Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

jjjjjj г‘" ■ ^ , SOMOGYI NÉPMŰVÉSZEK JCarádi p&zmat'iti(jes 1964-BEKÍ, AMIKOR A KARÁDI ASSZONYOK rozmarmgos »kivarrásának-« híre kezdett már kifelé lopó zni a megyéből is, Tautner Ilona, a Kará­­*ü Házáipar Szövetség asszonycsoportjának vezetője íeluíazott Budapestre egy bizonyos Vrana Erzsébet nevű úrnőhöz, hogy a különféle színben pompázó hímzéseiknek piacot keressen. Ezt a választ kapta akkor: »Svájc millió kiló számra gyártja már ezeket, mit akarnak ilyennel?!« Igen, a gép nagyon sokféle művészetre képes volt — de nem mindenre. És Karádon megtalálták az űrt, amelyen keresztül a karádi rozmaringos fölébe ke­rekedhetett a svájci azsúrozott holmiknak. S azóta a karádi asszonyok keze munkája éppúgy somogyi márka lett, mint a buzsákiaké. A karádi hímzés eredetét aránylag nemrégre, a múlt század elejére vezetik vissza. Akkorra, amikor még a Gárdonyi Az én falum-jának öregedő emberei élték a maguk tavaszát. A menyasszony ugyanis a ■vőlegényének a magafant, szőtt, kézzelvarrott vászon­ingeket vitt hozományba. Vászoningeket, melyeknek •az elejét különféle mintákkal hímezte ki a leendő új­­menyecske. De kithímezte férje ura ingének kézelőjét is, nemcsak a szépség miatt, hanem azért, hogy ne közvetlenül a vászon széle kopjon, rojtosódjon. Ezt fűrészcsipkének nevezik a karádi varróasszonyok. <Azórt varróasszonyok, mert mindig mint varrást em­legetik kézimunkájukat.) A fűrészcsipke mellett az úgynevezett mesterikét is varrják, mely 2—3 soros for­májában a régi férfiingek elején a hímzett »burítás« mellett volt található. Másik tetszetős szálhúzásos dí­szítés az ingeken a »gyönge«, mely két sor mesterke között helyezkedik el. A régi öregek találóan nevezték el gyöngének, mert a szálhúzások révén a vászon azon a részén gyengébb lett. Egyébként az iparilag készített hasonló szálhúzásos munkákat azsúmak nevezik. A különféle gyöngék mellett a töltések is karádi sajá­tosságok. Eredetileg ez is a burítás mellett volt két ol­dalt. A töltés ma 18—20 szál kihúzásával, két sor gyenge között készül, kétféle színű fonállal való szö­véssel, töltéssel, melyek igen dús motívumgazdagság­ról árulkodnak. így pl. a következőket varrják ma­napság: búzaszemes, lapockás, rozmaringos, vízfolyá­­sos, rózsafás, pacalos, macskatoppantós és szalufás el­­nevezésűeket. Régi díszítővarrás a darázsolás ds, mely a vászonfelületen öltött szálhúzással készül. A minták ilyen rendkívüli gazdagságából születik meg aztán az igazi karádi rozmaringos, mely onnan kapta nevét, hogy a rozmaring ág szinte minden ká­­varrott holmin megtalálható. Hol szívet alkotva, hol S alakban kanyarodva. Ha gazdagodott is a karádiak hím­zőművészete az utóbbi időben — és gazdagodott —, a rozmaring mindenesetre a legeredetibb kapocs, mely igazolja az egykori feldíszítések díszpámákon való jo­gosultságát. Meat mostanában ugyanis már nem díszesen »be­­burított elejű« ingeket visz a menyasszony az új ház­hoz, hanem esetleg készen vett ingeket. így hát az egykori, a ruhadarabókon természetes számba menő rozmaringok ma legtöbbnyire csak dísztárgyaiéra ke­rülnek. Díszpámákat borítanak be, asztalterítőre ke­rülnek, esetleg fényképalbumokra a többi, a piacon értékesíthető kivarrott holmi mellett. Nemcsak a formavariálás jelenti a XX. század karádi díszpámái és a XIX. század ingdíszei közti különbséget, hanem ezeknek a formáknak gazdag szí­nezése is. Eredetileg csak két színt használtak a ka­rádi asszonyok. A pirosat és a seprő színt. A harma­dik, a méhviasszal megfestett fehér fonal volt, melyet együtt alkalmazva a fehérrel, mgdíszítésül használ­tak. Csakhogy mivel a fiatalság igen szerette a színes holmikat, lassanként a karádi hímzések is beöltöztek a lányok hajában virító szalagok színeibe. Éspedig a következő íratlan szabály szerint: nyersalapra szí­nezéssel, színes alapra fehérrel hímeztek. A szíaiek kö­zül a zöld és a piros a legkelendőbb, de kedvelt а meggyszín is. Mint ahogy általános kifinomodás miatt már csak dísztárgyakra kerültek ezek a domborműs'ze­­rű töltések, a színezés is a piac igényeinek van ki­téve. Olyan színnel készül a munka, amilyen miliőbe kerül majd például az asztalterítő vagy a függönydísz. A faluban a karádi asszonyok házatáján csak vendég a karádi rozmaringos. Mindössze addig tartózkodik otthon, míg el nem készül. Utána tovább adják az első ajánlkozó vevőnek. Elmegy, mint ahogy eltűnt a hím­zett ing és eltűntek a gombos kapcák is az ünneplő ruhák (közül. A HÍMZÉS AZONBAN MÉG él — ha nehezen birkózva is az idővel — mert varinak Karádon asszo­nyok, akik vigyázzák és őrzik az egykor rozmaringos­­ban pompázó ősök örökségét. Király Ernő Ünnepi hangverseny előtt А z utcai plakátok nagy betük­­kel hirdetik a »Kaposvári Muzsikáló Tavasz« hangverseny­­sorozat első estjét. S a komoly zene élvezetétől — kényszerűség­ből — elszokott közönség szíve jel­melegszik csupán a hír hallatán is. Az annyi vajúdás, megnemértés közepette gondokkal küzdő muzsi­kusok holnap ismét pódiumra lép­nek Kaposvárott, s műsoruk az utóbbi időben tapasztalható köny­­nyebb műfaj, operettmuzsika he­lyett magasabb műélvezetet kíván nyújtani. Az est az 1600-1750-es idők ze­nei stílusát, a barokk zene cso­dálatos remekeit, hangulatát tük­rözi. Bach és Händel, a kor két legnagyobb komponistájának mű­vei mellett megszólalnak a con­certo grosso műfaj örökértékű nagyjai: Geminiani, Vivaldi, elő­kelő helyet kapott a műsorban a népszerű német zeneköltő: Tele­mann G-moll zenekari szvitje, s a szólóhegedű hangján felcsendül majd Corelli: La Fóliája, a meg­kapó dallamú, temperamentumos variáció sorozat. Kórus és zenekar, szólóhangsze­rek és gyermekkar nemes ver­sengése kívánja eljuttatni a hall­gatót e magasrendű muzsika fel­sőbb régióiba, s a művek megisme­rése rég óhajtott vágyak teljesülé­sét csillogtatja meg. Elöljáróban szólni kell néhány szót az együttesről, mely hosszú hetek óta lelkiismeretes — mond­hatnánk azt is: áldozatos — mun­kával készült a hangversenyre. Szólni kell a 25 tagú vonószene­­karról, melynek tagjait a muzsi­ka szeretete fűti, s ellenszolgálta­tás nélkül vállalják a zeneművé­szet apostolkodását. A zenekar nem hivatásos jellege még hátra­húzó erőként hat, de amennyire csak lehet, ellensúlyozza ezt lelke­sedésük. melyet a cél szolgálatába állítottak. Kórusok és zenekar hosszú estéken át, aprólékos mun­kával készültek e bemutatóra, s a közönség hivatott eldönteni: mi­ként gyümölcsözik jó képességük és ügybuzgóságuk ... A műsor ilyetén való összeállí­tása, a kezdeményezés önmagában is dicsérendő, s ha most újnak, szokatlannak is hat, belőle Ka­posvár zenei életének felfelé íve­lésére lehet következtetni. A csaknem 230 tagú együttes — a Liszt Ferenc kórus, gyermek­­kórus és a közalkalmazottak szim­fonikus zenekara a barokk zene bemutatásán kívül is szolgál né­hány meglepetéssel. A műsorban szereplő Händel: F-dúr orgonaver­senyre gondolunk mindenekelőtt, melyet Laky György, a Zeneis­kola tanára m.utat be — Hammond rendszerű elektromos orgonán. Ez külön érdekessége, újdonsága, érté­ke lesz a hétfő esti koncertnek. Eredeti hangszerelés szerint szólal majd meg Händel remekműve e csodálatos hangszeren, melynek hangját csak rádióból ismerjük (ezt is leginkább jazz-zenekari alkalmazásban). Magyarországon mindössze két ilyen értékes hangszer van, az egyik városunkban, melyet m.ost kölcsönkapott az együttes. Síp és húr nélkül megszólaló hangszer ez, melynek az elektromos úton indukált hang a sajátja. D’ ne szóljunk többet róla,, a közönség minden bizonnyal lenyűgözve, hallgatja majd ez újdonságon fel­hangzó művet. Külön örömünkre szolgál az or­gonamű bemutatása azért is, mert hisz az orgona irodalma zeneiro­dalmunk egyik igen értékes része. S az orgonaművek a hangszer egyoldalú felhasználása miatt már-már feledésbe merülnek. Út­törő kezdeményezés ez, s úgy gondoljuk: követendő 'példa a jö­vőre nézve Újszerűén hat majd a Händel: Judás Makkabeus c. oratóriumá­ból felhangzó Győzelmi kórus is. A 100 tagúi gyermekkórus nem a színpadon, hanem az emeleti er­kélyen helyezkedik el (két trombi­tással egyetemben), s pnnét zen­gik a nép mámorittas szavát,, köszöntik a győztes szabadítót - - ■ Mit is mondhatnánk még e nagyszabású ünnepi hang­verseny előtt? Köszöntjük az együttest, s nagy érdeklődéssel várjuk hangversenyüket. JÁVORI BÉLA A péntek esti bemutató sikere ékes bizonyíték: a kaposvári közönség is értékeli, szívesen látja színházunk -színpadán a prózát — ha értékes. És Schiller Ármány és szerelem című ■drámája tagadhatatlanul becses. A színház-eddigi — hogy úgy mondjuk — kissé egysíkú műsorában tehát végre egy minden tekintetben kifo­gástalan mű is helyet kapott, s most rá vár az a nehéz feladat, hogy a színiház labilis repertoárját helyre­billentse. Végre egy darab, mely nem csak kasszasiiker, vagy a l’art pour Tart elv képviselője, amely a jól vagy rosszul felfogott irodalmi értéke mi­att kerül előadásra, de olyan, amely­nek kikristályosodott mondanivalója van a ma embere számára is. Drá­ma és halállal végződik, de még­­sincs pesszimista kicsengése. A fel­korbácsolt nagy érzéknek — a gyer­meki és apai szeretet — s a minden akadályt elsöprő szerelem hatalmas -színjátéka, azonban társadalombírá­­lat is, mely leleplez, egyben pedig perspektívát ad. Az Ármány és szerelem születése Schiller munkásságának első idősza­kára esik, de a kalandos életű költő ékkor már sokat látott, sőt tapasz­talt, egész értékű költővé vált. Már túl van a mannheimi színházi elő­adáson, ahol első drámáját, a Ma­gyarországon is ismert Haramiákat mutatták be. A bemutatón a fiatal­ság tombolt a lelkesedéstől, Schiller helyzete azonban még rosszabb lett. Württemberg hercege eddig sem néz­te jó szemmel a katonaorvos irodal­mi munkásságát, s most ezzel a be­mutatóval betelt a pohár. Schiller azonban megoldja a kibogozhatait­­iammak látszó csomót — egyszerűen megszökik és ezután csupán az iro­dalomnak él. Színpadi szerző lesz. Megjelenik hideg történelmi drámá­ja, a Fiesco, s aztán az Ármány és szerelem, mely az udvar és a kispol­gárság életéről rántja le a leplet. Ekkorra ugyanis felszabadul már benne az élmény és a mondanivaló, s vajon a témához mi illene jobban, ni áll inkább közel, mint saját kör­­lyezete, melyből megszökött. Lefes­ti dráma.jában azt a miliőt, melyben szabadulásáig élt, a nyomasztó' kis- Xügári. légkört és a romlott, mélyre­­лШуесй erkölcstelen hercegi udvart. A szabad érzés kitörő, elsöprő hatal­mát, в társadalmi rend ezerszeresen meggy-ülőit, sivár keretei közül a fia­tal szeretem diadala jelképezi. Mert igen, diadalmas ez a szerelem, még ha halállal is végződik. A fellázadt győz a polgári rend felett, a nemesi : SCHILLER: ÁRMÁNY ÉS SZERELEM előítéleteken, a kicsinyes józanságon, a hatalmi vágyon, sőt még a halálon is. Polgári, sőt kispolgári tragédiá­ról van szó, amelyben azonban az alacsonysorsú emberek egyrangban szerepelnek a világi hatalmasokkal, s mindez komikus, vagy durva szín­­árnyalat nélkül. S a nemes és nem­telen emberek ilyenfajta bemutatása annak idején legalább olyan jeléntős eseménynek számított a német iro­dalomban, mint nálunk például Fa­zekas Mihály Ludas Matyi paraszt­hőse. S e három darabbal — Räuber, Fiesco, Kabale und liebe — le is zá­rul Schiller munkásságának első korszaka, mely a Sturm und Drang, a forradalom jelszava és Rousseau hatása jellemez. A dráma középpontjában két fia­tal, Lujza és Ferdinánd szerelme áll. Ferdinánd a főnemesség képviselője, sőt mi több, a nagyhatalmú minisz­ter fia, míg Lujza egyszerű polgár­lány, a városi zenész egyetlen gyer­meke. A fiatalember zeneórán Is­merkedik meg a lánnyal, s szépsége rabul ejti. Szerelemre lobbannak mindketten. Egyetlen vágyuk egy­máséi lenni, de az osztálykorlátdk közéjük emelkednek. Hogy is vehet­né feleségül a kancellár »kékvérű« fia a muzsikus lányát, még ha az becsületes család tisztességes lánya is. A lány legfeljebb szeretője lehet Ferdinándnak, akire fényes partié vár, a Lady Milforddal kötendő há­zassága. A lady a herceg szeretője, de mit számít ez az udvar szemében, mikor az 6 révén a jövendőbeli férj előtt megnyílik az út felfelé. A húsz­éves őrnagy, Ferdinánd, azonban visszautasítja a kegyencnő szerel­mét. Amikor pedig úgy érzi, elveszí­tette Lujzát, inkább megöli a lányt is és ő maga is kiüríti a méregpoha­rat, csakhogy egymáséi legyenek. S Lujza is boldogan hal meg, hisz tud­ja, nemcsak ez a világ létezik, van egy jobb is, hol szétszakadnak az osztályok gyűlölt bilincsei és leomla­nak a rangkülönbségek falai. Lujza egyébként két hatalmas kő között őrlődik, egyik Ferdinand irán­ti szerelme, a másik pedig a szeretet, mely apjához fűzi. Lujza szereti ap­ját, hisz az egyszerű zenész becsü­letben őszült meg, s Lujza számára hatalmas lelki tusát jelent dönteni, mit tegyen, melyiket válassza: Ferdi­­nándot-e, akit mindennél többre be­csül, vagy apját, kinek viszont ő egyetlen kincse. Az Ármány és szerelem Sallós Gábor rendezésében került színre. Az alapos felkészültségű rendezőnek elsősorban javára kell írni, hogy he- Ij'esen értelmezte a darab mondani­valóját, Lujza és Ferdinánd szerel­me természetesen mindvégig a kö­zéppontban marad, amellett, hogy mindjobban éreztette a lelki vál­ságot is, melybe Wurm, a kancel­lár titkárának gálád üzelmei ker­getik a szerelmeseket. Ugyancsak helyes volt az az új rendezői f,elfo­­gás, mely a polgári érzelmesség helyett, a szerelem egyedüli kidom­borítása helyett, párhuzamosan és hasonló erőteljesen mutatja he Ferdinánd foirada;!misé.gát, haladó gondolkodását is. Már kevésbé sikerült az a nem kisebb feladat, hogy a dráma izzó hangulatát egészen a robbanásig he­vítse. s a drámai feszültséget töret­len ívben emelje felfelé mindvégig, egész a kifejletig. Ez a fogyatékos­ság azonban lényegében nem homá­­lyosítja el a rendezés valóban mű vészi érdemeit. Ami az egyes szereplők játékát illeti, elsőnek Kovács Jánosról, a Szegedi Nemzeti Színház vendég­művészéről, Ferdinánd; alakítójáról kell szólni. Nehéz és persze nagy­szerű feladat Ferdinánd szerepe, akárcsak a. darab többi alakja. A- húszéves, felvilágosult, de mégis el­­kapatott őrnagynak a nézők szeme előtt kell a dráma során férfivá ér­nie. Nos, a férfit sikerült bemutat­nia, de hiányzott az átalakulás, az érés szakasza. Ferdinánd nemes, tiszta gondolkodásának kiemelésével el tudta hitetni, hogy Lujza min­dennél jobban megszerette. Meggyő­ző volt a lelkében dúló harc bemu­tatása is, magával tagadó szenvedé­lyének felcsapó árja, de kár volt szenvedélyét túlságosan gyakran, suttögóvá tompított hangon fokozni. Színes skálájú tehetsége egyébként szépen megrajzolt Ferdinándot ele­venített meg. Veszeley Mária Lujzája igen he­lyesen magáévá tette a rendezői el­képzeléseket. Tervszerűen kidolgo­zott, átgondolt, átélt szerepre egfor málás jellemezte csaknem hibátlan alakítását. Kivetnivalót azonban nála is találtunk. Nem fiatal, szende kisleány volt, többet mutatott az asszonnyá érett nőből, mint a szűzi ártatlanságból. A varázserőt azon­ban, mellyel elbűvölte Ferdinándot. nagyszerűen mutatta be és hasonló­an jól sikerült vívódása, sőt sike­rült játékával fokozni tudta a darab drámai erejét is. Nagy várakozás előzte meg Fillár István bemutatkozását Miller zenész szerepében. A kaposvári színházban ez volt az első nagy szerepe. Alakí­tása tökéletes volt, mélyen átélt, nagyszerű játékában a legakadékos­­kodóbb bírálat sem találhat kivetni­valót. Von Walter kancellár alakját Ho­­mokay Pó,l formálta meg. Remek já­tékával gyűlöletessé tette a kar­rierért mindent — becsületet, szere­­tetet — feláldozó kancellárt, a rom­lott udvar becstelen nagyságainak ezt a képviselőjét. Hibája talán, hogy nem fokozta, nem hevítette a robbanásig a drámai hangulatot. Von Kalb főudvarmestert Pusztai Péter személyesítette meg. Nagyon helyesen éreztette, gúnyolta ki ezt a lehetetlen alakot. Hibátlan játé­káért megérdemli a dicséretet. Wurm, a kencellár titkára Kö­­rösztös István volt. Körösztös nem az a kimondottan intrikus színész, mégis igen finoman oldotta meg szerepét, kígyósimaságú, ravász gazembert alakított. Sajnos, színtelen volt Almássy Ju­dit Lady Milford, a fejedelem kegyencnője szerepében. Sokoldalú ez a szerep, hisz a darab elején mint az udvar legundorítóbb lotyó­­ját ismerjük meg, s ebből az alak­ból válik először szerelmes asszony­­nyá, majd mindent jóvátenni akaró nővé. S ezt sajnos, nem láttuk vi­szont a színpadon, csupán a szö­veg mondta, de nem a különben oly tehetséges Almássy 'Judit játéka volt. Nagyszerű volt a fejedelem ko­mornyikja, Csihák László. Az alak valamennyire hasonlít I Tiboréhoz. Szolga, aki felnyitja a szemét a lady­­nak, fényt vet a herceg, Is egyben az udvar, a rendszer aljasságára. A rendezés hibája azonban,I s nem Csi­hák Lászlóé, hogy szerepében nem oldódott fel, mint ahogy kellett vol­na. Rövid epizódszerepében meg kellett volna feledkeznie1 arról, hogjl komornyik, s nem mozdulatlanul áll­ni az ajtóban, hanem átvenni a teret, uralni a színpadot Néhányszavas szeredében jó Sophie, a lady komorpája, Vécsei Mária üde, bájos jelenség volt. SZÁNTÓ ISTVÁN Megalakult az iparos kultúrbizottság 1 A KIOSZ és a KISZÖV (ktsz) tag­jainak kezdeményezésére újjáéled a régi kultúráiét az Iparosszékházban. Az újonnan megalakult kultúrbizott­ság célul tűzte maga elé a megfelelő színvonalon működő színjátszó-, tánckar és a kórus működését. Főfeladatnak tekintik azt, hogy a városban levő iparosok az Iparos­­székházban megfelelő otthont talál­janak, kulturális igényeiket kielé­gíthessék és megfelelő szórakozásban vehessenek részt családtagjaikkal együtt. Felhívással fordul a kultúrbizott­ság azon kisiparosakhoz és ktsz-dol­­gozóikhoz, alkik valamikor tagjai vol­tak valamely kultúrá-gnak, vagy a vezetésben vettek részt és azokhoz, kik kedvet éreznek valamelyik cso­portban való részvételre, jöjjenek és legyenek segítségére a bizottságnak ezen munkában. Jelentkezni lehet a KIpSZ helyi csoport irodájában (Iparoeszékház.) Alakulnak a KISZ szervezetek Nemrégen alakult meg Somogyjá­­don a KISZ-szervezet. A KISZ-fia­­talok most folytatják a munkát a kí­vülálló fiatalok megnyeréséért. Emel­lett sportolásra is jut idő: A napokban a somogyjádi KISZ- fiatalok, s a községi »öreg fiúk« csa­pata játszott barátságos labdarúgó­mérkőzést, amelyet a KISZ-fiatalok 5:2 arányban nyertek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents