Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

A tahi járásból jelentjük:

.itÄ'W'Ж

A LEHETŐSÉGEK GYÁRA

A HATALMAS TÉGLAGYÁR megyeszerte párját ritkítja és egyetlen ipari üzeme a tabi járásnak. Évente mintegy nyolcmillió téglával járul hozzá új építkezéseinkhez. A gyárnak érdekes múltja van. Többször leégett, volt már korszerű, volt elhanyagolt, volt részvénytársaságé, volt bankáré... Ki törődött vele, ki sem... Érdekességei közé tartozott, hogy három irányú gyártási tevékenységet folytatott: égettek benne téglát, formáltak cserepet és gyártottak kúpot. Minden gyártási folyamathoz rendelkezett a gyár megfelelő eszközökkel, vágó- és présgépekkel, formálókkal és szárítóberendezésekkel. A felszabadulás után megújult erővel láttak munkához a gyár dolgozói. Erősödött a anunkásegység, növekedett a kapacitás és a termelés. Messze földről felkeresték Tabot, hiszen a megye egyetlen olyan téglagyára volt, ahol cserépkészítéssel is foglalkoztak. Mindez azonban csak 1951-ig tartott. Egy »apón ugyanis megjelent a minisztériumból valaki és kimondta a »tótuni-faktumot«: leállítani a cserópgyár■fóst! Egyedül téglagyártással foglalkozhat a jövőben a gyár. A parancs az parancs, és a rendelkezés nyomán a munkáskezek szánalommal ugyan, de szétverték a asindelyszárító berendezések lécrendszerét, és visszafordulásra kényszerítették a zsindelyre áhítozó jövevényeket.

Hát remek perspektíva! A minisztériumi iparromboló pusztán egyetlen okot említett a zsindely- és kúpgyártás leállítására: — azt, hogy ellenőrizte a cseréj

minőségét és az szerinte kifogásolható volt. Mint a gyár dolgozói említik, ahhoz már nem vett fáradságot, hogy megvizsgálja: valóban az anyag szerkezete, vagy hanyagság okozta-e a minőségi hiányosságot. Itt egytől egyig azt vallják a munkások, hogy hanyagság miatt történt a minőségi romlás. Hiszen jó a környék földje, különösen amióta mélybányákból termelik ki. Igaz, egy finom henger még elkelne. De százszor kevesebbe került volna ez, mint a szétvert szárítóberendezések és a valahonnan távoli vidékről ide szállított drága cserép. Hát meddig hever még kihasználatlanul a kúpíkészítő gép? Meddig várnak még a zsindelygyártással? Hát hol van a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés? Meddig tart még ez a letargia? A rozsdás gép vádol, és a távolról guruló, drága cserepes vagonok tettekért kiáltanak. Vagy elég nekünk a nyolcmillió tégla? Nem elég! A megyében akarjuk a zsindelyt és a kúpot gyártani, mert megvan ehhez minden lehetőség!

BÍZUNK A GYÄR DOLGOZÓIVAL EGYÜTT abban, hogy ezek a lehetőségék rövidesen kihasználást nyernek. Még akikor is, ha egyszer itt járt egy ipari eszelős és elvégezte romboló munkáját. De ez a termelés még szebb, gazdaságosabb lesz akkor, ha Tab nem a távoli építkezésekre szállítja a téglát. Higgyék el az illetékesek, hogy a Somogy megyei építkezéseknél szívesebben használjuk fel a busás szállítási költségtől mentes, saját téglánkat.

tea

Ötvenezer forint a tétlenség hínárjában

Az elmúlt évek békekölcsön jegyeztetése folyamán Bedegkér kiváló eredményeket ért el. Elsőként került ki a megyei versenyből és méltán tartott jogot az ötvenezer forintos jutalomra, amelyet a községiéjlesztasi alap növelésére fordíthatott. Legalábbis így rendelkezett a Beruháaási Bank és a járási tanács.

