Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-01 / 100. szám
2 — .......................SOMOGYORSZAG____________________________________________________ A Szaktanács Elnökségének május elsejei felhívása Magyar dolgozók! Szervezett munkások! Köszöntünk a munka, a nemzetközi szolidaritás nagy ünnepének alkalmából! Elvtársak! Szaktársak! Munkástársak! Munkásnők! MájHs elsején a világ dolgozói fizuéi seregszemlét tartanak. A felszabaduló százmilliók és a még imperialista elnyomás alatt sínylődök egyaránt kifejezésre juttatják a nemzetközi proletariátus egységét és érdekeinek azonosságát. Az imperialista és a gyarmati rabságban szenvedők ezen a napon reménykedve néznek a Szovjetunió vezette szocialista tábor nagy családjára. Elnyomott munkástestvéreink a szocialista országokban látják saját jövőjüket. Minden siker, amit a szocializmus építésében elértünk, a kizsákmányolás elleni harcunkat erősíti. Május elsején minden munkás szívében ez á jelszó él: »Világ proletárjai egyesüljetek!« A munkások nemzetközi összefogása: a béke, a szocializmus végső győzelmének feltétele és záloga. Hogy mit jelent a munkások összefogása, az elvtársi szolidaritás, arról mi, magyar dolgozók mindenkinél jobban meggyőződhettünk az október—novemberi ellenforradalom napjaiban és azt követően. A világ dolgozói mozdultak még1 népünk segítésére, a sebek gyógyítására. Vérük áldozásával segítettek a szovjet dolgozók, s a francia és olasz munkások harca is segített, akik visszaverték a fasiszta banditák támadásait, amelyeket szervezeteik ellen indítottak. A nemzetközi munkásosztály jelentős anyagi támogatásban részesített bennünket, de ennél sokkal becsesebb szolidaritása, morális támogatása. Becsületbeli ügyünk, a szocializmus és a nemzetközi munkásosztály iránti kötelességünk, hogy a munkáshatalom győzelmét az ellenforradalom felett gazdasági téren is szilárdítsuk, hogy hazánk nehéz gazdasági helyzetét mielőbb megjavítsuk. Váljék legfontosabb feladatunkká az október előtti termelési és műszaki színvonal helyreállítása és túlszárnyalása. Dolgozzon minden munkás fegyelmezetten és szorgalmasan! A munka ünnepén övezze a társadalom megbecsülése azokat, akik a legtöbbet teszik hazánk felvirágoztatásáért: jutalmazzák meg, tüntessék ki a legjobb dolgozókat! Május elsején, amikor hálával gondolunk a segítségünkre siető országok munkásosztályaira — mindenekelőtt a szovjet népre —, az ünnepségek közepette is gondoljunk a holnapra! Indítsunk harcot a magyar nép gazdasági felemelkedéséért, a proletárdiktatúra megszilárdításáért, a szocializmus további építéséért! Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének Elnöksége. Magyar—jugoszláv gazdasági megállapodást írtak alá Ünnepélyes eseményre, a magyar —jugoszláv gazdasági szerződés aláírására került sor kedden délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban. A tárgyalásokról szóló jegyzőkönyveket a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Incze Jenő, a Külkereskedelmi Minisztérium megbízott vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya nevében Kvics Gretics, a jugoszláv -külkereskedelmi bizottság elnökhelyettese írta alá. A tárgyalások befejezéséről a következő közleményt adták ki: »A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánydelegációi 1957. április 19-től április 30-ig tárgyalásokat folytattak Budapesten jugoszláv áruk beszerzése céljából Magyarországnak nyújtott kétmillió dolláros, két évre szóló, jugoszláv áruhitel felhasználásáról. Megbeszélték az 1956. május 29-i egyezmény alapján a Magyar Népköztársaság által a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság részére 1957-ben teljesítendő áruszállítások megkönynyítésének kérdéseit és a két ország közötti rendes árucsereforgalom további fejlesztését célzó egyéb kérdéseket. A tárgyalások baráti légkörben és a kölcsönös megértés szellemében folytak és az errevonatkozó megállapodások aláírásával 1957. április 30-án eredményesen befejeződtek« A japán közvélemény a japán—amerikai egyezmények felülvizsgálását követeli Tokio (MTI). Az amerikai—japán egyezmények felülvizsgálásáért indított mozgalom kezdeményező bizottsága sajtóértekezletet tartott — jelenti a TASZSZ. — A sajtóértekezleten Ühara professzor, neves tudós kijelentette, hogy a japán—amerikai »biztonsági paktum« és a »közigazgatási egyezmény« felülvizsgálásáért indított mozgalom az utóbbi időben széles méreteket öltött az országban. Az ezután szóló Nakano professzor közölte, hogy eddig a japán , értelmiségnek több mint 700 neves képviselője írta alá az amerikai—japán egyezmények felülvizsgálását követelő ívet. A sordániai kormány nem szándékozik meghívni Hichardsot Amman (MTI). A Reuter jelenti: Rifai Jordániái külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén egy kérdésre válaszolva kijelentette: »A kormány nem szándékozik meghívni James Richards amerikai rendkívüLi nagykövetet.« A továbbiak során megkérdezték Ritáit, hogy Jordánia fel akarja-e kérni a szíriai kormányt a Jordániában állomásozó szíriai csapatok viszszahívására. A külügyminiszter erre nemmel válaszolt és megtagadta a további kommentárt. Angol vélemény Bnlg»nyin leveléről (MTI) A Sunday Express hasábjain Upton Maude konzervatív párti képviselő nyomatékosan felhívja Macmillan miniszterelnököt, hogy fogadja el Bulganyin marsall meghívását, mert ennek visszautasítása az oroszok barátságos közeledésének szándékos és durva elutasítása lenne. Macmillan moszkvai látogatásában nagy lehetőségek rejlenek, de mindent elveszítene, ha az amerikaiakkal együtt tenne látogatást a Szovjetunióban. Ezt a látogatást tehát nem szabad az Egyesült Államok jóváhagyásától függővé tenni — hangsúlyozza a képviselő. A People írja vezércikkében: Bulganyin levele ésszerű és biztató. Az Evening Standard levelezője azonban azt írta, hogy a külügyi hivatalnak nincs rá semmiféle megjegyzése, majd hozzátette, hogy »Angliát a tettek és nem a szavak érdeklik«. Kérdezzük: milyen tettek? Talán az atombombák? Milyen diplomácia az, amely lenézi a tárgyalások értékét és úgy véli, hogy bombákat cserélni jobb, mint eszméket cserélni? Az angol közvélemény nem hisz az atombombák értékében, inkább megbeszéléseket kíván a tömegmészárlások kezdete előtt, mintsem béketárgyalásokat a tömegmészárlások után. Isten őrizze a józaneszűeket azoktól a háborús úszítóktól, akik jobban szeretik a háborút, mint a megbeszéléseket — fejezi be vezércikkét a People. Szétosztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiája műszerajándékát A Magyar- Tudományos Akadémia szétosztotta tudományos intézetei között a Szovjetunió Tudományos Akadémiájától ajándékba kapott műszereket. A mintegy 500 000 rubel értékű műszerajándékban olyan jelentős műszerek vannak, amelyek a tudományos kutatásoknál szinte nélkülözhetetlenek, s hiányuk nehézségeket okozott kutatóink munkájában. Csütörtökön délután Pesterzsébeten jutalomsorsolás, lottó-húzás Május 2-án, csütörtökön ismét két lottó-sorsolás lösz. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság ekkor rendezi meg együtt az április havi lottó jutalomsorsolás: és esedékes 0. heti lottó-húzást A sorsolást délután 5 órai kezdettó Pesterzsébeten, a Vasas-székházban tartják. Az igazgatóság a jutalomsorsolás eredményéről nyereményjegyzéket készít, amelyet legkésőbb hétfőn minden totó-lottó kirendeltségen, az OTP fiókokban, postahivatalokban,. s a nagyobb forgalmú lottóbizamánypsoknál megnézhetnek a lotiójátékósók. klääövid bülföldi tuVob Párizs (MTI). Az AFP írja: »Jordánia az arab nacionalizmus első védelmi vonala« — hangzik az a közös közlemény, amelyet Husszein és Szaud király megbeszélései után adtak ki. Husszein és Szaud király egyetértésben az alábbiakban határozták meg az arab nacionalizmus politikáját: 1. A mindenfajta külföldi befolyástól mentesített arab országok függetlenségének megszilárdítása. 2. A felszabadított arab országok katonai együttműködésének megerősítése a közös ellenséggel szemben. 3. Mindenfajta külföldi szerződéshez való csatlakozás megtagadása. 4. Segítség a még imperialista járom alatt sínylődő arab népeknek felszabadulásuk és függetlenségük kivívásához. 5. Hűség az Arab Ligához. Padua (MTI). A Reuter jelenti: Paduában hétfőn per kezdődött Mussolini mesébe illő kincsei titokzatos eltűnésének kiderítésére. A kincseket — aranyrudakat, aranypénzellet, ékszereket, szőrméket és különféle külföldi valutákat — 3—11 milliárd Ura értékre becsülik. Ezeket a kincseket a menekülő fasiszta diktátor és miniszterei magúkkal akarták vinni Svájcba, de olasz partizánok á svájci határtól 15 kilométerre, Gondonnál megtámadták a konvojt. Az ügyészség most ki akarja deríteni, mi volt a kincsek pontos értéke és hová tűntek azok. Az előreláthatólag több hónapig tartó tárgyalásra legalább 309 tanút idéznek be. A 35 vádlott közij.1 hétfőn 17-en jelentek meg a bíróság előtt. Tokió (MTI). Mint a Reuter-iroda jelenti, Macusita, az atomkísérletek betiltása ügyében kiküldött japán megbízott hétfőn visszaérkezett Tokióba. Mint elmondotta, küldetése nem járt sikerrel, nem tudta elérni, hogy az angQlok mondják le a Karácsony-szigeteken tervezett kísérleti robbantásokat. A japán megbízott azonban javasolta kormányának, hogy mielőtt panasszal fordulna a nemzetközi bírósághoz, »igen gondosan« tanulmányozza az ügyet. Japánnak — véleménye szerint — nyomosabb érvekkel kell alátámasztania álláspontját annál, hogy egyszenlien megszegték a nyílt tengerek szabadságának elvét. Washington (MTI). Mint a Reuter jelenti. MacCarthv amerikai köztársaságpárti szenátort vasárnap heveny májgyulladással a Bethesda haditengerészeti kórházba szállították. MacCarthv állapota súlyos. Recife (Brazília) (MTI). Feli Coelho hivatásos birkózó bordatörés miatt kórházba került. Két bordája tört el. A birkózás néhány új fogását mutatta be feleségének, aki azt mindjárt ki is próbálta rajta ... A birkózó a kórházban megtört hangon beszélte el, hogy felesége még azután is szorította, amikor már földre hullott, s jelezte, hogy »feladja a küzdelmet«. Szaporodnak a vaddisznók A gyulakömyéki erdőikben — mellűiben mintegy negyedszázada nem láttak már vaddisznót — újból szaporodik ez a dúvad. Minden valószínűség szerint Romániából vándorolhattak át a télen az Alföldre. Az agyaras »határsértők« sok kárt tesznek a facsemetekertekben, a mák. vetések ben és a szántóföldeken, ezért vadászatot indítottak elejtésükre. cA barakk mázlik a gyöngyszem ti Ünnepi hangverseny a Csiky Gergely Színházban MINT A FÖLD MÉLYÉRŐL előtörő forrás, csobogva, csörgedezve szólalt meg ismét a »kisváros orgonája«, s szárnyaló dallamaival bejárta a szíveket. Megszólalt, s zúgott, morajlott a benépesült színházteremben diadalmasan, követelőn ... De mennyivel más, mennyivel fenköltebb hangok ezek a réginél! Úgy éreztük: egy új zenei élet bimbója feslett gyönyörű virággá ezen az estén, mely kielégíti majd az emberek szépérzékét, teljesebbé teszi hétköznapjait. S e zenei virág szirmai nem hullhatnak le többé, nem száradhat ki gyökerük alatt a talaj. Élniük, virulniuk keli, s hirdetni tovább, fáradhatatlanul a zeneirodalom remekeinek örök szépségét A műsorválasztás okozta mindenekelőtt a meglepetést és újat ezen a hangversenyen. Olyan kor, olyan zenei műfajok s alkotások bemutatására vállalkozott az együttes, melyet még nem hallhatott — élő hangon — a kaposvári közönség. A koncert értéke tehát mindenekelőtt ebben az úttörő kezdeményezésben található, melyet remélhetőleg hasonlóak követnek majd. A barokk muzsikában mindjobban előtérbe kerül az egyéni előadóművészet, a szólóének. Nemes versengés — concertálás — alakul ki a szólisták és zenekar között, de magából a zenekarból is kiemelkedik a szólóhangszer. Ugyanígy két vagy több kórus állhat egymással szemben, melyek felelgetve kelnek versenyre. S a zenében a színek mélyebb élete, a vonalak merészebb hajlása, s a hatalmas, szinte térdrekényszerítő hanghatások, lírai, melodikus dallamok, —- ezek a főbb jellemzői a barokk kornak. S az együttes vezetői még e kor hihetetlenül nagy terméséből is ügyesen, hozzáértéssel válogatták ki a műveket. IFJÚ KARMESTERT, Merényi Györgyöt ismertük meg a műsor első részében. És kétségkívül örömünkre szolgál megjelenése, bemutatkozása Kaposvár zenei életében. Ha ma még nem is rendelkezik nagy rutinnal (s ezt korára való tekintettel nem is lehet várni tőle), kiváló képessége, a művek átgondolt, művészi értelmezése és megszólaltatása biztató jövőt ígér. Az ő intésére hangzott fel Telemann: G-moll zenekari szvitje a közalkalmazottak zenekarának tolmácsolásában. Telemann a G-moll szvitben az 1600—1700-as évek táncait foglalta össze egységes sorozatban. Az első tételt, az Ouverture-t kissé elfogódott indítással kezdte a zenekar. Később azonban egyre jobban magáratalált, s a Napolitaine bájos dallamú nápolyi dalát, a lengyel Polonaise-t, a negyedik és ötödik tételt kifogástalanul játszotta. Talán csak a francia pásztortánc okozott tempóátvételi nehézséget a zenekar számára, s az utolsó, virtuóz zárótétel sikerült halványabban. HIHETETLEN ÉRDEKLŐDÉSSEL várta a közönség Corelli: La Fóliáját, ezt az izzó szenvedéllyel fütött portugál táncdallam-variációsorozatot. S ha azt mondanánk, hogy Lebota Dezső szólista, a karmester és a zenekar várakozáson felülit nyújtott, nem állítanánk érdem szerint emléket e művészi produkciónak. Több volt ez, mint élmény! Pedig a La Folia egyike azoknak a műveknek, amely hatalmas szellemi és fizikai energia latbavetése mellett mélyen érző művészszívet, átélést, brüliáns technikát s általában többet követel a művésztől, mint az úgynevezett »hatásos számok«. És Lehota Dezső — akinek kiváló képességéről már meggyőződhettünk — szinte utalérhetetlenül oldotta meg e nehézségeket. Lenyűgöző adagio-i, a variációk téma- és hangulatbeli változásainak megfelelő előadásmód, a sziporkázóan gyors tételek virtuozitása, a szívhezsedlé bájos dallamok, mind mind sajátjai voltak a művésznek. Mintha patakokból folyt, csörgedezett volna a dallam Lehota hegedűjéből és különösen a kadencia előadása szinte visszafolytotta a lélekzetet hallgatóiban. Röviden így fejeznénk ki véleményünket: csodálatos volt e mű előadása, méltán az est egyik fénypontja, melyben az előadóművészen kívül igen nagy része volt Merényi Györgynek, s ezúttal a dinamikájában is tökéletes zenekarnak. Két barokk-korabeli jellegzetes műfajú zenekari mű: Geminiani: Б- moll, és Vivaldi: B-dúr concerto groeso-ja ragadta meg ezután a közönséget. Az utóbbi előadása sikerült jobban, mely egyben a zenekar legkiválóbb produkciója is volt ezen az raten. Vivaldi e művében a hegedűt és a gordonkát állítja szembe a teljes vonószenekarral. Virtuóz futamokkal indul az első allegro tétel s aztán a két szólóhangszer (Lehota Dezső hegedű és Jackó Gyula gordonka) felelget egymásnak continuo kísérettel. Később megszólal a zenekar, s kialakul a valódi koncertálás. Érzelmes párbeszéd jellemzi a lassú, andante tételt, míg végül derűs, vidám életerő sugárzik a mű befejező részéből. A zenekar ezúttal — Merényi Györggyel az élen — nagyszerűen tolmácsolta Vivaldi művét, s minden elfogultság nélkül megállapítható: képes ilyen nagy felkészültséget és képességet igénylő zenei alkotások bemutatására is. Hadd jegyezzük meg, a zenekar hétfő esti szereplése utalt a szólamokbeli egység hiányára, s nehézkes tempóátvételre (különösen a Geminiani műben) és a hangzásbeli hibákra is, melyek csiszolgatására úgy érezzük, kevés idő állt rendelkezésre. Ez azonban nem vetheti vissza a vezetőkben és muzsikusokban lévő lelkesedést, hisz éppen a több próba, a több szereplés teheti majd kiforrottabbá az együttest. KIVÄLÖ MŰVÉSZT üdvözlünk hétfő esti koncertje után Laky Györgyben, Händel: F-dur orgonaversenyének megszólal tatójában. Igen, csodálatos szépen hangzott a Hammond orgona, de az előadás nagyszerűsége, lenyűgöző volta elsősorban a művészt dicséri. Nehéz szavakat találni Laky György művészi felkészültségének, virtuóz technikájának bizonygatására. De ezt amúgy sem bizonyítják a szavak: a zene mozgalmas figurádéi, a szólórészek virtuóz futamai, a fugató szerkezetű befejezőtétel lendületes hangjai szóltak elismerőn a színházteremben. No és a rendkívül hálás közönség, mely hosszú vastaps és ováció közepette »kényszerítette« a művészt egy ráadás, Bach: D-moll toccata és fugá-jának bemutatására. Úgy érezzük, a műsor ezen része helyezett koronát a régvárt hangversenyre, melynek művészi és közönségsikere egyaránt túlnőtt a többieken. A hangulat csak fokozódott a színházban, s ezután került sor a fisat Ferenc kórus bemutatkozására. Külön örömet okoz és elismerés jár megyénk oratóriumkórusának, mely létével, áldozatos munkájával olyan, zenei műfaj megszólaltatására specializálja magát, amit hosszú ideig elhanyagoltunk, úgyszólván figyelmen kívül hagytunk. Nyakas Józsefet, a kórus karnagyát nem kell bemutatnunk. Az ő nagyszerű képessége, munkájának gyümölcse felcsendült a kórus ajkán biztatóan, jövőt jósióan. Händel: Ünnepi énekével kezdődött a barokk remekeinek sorozata. Zenekari bevezetővel indul a mű, s a rövid, dallamos hegedűszóló után unisono énekli a kórus a II. rész korái dallamát: »Szép tavasz, szívünk hozzád száll...« Majd a befejező részben hol az egyik, hol a másik szólam ajkán csendül a téma jellegzetes fuga feldolgozásban. A kórus képességének és tudásának teljes latbavetésével nagyszerben tolmácsolta a művet. És ugyanez vonatkozik J. S. Bach Honszeretet e. művének előadására is. Bár meg kell jegyeznünk: a kórusnál nem a szólamokbeli egység hiánya érződik, mint a zenekar esetében, inkább a szólamok közti aránytalanság. Nemcsak létszámbeli különbségekre gondolunk (s ez elsősorban a férfikórusra értendő) hanem hangzásbeli aránytalanságra is. A kórust kétségkívül a szoprán uralja, s talán nagyobb mértékben, mint kellene. Ettől függetlenül, várakozáson felül jól szerepelt a Liszt Ferenc kórus és különösen Händel: Júdás Makkabeus c. oratóriumának Győzelmi kórusával vívta ki a legnagyobb elismerést. A boldogság és fény, a nép mámorittas szavának kórusa optimizmust, derűt, életkedvet sugárzott a szívekbe. S a mű visszaadásának részese volt a száz tagú gyermekkórus is, mely mintegy válaszként zengte vissza az erkélyről a köszöntő dalt. (Szereplésük értékét még az a kis szépséghiba sem csorbította, amely tévedésből becsúszott. VIHAROS TAPSSAL ért véget ez a nagyszabású koncert, melyről a végső konklúziót levonva megállapíthatjuk: ilyen még nem volt Kaposvárott. Köszönet érte az együttes tagjainak, a karnagyoknak és szólistáknak egyaránt. S ha módunkban áll még néhány szót hozzáfűzni e koncerthez, azt mondanánk: Figyelmeztető, vaskos felkiáltójel volt ez a hangverseny. Felkiáltójel, hogy az élet indulását ne kövesse ismét — mint már anynyiszor — gyászos tespedés! Mert életiképes ez az együttes, s élnie keál, mert a közönség igényli szereplését. Akarjuk mindannyian, hogy félvirágozzék Kaposvár zenei élete, s ha így lesz, megérik a gyümölcs, mély oly soká váratott magára. Jávo—'
