Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

A^PCV''' VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 123. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1957. május 29. KISZ szervezeteink életéből Egy tanító intelmei A Budapesti Ipari Vásár tömegcikk újdonságai EG Y EZ MÉ a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya között a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzete tárgyában A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya, at­tól az elhatározástól vezettetve, hogy minden erejüket latbavetik Európa és az egész világ békéjének és bizton­ságának megvédése és megszilárdítása érdekében; te­kintettel arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben — amikor fennáll az agresszív Északatlanti Szövetség, folyamatban van Nyugat-Németország újrafelfegyver­­zése, ahol mind tevékenyebbekké válnak a revansra vá­gyó erők s az Amerikai Egyesült Államok és az Észak­atlanti Szövetség más tagállamai nagylétszámú csapato­kat és katonai támaszpontokat tartanak fenn a szocia­lista államok közelében — a szocialista államok bizton­ságát veszély fenyegeti; figyelembe véve, hogy ilyen körülmények között a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tartózkodása az esetleges agresszió elleni közös védekezés biztosítá­sára célszerű és megfelel a nemzetközi egyezmények­nek, valamint rendezni óhajtván a szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való ideiglenes tar­tózkodásával kapcsolatos kérdéseket, a Magyar Népköz­­társaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya 1957. március 28-i nyi­latkozatának megfelelően elhatározták, hogy a je lep egyezményt megkötik és ebből a célból meghatalmazot­­taikként kijelölték: a Magyar Népköztársaság kormánya Horváth Imrét, a Magyar Népköztársaság külügy­miniszterét és Révész Gézát, a Magyar Népköztársaság honvédelmi miniszterét. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya A. A. Gromikot, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminiszterét és G. K. Zsukovot, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének honvédelmi miniszterét, akik kellő alakban és teljesen rendben talált meg­hatalmazásaik kicserélése után az alábbiakban állapod­ták meg: 1. cikkely A szovjet csapatok ideiglenes tar­tózkodása a Magyar Népköztársaság területén semmiképp sem érinti a magyar állam szuverénitását; a szov­jet csapatok nem avatkoznak be a Magyar Népköztársaság belügyeibe. 2. cikkely 1. A Magyar Népköztársaság terü­letén ideiglenesen tartózkodó szov­jet csapatok létszámát és azok állo­máshelyeit a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kor­mánya külön egyezmények alapján határozza meg. 2. A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén állomáshe­lyeiken kívül történő csapatmozdula­taikhoz minden esetben a Magyar Népköztársaság kormányának, vagy a kormány által meghatározott ma­gyar hatóságoknak . beleegyezése szükséges. 3. A szovjet csapatok a Magyar Népköztársaság területén az állo­máshelyeiken kívüli gyakorlataikat vagy az arra meghatalmazott ma­gyar hatóságokkal, egyeztetett ter­vek szerint, vagy a Magyar Népköz­­társaság kormánya, illetve az általa meghatározott magyar hatóságok esetenként adott engedélye alapján végzik. 3. cikkely A Magyar Népköztársaság terüle­tén tartózkodó szovjet csapatok az állományukba tartozó személyek, va­lamint ezek családtagjai kötelesek tiszteletben tartani és megtartani a magyar jogszabályok rendelkezéseit. 4. cikkely 1. A Magyar Népköztársaság terü­letén tartózkodó szovjet csapatok katonái a számukra előírt egyenru­hát és a szovjet hadseregben rend­szeresített fegyverzetet viselik. 2. A szovjet katonai alakulatok gépjárműveit jól látható rendszám­­táblával kell ellátni, amelyet a szov­jet csapatok parancsnoksága határoz meg és amelyek mintáját az illeté­kes magyar szervekkel közli. 3. Az illetékes magyar szervek az illetékes szovjet hatóságok által a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok kötelé­kébe tartozó személyek részére ki­adott gépjárművezetői jogosítványo­kat vizsga letétele és illeték lefize­tése nélkül érvényesnek ismerik eh 5. cikkely A szovjet csapatoknak a Magyar Népköztársaság területén való tartóz­kodásával kapcsolatos joghatósági kérdések tekintetében az alábbi sza­bályok az irányadók: 1. A szovjet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok család­tagjai által a Magyar Népköztársa­ság területén elkövetett bűntettekre és szabálysértésekre — általános sza­bályként — a magyar jogszabályok alkalmazandók, ilyen ügyekben a magyar bíróságok, a magyar ügyész­ség, valamint a bűntettek és sza­bálysértések üldözésére illetékes más magyar szervek járnak el. A szovjet katonai személyek által elkövetett bűntettek tekintetében a nyomozást a magyar katonai ügyész­ség végzi és ezeket az ügyeket a ma­gyar katonai bíróság tárgyalja. 2. A jelen cikkely első pontjában foglaltak nem alkalmazhatók: a) abban az esetben, ha a szov­jet csapatok állományába tartozó személyek, vagy azok családtagjai kizárólag a Szovjetunió ellen, vagy a szovjet csapatok állományába tar­tozó személyek, illetve azok család­tagjai ellen követnek el bűntettet, vagy szabálysértést; b) abban az esetben, ha a szovjet csapatok állományába tartozó szemé­lyek szolgálati kötelességük teljesí­tése közben kövednek el bűntettet, vagy szabálysértést. Áz a) és b) alatt meghatározott ügyekben a szovjet jogszabályok al­kalmazandók. ilyen ügyekben a szovjet bíróságok, a szovjet ügyész­ség. valamint a bűntettek és szabály­sértések üldözésére illetékes más szovjet szervek járnak el. 3. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen cikkelyben megje­lölt egyes ügyekben kölcsönösen kér­hetik egymástól a joghatóság átru­házását, az ilyen kérelmeket jóindu­latúan fogják elbírálni. 6. cikkely A Magyar Népköztársaság terüle­tén tartózkodó szovjet csapatok, vagy azok állományába tartozó sze­mélyek elleni bűntettek esetében az elkövetőket a Magyar Népköztársa­ság bíróságai előtt ugyanúgy kell felelősségre vonni, mint a magyar néphadsereg alakulatai, illetve a ma­gyar néphadsereg tagjai elleni bűn­tettek elkövetőit. 7. cikkely 1. Az illetékes magyar és szovjet szervek a jelen egyezmény 5. és 6. cikkelyeiben megjelölt bűntettek és szabálysértések üldözése terén min­dennemű kölcsönös segítséget meg­adnak egymásnak — ideértve a jog­segélyt is. 2. A jelen cikkely 1. pontjában említett segítségnyújtás elveit és rendjét, valamint a szovjet csapatok­nak a Magyar Népköztársaság terü­letén való tartózkodásával kapcsolat­ban felmerülő polgári jogi ügyelA te­rén nyújtandó jogsegélyt a szerződő felek külön egyezményben s,zübá' lyozzák. 8. cikkely A szovjet csapatok állományába tartozó azt a személyt, aki a magyar jogrendet megsérti, az illetékes ma­gyar szervek kívánságára a szovjet szervek a Magyar Népköztársaság területéről visszahívják. 9. cikkely 1. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya meg­téríti a Magyar Népköztársaság kor­mányának azokat az ansmgi károkat, amelyeket a szovjet katonai egysé­gek, vagy azok állományába tartozó egyes személyek cselekménye, vagy mulasztása a magyar államnak okoz. valamint azokat a károkat, amelye­ket a szovjet katonai egységek, vagy azok állományába tartozó személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben a magyar szerveknek és ál­lampolgároknak, vagy a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó idegen állampolgároknak okoznak. A kártérítés mértékét mindkét eset­ben a bejelentett igények alapján a jelen egyezmény 17. cikkelye értel­mében létrehozott vegyesbizottság a magyar jogszabályok rendelkezéséi­nek figyelembevételével határozza meg. A szovjet katonai egységek köte­lezettségeivel kapcsolatban esetleg felmerülő vitás kérdéseket ugyan­csak a vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően. 2. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya ugyancsak megtéríti a Magyar Nép­­köztársaság kormányának azokat a károkat, amelyeket a szovjet; csapa­tok állományába tartozó személyek szolgálati kötelezettségük teljesítésén kívül cselekményük, vág# mulasztá­suk által a magyar szerveknek és állampolgároknak, vág# a Magyar Népköztársaság terülétén tartózko­dó idegen állampolgároknak okoz­nak, valamint a szovjet csapatok ál­lományába tartozcy személyek család­tagjainak cselekményeiből, vagy mu­lasztásából eredő károkat, éspedig mindkét esetbeft olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíró­ság a kárt okrtzó személy ellen tá­masztott igény alapján hozott hatá­rozatában megszabja. 10. cikkely 1. A Magyar Népköztársaság kor­mánya megtéríti a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége kormá­nyának e.zgkat a károkat, amelyeket a magyar .állami szervek cselekmé­nyükkel. vagy mulasztásukkal a Ma­gyar Népköztársaság területén tartóz­kodó szovjet katonai egységek va­gyonában, vagy az áliománvukhoz tartozó s:íem§iyeknek okoznak. A kártérítés mértékét a bejelentett igé­nyek alapján a jelen egyezmény 17. cikkelye aiapján létrehozott vegyes­­bizottság ó magyar jogszabályok ren­delkezéseinek figyelembevételével határozza meg. A magyar állami szerveknek a szovjet egyeségekkel szemben fenn­álló kötelezettségeiből felmerülő esetleges vitás kérdéseket ugyan­csak a vegyesbizottság vizsgálja meg a fenti alapelveknek megfelelően. 1. A Magyar Népköztársaság kor­mánya megtéríti á Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége kormá­nyának azokat a károkat is, amelye­ket a magyar állampolgárok cselek­ményükkel, vagy mulasztásukkal a Magyar Népköztársaság területén ál­lomásozó szovjet katonai egységek­nek, azok állományába tartozó sze­mélyeknek és családtagjaiknak okoz­nak, éspedig olyan mértékben, ahogy azt az illetékes magyar bíró­ság a kárt okozó személy ellen tá­masztott igény alapján hozott hatá­rozatában megszabja 11. cikkely 1. A 9. és 10. cikkelyben említett károkat a szovjet, illetve a magyar fél a vegyesbizottság határozathoza­talának napjától, illetve a bíróság határozata jogerőre emelkedésének napjától számított három hónapon belül téríti meg. A károsultaknak já­ró kárösszeget a jelen egyezmény 9. cikkelyében tárgyalt esetekben az illetékes magyar szervek, a 10. cik­kelyben megjelölt esetekben pedig az illetékes szovjet szervek fizetik ki. 2. A 9. és 10. cikkelyben említett olyan kártérítési igényeket, amelyek a Magyarországgal kötött békeszerző­dés hatályba lépése óta keletkeztek, de a jelen egyezmény hatályba lépé­se előtt kielégítésre nem kerültek, a vegyesbizottság tárgyalja meg. 12. cikkely A szovjet csapatok állomáshelyér épületek, repülőterek, utak, hidak, állandó rádióösszeköttetési felszere­lések építéséhez, valamint az utób­biak hullámhosszának és teljesítmé­nyének meghatározásához az illeté­kes magyar szervek engedélye szük­séges. Ugyanilyen engedély szüksé­ges a szovjet csapatok állomáshe­lyén kívül, a szovjet csapatok állo­mányába tartozó személyek szemé­lyes szükségletére szolgáló állandó jellegű építmények létesítéséhez is. 13. cikkely A Magyar Népköztársaság terüle­tén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok által használt laktanyák és szolgálati helyiségek, raktárak, re­pülőterek, gyakorlóterek, szállítási és hírközlési eszközök, elektromos energia, közüzemi és kereskedelmi szolgáltatások igénybevételének rendjét és feltételeit a szerződő felek illetékes szervei által kötött külön egyezmények szabályozzák: az e kér­désekben jelenleg hatályban lévő egyezményeket a felek szükség ese­tén felülvizsgálják és helyesbítik, 14. cikkely A szovjet csapatok a 13. cikkely­ben említett objektumokat és eszkö­zöket, amennyiben igénybevételükre szükség nincs, a magyar szerveknek juttatják vissza. A Magyar Népköztársaság terüle­tén tartózkodó szovjet csapatok által a magyar hatóságoknak átadandó objektumokkal kapcsolatos kérdése­ket, ideértve azokat is, amelyek a szovjet csapatok által épített objek­tumokkal függenek össze, külön egyezmények fogják szabályozni. 15. cikkely A szovjet csapatok magyarországi tartózkodásával kapcsolatban folya­matosan felmerülő kérdések megfe­lelő rendezése céljából a Magyar Népköztársaság kormánya és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségének kormánya a szovjet csapa­tok magyarországi tartózkodásával foglalkozó meghatalmazottakat ne­vez ki. 16. cikkely A jelen egyezmény alkalmazása szempontjából: ►>A szovjet csapatok állományába tartozó személy« megjelölésen a) a Szovjet Hadsereg katonáját. b) a Magyar Népköztársaság terü­letén tartózkodó szovjet csapatoknál alkalmazott szovjet állampolgárságú polgári személyt; «•Állomáshely« megjelölésen a szovjet csapatok rendelkezésére bo­csátott azt a területet kell érteni, amely magában foglalja a csapatok elhelyezési körletét, a csapatok által használt gyakorlótereket, lőtereket és más objektumokat. 17. cikkely A jelen egyezmény értelmezésével és alkalmazásával, valamint az ab­ban tervbe vett kiegészítő egyez­ményekkel kapcsolatos kérdések megoldására magyar—szovjet vegyes­­bizottság alakul, amelybe mindkét szerződő fél három-hárojm képvise­lőt jelöl ki. A vegyesbizottság az általa elfoga­dott szabályzat alapján működik. A vegyesbizottság székhelye: Bu­dapest. Ha a vegyesbizottság valamely kérdésben nem tudna dönteni, a vi­tát diplomáciai úton kell a lehető legrövidebb időn belül megoldani. 18. cikkely A jelen egyezményt meg kell erő­síteni. Az egyezmény a megerősítő okmányok kicserélésének napján lép hatályba. Az okmányok kicserélése Moszkvában történik 19. cikkely A jelen egyezmény mindaddig ha­tályban marad, amíg a Magyar Nép­­köztársaság területén szovjet csapa­tok tartózkodnak. Az egyezmény a szerződő felek közös egyetértésével módosítható. A jelen egyezmény Budapesten, 1957. május 27-én készült két pél­dányban, magyar és orosz nyelven. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hi­teles. Fentiek hiteléül fent nevezett meg­hatalmazottak a jelen egyezményt aláírták és pecsétjükkel ellátták. A Magyar Népköztársaság kor­mánya részéről: Horváth Imre külügyminiszter. Révész Géza honvédelmi miniszter. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének kormánya részéről: A. A. Gromiko külügyminisztíÉI G. K. Zsukov honvédelmi min-'

Next

/
Thumbnails
Contents