Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

_1___ SOMOGYORSZAft Kedd. 1957. május Siésaletek a Megyei Pártértekexleten elhangzott felszólalásokból (Folytatás az előző oldalról.) letárhatalmat akarunk. Éppen ezért a kommunisták, az intéző bizottság az illetékes szervekkel együttesen, ha kell, személyi változásokon keresztül teremtsék meg azt, hogy a kommu­nisták bízzanak az ügyészségben és a bíróságban. Mindent meg kell tenni az idei tervteljesítésért Szirmai elvtárs jelentése szerint 'Somogy megyében 15 százalékos élet­színvonal-emelkedés történt. Meg kell mondani, hogy ilyen még sehol sem volt. Hogy ezt meg tudjuk tar­tani és a következő években is — ha nem is nagy mértékben —, de tud­juk nöyelni az életszínvonalat, ehhez arra van szükség elsősorban, hogy a kommunisták nagy erőfeszítéseket tegyenek a termelés pártellenőrzésén keresztül az életszínvonal emelése érdekében. Nem kell megfeledkezni arról sem, hogy a politikai és gaz­dasági téren elért eredményeink ki­harcolásában igen nagy szerepe van a Szovjetuniónak és a baráti népi . demokratikus országoknak is. A Szovjetuniótól pl. olyan segítséget kaptunk, mint amennyit 8—10 év alatt kapott Jugoszlávia az Egyesült Államoktól. Azt is tudnunk kell, a Szovjetunió bármilyen gazdag is, egyes terményféleségekben és egye­bekben nem fordulhatunk hozzá még .egyszer ilyen segítségért. Ott tar­tunk, elvtársak, országosan — mint beszámolójában Szirmai elvtárs is mondta —, hogy ebben az esztendő­ben a tervteljesítés a tavalyi terv­nek a 99 százaléka. Ezért hívja fel a párt a kommunistákat arra, hogy az 1957-es tervet, ami nem feszített, hanem reális terv, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén a kommunisták tegyék magukévá, le­gyenek ott a legjobb szakemberek, és messze teljesítsék túl, emeljék a termelékenységet, csökkentsék az ön­költséget. Úgy támogassák ezt a dol­gozó parasztok és állami gazdaságok dolgozói is, hogy ez évi eredményü­nket ne csak tartani lehessen az életszínvonalat illetően, hanem 1953- ban, ha kismértékben is, de emelni lehessen Mi láttuk és az események is bizo­nyították, hogy amikor a legnagyobb nehézsége­ket őszintén a kommunisták elé tárta a párt, akkor mindig meg­teremtődött az ügy érdekében az az egység, ami minden olyat fél­retett, ami nehezítette volna a feladatok megoldását. A felszabadulás után megteremtet­tük a jó pénzt, amikor az infláció­ban nyakig voltunk, és számtalan olyan dolgot, ami a tizenkét év ered­ményeit létrehozta. Ha a Központi Bizottság utasításait az elvtársak sa­ját területükön megértve- alkalmaz­zák, annak végrehajtásával munká­jukban erédménveket fognak elérni. Szeretném aláhúzni, hogy az ipar területén látszólag sokkal nehezebb énnek a feladatnak a végrehajtása, mint a mezőgazdaság területén. A parasztság, azt hiszem, most már nem kételkedik abban, hogy a be­gyűjtést eltörölték. Ez igen komoly és meggondolt lépés volt és ezt sem­milyen formában vissza nem csinál­juk. Amiatt aggódik a parasztság, hogy hogyan lesz ellátva a város ke­nyérrel, a mezőgazdaság termékei­vel, ha nincs begyűjtés. S annál in­kább aggódnak ezen. mert hat héttel állnak ;\z aratás előtt, és a gabona felvásárlásával kapcsolatban igen kevés intézkedés történt. Én ezt -azért is említem, mert Somogy pa­raszti megye és hiába töröljük el a begyűjtést, ha nem biztosítjuk a fa­lu és a város közötti szervezett ter­melési kapcsolatot, ha időben nem tudják a- parasztok (egyéni parasztok többségükben), hogy a terményeiket hogyan fogja átvenni az állam, ho­gyan fogja biztosítani számukra a fogyasztási és iparcikkeket, mert ez­zel bizonytalanság állhat elő. Látszólag a mezőgazdaságban könnyebb a feladatuk a kommunis­táknak, mint az iparban, ahol