Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

Bántak, 185”. április 19. SOMOGYORSZAG _______________________________ 5 “ аж/ж/йтютгяяихрлттштишм^ттнюттш&т&чяяктяжтягма&ааяшюжшшввеЕвеяшааяшаавшавшнт лкж±ъы* lw^E«mMw^iiMwiiMiiu>l«iiaMHtw«inri»HH»B^j«'t»y*woa».rw*M^H^ijimwLi,wOTy»rHr.a*ya*HB>rw«CT^^ Аж 01*«жа§^. а мер érdekében« Tudósítás a megyei pénzügyi dolgozók értekezletéről Üres boltok, megfogyatkozott áru­készlettel rendelkező raktárak fo­gadták december végén, januárban s még februárban is a vásárlókat. Néhány árucikk ma is megvásárol­­hatatlan az üzletekben, nincs. A megzavart s jelentős pénzösszeggel rendelkező parasztság, félve az in­fláció veszedelmétől, igyekezett megszabadulni évek óta megtaka­rított pénzének nagy részétől. A vásárlási láz az egekig csapott. Ép­pen erre törekedett az ellenforrada­lom: sztrájkok szításával megaka­dályozta a termelést, a megfogyat­kozott készletek feltöltését, s elvág­ta az államháztartás felszívószere­pének más szálait is, hogy aztán Könnyűszerrel a pusztulás, az anarchizmus örvényébe taszítsa az egész népgazdaságot. Keserű szív­vel félelemmel gondoltunk akkor a jövőre. A forint értékének lerom­lását, inflációt, nyomort szánt az ellenforradalom a dolgozóknak. Október 23-a után az ellenforra­­daimárok fő célja Somogybán is a pénzügyi szervek munkájának meg­bénítása volt. Tudták, hogy ezzel hatalmas csapást mérhetnek az or­szágra. Szétzilálták a pénzügyi ap­parátust. Elzavarták a vezetőket, féktelen uszító- és terrorhadjáratot indítottak az adóügyi dolgozók el­len. Jakab elvtársat, a Kaposvári Városi Pénzügyi Osztály vezetőjét bebörtönözték, Viszmeg István két­­helvi adóügyi megbízottat tettleg bántalmazták. A barcsi járás 18 községében elégették, megsemmisí­tették a kivetési iratokat, főköny­veket A Nagyatádi Járási Tanács pénzügyi osztálya élére egy hor­thysta adófőtanácsost állítottak. Nehéz körülmények között kezd­ték meg munkájukat november 4-e után is a pénzügyi dolgozók. Az ellenség propagandája következté­ben még ez év januárjában is »fe­hér holló« volt az adóját rendező gazda. S ma mégis örömmel mond­hatjuk: Somogy megye az első ne­gyedévi adóbevételi tervét túltelje­sítette. Mi tette ezt lehetővé? Első­sorban a forradalmi munkás-pa­raszt kormány határozott intézke­dései, a hatalom sziiárdulása, s az, hogy a tanácsok pénzügyi szerved kezdtek mindjobban a talpukra állni — mondta Kardos Béla elv­társ, megyei pénzügyi osztályveze­tő a pénzügyi dolgozók kedden megtartott értekezletén elmondott beszámolója során. Majd szólt arról is Kardos elv­társ, hogy április elsejével decen­tralizálták az adóigazgatást. A fő­könyveik lekerültek a községekbe, s az új adókivetést már a helyszí­nen hajtják végre. Ez természete­sen megnöveli a községi tanácsve­zetők személyes felelősségét. Arra kell törekedni, hogy az adócsopor­tok dolgozói tisztaerkölcsű, józan­életű, feddhetetlen és közmegbecsü­lésben álló emberek legyenek, akik mindenkor szót értenek az adózók­kal, s szakmailag képzettek, politi­kailag megbízhatóak, tájékozottak. A jövőben mindenkitől szigorúan saimonkérjük az állam iránti kö­telezettségét, a mólt évi tartozásokat is, ugyanakkor nem fordulhat elő az állampolgárok zaklatása, a gya­kori beidézgetések. A leghatározot­tabban be kell tartani a pénzkeze­lési szabályokat. A jövedelemadó és a földadó észt önző és igazságos — mondta Kardos Béla elvtárs. — A jövede­lemadót a birtok nagysága szerint vetjük ki, vagyis a többletjövedel­met nem adóztatjuk. Az ellenséges propaganda most igyekszik hangu­latot kelteni a földadó ellen. Mint ismeretes, a földadót ezentúl is ter­mészetben kell leróni. Kivételek ez alól a négy holdon aluliak, akik pénzzel is fizethetik a földadót. Az ellenség most azt sugdossa a pa­rasztok fülébe, hogy vissza akarjuk Nem jelentkezik egy kaposvári lottónyertes A lottó március havi tárcrysors'áté­­kárak sorsolásakor a szerencse rámo­­solyqott eqv kaposvári lottózóra is. A 771 025 számi'! lottószelvény ugyanis egy bétlámpás rádiót nyert. A szelvényt a kaposvári toicirodábftn vásárolták. A tulajdonos azonban azóta sem jelentke­zett. A totó-loítóiroda ezúton ts felhívja a nyertes szelvény tuizidonosát, hogy nyereményéért sürgősen jelentkezzen. ezzel állítani a beszolgáltatást. Pe­dig köztudomású — állapítja meg Polónyi Szűcs Lajos miniszterhe­lyettes elvtárs —, hogy a földadó a beadás tíz százalékát sem teszi ki. Az 1957. évi jövedelemadót már a tanácsoknál vetik ki. Fordítsa­nak hát különös gondot a bevallási ívek adatainak ellenőrzésére. A fő elv: adóztatható föld adózatlanul ne maradjon. Törvénytelenül senkit meg ne terheljenek. Sok-e az adó? A pénzügyi apparátus az ellen­forradalom fűzében megállta a he­lyét. Hadd tolmácsoljam ezért ne­kik az MSZMP Megyei Intéző Bi­zottságának elismerését és köszöne­tét — mondta Szirmai Jenő elvtárs, az IB elnöke. Majd így folytatta: a megjavult adófizetés a parasztok bizalmának jele a munkás-paraszt kormány iránt. És tanulság is. Meg­felelő keménységet, szilárdságot kell megkövetelni mindenkitől, hogy a nép egyetemes érdekéiben becsülettel teljesítse állam iránti kötelezettségét. Felvetődik a kérdés: sok-e az adó? Erre határozott nemmel kell felelnünk. Hiszen a parasztság a beszolgáltatás eltörlésével milliár­­dokra menő jövedelemhez jutott, jobban él, mint azelőtt. Mindenne­mű adócsökkentés a munkások ká­rára lenne. Ez az út nem járható. Emelni a termelékenységet a me­zőkön és az állattenyésztésben — ez az út vezethet a parasztok jö­vedelmének további növekedéséhez — mondta Szirmai elvtárs. A beszámoló után többen is fel­szólaltak, szóvátették kisebb-na­­gyobb kívánságaikat. Az adóügyi dolgozók biztonságos körülménye­ket kértek s nagyobb megbecsü­lést. Komlósi Miklós Somogyudvar­­helyról elmondta, hogy négy sze­mélynél zálogoltak, de a végrehaj­tásra nem került sor, mert a hát­ralékosok ezt követően egy összeg­ben kifizették több ezer forintnyi tartozásukat. Fodor Gyula a nagy­atádi járás nevében megígérte, hogy a második negyedévi adóter­vet is túlteljesítik. Ilyen szellemben szólalt fel Bognár Lajos Barcsig, Mátés Lajos Marcaliból és máso^. Az értekezlet befejezése előtt Lász­ló István elvtáns, a Megyei Tanács elnöke számos tanácsi és pénzügyi dolgozónak a megyei szervek elis­merő oklevelét adta át, s a Megyei Tanács VB elismerését tolmácsolta. Manapság hivatalse­gédnek titulálják hiva­talosan, a falu népe azonban csak kisbír ónak nevezi, a múlt hagyomá­nyait ápolandó. Torok Pál tanácsi hivatalse­gédről is mint kisbíróréI beszélnek a patosfaialc. Szóljunk róla mi is né­hány írott sorban. Hátát mégha jlitotia, testi erejének nagy ré­szét kiszívta a hat és fél évtizedes életküzdelem. Súlyosan megsebesült az első világháborúban. Ez­után csak könnyebb munkával foglalatosko­dott. így lett belőle me­zei csősz, éjjeliőr, majd kisbíró Teklafa.lun, a jegyzőség idejében. Pa­­tosfára kerülve is éjjeli­őrnek szegődött, gon­dolta, hogy ez a pozí­ció kicsiny, de biztos kenyeret ad. ötvenhá­romban aztán a tanács­nál lett hivatalsegéd. Ennyit mond életútjától. A vázlatos képet néhány vonással mások egészí­tik ki. ■.. Történt egyszer, pár évvel ezelőtt, hogy egy honvédtiszt betéri a községi tanács irodá­jába. Éppen az íróasz­talnál ülve tett-vett va­lamit, amint betoppant az öreg hivatalsegéd. Pa­li bácsi összevágta a bo­káját, »katonásan« ki­húzta magát és jobbját f övegéhez emelve Ic­­tisztelgett. Az idegen tiszt láthatóan megle­pődött a váratlan üdvöz­lésen. Csak később tud­ta meg, hogy nem kivé­telezett vele ez az idős hivatali alkalmazott. Fe­letteseit, Szabó Imre ta­nácselnököt, meg Fllotás V. J. Cikkünk nyomán Nemet mondott a TEB Yida Mária elbocsátására — Szeretnem tájékoztatni a szerkesz­tőseget Vida Mária visszavételéről — mondta a napokban telefonon dr. Petrás István, a Megyei Tanács jogtanácsosa, a Területi jegyeztető Bizottság tagja. Örömmel vettük a hírt és menten to­vább is adjuk az olvasóknak. Lapunk április 14-i. vasárnapi szá­mában »Átszervezés miatt?« címmel írott cikkünkben kifogásoltuk Vida Má­ria elbocsátását a Magyar Nemzeti Bank barcsi járási fiókjától. Közben a dolog a Területi Egyeztető Bizottság elé ke­rült, amely kimondta г döntést: Vida Máriát régi munkakörébe, vagy annak megfelelő díjazású beosztásba köteles visszavenni a munkaadó, s a munkavi­szonyt a felmondástól függetlenül fo­lyamatosnak, meg nem szakítottnak kell tekinteni. Miért határoztak így? Vida Mária elbocsátása nem volt tör­vényellenes. Л bankfióktól összesen négy dolgozót küldtek e! és helyettük három új munkaerőt állítottak munká­ba. A létszám így egy fővel csökkent — tehát ezt valóban átszervezésnek ne­vezhetjük. A paragrafusok módot ad­tak arra, hogy az alkalmazottakat jobb, megfelelőbb dolgozókkal váltsák fék Csuma Gyula barcsi járási bankfiók­vezetőnek tehát nyugodt lehet a lelkiis­merete, végrehajtotta a felülről kapott utasítást: egy fővel csökkentette a hi­vatali apparátus dolgozóinak létszámát. De miért éppen Vida Máriát kárhoztat­ták munkanélküliségre? Erre határozott választ és elfogadható indokot nem tud­nak mondani a bank vezetői. Híresztel­­té!< korábban, hogy Vida Mária kor­mányellenes kijelentést tett volna. De értől г mondvacsinált vádtól elálltak később maguk a vádlók is. De nem adták fel a harcot. Ha szer­tefoszlott a politikai vád, találtak i he­lyette szakmai kifogást. A Magyar Nemzeti Bank pécsi területi irodájának kiküldötte méc a TEB ülésen is váltig hangoztatta: Vida Mária ügyvitelében sok fogyatékosságot találtak a múlt év-, ben. Ezért azonban nem most kel! fele­lősségre vonni a dolgozókat, s kisebb hibákért nem jár elbocsátás — ez a TEB tagjainak a véleménye. А Ьапк képviselői nem tagadják, lett volna egy könyvelői állás a tizenhétéves szakmai tapasztalattal rendelkező Vida Mária részére. Csakhogy erre a posztra is al­kalmatlannak váltók ct. Kerestek he­lyette »megfelelőbbet«, egy olyan dol­gozót, akinek »már« héthónapos jár­tassága van az ilyen .ügyek intézésé’ ben.