Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-06 / 80. szám

; NjjA f> t <V у.. VILÁG PROIET4KÍAl EGY\T^JETFK! AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 80. szám. ARA: 50 FILLER Szombat, 1957. április 6. Lengyeltótiban is zászlót bontott a KISZ Tudósítónktól: Lengyeltóti községben a KISZ ala­kuló gyűlésén megjelenő fiatalok lelkes hangulatban határozták el a KISZ helyi szervezetének zászlóbon­tását. 34 fiatal jelent meg az ala­kuló gyűlésen és kérte felvételét a KISZ soraiba. Az alakuló gyűlésen határozatok is születtek, amelyek mind a fiata­lok lelkes tennivágyásáról tettek bizonyságot. Elhatározták, hogy tár­sadalmi munkával rendbehozzák a kultúrház udvarát, s ott röplabda-, valamint tekepályát építenek. Elha­tározták, hogy népi tánccsoportot és színjátszógárdát alakítanak, s a he­lyi pártszervezettel közösen dolgoz­nak, segítenek annak munkájában. Németh Géza Megalakult a KISZ siófoki járási sservexőbisottsága Tudósítónktól: A KISZ siófoki járási szervezőbi­­zettsága megalakult. Ez alkalomból üdvözli a KISZ zászlóbontását és programjával teljes egészében egyet­ért. Megfogadja, hogy minden erejé­vel követi a párt útmutatását, a mar­xizmus—leninizmus szellemében a szocializmus, a párt iránti hűségre neveli a fiatalokat Harcol az ifjúság tanulási, kulturális, sportolási és szórakozási igényeinek kielégítéséért, továbbfejleszti a 48-as ifjúság, a 19- es KIMSZ és a haladó ifjúsági ha­gyományokat. Ez alkalommal az alábbi felhívással fordul a járás fia­taljaihoz, pedagógusaihoz és szülők­höz: »Kövessétek a —• siófoki, bala­­tonbiliti Dózsa Tsz, a Balatonújhelyi AG és a balatonszabadi fiatalok pél­dáját és alakítsátok meg minden üzemben, községben, hivatalban a KISZ helyi szervezetét. Hívjátok so­raitokba azokat a fiatalokat, akik egyetértenek, célkitűzéseivel és ké­szek a KISZ zászlaja alatt, a KISZ soraiban tevékenyen dolgozni. Ké­szüljetek méltó módon a hatodik világifjúsági találkozóra, annak ér­dekében alakítsátok ki sajátos prog­ramotokat. A KISZ siófoki járási szervező­­bizottsága: Balogh Istvánná, Fenyvesi János, Jenőfi Károly, Molnár Péter, Pál János, Farkas Istvánná Szabó András, Horváth László, Szőke József, Kovács Istvánná, Horváth Rózsi. Utalványos citrom a terhosanyáknak és csecsemőknek A Városi Tanács a dolgozók le­velei és a Somogyország szerkesz­tőségének véleménye alapján meg­vizsgálta annak lehetőségét, hogy a terhes és kisgyermekes anyák tüle­kedés és sortállás nélkül, arányo­san részesülhessenek a folyamato­san érkező citrommennyiségből. A megbeszélésen, melyen lapunk munkatársa is részt vett, a követ­kező eredmény született: Minden terhes anya és egyéves korig minden csecsemő részére biz­tosítanak annyi citromot, amennyi­vel sortállás nélkül el tndják látni a fenti vásárlókat. Az adminisztra­tív megoldás a következőképpen történik: Minden terhes anyának és egy­éves korig minden csecsemőre a Városi Tanács kereskedelmi cso­portjánál (I. em. 23. szoba) terhes-, illetve csecsem őtcj-utalványt adnak ki, amelynek ellenében a kijelölt boltokban — a tejboltokban — a citrommennyiséget figyelembe vé­ve, citromot lehet vásárolni. A ki­jelölt boltokat azért hozták létre, hogy ezzel is függetlenítsék a ter­hesek és kisgyermekes anyák vá­sárlását az amúgyis zsúfolt cseme­ge- és fűszerüzletektől. A terhes anyáknak és az egy év alatti cse­csemőknek kiadott tejutalványokat tehát csak a tejboltokban lehet majd beváltani. Citrom érkezését a So­­mogycrszágban közöljük. Félreértések elkerülése végett: nem valamiféle jegyrendszer beve­zetéséről van szó, csupán olyan vál­lalkozási ól, mely valamiképpen se­gíteni igyekszik azokon, akik — az eddigi tapasztalatok szerint — hát­rányos helyzetben, voltak a citrom beszerzésénél; a terhes és kisgyer­mekes anyákon. Negyvenötezer forintos készlet ^ vadállomány védelme — A kaposmenti vadásztársaság mtm­­tája 1953-ban vált annyira szervezet­­é, hogy nagyobb feladatok megoldá­sra is futotta képességeikből. Az ed­­iigi vadásztársaságot inkább csak a leve tette azzá, de sem anyagi ereje, em szelleme nem volt kielégítő. A lóhány évvel ezelőtt megalakult új ezetőség köré csoportosult 150 va­­iász elhatározta, hogy tervszerű nunkához lát. Törekvésük kettős rányú volt: Egyrészt szigorúan be­­artani az előírt szabályokat, más­észt kellő gondot fordítani a vadál­­rjmány fejlesztésére. Az alapos mun­­:ának már látszik az eredménye, és : társaság mintegy negyvenötezer fo­­iatos készpénzkészlettel rendelkezik. A vadállomány védelmének egyik ►iztosítéka az előírt, illetve megenge­­lett vadelejtés lelkiismeretes betar­­ása. A szabálysértőkkel szemben fe­­.relmileg járnak el. Eddig több mint iát személytől emiatt elkobozták a egvvert. Ezzel a munkával párhuzamos fel­­dat a tenyésztés elősegítése és az ■lő vadak felfrissítése. Éppen ezért . társaság a kivetett kötelező adót !«m elejtett vadból, hanem többször társaság pénzkészletéből rótta le. 1 dúvadak elleni védekezéshez a va­dászok fegyvereikkel járulnak hozzá, ’öbb ezerre tehető az utóbbi évben íejtett dúvadak száma. A társaság törekvései közé tartozik vadállomány telepen történő fej- 3sztp.se is. Már október előtt tőr­­ént döntés a répáspusztai fácántelep élesítéséről. Az októberben megsza­ladt munkát most folytatják és a kö­­гЯ lövőben mintegy ötszáz fácántyúk rkezik Répáspusztára. A fácántör­­set keltetéssel tervszerűen szaporít­­ák és 30—40 forintos árban a megye Klönböző területem tewennagként Ötszáz darab fácán érkezik adják el. A jólműködő vadásztársa­ságoknak kedvezményesen is juttat­nak a répáspusztai fácántörzs-állo­­mányból. Remélik, hogy tervszerű vadállomány fejlesztésűikkel rövide­sen elérik az 1938-as színvonalat. Megkezdték a hybridkukorica fémzárolását Somogybán Az októberi események miatt a megyei termelőszövetkezetekben elő­állított hybridkukorica-vetőmag mes­terséges szárítását nem lehetett vég­rehajtani. így kénytelenek voltak a természetes száradást a kukorica­­górékban megvárni és most végzik ezek fémzárolását. Április 2-án a megyében megkez­dődött mintegy kétezer métermázsa hybridkukorica-vetőmag fémzárolá­sa, mely mennyiség 10—15 ezer kát holdra lesz majd elegendő. A hyb­­ridkukorica-vetőmaggal elvetett te­rületen holdanként 4—5 mázsával takarítanak le több termést, ami több mint 70 ezer mázsa többletet jelent majd a megyében, s ezzel 15 ezer 50 kilós süldőt lehet felhiz­lalni másfél mázsás súlyra. alacsonyfűrAsű kút elkészítésén dolgoznak A Víz- és Csatornaművek a város zökkenőmentes vízellátása érdeké­ben mindent elkövet. Az előző évek sikertelen munkája láttán sem lan­kad a vízellátási probléma megol­dásáért folyó harc. A mélyfúrású kutak mellett most • alacsonyfúrású kutaklral foglalkoznak. * E kutak mindössze 40 méter mélységűek és üzemeltetésük nem zavarja a 200— 300 méter mély kutak vízadagolását. A nemrég megkezdett alacsonyfúrá­sú kút eddigi munkálatai már ered­ménnyel biztatnak. Jóval nagyobb a vízbőségük, mint a korábban létesí­tett mélyfúrású kutaké. Hozzájárulna a vízhiány enyhíté­séhez a 4-es számú vízműteiep 1-es számú kútjának a telephez történő bekötése is. Érthetetlen okok miatt azonban az Épületszerelő Vállalat, amellyel a Megyei Tanács a szerző­dést kötötte, halogatja a feladat el­végzését. Pedig' a kút percenként 6— 700 literrel növelné a vízmennyisé­get. Halogatással, az előző évek ha­nyagságának ismételgetésével aligha lesz több víz Kaposvárott Hétfőn megjelenik a Nagyvilág Április 8-án, hétfőn ismét megje­lenik a Nagyvilág, amely a jövőben havonta 169 oldalas terjedelemben ad szemelvényeket a hazai és a kül­földi irodalom legszebb alkotásaiból. A folyóiratot Gereblyés László szerkeszti. Az áprilisi számban a gaz­dag kritikai rovaton kívül friss, ele­ven krónika rovat közli az érdeklő­désre számot tartó irodalmi esemé­nyeket. A Nagyvilág ára számonként 12 forint, negyedévi előfizetési díja 36 forint. JUHASZ QYULA Megemlékezés halálának 20. évfordulóján A vállalati gazdálkodás megkezdésekor Eltéptem az autómat Néhány észrevétel a Nagybaráti Állami Gazdaság borjúnevelőjéről Távolról kedves képet nyújt, ahogy a vörös-tarka borjak a zöldellő gye­pen sütkéreznek, hancúroznak ket­recükben. Közelről szemlélve azon­ban azt tapasztalja az ember, hogy nincs minden rendben a Nagybaráti Állami Gazdaság borjúnevelőjénél. Még a borjak súlygyarapodása elfo­gadható, amely a legutóbb 80 dekán fölül volt naponta, de a borjak egészsége és a tisztaság, no meg az etetési szabályok betartása elég gyat­ra. Egyszóval a gondozók munkája, s természetesen annak ellenőrzése, hiányos. Kérdeztük a gondozókat, hányszor meszelik a borjú nevelő-istállót? Azt válaszolják, hogy minden hónapban egyszer. Nos, ez meg is látszik, mert bizony igen maszatosak, piszkosak a falak és a ketrecek. Voltunk olyan állami gazdaságban, aihol hetenként kétszer is kimeszelik a borjúneve­lőt. Ezt megtehetnék a nagybarátiak is: idejük is akadna rá, csak egy kis akarat kellene hozzá. És persze az is, hogy a gazdaság vezetői megkö­vetelnék ... Nem válik az sem a gondozók di­cséretére, hogy naponta ritkábban etetik a borjakat, mint afhogy arra utasítást ikaptak a gazdaság vezetői­től. A tisztaság hiánya és a rendszer­telen etetés következtében nem cso­da, ha betegek a borjak, s nem tisz­tulnak meg a sömörtől. Az a véle­ményünk, hogy a gazdaság vezetői­nek szigorúbban kell fellépniük a gondozók hanyagsága ellen. Sgij ащtábla megoáliozútt Az Ady Endre utcán eddig még nem látott, új üzlet portálja vonja magára a figyelmet. Alatta mind­járt, még csak keménypapíron ugyan, ott a név: Dani János zöld­ség-gyümölcs kiskereskedése. Fiatal, ismerős arc néz rám. Alig váltunk szót, máris meg kell szakítani a beszélgetést. Az újdon­sült boltot ugyanis vevőhullám ro­hamozza meg. Húsz, harminc asz­­szony is áll egyszerre a pult előtt az alig néhány négyzetméternyi te­rületen. Dani János és felesége úgy dolgozik ezekben a pillanatokban, mintha munkájuk végeztével leg­alábbis főnyeremény várna rájuk a bankban. Kínosan nagy a rend és a tisztaság. A most létező ösz­­szes zöldségfélék megtalálhatók itt. Ez az alig másfél hónapos bolt soha nem látott ennyi ismeretlen vásárló arcot. A történet másfél hónappal ez­előtt kezdődött, amikor Dani János, a MegyeFTanács Kereskedelmi Osz­tályának dolgozója racionalizálás folytán kézhezkapta elbocsátó ira­tát. Akkor elhatározta, hogy a ke­reskedelemből ismét a kereskede­lembe megy, de most már úgy, hogy az első vonalban dolgozik majd, ahol a kereskedelem közvet­lenül a vásárlóközönség felé nyújt­ja kezét. Zöldség-gyümölcskereske­­dést nyit, többet nem kíván, csupán régi munkabére legyen meg. Ha így tudja irányítani kis boltja forgal­mát, akkor a számítása nem csal. Megpróbált teljesen a maga• ere­jéből és néhány barátja kisebb arányú pénzsegítségéből elindulni. Szakkör — és táborozás A zt hinné az ember, e kettő sehogysem egyez­­л tethető össze. Pedig hogy milyen szoros kap­csolat van közöttük, annak csak a mernyei úttörők a megmondhatói! Ahogy kimegy az ember a gyönyörű fekvésű iskola kertjébe, úgy érzi, mintha egy öreg, szakképzett kertész birodalmába tévedt volna. A fiatal fákon, virágokon, növényeken szerető kezek simogatá­­sát, ápolását véli felfedezni az idegen. Oly szép és gondozott minden, s oly üdék, szemet gyönyörködte­­tők, mint kicsi gazdáik, az úttörők... Nagy területen fekszik a biológiai szakkör »birto­ka«. A régi »gazda« jóvoltából magas üvegház áll a kert közepén. Ez a szakkör tagjainak legkedvesebb helye, a virágok otthona. Maguk vetették a sajátter­mésű magot, palántázták és öntözik a virágokat. Hu­szonhat pár apró kéz végezte a dugványkísérleteket, huszonhat tisztán ragyogó szempár figyeli örömmel a rózsabímbó fakadását. A ciklámentől a káláig, a tuli­pántól a muskátliig minden virág a gyermekkezek szorgos munkája nyomán fürdik ott tündökölve a tava­szi napsugárban. Két kedvenc állat is meghúzódik itt a víztároló medencében, a két teknőc. Vidáman élnek, semmi gondjuk. A jószívű gazdák — ha tehetik — naponta többször is hordják nekik az élelmet, a földi gilisztát. No, és mi van a kertben? Kint üvegtetős meleg­ágyakat készítettek a szakkör tagjai, а VI—Vli-es paj­tások. Paprika, saláta, paradicsom és ki tudja még hányféle palánta zöldell az üvegtáblák-alatt. S ahogy szeretik a virágot, legalább úgy rajonganak a gyerekek a gyümölcsfákért is. Nemrégiben harminc vadszilva­­fát oltottak be kajszival és ringlóval, s most türelmet­lenül várják az eredményt. A kert hátsó részében burgonyát, kukoricát ter­melnek, s szabadidejükben parkosítják az iskola előte­rét. Egy szó mind száz, felüdül az ember, ha bepillan­tást nyer a mernyei úttörők szakköri munkájába. Róluk, a gyerekekről már nem is nagyon kéne írni, hisz minden szorgalmuk, akaratuk, jókedvük, lelkese­désük és pajkosságuk benne él virágaikban, gyönyörű kertjükben. No, de hol itt a táborozás? Most bújik ki a földből, most ver gyökeret, s aztán terebélyesedik, növekszik és érik, mígnem eljön a vár­­va-várt forrótűzű nyár. Mert bizony ebből a kertből nő ki a sok apró sátor, ezek a melegágyak, gyümölcs­fák és melegház termi a pénzt. No, nem, ott még nem tartanak a kis biológusok, hogy százas bankó nőjön a tulipánhagymából, de sok pénzt szereznek belőle. S a szakköri bevételből fedezik a felsőtagozatosok nyári táborozási költségeinek nagy részét. Már most van 1200 forintja a szakkörnek, pedig éppen hogy beköszöntött az április. Mi lesz még a nyárra?! És ha hozzászámítják azt az 1200—1300 forin­tot, amit majd a selyemhemyótenyésztésből kívánnak szerezni, már nem is lesz gondjuk. Burgonyát például a saját termésükből visznek Szántódra, meg zöldségfélét is. Hazulról minden pajtás csak egy csirkét, meg egy kis lisztet visz, a többi már kiíellik a szakköri bevételből. A múlt évben is csak szórakozásra költöttek el 2000 forintot ebből a pénzből. T~te miért is soroljuk tovább. Pallai Pál tanító- U bácsi és a 26 szakköri tag boldogan, szorgosan készül a nyári táborozásra. Próbáljátok meg, pajtások, ti is! Meglátjátok ér­demes ... — Fi. Most, másfél hónap után meg­könnyebbülve sóhajt ugyan, de a nagy erőfeszítés korszaka még nem járt le, mert az igazság az, hogy ma még a hivatali munkabére is csak alig-alig van meg. Magvakat szortíroz, vásárlókat izolgál ki, árur után fut, a vasútról csomagot ci­pel, éjjel almát válogat és hangja fázástól rekedt, a szeme álmatlan­ságtól karikás. A kereskedelmi osz­tály volt dolgozója most mindazt meg akarja valósítani, amit az évek folyamán az igazi kiskereskedőről elgondolt, amilyennek őt megál­modta ... Hogy milyen ez a kiske­reskedő? Olyan, mint Dani János, aki néha még a saját erszénye ká­rára is, de a vásárló érdekeinek él. Nemrég például almát vett. A gyü­mölcs nem kelt egészen el és a na­pok folyamán veszített értékéből Nem tétovázott. Alacsonyabb minő­ségben eladta. Mit tehetett volna ilyen helyzetben az állami kereske­delem eladója? Megvárta volna, amíg elrothad, aztán a további sors biztos: végül is eldobták volna... Dani János még a portálját is maga festette. Ö nemcsak az üzletében látja a vevőt, gondolatai tovább­mennek és eljutnak a hivatalig, a családig. Akkor boldog — mondja —, ha látja, hogy a kisebb fizetésű dolgozók is »tudnak boltjából vinni valamit«. Ráfizethet az ilyeiy keres­kedelmi magatartásra? Soha, mert a vevők száma napról napra szapo­rodik. Idehozzák a pénzüket, cseré­be a fáradságért, kedvességért, a jó áruért, ha mindezt egyáltalán meg lehet pénzzel fizetni. A boltnak frissnek kell lennie, naponként másnak és néha órán­ként új színt, új árut csempész a pultok közé. Alig fejezzük be a be­szélgetést, máris kerékpárja után nyúl. A kertészetbe megy, friss, ropogós salátáért. Vézna, hivatali asztalhoz szokott alakját gyorsan nyeli el az utca forgata. Az Ady Endre utca 10-ben meg­változott egy cégtábla . .. (Szegedi) 3 300 000 lottószelvényt árusítanak a hatodik héten Alig több mint egy hónapja más­félmillió szelvénnyel indult a lottó: Azóta hétről hétre növekszik az ér­deklődés a játék iránt s jhind több szelvényt bocsátanak ki. A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság a hatodik fogadási hétre már 2 700 000 »S’ma« szelvényt és 100 0®0 hathasábos szelvényt — amely 6*0 ezer egyhasábos szelvénynek felel meg — hozott forgalomba. Ez fél­millióval több, mint az előző héten volt. — Több mint 32 000 holdon ter­melnek dohányt az idén. A Dohány­ipari Igazgatóság jelentése szerint a dohánytermelési szerződések kötését befejezték. Az ipar részére az iáé* 32 719 holdon termelnek dohányt.

Next

/
Thumbnails
Contents