ki kell bányászni a rejtett tartalékokat. Na­­•gvon szeretném aláhúzni, hogy mi­vel Somogy mezőgazdasági megye. a mezőgazdaság kérdéseivel jó­val mélyebben és többet kell fog­lalkozni, mint amit én eddig itt a felszólalásokban hallottam. Már készül a Központi Bizottság ha­tározata a párt agrárpolitikájáról, de amint Szirmai elvtárs mondta, már hosszú idő óta 30 elvtársat bevontak­­hogy az itteni viszonyok ismeretében tegye meg a javaslatot a párt so­mogyi agrárpolitikájára. Ez kitűzi ■módszer, így kell dolgozni. Ha ezek­nek az elvtársaknak a véleményét meghallgatják és nemcsak meghall­gatják, hanem alkalmazzák is, biz­tos, hogy itt Somogy megyében a párt által kitűzött feladatokat gaz­dasági életünk fejlesztésére a mező­­gazdaság területén is sikerrel meg­oldják. Kezdtem a párttal és most újból a pártra térek vissza. Az egység nem elvtelen alapon, hanem elvi alapon kell hogy megszilárduljon itt is. Több felszólalásból azt vettem ki, hogy egyes kérdésekben nem világos az álláspont. Pl. a sajtó kérdése. En­gedjék meg nekem, hogy olyan vé­leményt alkossak a sajtó nevével kapcsolatban, hogy nekem már a neve sem tetszik. Ez a kérdés akkor is felvetődött Somogy megyében, mi­kor ezt a nevet kapta az- újság, ugyanis »Somogyország« egy törté­nelmi tradíció, de az országban nem egy külön ország. Javaslom, hogy le­gyen a sajtónak egy új neve, ugyanis ismerem a somogyi parasztokat és tudom., hogy nem igaz az, hogy or­szágot akarnak csinálni az orszá­gon belül. Ezután arról szólt, hogy a 19-es elvtársaknak tisztelettel kell adóz­nunk helytállásukért és a mi pár­tunk soraiban egyesítjük a volt ille­gális, a negyvenöt után és a később belépett elvtársakat, majd így foly ­tatta : Igen fontos politikai kérdés, hogy a megyében az elvtársak nem várták meg, hogy a Központi Bizottság ülé­sezzen az agrárpolitikával kapcsolat­ban, hanem már dolgoznak azon me­gyei viszonylatban. A termésátlagok növelése csak akkor képzelhető el itt is, ha az érdekük lesz nemcsak a tsz-eknek és állami gazdaságoknak, hanem az egyéni parasztoknak is. Azt a politikát kell kialakítani, ami mentes a múltban elkövetett hibák­tól. amely az agrárpolitikába + ■ tént. Mi ehhez a Központi Bizottság részéről komoly segítséget fogunk nyújtani. Legutóbb я nolitikaí elő­adássorozat keretében Fehér Lajos elvtárs tartott előadást, és rövidesen a Központi Bizottság összeül, hogy tisztázza a kérdéseket és lehetővé tegye a kommunisták számára, hogy hozzányúljanak ehhez a bonyolult kérdéshez. Egypár dolgot azonban megmondhatok, hogv az egyénileg dolgozó paraszt egyik napról a má­sikra csak erőszakkal szervezhető be a termelőszövetkezetbe. Éppen ezért nem szabad lebecsülni, hanem meg kell szívlelni a lenini téte­leket, hogy a társulás alsó foko­zatát biztosítsuk részére, mert csak ezeken keresztül fog eljut­ni, hogy belépjen a termelőszö­vetkezetbe. Az-egyik felszólaló elvtárs azt mond­ta, hogy azért lépnek be a tsz-be, hogy anyagi érdekeiket kielégítsék. Ennek örülni kell. Az anyagi érde­keltség mozgatja az embereket a szo­cializmusban is. Azon az alapon, hogy ők anyagilag jobban járnak, ha a gépeket közösen használhatják stb., ezen az alapon el tudunk jut­ni odáig, hogy belépjenek a tsz-be. A másik döntő dolog a földmű­­vesszövetkezet kérdése. A Központi Bizottság többször beszélt arról, hogy mi nem tudunk egyetérteni azzal, hogy ezek ilyen másodrendű állami boltok legyenek. mi ténylegesen földművesszövetkezeti mozgalmat akarunk csinálni és én tudom, hogy 1947-ben itt a megyében nagyon jó kezdeményezések voltak a földmü­­vesszövetkezetekben. Javaslom, hogy foglalkozzanak az elvtársak ezzel a kérdéssel is. Továbbá azzal, hogy a tsz-ek miért estek így vissza a me­gyében. A tények