(!) Miért adott helyet Vida Mária pana­szának a TEB? Azért, mert a szociális körülmények mórleqelcsérő! megfeled­keztek a felmondók. Vida Mária egye­dülálló nő, neki keil megkeresnie ke­nyerét, sőt koros szüleit is támogatja. Hiába vette bele Csuma Gyula a fel­mondólevélbe egyazon paragrafus két oontjét is. Hiába írta le, hogy Vida Má­riát vállalati átszervezés és szakmai hozzá nem értés miatt küldi el, a Mun­ka Törvénykönyv 29. paragrafusának b) és c) pontjára hivatkozva. Szóval а »b« után hiába mondta ki a »c«-t is, most a TEB határozata előtt fejet kell hajtania . .. Megszületett tehát a döntés. Bár tör­vénytelenséget nem tapasztalt az elbo­csátásban az egyeztető bizottság, mégis felemelte szavát Csuma Gyula antiszo­ciális intézkedése ellen. Arra töreke­dett, hogy érvényt szerezzen a kormány racionalizálási rendelete szellemének. Ebben pedig benne van az is, hoqy az elbocsátásoknál fontos szempont: min­den családban maradjon legalább egy ke: eső. Kötelességének érzi tehát a ТЕЗ a dolgozók jogos sérelmeinek or­voslását, a munkaadók és munkaválla­lók érdekeinek Összeeqyeztetését, Be­csületükre válik Vida Mária ügyének lelkiismeretes elintézése is. Az agronómus tanácsa 1 szöiöperonoszpóra elleni védekezésről A szőlő e legveszedelmesebb kár­tevőjét (népiesen: fekete kolerát) a múlt század hetvenes éveiben hoz­ták be Amerikából a filoxeraellen­­álló szőlőfajok vesszejével. Ma­gyarországon a nyolcvanas évek­ben jelentkezett és a kilencvenes évek elején, két év alatt, az addigi 3,5 millió hektoliteres bortermésün­ket 800 ezer hl-re csökkentette. A kártétel májustól szeptemberig mutatkozik, de a legnagyobb kárt június végétől augusztusig teheti, főleg esős, meleg nyarakon. A be­tegség legelőször az alsó leveleken jelentkezik elhalványuló, áttetsző, sárgás foltok alakjában. Ezeket ne­vezik olajfoltoknak. A nedvesség hatására a levél fonákén finom, fe­hér penészréteg jelenik meg, mint­ha a levél liszttel vagy cukorpor­ral lenne behintve. E foltok aztán megbámulnák, elszáradnak, a le­velek lehullanak, s így augusztus­ra a szőlő egész levélzetét elve­szítheti. A fürtöket nedves, meleg időjá­rás esetén már virágzás előtt meg­támadhatja. Ez esetben a fiatal bo­gyókon és a kocsányon is megje­lenik a cukorporszerű kiverődés. A fürtöt azonban rendesen csak vi­rágzás után szokta megtámadd!, mielőtt a bogyók érni kezdenének. A nagyobb bogyódon a kiverődés már nem látható, ellenben ólom­szürkék lesznek, megbámulnák, le­rothadnak, vagy elszáradnak. A cukorporszerű kiverődés nem más, mint a peronoszpóra szaporító anyaga. Kivirágzása mindig éjjel történik, s akkor a leggyorsabb, ha a hőmérséklet 18—22 fok és a le­vegő párateltsége 95—100 száza­lékos. A kivirágzásból levált raf­­zóspórák félórai rajzás után új fer­tőzendő területen (levélen, hajtá­son, fürtön) megtapadnak, szívóká­­kat bocsátanak a növény sejtjeibe, elbontják a növény zöld színét adó klorofillt és megjelenik az un. olaj­­folt. A megtapadást, vaayis a fer­tőzést köd, eső, jégeső biztosítja. E fertőzéstől a kivirágzásig bizonyos idő telik el, amelynek ismerete rendkívül fontos, hiszen a védeke­zést a kivirágzást megelőzően keli alkalmazni. Ezt az időt mutatja ki a következő táblázat: Időpont Hőmérs. A peronoszpóra kifejlődése napokb. C fok levélben fürtön Május közepéig 10—13 15—18 15—18 Május végéig 14 12—15 12—15 Június elején 15 Ц—13 11—13 Június közepén 16 g—ц g—ц Június végén 17 6—7 11—13 Július—aug-ban 18—19 5—S 13—15 Július—aug-ban '20—25 4—5 jg—18 Hagony Ferenc marcali szőlős­gazda saját tapasztalatai alapján jobbnak tartja a peronoszpóra fej­lődés százalékos alapon való előre­jelzését. Az ő általa gyakorlatilag kipróbált — és bevált — táblázat a K-oveuieze: r "гл 'Г'азттг иип’зл 1 кг У Hőmérséklet A peronosípóra- Celsius fokban fejlődés százalékban 10 6 11 6,3 12 6,6 13 * 7,t 14 7,1 15 8,5 16 10,5 17 15,9 1Я 176 19 19,4 20 20,6 21 21,5 22 22,5 23 23,2 24 24,1 Hagony gazda ezt a táblázatot saját gyakorlati tapasztalatai alap-A KISBÍRÓ Pál tanácstitkárt is gyakran tisztelegve, bo­kát összevágva köszönti, ha reggelenként talál­koznak. Miért ez a meg­alázkodásig mer.ő tisz­teletadás7 Miért részesí­ti feljebbvalóit — akik egy generációval fiata­labbak nála — ilyen nagy megbecsülésben Török bácsi? Nem hibáznánk rá a teljes igazságra, ha csak azt felelnénk erre, hogy érzi, ők a parancs­nokai, az 6 utasításaik­hoz kell tartama magát. A múltban ivódott bele Török Pál vérébe a bo­­kázó tisztelgés, meg a hajlongás. Megkövetel­ték ezt tőle a jegyző urak. És most, bár a ma­gafajta emberek fiai in­tézik a község sorsát, mégsem tudja legyőzni magában a szokás hutai­­mát. Hiába figyelmezte­tik jóindulatúan, tapin­tatosan a világ kereké­nek fordulására, 6 csak ragaszkodik a régi üd­vözlési módhoz. — Ha a jegyző úrnak megjárt a tisztelet, akkor megjár maguknak is, elnök elv­társ — mondja ilyenkor. Sokat megfordultam mostanában a patosfai tanácsnál. A tsz-felszá­molás miatt nagy most ott az ügyfélforgalom. Bizony álldogáló embe­reket alig láttam az iro­dában, amikor ott volt Pali bácsi. Hordta seré­nyen a székeket a párt­helyiségből, hogy leül­tesse a várakozókat, mert egy a fizetés, akár áll, akár ül a »vendég*. Szóval az öreg hivatal­segéd figyelmessége nem engedi meg a kétlábon váré.st az irodában! Ö maga pedig szerényen félrehúzódik valamelyik sarokba, s ott lesi az_ el­nök, vagy a kiküldöttek kérő szavát, amely pa­rancsnak minősül az ő szemében. Nem ül le mindaddig — legyen bár tíz szék is gazdátlanul —, amíg erre engedélyt — úgymond: »utasítást« nem kap. Sőt az is elő­fordul, hogy este nyolc­­kilenc óra felé is szolgá­lati helyén marad, ha netán az elnök elfelejt neki szólni, hogy »most már hazamehet, Pali bácsi«­A minap dobolásból jött az irodába az idős kisbíró. Hozta a hivata­los nyomtatványt, amely­re géppel írott sorok formájában lapult rá a hirdetmény szövege. Egyetlen közhírré teen­dő ügy volt olvasható rajta: az esti svűlés megtartása felől tudatta a falu népét. Ám hallot­tuk, hogy három strófát is elmondott Pali bácsi. Beszélt az egyik vásár elnapolásáról, meg a le­geltetési bizóitság közle­ményét is tolmácsolta. Amint rávillantok a nyomtatványra, kérdem tőle, hogy a második és harmadik közhír szövege hol van? — Itt — mutat feleletül ujjúval testének arra a részére, ahol az ész lakozik. — Ilyen rö­vid szöveget el kell tud­ni mondani az ember­nek fejből is — teszi hoz­zá. — Hiszen azért kis­bíró a kisbíró. Török bácsi nagyon ragaszkodik a tanács ve­zetőihez. Amikor az el­lenforradalmárok levál­tották őket, az idős Hiva­talsegéd is búcsút vett munkahelyétől. Odaállt a »nemzeti forradalom« helyi vezetői elé, mond­ván: »Itt a kézbesítő­­könyv, meg a dob is, használható állapotban.« — Átadta nekik e kis­­bírói kellékeket és így szólt: »Akkor hát én is elmegyek.-* Persze, nem adtak túl rajta, mert gondolták, hogy nekik is lesz doboltatni valójuk. Keserves napok voltak azok, mert szemére ve­tették: »Miért szólította fel annyiszor a falu né­pét a beadás, meg az adó rendezésére?...* Novemberben aztán leáldozott a hatalom ideiglenes bitorlóinak napja. Örömtől repeső szívvel sietett Pali bácsi Szabó Imre tanácsel­nökhöz, hogy behívja az irodába, »látja, mégis csak újra együtt lehe­tünk, elnök elvtárs* — mondta boldogan, aztán elfordult, mert titkolni akarta, hogy valami lan­gyos harmatot csalt sze­mébe ez a megható pil­lanat ... íme, ilyen ember Tö­rök Pál, a patosfai ta­nács szolgálatkész, tisz­telettudásban a fiatalo­kat nagyon is megszé­gyenítő hivatalsegéde, aki a maga hatvanöt esztendejével hűségesen helytáll kora reggeltől késő estig, havi hatszáz­nyolcvanért. KUTAS JÓZSEF ján szerkesztette, s erre, mint mond­ja, azért volt szükség, mert az előb­bi táblázat alapján többször megké­sett a permetezéssel. Táblázatát úgy használja, hogy a mért napi közép­­hőmérséklethez tartozó százalékokat (a fertőzéstől számítva!) összeadja és ha az eredménjy eléri a 75—80 százalékot, megkezdi a védekezést. Mindezeket figyelembe véve a vé­dekezést most máij a következőkép­pen kell alkalmazni. Az első perme­tezést akisor végezzük,, amikor a hajtások arasznyiak, illetve 5—6 le­gelnek. A második permetezést a szőlővirágzáe megkezdése előtt, a harmadikat mindjárt virágzás utáa adjuk. Az első permetezésnél fé^f százalékos, minden további esetben egyszázalékos, s erősen esős időben pedig másfélszázalékos bordói levet használjunk. A permetezés minden nagyobb eső után ajánlatos és min­den jégeső után nélkülözhetetlen. Külön kell szólni a fürtök megvé­déséről, amelyet eredményesen csak rézmészjporral végezhetünk. Hagony Ferenc a porrá melegített kristályos rézgálicnak és a porrá oltott másznék 1:5 arányú keveré­két ajánlja. A porozást nagyobb esők, ködös éjjelek, kiváltképpe» jégeső után mindig elvégzi háti po­­rozóval, úgy számítva, hogy a per­metezés és porozás hatása nedves, tehát veszedelmes időszakban nyolc napig érvényes. A gazdák porozásra általában kénport használnak, mert a peronoszpóra (fekete kolera) cw­­kornorszerű kiverődésében liszthar­matot vélnek felfedezni. Márpedig lisztharmat a levélek színén (éfe nem a fonákján!) jelenik meg: szennyesfehér, elmosódott körvona­lú foltokkal ésf maradandóan, míg a peronoszpóra foltok elvirágzás utón eltűnnek. A lisztharmatos le­velek föfelé sodródnak és csak las­san halnak el. Előfordul az is, hogy a lisztharmat és a peronoszoóra együtt jelentkezik a szőlőn. Ebbe* az esetben a két betegség eile* e"”üttesen védekezzünk rézkénpor­­ral. A rézkénpor százalékos össze­tétele a következő: 10 százalék por­­gálic, 20 százalék porrá oltott mész és 70 százalék finomra őrölt kénpor keveréke. Részletesebb felvilágosítást * szájbetegségek elleni védekezésről a Marcali Járási Tanács Mezőgaz­dasági Osztálya bárkinek szívese* ad. Kristóf Jenő járási föagronómns. Hétfőn ülést tartott az ENSZ leszerelési albizottság* |i London (MTI). A jTASZSZ jelepté­­ise szerint az ENSZ; leszerelési albi­­. zottsága hétfőn rendes ülést tartott, ^amelyen H. Stassen, az Egyesült Ál­­í lám ok képviselője elnökölt. > A következő ülést április 16-án i tartják. Párizsba érkezett a héttagú szovjet parlamenti küldöttség § Párizs (MTI). Hétfőn este Párizsba Mérkezett az a héttagú szovjet parla- Mmenti küldöttség, amely az Interpar­lamentáris Unió Nizzában, április 16. $és 24. között rendezendő kongresezíi- Ssán vesz részt. A szovjet parlament* $ küldöttséget J. Páíéckisz;' ' a Liívú* &SZSZK Legfelső Tanácsának elnöke vezeti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents