Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-30 / 124. szám
vlLÁG PR0LLTAR]1 EGYESÜLJETEKl • _____ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H. évfolyam, 124. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. május 30. ' /-'x EZ ŐSZINTE BÄKÄTSÄG JEGYÉBEN Alakuló gyűlést tartott kedden este a Helyőrségi Tiszti Klubban a Magyar—Szovjet Társaság A z alakulás végbement, de ennél mégis több c* történt. Az alakulás mellett baráti találkozás is lezajlott, az egymástól ugyan távol élő, de mégis szorosan összetartozó magyar és szovjet nép küldöttei között. Zsúfolásig megtelt a klub nagyterme. Munkások, párt- és tömegszervezeti vezetők, magyar és szovjet katonák, értelmiségiek, öregek és fiatalok bizonyították lelkesedésükkel, hogy népünk őszintén törekszik pótolni azt a kárt, amit az ellenforradalom a magyar— szovjet barátságnak okozott. Szirmai Jenő elvtársnak, az MSZMP Megyei Intéző Bizottsága elnökének megnyitó szavai után Mikecz János elvtárs, a Városi Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Szavai a történelembe nyúltak vissza. Elmondotta, milyen nagy hatással volt az orosz nép harca a magyar nép életére, fejlődésére. A magyar és a szovjet nép között kialakult barátságnak történelmi gyökerei vannak. 1905-től kezdve ez a barátság az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságon keresztül erősödött és fejlődött. Az elnyomás éveiben is a szovjet nép adta a hitet, az erőt a magyar népnek. 1945. április 4-én felszabadított bennünket a szovjet hadsereg, majd utána testvérként, őszinte, igaz barátként állt mellettünk, segített új életünkben. Ez az őszinte barátság a bajban mutatkozott meg igazán. Akikor, amikor veszélyben volt a magyar nép hatalma, a magyar proletariátus diktatúrája. A szovjet nép nem késlekedett, a varsói szerződésből fakadó kötelességét híven teljesítve, a proletár internacionalizmus szellemében segített nekünk az ellenforradalom leveréséiben, másodszor is felszabadította a magyar népet. Másodszor is szovjet katonák áldozták életüket a magyar népért, a szovjet katonák vére pecsételte meg a két nép barátságát. S az ellenforradalom leverése után ismét gazdaságilag is támogatott bennünket, hogy megindulhasson hazánkban az élet. Igaz, őszinte barátunk a szovjet nép. S erre a barátságra, szocialista építésünk zálogára úgy kell vigyáznunk, mint a szemünk fényére — fejezte be szavait Mikecz elvtárs. A szovjet parancsnokság egyik képviselője állt ezután fel. Szívből jövő, meleg szavakkal emlékezett meg a magyar nép harcáról, s figyelmeztette népünket az 1956-cs október tanulságaira. IVÍajd befejezésül sok sikert kívánt népünknek a szocializmus építéséhez. A tömegszervezetek, üzemek küldöttei virágokkal köszöntötték ezután a szovjet elvtársakat. A nőtanács, a Kommunista Ifjúsági Szövetség városi szervezete, a Hazafias Népfront adott át virágot, a Textilművek egyik fiatal dolgozója, Sági Éva pedig oroszul köszönte meg a szovjet elvtársak segítségét és nyújtott át virágcsokrot. Virágcsokrot adtak át még a Vízművek, a Rendeltszabóság, a Finommechanika, a Nyomdaipari Vállalat, a Cukorgyár küldöttei pedig ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. S ki tudta volna lelkesedés, taps nélkül nézni, amikor az egyik szovjet tiszt elvtárs, a virágot, az ajándékot átadó dolgozókat, mint testvérét ölelte magához és csókolta meg. így csak igaz barátok tudnak örülni, s örömet szerezni egymásnak. Az alakuló gyűlés első része Szirmai elvtárs zárószavaival véget ért. Kultúrműsor következett ezután. Sokszor csattant fel a lelkes taps, sokszor kellett a szereplőknek megismételni műsorszámaikat. Felejthetetlen percek következtéit. Köszönet érte a szovjet komszomolistáknak, az énekkarnak, a tánczenekamak, a szólóénekeseknek, a táncosoknak, akik közül nem egynek a játékát virággal köszönte meg a közönség. Különösen nagy szeretettel fogadták annak a szovjet őrvezető elvtársnak énekét, aki Kozma József világhírű dalát, a Hulló leveleket oroszul, a Bolyongok a város peremén kezdetű táncdalt pedig magyarul énekelte. Köszönet a lelkes játékért a Szakszervezet Somogy megyei Tanácsa népi zenekarának, valamint a Csiky Gergely Színház művészeinek, Rohonczy Máriának, Veszeley Máriának, Mészáros Jolinak, Körösztög Istvánnak és a Textilművek népi táncosainak. fP elejthetetlen találkozás volt a városi Magyar —Szovjet Társaság alakuló gyűlése, amely az őszinte barátság jegyében zajlott le. Hisszük — mert hiszen az ott tapasztalt lelkesedés biztosíték erre —, hogy a magyar és a szovjet nép barátsága tovább fejlődik, tovább erősödik és még közelebb hozza egymáshoz népeinket Milyen gyümölcstermés várható? A Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főigazgatósága a legutóbb érkezett hivatalos becslések alapján közli, hogy kajszibarackból és az őszibarackból országszerte bő termés várható. Az alma igen jó, helyenként rekordtermést, a körte, a cseresznye és a meggy közepes termést ígér. A szilva a szokásosnál gyengébben kötött, ami azonban a múlt évi rekordtermés után természetes. A gyümölcskezdemények természetes ritkulása a barackoknál befejeződött, az egyéb gyümölcsnemek legtöbbjénél még tart. 70 éves az eszperaníé isyeSv Az Országos Eszperantó Tanács ebből az alkalomból Budapesten június 3-án kiállítást rendez és a posta emlékbélyegsorozatot bocsát ki. A sorozat két bélyegből — 60 filléres és 1 forintos címletből — áll. A 60 filléres bélyeg földgömböt ábrázol, amelyen a hetvenes óvszám és eszperantó felirat lesz. Az 1 forintos bélyeget Zamenhofnak, a nemzetközi nyelv megalapítójának arcképe díszíti. Az új béJyegek árusítását június 8-án kezdi meg a posta. Rövid séta a ENSZ székházában Különlegességek a Budapesti ipari Vásáron Nagy feladatok várnak as AKÖV kommunistáira és dolgosóira Á moszkvai VIT előkészületeiről Az öt világrész ifjúságának moszkvai találkozója az előjelek szerint méreteiben messze felülmúl minden eddigi fesztivált. A szovjet fővárosban két hétig száz ország fiatalságát látják vendégül. A két hét gazdag programjára jellemző, hogy naponta átlag négyszáz különböző találkozó — szakmai szeminárium, baráti öszszejövetel, sportverseny stb. — lesz. Kiszámították, hogy ha valaki minden eseményen részt akarna venni, száz évre lenne szüksége. Az érdeklődés már ezekben a hetekben is világszerte igen nagy. A külföldi lapok, rádiótársaságok, hírügynökségek és folyóiratok előreláthatólag 350 tudósítót küldenek a VIT-re. A rendezők mindent megtesznek a riporterek rendkívül nehéz munkájának könnyítésére. Minden külföldi újságíró személyre szóló igazolványt és jelvényt kap, amely szabad belépést biztosít a különböző eseményekre. A hangversenyekre, sporttalálkozókra külön belépőt kapnak. A tudósítások gyors lebonyolítására állandóan rendelkezésükre áll majd városi és interurbán telefon, sőt képtávíró is. A sajtóközpontot a hires Moszkva Szállóban helyezik el, itt kapnak szállást az újságírók is. Csupán a géptávíró- és a tárgyalószobák két emeletet foglalnak el. A filmeseknek a fotoszolgálat nyújt majd segítséget, ahol előhívhatják a képeket, beszerezhetik a fényképezéshez szükséges kellékeket, s a különleges műhelyben megjavíthatják az elromlott gépeket. A rádiótársaságok tudósítóinak a szovjet rádió külön rádi^palotát bocsát rendelkezésükre a Puskin téren. A közvetítők itt használhatják a stúdiókat. s a helyszíni közvetítésekhez jól felszerelt gépkocsit is1 kaphatnak. A VIT sajtóközpontja ezeken kívül a fesztivál idején mindennap orosz, angol, francia, népiét és spanyol nyelvű tájékoztatót ad az újságíróknak, amely ismertetil a találkozó legfrissebb eredményeit és híreit. Több mint egymillió forint értékű Dl) T-védőszer Megyénk déli járásaiban eddig nem tapasztalt mennyiségben ütötte fel fejét a burgonyabogár. A Nagybajomi Növényvédőállomás azonnali intézkedéseket tett a veszélyeztetett területek megfelelő mennyiségű védekezőszerrel való ellátására. . Nyolcszáz mázsa DDT-port szállítottunk ki a helyszínre, ami 15 forintos kilónkénti áron számítva egymillió kétszázezer forint értéknek felel meg mondotta Fülöp Mihály, a Növényvédő Állomás főagronómusa. Most az a feladat, hogy a védekezés a szaktanácsoknak megfelelően, idejében történjen ott is, ahol a gazdák saját maguk végzik ezt. Sajnos, az a tapasztalat, hogy ezt több helyen nem tartják be, sőt vannak olyan esetek is, mint például Segesden, ahol szemétlapáttaJ tíz-húsz kiló számra osztogatták szét boldognak-boldogtalannak a DDT-port és nem egy gazda a tyúkóljába és az istállóba használta el tető-, illetve légypusztításra. Ez megengedhetetlen, annál is inkább, mert kormányunk igen nagy áldozatokat hoz akkor, amikor ezt a drága vegyszert külföldről hozatja be és ingyen bocsátja a gazdáié rendelkezésére. Ugyanakkor az elmúlt hideg napok egyáltalán nem tették szükségessé а I védekezést,, mert a lárvák csalt a meleg napok beköszöntésével bújnak elő. ; — A Nagybajomi Gépállomás több száz háti-porozógépet adott ki a burgonyabogarat jelző községekbe és a legveszélyeztetettebb területeken a Növényvédő Állomás korszerű gépei végzik el a porozást. Mihelyt az idő felmelegszik, azonnal hozzálátunk ehhez, hogy ne csak a bogarakat pusztítsuk el, hanem az előbújt, a bogaraknál sokkal veszedelmesebb lárvákat is — mondotta Fülöp Mihály. A grillben rég megkapta már a nagy jazzdob mára az utolsó ütést. A cintányér összecsukódott, mint két fáradt szempilla. Az eső elállt, de a házak fölött még villámlik. Dörrenés nincs. A fényt elnyeli a sötét némaság. Az ablakok mögött pihen az élet Holnapra gyűjti erőit a test: új munkára, új eredményekre. A pihenés ilyenkor esik a legjobban. Éjjel 3 óra! A harmadik utcakereszteződést hagyjuk már mögöttünk. Néhány lépés még és célhoz értünk Földszintes ház, a kis ablakréseken halvány fény szűrődik az utcára. A kapu mögül hangok ütik meg fülünket. Az ablak üvegén át látni, amint egy félmeztelen, nyurga férfi nagy sietséggel kipattan egy belső helyiségből és kosárral a kezében közelít az ablakhoz. A nagy kosár péksüteményt a dróthálóra önti. Nagyot lélegzik, megtörli a homlokát, azután siet újra tovább... A Kanosvári Sütőipari Vállalat 2-es számú üzeménél járunk NAPPAL AZ ÉJSZAKÁBAN Ahogy átlépem az üzem küszöbét, egyszerre mögöttem marad az éjszaka, némaságával, mozdulatlanságával. Vagy tíz félmeztelen pékmunkás egyszeriben a legmozgékonyabb nappalt idézi elém. Az első pillanatban nem lehet különbséget tenni, hogy a kemence előtti mély »rakodóállásban«, a dagasztónál, vagy a süteményformálóban folyik-e nagyobb iramú munka. De ki ér rá törődni most ezzel? A figyelem egyetlen célba egyesül: hajnalra, mire az első szállító kocsi a kapu elé hajt, hogy a hétköznapi reggelek friss, meleg »szenzációjával« szerte robogjon a városba — arra az utolsó darab briós szelet és sósperec is készen álljon a szállításhoz. Addigra pedig 10 000 zsemlének, 250 nagy és 150 Ids briós tésztának, 400 vajaskiflinek kell a drótA z éjszaka munkásai hálóba kerülni. (Kenyeret itt nem sütnek.) Hess hát, álmosság! A férfikarok megfeszülnek, mint a kötelek. A futószalag gyorsaságával tömik a tüzes kemencéket sütnivalóval. Gyerünk, mert az óra ismét üt és észrevétlenül közeleg a reggel... MODERN PÉKSÉG Ahhoz, hogy a tízezer zsemle és többi tésztatársa reggelre valóban kávé mellé kerüljön, bizony egyedül nem lenne elég a még olyan hosszú éjszaka, vagy a még olyan nagy igyekezet sem. Ez a mennyiség már meghaladja az emberi kéz teljesítőképességét. Éppen ezért a 2-es számú péküzem már nem a régimódi, lassú munkamódszerekkel dolgozik. Amit csak lehet, a Sütőipari Vállalat gépesített itt. Bármilyen furcsán hangzik is, a »modem pék« már nem dagaszt, hanem egy gombnyomás a kapcsolótáblán és a hatalmas, félgömbalakú dagasztómedencében elkészített tésztában nagy íélkarhcz hasonló vasnyelv kezd forogni egyenletes ütemben. A több mint 230 kg-nyi tésztatömeg engedelmesen hagyja, hogy a gép megforgassa valamennyi porcikáját, egészen addig, míg sütésre nem lesz alkalmas. Bús Vendel bácsi kapaszkodik neki két kézzel, hogy kiszakítson akkora darabot belőle, amelyből éppen 30 db zsemle fog majd kikerekedni. A biztonság kedvéért mérlegre dobja. Dehát éppenséggel felesleges, mert pontosan eltalálja már a mennyiséget. Ezt a tésztaadagot egy másik kéz, Nógrádi Gyuláé, mindjárt kis, kerek lemezkére rakja, laposra simítva készíti el a következő lépés számára, amikor a tésztával újra a gépnek akad dolga. Ilyenkor pár másodpercre eltűnik a kis formálógépben és ekkor már egy helyett 30 darabban veszi ki onnét Bús Vendel tésztaformáló. De 'hol van ez még a sütéstől? A kiformált tésztát most hosszú edényekbe rakják sorba. Nem hagyják azonban sokáig pihenni, mert a kemence szájánál máris felhangzik a szó: JÖHET A ZSEMLE! És Köves Károly, meg Király János hatalmas lapátjai másodpercenként szaladnak a kemence mélyére. Ha egy pillanatra a lapátot leteszik, úgy azonnal nyúlnak a vízfecskendőhöz, hogy friss permetként öntözzék meg a kemencébe rakott zsemlék tetejét. A befecskendezett vízből hirtelen gőz fejlődik és ettől lesz szép fényes, ropogós, »zománcos« a sütemény teteje. Hát így jár a hódító hőségben kézről kézre a reggelik várva várt friss süteménye. Bár az ablakok sarkig tárva állnak és fent a ventillátorok birkóznak a 90 fokkal, a levegő mégis nehéz, a munka pedig gyors. Valaki a szódásüvegért fut. Szomjúhozik. Hirtelen kalszik a villany. Áramszünet. Néhány másodpercig csend, aztán itt is, ott is felágaskodik egy pipics, vagy gyertya lángja. A gyenge, rőt fény alig fonja be a sötét helyiséget. A pékség dolgozói egybeverődve, félkörben állnak: Arcuk hevült, nagy, izmos felsőtestükön gyöngyözik a verejték. Itt állnak valamennyien: az éjszaka munkásai, akik a nem olyan rég hozott kormányrendelet alapján már a törvény szerint is a nehézipari munkások közé tartoznak. A munkásparaszt kormány az elismerés zászlaját hajtotta meg előttük, amikor most már hivatalosan is a legnehezebb munkát végző, szocializmust építő dolgozók közé sorolta őket. Több bér, több juttatás, több elismerés. Ezt hozta nekik az örömmel üdvözölt üj törvény. Kellett ez, nagyon kellett. A verejtékcseppek szakadnak. Csatornát nyitnak a bőr pórusai felett. Erő, hősiesség sugárzik az alig megvilágított arcokról. A támadt csendben mintha a munka himnuszát énekelné valami hatalmas kar. Aztán egyenként fordulnak ki a körből, kezükben a pislákoló mécsesekkel ... ELSŐNEK KOVÁCS FER.ENn. az üzem vezetője siet a dagasztókádak közé, hogy további munkára rendezze őket. Csak annyit róla: nem lehet ráerőltetni a pihenést. Ha úgy tartja kedve, még a nappali alvási időből is lop el egy kicsit a munka javára. Rajong az üzeméért, mindent biztosít, ami csak szükséges. A munka emiatt soha nem állhat meg — sikerült példaképnek lennie. A második fény is megmozdul és az üzem »Munkácsyja« indul el az ecset felé. így hívják tréfásan Szabó Józsefet, a tésztakenőt a többiek. Persze van ügy, hogy a fiatalember (három gyermek apja) a sütőlapátot is megragadja és a pemzlit más fogja. De azért már csak ő lett Munkácsy éjszakai megszemélyesítője itt a 2-es üzemben. A harmadik pislákoló fényt ketten követik: a birkózó felsőtestű Köves Károly és elmaradhatatlan társa, Király János. Nem tudni, melyik erősebb. Az igazság az, hogy mindketten lelkes hősiességgel állják posztjukat a két — állandó hőséget lövellő — kemenceajtóban. Bár jók a munkavédelmi berendezések, van védőital, zúg a ventilátor, de a ikitoluló hőséget még mielőtt azt a környezet csökkenthetné, ők érzik arcukon, mellükön. Érzik és állják! a hosszú éjjeleken át azokért, akikre az alvó városban most ráborul a csend és a pihenés nyugalma. Hivat4s kell hozzá! És ezt] a nagy áldozatot vállaló munkaszeretetei a többiekben: Fal Károlyban, Vincze Sándorban, Nógrádi Gyulában, Csonka Istvánban, Kránicz Ferencben is megtaláljuk. Nem kell hozzá nagy vizsgálódás. Elég rátekintem a verejfékes homlokokra. ÍGY VIRRAD RÁJUK _____A REGGEL I legtöbbjükre már húsz-harminc esztendő óta. A felszabadulással megváltozott munkakörülmények, a nagyobb megbecsülés segít abban, hogy minél rövidebb legyen ez az éjszaka és gondtalanabb a napos reggel. Az ellenforradalom idején ez a hősi munka többszörösére fokozódott a kaposvári pékeknél. Nem sztrájkoltak, kitartóan dolgoztak a mindennapiért. Az uszít ókkal nem törődtek. Az idő őket igazolta. Mielőtt indulnék, nagy 1 briós szeletet csomagolnak nekem kis, macskafarknyi papírba: vigyem el a mamának. — Mi lesz, ha elmondom neki, honnan hoztam, hogyan készül, hány liter verejték párolgott el, míg briós lett a kovászból... ? Amikor jó étvággyal harap bele az anyám, bizton mindez egy pillanatra eszébe jut majd és adózik a fáradságnak, az áldozatnak. Ahogy öt ismerem, megteszi ezt később is, ha kiflit vásárol. És talán követik majd mások is ... ! Kint elvonult a vihar utolsó darabja is. A fátyolfelhőn áttörnek a tiszta fényű csillagok ... Szegedi N ander