Az ötvenezer forintot annak rendje és módja szerint meg is kapták » bedegkériek. Megépítik a járdát — gondolták, csinosodik a falu. Kit ae töltene el büszkeséggel az ilyen. No, de úgy látszik, valamit megeyemi még nem minden. Mert a községi tanács vezetői körül ott lógtak a kérdőjelek, mire, hogyan, mikor használják fel az összeget. Sok fejtörés után végre elhatároztál«, hogy hidat építenek belőle. Nem lehet ugyan hozzá anyagot kapni egyelőre, de megépítik, majd csak lesz valahogy. A lényeges az, hogy az ötvenezer forint a kezükben van, fogják, szorítják, az övék, nem veheti el tőlük senki. A Megyei Tanács azonban még a második félévben is csak anyag ígérgetésével tudta megnyugtatni a bedegkéri tanács vezetőit. A járási tanács nem egyszer próbálta más belátásra bírni a tanácsot, mondván: fordítsa olyan építkezésre az ötvenezer forintot, amely már a közeljövőben megvalósítható és amelyhez kellő mennyiségű anyagot is tudnak biztosítani. A tanács azonban makacsul a hídépítés mellett tartott ki. Itt hídnak kell lenni —■ mondták —, ha törik, ha szakad. Az idő közben elszaladt. A híd csak •ют épült. A napokban levelet kapott a bedegkéri tanács a Beruházási Banktól, amelyben tisztelettel közli, hogy az ötvenezer forintot leemelte a községfejlesztési alapról, tekintettel arra, hogy 1956. december 31-ig nem nyert felhasználást.

A dolog megfellebbezhetetlen. Az ötvenezer forint pusztán vendégségben volt egy évig Bedegkéren. Most már esak az okoz nagy fejtörést a községi tanács vezetőinek, hogyan is közöljék ezt a bedegkéri gazdákkal. Hát valóban, hogyan is közöljék? Valahogy talán így: — Saját kárán tanul az ember. Volt ötvenezer forint megérdemelt jutalmatok, de elvitte a mi halogató sültgalambváró politikánk, no meg a bürokrácia.

ÍQÉRETEK FÖLDJÉN.

Erqedje meq az olvaso, fcoqy az »ígéretek f£ldf k'fcjezdst kivételesen kevcisbő használatos értelmiben tárjuk elé. Itt ugyanis nem a iejbenvafbar* fürdő kánaánról lesz szó, hanem azon ígéretek földjéről, ahol túlságosan elburjánzott az íqércetós, s nyomában nem történik «mml.

A színhely: Tab. a »szereplő személy« necíig* a sokat emlegetett, s régóba'toft tahi kultúr ház . . .

Régeket írtok mór róla. a rádió vibömbölte az újságok színes tudósításokban számoltak be a tervekről, sőt orszáqszerte hirdették a plakátok* fiatalok, gyertek kultúr házat építeni Tabra . . .

Az első hír 1954-ben az

országot. Akkor négy és félmilliós kölbfA^c*«! hagvta 'óvá a terveket az építésügyi Pfllnljsztéríum. Az építkezésből nem lett semmi, s az okát most nem kutatlak.

mielőtt még végigkísérnénk о kulturházat gyászos, dicstelen pályafutásán, hadd említsük meg- miért kapta volna ez a község a kultúra házának ilyen nagy. pomoás épületét, amilyennel a megyeszékhely sem rendelkezik. Azért, mert Tab országos szinten kiemelt tán&s, mert lakó? becsülettel helytálltak a munkában, mert az ő szemükben az állam iránti kötelezettség az első. Egyszóval: mert megérdemelnék ...

19c6-b^n újabb tervet haavtak lóvá. Az összeg három és félmillióra csökkent, c’e a dolgozó1' vállaltak még 300 000 forint értékű társadalmi munkát is. És Iáim, az építkezés megkezdődött . . .

A bonyodalmak rsaк ezután kezdődtek. (gaz. 60 000 forint értékű *ármunkát elvégeztek- ■? falok, is kiemelkedtek a földből, de az *D»tmegint csak befulladt. Nincs módunkban rész létezni az ezután történteket. De arnyi bizonyos, hogy azóta ígéretek földjének nevezik Tabot, melynek vezetői már-mér belefáradnak az eredménytelen hajszába. ígéretekben gazdag minden szerv. A megyeiek is támogatják elvben, soka* beszélnek róla. sokat terveznek. de ál! Л7 építkezés, s a meg»*'"* -ír*•750 is társán *'elkor»|b«. f д v-ns-mya^bA» köze! 30 mázsát már ch*,**oк nk építkezőbe?.) Legutóbb nénzhlánrr küzdöttek. 5 hcr.ir'' !>*> kár ás úrry látszott: megtalálták a kivezető tita*

Április 5-én az Te>*yhívnt^l irvábaovott /egere A

(Wkfvgv«? T^ná«“«? ТОО 000'et. s a

l ehleknek var* 100 ООО 'fdhin*,'uk. Fb- Ы54 őszro tető alá lőhetett: то'пл hozni a kuttúrházat. (Hozzátesszük azt is, hogy a Tabi Tégtaqyár vállalta, hoqy terven felül előállítja az ide szükséges téglát.)

