Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-14 / 87. szám

Vasárв>р. 195T. április 14. ________________________________________________SOMOGYORSZAG 5

A sajtóban feltárt hibákat

kövessék intézkedések !

VÁLASZT VARUNK, — ÍRTUK FEBRUAR 24-ÉN

lapunk hasábjain. Válaszit az ipari vezetőktől, a tanácsoktól, a felügyeleti szervektől. Ugyanakkor meigmagyaráztuk, hogy a választ nem csupán a szerkesztőség várja, hanem az olvasók, a munkások is várják. Számos ipari üzem működésének módját kifogásoltuk. Számos javaslatot tettünk a jobb szervezésre, a költségek csökkentésének módjára, a jobb városgazdálkodásra, s hasonlókra. Számos hibára felhívtuk a figyelmet. Ezeket a hibákat a munkások, a dolgozok tárták fel, az ő véleményük nyomán születtek meg a kifogásoló cikkek. Válasz azonban a legtöbb helyről nem érkezik, az illetékesek hallgatnák.

Február 24 óta majd két hónap telt el. Javulás azonban még mindig nincs, a bíráló szó fálrahányt borsóként pereg le a vállalatokról, üzemékről, intézményekről. Mielőtt elméleti okfejtésbe bocsátkoznánk a válaszadás fontosságát illetően, pár példával megemlítjük azokat a problémákat, melyeket feltártunk ugyan, de kijavításukra egyetlen lépés sem történt.

Szót emeltünk a Beruházási Bankról írott cikkünkben a nagyfokú tervszerűtlenség ellen. Megemlítettük, hogy az építő (kivitelező) vállalatok munkáját károsan befolyásolja az 1957. évi tervek ismeretlensége. Beruházásokat állítunk le, indítunk el, kellő lerögzítés híjján. Sók építkezés sorsa nem dőlt még el, a kivitelezők tanácstalanok. Mondanunk sem kell, hogy az illetékesek még csak három sort sem írtak válaszképpen, mi várható a jövőben.

A Baromfifeldolgozónál feltárt vásárlási gondok sem intéződtek el a MEZÖÉRT-nél, de ha igen, akkor sem tudja senki a két vállalat vezetőin kívül. A Balatoni Halászati Vállalat megbírált haltenyésztési politikájának megváltoztatásáról véleményt nem közölt. Az illetékesek aludtak egyet a Bizományi Áruháznak a város közepén történt helytelen elhelyezéséről írott cikkünk felett, de mondanunk sem kell, nem válaszolnak. Kaposvár város közlekedési hálózatát bíráltuk, kértük a tanács vezetőit: vizsgálják meg a fejlesztés lehetőségét. Választ innen sem kaptunk. A Kefeüzem rossz árkonstrukciójával is foglalkoztunk már három ízben, de a kérdés egy tapodtat sem jutott előbbre.

A Nagyatádi Konzervgyár elhanyagoltságának megszüntetését, a vezetékek, a korszerűtlen gépek kicserélését javasoltuk, a felelősök viszont nyugodtan hallgatnak. Nagy port ver fel a »... Dolgozhat vagy pusztulnia kell. ..« című cikkünk, melyben az osztopáni téglagyárral kapcsolatosan ipargyilkosak garázdálkodásának minősítettük a gyár visszafejlesztését. A talaj homokos — mondták a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés vezetői, de a bizottság mikor vizsgálja ezt felül, arról még mindig nem tudtunk hírt adni az olvasóknak.

A Tejipari Vállalat megszüntetéséről írott bíráló cikkünket már nem is említjük, erről már a Népszabadság is írt, eddig eredmény nélkül.

A Rendelőintézet zsúfoltsága maradt a régiben, a siófoki városrendezés ügyében és a Sióra épített erőmű (kérdésére válasz nem érkezett. Az agyagiparosok nem kaptak üzlethelyiséget, de a Városi Tanács nem közölte, miért nem tud juttatni.

Tégla, tégla, tégla, írtuk a TÜZÉP-ről szóló tudósításunkban, s- megemlítettük a közbeeső szerv feleslegességét, javaslatit tettünk az adminisztráció csökkentésére, illetve az ügyvitel egyszerűsítésére. Néma csendben lapul a probléma. A város legszebb kirakatait hivatali helyiségek foglalják el, nagyon elhanyagolt a város tisztasága. Am itt is hiába emeltük fel szavunkat. A kirakatok rendezésére, csinosítására a kereskedelem még mindig nem fordít elég gondot. Dicsérettel illettük a Május lutcaá Csemegebo.lt dolgozója példájukat azonban többen elfelejtik követni. KülöníP

sen ráillik ez a megállapítás a távolabb eső üzletekre. A Bútorüzlet választéiki hiányosságait már többször felvetettük, azóta sem vizsgálta meg egyetlen szerv sem állításunk helyességét. A »44 ezer jelentés, míg a gabonából kenyér lesz«, most is készül. (Legalább is ezit hihetnék, mert ellenkezőjéről nem értesített bennünket senki.) Ki a felelős amiért másfélmillió forintot kidobtunk az ablakon a kaposvári Vízműnél? Senki. Mert hogy a felelősök nem sietnek válaszolni, még megértenénk, de akiket megbízott az állam az ilyen ténykedések ellenőrzésével, legalább azok reflektálnának cikkünkre.

Töniki elvtárs nyugdíjügyét vajon elintézték-e, amiről nemrégiben írtunk?

A Sütőipari Vállalat válaszait ugyan, de túl röviden, nehezen látva be a hibákat, holott komoly ráfizetéssel dolgoznák. A Téglagyári Egyesülés eljuttatta hozzánk versenyfelhívását, helyt adtunk neki örömest lapunkban. Kértük a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, foglalkozzék a verseny beindításával, illetve hívja össze a munkástanácsokat, szakszervezeteiket, hogy megkérdezzék tőlük, elfogadják-e a Téglagyári Egyesülés versenyfelhívását. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa azonban válasz nélkül hagyta a megjelent írást.

A Patyolat közel tízmillió forintos beruházásának lélektelenségét, felelőtlenségét három hasábon keresztül vesszőztük, de még a légy zümmögését is meg lehetne hallani, olyan csend van a feltehető szabotázs körül.

ÜGY VÉLJÜK, ELÉG A PÉLDÁKBÓL. Forintók millióinak sorsa, üzemeink élete, emberek panaszai ikiáltanak felénk az írásokból, intézkedésre várva. Az intézkedések azonban késnek. De miért?

Nemcsak negatív példáink vannak. Miért tudja megtenni Boros elvtárs, a KIOSZ megyei vezetője, hogy a legkisebb problémára rögtön válaszol,. sőt nem egyszer kimegy a helyszínre megvizsgálni állításaink helyességét? Azért, mert megbecsüli a pártsajtót, tudatában van annak, hogy a sajtó a hiányosságok feltárásával a szocializmus építését segíti. De ugyanilyen készség nyilvánul meg a Megyei Tanács ipari osztályának vezetője, Bálint elvtárs részéről is, aki mindig támogatja a sajtó munkáját. Az Állami Építőipari Vállalat vezetői, pártszervezete megtárgyalja a sajtóban megjelent írásokat, közli a szerkesztőséggel az intézkedéstételt, választ ad akkor is ha nem, vagy ha egyetért a cikkel. Ugyanígy járnak el a MÄV és a Posta vezetői is.

Ahol a pártszervezet megbecsüli, magáénak érzi a párt sajtóját, ahol foglalkoznak a .sajtóban megjelent írásokkal és felhasználják azokat a mindennapi munkában, ott nem fordulnak elő nagy szabálytalanságok, súlyos gazdasági hibák, mert a dolgozók, a munkások egyöntetű, kollektív véleménye még idejekorán leleplezi azokat.

