Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-08 / 105. szám

2 SOMOGY ORSZÁG Szerda, 1957. május 8. A jordániai helyzetről Beirat (TASZSZ). Az A1 Ahbar cí­mű lap a Jordániái helyzettel össze­függésben azt írja, hogy a jordániai imperialistabarát elemek további in­tézkedéseket tesznek a nemzeti moz­galom elfojtására. A lap leleplezi a reakciós sajtónak azt a hazug állí­tását, hogy »összeesküvés« készült Husszein jordániai király ellen. Va­lóban szőttek összeesküvést — írja a lap —, de a jordániai nép ellen. Ez vezetett Nabulszi kormányának le­váltásához, az amerikai »segély« el­fogadásához, több száz tiszt és más hasonló személy letartóztatásához, a rendkívüli állapot és a kijárási tila­lom bevezetéséhez, az iskolák bezá­rásához, a pártok és a szakszerveze­tek feloszlatásához. A jordániai események — hangsú­lyozza az A1 Ahbar — idegen be­avatkozás következményei. Ha nem így volna, mivel lehetne megmagya­rázni a 6. amerikai flotta mozdula­tait a Földközi-tengeren és a beiruti kikötő előterében, valamint amerikai felelős személyek fenyegetőzéseit? Mivel lehet megmagyarázni a szíriai határon észlelhető izraeli és török csapatösszevonásokat? Mindez be­avatkozás Jordánia belügyeibe. Az As Sark című lap megállapít­ja, hogy a jordániai események »az inkvizíció korára emlékeztetnek«. Egyiptomi lapjelentések szerint Jordániában sok állami tisztviselő nem jelent meg munkahelyén, tilta­kozásul a jelenlegi kormány reakciós intézkedései ellen. Ez gyakorlatilag megbénította a kormánygépezet munkáját. A lapok beszámolnak arról, hogy folytatódnak a letartóztatások. A kormány bejelentette »az állam­­apparátus megtisztítását«. Elbocsátás fenyeget minden olyan tisztviselőt, aki politikai tevékenységet fejtett ki. A kairói lapok írják, hogy a jor­dániai hatóságok kitoloncolták az or­szágból az egyiptomi újságírókat és bezárták a MEN hírügynökség ammani szerkesztőségét. A Róza El Juszef című hetilap tudósítója a lap hétfői számában az amerikai laptu­dósítók jordániai beözönléséről sz_á­­mol be. Az amerikai tudósítók kü­lönleges helyzetet élveznek, szabad mozgásra jogosító igazolványokat kaptak a kijárási tilalom idejére is Macmillan rá akarja bírni Adenauert, módosítsa a „Kis Európára" vonatkozó politikáját London (MTI). Macmillan minisz­terelnök bonni látogatásának fő cél­ja, beavatott sajtókörök értesülése szerint az, hogy közeledést keressen a bonni kormányhoz, mert véget akar vetni kettőjük közötti versen­gésnek »Europa« vezetőszerepéérit, ami »meghódítja Európa gazdasági és politikai megszervezését«. Ez a gyakorlatban voltaképpen' azt jelen­ti, Macmillan igyekezni fog Aden­auert rábírni, hogy módosítsa az úgynevezett »Kis Európára« vonat­kozó politikáját úgy, hogy az ne le­gyen Anglia elszigetelését célzó kí­sérlet. Nem világos, hogy ennek el­lenében mit lenne hajlandó ajánlani. Egyesek úgy vélik, támogatná Aden­auert olyan kérdésekben, mint a nyugatnémet haderő atomfegyverek­kel való ellátása, vagy a bonni köz­társaság helyzete a NATO-ban és általában az egyesítés ügyében. Más­részt azt hiszik, London nem hagyná kezeit túl szorosan megkötni. Azok­ban a sajtócélzásokban, hogy Mac­millan valószínűleg el fogja halasz­tani moszkvai látogatását, egyes megfigyelők azt az Adenauerhez in­tézett burkolt fenyegetést gyanítják: ha nem egyezik meg Angliával Nyu­­gat-Európát illetően, London nem érzi kötelességének támogatni Bonn álláspontját a Szovjetunióval Euró­pa egészéről folytatandó megbeszélé­seken. Heves vita as angol alsóhásban a é. amerikai hajóhad mozdulatairól London (MTI) Az angol alsóház­ban Joseph Grimond, a liberálisok vezére megkérdezte: milyen tanács­kozás folyt Anglia és az Egyes'ült Államok kormánya között az Egye­sült Államok földközi-tengeri hajó­hadának Beirutba küldése előtt, te­kintettel arra, hogy ez a hajóhad az Atlanti szervezet haderejének ré­sze? I. D. Harvey külügyi államtitkár így válaszolt: Az Egyesült Államok 6. hajóhada békeidőben kizárólag nemzeti parancsnokság alatt áll és nem szorul a NATO jóváhagyására valamely mozdulathoz. (Felkiáltások baloldalon: milyen érdekes!) Szoros érintkezésben álltunk az Egyesült Államok kormányával a legutóbbi közép-keleti fejlemények ügyében és előre tájékoztattak bennünket a ha­jóhad mozdulatairól. Emrys Hughes munkáspárti képvi­selő: Figyelmeztette-e kormányunk az amerikai kormányt: ha szükség­telenül fitogtatják fegyveres erőjü­ket ezen a területen, ismét el fogják vágni az olajcső-vezetékeket? Harvey: Azt hiszem, nem volt szükség arra, hogy a kormány ilyen magától értetődő tájékoztatást kö­zöljön bárkivel. (Viharos ellenvéle­mények a baloldalon.) Grimond: Tekintettel Jordániához fűződő viszonyunkra és csapataink jelenlétére Jordánia területén, nyi­­latkozhat-e a külügyminiszter az an­gol kormány álláspontjáról a jordá­niai fejlemény dolgában? Milyen tanácskozások folytak az Egyesült Államok és a nemzetközösség, vala­mint a szövetségi kormány között arról, hogy összehangolják politiká­jukat Jordániában és általában a Közép-Keleten? Harvey: Jó szerencsét 'kívántunk Husszeinnak és országának; remél­jük, hogy baráti kapcsolataink to­vább fognak tartani. Jordánia állan­dó függetlenségét és épségét a közép­keleti béke és szilárdság fenntartása szükséges elemeinek tartjuk. Grimond: Nagyon súlyos aggodal­mat okoz, hogy ezen a területen az amerikaiak a minden lében kanál szerepét játsszák. Ha nem lenne két súlyos probléma — a menekültek és a fegyverszállítás a Közép-Keletre —, nem lehetne-e bizonyos leszere­lésben megegyezni a Közép-Keleten a feszültség enyhítésére? Harvey: Ezt vitatta meg a NATO- tanács. Bevan: Vajon kívánatos-e, hogy jó szerencsét kívánjunk olyan kor­mánynak, amely lábbal tiporta azo­kat az elveket, amelyekben hiszünk és olyan királynak, aki csak nemrég jelentette ki rádióban, hogy országa reméli, rövidesen alkalom nyílik majd háború indításához Izrael el­len? Harvey: Husszeinnak súlyos ne­hézségekkel kell küzdenie. Úgy vél­jük, ezt dicséretes bátorsággal teszi. Анхапита nyilatkozata kínai útjáról Peking (MTI). Az Uj-Kína jelenti: »A japán népnek el kellene tanulnia a kínai néptől azt a nagy lendületet, amelyet a nemzeti öntudattól áthat­va a gazdasági építésben mutat« — jelentette ki hétfőn Tokióban a Ja­pán Szocialista Párt főtitkára, Ine­­zsiro Aszanuma, aki a nemrég Kíná­ban járt japán szocialista baráti kül­döttséget vezette. Aszanuma elmon­dotta, hogy érdemes volna tanulmá­nyozni a kínai népnek a kölcsönös bírálaton alapuló demokratikus mun­kastílusát is. Szeijeb.i Kacumata, a küldöttség egyik tagja kijelentette, arra kell tö­rekedni, hogy a japán nép maradék­talanul végrehajtsa a szocialista küldöttség és a kínai népi külügyi intézet Pekingben aláírt közös nyi­latkozatát, amely a két ország normá­lis kapcsolatának teljes helyreállítá­sát hirdeti. Divatosak-e a moszkvai nők? n. Más a helyzet a cipőknél. Bár itt is a közelmúltban komoly változás történt, mégis az még messze elma­rad a modern női divattól. Igen sok szép, ízléses, módéin női cipőt hoz­nak be importként, különösen Cseh­szlovákiából és a Német Demokra­tikus köztársaságból. Ezeknek egyi­­■ke-másika valódi »cipőköltemény«, de. az ára igen magas. Az import­­ejpők zömének az ána 350—600 rubel -között van, ami igen magas és drá­ga, bármilyen más áruhoz viszonyít­va. Igaz, van s-dk és olcsó, saját gyártmányú női cipő is. A fogyasz­tást zömmel ez látja el. De ezeknek •и cipőknek a többsége a jó anyag, jómmőségű bőr ellenére nem ízléses és finom kidolgozású, sőt néha ki­mondottan durva fércmunka. Ez te­hát az egyik gyenge pontja a női di­vatnak. Ä másik gyenge pont a kü­lönböző kötött női holmi. Itt némi javulás tapasztalható a minőség szempontjából, most már kezdenek -elfogadható női pulóvereket, kardi­gánokat készíteni, de a minőségi ja­vulás igen lassú. Itt hasonló a hely­zet, mint a cipőknél. Az import elég drága, a saját, gyártmány, jó anyag­ból kevésbé tetszetős, nem elég mu­tatós. Úgy tudom, éppen ezért, hogy ezeket a hibáikat kijavítsák, most ta­nulmányozzák szakemberek ezeknek gyártását a népi demokratikus or­szágokban. Kétségtelen, ha ez így van, akkor a közeljövőben ennek ki­hatása érezhetővé is válik majd. Még ami igen szorosan összefügg a női divattal, a szépítő és illatosító szerek. Közismert nálunk, hogv a szovjet nők igen szeretik a festéket és illatosító szereket. Erről — mond­hatnám »- alapvetően más a felfo­gás, mint nálunk. Nálunk nagyon sok esetben és nagyon sok helyen “kispolgári csőikevénynek, kozmopoli­tának nevezik azokat a nőket, akik például rúzsozzák a szájukat, lak­kozzák körmeiket és illatosítják ma­gukat. Úgy mondják, ez kapitalista csökevóny és ez szabad volt a régi világ nagyságos asszonyainak, de rossz és helytelen, ha ezt átveszik a jmi dolgozó nőink. (Ez kissé a lom­­posság imádata, bár ezt így nem mondják ki.) Mintha a szocializmus nem azt jelentené minden téren, hogy mindaz, ami régen csak keve­sek 'kiváltsága volt, elérhetetlen volt a dolgozó nők számára, most köz- Scinccsé legyen, mégha olyan nem életbevágó kérdésről van is szó, mint a különböző szépítőszerek használa­ta. Szerencsére az élet törvénye az, heute a maradisápot, a konzervatiz­­must az élet minden területén az új elsodorja, elsöpri. Nos, Moszkvában a nagyon, de na­­л kevés idős nénikén kívül a nőknek legalább 80—85 százaléka rúzst, körömlakkot és kölnit használ. Az egyszerű dolgozó nők is kifestik szájukat és körmüket, és ezt itt min­denki természetesnek is veszi és a széDÍtőszerek alacsony ára mindenki számára elérhetővé is teszi, meri pl. a rúzsok ára 3—10 rubel között van és legalább 10—12 árnyalatban kaphatók. A körömlakk egy kis üveggel 2,20 rubelbe kerül, a kölni 3 rubeltől 40-ig van, a mennyiségtől és minőségtől függően. És még eh­hez hozzáteszem, hogv (uram bocsá’!) a férfiak bizonyos része (nem jam­­pecek!) is elég erősen használ kölnit. Mindezt nem a mi dolgozó nőink vé­delmére írtam le az egyes konzerva­tív és elmaradott egyénekkel szem­ben, ment az ilyen védelemre, azt hi­szem. nincs is szükség, hanem azért, hogyha már a divatról van szó, ak­kor nem hagyható ki egyik eléggé fontos része a divatnak, vagy leg­alább is fontos tartozéka. Merrefelé tart tehát, milyen irány­ba és alapon fejlődik a moszkvai női divat? Kétségtelenül megállapítható, hogy a divat feilődésében, szemmel­­lát hatóan a középeurópai és nyugati divat az irányadó. Azaz a jelenleg elfogadott modern női divat meghonosítása és elterjesztése. Mi szolgáltatja az alanot ehhez? Egy­részt az adja, hogy gyorsan és nagy­mértékben nő a különböző női di­­\ atcikjfcek, különböző ruhaanyagok választéka és minősége, másrészt az a fogékonyság, mellyel az ifjúság azt már a modern, korszerű női divat céljára felhasználja. Segít ebben az is, hogy rengeteg különböző ország Givatla’v,át adják ki, divatbemutató­kat tartanak (köztük volt magyar és angol). Több külföldi film, könyv, folyóirat, külföldi művész és mű­vésznő lép fel Moszkvában. Többen járnak külföldön és sok külföldi tu­rista megfordul Moszkvában. Ez n ind-mind olyan tényező, amely se­gít, hogy az új, a modem divat gyorsan utat törjön magának és meg­honosodjon. És az itteniek nem szé­gyellnek tanulni a külföldtől sem, ha az szép, jó vagy hasznos. Persze, eközben sok mindent látnak, amit itt kinevetnek. Mert pl. a nálunk is sokszor kifigurázott és kigúnyolt c sőnadrágos külföldi férfiaknak nincs sikerük a nők körében, kinevetik — teljes joggal — őket, mint ízléstelen, idegen csúfságot, de ami szép, ízlé­ses, azt megnézik és átveszik. A jelenlegi helyzet tehát az a női divatban, hogy az messze maga mö­ge tt hagyta a múltat, óriási lépést tett előre ás ezek a lépések egyre inkább gyorsulnak. Persze, van még mit tenni, még nem egyöntetű a kép, melyet az ember lát. De a döntő lé­pések azok, amelyek mutatják a di­vat fejlődésének irányát és útját, már megtörténtek, a jég megtört és jó úton haladnak a divat terén is. Ma már össze sem lehet hasonlítani az öltözködést azzal, ami néhány év­vel ezelőtt volt, annyira megválto­zott. A moszkvai női divatot tehát mcst már oda lehet állítani a többi Európai országok nagyvárosainak di­vatja mellé, megállja a helyét és meggyőződésem, hogy néhány eszten­dő alatt ez a helyzet még csak elő­nyösen javulni fog, hiszen a divattal epvütt az ízlés én szépérzék is, az anyagok és divatcikkek választéka is nőni fog. Bizonyos mértékig más a helyzet a férfiaknál, ök úgy látszik konzerva­tívabbak a divatban, mint a nők. Ez meglátszik abban is, hogy pl. a férfi ruhaszövetféleségekben nincs meg­felelő • «',о,;Ч^+до nem túl sok szövet van. Emellett a szemünknek furcsa — ha nem is annyira, mint a cső­nadrág —-, az itteni elterjedt, nálunk ismeretlen, igen széles nadrágszár. Nem ízléses ez, de ennek ellenére erősen tartja magát a férfiak köré­ben, mint divat. A másik, ami szin­tén furcsa a szemünknek, az elég tankar-barka ingek f- a még tar­kább, sőt rikító nyakkendők. Renge­teg olyan rikító nyakkendő van, amelyet nálunk jórészt csak a jam­­pocek viselnek, olyanok, akik syó­­«--í thatatlan feltűnési mániában szenvednek. A cipődivat a férfiaknál többnyire igen formátlan és csúnya, melyen a cipőimport enyhít valamit. Vélemé­nyem szerint ebben főként a cipő­ipar tervezői és vezetői a hibásak, mert nemigen törekednek arra, hogy formás, szép cipőket gyártsanak. A férfidivat helyzetében tehát megkö­zelítőleg sem ment végbe olyan mi­nőségi változás, mint a nőá divatnál. Itt még az a lépés, amit már a nők zöme régen megtett, vissza van, a jövő feladata. Mindent összegezve, el lehet mon­dani. hogv a női divat ízléses, a miénkhez hasonló. Sokat dolgoznak és sok új modellt mutatnak be a női divattervezők, melvek között a moszkvai nők válogathatnak ízlésük és szépérzéküknek megfelelően. így elmondhatjuk, hogy a moszkvai nők — különösen az ifjabbak — csino­sak és ’ólöltözöttek és egyre inkább csinosabbá, modernebbé válnak az öltözködés, a divat szempontjából is. Nagy Lajos A könnyűipar 1957-es ft@rv@i: fiss százalékkal több kötöttáru, húsz százalékkal több cipő A népgazdaság 1957. évi tervének részeként kidolgozták a könnyűipar idei feladatát. A tárca terveiről az alábbi információt adták az MTI munkatársának a Könnyűipari Mi­nisztériumban. Már a második évnegyedtől kezd­ve valamivel magasabb lesz a ter­melési színvonal, mint a múlt év el­ső három negyedében. A legnagyobb mértékben a cipő és kötöttáru gyár­tását fokozzák. 1957-ben 14,1 millió pár cipőt ad a könnyűipar. A kötött­áruból 10 százalékkal készítenek többet, mint a múlt évben. A meg­növekedett keresletet figyelembe véve sem lesz hiány cipőből, kötött­áruból, harisnyából és1 pamut méter­áruból. A lakosság számára több marad a könnyűipar minden termékéből, mert csökkentik az exportot. Pamut­szövetből a szokásosnak csak a felét szállítjuk külföldre, s így a belke­reskedelemnek a tavalyi 38 millió négyzetméterrel szemben ebben az évben 65 millió négyzetméter jut. Egymillió négyzetméterrel több gyapjúszövet, mintegy 8 millió négy­zetméter kerül az üzletekbe, s ezen­felül elégítik még ki pamut és gyapjú méteráruval a konfekció­­ipart. A hiány továbbra is tapasztalható majd a bútornál és a gyapjúszöve­teknél. különösen pedig a fésűsgyap­­júanyagoknál. Tíz százalékkal több bútort gyártanak ugyan, de a vá­sárlóerő ennél jóval nagyobb. A nyomdák és feldolgozó üzemek pa­­pírallátása az idén is nagy gondot okoz. A könnyűipar tervteljesitését megnehezíti, hogy az anyagellátás most sem lesz jobb, mint korábban. Csaknem valamennyi alapanyagQt nyug'ati országokból kell importál­nunk és a készletek általában csök­kentek. A gyárak feladata, hogy a kereskedelemmel egyetértésben olyan választékot alakítsanak ki, amelyhez viszonylag kevés anyag kell. Megkönnyíti azonban a válla­latok munkáját, hogy sokkal sza­badabban, kevesebb megkötöttség­gel dolgozhatnak. Nem kapnak uta­sítást arra, hogy mit termeljenek, nem írják elő a termelési értéket, az összbért. és a létszámot, csupán as anyagelosztás szabályozásával akar­ják megoldani a központi irányítást. Megkezdte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszaka Moszkva (MTI). Kedden délelőtt a Kremlben megnyílt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának VII. ülésszaka. Az ülés iránt rendkívül nagy érdek­lődés nyilvánul meg, mert ezen az ülésszakon vitatják meg a párt és a kormány javaslatait az ipar és зг építés vezetésének átszervezéséről. A Légi első Tanács ülésének meg­nyitása iránt nagy volt az érdeklő­dés. A közönség padsorai zsúfolásig megteltek. Igen nagy számban jöttek el a külföldi és a szovjet újságírók, továbbá a diplomáciai testület tag­jai. Délelőtt tíz órakor a Legfelső Ta­nács szövetségi tanácsának ülése kezdődött meg. A küldöttek helyük­ről felállva, tapssal köszöntötték a: elnökségben helyet foglaló vezető­ket. akik közt ott volt Malenkov Molotov, Kaganovies, Zsukov, Sepi­­lpv és Arisztov. A Legfelső Tanács elsőnek az vpai és az építés vezetésének további tö­kéletesítéséről szóló javaslatot tár­gyalja. A második napirendi pont s Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnök­sége által hozott törvényerejű rende­letek jóváhagyása lesz. 14* BÉCS Й01. Ad bulfotcU himb (MTI) A disszidált magyarok szá­mára kiadott bécsi Magyar Híradó című lap írja: A bécsi orvostudományi társaság április 26-i ülésén a magyar mene­kültek életével összefüggő rendkívül érdekes előadást tartott dr. Stroztka, a bécsi elmeklinika asszisztense. Az előadás a menekültek körében szer­zett elmekórtemi tapasztalatokról szólt. Az előadás rámutatott arra, hogy 5 nőnap alatt 80 lelkibeteg ember, 43 nő és 37 férfi került ápo­lás céljából a táborokból az elme­­kórtani klinikára. A klinikai ápolás a férfiaknál átlag 5 napot, a nőknél tíz napot vett igénybe, tehát megle­hetősen rövid volt. A nyolcvan ápolt közül 39 volt olyan, aki öngyilkossá­got kísérelt meg. KÓMA (MTI) Több mint 110 000 olasz pos­tai dolgozó '».étfőn a három nagy szakszervezeti szövetség egységes felhívása értelmében sztrájkba lé­pett, hogy a munkát csak szerdán vegye fel ismét. Az olasz postások­nak ez már a harmadik sztrájkja, amellyel rá akarják kényszeríteni a kormányt, hogy vizsgálja felül a pos­tások jogi és bérezési helyzetét. Egyes helyeken a kormány mozgósí­totta a tűzoltóságot, hogy ezzel csök­kentse a postások sztrájkjának hát­rányos következményeit. OSLÖ (DPA) A Dagbladet című oslói lap aláírásgyűjtési akciót indított a Bé­ke Nobel-díjjal kitüntetett dr. Al­bert Schweitzernek a világ közvéle­ményéhez intézett felhívására, hogy ne vegyék semmibe az atomfegyver­­kísérletekkel járó veszélyeket. A Dagbladet kezdeményezését tiz más városban megjelenő lapok is átvet­ték. Schweitzer figyelmeztetésének szövegét a tereken kifüggesztik. VARSÓ (MTI) A PAP jelenti: Wyszynski bíboros, Lengyelország hercegérseke este Rómába utazott. Kíséretében van a lengyel püspöki kar több tag­ja. A bíborost és kíséretét a hívek nagy tömege búcsúztatta. MANAGUA (MTI) Az amerikai államok szer­vezetének békebizottsága hétfőm ki­dolgozta a Honduras és Nicaragua közötti tűzszünet végrehajtásának tervét. A vasárnapi tűzszüneti tárgyalá­sokon résztvevők kijelentették, a terv más amerikai országok katonai megfigyelőinek közreműködését kí­vánja »demilitarizált övezet megte­remtésében.«

Next

/
Thumbnails
Contents