Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-08 / 105. szám
Szerda, 1957. május 8. SOMOGYORSZAG * a CIKKÜNK NYOMÁN. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság válaszol Lapunk április 26-) számában a »BeüegKéri komédia pécsi és székesfehérvári szereplőkkel« című cikkünkben bíráhu'K a pécsi és székesfehérvári vízügyi igazgatóságokat, mert a bedígkéri gazdák legeiöit veszélyeztető rossz csatornarendszer megjavítási munkálatait bürokratikus módon elodázták. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság a következuitet vaias^oiia: »A Pécsi Vízügyi Igazgatóság dolgozói jártak Beaegkéren, de nemcsak látogatóban voltak, hanem cselekedtek is. igaz, hogy a szóbanforgó csatornarendszer megjavításán munkálkodtak, mert mind a megyei tanács, mind a vízügyi igazgatóság baiu-.i.av'ak ictesx.e^e., szórjál .az.a. A Pécsi Vízügyi Igazgatóság 44,5 kát. hold halastavat meg is épített. Nem látjuk akadályát a vízeltolyás rendezésének sem. Különösen akkor, ha a cikk alábbi két mondata erre az érvre is vonatkozik: »A munkálatokhoz hozzáadták volna két kezük munkáját és ki-ki ugyancsak derekasan kivette volna részét a saját rétje körül folyó vízelvezető munkából. A vízügyi igazgatóság szakmai útmutatásával a falubeliek kétségkívül hamarosan helyrehozták volna a hiányosságokat, befejezték volna a közel 11 km-es munkát.« A vízügyi igazgatóság szakmai irányítása a jövőben meglesz, csak a bede^kériek álljanak neki az árok ■kijelölése után a munkának. Hisz nem vitás az, hogy nem áll rendelkezésre még annyi pénz, hogy az állam saját költségén végeztessen e) minden árokrendezési munkát. A probléma megoldásánál nagy mértékben kell támaszkodni a helyi lakosság anyagi hozzájárulására. Voltak erre már jó példák: Táska községben 1956. évben a dolgozó parasztok anyagi hozzájárulásából készült el egy 2860 köbméteres csatorna. 653 köbméter földmunkát végeztek el Nyim község határában ugyancsak a helyi lakosság hozzájárulásával. Ez történt a Tolna megyei Uj dombóvár községben is és még folytathatnánk a sort...« »■Pénzzel és társadalmi munkával segíthetnék a dolgozó parasztok sikerre vinni a vízkárok elkerüléséért folyó küzdelmet« — állapítja meg a Somogyország április 21-i számában megjelent »Tenni kell valamit a víz ellen« című cikk. Helyes ez a megállapítás. És ennek a közös munkának a sikerét úgy fokozhatnánk, ha a cikk fenti kitétele minél több helyen meghallgatásra találna. Gombás Lukács főmérnök, Vízügyi Igazgatóság, Pécs. Űjabb módszer a baromfipestis ellen A baromfipestis ellen évek óta eredményesen védekeznek az úgynevezett H-vakcinás oltásokkal. Ez az oltás megfelelően alkalmazva, a kitoliasodott iyuKieiékntíK teljesen kielégítő és tartós védelmet nyújt, de az egész baromfiállományban teljes védettséget elérni nem lehet, mert a kis csibe nem oltható. Az újabb kutatási eredmények alapján az állami oltóanyagtermelő intézet »baromfipestis ellem csibevakcina« néven most olyan oltóanyagot hoz forgalomba, amellyel naposcsibéknél is megfelelő védettséget lehet elérni. Ez a védettség néhány hónapig tart, addigra az állomány alkalmassá válik a H-vakcmás oltásra. Sokhelyütt elszaporodott a drót féreg A Földművelésügyi Minisztérium növénytermelési főigazgatósága felhívja a termelők figyelmét, hogy az ország egyes részein a drótféreg nagymérvű kártétele tapasztalható. Az agrártudományi egyetem rovartani tanszékének vizsgálatai során helyenként négyszáz kártevőt is találtak egy négyzetméteren. A drótféreg minden vetésiben, de különösen a kukoricában igen nagy károkat okozhat. Ezért ajánlatos ott, ahol a drótféreg kártétele mutatkozik, a kikelt kukoricavetéseket holdanként 30—35 kiló Agritox-szal beporozni és azt boronálással a talajba juttatni. iovQstaxi Cokáig vártam rá. Ott szokott állni a pályaud^ vár városfelőli oldalán. Telefonszáma nincs. A vonatok ingajáratához igazodik. Mindig füstölgő pipájára, zsinóros, pitykegombos mellényére, ügyesen sodrott bajuszára, elmaradhatatlan kalpagjára élénken emlékszem... Közeledett a vonat érkezése, megjött 6 is, a lovastaxi. Kifordult a Dózsa György utcán. A két jámbor gebe álmosan lépegetett a macskaköveken. De minek is figyelnének, hisz biztos a gyeplő fogásai, és ismerős itt már minden... A gazda pipájának füstje békésen bodrozott mögöttük. Az öreg fenn ül a bakon és telt. pirospozsgás kénével nyugodtan szemlélődik a már ezerszer is látott színházi parkon... —... Flő! hő. Megállt a régi, megszokott helyen. Talán egy centiméterrel sem tévesztették el a lovak. Flé. öreg úr! Utaznék! — mondtam. Hová?... Hát csak úgy... Városnézésre. — Tessen bebújni!... Bebújtam a kopott vászonfedél alá. ... Aztán merre? Hát mindenfelé... amerre maga szokott járni.. Tyűh, az áldóját. Az sokba kerül ám. — Sohse bánja...! És a lovastaxi elindult. Lassan maradoztak el mellettünk a házak csipkefüggönyös ablakai. — Aztán mióta hajtja ezt a két fülest? — Húsz éve ülök a bakon... Esőben, napsütésben. .. Sok ruhám kifakult, elszakadt, látja én megmaradtam. .. Igaz, a »Csecsét« csak tegnap óta hajtom. mert a »Babát« eladtam. Tizenkilenc éve róttuk az utat. Feleségem siratgatta. Hát én... Én csak annyit mnnrpam neki. hogv чоЬ^е sirasd, de kicsit nehéznek éreztem a szempillámat. Tizenkilenc évi kenyérkereset együtt, tudja nem is olyan mindegy... — És miért választotta ezt a szakmát...? — Szeretem. Gyerekkoromban cseléd voltam. Aztán egyszer kiváltottam az ipart. Azóta csinálom... Ha lehet, a halálomig. A városban is örültek neki, mert még valahogy híján van a helyi közlekedés. Kevés a taxi... Nekem a hegyek meg a perifériák jutnak, viszem az orvost, a mérnököket, aztán ha az állomáson egy utas úgy kívánja, akkor őt is... Milyen a kereset? — Hm... éldegélek belőle... Most könnyebben, mert kevesebb adópénzt kell befizetnem; mivel elkerültem már a 69-et... Jó szakma ez, hallja... Annyi, annyi embert ismerek, szeretem őket, és talán ők is engem... ».Józsi« bácsi vagyok, csak úgy hívnak.. Még a taxisok is... És lehet, hogy az onokám örökli majd ezt a szakmát, ha kedve lesz, ha nem, hát nem... Hallgattunk, meg újra beszélgettünk. így jártuk meg az utat, amely bizony szinte örökkévalóságnak tűnt, mintha csak nem is a modern Kaposváron, hanem egy lletűnt világ múzeumában jártunk volna. Leszálltam. Újra az állomáson. Bakonyi Józsi bácsinak kifizettem a taxi díját. Az öreg számol: Az annyi mint... No, adjon amennyit gondol... Bőrtokjába dúgta az ostort. Lobbot vetett a pipa és Józsi bácsi újra várt... Befutott a vonat. Vajon ki látja meg a temérdek sok utas közül? — Ugyan, ki akarhat lovastaxival menni, ebben a nagyiramú forgatagban. Múlnak a percek, egymásután búgnak fel a taxik motorjai. Ugylátszik senki, de mégis. Fiatal jegyespár szaladt a bakhoz és megkérdi az öreg bajuszostól: szabad-e? — Tessen bebújni...! Öreg anyóka tipegett az egyik Wartburg taxihoz kirántotta az ajtót. Szabad?? — Beült. A lovastaxiban az új jegyespár megfogta egymás kezét. A két füles elindult. Már fenn jártak a Dózsa György úton. Ekkor kanyarodott élesen utánuk az öreg néni Wartburg taxiia. Vajon miért nem a fiatatok keresték meg a Wartburgot. És fordítva...? Ki tudja... Vannak furcsa dolgok. Ezért van az is, hogy Józsi bácsi nem vár hiába. Cokáig néztem a baktató fiákért. Itt feleitődött ^ az elmúlt évtizedekből. A többi fiákerest lerázta az idő rostája. Csak színfolt már ő is... Még dolgozik, még talál munkát, de egyre jobban veszik el a taxirengetegben. Űj autók jönnek, új Wartburgok. Elvásik a vén fiáker, elöregednek a lovak, kifárad a fiákeres. És egyszer maid nem jön többé... No, meg hát ki bírná soká a Wartburg-taxik versenyét. . Szegedi Nándor KISLÁNY A kislány a vivóversenyre érkezett a városba. Vgy 15 éves lehet. Nagy, mélytüzű szemei vannak, mint a szláv festmények aszszonyainak. Fekete szemöldöke ívelten húzódik fölötte. Simán, oldalt fésült haja kis kontybán végződik. Az arc rózsáspiros, hamvas, mint a barack. Szép. De mindebből keveset látni. Az arc elfordul, a szem a földet nézi. Különösen, ha férfi kerül elé. Tartózkodóan jön lefelé a lépcsőn. Kis barátnőjével egymás kezét fogják. Moziba sem mennek a társasággal. A verseny szüneteiben és szabadidejükben az utcán sétálnak. Karonfogva mennek, komoly témákról beszélgetnek. Mintha férfiak nem is volnának és fiúk, akik megcsodálják őket. Este a vacsorához APRÓSÁGOK tűzpiros ruhát vesz fel. Néha már nevet és a fiúkra néz. Tudja, hogy tetszik, de még nem akar tudni róla. A társaság idősebb férfitagjai megbüvülten és kissé megilletődve nézik. Tisztelettel szóinak hozzá. Megkülönböztetik Harmadnap az egyszerű kis barátnő egyedül jön az ebédhez, öt két fiú is várta. Már a huszonöt éven is felül lehetnek. És együtt jöttek lefelé. Két szélén a két, komoly férfi. Hallgatagon és udvariasan. Középen a kislány, még mindig szemlesütve, de már úgy, mintha értene valamit... Azt mondjak, merészen és bátran vívott. KÁVÉHÁZBAN A zsúfolt, fényes kávéházba belép egy fiatal asszonyka. Ó megy elöl, embere követi. Olcsó, piros kardigánja nem illik a rózsaszín ruhához. Nyakában, a ruhán csontkiipszek díszelegnek. Ez az egész, ami feltűnik rajta. Maga az egyszerűség. Amint áthalad a termen, szeme csak az asztalokat kutatja. Az embereket nem látja. Azt hiszi, mindenki őt nézi. Egyik kezét kissé szoknyájához szorítja, illedelmesen, mint az elsőbálos kislányok. Az üres asztal előtt megáll, megkérdezi a pincért, szabad-e az asztal. Aztán leülnek. Most már körül mer nézni. Kicsit megszívja fogait, felkönyököl, kezeit szája elé teszi. Látszanak dolgos ujjai, melyek tömpék, bevágottak. Semmi lakk rajtuk. Később maga elé könyököl, mint a többi vendég. Nem beszélnek egymással. Elmerülnek az emberek és a kóvéház nézésében, mint akik az egyedülléthez szoktak. A sápadt, soványka asszonyarcra, melyet hullámos, szőke haj övez, lassan kis rózsaszín pír kerül. A zavart szemek tágabbra nyílnak, isszák a látványt. Most már nyugodt. Tíz évvel ezelőtt anyja nem lépett volna be ide. Tíz év múlva az 6 lánya természetesnek tartja, hogy minden, a csillogás is, csak őérette — mindenkiért — van. S ez így van jól!-ij-Forradalom vagy ellenforradalom? Jegyzetek egy kiállításról HÉTFŐN DÉLUTÁN ünnepélyesen nyitották meg a Kapcsváin Helyőrségi Tiszti Kiubban a »Forradalom, vagy ehenxorradalcm« című kiállítást. Zsúfolásig megtelt a Kiuo nagyterme ехиел.хоиол.к.е1. Munkások, katonák, pedagógusok, és fiatalok nézegették nagy érdeklődéssel- a kiállítást, amely végigvezette a nézőt a magyar munkásosztály születésétől egészen a napjainkig zajló eseményekig ... riarcban született a magyar munkásosztály és első pillanattól kezdve harcolt elnyomója, a tőkések ellen — ez látható az első tablón. S felelevenednek az elmúlt évtizedek harcai. Május 1-i felvonulások, tüntetések, sztrájkok a jobb, szebb életért. Csendőr-szuronyok, katonák sortüzei, amelyek nyomán egyre sokasodnak a ma- P5 ar munkásmozgalom mártírjai... 1019-es Tanácsköztársaság. A hatalom először lesz a magyar népé, először kerül a magyar dolgozók kezébe, s a magyar munkás hozzákezd új életének megteremtéséhez ... Elbukik a Tanácsköztársaság, borzalmas terror következik ezután. Orgovány, Siófok, s az ország számtalan helyén kommunisták vére festi pirosra a földet. Horthy és pribékjei: csendőrök, grófok és a földesurak ki akarják irtani a kommunistákat, a kommunista eszméket a magyar népből. Százával ölik meg a kommunistákat, s a kommunistákkal szimpatizáló munkásokat. De mindezzel csak azt érik el, hogy mée jobban fellángol az urak, az elnyomók elleni harc... es a narc továbo folyik. Nem törődve a fasiszták által ígérgetett és beváltott fenyegetésekkel, a magyar munkás tovább harcol, hogy 1919 eszméit újból megvalósíthassa. S a harcot vezeti, irányítja az illegálisan dolgozó kommunista párt... Új tablók következnek. 1945 április 4. A szovjet hadsereg a szabadságot, az új élet lehetőségeit a nép kezébe adja. És a magyar nép élni tud a szabadsággal. Nem kér a nyugati imperialisták által felajánlott segítségből, kijelenti, hogy az ország nem eladó. És saját erejéből, a baráti szocializmust építő országok segítségével hatalmas léptekkel haladunk előre a szocializmus útján. Hatalmas lehetőségeit nyílnak meg a magyar nép előtt, amely a hatalom igazi birtokosa lett. Az ifiúság, elsősorban a munikás-paraszt ifjúság, elfoglalhatta azt a helyet az iskolákon, egyetemeken, amelyet a múltban a kiváltságosok számára tartottak fenn... A kiállítás tablói azokra a hibákra is emlékeztetnek, amelyeket a szocializmus építése közben elkövettünk. A hibák mégis elhomályosulnak az eredmények mellett, s valamennyi kijavítható lett volna... Ismét új tablók következnek. A belső ellenforradalmi erők összefognak a nyugati imoenalistákkal, a hazánkból elmenekült tőkésekkel, fasisztákkal, hogy megdöntsék a nép hatalmát. Megkezdődik az ellenforradalom ideológiai előkészítése. Az írószövetség támadása a párt, népünk vezető ereje és a kommunista vezetők ellen. Ugyanakkor a »Szabad Európa« rádió is pűwzdi alias munkáját., ráralomh'adjáratát a magyar nép hatalma ellen. A Petőfi Kör vitái. Az írószövetség tagjai, a tudatos ellenforradalmárok nvflt támadást intéznek a párt, a proletárhatalom ellen. A Nagy Imre—Losonczv-féie csoport megkezdi a harcot a oárt egységének szétszakításáért. Folyik az ideológiai harc az egész országban, a kapitalista restauráció megteremtéséért, annak sikeréért ... ley kezdődött. 1956 október 23. Látni a budapesti ifjúságot, amint gyűlésezik, de látni az elleniforradalom embereit, amint a fiatalok háta mögött már gyülekeznek a magyar nép hatalma elleni fegyveres támadásra. És megkezdődött ... Hazug, álhazafias jelszavakkal, nemzetiszínű zászlókkal akartál: álcázni véres tetteiket, miközben gyilkolták, kínoztak az igaz hazafiakat, a kommunistákat. Fegyenceik, gyilkosok, börtönből kikerült, áJlig felfegyverzett gonosztevők jelentették az elleníorraclalmárok igazi erejét. S közben a »Szabad Európa« rádió most már parancsokat, utasításokat közvetített a magyar elleníorraialmárok számára, amelyeket azok készségesen hajtottak végre ... Dokumentumok az ellenforradalom Somogy megyei tetteiről. Parancsok a kommunisták, a néphez hű hazafiak letartóztatásáról, utasítások az ellenforradalmi népellenes tettekre. Uszító, lázító röplapok, cikkek a »Szabad Somogybán« a nép hatalma ellen. Fényképek, amelyek Hamvas jó- -t* ellenforradalmárt és azt á'jiúzoljax, nogy az eheníorrada :.axck hogyan gyaxázzák meg a i igyar nép szabadságáért elesett • >vjet hősök emlékművei... Fegyvereit, amelyek lel oiezik az elieníorrodalmárdkat és gazdáikat. Thoirszon gyártmánytI amerikai géppisztolyok, a második világháborúban alkalmazott német villámgéppisztolyok, golyószcrók és a nyugat-német hadseregből jelenleg lg. rendszeresített géppisztoly látható a kiállítás dokumentumai között. De látható ott olasz géppisztoly, különböző pisztolyok, kézigránátok, lőszerek, amelyeket a nyugati imperialisták juttattak a magyar elleníorradalmárcá megsegítésére ... Az ellenforradalmat leverte a Szovjet Hadsereg, testvé. i segítséget nyújtva a magyar népnex. Es újra megkezdődött a magj ur nép küzdelme a másodszor kezébe adott szabadsággal, életlehetőséggel. Szívós harcot folytatott a karhatalom az ellenforradalom fegyveres provokátoraival, a sztrájkra uszít ókkal. A magyar nép ismét élni tudott a szabadsággal, s a testvéri országok baráti segítségével, újból megindult az élet. -A magyar nép a Magyar Szocialista Munkás Párt vezetésével immár másodszor indult meg a felemelkedés útján. Az utolsó tablók egyike előtt tisztelettel áll meg minden látogató. Mártírjaink, az ellenforradalmárok által meggyilkolt kommunisták, hazafiak ké, ét ábrázolja ez a tabló. Ezeket a;; elvtársakat, soha nem fogja elfelejteni néoünk, azokat, akik életüket áldozták a proletárdiktatúráéi', a nép hatalmának védelméért... Tanulságos és figyelmeztető ez a kiállítás. Tanulni kell ebből mindenkinek. Tanulni, s nem szabad megismételni az elmúlt 12 év alatt elkövetett hibákat. Nem szabad azokat újra elkövetnünk, hanem következetesen kell aLkaimr' - ni a proletariátus diktatúráját. Akkor nem fordulhat elő mégegyszer, hogy ellenforradajom támadjon hazánkban és az ellenforradalmárok fegyverrel törjenek a nép hatalma ellen... NÉHÁNY SZÓT a kiállítás elkészítéséről. A terv a 7203 alakulat politikai osztályán született meg. Elsőnek készült ilyen kiállítás az országban és ezért dicséret illeti meg Nyíri 't’ibor alezredes elvtársat és Csurgó Sándor, Nagy Ervin tiszt elvtársakat, valamin! Szarka Károlynét, akik az anyagokat összpvvű Körték. Dicséret illeti Horváth Endre honvéd elvtársat, aki a tablókat festette, az ötletes, találó képek megrajzolásáért. A kiállítás Kaposvár közönségének rendelkezésére áll május 20-ig d. e. 10-től este 9-ig bárki megtekintheti. A kiállítás látogatói részére kö7.h»n levetítik az ellenforradalomról készített — így történt — című fűmet is. Terve a kiállítás rendezőségének, hogy a kiállítást a megye járásainak székhelyein is bemutatják. S zalai László. JÓ HlR a mjara/áhnak Csötörföldön délelőtt a Belkereskedelmi Kölcsönző Vá11*3lat — "42 ország »ezerkarú robotgépe« ankétot rendezett. amelyen Garami László igazgató beszámolt a kölcsönző idei tervéből. Elmondotta, hogy az Idén bekapcsolódtak az ?f<úsági üdültetési akcióba. Már megállapodtak a Művelődésügyi Minisztériummal és így lehetőség " nyílik, hogy ebben az évben több tízezer fiatalnak biztosítsanak olcsó nyaralást. Az iskoláknak sátrakat és fekhelyeket/, adnak. A sátoros üdülés eiőnye. hogy egy csoport — tíz személy — üdülésénél a szállás naponta, személyenként 80 fillérbe kerül. Természetesen a budapesti, Illetve vidéki boltjaik útján a nagyközönségnek is tudnak a nyár folyamán sátrakat adni. Ugyancsak a nagyközönség részére a Balatonnál három helyen — a helyeket a balatoni intézőbizottság jelöli ki — villanyvilágítással, vízvezetékkel ellátott ^á+o^táhort állítanak fel. A Balaton mellett tíz helyen: Slőfo'vm ?'->máv''-,ib?n Földváron, Lellén, poaláron, Fom'ód-Pólitelepen, Szárszón, Keszthelyen, Füreden és Almádiban lesznek kölcsönző Irodák. Ezeken a helyeken vízibicikliket, gumimatracokat, v’to lást és eavéb szárazföldi és víziközlekedő eszközt bocsátanak a közönség rendelkezésére. Az idén már r.em lesz sorbaállás, mivel gumlmatr^.hél *öbb minf- háromezret, csónakból kétszázat, vitorlás hajóból ötveret, gurrrtutajból százat, úszóövből ötszázat szállítottak a Balatonra. Kerékpárból Is töb*? lesz, mint az elmúlt évben, sőt Dongót is igénybevehetnek a kirándulók. Megegyeztek az IBUSZ-szal is és így a hétvégi különvonatokon utazók jegyváltáskor befizethetik a sátor-, esetleg a matrac kölcsönzési árat.
