások és termelőszövetkezetek, továbbá a mostanában örvende°spn szaporodó különböző egyszerűbb termelési társulások támogatását. Efvénile« gazdálkodó parasztságunk számos fontos intézkedés nyomán tapasztalja, ho»v a forradalmi munkás-paraszt kormány elő kívánja mozdítani az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének fejlesztését. Az erős munkás-paraszt szövetség a mi államunkban az a politikai alap, amelyen létrejöhet a szocializmus felépítésének célkitűzéseivel egyetértő összes rétegek nemzeti összefogása. Küzdünk azért, hogy a munkások és parasztok alapvető tömegei mellett tömörítsük az értelmiségi dolgozókat, sőt ezen túlmenően a városi kispolgárság összes haladó elemeit is. Ennek szellemében akarjuk feléleszteni, politikai életünk tényleges, aktív tényezőjévé emelni a hazafias népfrontmozgalmat. Tömörítse a hazafias népfront-mozgalom a párt vezetése alatt az összes haladó erőket: mindazokat, akik tevékenyen szolgálni kívánják népünk felemelkedését, védelmezni és erősíteni akarják hazánk függetlenségét és békéjét. Ma nem időszerű nálunk a többpárt-rendszer megvalósítása Nyíltan kell beszélnem a többpárti kormányzás kérdéséről is. A szocializmus építésének, a proletáriátus diktatúrájának nem szükségszerű velejárója, nem feltétele, hogy több politikai párt működjék. Egy sor olyan, szocializmust építő országot ismerünjí, amelyben nincs több párt. Viszont vannak olyan, szocializmust építő országok is — többek között Kína, Lengyelország —, ahol a kommunista pártok mellett más pártok is részt vesznek a kormányzásban és segítenek a szocializmus építésében. Nálunk, Magyarországon a különböző szövetséges pártok még 1Э48 után is bizonyára sok hasznos segítséget nyújthattak volna építő munkánkhoz. Úgy gondoljuk, hogy ezeket a lehetőségeket nerd használtuk ki kellően. Db most, majdnem tíz évvel később, a történelmet nem lehet visszaforgatni. A koalíciós pártok kérdésének vizsgálatánál ezenkívül semmiképpen nem mellőzhetjük az októberi negatív tapasztalatokat, az okíóbe,ri napokban újjáalakult pártok nem a szocializmus alapján, hanem bevallottan és kifejezetten a polgári restauráció alapján álltak. Ilyen körülmények között, a mi mai politikai viszonyainkban a többpártrendszer, mint kormányzati rendszer megvalósítása nem időszerű. Mint minden más kérdés, ez a kérdés is alá van rendelve a magyar nép alapvető érdekeinek és ezek az érdekek most semmiesetre sem kívánják a pártharcokat, pártviszályokat, az.eszmei zűrzavart, s minden becsületes ember által hőn óhajtott nemzeti egység szétszaggatását, magától értetődően ez az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezően, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek intézésében ne csak kommunisták vegyenek részt. Szólni kívánok az egyház és az állam viszonyáról is — folytatta Kádár elvtárs. A kormány tiszteletben tartja minden állampolgár vallásos, vagy nem vallásos meggyőződését, a lelkiismereti szabadság jegyében biztosítja mindenki számára vallása szabad gyakorlását. Érthetően ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rendszer, a néphatalom, a szocialista fejlődés ellen irányuló eszmék, vagy ilyen irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egyházakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltérései. Akadt azonban egyház, amellyel politikai nézeteltéréseink voltak, mert a római katolikus egyház, amelyre régi és új tehertételként nehezedik Mindszenty középkori, feudális politikája és személye — sajnálatos módon — politikai harcot kezdett a népi demokratikus rendszer ellen. A kormány illetékes szervei és a Magyarországon működő összes egyház — közöttük a római katolikus egyház — képviselői között lefolyt tárgyalások a kormány novemberi nyilatkozatának megfelelő eredményre vezettek. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak ! Ebben az évben lejár az országgyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között esedékes lett volna az országgyűlés feloszlatása és új választások kiírása. Az októberi ejllenforradalmi támadás azonban megzavarta országunk rendjét, súlyos sebeket ejtett azon és nagy károkat okozott népgazdaságunknál’. Ma az ország dolgozó népe a sebek orvoslásán, begyógyításán fáradozik. Ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy „i a jelenlegi helyzetben nem volna helyes, haj erőnket és időnket parlamenti választásokra fordítanánk. Javasoljuk, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel élve, az országgyűlés mandátumát hosszabbí1- suk meg. Halasszuk el a választások kiírását. Nem kétséges, ha a párt, a kormány és a hazafias népfront most a legfontosabb más természetű feladatokat félretéve választási munkálatokba fogna, a munka eredményeképpen a választók túlnyomó többsége megválasztaná a. hazafias népfront jelöltjeit. Meggyőződésünk, hogy népünk helyeselni fogja, ha erőnket most más, sürgősebb feladatokra, nem utolsó sorban a gazdasági feladatokra összpontosítjuk. Címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét Közéletünket az elmúlt hónapokban és hetekben foglalkoztatta a címer-kérdés. Az ellenforradalomnak a régi címerrel az volt a baja, hogy az a Magyar Népköztársaság címere volt. Elhangzottak olyan jó* hiszemű észrevételek is, hogy a címer nem fejezi ki magyar nemzeti sajátosságainkat és nem követi hagyományainkat. Ez utóbbi észrevételekben van is némi igazság. Ebben a kérdésben a kormány nézete szerint a döntés az országgyűlést illeti. Ami az úgynevezett Kossuth-ci-Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Áttérek az előttünk álló gazdasági feladatok néhány kérdésének megtárgyalására. Népgazdaságunkat a termelés viszonylagos gyors beindítása és fejlődő irányzata, a testvéri országok igen jelentős, önzetlen és nagyarányú segítése ellenére bizonyos feszültségek és ellentmondások terhelik. Ezekről nyíltan és őszintén kell beszélnünk. Honnan erednek ezek a feszültségek és ellentmondások? mert illeti, a történelmi hűség kedvéért meg kell mondanunk, hogy ez az Osztrák—Magyar Monarchia idején a királyi koronával a Habsburgmonarchia egyik jelvénye volt. Ebből a jobbágyságot jelképező kettőskereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármashalom és négy folyó nem a mi új, történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk politikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínű pajzs kifejezi a dolgozó magyar népnek a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmonikus egységben vannak a nemzetközi proletárszolidaritás eszméi vei és ezt kifejezi a pajzs felett elhelyezett ötágú vörös csillag. A nemzetiszínű és vörös szalagokkal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja címerünk népi jellegét. Gazdasági nehézségeinkről Népgazdaságunk nehézségeinek egyik oka, hogy természeti adottságaink miatt nyersanyagban és energiában jelentékeny mértékben behozatalra szoruló ország vagyunk. Adottságainkból származó ilyen természetű nehézségeinket bizonyos mértékben még növelték a korábbi évek iparfejlesztési terveinek bizonyos hibái is, amelyek következtében növekedett az ország behozatalt igénylő nyersanyag-szükséglete. Jelenlegi nehézségeink másik s pillanatnyilag legsúlyosabb oka a múlt évi ellenforradalmi támadás által okozott igen jelentős anyagi kár. Ez egyrészt a rombolásokból és a készletek megsemmisüléséből — mintegy hárommilliárd forint — másrészt a termelés megbénulása és a sztrájk által okozott termelési kiesésből — mintegy kilencmilliárd forint tevődik össze. Ehhez járul még — mint az ellenforradalom által okozott közvetett kár — a termelés és a termelékenység visszaesése következtében előállott nemzeti jövedelem kiesés — mintegy hat—nyolcmiUiárd forint. Ez együttesen két év összes munkabéralapjának megfelelő összeg. A gazdasági helyzetben fennálló harmadik ellentmondás és nehézség jelenleg abból adódik, hogy a munkabérek emelkedése oly mértékű volt, hogy az ipari munkások átlagkeresete ma 23 százalékkal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában volt, s emögött nincs azonos termelési érték. Az, hogy ilyen körülmények között a pénz értékét meg lehetett őrizni, a termelést normális mederbe lehetett vezetni, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy hazai erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok, főképpen a Szovjetunió gazdasági vonalon is nagyarányú segélyt és segítséget adtak. De az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk erős és egészséges csak akkor lesz, ha saját munkánkkal egészséges arányt teremtünk a beruházás és a fogyasztás, a termelés és a bér, a vásárlóerő, és az árufedezet között. A kormány úgy látja, hogy gazdasági téren most az a feladat: a pénz értékállandóságát mindenkor őrizve tegyük meg az összes szükséges intézkedéseket a már elért életszínvonal általános szintjének megtartásáért, és megszilárdításáért és ennek érdekében mielőbb szüntessük meg a népgazdaságban még fennálló ellentmondásokat. Ehhez szükség van a termelés mennyiségi színvonalának emelésére mindenütt, megtakarított nyersanyagból. Ott, ahol a nyersanyagot külföldről hozzuk az országba, a termelés mennyiségi túlteljesítésére nincs szükség. Ott, ahol hazai nyersanyaggal dolgozunk, a termelés általános menynyiségi túlteljesítése is erősíti riépgazdaságunkat. Szükség van a gazdaságosság megteremtésére az egész népgazdaságban. Mindenütt csökkentenünk kell az önköltséget és növelnünk kell a termelékenységet. Érvényesítenünk kell a szocialista bérezést. Ennek érdekében a korábbi hibák gondos elkerülésével be kell vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges a munka, a dolgozók és a népgazdaság érdekeinek figyelembe vételével. A gazdasági feladatok megoldása a politikai hatalom megerősítésének kérdése Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskodnunk kell különösen anyaggal és energiával. De minden más egyébbel is, ami értéket jelent a népgazdaság számára. Gazdasági feladatainkat, az elmondott kérdések megoldását minden becsületes dolgozónak magának is kézbe kell vennie. Igen komolyan kell foglalkozniok a termelés, a gazdaságosság, a takarékosság, az önköltség, a termelékenység kérdéseivel a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, a munkástanácsoknak és természetesen a gazdasági funkcionáriusoknak. Az összes gazdasági feladatokat most úgy kell felfognunk, mint a politikai hatalom megerősítésének fontos kérdéseit és úgy kell kezelnünk, mint az elért gazdasági eredmények megvédésének, a dolgozók általános életszínvonala megvédésének feladatát. Szükséges, hogy még ebben az évben növeljük a keresetét azoknak a dolgozó kategóriáknak, amelyek kimaradtak az eddigi bérrendezésekből. Ezekre vonatkozóan megvan már az elvi döntés. De helyre kell állítanunk a gazdasági életben is a rendet és meg kell szüntetnünk az ossz dolgozók érdekeit károsító lazaságokat is. Bizakodva lehet e feladatok megoldásához is hozzálátnunk. Egészséges irányzatok jelentkeznek gazdasági életünkben, a termelés emelkedőben van, a termelékenység, ha lassan is, de növekszik, az önköltség ugyancsak lassan, de csökkenőben van. A forgalomban lévő pénzmenynyiség január óta nem emelkedett, ellenkezőleg, csökkent. Az árualap ugyanezen időszakban mintegy egymilliárd forint értékkel növekedett. Ha pártunk és népünk teljes erővel támogatja az állami és gazdasági szerveket a néha szigorú, de elkerülhetetlenül szükséges gazdasági intézkedések végrehajtásában is, úgy, mint ezt tették a politikai kérdések megoldásánál, akkor gazdasági téren is megérlelődnek a dolgozó nép érdekeit biztosító eredmények. Gazdasági életünkben is rendbe fogjuk hozni az ellenforradalom által okozott rombolásokat, pótoljuk a károkat és a zökkenők leküzdése után előre megyünk a szocialista építés útján. (Kádár elvtárs beszámolójának további részét lapunk holnapi- számában közöljük.)
