Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

\Л-ХГИ£. KM. május 5. SOAltKACKlSZ/O Gosztonyi Mária gyűjteményes kiállítása MA NYÍLIK MEG a Rippl-Rónai Múzeum kiállítása, ezúttal egy sok­oldalú művész életművét bemutatan­dó gyűjteményes anyagával. Mert «amek lehet nevezni Gosztonyi Má­­жя keramikus- és festőművész első somogyi kiállítását. Gosztonyi Má­sáét, tekintet nélkül arra, hogy so­mogyi származású és Somogybán is él, igen kevesen ismerik, vagy ha igen, a kevesek előtt is mint kera­mikus szerepel. Ez a mostani kiállí­tás azonban igazi képet ad, mert az alkotások láttán nem csupán a ke­ramikus, hanem a sokoldalú művész­nő képbe és formába öntött tehet­sége bontakozik ki előttünk. A portréfestőnek indult Gosztonyi Mária híres mesterek iskolájában, a Kemstock Károly és Rippl-Rónai József által alapított és vezetett kép­zőművészeti szabadiskolában tanul «lőször Budapesten, s csak aztán kerül az életét és művészetét, stílu­sát kialakító olaszországi iskolákba. Róma és Firenze szelleme van tulaj­donképpen a mostani kiállításon is. Az előbbiben képzőművészeti aka­démiára jár festészetet tanulni, az utóbbi városban pedig a freskó fes­tészettel és a kerámiával ismerke­dik. Ezért hordozzák a firenzei iskola bélyegét kerámiái, melyek mind formailag, mind felületi kidolgozás­ban az airchaizálás jegyében fogan­tak. Vázáinak klasszikus alakja és ezeknek túlnyomó többségében kék­­sárga majolika színekkel való fes­tése a reneszánsz művészetre emlé­keztet, és nem kevésbé ezt tükrözi a kiállítás legszebb darabja, egy női képmást ábrázoló kék-sárga orna­mentikával díszített váza. Kerámiáit ige» gazdagon díszíti, de ez soha nem hajlik túlzsúfoltságba, mert a rajzok minden esetben hangulatosak és érezni lehet rajtuk a könnyed­séget, melyet a festőművész keze vitt a majolikára. ízléses teáskészletei is így vannak beborítva játékos virág­díszekkel. AZ ÚJABB IRÁNYZATOT egy váza és egy tál képezi, zöld-fehér stilizált mintával, melyék azonban formailag csak a biedermayer kor­szakig jutnak el, s nem a legújabb megoldásokig. Igen szépek a lüszteras eozin dísztárgyai, színjátszó csillogásukkal és archaizáló formáikkal, kiszakít­sa atatíanak Gosztonyi Mária művé­szetéből. Kerámiái mellett nem kis értékű­ek afcvarelljei sem. S míg az előbbi­nél a keramikus festőt csodáltuk, az utóbbiaknál a festőművész hangu­latteremtő erejét élvezhetjük né­hány igen jólsikerült tájképben. Akár a Halastó reggel, vagy a Pá­rás víz című képeit nézzük, min­denképpen megfog valami a meg­­elevenedésig anyagszerű víztömeg nyugodt csendességéből. Képein nem a részletekre, hanem az összhatás­ra törekszik. Tájképei igen jól si­kerültek, jobban mint a figurális, munkát ábrázoló festmények. Az olajfestményeknél sötétebb színek­kel dolgozik. A tompább színek alól csupán a Tuniszi falak között című hangulatos tájképe az egyetlen ki­vétel, mely színeinek frisseségével, sajátosan olasz légkört teremt a vásznon. FESTŐ MŰVÉSZI PÄLYÄJÄNAK első felében az olasz primitívek má­solásával is foglalkozott, és igen jó nevet szerzett magának. Miniatűr oltárkép másolatai, valamint a Bi­zánci Madonna aprólékos gonddal végzett reprodukálása is efelól ta­núskodik. Gosztonyi Mária gyűjteményes ki­állítását nemcsak a művésznek ki­járó megbecsülés, hanem a gazdag és érdekes anyag közönség elé kí­­vánkozása miatt is érdemes volt megrendezni. Király Ernő BAKARUHABAN Hunyady Sándor értékes novellái közt is előkelő helyet foglal el a Bakaruhában című remekbesikerült elbeszélés, melyből az azonos című új magyar film született. A harmincas évek közismert és közkedvelt novellistájának ez az elbeszélése egy feledhetetlenül szép szerelmi törté­netet mesél el keresetlen szavakkal, s a film cselekménye is csupán ennyi, s nem több, mégis elég ahhoz, hogy érdekes legyen, s mindvégig lekösse a közönség figyelmét. A film bemutatja, hogy a futó kalandnak induló ismeretség miként változik át gyötrő szenvedéllyé, izzó szerelem­mé, s ennek a finoman megrajzolt szerelemnek története miként feje­ződik be hirtelen, s egyben örökre. A Bakaruhában az első világháborúban játszódik. Sándor, a fiatal újságíró egy vasárnap délután, bakaruhában megismerkedik Vilmával, a szép cselédlánnyal, aki a csinos bakái parasztfiúnak hiszi. Sándor, akit a társaságbeli nők körülrajonganak, először játéknak veszi az egész ismeretséget és a vonzó cselédlány szerelmét, de rövidesen rádöbben azonban, hogy Vilma többet jelent számára, mint tovatűnő kaland. Érzi azonban, hogy ez a boldogság csak ideig-óráig tarthat, égy napon sem­mivé válik. Gyáva ahhoz, hogy bevallja a lánynak, nem az, akinek Vil­ma hiszi, nem nagygazda fia. De elfogy az ereje és nem tud tovább ala­­koskodni. Elmegy vendégségbe aiihoz a családhoz, ahol a lány szolgál, s izgatottan várja az elkerülhetetlen találkozást. A találkozás csakugyan drámai. Vilmának a döbbenetes felismerés után csupán annyi ereje marad, hogy összeszedje kevéske holmiját, s mindörökre távozzon rövid boldogsága és keservesen fájó csalódásának színhelyéről. Jó ez a film, de mégsem hibátlan. Könnyedén, finoman peregnek az események Sándor és Vilma bátyja közötti találkozásig, ezután azonban egyre nehézkesebbé válik. Hubay Miklós, a forgatókönyv írója érintetlenül hagyta az elbeszé­lés magvát, de sok mindennel igyekezett még bővíteni a történetet. Ki­­hangsúlyozta az elbeszélésben eléggé gyengén érződő társadalombírála­tot. Fehér Imrének, a film rendezőjének ez az első, önálló rendezése. Né­hány ügyes rendezői fogással tette színessé a film történetéi. ~~ Igen jó alakítást nyújtott Darvas Iván Sándor szerepében. De még talán nála is színesebb, jobban sikerült volt Вата Margit alakítása. Jók voltak az epizódszerepekben Pécsi Sándor, Lázár Mária, Csikós Rózsa és Balázs Samu. Felgördül a függöny rPöbb mint ezer fellépés, szám­­tálán rádiófelvétel, dunán­túli körút, budapesti szereplés és sok-sok siker után hétfőn este is­mét színpadra lép Kaposvárott a Somogy megyei Népi Együttes.^ Ez alkalommal fennállásának 8 éves fordulóját ünnepli a lelkes gárda, mely hírnevet, dicsőséget szerzett már megyénknek a népdalok, nép­zene tolmácsolásával. Hosszú hónapok óta folytak a próbák. A tánckar — mely legfia­talabb csoportja az együttesnek — november, a kórus és zenekar de­cember óta készül e nagyszabású ünnepségre. S a komoly erőt kép­viselő együttes — a próbák és né­hány előadás után ítélve — úgy érezzük, ezúttal sem okoz majd csalódást a népzene kedvelőinek. Köztudomású, és szakemberek által is elismert tény, hogy igen jó a kórus népi hangvétele, s külö­nösen a somogyi népdalok megszó­laltatásában szinte páratlan. Sokat fejlődött az utóbbi időben a 16 tagú népi zenekar is, melynek elő­adásában ma mái' nem tapasztal­hatók egyéni »mellékzöngék«. A tánokar képessége és felkészültsé­ge ugyancsak nagy reményekre^ jo­gosít. És e három összetevőből ígérkezik az est legnagyobb érté­ke. hisz nyolc év eredményeként ezúttal születik meg az első együt­tes produkció, melyben ének-, ze­ne- és tánckar összeforrott egy­ségben hirdeti majd a népi zene örök értékét, szépségeit. A műsor rendkívül színesnek, változatosnak ígérkezik. A népi együttes és külön-külön az egyes részlegek nyolc év fejlődéséről is vizsgáznak ezen a hangversenyen. S e tanúságtéteW tükrözi a műsor első része, melyben többek között F.gresisy—Vörösmarty: Szózata, a Marosbogáti legényes, Csikvár Jó­zsef Pontozó szólótánca és két Bár­dos-bemutató: a Somogyi menyecs­ke és a Körtánc szerepel. A hangverseny második részének »•Szép tájú Somogy« címet adták az együttes vezetői. Ez az össze­állítás hangulatilag is emlékeztet a népi együttes múltjára. Felele­venedik az a népdalcsokor, melyet még 1950-ben, a Margitszigeten énekelt a kórus, felcsendülnek a nagy népszerűségnek örvendő Ba­latoni nóták, a Somogyi legényes. Minden perc, minden műsorszám Somogy népi hagyományainak, da­lainak, táncainak állít! maradandó emléket. A tánc- és zenekar előadásában élvezheti a közönség a Somogyi csárdást, a Vízvári leánytáncot és Cigánytáncct, majd befejezésül az egész együttes mutatja) be a nagy­sikerű Somogyi pásztortáncokat. Sok fővárosi és vidéki szakem­ber, muzsikus és érdeklődő érkezé­sét várják e hangversenyre. Beje­lentette érkezését Kállai Gyula művelődésügyi miniszter. Mihálvfi Ernő, Fasang Árpád, Molnár Ist­ván, Bárdos Lajos, valamint a Művelődésügyi Minisztérium, a Népművelési Intézet, a Kultúrkap­­csolatok Intézetének számos kép­viselője is. Egyébként a hatalmas érdeklő­dés több előadást sejtet, hisz a népzene kedvelőinek táborát csak igen kis részben tudtáJjc kielégíteni jegyekkel. Az együttes vezetősége úgy tervezi, hogy igény szerint többször is megismétlik a 8 éves forduló műsorát, külön rendeznek majd előadást a diákifjúság ré­szére, s ellátogatnak Somogy fal­vaiba is, ahol igényt tártanak sze­replésükre. Gyönyörű műsort, Somogyi tük­röst adott ki az együttes e nagy­szabású hangverseny alkalmából. A népi motívumokkal díszített műsor maradandó emlék lesz a má­jus 6-i szereplésről. A protokoll­­előadás érdekessége lesz, hogy a közönség hatalmas, felnagyított Somogyi tükröst láthat majd a színpad körfüggönyén, mely mak­kos, tölgyes motívumokkal hirdeti Somogy népművészeti értékeit. Munkások és értelmiségiek, diá­kok és parasztemberek nagy ér­deklődéssel várják a Somogy me­gyei Népi Együttes műsorát. S a lengyeltóti, taszári, kaposvári sza­badtéri színpadi, valamint a szov­jet hadsereg helyi egységei előtt tartott előzetes bemutatkozás fer­geteges sikere után valamennyien várakozással tekintünk együtte­sünk műsora elé, melyben minden bizonnyal tudásuk legjavát fogják nyújtani. ТА öszöntjük az együttest és sok sikert kívánunk hang­versenyükhöz! J. B. Mégegyszer az Ármány és szerelemről Tegnap és tegnapelőtt is, akárcsak című .romantikus drámájának. A há­­a bemutató napján igen nagy sikere lás közönség estéről estére lelkesen volt Schiller Ármány és szerelem tapsol a nagyszerű drámának, s per-Azt csak bízza rám, excellenciás uram ... Körösztös István, a kancellá titkára. és Komokay Pál a kanc iíár. Te írtad ezt a levelet? Veszeley Mária (Lujza), Fi Нас István (Miller) és Füzessy Ottó (Ferdixsánd), sze tolmácsolóinak, a színészeknek. Az Ármány és szerelem már egy hét óta a színlapra írt eredeti sze­reposztásban kerül színre: Ferdi­nand szerepét Füzessy Ottó alakít­ja. Korábbi alakításai után igen Érdekesek a díszletek, helyeseb­ben a díszlet-jelzések. Fekete kör­függöny előtt csupán néhány fonto­sabb díszletjelzés áll a színpadon. Ez a fajta megoldás két szempontból is hasznos. Egyik az, hogy nem vonja Az egész város tudni fogja ... Pusztai Péter (főudvarmester) és Homokay Pál (kancellár). nagy érdeklődéssel vártuk, hogyan állja meg a helyét ebben a hatalmas, drámai szerepben. Nos, ismerjük el, megállta, éspedig jól. Szenvedélyes­ség és tűz jellemezte, igaz, lehetne még színesebb ez az alak. Különö­sein a drámai részekben tetszett, ahol remekül érvényesült orgánuma. S még valakiről kell szólni. Mil­­lerné megszemélyesítőjéről, Gábor Maráról. Játéka valóban művészi él­ményt nyújtott. Egyszerűen, a maga természetességében, póz nélkül mu­tatta be ezt a nem épp szimpatikus öregasszonyt. Különösen az <4sö fel­vonás reggeliző jelenetében tetszett, igen szépen kidolgozott játék volt. el a néző figyelmét a játékról, a másik pedig, gyorsan megy a szín­­változás, sőt egyesek szerint van egy harmadik érdeme is, éspedig az, hogy olcsóbb mint a nagy díszletek. Még a bemutatón hibáik voltaik a parókákkal. Nos, időközben már ki­javították a kevésbé sikerült paró­kákat is. Nagyon tetszettek a jelme­zei. melyek Farkas Istvánná • jelmez­tervező ügyességét dicsérik. , Végeredményben most is, akár­csak a bemutatón, tetszett az Ár­mány és Szerelem, s csak dicséret illetheti a színházat, hogy műsorára) tűzte. A Marica grófnő Marcaliban л A hét-nyolcezer lakosú Marcali >3100 látogatót küldött a járási ta- i nács égisze alatt rendezett Marica i grófnő hét előadására. Ezzel a nagy i sikerrel csak az oly népszerűségnek i örvendő Csárdáskirálynő dicsekgd- i hetett eddig Marcaliban. 4 Nagy örömet, osztatlan boldogsá- Jgot jelent ez mindazoknak, akik tud- Jják, hogy a korszerű marcali mozi Jmég nincs kész, az ifjúságot nem <* foglalkoztatja megfelelő kultúrveze- Jtés. IS hogy Kálmán Imre operettje, a Marica grófnő ily nagy sikert ért el, nem köszönhető másnak, mint a sze­replők lelkes odaadásának, a járási tanács erkölcsi támogatásának. Te­hát Marcaliban van produkálni tudó szereplőgárda. Vannak lelkes támo­gatók és ami lényeges, van lelkes közönség is. f Fontos, hogy ezt a némes akaratot ^további tettek kövesség. Ehhez az I v kell. hogy Börzsei Andrtás, a színmű kiváló rendezője és Móric gróf nevet­séges »magyarkodást« kereső alakító­ja továbbra is nagy kedvvel dol­gozzon. Kolozsvári B. István más­kor is nyújtson a marcaliaknak kel­lemes dalokat, nyújtson nagyszerű alakítást. Várjuk, hogy Csitnei Jut­ka. a »szobalány« a későbbiekben is ^szépen táncoljon, biztos színpadi 5 mozgással nyűgözze le a közönséget, i Keresztes István, az alázatos Kis ^»Rezeda« tanító ne maradjon ki egy , színdarabból sem és Pusztai Imre f született »jogász« szerenlését újabb 'produkciók kövessék. Hogy Marica fgrófnő — Kasztensz I. Márta — fá­radságot, a vidékről való bejárást, (eltökélt akaratot nem kímélve dol- I gozzon tovább. És a szereplők mind­­(mind, akiknek nevét bár nem hirde­tik szenzációs újságcikkek, arcuk képmásait nem mutogatják öles ké­­• рек — ugyanolyan lelkesedéssel dol­gozzanak tovább, amely a Marica ^grófnő előadásán is hevítet'" őket. p Használjanak föl ezután iß ( minden lehetőséget, hogy a további­akban is minél több. minél színvona­lasabb eszmei és formai igényeket ) kielégítő előadások szórakoztassák a i közönséget. Kristóf Jenő, Marcali

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents