Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
z iiÜ.tiuGi'CIláZAG Vasárnap, luü.'. ir.ijas Május i. után se hagyjuk kialudni a lelkesedés lángjait! Folyjon tovább a munkaverseny üzemeinkben A ki végignézte Kaposváron a május 1-i felvonulást, láthatta: itt -í*- nemcsak egyszerű seregszemléről, nemcsak május 1 szimbólumának nyújtott tiszteletadásról van szó! Demonstráció, hitvallás volt ez a javából. Hitvallás a párt, a munkáshatalom mellett. Hirdetése annak az akaratnak, hogy Magyarországon szocializmus épüljön. Szoeíahzmus, mert csak így tud fejlődni, előbbre jutni a nemzet, jobblétet teremtve dolgozói számára. Sok ember szájából elhangzott az ünneplő tömeg látásakor a megállapítás' — Ilyen felvonulás, ennyi részvevővel még nem volt megyénkben. És ez való igaz. Színpompás, szép, szemet-lelket gyönyörködtető megmozdulás volt a május 1-i seregszemle. De talán minden más érzés fölött legmegkapóbb a részvevők lelkesedése volt. A lelkesedés május 1-én felcsapott lángjait azonban nem szabad kihúnyni engedni, hanem erősíteni kell, minden módon. Jönnek a dolgos, egyszerű hétköznapok. Azok a hétköznapok, melyek kenyeret adnak az ország népének, melyeken szorgos munkáskezek építik a holnapot. Megyénk üzemeiben május 1-e tiszteletére spontán munkaverseny kezdődött. Olyan munka verseny, mely összes jó, hasznos oldalát átvette a régi lek, de feltétlenül őszintébb, ösztönzőbb, igazabb lett. Ilyen versenyt indítottak például a kaposvári Vaskombinát dolgozói. Az üzem alkalmazottainak javaslatára a vállalat vezetősége, pártszervezete és szakszervezete vállalta a verseny szervezését, értékelését. Versenyre léptek az öntöde, a forgácsoló műhely és a lakatos műhely munkásai. Lényeges javulásról számolnak be a verseny új szempontjai. Szerepel benne a forintterv teljesítése, illetve túlteljesítése, ugyanakkor a selejt csökkentése, valamint kétszeresen aláhúzva a minőség javítása. S nem maradt ki a verseny feltételei közül az önköltség csökkentése sem. A verseny jutalomtárgyait közszemlére tették ki és elmondhatjuk, hogy a győztesek számára kitűzött tárgyak színesebbek, változatosabbak, ösztönzőbbek a régieknél. Láthatunk itt rádiót, fényképezőgépet, órát és sok más jutalmat. Most a Vaskombinát munkásai azt várják, hogy tovább folytatódik a május 1-i verseny és ígérik, hogy nem szalmaláng volt a május 1-re tett vállalás. A Cukorgyárban indított munkaversenynek is érdekes jellemzői voltak. A jelenleg fennálló darabbérrendszer mellett a május 1-i munkaverseny során el akarták ér li az október előtti tervteljesítés színvonalát, de a termelés emelk désével sem csökkentették a minőséget, sőt elhatározták, hogy a n gyobb termelés mellett is emelik. A Textilműveknél május 1-től két hónapra tűzték ki a munkaversenyt. A győztesek részére szánt utalmak egyenként elérik a tízezer forintot is. A Bánya- és Építőanya'gipari Egyesülés dolgozói hosszantartó- munkaversenyt indítottak b . A verseny fő célja: a termelékenység növelése. Nagv mértékb n akarják csökkenteni a másod-, harmad- és negyedrendű tégla me inviségét és gondot fordítanak a tégla formájára, szépségére. Csökh'nteni akarják a szénfelhasználást, mely erősen befolyásolja az önkö tség alakulását. Jó eredményekről adhatnak számot a vidéki üzemek is, mert legtöbbjükben újra felélesztették má us 1. tiszteletére a munkaversenyt. Az ünnep lezárult, jönnek a munkás hétköznapok. A május 1. tiszteletére indított munkaverseny jó kezdeményezés volt, eredményei iparunk stabilizációjának, a múlt vi termelési eredmények elérését szolgálták. De vigyázni kell a tovább folytatásnál. Az elmúlt évek versenyeinek épnen az volt a legfőbb hibája, hogy a nagy ünnepek után afféle »üresjárat« következett, elhalt a verseny, s ennek következtében bizonyos vi ;szaesés következett a termelésben. TV/f őst, az újonnan megszervezett 'munkaversenynél ügyelni kell az állandósításra, a versenyszellem élesztésére. A második negyedév közepén tartunk. Ipari üzemeink a nyereségért, a rentábilis gazdálkodás eléréséért harcolnak. A jól beindított, ügyesen irányított és szervezett, a munkások lelkesedésétől áthatott munkaverseny komoly előrevivője lehet e célok elérésének. Harcoljanak az üzemek pártalapszervezetei, szakszervezetei az új munkaverseny reális alapokon nyugvó továbbviteléért, újabb munkasikerek eléréséért. Elért eredményeik a munkások összességének jobblétét, az ország felemelkedését szolgálja. Kényelmesebbé, szebbé teszik a siófoki bányászüdülőt A siófoki bányászüdülő méltó ahhoz a gondoskodáshoz és szeretethez, amivel pártunk és kormányzatunk a legnehezebb munkát véezók, a széncsaták hősei iránt viseltetik. Talán nem a legnagyobb üdülője a balatonpartnak, de a legszebbek közé tartozik. Három év óta minden szezon után alakítják, renoválják, szépítik és csinosítják. Az idén is nagy gondot fordítottak ezekre a munkákra. Bővítették a szobákat, a több férőhelyes szobákat két-három ágyassá alakították át, lehetővé téve ezáltal a házaspárok zavartalan nyaralását. Üjdonság az épületben elhelyezett büfé, eszpresszó is. A bárszekrény szép barna fából faragott, tükörbetéttel. A mennyezetről kovácsolt vas csillárok lógnak, a termet világoszöld színű fotelokkal teszik barátságossá. Az üdülő jól felszerelt konyhájában a teljes higiénia uralkodik, sok munkafolyamatot géppel végeznek. A parkosítás is folyik, és h téglajtörmelék, földhányások helyén virágok nyílnak, mire az üdülő kitárja kapuit a bányászcsaládok előtt. Legszebb része az épületnek a kultúrterem, melynek végén nagyobb színpad áll. A színpad félkör alakú, hátulján óriási üvegablakok néznek a Balatonra. At lehet látni innen a túlsó partra, zavartalanul lehet élvezni a gyönyörű kilátást. A falon reflektor függ, ami a színházzal teszi hasonlatossá a helyiséget, a világítást iparművész alkotásához méltó, rézveretes bányászfejvédők alatti égők szolgáltatják. Az egész épülettömbben serény munka folyik, készülnek a vendégek fogadására. Ilus néni, az üdülő fáradhatatlan felügyelője, már a paplahhuzstokat varrja. — A legszebb, legotthonosabb üdülővé akarjuk tenni a siófoki bányásznyaralóhelyet — mondja — és mindent megteszünk annak érdekében, hogy a nyaralók jól érezzék magukat, kipihenjék fáradalmaikat. Reméljük így is lesz. Áss állatok védelmében Kilépek a kapun. A reggeli utca nyüzsgő, rohanó képe tárul elénk. Most van a nyolc óra előtti hajrá. A Kossuth téri cukrászda előtt szokatlan csoportosulás vonja magára a figyelmemet. Ne ... ! te dög...! Gyí...! Hallom a kegyetlen ordítást már messziről. Ostor suttyan a levegőben, a kis emelkedőn két gumirádlis spediter-kocsi igyekszik felkapaszkodni. A fogat azonban az emelkedő felénél megáll. Tovább egy tapodtat sem! Pedig erősek, izmosak a lovak — no, de a kocsi kőkeményre pumpált kerekei is szinte az abroncsig rogynak a vasbetongerenda rakománytól. ■ Ne! gyerünk...! az anyád . A verejtéktől gyöngyöző két szerencsétlen pára nekirugaszkodik, az istráng pattanásig feszül, a kocsi centimétemyit mozdul előre, aztán teljes súlyával visszarántja a két hatalmas testű állatot... . Ne, te...! Már vagy százan figyelik ezt az állatkínzást. — Kj az az őrült, aki így megpakolta? — hangzik valahonnét felháborodottan. Ot kellene befogni! — Allatsanyargatás! Kegyetlenség! .