Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

2 — .......................SOMOGYORSZAG____________________________________________________ A Szaktanács Elnökségének május elsejei felhívása Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Köszöntünk a munka, a nemzetkö­zi szolidaritás nagy ünnepének alkal­mából! Elvtársak! Szaktársak! Munkástár­sak! Munkásnők! MájHs elsején a világ dolgozói fizu­éi seregszemlét tartanak. A felsza­baduló százmilliók és a még imperia­lista elnyomás alatt sínylődök egya­ránt kifejezésre juttatják a nemzet­közi proletariátus egységét és érde­keinek azonosságát. Az imperialista és a gyarmati rabságban szenvedők ezen a napon reménykedve néznek a Szovjetunió vezette szocialista tábor nagy családjára. Elnyomott munkás­testvéreink a szocialista országokban látják saját jövőjüket. Minden siker, amit a szocializmus építésében elér­tünk, a kizsákmányolás elleni har­cunkat erősíti. Május elsején minden munkás szí­vében ez á jelszó él: »Világ prole­tárjai egyesüljetek!« A munkások nemzetközi összefogása: a béke, a szocializmus végső győzelmének fel­tétele és záloga. Hogy mit jelent a munkások összefogása, az elvtársi szolidaritás, arról mi, magyar dolgo­zók mindenkinél jobban meggyőződ­hettünk az október—novemberi el­lenforradalom napjaiban és azt kö­vetően. A világ dolgozói mozdultak még1 népünk segítésére, a sebek gyó­gyítására. Vérük áldozásával segítet­tek a szovjet dolgozók, s a francia és olasz munkások harca is segített, akik visszaverték a fasiszta banditák támadásait, amelyeket szervezeteik ellen indítottak. A nemzetközi mun­kásosztály jelentős anyagi támoga­tásban részesített bennünket, de en­nél sokkal becsesebb szolidaritása, morális támogatása. Becsületbeli ügyünk, a szocializmus és a nemzet­közi munkásosztály iránti kötelessé­günk, hogy a munkáshatalom győ­zelmét az ellenforradalom felett gaz­dasági téren is szilárdítsuk, hogy ha­zánk nehéz gazdasági helyzetét mi­előbb megjavítsuk. Váljék legfonto­sabb feladatunkká az október előtti termelési és műszaki színvonal hely­reállítása és túlszárnyalása. Dolgoz­zon minden munkás fegyelmezetten és szorgalmasan! A munka ünnepén övezze a társadalom megbecsülése azokat, akik a legtöbbet teszik ha­zánk felvirágoztatásáért: jutalmaz­zák meg, tüntessék ki a legjobb dol­gozókat! Május elsején, amikor hálával gondolunk a segítségünkre siető or­szágok munkásosztályaira — min­denekelőtt a szovjet népre —, az ün­nepségek közepette is gondoljunk a holnapra! Indítsunk harcot a magyar nép gazdasági felemelkedéséért, a proletárdiktatúra megszilárdításáért, a szocializmus további építéséért! Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége. Magyar—jugoszláv gazdasági megállapodást írtak alá Ünnepélyes eseményre, a magyar —jugoszláv gazdasági szerződés alá­írására került sor kedden délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyve­ket a Magyar Népköztársaság kor­mánya nevében Incze Jenő, a Kül­kereskedelmi Minisztérium megbízott vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében Kvics Gretics, a jugoszláv -külkeres­kedelmi bizottság elnökhelyettese ír­ta alá. A tárgyalások befejezéséről a kö­vetkező közleményt adták ki: »A Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság kor­mánydelegációi 1957. április 19-től április 30-ig tárgyalásokat folytattak Budapesten jugoszláv áruk beszerzé­se céljából Magyarországnak nyúj­tott kétmillió dolláros, két évre szóló, jugoszláv áruhitel felhasználásáról. Megbeszélték az 1956. május 29-i egyezmény alapján a Magyar Nép­köztársaság által a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság részére 1957-ben teljesítendő áruszállítások megköny­­nyítésének kérdéseit és a két ország közötti rendes árucsereforgalom to­vábbi fejlesztését célzó egyéb kér­déseket. A tárgyalások baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytak és az errevonatkozó megálla­podások aláírásával 1957. április 30-án eredményesen befejeződtek« A japán közvélemény a japán—amerikai egyezmények felülvizsgálását követeli Tokio (MTI). Az amerikai—japán egyezmények felülvizsgálásáért indí­tott mozgalom kezdeményező bizott­sága sajtóértekezletet tartott — je­lenti a TASZSZ. — A sajtóértekezle­ten Ühara professzor, neves tudós kijelentette, hogy a japán—amerikai »biztonsági paktum« és a »közigaz­gatási egyezmény« felülvizsgálásáért indított mozgalom az utóbbi időben széles méreteket öltött az országban. Az ezután szóló Nakano professzor közölte, hogy eddig a japán , értel­miségnek több mint 700 neves képvi­selője írta alá az amerikai—japán egyezmények felülvizsgálását követe­lő ívet. A sordániai kormány nem szándékozik meghívni Hichardsot Amman (MTI). A Reuter jelenti: Rifai Jordániái külügyminiszter hét­fői sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva kijelentette: »A kormány nem szándékozik meghívni James Richards amerikai rendkívüLi nagy­követet.« A továbbiak során megkérdezték Ritáit, hogy Jordánia fel akarja-e kérni a szíriai kormányt a Jordániá­ban állomásozó szíriai csapatok visz­­szahívására. A külügyminiszter erre nemmel válaszolt és megtagadta a további kommentárt. Angol vélemény Bnlg»nyin leveléről (MTI) A Sunday Express hasáb­jain Upton Maude konzervatív párti képviselő nyomatékosan felhívja Macmillan miniszterelnököt, hogy fogadja el Bulganyin marsall meg­hívását, mert ennek visszautasítása az oroszok barátságos közeledésének szándékos és durva elutasítása len­ne. Macmillan moszkvai látogatásá­ban nagy lehetőségek rejlenek, de mindent elveszítene, ha az ameri­kaiakkal együtt tenne látogatást a Szovjetunióban. Ezt a látogatást te­hát nem szabad az Egyesült Államok jóváhagyásától függővé tenni — hangsúlyozza a képviselő. A People írja vezércikkében: Bulganyin levele ésszerű és bizta­tó. Az Evening Standard levelezője azonban azt írta, hogy a külügyi hi­vatalnak nincs rá semmiféle meg­jegyzése, majd hozzátette, hogy »Angliát a tettek és nem a szavak érdeklik«. Kérdezzük: milyen tet­tek? Talán az atombombák? Milyen diplomácia az, amely lenézi a tárgya­lások értékét és úgy véli, hogy bom­bákat cserélni jobb, mint eszméket cserélni? Az angol közvélemény nem hisz az atombombák értékében, inkább meg­beszéléseket kíván a tömegmészár­lások kezdete előtt, mintsem béke­tárgyalásokat a tömegmészárlások után. Isten őrizze a józaneszűeket azoktól a háborús úszítóktól, akik jobban szeretik a háborút, mint a megbeszéléseket — fejezi be vezér­cikkét a People. Szétosztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiája műszerajándékát A Magyar- Tudományos Akadémia szétosztotta tudományos intézetei között a Szovjetunió Tudományos Akadémiájától ajándékba kapott műszereket. A mintegy 500 000 rubel értékű műszerajándékban olyan je­lentős műszerek vannak, amelyek a tudományos kutatásoknál szinte nélkülözhetetlenek, s hiányuk nehéz­ségeket okozott kutatóink munkájá­ban. Csütörtökön délután Pesterzsébeten jutalomsorsolás, lottó-húzás Május 2-án, csütörtökön ismét két lottó-sorsolás lösz. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ekkor rendezi meg együtt az április havi lottó ju­talomsorsolás: és esedékes 0. heti lottó-húzást A sorsolást délután 5 órai kezdet­­tó Pesterzsébeten, a Vasas-székház­ban tartják. Az igazgatóság a jutalomsorsolás eredményéről nyereményjegyzéket készít, amelyet legkésőbb hétfőn minden totó-lottó kirendeltségen, az OTP fiókokban, postahivatalokban,. s a nagyobb forgalmú lottóbizamányp­­soknál megnézhetnek a lotiójátékó­­sók. klääövid bülföldi tuVob Párizs (MTI). Az AFP írja: »Jor­dánia az arab nacionalizmus első védelmi vonala« — hangzik az a kö­zös közlemény, amelyet Husszein és Szaud király megbeszélései után ad­tak ki. Husszein és Szaud király egyetér­tésben az alábbiakban határozták meg az arab nacionalizmus politiká­ját: 1. A mindenfajta külföldi befo­lyástól mentesített arab országok függetlenségének megszilárdítása. 