Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-03 / 78. szám
Szerda, 1957. április 3. SOMOQYOKSZAG ____________________________________ 3 Nehéz körülmények között kezdték munkájúikat a Nagyatádi Járási Pártbizottság munkatársai. Az ellenforradalom a járásban is éreztette hatását és ennek nyomán a kommunisták között is támadt eszmei zűrzavar és bizonytalanság. Nehéz volt a munka azért is, mert az ellenség 1 .tan támadt a pórt, a kommunisták először nyíltan, majd pedig burkol- j ellen. Harcban a pártért, a nép egységéért A pártbizottság munkatársait nem keserítette el, ha egy-egy községben először nem értek el eredményt. Tízszer, tizenötször is kimentek egyegy községbe, beszélgettek a volt MDP-tagokkal és a pártonkívüliekkel. Munkájukat igen sok eredmény dicséri. A járás valamennyi községében van már alapszervezet, összesen 38 pártalapszervezet van, 452 taggal. A párttagok összetételével nem lehetünk azonban megelégedve. A munkások száma mindössze 155, a parasztoké csak 52, ugyanakkor 158 alkalmazott tagja van a járás pártszervezetednek. A munkások kis száma onnan adódik, hogy a járás két nagyobb jelentőségű üzemében, a Fonalgyárban és a Konzervgyárban mindössze 21 tagja van a pártszervezetnek. Kevés tagja van a Háromfai és a Lábodd Állami Gazdaság pártszervezeteinek is. A kettőben mindössze 20 kommunista van. (Az MDP-nek ugyanakkor 7 üzemi alapszervezete volt a járás területén 294 taggal.) Kevés a nő is a pártszervezetekben. A 452 tag között mindössze 75 nő van. .4x eszmei küzdelem Nagy utat tettek meg a nagyatádi kommunisták, amíg a nyílt ellenforradalmi jelszavakat és nézetéket visszaverték és felvilágosításuk nyomán ma már nyílt ellenséges fellépés nem tapasztalható. Ez a siker természetesen együtt járt az ellenforradalmi bázisok (a forradalmi bizottságok), a munkástanácsok egyes tagjai ellenséges tevékenységének megszüntetésével. Mi ennek a bizonyítéka és mit tettek ennek érdekében? A bizonyíték: annak a sok gyűlésnek, pártnapnak, előadásnak, gazdagyülésnek a hangulata, az érdeklődés, amely megnyilvánult, amikor a párt képviselői összehívták ezeket. Taranyban például, ahol azelőtt alig sikerült gyűlést összehívni, száz—százhúszan jelentek meg és maguk a parasztok fékezték meg azt a provokátort, aki helytelen irányba akarta terelni az egészséges vitát. Ezek következménye az is, hogy a munkástanácsok a vörös csillagokat újra a gyárakra szegezték, üléseikre meghívják a párt képviselőit, kérdéseikkel felkeresik azokat. A párton belül — amellett, hogy a párttagok a múlt hibáinak értékelését, néhány eszmei probléma megvilágítását várják — a figyelem a pártós az országépítés gyakorlati kérdéseire terelődött, amelyek természetesen nincsenek híjával az elméleti összefüggéseknek. így például kétségtelenül jelentkeznek mind jobboldali, mind baloldali állásfoglalások a párttagok felvételénél. Előfordul, hogy a pártba való felvétel után tisztáznak eseteket, máshol viszont régi, jó harcosok elé — aki valamennyire megtévedt, de belátta tetteinek helytelenségét — nagyobb gátakat emelnek, mint az újonnan jelentkezők elé. A nehézségeket fokozza, hogy a járási bizottságon is megoszlanak a vélemények egyes esetekben. Bár kétségtelen, hogy a pártpolitika, az általános politikai agitáció ma elsődleges feladat, rá kell mutatni arra, hogy eközben fontos területeken az eszmei küzdelmet a spontaneitás jellemzi. Ez vonatkozik a kultúra frontjára, a népművelés ágaira, az iskolán belüli politikai kérdésekre, mint az úttörő-mozgalom, a nyelv- és hittanoktatás problémáira. A pártmunka módszereiről Mind a pártbizottság, mind az alapszervezetek munkamódszereiben megmaradt a váz, amely nélkülözhetetlen az egységes munka, a pártegység megteremtése céljából. Csak az eszközök alkalmazásának tartalma új. A járási pártbizottság például rendszeresen ülésezik. Az üléseken szereplő napirendeket azonban szóban adják elő, a felkészülés így nem vesz annyi időt igénybe, és több időt tölthetnek az emberek között. Természetesen más, fontos vizsgálatot igénylő napirendeknél helyes, ha írásban készítik ei a beszámolókat, Az intézőbizottság tagjai aktív pártmunkát is végeznek napi elfoglaltságuk mellett. Deák elvtárs, a malom vezetője például nagy segítséget nyújt a nagyatádi pártszervezetek munkájában. Az apparátus dolgozói hetenként beszámolnak az elvégzett; munkáról és megvitatják a felmerült problémákat, lehetőleg előre elkészítik a h$ti munkaterveiket. Ezt a törekvést azonban akadályozta eddig, hogy mindnyájuknak egyféle feladatot kellett megoldani, így például a pártszervezésre és a termelőszövetkezetek felülvizsgálatára egész hetek mentek rá. Igaz, hogy eredményesen végezték ezeket, közben azonban -íás, hasonló fontos dolgok elmaradtak. (Jjabban megint jelentkeznek a felülről kért tervek és jelentések, amelyek készítése- — bár hasznosak — mégis időt vesznek igénybe. Emellett a kollektív vezetés akadályaként jelentkezett a létszámhiány', a kevés pártszervezet, és néhány kérdésben — főleg az ellenforradalom néhány személyi kérdéseiben — való nem egységes állásfoglalás. Szakítani akarnak a pártbizottságon a parancsolgatással, a merev, rideg utasítgatásokkal. Érvényesítik azt az elvet, hogy minden kommunista a maga helyén képviselje a párt és a nép érdekeit. A tanácsban, a tömegszervezetekben, az üzemekben kikérik a különböző posztokon álló elvtársak véleményét és tanácsokat adnak számukra a munka megjavítására. Fontosabb kérdések eldöntésekor az illető szerv képviselőivel együtt mennek ki és együttesen döntenek érdemben. Emellett társadalmi aktivisták egész csoportja dolgozik különböző állandó pártmegbizatással, egy-egy területre lekötve. A kis létszám, a sok feladat — de annak belátása is, hogy túlzott támogatással dolgozni nem lehet — szinte , rákényszeríti a járási pártbizottságot, hogy a lehető legnagyobb önállód got adja az alapszerveknek. Azok maguk jelölik ki taggyűléseik idejét és napirendjét, maguk döntik el, hogy kiket vesznek fel soraikba, ma-Erősííeni a pártot, az eszmei harcot, növelni a néppel való kapcsolatiét Az MSZ MP ^Nagyatádi Járási Pártbizottsága munkájáról guk jelölik meg feladataikat a faluoan vagy az üzemekben. Ennek a törekvésnek első gyümölcsei már Kezdenek érni. Ez persze helyes, de nem lehet teljesen szabadjára íagyni. Szükséges esetleg központilag javasolni napirendet taggyűlésre. A párttagság és a helyi vezetők érák feladatuk nagyságát és felelősségüket a helyi ügyek iránt, tudják, rogy a pártdemokráeia kiszélesítéséről van szó, olyan lehetőségről, ameyet meg kell ragadni a további jó munka érdekében. Ennek a szellemiek is köszönhető, hogy valamennyi rártszervezet oly egységes, mint eddig soha. A kör még szűk Az ellenforradalmi események óta gén sok községben tartott a járási járt-bizottság pártnapokat, ahol a Község dolgozói előtt ismertették az ellenforradalmi eseményeket, és elbeszélgettek velük a különböző belis külpolitikai kérdésekről. A járás iolgozói ma már sok kérdésben tisz.án látnak, de az eredményekkel még nem lehetünk megelégedve. Nem éspedig azért, mert ezt a felvilágosító munkát a pártszervezet jóformán egyedül végzi. Az ifjúsági, valamint a nőmozgalmi munkában nagy lemaradás tapasztalható. Sem .Nagyatádon, sem pedig a járásban nincs még egyetlen nőtanács sem, s arra sincs tervük, elgondolásuk, hogy mikor tudnák azokat megalakítani. Pedig erre már lett volna lehetőség, hiszen az MNDSZ-nek igen sok harcos aktívája volt és van is a járásban. Az ellenforradalom után megállt a Hazafias Népfront munkája is. A tanács dolgozik ugyan, de ezen a téren is van még igen sok tennivaló. A tanácsok különböző állandó bizottságai az elmúlt évek alatt nagy segítséget nyújtottak és tudnának nyújtani a jövőben is. S amíg ezek a tömegszervezetek nem dolgoznak újra a régi erővel, nem segítik a párt munkáját a dolgozó . tömegek megnyerésében, addig a párt csak szűk körben tud dolgozni, s csak szűk körben tudja eredményeit elérni. Az alapszervezetek helyzete A nagyatádi járás párlszervezete; nem mutatnak egységes képet. Amíg Somogyszobon már november végén megalakult a párt, addig Mikén ez csak március végén történt meg, annak ellenére, hogy a járás vezetői igen sokat jártak ide. A szervezetek eddig túlnyomórészt a párttagság közötti szervezésekkel, az ellenforradalom helyi maradványainak és nézeteinek megsemmisítésével foglalkoztak. Tekintélyük olyan mértékben erősödött, amilyen gyorsan álltak talpra. Ahol a politikai kérdések sikeres megoldása mellett más, a falu életét érintő kérdésekben is hatásosan léptek fel, ott a párt .tekintélye nagyon láthatóvá vált. Háromfán Pacsek Pál pártelnök és az intézőbizottság a községben megszervezte a mozi és a tanácsház társadalmi munkában való rendbehozatalát, közbenjártak a helyi orvoskérdés megoldásában. Viszont ott is érvényes az, ami a iárásnál: fontolgatva haladnak, tevékenységük egyelőre, kevés kivételiéi a párton belüli ügyekre, a felvilágosításra terjed ki. Még nem foglalkoznak eléggé az olyan fontos kérdésekkel, mint az ifjúsági-, a nőmozgalom, a kultúra. Az üzemekben a munkástanácsokkal való viszony általában rendezetlen, vagy tisztázatlan. A Háromfal AG-ban például nincs munkástanács, a pártszervezet mégsem áll élére az újjászervezem törekvések megvalósításának. A dolog érdekessége az, hogy míg a járási pártbizottság tárgyal a munkástanácselnökökkel és jó viszonyt alakít ki, addig a helyi alapszervezeteiméi ezt még nem sikerült elérni, csak némi javulást. Ugyanez az oka valószínűleg annak is, hogy a termelés problémáihoz a pártszervezetek és vezetőik nem nagyon közelednek, Az a kis falu, ahol Gyermekéveimet töltöttem, sok furcsa lakójáról volt nevezetes. S talán a sok között legfurcsább volt Mari néni, a falu bolondja, akit a jószívű emberek tartottak kegyelemkenyéren. Mari néni bizonytalankorú. hajlotthátú, ránoosarcú, rongyos ruhájú, furcsa és ijesztő teremtés volt. Meggörnyedt, hajlott testét bot segítségével cipelte és járta kora reggeltől késő estig a falut. Napközben ennivalót kéregetett, amit ott a helyszínen elfogyasztott, vagy pedig rongyai közé elrejtett Bizony furcsa teremtés volt. Pénzt, akárhogy kínálták, nem fogadott el senkitől. Esténként eltűnt a falu szélén álló, dűledező viskójában, ahonnan mi gyermekszemmel, furcsa, kísérteties tüzeket láttunk felvillanni A falu közepén állt valaha egy szép, hatalmas ház, de akkor már csak az üszkös romok maradtak belőle. Ez előtt üldögélt órák hosszat Mari néni. Nézte, bámulta a romokat., motyogott, beszélgetett magában, s néha órákon keresztül hangosan zokogott... Mi gyerekek ijesztőnek tartottuk a furcsa öregasszonyt és féltünk tőle. Ha magánosán találkoztunk vele, meszszire elkerültük. De ha többen voltunk, megjött a bátorságunk, kövekkel, rögökkel dobáltuk, ő pedig furcsa torokhangon kiáltozva, botját forgatva kergetett bennünket. Mi pedig örültünk, nevettünk, hogy sikerült a falu bolondját felbosszantani. Nagyapám egyszer meglátta, amint Mari nénit csúfoltuk, s nagyon megharagudott ránk. Odahívott bennünket magához, s las-JHavi nini kineie ELBESZÉLÉS sú, csendes szavakkal mesélni kezdett... — Harminc-negyven évvel ezelőtt élt a faluban egy módos gazda. Ennek volt egy nagyon csinos, életrevaló leánya. Szép is volt, gazdag is, nem csoda, ha bolondult utána a falu minden legénye. Jó magam is. Legjobban bolondult Kovács Jani, egy nincstelen cselédember fia. A lánynak is tetszett a jóvágású fiú, s titokban elhatározták, hogy egymáséi lesznek. A lány szülei azonban hallani sem akartak arról, hogy egyetlen lányuk egy cselédember fiához menjen feleségül. Kovács Jani egyszer mégis szerencsét próbált. Vőfélyekkel beállított a lány házába, de annak apja kutyákkal kergette ki őket. Kovács Jani ezután bánatában napokon keresztül ívott. S egy . reggel holtan találták kedvesének ablaka alatt. Felakasztotta magát a lány szobájának ablaka alatt lévő diófa egyik ágára... Hosszú ideig nem látta ezután senki a szép lányt. Nemsokára furcsa hírek keltek szárnyra a faluban. Azt beszélték, hogy az arrajárók velőtrázó sikolyokat, hátborzongató kacajokat hallanak a lány szobájából. A hírek igaznak bizonyultak. Egyszer láttam én is, amint kibomlott hajjal végigrohant a falun és Őrjöngve, kiáltozva hívta meghalt szerelmesét. De hova tűnt a szépsége? Szeme beesett, furcsa fűztől égett, arca sápadt, sovány, s csak árnyéka volt az egykori szép lánynak. Szülei mindent megpróbáltak, hogy visszaadják lányuk egészségét, de hasztalan. Hiába jöttek orvosok, a kacajok, az őrjöngések nem szűntek meg, csak csendesedtek. Közben pedig a vagyon, a föld egyre fogyott, egyre kevesebb lett Hosszú évek teltek el ezután. A szülők meghaltak, a rokonok, ami maradt a vagyonból, széthurcolták. A szerencsétlen teremtés egyedül maradt az üres házban. Egyik éjjel vészharang verte fel a falut. Tűz volt. A szerencsétlen magára gyújtotta a házat, de kimentették, a ház azonban földig égett. A község épített azután neki egy viskót a falu végén, a jószívii emberek pedig azóta is ennivalóval tartják el. S 0. ház romjai előtt, amit egykor magára gyújtott, most órákhosszat üldögél, motyog, sírdogál magában. Talán a boldogságát siratja. Azt hiszem, gyerekek — fejezte be nagyapám — tudjátok, hogy az a szép lány, akiről beszéltem, nem mást, mint a bolond Mari, akit ti mindennap csúfoltok és dobáltok ... S mi gyerekek némán, szégyenkezve hallgattunk. E naptól kezdve Mari nénit nem bántotta senki a falu gyerekei közül. Ha valaki mégis bántani akarta, mi megvédtük. Amerre feltűnt görnyedő, reszkető alakja, tisztelettel kerültük ki, s utat adtunk neki. Egy kora tavaszi napon történt, amikor iskolába mentünk. Az üszkös ház maradványainál nagy csoport vitatkozó, magyarázó embert találtunk. Közéjük furakodva ott láttuk holtan Mari nénit, amint egyik kezével a vén, korhadt diófát ölelte. Egyik öregasszony, aki a közelben lakott, váltig erősítgette, hogy éjjel kiáltozást hallott, s a lciáltozóban a bolond Marira ismert. Mintha azt kiáltotta volna, hogy Janikám, s a szavak egy örömteli, boldog kacagásba fulladlak — erősítgette az öregasszony. Nem hittük el. De ahogy a halottat nézegettük, úgy láttuk, nagyon megváltozott. Arcára, amely máskor sírós és panaszos volt, most szelíd, csendes mosolyt fagyasztott a halál. Olyan volt ez a mosoly, mint azé az emberé, aki hoszszú idő után megtalálta megnyugvását, boldogságát , A halott körül csoportosulok közül valaki suttogni kezdte, hogy Mari néni viskójában vagyontérő, mesés kincsek vannak eldugva. S az emberek a bíróval az élen megindultak, hogy felleljék az eldugott kincseket. Kihordtak a viskóból mindent az utcára, mert udvara a kis háznak nem volt. És egy csomó rongy között gondosan becsomagolva megtalálták Mari néni kincsét, egy agyoncsókolt, könnyektől áztatott fényképet — Kovács Jani képét. Néhány nap múlva megtörtént a temetés. Nem volt neki rokona, barátja, mégis az egész falu ott volt a temetőben. öreg emberek, akik valamikor csodálták szépségét, most némán hullatták könnyeiket egy szerencsétlen teremtés sírja felett... Sz. L. mint például a Nagyatádi Fonalgyárban. As ifjúsági munkáról Az ifjúsági munkáról kevés jót és sok hibát kell elmondani. Igaz, hogy 16 községben van EPOSZ alapszervezet, s ezek hozzá is kezdtek a munkához, főleg sporttal és kultúrmunkával foglalkoznak. De emellett sok hiba tapasztalható az ifjúsági munkában, amelyeken sürgősen változtatni kell. Például MAFISZ-szervezet a járásban egyáltalán nincs és nem alakult még egyetlen KISZ- szervezet sem. Nagyatádon, a községben nincs ifjúsági szervezet. Vala-nikor elkezdték az EPOSZ-t vagy a MAFISZ-t szervezni, de ez abbamaradt. A Fonalgyárban, ahol majdnem száz fiatal dolgozik, két hónapja húzódik az ifjúsági szervezet megalakítása. Nincs ifjúsági szervezet a Konzervgyárban, a Háromfai és a Lábndi Állami Gazdaságban sem, pedig mindenütt sok fiatal dolgozik. Az ifjúsági vezető pedig csali akkor beszél a pedagógusokkal, ha véletlenül találkozik velük. Az ifjúsági vezető nem tudja mit csináljon, mit szervezzen: EPOSZ-t, MAFISZ-t, vagy pedig KISZ-t, mivel 6 az EPOSZ járási vezetője. Az ifjúsági szervezetekkel kapcsolatos hibák talán onnan is adódnak, hogy a pártbizottság nincs megfelelően tájékozódva az ifjúsági munka helyzetéről és nem nyújt elegendő segítséget az. ifjúsági szervezetek megalakításához. A pártbizottság egyetlen alkalommal sem tűzte napirendre az ifjúsági munka kérdését és Így nem lehet csodálkozni, hogy a Fonalgyárban és még több helyen sem nyújtottak eddig a pártszervezetek a fiataloknak megfelelő segítséget. Tervek és feladatok — merre tovább? Sok területen van lemaradás. Ez azonban elsősorban nem a pártbizottság munkájának következtében történt. A párt erősítése, az ellenforradalom elleni eszmei harc mellett hosszú időt elvett a pártbizottság munkatársaitól a termelőszövetkezetek. elszámoltatása és más különböző feladatok. Alapos, tervszerű, jól átgondolt munkára lényegében csak most jutott lehetőség, amelyhez a pártbizottság már hozzá is készlett. Az intézőbizottság elkészítette háromhónapos munkatervét, arnely azt tükrözi, hogy helyesen látja feladatát. Az alapszervezetek szervezeti életének beindítása, a párt további erősítése, a gazdasági vezetés segítése, termelőszövetkezetek támogatása, KISZ-szervezetek alakítása szerepel a háromhónapos munkatervben. Hiba azonban, hogy a háromhónapos munkatervben a főfeladatok között nem szerepelt a nőtanács, az úttörő-mozgalom és a Hazafias Népfront munkájának kérdése. A pértbizettsági és intézőbizottsági tagok elmondották, hogy ezek a kérdések a különböző osztályok, illetve csoportok munkaterveiben fognak szerepelni. Ez azonban nem elegendő. Ezeknek a kérdéseknek a pártbizottság terveiben, a fő feladatok között szerepelni kell. Az intézőbizottság, a pártbizottság különböző csoportjai mellé már létrehozott eev 15 taffú társadalmi aktívákból álló csoportot és egy előadói gárdát, amely már hozzá is kezdett a munkához. Ezekben a csoportokban lévő elvtársak pártnapokat, előadásokat tartanak a községekben, üzemekben. Alakítottak még egy öttagú szakmai csoportot is, ameiy az üzemekben nyújt maid segítséget a termelési és a különböző gazdasági kérdéseik megoldásában. Tanulság és tapasstalat A tapasztalatok azt mutatják hogy a járási pártbizottság munkatársai mindent elkövetnek, hogj munkájuk eredményes legyen. Mégis úgy véljük, hogy több kérdésber sokkal nalvóbb határozottság szükséges munkájukban. Igv például feltétlenül többet kell tenni a párt erősítésében meglévő hiányok megszüntetése érdekében, mint a munkásak és a nők arányszámának megváltoztatása. a Dártalapszervezetek tagságának aktivizálása, a párt harcosainál'- nevelése és kiválogatása érdekében. A pártbizottság munkáiéhoz elengedhetetlenül szükséges a járás dolgozóival való jó kapcsolat, amely a tömegszervezeteken, főleg a harcos ifjúsági szervezeteken, a nőtanácsokon. a Hazafias Népfronton és a helvi tanácsokon keresztül valósítható meg. Ezért a iárási pártbizottságnak mindent el kell követni annak érdekében, hogy a járás területén minél e’óbb létrehozzon KTS^-szervczeteket, megalakítsa a nőtanácsokat, sepítsen a. Hazafias Népfront és a helví tanácsok munkájának megjavításában. Az eddigi eredmények bizonyossá tesznek bennünket abban, hogy e nagy feladatok megoldására a járási pártbizottság munkatársai és a járás párttagsága képesek lesznek. Ceákvárt J.—-Szalal L.