— röpködnek a szavak. — Ne ...! — Suttyog, szakad a korbács. Az állatok azonban már mozdulatlanul tűrik a csapást, úgy látszik, ez még elviselhetőbb, mint a kegyetlen erőlködés. — Hová viszik? — kérdem a verésben kifáradt kocsistól. — A BELSPED fuvarosai vagyunk, kérem... Építkezéshez szállítunk. Miért nem rak kevesebbet? — Az előírás az, bogy harminc mázsánál kevesebbet nem rakhatunk ... Az állat mélyet fúj, megrázza sörényét, aztán hátra tántorodik. Negyedórás tanácskozás után kifogják a második kocsi lovait, ráfogják az elsőre és így teszik meg az emelkedőt. Gyorsan számolni kezdek. Időveszteség: egy óra, a munka többszörösére nőtt, az állatokat túlerőltették és semmivel sem kerül több betongerenda rendeltetési helyére, mintha csak felét raknák, és kétszer fordulnának. Most már csak az a kérdés, meddig akarja a BELSPED még fenntartani ezt a kegyetlen előírást. Az a javaslatunk, ne várjanak vele soká. Ne várjanak addig, míg minden istráng végképp elszakad. Ne szaporítsák feleslegesen a mérget, a szitkot. És ne kínozzák tervszerűen hűséges, dolgos állataikat. Nemcsak azért, mert ez nem gazdaságos, hanem, mert embertelenség. szegedi — Az anyákat köszöntik TEXTILMŰVEK: A Kaposvári Textilművek szakszervezete gondos, körültekintő előkészülettel előzte meg anyák napját. A gyönyörű, modern napközi otthonban és bölcsődében számos anya gyermeke nyer elhelyezést és gondozást. Ezen a napon közösen látogatnak ide a Textilművek anyái. A kép, amely itt fogadja őket, egyszerű, de minden bizonnyal felejthetetlen. A nyolcvan csöppnyi kéz nefelejcs-csokrokat nyújt át a fiatal édesanyáknak, a köszönet szép szavaival. Az apró kis ajkak hálaköszöntése ezúttal a modern, a komoly feladatokkal megbízott dolgozó anyákat illeti. MÉSZÖV: A Földművesszövetkezetek Somogy megyei Központjában évrőlévre visszatérő kedves emlékekkel teli nap az anyák napja. Ebben az esztendőben sem felejtkeznek el róla. Egy-egy cserép szép virág, benne a köszöntő cédulával lesz az emlékeztető az 1957-es anyák napjára. VASKOMBINÁT: Míg másutt a csend és a virág, a Vaskombinátban a zene hangjai szólalnak meg az anyák tiszteletére. Ezen a délelőttön huszonegy gyönyörű lemez pereg le a lemezjátszón a huszonegy anya köszöntésére. Személy szerint, névreszólóan szól a dal, a kiválasztott legkedvesebb lemezekből. Persze a Vaskombinátban is gondoskodtak szép és sok virágról. így a sok szín, a kedves hang, a virágillat teszi felejthetetlenné ezt a napot. RUHAÜZEM: Szombaton két órakor a napközi színpadán felgördült a függöny. Szereplők a csöppnyi lurkók, nézők a boldog anyák voltak. Tánc, szavalat, ének, minden terítékre került itt, amivel csak örömöt lehet szerezni, amit a kis koponyák csak tudnak. Végignézni őket, igaz anyai öröm. Itt nincs halvány alakítás. Itt mindenki csak a legszebbet nyújthatja. A rend nevében...] Néhány hónappal ezelőtt új színfolttal gazdagodott Tab: cukrászda nyílott. Lapunk egyik korábbi száma nem fukarkodott a szép szavakkal. amikor a cukrászdáról írtunk, örömünket fejeztük ki afölött, hogy a cukrászda modern, higiénikus, bő választékú, kellemesen cs Ízlésesen berendezett és akár a fővárosi cukrászdához szokott látogatók is jól érezhetik magukat benne, ha felkeresik. A földmüvesszövetkezet busás összeget fizetett ki azért, hogy a cukrászda valóban a modern követelményeknek megfelelő legyen. Nemrégen ismét Tabon töltöttünk néhány órát. Engedve a cégtábla csábításának, benyitottunk a cukrászdába. Hatalmas porfelhő gomolygott a krémesek és sütemények körül. és a feketekávé gőze csak alig alig tudott áttörni rajta. A cukrászda egyik női dolgozója ekkor végezte napi takarítását. Délelőtt 10 órai Rendületlenül söpörte bele a levegőbe az elhanyagolt, tán több hónapja nem mosott padlóról a rászánadt sárt és mocskot. A söprés azonban úgy látszik nem általános itt, mert csak az említett dobogót tüntették ki ezzel — a cukrászda kövezete maradt a régiben: piszoktól szennyesen. Nem kellett különösebb körültekintés észrevenni, hogy a csöppnyi cukrászdái asztalka üveglapja alatt a terítő vastagon poros, régi szeinycsikokkal tarkított. Azt már távozóban figyeltük meg. hogy a székek és asztalok lába hónapokkal ezelőtt, (vagy még régebben?) látott súrolókefét Felháborító! És nem közömbös az. hogy vajon meddig megy ez így? Vajon a kereskedelem bitorlói még meddig tevékenykednek a tabi cukrászdában? Miért és kinek a kedvéért áldozta a földmüvesszövetkezet a tízezer forintokat ha nem a vendégek kedvéért, a korszerűségért, a tisztaságért. Találhattak volna Tabon olyan cukrászokat is, akik méltóak ehhez a környezethez. Megbecsülik és a látogatók tiszteletét élvezik. Tiltakozunk a kétségbeeltő állapot ellen, tiltakozunk a vendégek és a rend nevébenl 3ól működik a nagyatádi fmsz. 1. sz. textil szaküzlete A nagyatádi fmsz textilszaküzlete az elmúlt években nem tartozott a legjobbak közé. A boltban dolgozó személyek között nem volt jó a kollektív szellem, a vevőközönség részéről is sok volt a jogos panasz az udvariatlan kiszolgálás miatt, az árukészlet sem felelt meg a követelményeknek, rendszertelenek voltak a bevásárlások, a rend, fegyelem, tisztaság terén komoly hiányosságok voltak sz üzletben. Két év óta sokat fejlődött az üzlet, melyet konkrét eredmények is bizonyítanak. A régebbi havi háromszáz—ötszázezer forintos havi forgalmat az első évben hétszázezer forindttnik&n „szét értea&k“ az emhezekkd ! Könnyű elmondani a Balatoni Hajózási Vállalatról, hogy bevételi tervüket 453 százalékra teljesítették. Még azt is, horty 22,3 százalékos önköltségcsökkentést értek el, ami rendkívül szép eredmény. Vagy azt, hogy tervét túlteljesítette, mert a javítóműhely első negyedévben 102,5 százalékot vatlhat magáénak. Ehhez nem kell irtás, amikor már megvalósult' csak hogy a főkönyvelő előszedjen kis kockád papírokat, pár számot jegyezzen a rovatok szélére, aztán mosolygós, megelégedett arccal bejelentse: — Ennyi, meg ennyi, ilyen volt a múlt évben, most pedig sokkal jobb az eredmény. De miért jobb? Miért több, minek köszönhetők ezek a számok, melyek híven tükrözik a hajózás munkásainak, szakvezetőinek, lakatosainak és matrózainak jó munkáját? A munkások csak úgy mondják: — Megtettünk minden tőlünk telhetőt, hogy elkerüljük a tavalyi termelési szintet. Amoncsics Antal, akirendeltség vezetője is elgondolkodik a kérdésen. Hogyan is volt? Két-három hónapot ugrik vissza emlékezetében, összeszedi a tényezőket. A legfontosabbat, a legsegítőbbet veszi a sor elejére. — Szót értettünk az emberekkel, a dolgozókkal — mondja. — Köszönetünket nyilvánítjuk ezért Juhász elvtársnak, a siófoki járási MSZMP intézőbizottság elnökének. Juhász elvtárs két ízben tartott nálunk munkásgyűlést. Az elsőn még nem vett mindenki részt, de a másodikon már teljességgel megmui$k?zott’ menynyi eredmí4^, *s ,van egy ilyen gyuiesnf^' Amoncsics ctitars ,еЭУ pillanatra elhalla kékes-zöld Bat.atonra néz. A kikötőbe4 -az utolsó simításokat ve.H zik a szép, fehér ha10' kon. Juhász elvtárs so’ mindent megmagyarázott nekünk. Beszélt októberről, a munka szükségességéről, az ország ialpraállításáról, s arról, mennyire függ ez minden dolgozótól, mennyivel gyorsabban történhet meg, ha mindenki szívét-lelkét beleadja a termelés emelésébe. Nem, nem előadást tartott, nem hivatalos kinyilatlcpztatásokkal, hanem csak felkelt ültéből és beszélt, magyarázott, vitatkozott, őszintén megfelelt a kérdésekre. Megemlítette a hibákat, megdicsérte az eredményeket. Talán csak úgy mondhatnánk: a legbarátságosabb hangon beszélgetett el a munkásokkal. Amoncsics Antal kirendeltségvezetö kimutatást vesz elő és így folytatja: — A hajósok az utóbbi években elszoktak attól, hogy a javításban részt vegyenek. Viszont ezt nálunk nem lehet megcsinálni. A dunai hajók alkalmazottai, akik egy hónapot pihennek, ez alatt az idő alatt veszik ki szabadságukat. De a Balatonon más a helyzet. Itt le kell állni a nagy forgalomnak októberben és májusig alig megy hajó a vízen. Most a hajósok besegítettek a termelésbe és ez nagyot billentett a serpenyőn. Lelkiismere■ es munkájuk nyomán f ikerült a tervet tűit cls 'síteni. És ezt annak Iе iszönhetjük, hogy egykr re több emberben gyűl világosság, egyre többen értik meg a saját sorsuk, jövőjük és a néphatalom erősödése közötti összefüggést. Mert végeredményben minden az embereken múlik. S ha az embereket füti az akarat és a lelkesedés, nagyszerű eredményeket tudnak elérni. Az embereket kell tehát nevelni, ösztönözni, becsülni elsősorban. Amoncsics elvtársnak igaza van. Bizony a Balatoni Hajózási Vállalat munkásain függ minden, ami az üzemben történik. Különösen sok függ a már 34 tagot számláló MSZMP-alapszervezeten, melynek elsősorban hivatása lelkesíteni a dolgozókat, jobb munkára ösztönzi őket. A vállalat szép eredményekkel büszkélkedhet. Júniusban megindul a teljes hajójárat. Vidám, szórakozni vágyó közönség nyaralását, dolgozótársaik pihenését teszik kényelmessé a hajózás kifogástalan biztosításával. Sok ezer dolgozó lesz ezért hálás és mond köszönetét a Balatoni Hajózási Vállalat munkásainak és vezetőinek. — szüts — <3 tos forgalommá tudták fejleszteni. 1956-ban még nagyobb eredményt értünk el. 1956. április 4-re a MÉSZÖV által indított szocialista munkaversenyben üzletünk Somogy megye összes boltegységei között az első díjat nyerte el. a velejáró 1500 forintos jutalommal és vándorzászlóval együtt. Többször kapott üzletünk elismerést jó munkájáért. Az ellenforradalom idején üzletünk dolgozói becsülettel megálltak helyüket. Ezt bizonyítja az is, hogy üzletünk egyetlen napra nem volt lezárva és november hónapban kétmillió feletti forgalmat értünk el, ami nagy munkát követelt meg a bolt minden dolgozójától. A jó eredményt elsősorban a boltá fegyelem betartása és a jó kollektív munka eredményezte. A boltban dolgozó összes eladók tudják, hogy fegyelem nélkül nem lehet jó munkát végezni egyetlen üzletben sem. Minden dolgozó megbecsüli kartársát és segíti a munka elvégzésében, ha a másik osztályon dolgozik is. Nem kevesebb szerepe van az eredmény elérésében a vevőközönséggel való jó kapcsolatnak és az udvarias kiszolgálásnak is. A nagyatádi járás dolgozói szeretik üzletünket, szívesen jönnek hozzánk vásárolni, néha még más járásból is. Mi mindig azon vagyunk, hogy a vevőközönséget udvariasan, pontosan & jól szolgáljuk ki. Üzletünk rendben és tisztán tartása jó propaganda. Tiszta, rendes üzletbe szívesen megy a vevő vásárolni és szívesen dolgozik az eladó is. Naponta elvégezzük a szükséges takarítást, hetenként boltot rendezünk. Kirakatainkat igyekszünk mindig ízlésesen, megfelelő szép áruval ellátni. Természetes, hogy üzletünkben az eredmények mellett kisebb-nagyobb hibák és hiányosságok is előfordulnak és néha a vevők részéről is felvetődnek jogos panaszok. Mi azonban igyekszünk ezéket kijavítani, igyekszünk több megbecsülést szerezni az elkövetkezendő időben is, szocialista kereskedelmünknek. Ilics József, a Nagyatádi Ftaasz. 1. sz. bolt vezetője