azt mutatják, hogy több szövetkezet ment szét, mint amennyit erőszakkal szerveztek. Az intéző bizottság foglalkozzon ezzel a kérdéssel, kutassa az okát, beszél­jen a parasztokkal, mert enélkül na­gyon nehezen tudja erre az útra vinni őket. Még egy dolgot szeretnék megem­líteni. Én nem helytelenítem, ha azt mondjuk, hogy a középparaszti élet­­színvonal elérése, túlszárnyalása le­gyen a cél a tsz-ekben. Az igaz, hogy a szegényparasztok nem álltak így. De mi lesz a középparasztokkal, ho­gyan akarjuk meggyőzni őket a tsz­­be való belépésre? A fő út a falu szocialista fejlődése, a termelőszö­vetkezetek létrehozása és itt, ha jól dolgozunk, akkor évről évre az egész népgazdaságban az életszínvonalat emelni lehet, amely egy bizonyos pillanatban messze túl fogja haladni a mostani középparaszli életszínvo­nalat. Befejezésül a Központi Bizottság és a somogyi kommunisták kapcso­latáról szólva ezt mondta: Az együttműködést úgy gondoljuk, hogy tanácskozunk egymással, nemcsak bírálunk, hanem teszünk is lépése­ket a megvalósítás érdekében. Meg vagyok győződve arról, hogy tanács­kozásaink nyomán fogunk sikereket elérni. MÁRTON JÁNOS, A VÁROSI INTÉZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE: Az eszmei zűrzavar ellenére sikerrel újjászerveztük a pártot Márton elvtárs arról beszélt, hogy különböző nézetekkel kellett meg­küzdeni a pártépítés közben, s arról, hogy milyen nagy akadályt jelentett az eszmei zűrzavar, amely a párt­tagság körében mutatkozott. Minden visszásság ellenére a legönludato­­sabb, a legrégibb, kipróbált harco­sok a párt zászlaja alá álltak és véd­ték, szervezték a pártot, védték a munkáshatalmat. Ezután foglalko­zott az értelmiség helyzetével, s el­mondotta, hogy a város párttagságá­nak mintegy három százalékát' teszi ki az értelmiség, azoknak is legna­gjobb része pedagógus. Ezután Mi­­kecz elvtársnak válaszolva ezt mond­ta: —■ Tisztáztuk az újságírók tevé­kenységét és eltávolítottuk a sajtó­tól azokat az elemeket, akik nem odavalók, azonban meghagytuk azo­kat, akik fiatalok, megtévedtek, de ntunkásemberek gyermekei. Hiszen voltak nagyobb beosztású vezetők, akik szintén megtévedtek és azok ma is vezető tisztséget töltenek be. — Márton elvtárs is javasolta, hogy a Somogyország lap nevét változtas­sák meg. MOLNÁR LAJOS IIONVÉDŐKNAGY: Parancsra, vagy parancs nélkül készek vagyunk arra, hogy megsemmisítsük ellenségeinket Mólnál- elv társ foglalkozott Szir­mai elvtárs beszámolójával, s kije­lentette, hogy az ellenforradalom ér­tékelésével nem tud egyetérteni. Eze­ket mondta: Szirmai elvtárs szerint sikerült megúszni a dolgot vér nél­kül. Mi, kommunisták sokat gondol­tunk arra, hogyan juthattunk el idáig. Rájöttünk arra, hogy hibásak vagyunk ezért mi is, mert nem vol­tunk elég következetesek és felül­tünk annak a maszlagnak, hogy vér nélkül oldják meg a dolgot. Alii a munkáshatalomra emeli a kezét, vér nélkül nem ússza meg a dolgot. Ezután Molnár elvtárs arról be­szélt, hogy figyelemmel kell kísérni az elleníorradalmárokat és szét kell verni azokat. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy többet kell foglal­kozni a felmerülő gyakorlati és el­méleti kérdésékkel. Nem szabad el­feledkeznünk arról — mondotta —, hegy a kizsákmányoló osztály tagjai ma üzemekben dolgoznak, munkás­ruhába öltözve. Ezeket le kell lep­leznünk. Molnár elvtárs felszólalása végén beszámolt a párt- és a KISZ- szervezetek erősödéséről, arról, hogy a hadseregben lévő munkás- és' pa­rasztfiatalok örömmel lépnek a Kom­munista Ifjúsági Szövetség soraiba. Molnár elvtárs kijelentette: ezt a po­litikát, amit most folytat a párt és a kormány, maradéktalanul támogat­ja az egész hadsereg. — Parancsra, vagy parancs nélkül készek vagyunk arra, hogy megsemmisítsük külső és belső ellenségeinket. MALUSCSENKO EZREDES ELVTÁRS, SZOVJET EZREDPARANCSNOK: A Szovjetunió elhárította a háború veszélyét a magyar és szovjet nép feje fölül Maluscsenko elvtárs felszólalása elején a szovjet hadsereg katonáinak jókívánságait tolmácsolta, majd be­szélt az októberi események tapasz­talatairól. Többek között ezeket mon­dotta: Az ellenforradalmi cselekmé­nyek a fasizmus visszaállítását idéz­ték volna elő, mely a harmadik vi­lágháború kirobbantásához vezetett volna, “ ‘ Mindenki számára világos, hogy ha az ellenforradalom Magyar­­országon győzött volna, a harma­dik világháborút nem lehetett volna elkerülni. Ez pedig katasztrófa lett volna az egész nép számára. Szükségesnek tartom — mondotta —, hogy a part­­értekezlet széles felvilágosító mun­kát végezzen annak érdekében, hogy milyen nagy szerephez jut a népek barátsága a világon. Itt az elvtársak nagyon sokat hálálkodtak a Szovjet­uniónak, hogy milyen nagy segítsé­get nyújtott a magyar népnek. Eb­ben a Szovjetuniót az egész világ barátsága vezérelte, az, hogy elhárít­sa a háború veszélyét mind a ma­gyar, mind a szovjet néptől. Az ellenforradalom okait vizsgálva meg kell állapítani, hogy legfonto­sabb okául szolgált az ellenforrada­lom kibontakozására a pártegység hiánya Magyarországon. Hogy ez még egyszer ne ismétlődhessen meg, elengedhetetlenül zükséges, hogy az egész párttagság vigyázzon a párt tisztaságára. S nemcsak azt kell megnézni, hogy kiket vesznek fel, hanem azt is, hogy nem jutottak-e be a pártba olyanok, akik nem oda­valók. Maluscsenko elvtárs ezután a ter-Megkezdődtek a magyar és a szovjet kormáuykiildöttségek tárgyalásai Hétfőn délután négy óra után né­hány perccel az Országház épületé­ben, a kormány tanácstermében meg­kezdődtek a tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányküldöttsége között. A tárgyalások megkezdése előtt a ■sajtó, a rádió, a filmhíradó magyar és külföldi munkatársai megismer­hették a tárgyalások színhelyét. A parlament dunaparti szárnyában lé­vő tágas teremben foglaltak helyet a kormányküldöttségek tagjai. A tár­gyalási asztal egyik oldalán A. K. Gromiko és G. K. Zsukov vezetésé­vel a szovjet delegátusok, a másik oldalon — élükön Horváth Imrévé) és Révész Gézával — a magyar kül­döttség tagjai. A tárgyalóterem asz­­ts’át a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság zászlaival díszítet­ték. A kormányküldöttségek a film- és fotóriporterek »pergő tüzében* mosolyogva beszélgettek néhány per­cig, majd megkezdődtek a tárgyalá­sok, amelyek lapzártakor még foly­tak. Megkötötték az 1957. évi csehszlovák—magyar kereskedelmi szerződést Prága (CTK). Incze Jenő, a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi mi­nisztere és Richard Dvorak, a Cseh­szlovák Köztársaság külkereskedelmi minisztere május 25-én Prágában aláírta az 1957. évi csehszlovák—ma­gyar kereskedelmi szerződést. A most megkötött kereskedelmi szerződés értelmében 1957-ben. 1956. évihez viszonyítva tíz százalékkal emelik a kölcsönös árucserét. Cseh­szlovákia traktorokkal, mezőgazda­­sági gépekkel, erőműállomásók fel­szerelésével, szerszámgépekkel, gép­kocsikkal, személykocsikkal, koksz­­szál, gáz- és villanyenergia előállí­tásához szükséges szénnel, magne­zittel, kaolinnal, fával, papírral, kü­lönböző fogyasztási cikkekkel, mint például í textilfélékkel, jégszekré­nyekkel, háztartási felszerelésekkel stb .-vei látja el a Magyar Népköz­­társaságot. Magyarország bauxitot, alumíni­­umoxidot, szárnyasokat, borokat, gyümölcsöket, zöldségféléket, más élelmiszercikkeket, vetőmagot, egy dieselmozdonyos vonatot, silózó kom­bájnokat, tehergépkocsikat, autóbu­szokat és elelctrogépipari termékeket szállít Csehszlovákiának, melés fokozásának szükségességéről és egyes üzemekben található álla­potokról, majd a szocialista munka­verseny szükségességének kérdéséről beszélt. Felszólalása végén a szocia­lista mezőgazdaság fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, majd fel­szólalását a magyar—szovjet barát­ság éltetésével fejezte be, BOGÓ LÁSZLÓ, A KISZ MEGYEI TITKÁRA: Tömörítsék a KISZ szervezetek a párt mellé az egész magyar ifjúságot Bogó elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy milyen nehéz volt az ifjúságot megnyerni a Kommunista Ifjúsági Szövetség számára, mert az ellenforradalom a fiatalság között éreztette legjobban befolyását. Az el­lenforradalom az ifjúságot tévesz­tette meg leginkább az áihazaíias jelszavak segítségével. Annál is in­kább jelentősek eredményeink — mondotta Bogó elvtárs —, mert esz­meileg megzavart fiatalok között kezdtük meg a munkát. Nyíltan megmondtuk, hogy kommunista ifjú­sági szövetséget akarunk létrehozni, kommunista ifjúsági szervezetet, amely elismeri a párt politikáját és küzd annak végrehajtásáért. Bogó elvtárs ezután a következők­ről beszélt: A KISZ-szervezeteknek az a hivatásuk, hogy a párt mellé tö­mörítsék az egész magyar fiatalsá­got. Azután beszélt a KISZ eredmé­nyeiről, majd ezeket mondotta: Ah­hoz, hogy szövetségünk be tudja töl­teni történelmi hivatását, szükséges, hogy monopol helyzetet teremtsünk az ifjúsági szervezetek között a KISZ-nek. Nem szabad megengedni, hegy a különböző társadalmi szer­veknek ki legyen szolgáltatva. Mi csak a Magyar Szocialista Munkás­párt feladatainak végrehajtására va­gyunk hajlandók. KOCSIS LÁSZLÓ, A HÄMÄN KATÓ ISKOLA IGAZGATÓJA: Védjük meg gyermekeink jövőjét Kocsis elvtárs felszólalásában fog­lalkozott azokkal a hibákkal, amelyek a gyermeknevelés terén az elmúlt évek során előfoi'dultak, s amelyek­ről Szirmai elvtárs in említést tett beszámolójában. Ezeket mondotta: Figyelembe kell venni az országon kívül folyó politikai eseményeket is. Nem szabad elfeledni, gyermekek kellenek ahhoz, hogy pótolják az öiegeket. De hogyan tudjuk ezt biz­tosítani, amikor veszélyeztetve van életük, amikor mi társadalmi éle­tünk újjászervezésén dolgozunk, a nyugati imperialistáié hidrogénbom­bát robbantanak. Javasolom, hogy a kommunista aktíva küldjön távira­tot a hidrogénbomba betiltásáért. A felszólalásokra Szirmai Jenő elvtárs adta meg a választ. Ezután a pártértekezlet részvevői megválasz­tó tták az országos pártértekezletre a küldötteket, majd a cáriért ekezlet az Intemacionálé eléneklésével vé­get ért. Hősiesen helytálló fiatalokat tüntettek ki A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Országos Szervező Bizott­sága vasárnap délután ünnepséget rendezett a Magyar Néphadsereg Központi Tiszti Házának színháztér • mében. Az ünnepségen átadták a Ságvári Endre érdemérem kitünte­tést azoknak az ifjú kommunisták­nak. akik a szovjet csapatokkal együtt részt vettek az ellenforrada­lom fegyveres erejének szétzúzásá­ban, hősiesen helytálltak a népi ha­talom megvédésében. Ez alkalommal összesen 155 kommunista fiatalt tüntettek ki, akiknek Gyurkó vezér­őrnagy átadta a kitüntetéseket. (MTI) Д magyar mezőgazdaság továbbfejlődésének útja címmel az alábbiak szerint lesz elő­adás megyénkben: Május 30-án Csurgón Miseta György, 31-én Nagy­atádon Szabó Gábor, Siófokon Illés Dezső, Tabon Tengerdi Imre tart előadást. Június 3-án Fonyódon Somlyó Ferenc, Marcaliban pedig ugyanezen a napon központi kikül­dött tartja meg az előadást. — Hatalmas borzot fogtak Nyír­­bogdányban. A szokatlanul nagy ál­lat hossza meghaladja az egy mé­tert, súlya 25—30 kiló. Hurokra ke­rült a borzanya kölyke is. Mindket­tőt felajánlották a Budapesti Állat­­kertnek.

Next

/
Thumbnails
Contents