A sors, a rossz-szefiem, vagy ki tudja micsoda azonban ismét közbeszólt. Az építő vállalat közölte: hiába van pénz, mert anyagban nincs biztosítva az építkezés. Építsék be tehát rnyt var., s fizetnek kf ^0 000 forintot elvonulás! k&M-ségre.O)

Nem, ez már nem mehet így tovább! Négy éve ütik a vasat Tuben, négy év óta tesznek meg mindent, hogy o’tbont teremtsenek a kultúrának. Miért van ez az örökös akadékoskodás? KI tud *tt segíteni?

Gondol!?rnk f-mberekre. Azokra, akik szívvel-5-lokkel óg .szerszámokkal végeztik a társadalmi munkát. Azokra, akik most Ismét becsapva érzik magukat. A falu, a járás számtalan létesítményről mondott le a kultűrház javára, mert úgy kell. mint a kenyér .. . Lemondtak az út betonozásáról. a 3C0 000 forintos sportpályáról (ahol most kecskék legelik te a befektetett 100 000 forintot), a-? új gimnáziumról, :> tűzoltószertárról . . .

Hát lehet, hogy Tab csak az ígéretek földje maradjon? Nem! Meg kei! találni a kiutat. Azok az emberek, akik ott éir.ek, azok a vezetők, akik küzdenek érte, mindannyian megérdemlik .. .

Megalapozott önállóság

1951-ben jelentette be legtöbb? földművesszövetkezet azt, hogy nem? szándékozik az anyaszövetkezettel? továbbra is együtt dolgozni, anyagi? közösséget vállalni, önállósulni ki-? ván, így jobban értékesítheti a he-? lyi adottságokat, függetlenebből dől-? gozhatja Iá gazdasági terveit. Ez a? függetlenségi törekvés haladó lépés? volt, de számosán közülük, sajnos? elhamarkodottan jelentették ki ha-? somié szándékukat, mert az idő be-? igazolta, hogy vagy nincs elég anya-? gi erő az önállósághoz, vagy a tag-? ság egyetértése, munkája körül nincs) valami rendben. Az andocsi szövet- ) kezet szintén önálló. Soha nem is) egyesült egyetlen szövetkezettel sem.) Ezt az elhatározását azóta sem bán-) te meg a szövetkezet tagsága. 1952) óta állandóan nyereségesen zárja az) évet. A falunak mintegy fele szövet-) kezeti tag. Tavaly a 105 tagnak) mintegy tizennégyezer forint vásár-) lási visszatérítést fizettek ki. Ezt azj összeget még növelte a részjegyek ) után járó visszatérítés. Minden év) egy-egy bizonyítéka lett annak.) hogy az andocsiak nem hamarkod-) tá'k el az önállósági elhatározást. Az) idén is hatvanötezer forintos betek-) tetéssel új élelmiszerboltot nyitnak, j A meglévő vegyesboltot pedig sza-) kosit ják. i

Az új bolt május 1-én már fogadja a vásárlókat.

... ha a járási tanács lehetővé tenné a bedegkéri óvoda vízvezetékhálózatának felújítását?

... ha a Karód! Gépállomáson is olvasnák a megyei és országos sajtótermékeket?

... ha Tengődön megalakítanák az ifjúsági szervezetet?

... ha a somogyacsai gazdák megjelennének a községi tanács idézésére?

... ha pontosabban közlekednének a Tabot érintő autóbuszok?

... ha Somban jegyzőkönyvet is vezetnének a tanács-, és vb-ülésekről?

. .ha a megyei mezőgazdasági igazgatóság gondoskodna Szorosad apaállattal való ellátásáról?

... ha a törökkoppányi tanács rendhetetetné a község hídjait?

... ha a járási tanács kereskedelmi csoportja és az FJK sűrűbben ellenőrizné a földszöv. boltokat?

Lesss-e kororvos Andocsozs?

Régi tervek nyomán két héttel ezelőtt örvendetes hír érkezett a községbe. A Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya bejelentette, hogy Andocs, Somogyacsa, Nagytoldipuszta és Jutómpuszta betegeinek ellátására a közeljövőben körorvost kap a falu. Érthető, hogy kivétel nélkül mindenki örömmel fogadta a régi követelés teljesítéetnek hírét.

A megvalósítást azonban még gátolja valami. Andocs ugyanis csak úgy kaphat körorvost, ha részére lakást tudnak biztosítani.

Házat már találtak erre a célra, csak meg kéne venni, s átalakítani. Mindez 80 000 forintba kerülne. S hogy lesz-e körorvos Andocson, ez most már csak a község, s a hozzátartozó puszták lakóitól függ.

Az öröm ugyanis nem elegendő. A községfejlesztési járulékot pedig nem szívesen, húzódozva fizetik a gazdák. Jó lenne, ha elgondolkoznának ezen egy kicsit, s anyagilag is hozzájárulnának, hogy a körorvos mielőbb megkezdhesse működését.

Kétezer Bambi naponta —

Elegendő S&ííaíiőilal leax a nyárra

hz előző években, különösen a nyári munkaidőben számtalanszor botrányba fulladt a hűsítőellátás. A legnagyobb hőségben napokig nem lehetett szódát kapni. Különösnek tűnik ez, hiszen úgy tudtuk, hogy majdnem minden nagyobb szövetkezet rendelkezik szódagyárral, elegendő szénsavval, külön sződáskocsival — és mégis?

Kopeczki elvtárs, a Tabi Földmüvesszövetkezet vezetője erről a következőket mondja:

— A földművesszövetkezetek üzemeltetésében lévő szódakészítő gyárak kis kapacitásúak voltak. És amellett, hogy nem tudták ellátni vidéküket, nagy

ráfizetéssel dolgoztak. Rossz volt a szénsavkihasználásuk. Nem mindegy ugyanis, hogy a szénsavat megszakítás nélkül, vagy részletekben használjuk fel. Ha nyolcszáz üveget pl. hat esetben töltenek meg, úgy közben nagyfokú »szénsavszökés« áll be. Ezért történt, hogy számtalan esetben szénsavhiánynyal küzdöttek a kis üzemeli. Emellett persze nem tudták foglalkoztatni kezelőiket sem metrfelelően. Ezekre a szódakészitőkre 3000 forintot is ráfizettek évenként a szövetkezetek. Ezt az állapotot a tabi járásban az FJK

egy nemrég hozott határozatával megszüntette. Eszerint az idén már egyetlen nagy szóda- és bambigyár működik csak Tabon. A gyár bambikészítéssel is foglalkozik és ha szükséges, akár kétezer bambit is tud adni naponként a kereskedelemnek. A szik víz és bambi kiszállítását külön gépkocsi-túrajárat biztosítja. De mód van arra is, ha kell, bog у több gépkocsi kapcsolódjék be a szállításba. Az ellátás mértékét az évek óta gyűjtött tapasztalatok alapján irányítják. Az új híűsítőital-ellátás révén a szezonális nyereség eléri a tizenötezer forintot.

Talán két hétig még bírja...

Ezt a már-már szállóigévé vált kifejezést hajtogatják szüntelen az andocsi posta dolgozói. Reménykedő szavuk többször így is eljut л magasságból« tetőhöz: — Jaj. csak még két hétig na szakadjon ránk a mennyezet...

A történtek leírását azonban ott kellene kezdeni, hogy a Felső utc3 6. szám alatti -porta hadszíntér« egyik oldala már romokban hever, másik része a legenyhébb kifejezéssel élve is életveszélyes.

Ezt az állapotot természetesen nem lehet észrevétlenül hagyni. Jöttek is minden hónapban hárman-ncgyen a tett személyére, hol a postaigazgatóságtól, hol a minisztériumtól és más helyekről. Azóta kiszállások özöne, tervrajzok, más épületek, mérés, lépés, terveztetés, fényképezés és ki tudja még hányféle mozzanat ragadta meg az ottaniak figyelmét. Elnézést érte, de mindtől váriak valamit, ha mást nem, hát gyors intézkedést. S hogy nem kaptak, ez igazán nem rajtuk múlott...

A tanács megtette a magáéi. Felajánlotta a Petőfi u. 2. számú házat. A beköltözés azonban nem olyan egyszerű. S mire eszhez kaptak — teljesen jogosan — elfoglalta a tulajdonos.

Újabb kiszállás. Megállapodtak, hogy a porta beköltözik a volt zárda épületébe. De mivel az végleg nem megfelelő, csak az átépítés idejére fogadták el az új helyet A szerelési munkáidat elvégezték, de a posta nem hajlandó átköltözni.

Hanem van itt más »bibi" is. A tanács agyani3 azt javasolta, építsenek új házat a romos helyére, s az nagyszerűen megfelel majd a postának. Azt hinné az ember, hogy ezt a megoldást pénzhiány akadályozza. De téved! A postának ugyanis annyi pénze van erre, amennyi éppen szükséges. Csak baj ván az elnevezésekkel. 120 000 forint áll rendelkezésre, de csak felújítás címén. A romos épületet pedig nem lehet felújítani, csak újat építeni helyette. Ez viszont már beruházás, s ilyen célra egy fiúért sem adhat a posta...

A dolgozók tűrnek. A sanyarú körülmények között csak helyettesítéssel oldhatják meg a munkát. S ha egy-egy dolgozó két hétig ott van, e rövid idő alatt nem vállalkozik a költözködésre. »Talán két hétig kibír ja ... «

De vajon meddig bírják ki az illetékes ;zervek? Igaz, nem az 5 tejükre dől a mennyezet...

MX LENNE,

... ha Andocs dolgozó parasztjai is befizetnék a községfejlesztési járulékot?

.. ha nem hagynák összedűlni a i bonnyai, somogydöröcskei házakat és

kerítéseket?

... ha a Megyei Tanács Egészségügy! Osztálya által ígért mentőautót megkapná a tabi szülőotthon?

... ha Nagyberényben is megtartanák a tanács- és vb-üléseket?

... ha Salán befejeznék a két év előtt megkezdett tűzoltószertér építését?

... ha a tabi földszöv. átadná a Kossuth utca 14. sz. alatti kihasználatlan raktárát, s ezzel megoldódna az orvnslaikás, a ktsz szabórészlege, az OTP és a TV helyiségigénye?

... ha a somogymeggyesi tanács karban tartatná a község útjait?

... ha az. andocsi postamester hivatalos idő alatt mindig az ügyfelek rendelkezésére állna?

... ha a tabi járásban nem áthelyezéssel »büntetnék« a sikkasztó, csaló földszöv. boltvezetőket?

... ha Maricsek Ferenc és Szomorú József nagyberényi tanácsvezetők a pinceszerek mellett törődnének a dolgozók ügyeivel is?

... ha az FJK lehetővé tenné bedegkéri földszöv. különválását?

... ha tataroznák és hasznosítanák a nágocsd 40 szobás kastélyt?

... ha végleg megoldanák Tab útproblémáját?

... ha nem nohás lőrét mérnének 18,80-ért a törökkoppányi italboltban?

... ha az andocsi fedeztetés! ménállomást elhelyeznék az iskola tőszomszédságából ?

... ha a somogyacsai körzeti földa

szöv. igazságosan osztaná el a pipadohányt?

... ha a tabi üzletek nyitvatartási idejét úgy állapítanák meg, hogy a dolgozók vásárolni is tudjanak?

... ha Tengődről megfelelő időbe» indulna az autóbusz a tabi csatlakozásokhoz?

... ha a tabi állomás IBUSZ pavilonjában lehetne újságot kapni?

...ha a községi tanács kiderítené: hogyan bonthatták le jogtalanul, engedély nélkül Andocson a Felső utca 28. sz. alatti (Mészáros-féle ház} istállóját?

... ha a karádi tanácsházán nem tartanának kétórás ebédszünetet?

... ha a bedegkéri volt tsz-tagok kifizetnék a tsz-adósságukat?

... ha a nagykereskedelmi vállalat időben leszállítaná a bedegkéri boltvezető által rendelt árukat?

... ha a tengőd-kishegyi szőlőben — a tanács felhívására — kitisztítanák az árkokat?

... ha a közúti kirendeltség legvalultatná az Andocs és a Nagvtoldipusztai Állami Gazdaság közötti postautat?

... ha az EPOSZ-fiatalok kihasznál nőik a bedegkéri kultűrotthont, s szórakoztatnák a falu lakóit?

... ha a somogyacsai gazdák is eleget tennének állam iránti kötelezettségűiknek?

... ha Tengődön figyelembe vennék a dobolna útján hirdetetteket?

... ha a Mezőgazdasági Igazgatóság gondoskodna a bedegkéri állatok törzskönyvezéséről?

... ha a Tengődi Állami Gazdaság helyrehozatná a traktorok által tönkretett községi utakat?

Jávcrj B. — Szegedi N,