Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-19 / 91. szám

i IQMOGYOttSZAö ■I И1И1ШЧИДШИ—■—■ii.»h«iíi.«i4i»ii.i.1 m***-!-.то.»-------------- ---------- -—■ — ...i. .... ■ . -......— ...............- ................... Péntek, 1957. április !*> A szovjet—albán közös nyilatkozat Moszkva (MTI). N. A. Bulganyin és Mehmed Sehu április 17-én este a Kremlben közös szovjet—albán nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozatban a felek a többi között megállapítják, hogy a szov­jet-albán kapcsolatok szembetűnően példázzák a népek közti újtípusú kölcsönös viszonyt. E kölcsönös vi­szony teljes egészében megfelel mindkét állam érdekeinek, az összes szocialista országok érdekeinek. Az Albán Népköztársaság egyenjogú állam a népek nagy szocialista kö­zösségében. A Szovjetunió és az Albán Nép­­köztársaság kormánya kijelenti a nyilatkozatban, hogy országaik né­peinek őszinte érdeke az összes bal­káni népek viszonyának javulása, a mindenre kiterjedő kapcsolataik szé­lesedése és bizalmuk szilárdítása. A Szovjetunió kormánya osztja az A1 bán Népköztársaság kormányának azon törekvését, hogy Görögország­gal, valamint másik szomszédjával Olaszországgal megjavítsa viszonyát. A Szovjetunió és az Albán Nép­köztársaság kormánya — mondja ez­után a nyilatkozat — leszögezi azt a kívánságát, hogy az őszinte barát­ság alapján javítsa és mindenképp fejlessze viszonyát, a Ju«osz1áv Sző vetségi Népköztársasággal. Kifejezi meggyőződését, hogy ugyanerre tö rekszik majd Jugoszlávia is, amely­től sok függ most e téren. A ké* kormány kijelenti, hogy a balkáni egyezménynek mind bárom állania — Jugoszlávia, Görögország és Tö­rökország — zárt katonai csoporto­sulásának létezése nem segítheti elő a nyugalom megteremtését a Bal­kán-félszigeten és feltétlenül byio­­nyos fokú bizalmatlanságot kell hogy ébresszen a többi balkáni nép­ben az említett egyezmény tagálla­mainak szándéka iránt, hiszen ezen államok egyike tagja az északatlan­ti tömbnek, egy másik pedig az északatlanti tömb mellett a bagdadi egyezménynek is. Ez a tény össze­kapcsolja a balkáni egyezményt ezekkel az agresszív csoportosulá­sokkal. A nyilatkozat további része meg­állapítja, hogy a tárgyalásokon min­denre kiterjedően megvitatták és megvizsgálták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság gazdasági kapcsolatainak kérdését. A Szovjet­unió kormánya a testvéri, barátság elvétől vezéreltetve és az albán nép óléte további fokozásának elősegí­tése, az ország gazdasági életének fejlesztése végett elhatározta, men­tesíti az Albán Népköztársaságot 148 millió rubeles tartozásának meg­fizetésétől. Ez az összeg egyenlő az Albániában szovjet hitelből épült vállalatok teljes értékével. Ezenkí­vül az Albán Népköztársaság men­tesül a Szovjetunióból hitelbe szállí­tott különböző berendezésekért és anyagokért járó tartozásának tör­lesztése alól, amely tartozás 1957. január 1-én 74 millió rubeles össze­get tett ki. A nyilatkozat közli a Szovjetunió részéről nyújtandó további segítség részleteit tárgyaló megállapodásokat Fogadás a Nagy Kreml palotában as albán vendégek tiszteletére Moszkva (MTI). Mint a TASZSZ közli, Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és Hrus­csov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára április 17-én este a Nagy Kreml palotában fosadást adott az Albán Népköztársaság kor­mány- és pártküldöttsége tiszteleté­re. A fogadáson elhangzott az albán és a szovjet himnusz, pohárköszöntő­ket mondtak Hadzsi Lesinek, az Al­bán Nemzetgyűlés Elnöksége elnöké­nek és Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnöké­nek egészségére. Bulganyin, a szovjet kormány fe­je üdvözölte az albán vendégeket és az összes jelenlévőket. Mehmed Sehu, az Albán Minisz­tertanács elnöke válaszbeszédet mondott. A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége Szövetségi Bizottságának plenáris ülése Brioniban . Brioni (MTI). Mint a TANJUG je­lenti, Brioniban. csütörtökön reggel Joszip Broz-Tito elnökletével meg­kezdődött a Jugoszláv Dolgozók Szo­cialista Szövetsége Szövetségi Bi­zottságának V. teljes ülése. Az elnökségben Joszip Broz-Tito elnökön kívül Edvard Kardelj és Alekszandar Rankovics foglalt még helyet. Az ülés a következő napirendet fogadta el: 1. A Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének politikai és szervezeti kérdései. 2. A nők tár­sadalmi helyzetének megjavítására mánvuló további munkáról. 3. Egyéb kérdések. Miután az ülésen részvevők egy­perces hallgatással áldoztak Mosa Pijade, Vladiszlav Ribnikar és Szava Kovacsevics, a szövetség vezetősége elhunyt tagjai emlékének, Alekszan­dar Rankovics felolvasta beszámoló­ját a szövetség politikai és szerve­zeti kérdéseiről. A leszerelési albizottság szerdán megkezdte a nemzetközi ellenőrzés problémájának tárgyalását London (MTI). A Reuter jelenti: Az ENSZ leszerelési albizottsága szerdai ülésén megkezdte napirend­je negyedik pontjának, a leszerelés nemzetközi ellenőrző szerveivel és felügyeleti rendszerével kapcsolatos problémák tárgyalását. Nyugati források szerint Allan Noble, a brit delegáció vezetője le­szögezte, hogy Anglia általános le­szerelés esetén továbbra is a múlt év májusában előterjesztett angol— francia terv mellett foglal állást. Amennyiben korlátozott jellegű megegyezésről lenne szó, akkor mó­dosítani kell az angol—francia terv­ben az ellenőrzésről és a felügyelet­ről foglalt gondolatokat. Noble kijelentette, hogy Anglia hajlandó elfogadni olyan ellenőrzési rendszeri, amelynek hatásköre és funkciója fokozatosan továbbfejlőd­nék, párhuzamosan a leszerelési program kiszélesedésével. Az értesülések szerint Jules Moch francia fődelegátus hosszú beszédben támogatta a Noble által előterjesz­tett általános elveket a felügyelettel és ellenőrzéssel kapcsolatban. Kinevezték az új jordániai vezérkari főnököt — elfogadja-e Jordánia az amerikai segélyt? Jeruzsálem (MTI). Az AP -hivata­los forrásra« hivatkozva azt írja, hegy Husszein jordániai király elfo­gadta Ali Abu Nuvar tábornok le­mondását a hadsereg vezérkari fő­nöki tisztségéről. Az uralkodó Ali Hajari tábornokot azonnal vezérkari főnökké nevezte ki. Az amerikai segély esetleges el­fogadásával kapcsolatban csak talál­gatások vannak. Az amerikai segély döntő kérdéssé vált Jordánia számára; mert az or­szág elvetette az angol pénzügyi se­gítséget, az arab országoktól viszont nem érkezik meg az ígért pótlás. A közvélemény azonban annyira el van keseredve a Nyugat iránt Izrael tá­mogatása miatt, hogy az amerikai pénzsegély elfogadását valósággal árulásnak tekintenék. A tudomány fejlődése Albániában Az idén ünnepük az Albán Nép­köztársaság Tudományos Intézete megalapításának 10. évfordulóját. A felszabadulás előtt az országban semmilyen szervezett tudományos munkát nem végeztek és ezért 1947- ben a tudományos intézet megala­kításáról szóló párt- és kormányha­tározat hatalmas fordulatot jelen­tett a .kulturális és tudományos élet­ben. Az új Tudományos Intézetben kez­detben azok a hazafias albán tudó­sok tömörültek, akik a felszabadulás előtt nélkülözésekkel és a legna­gyobb nehézségekkel dacolva végez­ték kutatómunkájukat. Nagy feladat várt rájuk, hiszen az intézet meg­alakulása után nemcsak kutatómun­kát kellett folytatniuk, hanem hala­déktalanul hozzá kellett látniok az új tudományos káderek képzéséhez is. A népi hatalomtól és a párttól azonban minden segítséget megkap­tak és ennek a támogatásnak az eredményeként rohamos fejlődésnek indult az ország tudományos élete. Tíz év alatt az Intézet tudományos dolgozóinak száma ötszörösére emel­kedett, költségvetése pedig 32-szere­­sére. Jelenleg a Tudományos Inté­zet öt jelentős kutatóközponttal ren­delkezik és ezenkívül az ország kü­lönböző vidékein számos kutatóállo­mással. Ma már a tudomány leen­dő kádereinek képzése nemcsak az Intézet keretein belül folyik, hanem az ország hat főiskoláján is. Az al­bán kutatók értékes segítséget kap­nak a baráti országoktól, elsősorban a Szovjetuniótól, amennyiben ezek az országok kiváló szakembereket küldenek az Albán Népköztársaság­ba tapasztalatcserére és az albániai tudományos kutatómunka előmozdí­tására. Jelenleg az Albán Tudomá­nyos Intézet 200 külföldi tudomá­nyos intézménnyel tart fenn rend­szeres kapcsolatokat. Az Albán Tudományos Intézel munkásságának tízéves mérlege igen gazdag. Az Intézet létrehozta a ré­gészeti, a néprajzi és a természettu­dományi múzeumot. Számos önálló albán tudományos munkát adott ki és negyedévenként kiadja az Intézet társadalomtudományi és természet­tudományi tájékoztatóját. Ismét egy fatolvaj Tűrhetetlen már, amit megyénk­ben a lelkiismeretlen fatolvajok mű­velnek. Egyre-másra rabolják amúgyis kicsi, és gyérszámú erdeink legszebb kincseit, nap-nap után dől­nek le a csoportosan, vagy magá­nosán álló, értékesebbnél értékesebb fák. Sok a fatolvaj, s ezek igazán nem válogatnak az eszközökben, hogy népgazdaságunkat károsíthassák, mégis az a gaztett, melyet a közel­múltban Gelencsér József csökölyi lakos vitt véghez, már minden kép­zeletet felülmúl. Felháborító tettéért természetesen rövidesen a bíróság előtt felel. Gelencsér Józsefre, erre a nagy­stílű fatolvajra jellemző, hogy nem maga hajtotta végre a bűntettet, ha­nem félrevezetett emberekkel vé­geztette el maga helyett. Az történt ugyanis, hogy Gelen­csér József megfogadta napszámba Dömötör István, Bogdán János és Bogdán György csökölyi lakosakat, s amikor azok a megállapodott idő­ben megjelentek nála, azt mondta nekik, engedélyt kapott néhány fája kivágására, s ezért van szüksége a munkaerőre. Az emberek mit sem sejtve indultak el a megjelölt hely­re, ahol Gelencsér József, Filokics Lajos és Bertalan József rinyako­­vácsi lakosok tulajdonát képező fá­kat mutatta meg a napszámosoknak, mint a saját fáját, s azokat vágatta ki. Ez alkalommal 4200 forint értékű kárt okozott, ha a kivágott fák érté­két tekintjük. De beláthatatlan a kár, amit népgazdaságunknak oko­zott. Az ügyészség lopás és közellátás érdekét veszélyeztető bűntett miatt emelt vádat Gelencsér József ellen, s reméljük, hamarosan megérdemelt, az őt megillető helyre kerül ez a lel­kiismeretlen fatolvaj is. Adenauer válaszának visszhangja Bonn (MTI). Bonni diplomáciai körök véleménye szerint a szövet­ségi kancellárnak Bulganyinhoz in­tézett levelében világosan érződik a2 a szándék, hogy nem akarja az újra­egyesítés kérdésében sem a Moszk­vába vezető szálak elszakadását. Krone, a CDU-CSU szövetségi gyűlés frakciójának elnöke helyesel­te a kancellár javaslatait. A szo­ciáldemokraták is helyeselték elvben a bejelentett kereskedelmi tárgyalá­sokat. Mellies, a- SPD alelnöke azonban sajnálkozott, hogy --megle­pően szűkszavú« válaszlevél nem tartalmaz új javaslatokat az újra­egyesítés megoldásáról. Heine, a SPD sajtófőnöke helytelenítette, hogy nem ismertették idejében a parlamenti ellenzékkel a levél tar­talmát. A szabad demokrata sajtószolgá­lat helyeselte, hogy Adenauer érin­tette a hazatelepítés kérdését és hogy ezt a kereskedelmi és konzuli egyezményről folytatott tárgyalá­sokkal összekötötte. Az újraegyesí­tés döntő kérdésében azonban a le­vélváltás egy lépéssel sem vezetett tovább. Mexikóban történt A Garcia és Esparza mexikói társas cég szigorú munkamegosz­tással dolgozott. Az egyik cégtárs tűzoltóparancsnok volt és szak­szerűen csinált tüzeket, a másik biztosítási ügynök volt és a nagy haszonról gondoskodott. A börtönben is együtt vannak a cégtársak. Adenauer tárgyalt a nyugatnémet atomtudósokkal Bonn (MTI). Adenauer szövetségi kancellár Strauss hadügyminiszter, íTallstein, Rust Globke államtitkár, Heusinger és Speidel tábornok je­lenlétében tárgyalt a nyugatnémet atomtudósokkal. Az értekezletről kiadott záróköz­lemény szerint a szövetségi kormány arra törekszik, hogy az összes hata­lom által aláírt szerződéssel elkerül­jék, hogy a keleten és nyugaton egymással szembenálló hadserege­ket általános atomfegyverekkel sze­reljék fel. A közlemény szerint a kormány osztja azokat az aggodal­makat, amelyeket az atomtudósok nyilatkozatukban kifejeztek. A kor­mány egyetért a tudósok indokaival és céljaival és teljesen megérti azt a felelősséget, amelyet a tudósok a Kelet és Nyugat közötti feszültség alakulása miatt éreznek. Ezért szük­séges a keleti és a nyugati kormá­nyokra hatni, hogy megegyezésre jussanak az általános ellenőrzött le­szerelésben. A megbeszélésen részt vett atomkutatók kijelentették, hogy a 18 atomtudós nyilatkozatával kez­deményezni akar a világot fenyegető pusztulás elhárítása céljából. Nem az volt a főcéljuk, hogy csupán a szö­vetségi köztársaságot tartsák távol az általános veszélytől, de az volt a véleményük, hogy abban az ál­lamban kell elkezdeni, amelynek polgárai. A tudósok helyeselték kancellárnak azt a kívánságát, h< összeköttetésbe akar maradni a dósokkal és folyamatosan tájék tatai akarja őket a nemzetközi he zet alakulásáról. Von Eokardt szövetségi sajtó nők azt mondotta, hogy az elköv kező 18—24 hónapban nem idősze a Bundeswehr taktikai atomfegyi rekkel való hatékony felfegyverré De ha a NATO-nak el kell határi nia, hogy csapatait taktikai ato: fegyvereikkel látja el, nem leh hogy az egyik fontos tag kimar­jon. A szövetségi kormány aki olyan helvzetben lenne, amelyet Atlanti Szövetségen belül újra rr, kellene vizsgálni, ezért az elkövt kező két évet ki kell használ nehogy felkészületlenül érje a Sz vetségi Köztársaságot a kérdés me oldása. A szövetségi sajtófőnök b zölte, Hahn professzor kijelentet' hogy a göttingai felhívást aláí összes kollégája egyetérthet a bor, közleménnyel. Hahn professzor ne tudta garantálni, hogy a valóságb is ez lesz a helyzet. Eckardt e kérdésre azt válaszolta, hogy egyik atomtudós a megbeszélés s rán kijelentette, hogy az atomgr nátaak -talán, ha nem is egészen, középpontban olyan hatása lenn mint a Hirosimában ledobott bor banak«. Interpellációs vita az angol alsóházban a nyugatnémet haderő atomfegyver felszereléséről London (MTI). Az angol alsóház­ban előterjesztett interpellációk so­rán Fletcher munkáspárti képviselő azt kérdezte, mi a kormány állás­pontja Adenauer • bonni kancellár ama kérelmével kapcsolatban, hogy a nyugatnémet atlanti haderőt is lás­sák el atomfegyverekkel. Selwyn Lloyd külügyminiszter így válaszolt: a kormány nézete szerint az általános elv folyamányaként azo­nos mintájú fegyverekkel kell ellát­ni az összes atlanti haderőt. Fletcher: Vegye fontolóra a mi­niszter úr, hogy Angliában nagyon sokan támogatják a nyugatnémet atomtudósoknak azt a figyelmezteté­sét, hogy a nyugatnémet haderőnek atomfegyverekkel való ellátása nem­csak a bonni köztársaságot veszé­lyeztetné, hanem egész Európa bé­kéjét. Kérdezem, vajon a kormány nem használná-e fel befolyását ar­ra, hogy a nyugatnémet haderőnek ne adjanak ilyen fegyvereket? Selwyn Lloyd: Ésszerűtlen lenne, hogy amikor különböző nemzetiségű csapatok egységes parancsnokság alatt állanak, akkor azok különféle fegvvereket kapnának. Brockway munkáspárti képviselő: Mik a kormány tervei egy Ciprus szigetén létesítendő atomtámaszpont­tal kapcsolatban? Duncan Sandys hadügyminiszter: Megmondja a honvédelmi fehér könyv. Brockway: Azt akarja ezzel mon­dani a miniszter úr, hogy itt atom­bomba-támaszpontot létesítünk a ciprusi nép megkérdezése nélkü' Vajon nem volna-e a legaljasafc zsarnokság az ottani nép meghal gatása nélkül olyasmit kénvszerítei reá, ami háború esetén pusztuláshe vezetne? Sandys: Nem tudom, mit ért képviselő úr atomtámaszponton? . fehér könyv megmondja, hogy Cip rus szigetén támaszpont lesz bomba vetők számára, amelyek atomfegy vereket is vihetnek magukkal. E nem jelenti azt, hogy nem fogjá őket hagyományos fegyverekkel i felszerelni. Számolnunk kell a val helyzettel. Ha bárhol van is légiié rr.aszpontunk, szükségképpen olya repülőgépeinknek is kell lenni, me lyek atomfegyvereket Ehetnek ma guhkal. Straehey volt munkáspárti had ügyminiszter: A. miniszter úr ner számol a való helyzettel, ha azo: után, amik Ciprus szigetén történ tek, azt mondja, hogy ott angc atom támaszpontot lehet létesíteni Talán van némi lehetőség egy NA TO-támaszpont létesítésére, ha ciprusi kérdésben megegyeztünk at lanti szövetségeseinkkel, de amíg e nem történik meg, addig a miniszte úr ostobaságokat beszél Sandys: Ha ostobaságokat beszé lek, akkor ez összhangban áll Stra chey képviselő úr szavaival. Ha Cip rus szigetén NATO-támaszpont les: akkor a repülőgépek kétségtelent atombombákat is vihetnek maguk kai. PÁRIZS m/OO О I I ' OO I A««| I О I / I CO'Wd ЬкХиЬтА (MTI) Szerdán délben a hadügy­minisztérium nyilatkozatot adott ki az Humaniténak arra a cikkére, amelyben kérdések formájában arról az értesülésről számolt be, hogy Egyiptom megtámadására francia— izraeli közös tervet készítettek. A nyilatkozat szerint az Humanité ál­lításai minden alapot nélkülöznek és ezért a hadügyminisztérium vizsgá­latot indított a lap ellen hamis hírek terjesztése miatt. ATHÉN (MTI) M:nt a DPA jelenti, Maka­­ricss érsek szerdán szállodájában üd­vözlőlátogatáson fogadta Karaman­­lisz görög miniszterelnököt, Papand­­reut, a liberális párt elnökét, az el­lenzék képviselőjeként és Levidisz főudvarragyot az udvar részéről. Ma­­kariosz húsvét után kezd tárgyalni a görög kormánnyal Előzőleg viszont­­látogatást tesz Karamanlisznál NEW YORK (MTI) Az AP jelenti: Nyugati dip­lomáciai körökben szerdán közölték, a Szuezi-csatorna kérdéséről folyó bizalmas jellegű megbeszélések olyan biztató fordulatot vettek, hogy a nyugati hatalmak elhatározták, nem viszik a Biztonsági Tanács elé a kér­dést ezen a héten. LENINGRAD (MTI) Mint a TASZSZ jelenti, vé­get ért Papp Júlia és Mellis György magyar operaénekesek leninsráai vendégszereplése. Kedden a Kirov operaház Don Juan előadásán Donna Anna és Don Juan szeredében lép­tek fel. Parin Júlia és Mellis György ezt megelőzően Csajkovszkij: Jevge­­nyij Anyegin című oneráiában Tat­­iánát és Anyegint alakította. A ma­gyar operaénekesek vendégszereplé­se nagy sikert aratott és meleg fo­gadtatásra talált. NICOSIA (MTI) Mint a Reuter jelenti, a kö­zép-keleti brit főhadiszállás közölte, hogy Dél-Jordániában lezuhant egy brit katonai szállítórepülőgép. A re­pülőgép mind a harminc utasa éle­tét vesztette. A legeslegújabb világrekord Megszületett a tojásevés világ­csúcsa. Mr. Josue Baxter oklaho­­mai (USA) polgár három perc alatt állítólag 47 keménytojásl nyelt el és — a hírek szerint — még ma is él. Teljesítményével az eddi­gi világrekordot percenként egy tojással túlszárnyalta.

Next

/
Thumbnails
Contents