Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-05 / 103. szám

MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XI. évfolyam, 103. szám. ÄRA 50 FILLÉR Vasárnap, 1957. május 5. , „ rr\j* v' Központi előadásokat rendez az MSZMP Az MSZMP Megyei Intéző Bizottság Ágit. Prop. Osztálya Kapos­váron. és a járási székhelyeken előadássorozatot indít az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által szervezett központi előadássorozat alapján. Május 5-től hetenként lesznek előadások. Az előadásokat a megyei, járási ve­zetek, vezető propagandisták és a Központi Bizottság által küldött elő­adók tartják. Az előadássorozat első előadásának címe: A magyarországi október —novemberi események a marxizmus—leninizmus tükrében. Az előadá­sok időpontja és az előadók névsora a következő: iliCIJ'UÖ AU-tin május 10-én május 7-én május 8-án május 8-án május 10-én május 8-án május 10-én májas 10-én ai varos kaposvári járás Fonyód Nagyatád Siófok Marcali Tab Csurgó központi előadó Bertalan József Takács István László István Kánya János központi előadó Szabó Sándor központi előadó Kisdeák József MSZMP MEGYEI intéző bizottsága ÁGIT. PROP. OSZTÁLY. Napi tizennyolcezer helyett huszonhétezer téglát gyártanak a Zákányt Téglagyárban Zákány község határában az egyik «ото tövében füstölgő gyárkémény árulkodik már messziről, hogy dol­gozik a Zákányl Téglagyár is. —■ Nem különös üzem ez a miénk, — adja meg a felvilágosítást Magyar Sándor telepvezető, aki végigkalau­zol bennünket az üzemben. Az első pillanatban 'kitűnik, hogy a téglá­hoz való nyersanyaggal nincs prob­léma. A nagy domb szinte ontja a legjobb minőségű tégla-agyagot. Hogy milyen leleményesek a zákány! téglagyári dolgozók, azt elég egy pél­dával bemutatni. A dombról saját súlyánál fogva magától gurul be a földet szállító csille a téglaprés ete­tőjéhez. S mi több, a zákónyiak úgy szerkesztették meg ezt a szállítópá­lyát, hogy amíg a teli csille legör­dül, saját súlyánál fogva felvontat­ja a rakodáshoz az üres csillét. A fiatal telepvezető boldogan újsá­golja, s már mutatja is, hogy «-gaz­dagodik« a zákányt téglagyár. Egy száz méter hosszú új szárító-fészer munkálatai vannak folyamatban, s ez bizony nagy öröm a zákányiák­nak, ahol a legnagyobb probléma a helyhiány. — Nincs elegendő terület a nyerstégla tárolására, mert külön­ben tovább lehetne növelni az üzem kapacitását — mondotta a telepve­zető. A nákányiak azonban a nehézsé­gekkel is megküzdenek, s téglagyá­ruk dolgozói derekasan kivették ré­szüket a május 1 tiszteletére indí­tott munkaversenyből éppúgy, mini az azt követő időszak munkáiból Már hosszú ideje naponta huszon­hétezer tégla hagyja el a téglaRrésI Zákányban, holott a terv tizennyolc­­ezret ír elő számukra. Magyar Sán­dor és munkatársai azonban még ezt az eredményt is szeretnék tovább fokozni, mert tudják, hogy a megnö­vekedett építési kedv sok-sok téglát vér a Somogy megyei téglagyárak­tól. Ha így dolgoznak a zákányiak, akikor ebben az évben vagy félmillió téglával többet adnak előirányza­tuknál. Új munkamódszerrel dolgoznak a Megyei Tanács állandó bizottságai A Megyei Tanács állandó-bizott­ságai eddig csak papíron működtek, a VB által hozott határozatok végre­hajtásának ellenőrzésében nem vet­tek részt. Az Elnöki Tanács