A BÍRÁLÓ CIKKEKNEK SEGÍTŐ SZÁNDÉKUK VAN. A gazdasági előbbrejuitás, a helyes termelés, a munka nagyobb intenzitása: biztosítékok a szociáliz mus megvalósítására. Közös ügyünk, közös érdékünk, hogy a lehető legminimálisabbra szorítsuk le a hibaszázalékot, hogy menteseik legyünk azoktól a gazdasági hibáktól, melyeket az elmúlt években éppen azért követtünk el olyan nagy számban, mert nem adtunk elég teret a figyelmeztető szónak, illetve nem kívántuk meg, hogy a hiba feltárását kövesse a hiba kijavítása! Lássák ezt be az állami szervek, vállalatok, üzemek vezetői. Az üzemek pártszervezetei pedig, ha kell okos szóval, ha kell erélyes fellépéssel mozgósítsák a gazdasági vezetőket a feltárt hiányosságök megszüntetésére, a hibák kiküszöbölésére. Szerezzenek érvényt a párt szavának, hangjának, mely a lapon keresztül napról, napra beszélget a munkásokkal, a néppel

Ijt • $ •

— Végre csakhogy előkerült, Laci. Egész heten hiába kerestük. Már azt hittük elveszett.

— Szerkesztőkéin, nem ismerik a közmondást? Rossz pénz nem vész el. Bár ha elvesznék sem volna nagy csoda. Na hallják, ebben a nagy káoszban?

— Miféle káoszról beszól Laci, hisz nálunk a sportban már helyreállt a rend. Nagyüzem van a labdarúgásban, megkezdték az atléták, a tornászok, s a röplabdázók is a héten. Rend van már, Lacikám, rend.

— Persze nem mindenütt', szerkesztő sporttárs. Mert ia láb diarúg ás házalóján azért! akad még egy kis zűrzavar. Látták volna, e héten mi volt a kaposvári alosztály irodájában az igazolásokkal. A falusi sportkörök küldöttei azonban dolgukvégezetlenül távoztak és szidták az ,Q.iosztóivt. no meg az MLS7-1- 103 4á! igazol ásókkal kapcsolatos rendelkezés miatt. Tegyük hozzá, hogy -az utóbbiak esetében igazuk is volt. Mert mégis csak visszás az. hogy a leg- 1r’P.ebb faluból iisi az igazolás ügyében testre ke11 len utazni. E héfen legalább 15 snort köri vezető járt Bndanesten Pora og vb ól az igazolások ügyében. Ugye ezt •h.em lehet költségcsökkentésnek nevezni?

— Fovetértünk maciéval. Laci, reméljük- hocrv az illetékesek Is ezen a véleményen lesznek maid. s mond511 к a- NB-s csapatok kivételével leadfák az alosztálynak az átigazolások ücivét. No de. Lacikám, mesében másról, mondjuk a vidékiekről.

— Megtehetem. Nagyatádon jártam, ahol bizony a hajnokesélyes csapat a múlt vasárnap ráfizetett az elbizakodottságra. Voít egy barátságos mérkőzésük n .háromfaiakkal, s a mérkőzés előtt valahogy így beszéltek Bicsá.kiék az öltözőben/Rúgunk egy tízest, aztán kész.

— Tudják, mi lelt a vége? 3:2-re kikapott az atádi csapat. Ks ,a nagyatádiaknak még szerencséjük van. A marcaliaknak ugyanis a hasonló elbizakodottság lcét pontjukba került a K. Textiles ellen. Egy szó mint száz, az elbizakodottság az élet minden területén, így a sportban is mindig megbosszulja magát. Ezt illene megtíariulnlck már a sportköröknek és sportolóknak is.— Valami vidámabbat, Laci, hisz mielőtt belepett hozzánk a szerkesztőségbe. valami dalt dúdorászott. Ha jól emlékszünk, akkor pianisszimóban magától a »Rákóczi megtérését« hallottuk.

— Hát a dal a Rákóczi megtéréséről szól. A fáma azonban a Hupci .gyerek megtérését hozta hírül. Nem tartott tehát a harag egy hétig sem. A csatár jelentkezett taz edzőnél; cs bocsánatot kért. Volt is örcm a Rákóczinál. És akár hiszik, akár nem, a KMTE-nél is.

— Hát az utóbbit bizony r.em értjük.

— Pedig így van., Mert épp ez az eset hozt'a mégis csak egymáshoz közel a KMTE és KRAC vezetőket. A héten aztán leültek tárgyalni s ennek eredményeként került vissza Horváth nyilatkozata a zöld-fehérekhez. De ugyancsak ennek l'udható be, hogy a két együttes közös pályáin, közös rendezésben játszik vasárnap.

— Kát annak csak örülni lehet, Laci, hogy nincs már tüske egyik csapat szívében sem.

— Hát én ezt azért nem merném mondani. Mert találkoztam olyan KMTE vezetővel, aki még mindig zsörtölődik a Jutási—Dérfalvi jebbszárny miatt. Az az igazság ugyanis, hogy a KMTE vezetők Fehérváron a saját bőrükön tapiaS'Zilalták. hogy néni is eldobni való futballista ez két fiú. Aztán az is kitűnt, hogy csupán állás kellett volna -a két gyereknek, s azok szívesen maradtak volna Kaposváréit. Csakhogy a Rákóczi nem tudott állást szerezni, a KMTE meg nem is gondolt erre. Amikor most gondoltak, akkor már1 késő volt. Persze azért örülnek! is, hogy mégiscsak sikerült megúszni a fehérvári kirándulást, mégha vereség , árán is, mert tegnap megjött a hír, hogy a két kiállított »folyékony beszédű' játékosukat mégsem tiltották el. Mindketten játszhatnak tehát vasárnap.

— Mondja, Laci, hallott maga valamit a Győr elleni bundáról?

— Hallottam és neveltem rajta. Én ugyanis ott voltam az öltözőben a mérkőzés után, s ezért sem hiszem a lefekvés meséjét. Tudják,. fúl parázs is volt az öltözői hangulat az elveszett prémium miatt. A hangoskodó hátvéd megint játékostársaiban kereste a hibát. Annál inkább, mert érezte, bogy neki vasárnap jól ment. Az edző az* állította — és igaza is volt —r. hogy helyesebb lenne, ha mindenki m/gába nézne, nem másokban keresné a jhibát1.

— No, hisz akkejr elég csattanós választ kapott a hangoskodó.

— Mit mondjak, hát bizony majdnem csattant. . .

y 0 9

— A KISOSZ április 14-re hirdetett siófoki járási taggyűlését egy későbbi időpontra halasztják, melynek időpontjáról a KISOSZ tájékoztatni fogja tagjait.

— Ebben az évben is körülbelül két és félmillió hektár sört gyártanak. Az alapanyagok kellő mennyiségben állnak rendelkezésre, s az elkövetkező három évnegyedben zavartalanabb lesz a söreúáíjs, mint az első egyedben va.l:

VIZSGÁZNAK A VÉN DIÁKOK

Csend. Mély, ünnepélyes csend ül az iskola-teremben. A nyitott ajtón át a reggeli napsugarak aranyözöne hull a padsorokra, mintegy köszöntve a vén diákokat, a csombárdi ezüstkalászos tanfolyam vizsgázóit. A tiz, cserzett arcú parasztember kissé szorongva várja a pillanatot, amikor számonkérik tőlük a tanultakat. Hol az előttük lévő papírra vetett vizsgakérdésre, hol pedig a vizsgáztató bizottság felé pislantanak. Valamennyien meglett férfiak, mégis olyan kisdiákosak, megillrtődöttek. Látszik, hogy komoly dolognak, nagy eseménynek tartják a vizsgát. A vizsgáztatóbizottság tagjai: Szabó Gábor tanfolvamvezető, Zahoránszky József vizsgabiztos, Lantos József igazgató-tanító, Gönczi János aeronómus, Szakala Ferenc szőlész és Lukács József községi tanácstitkár egy fehér abrosszal terített, virággal díszített asztalnál foglalnak helyet.

A tanfolyam vezetője órájára pillant, aztán csak annyit mond:

Kezdhetjük..

— Kérem Dékmár János gazdatársat, beszéljen a jtalajművelésről — fordul a hallgatók felé a vizsgabiztos.

— A talajművelés... — mondja zavartan a kérdezett — a talajművelés azt jelenti, hogy a talajt termőállapotba hozzuk.

— Nagyon jó. Csak nyugodtan — bíztatja Zahoránszky József a gazdát.

— Mintha a borospohár mellett beszélgetnénk. ..

— Nem kell izgulni... E szavakat egy-egy

bátorító mosoly kiséri. És Dékmár János most már sokkal nyugodtabban ad feleletet. De azért megkönnyebbülve sóhajt fe4 amikor a vizsgabiztos közbeszól:

— Elég, köszönöm, jól felelt.

Felengedettebb a hangulat . a teremben. Vidámabban, elevenebben halad a vizsga.

László József csak úgy fújja a Norfolki négyes i vetésforgó szabályait. Lukács György pedig a zöldtrágyázás gyakorlati megvalósítását magyarázza el szépen sorban. De nem jönnek zavarba a többiek sem a feleletnél. Lukács János a gyakorlati tapasztalatait is belaszövi feleletébe, amint a vetésforgók jelentőségéről beszél. És világos választ adnak a kérdésekre a többiek is: Lukács Jenő, Lukács József, Nyúl Géza, Sándor László, Sótonyi György és Tóth József is. A talaj- és növénytani kérdések megválaszolása után tíz perc cigarettaszünet következik. Valamennyien kiállnak a napsütéses udvarra, s a vizsgáztató bizottság tagjai egy-egy »szakmábavágó tréfával vidítják a társaságot.

A vizsga hátralévő részében sincs nagyobb zökkenő. Az állattenyésztés; takarmányozás, állategészségügy, aztán a kertészet, szőlészet kérdéseiről is igen megfontoltan beszélnek, mind többet s jobbat akarnak ok maguknak, családinknak, az egész országnak. Minden szavukból ezt érezni...

A vizsga hivatalos része véget ért. Zahoránszky József néhány meleg szóval megköszöni a csombárdi ezüstkalászosok szorgalmas tanulását, amelyről most tettek tanúbizonyságot. Még csak arra hívja fel a gazdák figyelmét, hogy az igazi vizsgatétel a gyakorlatban történik, ahol a mázsák jelzik majd, hogy ki hogyan tanult.

A tanulók is köszönettel adóznak a tanfolyam vezetőinek, Lantos József igazgató-tanítónak és feleségének, akik fáradtságot nem ismerve oktatták és bátorították őket a tanfolyamon.

Már-már azt hiszszük, hogy 'vége az egész vizsgaünnepségnek, amikor ÍSzilvási Anna fiatal tanítónővel az élen pirosnyakkendős úttörők vonulnak bé az iskolába, hogy köszöntsék a vén diákokat. A ragyogó arcú gyermekek egy-egy virágcsokrot adnak át a vizsgázóknak és a vizsgázta toknak ’ kedves köszöntő versek kíséretében. Kapitány Zoltán hatodikas férfias, bátor szavakkal buzdítja az ezüstkalászosokat a továbbtanulásra. Varga Marika csengő

hangja a szívekig hatol, amint az »Iskolában én is jártam« című verset szavalja:

»Hol van ma már az az idő

Gyermek szíveket

rémítő

Palatáblák, szakadt

irkák,

Hol vagytok már rongy Tarisznyák«

E kedves kis versike meleg örömkönnyeket csal a vén diákok szemébe. S ezt a meghatódottságot még csak tovább mélyítette Szulimán Etelka szavalata, amelynek néhány kedves sorát hadd idézzük:

»Este jó. este jó,

Este mégis jó,

Apa tanul, anya főz, Együtt lenni jó.

Nyúl Ibolyka szavalata nem egészen az eredeti szöveg szerint szól, amely a tanítónéni beavatkozása, versátdolgozása révén történt, de azért minden sora szívetmelengető.

»Mesélj is majd egyet Édes apukának,

Aki a sok tanulástól Olyan nagyon fáradt.«

Lukács Olga a »Szülőföldem« című verssel köszönti a vizsgázókat.

És ezután (megelevenednek a padsorok, hogy egy-egy köszönő csókkal engedjék útjukra a kisdiákokat a véndiákok. A kispajtások elvonulnak, de a többieket még együtt marasztalja Lukács István tanácstitkár. aki a községi tanács végrehajtó bizottsága nevében 400 forintos takarékbetétkönyvet nyújt át a tanfolyam vezetőjének a nyárra tervezett közös kirándulás útiköltségére. Ezután együtt vonul a társaság a tanácsháza egyik termébe, ahol a véndió kok hozzátartozóik, fehér kötényes asszonyok tálalják a finom illatú tyúkhús levest a hosszú asztalra. A leves előtt többen is mondanak tréfás pohárköszöntőt, s' vidáman összekoccanak a poharak. Mindannyian isznak egymás egész sejtére, : a 1 1 :: /: eredményére. S ebéd után többször is megcsillan a kezekben a piros borral telt pohár, de ezeket már -триал в 5Щ1ЛП вилв kok, hogy a néhány hónap alatt tanultakat gazdagon gyümölcsözte tik... Szűcs Ferenc

— Peches ember Robert Saramena kaliforniai ügyvéd, akinek ragyogó védőbeszédével sikerült kiharcolnia, hogy csekkhamisítással vádolt védencét felmentsék. Dühét csupán az okozta, hogy a tárgyalás után néhány nappal észrevette, hogy kliense hamisított csekkel fizetett ügyvédi szolgálataiért.

— Különleges szappanokat hoznak forgalomba. Az Elida Szappangyár például fenyő-; és mandulaillatú különleges szappanokat gyárt, amelyek könnyebbek a víznél és így fennmaradnak a víz tetején. Teljesen lúgtalan mosóport is készítenek a nylon-, selyemholmik és babakelengyék mosására.

— Sorozatos öngyilkosság az ausztriai magyar menekülttáborban. Bécsi jelentés szerint az osztrák területen lévő magyar menekülttáborokban az elmúlt 48 órában 54 öngyilkossági kísérlet történt és 12 haláleset fordult elő. Az öngyilkossági hullám oka a kiábrándultság, elke- 1 seredettség.

1 — Az Isteni színjáték, Dante viliághíres alkotása új kiadásban lát 1 napvilágot. Babits Mihály fordításában gazdagon illusztrálva, a Világ- 1 irodaiom Klasszikusainak sorozatá- 1 ban jelenik meg.

1 — DzsingiZ-Kán és Timur-i-leng

1 címmel előadás lesz a TTIT-ibem (Bajcsy-Zsilinszky utca 10. Tanítóképző.) 16-án, kedden este hat órakor a társulat klubhelyiségében. Előadó: Vályi Armand gimnáziumi igazgató, a földrajzi szakosztály elnöke.

aeßa

{ Színház: Marica grófnő délután 3 Г órakor és este 7 órakor, i Vörös Csillag: San Salvatore 3, 5, |7 és 9 órakor.

i KIOSZ li-'-ke-mozi 14-én 4, 6, 8 óraiker: Befejezőien történet.

> Szabad Ifjúság: Jelentéktelen emberek. 3, 5, 7 és 9 órakor. Rippl-Rónai Múzeum: Régi nagy; mesterek képkiállítása, Kaposvár \ várostörléneti, somogyi népművé, szeti kiállítások. Nyitva 10—14

óráig.

— A színház közli, hogy az április 16-ra, kedd estére hirdetett A mosoly országa című operett előadása elmarad. A Marioa grófnő délutáni, három órai előadását megtartják.