2. A felszabadított arab országok katonai együttműködésének megerő­sítése a közös ellenséggel szemben. 3. Mindenfajta külföldi szerződés­hez való csatlakozás megtagadása. 4. Segítség a még imperialista já­rom alatt sínylődő arab népeknek felszabadulásuk és függetlenségük kivívásához. 5. Hűség az Arab Ligához. Padua (MTI). A Reuter jelenti: Paduában hétfőn per kezdődött Mus­solini mesébe illő kincsei titokzatos eltűnésének kiderítésére. A kincse­ket — aranyrudakat, aranypénzellet, ékszereket, szőrméket és különféle külföldi valutákat — 3—11 milliárd Ura értékre becsülik. Ezeket a kin­cseket a menekülő fasiszta diktátor és miniszterei magúkkal akarták vinni Svájcba, de olasz partizánok á svájci határtól 15 kilométerre, Gon­­donnál megtámadták a konvojt. Az ügyészség most ki akarja deríteni, mi volt a kincsek pontos értéke és hová tűntek azok. Az előreláthatólag több hónapig tartó tárgyalásra legalább 309 tanút idéznek be. A 35 vádlott közij.1 hét­főn 17-en jelentek meg a bíróság előtt. Tokió (MTI). Mint a Reuter-iroda jelenti, Macusita, az atomkísérletek betiltása ügyében kiküldött japán megbízott hétfőn visszaérkezett To­kióba. Mint elmondotta, küldetése nem járt sikerrel, nem tudta elérni, hogy az angQlok mondják le a Ka­rácsony-szigeteken tervezett kísér­leti robbantásokat. A japán megbí­zott azonban javasolta kormányának, hogy mielőtt panasszal fordulna a nemzetközi bírósághoz, »igen gondo­san« tanulmányozza az ügyet. Ja­pánnak — véleménye szerint — nyo­mosabb érvekkel kell alátámaszta­nia álláspontját annál, hogy egysze­­nlien megszegték a nyílt tengerek szabadságának elvét. Washington (MTI). Mint a Reuter jelenti. MacCarthv amerikai köztár­saságpárti szenátort vasárnap he­veny májgyulladással a Bethesda haditengerészeti kórházba szállítot­ták. MacCarthv állapota súlyos. Recife (Brazília) (MTI). Feli Coelho hivatásos birkózó bordatörés miatt kórházba került. Két bordája tört el. A birkózás néhány új fogá­sát mutatta be feleségének, aki azt mindjárt ki is próbálta rajta ... A birkózó a kórházban megtört hangon beszélte el, hogy felesége még azután is szorította, amikor már földre hullott, s jelezte, hogy »feladja a küzdelmet«. Szaporodnak a vaddisznók A gyulakömyéki erdőikben — me­llűiben mintegy negyedszázada nem láttak már vaddisznót — újból sza­porodik ez a dúvad. Minden való­színűség szerint Romániából vándo­rolhattak át a télen az Alföldre. Az agyaras »határsértők« sok kárt tesznek a facsemetekertekben, a mák. vetések ben és a szántóföldeken, ezért vadászatot indítottak elejté­sükre. cA barakk mázlik a gyöngyszem ti Ünnepi hangverseny a Csiky Gergely Színházban MINT A FÖLD MÉLYÉRŐL elő­törő forrás, csobogva, csörgedezve szólalt meg ismét a »kisváros orgo­nája«, s szárnyaló dallamaival be­járta a szíveket. Megszólalt, s zú­gott, morajlott a benépesült szín­házteremben diadalmasan, követe­lőn ... De mennyivel más, mennyi­vel fenköltebb hangok ezek a régi­nél! Úgy éreztük: egy új zenei élet bimbója feslett gyönyörű virággá ezen az estén, mely kielégíti majd az emberek szépérzékét, teljesebbé teszi hétköznapjait. S e zenei virág szirmai nem hullhatnak le többé, nem száradhat ki gyökerük alatt a talaj. Élniük, virulniuk keli, s hir­detni tovább, fáradhatatlanul a ze­neirodalom remekeinek örök szépsé­gét A műsorválasztás okozta minde­nekelőtt a meglepetést és újat ezen a hangversenyen. Olyan kor, olyan zenei műfajok s alkotások bemuta­tására vállalkozott az együttes, me­lyet még nem hallhatott — élő han­gon — a kaposvári közönség. A kon­cert értéke tehát mindenekelőtt eb­ben az úttörő kezdeményezésben ta­lálható, melyet remélhetőleg hason­lóak követnek majd. A barokk muzsikában mindjobban előtérbe kerül az egyéni előadómű­vészet, a szólóének. Nemes versen­gés — concertálás — alakul ki a szólisták és zenekar között, de ma­gából a zenekarból is kiemelkedik a szólóhangszer. Ugyanígy két vagy több kórus állhat egymással szem­ben, melyek felelgetve kelnek ver­senyre. S a zenében a színek mé­lyebb élete, a vonalak merészebb hajlása, s a hatalmas, szinte térdre­­kényszerítő hanghatások, lírai, me­lodikus dallamok, —- ezek a főbb jellemzői a barokk kornak. S az együttes vezetői még e kor hihetet­lenül nagy terméséből is ügyesen, hozzáértéssel válogatták ki a műve­ket. IFJÚ KARMESTERT, Merényi Györgyöt ismertük meg a műsor el­ső részében. És kétségkívül örö­münkre szolgál megjelenése, bemu­tatkozása Kaposvár zenei életében. Ha ma még nem is rendelkezik nagy rutinnal (s ezt korára való tekintet­tel nem is lehet várni tőle), kiváló képessége, a művek átgondolt, mű­vészi értelmezése és megszólaltatá­sa biztató jövőt ígér. Az ő intésére hangzott fel Tele­mann: G-moll zenekari szvitje a közalkalmazottak zenekarának tol­mácsolásában. Telemann a G-moll szvitben az 1600—1700-as évek tán­cait foglalta össze egységes sorozat­ban. Az első tételt, az Ouverture-t kissé elfogódott indítással kezdte a zenekar. Később azonban egyre job­ban magáratalált, s a Napolitaine bájos dallamú nápolyi dalát, a len­gyel Polonaise-t, a negyedik és ötö­dik tételt kifogástalanul játszotta. Talán csak a francia pásztortánc okozott tempóátvételi nehézséget a zenekar számára, s az utolsó, virtuóz zárótétel sikerült halványabban. HIHETETLEN ÉRDEKLŐDÉSSEL várta a közönség Corelli: La Fóliá­ját, ezt az izzó szenvedéllyel fütött portugál táncdallam-variációsoroza­­tot. S ha azt mondanánk, hogy Le­­bota Dezső szólista, a karmester és a zenekar várakozáson felülit nyúj­tott, nem állítanánk érdem szerint emléket e művészi produkciónak. Több volt ez, mint élmény! Pedig a La Folia egyike azoknak a műveknek, amely hatalmas szellemi és fizikai energia latbavetése mel­lett mélyen érző művészszívet, át­élést, brüliáns technikát s általában többet követel a művésztől, mint az úgynevezett »hatásos számok«. És Lehota Dezső — akinek kiváló ké­pességéről már meggyőződhettünk — szinte utalérhetetlenül oldotta meg e nehézségeket. Lenyűgöző adagio-i, a variációk téma- és han­gulatbeli változásainak megfelelő előadásmód, a sziporkázóan gyors tételek virtuozitása, a szívhezsedlé bájos dallamok, mind mind saját­jai voltak a művésznek. Mintha pa­takokból folyt, csörgedezett volna a dallam Lehota hegedűjéből és külö­nösen a kadencia előadása szinte visszafolytotta a lélekzetet hallgatói­ban. Röviden így fejeznénk ki véle­ményünket: csodálatos volt e mű előadása, méltán az est egyik fény­pontja, melyben az előadóművészen kívül igen nagy része volt Merényi Györgynek, s ezúttal a dinamikájá­ban is tökéletes zenekarnak. Két barokk-korabeli jellegzetes műfajú zenekari mű: Geminiani: Б- moll, és Vivaldi: B-dúr concerto groeso-ja ragadta meg ezután a kö­zönséget. Az utóbbi előadása sike­rült jobban, mely egyben a zenekar legkiválóbb produkciója is volt ezen az raten. Vivaldi e művében a he­gedűt és a gordonkát állítja szembe a teljes vonószenekarral. Virtuóz futamokkal indul az első allegro té­tel s aztán a két szólóhangszer (Le­hota Dezső hegedű és Jackó Gyula gordonka) felelget egymásnak con­­tinuo kísérettel. Később megszólal a zenekar, s kialakul a valódi koncer­­tálás. Érzelmes párbeszéd jellemzi a lassú, andante tételt, míg végül de­rűs, vidám életerő sugárzik a mű be­fejező részéből. A zenekar ezúttal — Merényi Györggyel az élen — nagy­szerűen tolmácsolta Vivaldi művét, s minden elfogultság nélkül megálla­pítható: képes ilyen nagy felkészült­séget és képességet igénylő zenei alkotások bemutatására is. Hadd jegyezzük meg, a zenekar hétfő esti szereplése utalt a szóla­­mokbeli egység hiányára, s nehézkes tempóátvételre (különösen a Gemi­niani műben) és a hangzásbeli hi­bákra is, melyek csiszolgatására úgy érezzük, kevés idő állt rendelkezésre. Ez azonban nem vetheti vissza a ve­zetőkben és muzsikusokban lévő lel­kesedést, hisz éppen a több próba, a több szereplés teheti majd kiforrot­­tabbá az együttest. KIVÄLÖ MŰVÉSZT üdvözlünk hétfő esti koncertje után Laky Györgyben, Händel: F-dur orgona­­versenyének megszólal tatójában. Igen, csodálatos szépen hangzott a Hammond orgona, de az előadás nagyszerűsége, lenyűgöző volta első­sorban a művészt dicséri. Nehéz szavakat találni Laky György művé­szi felkészültségének, virtuóz tech­nikájának bizonygatására. De ezt amúgy sem bizonyítják a szavak: a zene mozgalmas figurádéi, a szóló­részek virtuóz futamai, a fugató szerkezetű befejezőtétel lendületes hangjai szóltak elismerőn a szín­házteremben. No és a rendkívül há­lás közönség, mely hosszú vastaps és ováció közepette »kényszerítette« a művészt egy ráadás, Bach: D-moll toccata és fugá-jának bemutatására. Úgy érezzük, a műsor ezen része he­lyezett koronát a régvárt hangver­senyre, melynek művészi és közön­ségsikere egyaránt túlnőtt a többie­­ken. A hangulat csak fokozódott a szín­házban, s ezután került sor a fisat Ferenc kórus bemutatkozására. Kü­lön örömet okoz és elismerés jár megyénk oratóriumkórusának, mely létével, áldozatos munkájával olyan, zenei műfaj megszólaltatására spe­cializálja magát, amit hosszú ideig elhanyagoltunk, úgyszólván figyel­men kívül hagytunk. Nyakas Józse­fet, a kórus karnagyát nem kell be­mutatnunk. Az ő nagyszerű képes­sége, munkájának gyümölcse fel­csendült a kórus ajkán biztatóan, jö­vőt jósióan. Händel: Ünnepi énekével kezdő­dött a barokk remekeinek sorozata. Zenekari bevezetővel indul a mű, s a rövid, dallamos hegedűszóló után unisono énekli a kórus a II. rész korái dallamát: »Szép tavasz, szí­vünk hozzád száll...« Majd a befe­jező részben hol az egyik, hol a má­sik szólam ajkán csendül a téma jellegzetes fuga feldolgozásban. A kórus képességének és tudásának teljes latbavetésével nagyszerben tolmácsolta a művet. És ugyanez vo­natkozik J. S. Bach Honszeretet e. művének előadására is. Bár meg kell jegyeznünk: a kórusnál nem a szólamokbeli egység hiánya érződik, mint a zenekar esetében, inkább a szólamok közti aránytalanság. Nem­csak létszámbeli különbségekre gon­dolunk (s ez elsősorban a férfikórus­ra értendő) hanem hangzásbeli aránytalanságra is. A kórust kétség­kívül a szoprán uralja, s talán na­gyobb mértékben, mint kellene. Ettől függetlenül, várakozáson fe­lül jól szerepelt a Liszt Ferenc kórus és különösen Händel: Júdás Makka­­beus c. oratóriumának Győzelmi kó­rusával vívta ki a legnagyobb elis­merést. A boldogság és fény, a nép mámorittas szavának kórusa opti­mizmust, derűt, életkedvet sugárzott a szívekbe. S a mű visszaadásának részese volt a száz tagú gyermekkó­rus is, mely mintegy válaszként zengte vissza az erkélyről a köszön­tő dalt. (Szereplésük értékét még az a kis szépséghiba sem csorbította, amely tévedésből becsúszott. VIHAROS TAPSSAL ért véget ez a nagyszabású koncert, melyről a végső konklúziót levonva megálla­píthatjuk: ilyen még nem volt Ka­posvárott. Köszönet érte az együttes tagjainak, a karnagyoknak és szólis­táknak egyaránt. S ha módunkban áll még néhány szót hozzáfűzni e koncerthez, azt mondanánk: Figyelmeztető, vaskos felkiáltójel volt ez a hangverseny. Felkiáltójel, hogy az élet indulását ne kövesse ismét — mint már any­­nyiszor — gyászos tespedés! Mert életiképes ez az együttes, s élnie keál, mert a közönség igényli szereplését. Akarjuk mindannyian, hogy félvirá­gozzék Kaposvár zenei élete, s ha így lesz, megérik a gyümölcs, mély oly soká váratott magára. Jávo—'

Next

/
Thumbnails
Contents