határo­zata óta, mely a tanácsok és állan­dó-bizottságok munkájának megjaví­tásáról szól, Somogybán gyökeres változás állott be. A Megyei Tanács valamennyi állandó-bizottsága ülést tartott az el­múlt napokban és ezen negyedéves tervet dolgoztak ki, amelyben célul tűzték ki a határozatok végrehajtá­sának ellenőrzését* és a problémák megoldásában való segítségnyújtást. A pénzügyi állandó-bizottság pél­dául azt vizsgálja meg a megyében, hogy a VB által rendelkezésre bo­csátott vállalatfejlesztési alapot ho­gyan használták fel a vállalatok, ho­gyan gazdálkodnak a béralappal és a munkások körülményei megfele- 16ek-e. Ennek során a Csurgói Fa­ipari Vállalat, a berzencei malom, a kaposvári kórház és a Finommecha­nikai Vállalatnál ellenőrzi a pénz­ügyi állandó-bizottság a vállalatfej­lesztési alap és béralap felhasználá­sát. A mezőgazdasági állandó-bizottság a gépállomásokon tart ellenőrzést és többek között a termelőszövetke­zeteket is felkeresik, megvizsgálják működésüket is. A többi állandó­bizottság hasonló tervet dolgozott ki és ennek szellemében kezdték meg a munkákat. Ily módon sokkal közelebb kerülnek a gyakorlati élet­hez a Megyei Tanács tagjai, meg­ismerkednek a problémákkal és ja­vaslataikkal igen nagy segítséget nyújtanak a tanács munkájának megjavításához. Megkezdték a zöldtakarmány etetését A Balatonújhelyi Állami Gazda­ságban 120 kát. hold őszi keveréket, ezenkívül 60 hold tavaszi zabos­bükkönyt és 60 hold csalamádét ve­tettek a szarvasmarhaállomány zöld­takarmányozására. Május 1-én kezdték meg a zöldta­karmány etetését, zöld rozsosbük­könyt adnak a teheneknek négy napja. Ez alatt az idő alatt máris* jelentősen emelkedett a tejhozam: istállóátlaguk, amely áprilisban nyolc liter volt, már elkerülte a ki­lencet. A gazdaság mintegy 60 holdnyi másodvetést is végez. Ahogyan leke­rül az első zöldtakarmány, utána napraforgó-csalamádét vetnek, hogy minél tovább tudják nedvdús zöldta­­karmánnyal ellátni állataikat és több tejet adjanak a közellátásnak. Divatosak-e a moszkvai nók? Termelőszövetkezeteink életéből Az édesanyákat köszöntjük Egész heti rádióműsor Elismerés és köszönet A Magyar Szocialista Munkáspárt Meirvei Intézőbizottsága köszönetét fejezi ki Kaposvár város és a megye mindazon szervezeteinek. melvek eredményesen dolgoztak a 13. szabad május 1 ünnepségeinek előkészítésé­ben, megszervezésében. MSZMP MEGYEI INTÉZŐ BIZOTTSÁGA Rövid belföldi hírek A gépállomási dolgozók körében ismert és kedvelt Gépállomás című szaklap ismét megjelenik. Az eredeti formájától eltérően, a Népszabad­ság nagyságában, 8 oldalon, mély­nyomással állítják elő. Az első szá­mot május 15 körül adják ki, s a jövőben minden hónap hasonló idő­szakában jelenik meg A jövő hónap elején nyílik a kis­ipari szövetkezetek tanulóinak első országos kiállítása, ahol a fiatalok legszebb munkadarabjait, mester­munkáit láthatják majd az érdeklő­dők. A kiállításra minden szövetke­zeti ipari tanuló elküldheti az egyé­nileg vagy csoportosan készített mu nka d a rab j át. Két baráti országból, a Szovjet­unióból és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett a közelmúlt­ban meghívás a magyar úttörők ré­szére. A Szovjetunió Szaktanácsa és a komszomolisták a nyári vakáció­ban félezer fiatalt látnak vendégül. Az