Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-28 / 98. szám
jjjjjj г‘" ■ ^ , SOMOGYI NÉPMŰVÉSZEK JCarádi p&zmat'iti(jes 1964-BEKÍ, AMIKOR A KARÁDI ASSZONYOK rozmarmgos »kivarrásának-« híre kezdett már kifelé lopó zni a megyéből is, Tautner Ilona, a Kará*ü Házáipar Szövetség asszonycsoportjának vezetője íeluíazott Budapestre egy bizonyos Vrana Erzsébet nevű úrnőhöz, hogy a különféle színben pompázó hímzéseiknek piacot keressen. Ezt a választ kapta akkor: »Svájc millió kiló számra gyártja már ezeket, mit akarnak ilyennel?!« Igen, a gép nagyon sokféle művészetre képes volt — de nem mindenre. És Karádon megtalálták az űrt, amelyen keresztül a karádi rozmaringos fölébe kerekedhetett a svájci azsúrozott holmiknak. S azóta a karádi asszonyok keze munkája éppúgy somogyi márka lett, mint a buzsákiaké. A karádi hímzés eredetét aránylag nemrégre, a múlt század elejére vezetik vissza. Akkorra, amikor még a Gárdonyi Az én falum-jának öregedő emberei élték a maguk tavaszát. A menyasszony ugyanis a ■vőlegényének a magafant, szőtt, kézzelvarrott vászoningeket vitt hozományba. Vászoningeket, melyeknek •az elejét különféle mintákkal hímezte ki a leendő újmenyecske. De kithímezte férje ura ingének kézelőjét is, nemcsak a szépség miatt, hanem azért, hogy ne közvetlenül a vászon széle kopjon, rojtosódjon. Ezt fűrészcsipkének nevezik a karádi varróasszonyok. <Azórt varróasszonyok, mert mindig mint varrást emlegetik kézimunkájukat.) A fűrészcsipke mellett az úgynevezett mesterikét is varrják, mely 2—3 soros formájában a régi férfiingek elején a hímzett »burítás« mellett volt található. Másik tetszetős szálhúzásos díszítés az ingeken a »gyönge«, mely két sor mesterke között helyezkedik el. A régi öregek találóan nevezték el gyöngének, mert a szálhúzások révén a vászon azon a részén gyengébb lett. Egyébként az iparilag készített hasonló szálhúzásos munkákat azsúmak nevezik. A különféle gyöngék mellett a töltések is karádi sajátosságok. Eredetileg ez is a burítás mellett volt két oldalt. A töltés ma 18—20 szál kihúzásával, két sor gyenge között készül, kétféle színű fonállal való szövéssel, töltéssel, melyek igen dús motívumgazdagságról árulkodnak. így pl. a következőket varrják manapság: búzaszemes, lapockás, rozmaringos, vízfolyásos, rózsafás, pacalos, macskatoppantós és szalufás elnevezésűeket. Régi díszítővarrás a darázsolás ds, mely a vászonfelületen öltött szálhúzással készül. A minták ilyen rendkívüli gazdagságából születik meg aztán az igazi karádi rozmaringos, mely onnan kapta nevét, hogy a rozmaring ág szinte minden kávarrott holmin megtalálható. Hol szívet alkotva, hol S alakban kanyarodva. Ha gazdagodott is a karádiak hímzőművészete az utóbbi időben — és gazdagodott —, a rozmaring mindenesetre a legeredetibb kapocs, mely igazolja az egykori feldíszítések díszpámákon való jogosultságát. Meat mostanában ugyanis már nem díszesen »beburított elejű« ingeket visz a menyasszony az új házhoz, hanem esetleg készen vett ingeket. így hát az egykori, a ruhadarabókon természetes számba menő rozmaringok ma legtöbbnyire csak dísztárgyaiéra kerülnek. Díszpámákat borítanak be, asztalterítőre kerülnek, esetleg fényképalbumokra a többi, a piacon értékesíthető kivarrott holmi mellett. Nemcsak a formavariálás jelenti a XX. század karádi díszpámái és a XIX. század ingdíszei közti különbséget, hanem ezeknek a formáknak gazdag színezése is. Eredetileg csak két színt használtak a karádi asszonyok. A pirosat és a seprő színt. A harmadik, a méhviasszal megfestett fehér fonal volt, melyet együtt alkalmazva a fehérrel, mgdíszítésül használtak. Csakhogy mivel a fiatalság igen szerette a színes holmikat, lassanként a karádi hímzések is beöltöztek a lányok hajában virító szalagok színeibe. Éspedig a következő íratlan szabály szerint: nyersalapra színezéssel, színes alapra fehérrel hímeztek. A szíaiek közül a zöld és a piros a legkelendőbb, de kedvelt а meggyszín is. Mint ahogy általános kifinomodás miatt már csak dísztárgyakra kerültek ezek a domborműs'zerű töltések, a színezés is a piac igényeinek van kitéve. Olyan színnel készül a munka, amilyen miliőbe kerül majd például az asztalterítő vagy a függönydísz. A faluban a karádi asszonyok házatáján csak vendég a karádi rozmaringos. Mindössze addig tartózkodik otthon, míg el nem készül. Utána tovább adják az első ajánlkozó vevőnek. Elmegy, mint ahogy eltűnt a hímzett ing és eltűntek a gombos kapcák is az ünneplő ruhák (közül. A HÍMZÉS AZONBAN MÉG él — ha nehezen birkózva is az idővel — mert varinak Karádon asszonyok, akik vigyázzák és őrzik az egykor rozmaringosban pompázó ősök örökségét. Király Ernő Ünnepi hangverseny előtt А z utcai plakátok nagy betükkel hirdetik a »Kaposvári Muzsikáló Tavasz« hangversenysorozat első estjét. S a komoly zene élvezetétől — kényszerűségből — elszokott közönség szíve jelmelegszik csupán a hír hallatán is. Az annyi vajúdás, megnemértés közepette gondokkal küzdő muzsikusok holnap ismét pódiumra lépnek Kaposvárott, s műsoruk az utóbbi időben tapasztalható könynyebb műfaj, operettmuzsika helyett magasabb műélvezetet kíván nyújtani. Az est az 1600-1750-es idők zenei stílusát, a barokk zene csodálatos remekeit, hangulatát tükrözi. Bach és Händel, a kor két legnagyobb komponistájának művei mellett megszólalnak a concerto grosso műfaj örökértékű nagyjai: Geminiani, Vivaldi, előkelő helyet kapott a műsorban a népszerű német zeneköltő: Telemann G-moll zenekari szvitje, s a szólóhegedű hangján felcsendül majd Corelli: La Fóliája, a megkapó dallamú, temperamentumos variáció sorozat. Kórus és zenekar, szólóhangszerek és gyermekkar nemes versengése kívánja eljuttatni a hallgatót e magasrendű muzsika felsőbb régióiba, s a művek megismerése rég óhajtott vágyak teljesülését csillogtatja meg. Elöljáróban szólni kell néhány szót az együttesről, mely hosszú hetek óta lelkiismeretes — mondhatnánk azt is: áldozatos — munkával készült a hangversenyre. Szólni kell a 25 tagú vonószenekarról, melynek tagjait a muzsika szeretete fűti, s ellenszolgáltatás nélkül vállalják a zeneművészet apostolkodását. A zenekar nem hivatásos jellege még hátrahúzó erőként hat, de amennyire csak lehet, ellensúlyozza ezt lelkesedésük. melyet a cél szolgálatába állítottak. Kórusok és zenekar hosszú estéken át, aprólékos munkával készültek e bemutatóra, s a közönség hivatott eldönteni: miként gyümölcsözik jó képességük és ügybuzgóságuk ... A műsor ilyetén való összeállítása, a kezdeményezés önmagában is dicsérendő, s ha most újnak, szokatlannak is hat, belőle Kaposvár zenei életének felfelé ívelésére lehet következtetni. A csaknem 230 tagú együttes — a Liszt Ferenc kórus, gyermekkórus és a közalkalmazottak szimfonikus zenekara a barokk zene bemutatásán kívül is szolgál néhány meglepetéssel. A műsorban szereplő Händel: F-dúr orgonaversenyre gondolunk mindenekelőtt, melyet Laky György, a Zeneiskola tanára m.utat be — Hammond rendszerű elektromos orgonán. Ez külön érdekessége, újdonsága, értéke lesz a hétfő esti koncertnek. Eredeti hangszerelés szerint szólal majd meg Händel remekműve e csodálatos hangszeren, melynek hangját csak rádióból ismerjük (ezt is leginkább jazz-zenekari alkalmazásban). Magyarországon mindössze két ilyen értékes hangszer van, az egyik városunkban, melyet m.ost kölcsönkapott az együttes. Síp és húr nélkül megszólaló hangszer ez, melynek az elektromos úton indukált hang a sajátja. D’ ne szóljunk többet róla,, a közönség minden bizonnyal lenyűgözve, hallgatja majd ez újdonságon felhangzó művet. Külön örömünkre szolgál az orgonamű bemutatása azért is, mert hisz az orgona irodalma zeneirodalmunk egyik igen értékes része. S az orgonaművek a hangszer egyoldalú felhasználása miatt már-már feledésbe merülnek. Úttörő kezdeményezés ez, s úgy gondoljuk: követendő 'példa a jövőre nézve Újszerűén hat majd a Händel: Judás Makkabeus c. oratóriumából felhangzó Győzelmi kórus is. A 100 tagúi gyermekkórus nem a színpadon, hanem az emeleti erkélyen helyezkedik el (két trombitással egyetemben), s pnnét zengik a nép mámorittas szavát,, köszöntik a győztes szabadítót - - ■ Mit is mondhatnánk még e nagyszabású ünnepi hangverseny előtt? Köszöntjük az együttest, s nagy érdeklődéssel várjuk hangversenyüket. JÁVORI BÉLA A péntek esti bemutató sikere ékes bizonyíték: a kaposvári közönség is értékeli, szívesen látja színházunk -színpadán a prózát — ha értékes. És Schiller Ármány és szerelem című ■drámája tagadhatatlanul becses. A színház-eddigi — hogy úgy mondjuk — kissé egysíkú műsorában tehát végre egy minden tekintetben kifogástalan mű is helyet kapott, s most rá vár az a nehéz feladat, hogy a színiház labilis repertoárját helyrebillentse. Végre egy darab, mely nem csak kasszasiiker, vagy a l’art pour Tart elv képviselője, amely a jól vagy rosszul felfogott irodalmi értéke miatt kerül előadásra, de olyan, amelynek kikristályosodott mondanivalója van a ma embere számára is. Dráma és halállal végződik, de mégsincs pesszimista kicsengése. A felkorbácsolt nagy érzéknek — a gyermeki és apai szeretet — s a minden akadályt elsöprő szerelem hatalmas -színjátéka, azonban társadalombírálat is, mely leleplez, egyben pedig perspektívát ad. Az Ármány és szerelem születése Schiller munkásságának első időszakára esik, de a kalandos életű költő ékkor már sokat látott, sőt tapasztalt, egész értékű költővé vált. Már túl van a mannheimi színházi előadáson, ahol első drámáját, a Magyarországon is ismert Haramiákat mutatták be. A bemutatón a fiatalság tombolt a lelkesedéstől, Schiller helyzete azonban még rosszabb lett. Württemberg hercege eddig sem nézte jó szemmel a katonaorvos irodalmi munkásságát, s most ezzel a bemutatóval betelt a pohár. Schiller azonban megoldja a kibogozhataitiammak látszó csomót — egyszerűen megszökik és ezután csupán az irodalomnak él. Színpadi szerző lesz. Megjelenik hideg történelmi drámája, a Fiesco, s aztán az Ármány és szerelem, mely az udvar és a kispolgárság életéről rántja le a leplet. Ekkorra ugyanis felszabadul már benne az élmény és a mondanivaló, s vajon a témához mi illene jobban, ni áll inkább közel, mint saját körlyezete, melyből megszökött. Lefesti dráma.jában azt a miliőt, melyben szabadulásáig élt, a nyomasztó' kis- Xügári. légkört és a romlott, mélyreлШуесй erkölcstelen hercegi udvart. A szabad érzés kitörő, elsöprő hatalmát, в társadalmi rend ezerszeresen meggy-ülőit, sivár keretei közül a fiatal szeretem diadala jelképezi. Mert igen, diadalmas ez a szerelem, még ha halállal is végződik. A fellázadt győz a polgári rend felett, a nemesi : SCHILLER: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM előítéleteken, a kicsinyes józanságon, a hatalmi vágyon, sőt még a halálon is. Polgári, sőt kispolgári tragédiáról van szó, amelyben azonban az alacsonysorsú emberek egyrangban szerepelnek a világi hatalmasokkal, s mindez komikus, vagy durva színárnyalat nélkül. S a nemes és nemtelen emberek ilyenfajta bemutatása annak idején legalább olyan jeléntős eseménynek számított a német irodalomban, mint nálunk például Fazekas Mihály Ludas Matyi paraszthőse. S e három darabbal — Räuber, Fiesco, Kabale und liebe — le is zárul Schiller munkásságának első korszaka, mely a Sturm und Drang, a forradalom jelszava és Rousseau hatása jellemez. A dráma középpontjában két fiatal, Lujza és Ferdinánd szerelme áll. Ferdinánd a főnemesség képviselője, sőt mi több, a nagyhatalmú miniszter fia, míg Lujza egyszerű polgárlány, a városi zenész egyetlen gyermeke. A fiatalember zeneórán Ismerkedik meg a lánnyal, s szépsége rabul ejti. Szerelemre lobbannak mindketten. Egyetlen vágyuk egymáséi lenni, de az osztálykorlátdk közéjük emelkednek. Hogy is vehetné feleségül a kancellár »kékvérű« fia a muzsikus lányát, még ha az becsületes család tisztességes lánya is. A lány legfeljebb szeretője lehet Ferdinándnak, akire fényes partié vár, a Lady Milforddal kötendő házassága. A lady a herceg szeretője, de mit számít ez az udvar szemében, mikor az 6 révén a jövendőbeli férj előtt megnyílik az út felfelé. A húszéves őrnagy, Ferdinánd, azonban visszautasítja a kegyencnő szerelmét. Amikor pedig úgy érzi, elveszítette Lujzát, inkább megöli a lányt is és ő maga is kiüríti a méregpoharat, csakhogy egymáséi legyenek. S Lujza is boldogan hal meg, hisz tudja, nemcsak ez a világ létezik, van egy jobb is, hol szétszakadnak az osztályok gyűlölt bilincsei és leomlanak a rangkülönbségek falai. Lujza egyébként két hatalmas kő között őrlődik, egyik Ferdinand iránti szerelme, a másik pedig a szeretet, mely apjához fűzi. Lujza szereti apját, hisz az egyszerű zenész becsületben őszült meg, s Lujza számára hatalmas lelki tusát jelent dönteni, mit tegyen, melyiket válassza: Ferdinándot-e, akit mindennél többre becsül, vagy apját, kinek viszont ő egyetlen kincse. Az Ármány és szerelem Sallós Gábor rendezésében került színre. Az alapos felkészültségű rendezőnek elsősorban javára kell írni, hogy he- Ij'esen értelmezte a darab mondanivalóját, Lujza és Ferdinánd szerelme természetesen mindvégig a középpontban marad, amellett, hogy mindjobban éreztette a lelki válságot is, melybe Wurm, a kancellár titkárának gálád üzelmei kergetik a szerelmeseket. Ugyancsak helyes volt az az új rendezői f,elfogás, mely a polgári érzelmesség helyett, a szerelem egyedüli kidomborítása helyett, párhuzamosan és hasonló erőteljesen mutatja he Ferdinánd foirada;!misé.gát, haladó gondolkodását is. Már kevésbé sikerült az a nem kisebb feladat, hogy a dráma izzó hangulatát egészen a robbanásig hevítse. s a drámai feszültséget töretlen ívben emelje felfelé mindvégig, egész a kifejletig. Ez a fogyatékosság azonban lényegében nem homályosítja el a rendezés valóban mű vészi érdemeit. Ami az egyes szereplők játékát illeti, elsőnek Kovács Jánosról, a Szegedi Nemzeti Színház vendégművészéről, Ferdinánd; alakítójáról kell szólni. Nehéz és persze nagyszerű feladat Ferdinánd szerepe, akárcsak a. darab többi alakja. A- húszéves, felvilágosult, de mégis elkapatott őrnagynak a nézők szeme előtt kell a dráma során férfivá érnie. Nos, a férfit sikerült bemutatnia, de hiányzott az átalakulás, az érés szakasza. Ferdinánd nemes, tiszta gondolkodásának kiemelésével el tudta hitetni, hogy Lujza mindennél jobban megszerette. Meggyőző volt a lelkében dúló harc bemutatása is, magával tagadó szenvedélyének felcsapó árja, de kár volt szenvedélyét túlságosan gyakran, suttögóvá tompított hangon fokozni. Színes skálájú tehetsége egyébként szépen megrajzolt Ferdinándot elevenített meg. Veszeley Mária Lujzája igen helyesen magáévá tette a rendezői elképzeléseket. Tervszerűen kidolgozott, átgondolt, átélt szerepre egfor málás jellemezte csaknem hibátlan alakítását. Kivetnivalót azonban nála is találtunk. Nem fiatal, szende kisleány volt, többet mutatott az asszonnyá érett nőből, mint a szűzi ártatlanságból. A varázserőt azonban, mellyel elbűvölte Ferdinándot. nagyszerűen mutatta be és hasonlóan jól sikerült vívódása, sőt sikerült játékával fokozni tudta a darab drámai erejét is. Nagy várakozás előzte meg Fillár István bemutatkozását Miller zenész szerepében. A kaposvári színházban ez volt az első nagy szerepe. Alakítása tökéletes volt, mélyen átélt, nagyszerű játékában a legakadékoskodóbb bírálat sem találhat kivetnivalót. Von Walter kancellár alakját Homokay Pó,l formálta meg. Remek játékával gyűlöletessé tette a karrierért mindent — becsületet, szeretetet — feláldozó kancellárt, a romlott udvar becstelen nagyságainak ezt a képviselőjét. Hibája talán, hogy nem fokozta, nem hevítette a robbanásig a drámai hangulatot. Von Kalb főudvarmestert Pusztai Péter személyesítette meg. Nagyon helyesen éreztette, gúnyolta ki ezt a lehetetlen alakot. Hibátlan játékáért megérdemli a dicséretet. Wurm, a kencellár titkára Körösztös István volt. Körösztös nem az a kimondottan intrikus színész, mégis igen finoman oldotta meg szerepét, kígyósimaságú, ravász gazembert alakított. Sajnos, színtelen volt Almássy Judit Lady Milford, a fejedelem kegyencnője szerepében. Sokoldalú ez a szerep, hisz a darab elején mint az udvar legundorítóbb lotyóját ismerjük meg, s ebből az alakból válik először szerelmes asszonynyá, majd mindent jóvátenni akaró nővé. S ezt sajnos, nem láttuk viszont a színpadon, csupán a szöveg mondta, de nem a különben oly tehetséges Almássy 'Judit játéka volt. Nagyszerű volt a fejedelem komornyikja, Csihák László. Az alak valamennyire hasonlít I Tiboréhoz. Szolga, aki felnyitja a szemét a ladynak, fényt vet a herceg, Is egyben az udvar, a rendszer aljasságára. A rendezés hibája azonban,I s nem Csihák Lászlóé, hogy szerepében nem oldódott fel, mint ahogy kellett volna. Rövid epizódszerepében meg kellett volna feledkeznie1 arról, hogjl komornyik, s nem mozdulatlanul állni az ajtóban, hanem átvenni a teret, uralni a színpadot Néhányszavas szeredében jó Sophie, a lady komorpája, Vécsei Mária üde, bájos jelenség volt. SZÁNTÓ ISTVÁN Megalakult az iparos kultúrbizottság 1 A KIOSZ és a KISZÖV (ktsz) tagjainak kezdeményezésére újjáéled a régi kultúráiét az Iparosszékházban. Az újonnan megalakult kultúrbizottság célul tűzte maga elé a megfelelő színvonalon működő színjátszó-, tánckar és a kórus működését. Főfeladatnak tekintik azt, hogy a városban levő iparosok az Iparosszékházban megfelelő otthont találjanak, kulturális igényeiket kielégíthessék és megfelelő szórakozásban vehessenek részt családtagjaikkal együtt. Felhívással fordul a kultúrbizottság azon kisiparosakhoz és ktsz-dolgozóikhoz, alkik valamikor tagjai voltak valamely kultúrá-gnak, vagy a vezetésben vettek részt és azokhoz, kik kedvet éreznek valamelyik csoportban való részvételre, jöjjenek és legyenek segítségére a bizottságnak ezen munkában. Jelentkezni lehet a KIpSZ helyi csoport irodájában (Iparoeszékház.) Alakulnak a KISZ szervezetek Nemrégen alakult meg Somogyjádon a KISZ-szervezet. A KISZ-fiatalok most folytatják a munkát a kívülálló fiatalok megnyeréséért. Emellett sportolásra is jut idő: A napokban a somogyjádi KISZ- fiatalok, s a községi »öreg fiúk« csapata játszott barátságos labdarúgómérkőzést, amelyet a KISZ-fiatalok 5:2 arányban nyertek meg.
