Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-24 / 94. szám

8 SOMOGYORSZAO _________________________________

A legújabb Jordánia!

fejlemények

London (MTI). A Reuter hétfőn az esti órákban a következő összefoglalót közli a jordániai helyzetről:

Jordánia hétfőn panaszt tett a fegyverszüneti vegyesbizottságnál amiatt, hogy izraeli csapatok vasárnap kétízben átlépték a határt és tüzet nyitottak a jordániai katonaságra és pásztorokra. Ammanból érkezett értesülés szerint ENSZ-megfigyelők hozzáláttak a panasz kivizsgálásához.

Az arabnyelvű egyiptomi sajtó hétfőn hasábos címekkel közölte, hogy iraki csapatok vonultak be Jordániába. Bagdadi és ammani hivatalos körökben viszont cáfolják a hírt. Egy ammani szóvivő kijelentette, hogy az iraki csapatok bevonulásáról szóló jelentés — amelyet a

közép-keleti hírügynökség közölt — »koholmány«. A jelentés szerint vasárnap iraki csapatok vonultak be Jordániába és elérték Mafrak városát, ahol az országban tartózkodó szíriai csapatok állomásoznak.

Kuatli szíriai köztársasági elnök állítólag telefonon felhívta Husszein királyt és kérte, sürgősen foglalkozzék az iraki csapatok bevonulásáról szóló hírekkel. A jordániai külügyminisztérium köreiben hétfőn közölték, hogy Szaud-Arábia nemes valutában megfizette az ötmillió fontsterlinges arab pénzügyi segítség első részletét. Ezzel ia segítséggel kívánják helyettesíteni a Jordániának eddig Anglia részéről nyújtott anyagi támogatást.

A Pravda megemlékezése Lenin születésének 87. évfordulójáról

Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, valamennyi hétfői moszkvai lap a Lenin-évfordulóra összpontosítja figyelmét. A Pravda és az Izvesztyija vezércikket szentel az évfordulónak.

— Lenin születésének 87. évfordulója — írja vezércikkében a Pravda — különösen nevezetes, mert a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának küszöbén következett el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a marxi—lenini eszmék diadala volt, a burzsoázia hatalmának

megdöntésére, a proletariátus diktatúrájának megteremtésére és a világ első szocialista szovjet államának megteremtésére vezetett Oroszországban.

A hétfői Pravda közli Molotov »Leninről« című cikkét is.

Ugyancsak a Pravda közli Maurice Thoreznek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának »A lenini tanítás sohasem volt annyira élő és hatékony, mint napjainkban« című cikkét.

N. Sz. Hruscsov beszéde a kasinoi Lenin-emlékmü avatásán

Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti:

A Moszkvától nem messze fekvő Kasino faluban V. I. Lenin 1920. november 14-én beszédet mondott Oroszország egyik első falusi áramfejlesztő telepének avatásán. Ebben a faluban emlékművet emeltek a kommunista párt és a szovjet állam alapítójának. Az emlékmű avatása alkalmából rendezett ünnepségen beszédet mondott N. Sz. Hruscsov, az Í5ZKP Központi Bizottságának első titkára.

A kasinoi Lenin emlékmű avatá’sa — mondotta többek között Hruscsov — egybeesik Vlagyimir Iijics születésének 87. évfordulójával. Minden szovjet ember, az egész haladó emberiség szeretettel emlékezik meg e hatalmas gondolkodóról és forradalmárról. egyszersmind arról az •egyszerű emberről, aki a földkerekségen a dolgozó emberek millióihoz közel áll és milliók számára érthető.

Ami a világban nemes, becsületes és haladószellemű, azt mind a leninizmus eszméi éltetik. A kommunista építés jövőbeli győzelmeinek biztosítéka a leninizmushoz való hűség.

Olyan időszakban avatjuk Vlagyimir Iijics emlékművét, amikor az egész szovjet nép tárgyalja az ipar és az építőipar irányítása további tökéletesítésének kérdését. Óriási történelmi jelentőségű dolog ez, amelynek végrehajtása lehetővé teszi népgazdaságunk még rohamosabb ütemű fejlesztését, azoknak a győzelmeknek megsokszorozását, amelyeket a szovjet nép a szovjet hatalom négy évtizede alatt vivőit ki.

Lelkesítsen bennünket vezérünknek és tanítónknak, Vlagyimir Iijics Leninnek itt emelt emlékműve újabb dicsőséges tettekre a szovjet nép javára, a mindenek felett győzedelmeskedő lenini tanítás diadaláért! — mondotta beszéde befejezéséül N. Sz. Hruscsov.

Sajtóértekezlet a moszkvai külügyminisztériumban

Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: A szovjet külügyminisztérium sajtóosztályán Iljicsov, a sajtóosztály vezetője fogadta a szovjet és külföldi laptudósítókat és nyilatkozatot tett az Egyesült Államokhoz. Angliához és Franciaországhoz 1957 februárjában intézett szovjet jegyzékkel kapcsolatban.

A jegyzékben a Szovjetunió kormánya azt javasolja, közösen dolgozzanak ki alapelveket a közel- és közép-keleti béke és biztonság kérdésében, valamint arra vonatkozóan, hogy tartózkodnak ezeknek az országoknak a belügyeibe való beavatkozástól.

A szovjet kormány jegyzékében a következő alapvető elveket ajánlotta a nyugati hatalmaknak megvitatásra: Be nem avatkozás a Közel- és Közép-Kelet országainak belügyeibe. Szuverén jogaik, területi épségük és függetlenségük tiszteletbentartása, lemondás azokról a kísérletekről, hogy ezeket az országokat bevonják katonai tömbökbe és ellássák őket fegyverekkel, a területükön lévő idegen katonai támaszpontok felszámolása, illetve a területükön tartózkodó külföldi csapatok kivonása, gazdasági segélynyújtás a Közel- és Közép-Kelet országainak anélkül, hogy olyan feltételeket szabnának

meg, amelyek nem egyeztethetők össze ezeknek az államoknak a szuverenitásával.

Iljicsov a továbbiakban rámutatott arra, hogy bizonyos sajtótermékek, sőt hivatalos személyek is azon fáradoznak, hogy elferdítve és rosszakaratúan állítsák be a szovjet kormány álláspontját a szuezi válsággal és az Egyiptom elleni angolfrancia—izraeli támadással kapcsolatban.

Világos, hogy ezt azért találtait ki, hogy egyrészt befeketítsék a Szovjetunió békés külpolitikáját, másrészt pedig, hogy felmentsék a nyugati hatalmakat az Egyiptom elleni agresszív fellépés felelőssége alól.

A Szovjetunió a világ e területén, de más területeken sem követett és nem is követ semmiféle olyan célt, amely nem egyeztethető össze ezeknek az országoknak nemzeti érdekeivel. A Szovjetuniónak nincsenek támaszpontjai és nem is igyekszik létesíteni támaszpontokat más országok területein és nem törekszik különböző koncessziókat, privilégiumokat sem szerezni más országokban, mivel mindez homlokegyenest ellenkeznék a Szovjetunió külpolitikájának lenini elveivel.

Odaítélték az 1957. évi Lenin-díjakat

Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: Közzétették a Lenin-díjakat odaítélő bizottságok határozatait az 1957. évi Lenin-díjakról.

Művészeti és irodalmi téren 5 díjat adtak ki. A kitüntetettek a következők: Galina Ulanova balett-táncosnő a balettművészetben elért kiváló eredményeiért; Szergej Konyenkov szobrászművész 1951-ben készült

»Önarckép« című szobráéit; Leonyid Leonov író »-Orosz erdő« című, 1953- ban megjelent nagy alkotásáért.

Két díjat a kitüntetett halála után adták ki: Szergej Prokofjevnek, a világhírű zeneszerzőnek alfcotóélete utolsó szakaszában született VII. szimfóniájáért és Musza Dzsalil tatár költőnek, »Moabiti füzet« című költeményciklusáért.

" »II OO } АО© i 1 О I / I

í£Ötна ЬиЦОША П/Ш2

WASHINGTON

(MTI) Harold Stassen, aki az Egyesült Államokat képviseli az ENSZ leszerelési albizottságának londoni értekezletén, most érkezett meg Londonból Washingtonba, hogy tárgyaljon Dulles külügyminiszterrel.

Stassen alig két órával megérkezése után már találkozott Dulles-szal, valamint a hadügyminisztérium, az atomenergiabizottság, a CIA és több minisztérium képviselőivel.

Stassemiel folytatott tárgyalás után az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatában az Egyesült Államok kormánya »sürgeti« a további »komoly erőfeszítéseket« a leszerelési tárgyalásokon annak érdekében, hegy nemzetközi ellenőrzés alá kerüljön a Kelet és Nyugat közötti atemfegyververseny.

Hivatalos személyiségek szerint Stassenre mély benyomást tett a Szovjetuniónak a leszerelési tárgyalásokon tanúsított »építőjellegű« magatartása.

NEW YORK

(MTI) Dulles amerikai külügyminiszter beszédet mondott az Associated Press évi díszvacsoráján. Beszédében áttekintette az Egyesült Államok kül-'olitikáját. Dulles a leszerelési problémáról is szólott. Az Egyesült Államok véleménye szerint — mondotta — »a fegyverzet ellenőrzése és csökkentése lehetséges, kívánatos, sőt végső soron elengedhetetlenül szükséges«. Az atomíegyverkezési verseny költséges, terméketlen és veszélyes és szerinte Amerika »nem szűnik meg arra törekedni, ho— véget vessen neki«.

TELAVIV

FEKING

(MTI) Aneurin Bevan, az Angol Munkáspárt fő külpolitikai szószólója Izraelbe érkezett. Mint a Reuteriroda jelenti, a liddai repülőtéren t£tt nyilatkozatában kijelentette: a közép-keleti problémák megoldása immár nem lehetséges a Szovjetunió közreműködése nélkül.

NEW YORK

(MTI) Mint a Reuter jelenti, Hammarskjöld főtitkár hétfőn megbeszélést folytatott Gunna Jarringgal, aki a Biztonsági Tanács küldötteként Pakisztánban és Indiában járt a kasmiri ügyben.

Úgy tudják, hogy Jarring ismertette a főtitkárral azt a jelentést, amelyet a Biztonsági Tanács elé terjeszt a hét folyamán. Jarringnak eredetileg április 15-re kellett volna jelentését beterjesztenie, de haladékot kapott.

BERLIN

(MTI) Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke rádióbeszédet mondott. A többi között kijelentette, hogy amennyiben az Adenauer-kormány azonnali hatállval nem másítja meg azt a szándékát, hogy atomfelvonulási területté változtatja Nyugat-Németországot, akkor az általános leszerelésről szóló felhívása csupán a békeszerető lakoság megtévesztésére szolgáló mesterkedés. Kijelentette, ho'-» a békeszerető embereknek ki kell venniük az atomerőt a militaristák és a fasiszták kezéből, mert ezt az energiát kizárólag a béke és az emberiség szolgálatába szabad állítani.

(MTI) Az Uj Kína jelenti: Csang Hszi-zso, a kínai népi külügyi intézet elnöke és Inezsiro Asszanuma, a Japán Szocialista Párt küldöttségének vezetője, a párt főtitkára közös nyilatkozatot írt alá azokról a tárgyalásokról, amelyeket a japán küldöttség a Kínai. Népköztársaságban folytatott.

A nyilatkozat foglalkozik a kínai —japán kapcsolatoknak, Ázsia békéjének és a világbékének a kérdésével és hangsúlyozza: »Megérett az idő arra, hogy békeszerződés jöjjön létre a japán és a kínai kormány között«.

A Kínai Népköztársaság kormánya — mutat rá a nyilatkozat — örömmel üdvözli a Japán Szocialista Pártnak Tajvan kérdésében elfoglalt álláspontját, azt, hogy a párt r.em hajlandó elismerni a két Kína létezését, támogatja a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogait és békés eszközökkel kívánja enyhíteni a tajvani kérdésben támadt feszültséget.

BERLIN

(MTI) Nyugat-Berlinben szerdán háromnapos értekezletre ülnek össze Nyugat-Németcrszág európai és észak-amerikai nagykövetei és követei. Az értekezleten Von Brentano külügyminiszter elnököl.

Napirenden szerepel a német újraegyesítésről szóló memorandum, melyet rövidesen átnyújtanak Moszkvában, továbbá a Bonnban május első napjaiban megrendezendő NATO- tanácsülés kérdése, a leszerelés és a angol fegyverzet-átalakítási tervek

Megtárgyalják ezenkívül a Kék és Nyugat viszonyát, a kelet-európ.. országokkal való kapcsolatok felvételének, továbbá az Adenauer—Bulganyin levélváltásnak és a szovjet— nyugatnémet tanácskozások megindításának kérdését is.

Íz ellenforradslem idején törvénytelenül szabadult elítélteknek eddig több mint fele került vissza a börtönükbe

gyilkosok, kémek, háborús bűnösök az elfogottak között

Ismeretes, hogy október végén, november elején az ellenforradalmárok veszedelmes bűnözőket szabadítottak ki a börtönökből. Azóta jórészüket elfogták. Az MTI munkatársa ezzel kapcsolatban a belügyminisztérium országos büntetésvégrehajtási parancsnokságától az alábbi tájékoztatást kapta.

Az ellenforradalom napjaiban a börtönökből kiengedettek jelentős része közönséges bűnöző, de kiszabadították a politikai foglyokat is. A kormányzatnak, egyetértésben a legfőbb ügyészséggel, az volt az álláspontja, hogy az önként jelentkezettek — de az elfogottak — közül is azokat, akiknek szabadon engedése a közrendre, közbiztonságra, általában a társadalomra nem veszélyes — feltételesen szabadságra kell becsé- « tani. Méltányossági elvek alapján az ( e célra ki jelölt bizottság több mint^ félezer elítélt feltételes szabadságra) bocsátását tette lehetővé. Ebből a j kedvezményből a legsúlyosabb f

bűnözőket természetesen kizárták.. A nem jelentkezetteket el kell fog-j ni, mert ez volt a közbiztonság ér-, deike. A törvényellenesen kiengedettj bűnözők összeszedésére a belügyi | szervek — az ellenforradalom fegy-; veres leverése után — jelentős erő-j feszítéseket tettek. Az eredmény/ nem is maradt el. Az ellenforrada-1 lom alatt törvénytelenül szabadult) raboknak eddig több mint fele került i vissza a börtönökbe. A disszidálásig hullámmal a szökött rabok jelentősí része külföldre távozott, egyrészükf még illegalitásban él, de a lakossági

Я brit kormány közzétette az Ейея—Burányin levélváltás szövegét

London (MTI). A Reuter jelenti:

A brit kormány közzétette annak a titkos üzenetváltásnak a szövegét, ( amely Sir Anthony Eden, az akkori l brit miniszterelnök és N. A. Bulga-J nyin marsall, a Szovjetunió Minisz-’ tertanácsának elnöke között folyt néhány héttel az angol—francia erőknek a Szuezi-csatoma övezetben tör-; tént partraszállása előtt.

A brit kormány lépésére néhány; órával azután került sor, bogyi Moszuvában a nyugati tudósítókat! a külügyminisztériumba hívták, ahoh L. F. Iljicsov, a sajtóosztály vezetője» tudatta velük, hogy az Izvesztyija' keddi száma közölni fogja a két mi-, niszterelnök között lefolyt levélvál-i tást, valamint Bulganyin rrarsall és' Guy Mollet francia miniszterelnök közötti levélváltást is.

segítségével ezek is sorra lelepleződnek.

Hosszú névsort lehetne összeállítani arról, milyen emberek kerültek viszsza a börtönökbe. íme néhány jellemző példa.

A belügyi hatóságok elfogták SkuL téti Sándort, akit gyilkosság és szökés bűntettéért 19 évi és 10 hónapi börtönre ítéltek. Diószegi Sándort, lopás, sikkasztás, kémkedés és egyéb bűncselekmények miatt ítélték el. Öt is elfogták. A március 21-én elfogott Désaknai Györgyre 15 évi börtönbüntetést szabott ki a bíróság három évvel ezelőtt kémkedésért és fegyverrejtegetésért.

Március 5-én került kézre Sándor János, aki tiltott határátlépés, kémkedés és háborús bűntett miatt sújtották 15 évi .börtönnel 5 évvel ezelőtt. Életfogytiglani büntetését folytatja a gyilkosságért elítélt Saxus István, valamint Beszter Sándor, aki halált okozó nemi közösülés és lopás miatt sújtottak azonos büntetéssel. Börtönben van ismét a háborús bűntett miatt életfogytiglanra ítédt dr. Teczes Ernő, volt csendőrőmagy és dr. Bakos József, volt főszolgabíró is. Az előzőt március 18-án, az utóbbit január 22-én fogták el.

Ez a lista korántsem teljes, de hű képet fest a börtönökből jogtalanul kiszabadított elítéltekről — fejeződik be a belügyminisztérium országos büntetésvégrehajtási parancsnokságának tájékoztatója.

HATÁRŐRÖK a viharban

A barcsi határőrök jelesre vizsgáztak a szocialista haza iránti hűségből és a bajtársi asságból. E két > dologra tettek esküt és azt híven i megtartották.

I Állítson nekik el nem múló emlé^ kot a betűk hadserege.

A NAGYÚR

Mikor a történet elkezdődik Vida Árpád »százados úr« már átvette a hatalmat. A megveszékhelyről hozták magukkal Karvalics Ferenc volt sofőr, a »nemzeti bizottság« Ielnöke és Joó »Dodó« tanító, az alel, nők, lévén már a Horthy-rendszer- I ben is rendőrtiszt és Barcson is . ismerős.

t A hatalomátvételt a szó szoros érf leimében kell venni, mert Vida úr »nem akart maga fölött tudni senkit. iö csak parancsolni és utasítani szeref tett. Tekintve, hogy a »nemzetőr- Pség« akkorra már felálíttatott, az lidő kedvezett a megfelelő adminiszrtratív intézkedéseknek. Eljött a bosz‘szú napja. A többiek láthatóan át[ adták neki a teret.

a Középtermetű volt, markáns ar- Acán szúrós tekintet ült. Most, hogy (a hatalmat visszakapta, érezte azt: j összehúzott szemöldökkel járt, fekeí te szemét hosszan pihentette az emibereiten, mintha veséjükbe akarna I látni. Rövid, kurta mondatokban beí szélt, csak úrnak szólíthatták és • megtiltotta az »elvtárs« kifejezést. íEgy nap alatt csináltatott egyenru>hájára csillagokat varratott... Az gégész emberen elömlött valami kér- I lelhetetlenség és olyan volt, mint aki f készül valamire, ami végzetes és P visszavonhatatlan.

Azon az ünnepnapon tulajdonaképpen elégedett lehetett volna. A J hadiszállást már áttették a párthúzba, a kulcsok a kezükben voltak, egy pár funkcionáriust kitiltottak a járásból és a tanács dolgozóinál szájuk íze szerint elkezdték a szanálást. Hét kommunista pedig benn ölt a börtönben. Válogatás nélkül szedték össze őket, de Vida úr régi személyi ügyei is belejátszottak a dologba.

A névsort közösen állították öszsze és az ott feküdt íróasztalán, amely tele volt cigarettahamuval, csikkekkel, és gesztenyehéjjal. Mintha számítást akart volna tenni, mégegyszer átnézte:

Sztranyák István tanácselnök, Drávaszentes,

Sztranyák József, a fia, járási tanács dolgozója.

Csorba Ödön járási rendőrség, volt tanács funkcionárius,

Szabó István rendőr, párttitkár.

Vincze János tsz-tag, volt községi párttitkár,

Gál József rendőr, őrsparancsnok.

Ludas Ferenc nyugdíjas. 19-es kommunista.

A keze még most is ökölbeszorult. »Ti nyírtatok ki innen engem, szemetek. Most leszámolunk« — gondolta.

Mégsem volt teljesen nyugodt. Valahová még nem terjedt ki a hatalma. A vasút mellett, a falu végén komoran hallgatott a határőrség emeletes épülete. Itt nem mozdult semmi. A géppuska állások és a gyorstüzelő fegyverek kifelé néztek, az őrök senkit sem eresztettek közel, ugyanúgy, mint a tüntetésekkor. Tudta, hogy a tisztek vérbeli kommunisták, a legénységről azonban senki sem tudott igazi képet adni neki.

Gyorsan határozott. Áthivatta Mihály főhadnagyot és Vrányos törzsőrmestert a kiegészítő parancsnokságról, gyorsan összekapta az »el-