NDK Szákszervezeti Központja és ifjúsági szervezete ezer fiatalt hívott meg egyhónapi, illetve 5—6 heti üdülésre. Elsősorban a vidéki nagyvárosok, ipari centrumok fiataljai közül ke­rülnek ti a külföldi út részvevői A Selyemtermeltető Vállalat az idén szélesebb alapokra helyezi a selyemhemyótenyésztést. Az elmúlt évben 8000—9000 tenyésztővel kötöt­tek termelési szerződést. Idén ezt a számot 12 000-re kívánják növelni. Eddig több mint tízezer selyem her - nyó-tenyésztővel állapodtak meg, s úgy tervezik, mintegy 350 000 kiló selyemhemyógubót váltanák be. Az idén is lehetőséget nyújtanak az úttörőknek arra, hogy bekapcsolód­janak a jól jövedelmező munkába Az idei tavaszon 95 hallgató ka­pott diplomát a kertészeti és szőlé­szeti főiskolán. A fiatal szakembe­rek elhelyezése kezdetben bizony­talannak látszott, végül azonban ki­derült. hogy az igényeket ki sem tudják elégíteni. Az állam biztosítot­ta 70 gyakornoki álláshelyet csupán negyven-negyvenöt hallgató veszi igénybe, a többi máris végleges ál­lásba jutott. Az állami gazda Íígolt-. célgazdaságok és termelőszövetkeze­tek részéről továbbra is igen nagy az érdeklődés. Eddig körülbelül 20 felajánlott állásra nincs szakembe A belkereskedelmi kölcsönző vál­lalat az idén felépíti első vikendtele­­pét a Balatonon. 50 kényelmes kis házikót állítanak fel. Egy-egy házban négy fekvőhely, vízvezeték, villany és főzőal kalmatosság lesz. A bérleti díj jóval olcsóbb lesz, mint a szállo­dai árak az elő-, vagy utószezonban. A vikendtelep helyét a balatoni in­tézőbizottság rövidesen kijelöli. Négymillió tégla fordult meg kezében Balatonszentgyörgyön festői kör­nyezetben fekszik a Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés téglagyára. A szentgyörgyi téglagyárnak egész So­mogybán híre van, mert úgy mond­ják, az acélos csengésű szentgyörgyi tégla a legjobbak közé tartozik a megyében. A gyümölcsfák, virágok tavaszi, napsütötte, fehér, kék, rózsaszínű vi­rágszirmain, kelyhein röpköd, se­rénykedik, nedvet szívogat a dolgos kis méhecske. A serény, szorgos, gyűjtögető embert is hozzá szokták hasonlítani és valóban nem érdem­telenül. Nincs még egy ilyen kicsiny állat, amely oly sokrétű hasznot haj­tana nemcsak a kaptárak tulajdono­sainak, de a gyümölcs- és gabonater­melőknek, az egész mezőgazdaság­nak. A méhek nagy szerepet vállalnak magukra a virágok beporzásánál, a megtermékenyítésnél. S nincs az a cukor, amely édességben, tápérték­ben felülmúlná az érett, aranysárga mézet. A méhek összegyűjtik, meg­termelik s a társadalom asztalára adják a természet édes adományát. Persze, mint ahogy semmi sincs gond, befektetés, munka nélkül, úgy a méh sem ad teljesen ingyen. Télen kopaszak a fák, kopár a mező, a méh azért enni kíván. Miből és mit? Száz vagon cukrot élnek fel évente a méhcsaládok Ma­gyarországon. Ehhez viszont befek­tetés kell. A tél fagya, hidege sa­nyargatja a méhcsaládokat is. A mé­hész védi őket. Egy-egy szerencsétlen esztendő, egy rossz hordás, s üresek maradnak a kaptárakba helyezett viaszos lépek. A méhésznek számolni kell sok, előre nem látott veszéllyel. Akkor is életben kell tartani a mé­­he.ket, ha gyéren csörgött a méz a pergetőbői. Egyedül, egymagában a méh sem méh. Családostól dolgoznak, röpköd­nek a mindennapiért. Egyedül, egy­magában a méhész sem képes meg­állni. Támasz kell, segítség kell ne­ki, anyagra, gépre, tanácsra van szüksége, el kell adnia áruját, a mé-HOQY TÖBB MÉZ CSOROQJON A PERQETÖBŐL. zet. Az okos, előrelátó méhész tudja ezt. Ha boldogulni akar tehát, ke­resi a társakat, akikikel összefoghat, szövetkezhet. Közös erővel könnyebb a védekezés a méhészetet fenyegető növényi, állati, természeti kártevők ellen. Hogyan áll a méhészek dolga, sorsa Somogybán? Felkarolják-e eléggé őket, kapnak-e kellő támoga­tást? Két számadat feleljen erre, melyet a minarl mondtak el a méhé­szek megyei küldöttgyűlésén. Az egyik adat 1950-ből való. Arról szól, hogy abban az esztendőben 190 má­zsa mézet vásároltak fel a somogyi méhészektől a földművesszövetkeze­tek. A másik adat 1956-os keletű. 38 vagon mézeladásról tudósít. (Ponto­san húszszorosa a hat év előttinek.) S a két számadat mögött ott lapul egy harmadik is, melyből megtudjuk, hogy ez év áprilisában 2094 somogyi méhész tömörült több mint 26 ezer méhcsaláddal ötvenegy méhész-szak­csoportba és létezik egv önálló mé­hész szakszövetkezet is a megyében. Hozzávetőleges számítgatások szerint a somogyi méhészek 70 százaléka ta­nult összefogást a méhektől, s szak­csoportba tartozik. A 30 százalék vi­szont még hallgat. Miért érdemes szövetkezni? Soki előnye van ennek. Az első az, hogy a méhészekn.ck nincsenek érté­kesítési gondjaik, nincs szervezetlen­ség a mézpiacon. A földművesszövet­kezet bárminő mennyiséget átvesz a szakcsoportoktól. S három százalé­kos felárral többet kapnak, mint a kívülállók. Ezenkívül a szövetkezet minden mázsa méz után négy kiló műlepet, s 500 forintos előleget bo­csát a szerződők rendelkezésére. A múltban tizenhárom országba szál­lítottunk mézet, s értékes valutát kapunk érté jelenleg is. Harmadikak vagyunk az értékesítésben a világ­piacon. A méhészek gondjairól, kívánsá­gairól folyik a vita, a beszélgetés. Most választották meg a méhészek irányításának új szervét: a megyei intézőbizottságot. Ezentúl valóban méhészek irányítják az oly sok ta­pasztalatot, tudást megkívánó mun­kát a megyében is. Jó hallgatni a jobbnál-jobb, érdekesebb felszólalá­sokat. Mentsétek meg méheinket! Király István kaposvári méhész mélyrehatóan elemezte, hogyan le-, hetne a magyar méhészetet tovább­fejleszteni. Az akácon kívül a ma­gyar méhlegelő túlterhelt. Nagy ér­dek fűződik ahhoz, hogy a parasztság körében újra visszaszerezze -f£gi jó­­hírnevét, helyét a növényié .j-mesztés­­ben a mézelésre, takarrnány0Zásra egyaránt kiválóan alkalrrias ,rógi ma­gyar ősnövény, a somkő.ró £s a szeg­letes .borsó. Jelentessen lek me„ ma_ gyár nyelven kiváló 'iZOvjet méhész szakirodalmat. A »Sc,k mézet„ című, magyaru1 is megjel(jnt romáT1 szak_ konwbol több kelkane A kaposvári szakcsoportnak eszi ___n feloszlás az elleni Pedig annak ideje’ rülmények között dését a kaposvái Voltak »a ásód ók* ( ták, ebből tszcs 1 * . ._ ti ÜCUl JUIA-Tbl c. brradalom idején. ;n elég nehéz kö­­kezdte meg műkö- i szakcsoport is. , akik azt hajtogat­sz. S lám, ma már saját műhellyel is rendelkezőnk, s készpénzbetétünk is van — mondta Király István. Drámai hangon kezdte felszólalá­sát Zalavári János, idős kaposvári méhész: »A sajtóhoz, a közvélemény­hez interpellálok: mentsétek meg pusztuló méheinket. Soha akkora veszély nem fenyegette a méhészetet, mint amióta a növényvédelem po­rondján teljes fegyverzetben megje­lent a Hungária Matador tábornok. Reggel kiröppennek szorgos állat­káink a kaptárból és sohse térnek vissza, mert elpusztítja őket a mér­gezett virág. Sír a lelke a méhész­nek, amikor marokszámra söpri ki a kaptár alól a méhhullákat. Az a ké­résünk a Növényvédő Állomáshoz, kérdezzenek meg bennünket, méhé­szeket is permetezés előtt, s Hungá­ria Matadorral ne porozzanak, mert különben йет lesz értelme a mé­­hészkedésjóek. A másik fájdalmas pont: nyakló nélkül irtják az aká­cosokat. Ne engedjük e fának, mint -Valami c*'omnövénynek a pusztítását'. Ültessünk is helyettük. Például he­­lvi kezdeményezésből, községszépí­tésre naevon ió lenne, ha mézelő fá­kat ültetnének. Szőnvi Mihály, a Növényvédő Állo­más igazgatnia, akit mindjárt a mé­hész intézőbizottságba is beválasz­tottak. ígéretet tett. arra, hogy ezen­túl figyelembe veszik a méhészeik ér­­rWcrit. A nmrénwédő dolgozókat ki­oktatták. mikor és hol szabad Agri­­toxszal porozniofc. Brachna János elvtárs a MÉSZÖV mindenoldalú se­gítségét ajánlotta fel a méhész szak­csoportoknak. A küldöttgyűlés végül megválasztotta neves méhészekből a megyei intézőbizottságot és az orszá­gos küldöttgyűlés küldötteit is. Varga József Ez alkalommal nem is a pompa san dolgozó téglagyár munkájáról kívánunk megemlékezni, csupán megemlítjük, hogy a szenigyörgyiek az elmúlt évben valamivel több. mint négymillió téglát adtak a so­mogyi építkezésekhez. Ez idén pedig, mint Biankin János telepvezető mondotta, ötmillió felett lesz a le­gyártott tégla. Az ötven főnyi ■ kollektívának egyik tagjáról essék most szó, To­kolics Józsefről, a kihordóról. Mun­kaközben találjuk éppen, amint n meleg kemencéből talicskájával »*kazalba« hordja a téglát. Szerény külseje semmiben nem különbözik a téglagyár többi dolgozóitól. Ruhá­ján, arcán, egész testén rajta van a téglagyár jellegzetessége. Tokolics József izzadságtól gyöngyöző, tégla­­poros arcában mélyen ülő szemei azonban a munka határtalan szere­­tetéről beszélnek. Ki tudná meg­számlálni, hányat is fordul talicská­jával a kemencétől a téglarakásokig. Hogy miért éppen vele foglalko­zunk? Mert a. telepvezető őrá hívta fel figyelmünket, mondván, ha a szorgalmat kellene megmintázni, ak­kor Tokolics Józsefet állítaná oda modellnek. Valóban, még a velünk történt beszélgetés során is hangya­­szorgalommal végezte munkáját. A nehéz munkához néni szokott kéz jóformán alig tudná megemelni ta­licskáját, amelyre egyszerre száz acélos csengésű tégla van felrakva. Mechanikusan, gépiesen rakja a kazlat, aztán máris fordul vissza. Tavaly kihordó munkatársa megbe­tegedett. Tokolics helyettesítette őt az év legnagyobb részében. Az el­múlt évben párezer tégla híján ke­reken négymillió tégla fordult meg kezében. — Az idén is túl leszek a hárommillión — mondja, miközben megiörli verejtéktől gyöngyöző hom­lokát. Aztán már fordul is, s eltű­nik a kemence bejáratánál. Ne is zavarjuk tovább a balatoni szentgyörgyi téglagyár egyik leg­szorgosabb dolgozóját, aki egyik fő­részese, hogy a szentgyőrgyiek ez év­ben is a legjobbak között vannak a tanácsi téglagyárak versenyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents