Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

(AjzM{ KAPOSVÁR ANYAKÖNYVI HI­KE!. Születések: Ábrók István fia István, Nagy János leánya Ágota, Inguia József leánya Rózsa, Stepán János fia János, Káber János leánya Eszter, Bursányi Ernő leánya Rozá­lia, Fekete József leánya Judit. Há­zasságkötés: Osztopán István—Füzér Ilona, Szalai Sándor—Grosz Anna, Meller Henrik—Magyat Mária, Po­lya Dezső—Horváth Erzsébet, Pász­tor Ferenc—Morocza Rozália, D;. Tarján László—'Tajnafői Anna. I.'ío­­sonyi Mihály—Odor Etelka, Matusa Lajos—Liko Hona, Takács Ferenc— Máté Gizella, Marnicz Péter—Né­meth Erzsébet, Tamási István—Egri Piroska, Bokor István—Benkő Irén, Varga István—Kalányos Mária. Ha­lálozás: Bokor Ferenc 73 éves, Glá­­zer Vincze 63 éves, Orsós Jakab 60 éves, Katona János 83 éves. Túrós Józsefné 84 éves. Csonka Lajos 71 (íves. Poiczner József 85 éves. Si­mon Lajosné 73 éves. Vass Sándor­­né 22 éves- AZ ÜSTÖKÖSÖK VILÁGA címmel tart előadást ma este 7 óra­kor Szentes Imre, a TTIT csillagá­szati szakosztályánál:: titkára a TTIT klubhelyiségében. Előadás után távcsöves bemutató lesz.- EREDMÉNYES HÁZKUTATÁS. Az igali rendőrjárőr április 23-án házkutatást tartott Kuti György so­­mogysziii földművesnél. A pincé­ben egy légpuskát és két darab ha­­dipuskát találtak. 23 darab harii­­puskalőszerrel együtt. Eljárás indult p fegyverrejtegető ellen. ó- HALÁLOSVÉGŰ.; BALESET TÖRTÉNT TAB KÖZELÉBEN. 23- án délután négy óra tájban Kaszás József bábonymegyeri lakos Bá­­bonymegyer és Tab között a 10-es kilométer kőnél haladt lovaskocsi­jával. Egy tehergépkocsi elkerülte, s a gépkocsitól megijedtek a lovak. A kocsit a prizmába rakott kőre húzták, mire az felborult, s a kocsi alá került Kaszás József. A mentők súlyos belső sérüléssel szállították kórházba, ahol belehalt sebeibe, — Szökött rabot fogott el a rend­őrség. Surics István az októberi ese­mények következtében törvényelle­nesen kiszabadult a börtönből, ahol még négy hónapi börtönbüntetését kellett volna töltenie. Nagyszakácsi községben fogta el a rendőrség a szökött rabot és átadta az ügyész­ségnek. гб* Színház: Schiller: Ármány és sze­relem. Bemutató előadás este fél 7 órakor. Vörös Csillag: Graciela. 5, 7 és 9 rakor Szabad Ifjúság: Útban a karaván. 5, 7 és 9 órakor. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön­­zés és olvasótermi szolgálat 9—11-ig, és 13—19 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölcsön­zés 9—11-ig és 13—18 óráig. Rippl-Rónai Múzeum: Régi nagy­mesterek kiállítása. őUprokí/d&tée eh Maqánjárc szalagfűrészgép üzemké­pes állapotban eladó. Cím: Török Jó­zséf, Balaton leMe._________________________ Kövicláru üzlethez, való dobozok el­adók. Cím a Magyar Hirdetőben. Ugyan­ott üveges könyvszekrény is eladó. .________________________(48209a) Varrógépek javítását vállalja garan­ciával: Szabó müszerészmester, Kapos­vár, Berzsenyi ч. 30.__________________ Sürgősen eladó Kölesén háromszobás, két konyhás ház. melléképülettel, 3200 HégysKógöl telekkel, Balatonhoz 9 km. Buszjárattal. Érdeklődni Krukk Gyulá­jáénál. (48223) Mozaiklapok, színes mintás, kapható a késeítőncl. Kaba. Budapest, XI., Bar lók Béla út 76.______________________(116) Eladó egy 0 hónapos süldő, egy g;a­­lád méh kaptárral, üres kasok, kaptá­­rak. varrógép, bádog fürdőkád, tégla, sport gyei mekkocsi. Keresek négyhen­geres В — 14-es Cltroen-motort és se bésségváltót. Járosi István, Kaposvár, Szigetvári ti, 62. Tel,: 28-36.____________ Bútorral rendelkező, egyedülálló no lakást keres. Cím Hifner Ferencéknél, Május 1 u. 74. sz. A lakáshoz segítőt megjutalmazza.___________________________ Szabótanoncot felveszek. Kossuth La­jos u. 4. sz. (48256) Mindazoknak, akik felejthetetlen kis­lányunk és feleségem temetésén részt veitek. ezúton mondunk hálás köszöne­tet. Vass- és Hortobágyi-család._________ tajai belvárosi, szoba-koetyhás laka sómat elcserélném hasonló kaposváriért Tel.: 15-83. Kaposvár,______________’ Eqy 125-ös Csepel motorkerékpár, jó karban lévő keveset használt, eladó Törökkoppány, Bodó József, Táncsics u 1 П Q *7 Mindenféle zsiradékod veszek és be cserélek szappanért. Tóth Imre szappa nos. Kaposvár, Béke u. 85._____(48242) Diófa hálószobabútor eladó. Május 1 íi. 49.______________________________(48246) Keresünk azonnali felvételre iskolát, vagy tanfolyamot végzett könyvtárost (lehetőleg férfit), aki dekorációs mun­kában is jártas. Jelentkezés a Hirdető­bem________________________________(48248) S darab keresztezett süldő eladó. Cse­ri út 10.___________________________(48252) Magányos, diplomás fiatalember kü­lön bej áriát ú bútorozott szobát keres a belvárosban, vagy a Szabadságpark környékén. Cím a Magyar Hirdetőben. (48255) Somoqyjádi Községi Tanács felvesz szénporos tégla égetésében jártas tég­lást. Ifwttessen Adás-vétel, házassági és egyéb hirdetései eredményesek, ha lapunkban hirdet. Lapunk a megye minden részébe eljut. ÚJRA ELŐFIZETHET A SOMOGTORSZÁGRA Előfizetést felvesznek a postai kézbesítők. Hirdetési díjak: I Apróhird. 10 szóig hétköznap 10,— Ft „ „ vasárnap 20,— Ft Keretes mm-ként hétköznap 2,50 Ft vasárnap 3,— Ft A hirdetési díjak apróhirdetéseknél postabélyeg­ben vagy postautalványon a Somogyország Lapkiadó Vállalat rímére: Kaposvár, Latinka Sándor utca 4. szám alá küldhetők be. Néhány gondolat a Kaposvári Rákóczi válságával kapcsolatban Nem lehet vitatni a tényt: válságba jutott Kaposvárott a KRAC labdarúqó szakosztálya. Az az NB ll-es eqyüttes, amely oly szép reményekkel indult a tavaszi idénynek, megtorpant. Ez a megtorpanás már hetek óta tart, úgy véljük (és reméljük), hogy a csapat a Szolnoki MÁV elleni mérkőzésén el­jutott a mélyponthoz. Innen most már csak felfele ívelhet az út, mert ha nem, akkor . . . Igen, akkor kórbavész az a sok­sok áldozat, az a fáradságos munka, amely a megye legjobb csapatát an­nak ijdején eljuttatta az NE Я-be. A válság nem úlkeletű. A bajok eredő­je. a métely, már évek óta ott volt a KRAC labdarúgó cs- patának testében, beszéltek is róla szakemberek és szurkolók egyaránt. Csakhogy a meg­állapításokat. az elhatározásokat nem követte tett. lay aztán természetes, hegy a seb tovább fekclyesatíelt. Ma már a szakadék szélén állunk. Hogy idáig eljutottunk, annak hosszú a sora. Bizonyos fokig maguk a ve­zetők ásták a sírt, amikor olyan lég­kört teremtettek az MB ll-es csapat házatáján, amely magában rejtette a bomlás csíráit. Igen, a szétbomlás ve­szélye nem új. Akkor, amikor a csa­pat vezetői nem tudták megteremteni a Rákóczinál azt n szellemet, amely az egyesületi érdeket fölébe helyezi az egyéni, avagy — urambocsá* — az anyaöl érdeknek, akkor a sport­kör vezetősége maga ásta meq a sportkör íriát. Igen, az anyagiasság az manapság döntő szerepet látszik abban, hogy 3 Rákóczi a vártnál sok­kal gyenqébben szerepel. Az sem mentség, hogy a Rákóczi­­vezetők elmondhatják, hogy nemcsak a KPAC-ot, hanem az egész magyar labdarúgást megfertőzte ez a beteq­­séq. amelyet most elég nehéz orvo­solni. De méqis le kell nyesni a beteg ágakat, ha nem akarjuk, hogy pl. most a Rákóczi esetében is bekövet­kezzék a teljes züllés. Az a pénzügyi politika, amely jelenleg a Rákóczinál uralkodik, vagy legalábbis ezideig uralkodott, nem vezethet máshova, csak az anyagi csődhöz. »Ha nincs pénz, nincs foci« — tar­totta annak idején a szólás-mondás Fuskásékról. Ha. nem is szószerini, de kisebb mértékben áll ez a tétel a KRAC-nál is. Lehet, hogy lesznek, akik ezzel az állítással vitába szállnak. Mi egy negatívumból vontuk le a követ­keztetésünket. Nem egy ízben láttuk, hallottuk, hogy a vesztes mérkőzés közben, vagy az azt követő időkben a túlzottan tanyagfaskodó Játékosok, nyilván az elvesztett prémium miatt, milyen dühödt kirohanást intéztek já­tékostársaik ellen. De tegyük félre magát az anyagias­ságot. Vizsgáljuk meg kissé alapo­sabban a Rákóczi csapatszellemét. E kép megdöbbentő. Az a helyzet, hogy egy-két rossz szellemű játékosnak si­került teljes egészében megszüntetni a csapatszellemet, és szétzülleszteni a csapatot. Lehet-e csodálni azt, hogy a mai napicj tizenhét, elég jóképessé^ qű Játékos fordított hátat a sportkör­nek azért, mert legtöbbjük nem. volt hajlandó eltűrni a basáskodó kiskirá­lyok ocsmány, trágár beszédét. Nem is csodálkozunk, hogy eltávoztak, mert jóérzésű emberek nem is enge­dik meg. hegy az ő társaságukban út­­széli hangon beszéljenek emberek. A Rákóczi edzői azonban eltűrték azt, hoay egyesek mosdatlan szájjal be­szél iene!< játékostársaikkal a pályán, az öltözőben, avagy a terített asztal­nál is. Van olyan ismertnevű labdarú­gó Kaposvárott, aki nagyobb tehetség volt, mint a Rákóczi jelenlegi »csilla­­qai«. E tehetségét he is bizonyította. Még ma is szüksége lenne rá a csa­patnak és ő játszana is, de mint mon­dotta: az ő gyomra nem veszi be azt, amit Mózsi művel eqy-egy vesztett mérkőzés után. Arról nem is beszél­ve. hogy a feleségét nem is merné- a trágárkodó játékosok közé vinni eqy­­egy »baráti« összejövetelre. Ki a hibás, hogy ez így van? Talán a szertelenségéről közismert Mózsi csupán? Nem! Nemcsak c. Miért ne kiski­­rálvoskodna ez a fiatalember, ha a vezetőség eltűri. Emlékezetesek azo./ a nevetséges fegyelmi határozatok amelyeket e játékos »mecjnevelésére« hoztak a P.ákóczi-vezetők akkor, ami­kor már rendszerint elszakadt a húr. Óh igen. emlékszünk arra, amikor az egyik idénvnvitáskor az eltiltó hatá­rozatot is nullifikálták a vezetők és ok magvarázták meg Mczsinak. hogy tulajdonképpen »már lejárt« a bün­tetése. És ez nem egyedülálló eset volt csupán. Iqazuk volt azoknak, akik azt haj­togatták, hogy nem érdemes bajlódni még eqv klasszis Játékossal sem egész esztendőn át akkor, amikor 15 — 20 mérkőzésen kell várni arra. hco v egyszer ki látssza azt a formáját, amit valójában tud. Csakhogy akik ilyeneket állítottak, azokat a többség létorkollta. Azzal érveltek, hogy Mó­­zsira »szükség van«, mert nincs kit betenni a csapatba. Azt viszont nem vették észre, bogv miért nincs. És valóiában nincs? Még a sok-sok iá-ékos eltávozása ellenére is akad­nak tehetséges fiatalok. Kezdi bonto­gatni szárnyait Szentemét! Szabó, ügy mondják, hogv Szatvin is rég tagia lenne a csaoátnak ha nem kaposvári lenne. Persze az ő és a többi fiatal továbbfejlődéséhez olyan játékostár­sakra volna szükség, akiknek van türelmük ezekhez a fiúkhoz. Akik egy-eqy hiba után oktatni, segíteni tudná őket a fejlődésben. A mőzsi­­szellemű Játékosok azonban nem ezt teszik. Ök csak azt látják, ha Vár­vizi rosszul passzol, de hogy ök hány­szor passzolnak rosszul, arról nem szól a krónikájuk. Arról sem esik szó, hogy például miért égetik a csapatba újonnan bekerült játékosokat. A Győr elleni bajnoki mérkőzésen, most pe­dig a Szolnok elleni barátságos játék alkalmával szinte bosszantó volt lát­ni, hogy Szentgróti vagy Szili csak akkor kapott labdát, ha maqa harcol­ta azt ki. Mózsiéktól legfeljebb csín­­be megy a labda. Csod.a-e, ha ezek­­után e fiúk is kedvüket vesztik, s könnyen lehet, hogy némelyikük el­kallódik, vagy később valamelyik má­sik sportkörben tűnik fel. Akik még mindig félnek hozzányúl­ni az újhoz, azoknak szeretnénk fel­hozni a Nagykanizsai Zrínyi példáját. Amikor ez év tavaszán elérkeztünk az NB II. folytatásához, sokan meg­kongatták a vészharangot a kanizsai csapat felett. Egvízben Itt Kaposvá­rott is láttuk, hogy a kan'zsaiak va­lóban súlyos veszteséget szenvedtek. Csakhogy a bajnokság során más is kitűnt. Kiderült, hogy az ismeretlen nevű »átikosokból álíó kanizsai csa­pat több pontot szerzett a tavasai idényben, mint a »nagy nevekből« álló Rákóczi. Avagy vegyük a sopro­niak példáját, amely csapatnak szét­esése szintén szóbeszéd tárgyát ké­pezte Kaposvárott. A nvolc fiatal já­tékossal pályára lönő Sopron mégis le tudta győzni a bainpkesélyes Du­­nar^ptelét is. Miért? Mert ezeknél az együtteseknél nem a pénz jelenti csu­pán ?, sportot. Maguk a kanizsai fiúk mesélték o! épp a Rákóczi labdarú­góinak. hogy az idén még kalóriát is alig-aiig kaptak, mert a sportkörnek nincs pénze. Mégis jobban szerepel­nek a Rákóczinál, mert az ő játékod s?ik nem csupán r?énzé»*t rúgJák a labdát, mint némely Rákóczi-labdarú-j gó teszi. I Szóbeszéd manapság, hogy alapjai­ban rendfiit meg a Rákóczi. S ez a megállapítás bizony jogos. Mert az a sportkör, amely mindenkor a legna­gyobb bázisa volt a kaposvári labda­rúgásnak, eljutott odáig, hogy alsóbb osztályú be.incki mérkőzésre itthon. Kaposvárott nem tud teljes csapattal felállni. Érért öltözött be az elmúlt v.asárnan is a Rákóczi színeibe két mezőcsokonyái fiú a KRAC. III. —Me­­zécsokonya találkozón. Az utóbbi napokban újabb veszély ütötte fel a fejét a KRAC házatáján. Most arról beszélnek a Cukorgyár berkeiben, hogy maid ők veszik ke­zükbe a cra.nabcú, akkor minden rend­ben lesz. Mi ezt nem látjuk biztosí­tottnak. Ha a Cukorgyár csak a saját maqa erejére fog támaszkodni, ez újabb ba'oknak lesz az elindítója. A mai nehéz időkben csak a széles ala­pokra helyezett snort kör tudja meg­állni 1 bel vét az NB II-ben. Van tehát hiba, e felsorolásból is látható, pedig korántsem teljes a kép: nem véletlen a kaposvári zöld-fehér csapat mélypontra jutása. És elmozdítható vajon erről a pont­ról az együttes? Ha nem is könnyen, de ienn! Csakhogy ehhez hozzá kell nyúlni akár *az operációs késhez is. Gyökerestől kell kivágni a mételyt, a kórokozót. Már most meg kell kezde­ni az átszervezés munkálat, s oko­san felhasználni azt az időt. amely az 1957 — 58. évi őszi nyitányiq még a sportkör vezetőségének rendelkezésé­re áll. Ez nem a mi óhajunk csupán, ha­nem ezt kiváni-a a Rákóczi sokezres tábora, mindazok, akik velünk együtt szeretik a Kaposvári ”ái<óczi labda­rúgó csapatát. A sakkozás útja a mostani világbajnoki döntőig Moszkvában most folyik a sakkvilág­bajnoki -na Szmiszlov és Botvinnik között. A sakkozás hívei élénk érdek­lődéssel kísérik a világ két legjobb sak­kozójának fej-fej melletti küzdelmét, nemes vetélkedését. Az alábbiakban egy kis s.jkk tőr téli etet ismertetünk. El­mondjuk, hogy milyen utat tett meg a sakkozás születésétől a mostani világ­­bajnoki döntőig. A sakkjátékot már a középkorban is ismerték és már akkor is nagy nép­szerűségnek örvendett. Azt azonban még manapság sem sikerült eldönteni, hogy végeredményben a sakk játék, szórakozás, művészet, tudomány, vagy sport-e valójában. Honnan származik a s:tkkjáték? A '.se'.öhb verzió szerint Perzsiából. A legtöbb megállapítás szerint a sakkjáték időszámításunk titán a VI században keletkezett és először a VII. században Arábiában hódított teret, majd a követ­kező században már Európában is sak­koztak. A XI. században feljegyezték a krónikások, hogy szinte tömeghisztériá­vá vált az európai sakkozás. Annak el­lenére. hogy például 1061-ben a pápa Demiiani nevű kardinális feljelentése alapján megdorgálta az egyik püspö­két azért mert szenvedélyes sakkozó volt Maga a sakk szó perzsa eredetű és királyt jelent. A matt jelentése: halál. Könyvalakban 1263-ban jelent meg írás a sakkozásról Alfons spanyol ki­rály kiadásában. Űj kutak ásását, felújítást, tisztítást, szivattyúk szerelését OKI előírások szerint, MÉLYFŰRÁSŰ (artézi) kutak tisztítását (kompresszorozását) rövid határidővel vállaljuk. KAPOSVÁRI VÍZ- ÉS CSATORNA­MŰVEK, Berzsenyi u. 18. Telefon: 13-18. Fémcsiszoló segédmunká­sokat felveszünk. Vasipari Szövetkezet, Kaposvár, Május 1 u. 3. sz. SOMOGYORSZÁG Szerkeszti a szerkesztóblzettnás. Felelős kiadó: Az MSZMP megyei intézőbizottsága. Szerkesztőség: Kaposvár, Márctu» 18 a 14. sz. Telefon: 15-10, 15-11. Kiadóhivatal: Latlnka Sándor u. 4. Telefon: 15-16. Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat. Nyomdáért felel: Hidas János. A versenyszerű sakkozás a XVII.' szá­zadig vezethető vissza. Ebben az idő­ben az olasz Giochne Grose Párizsban ötezer Escidest, az akkori idők legna­gyobb díját nyerte el. 1851-ben az első londoni sakk tornán tűnt fel Európa el­ső nagy sakkozó csillaga, Andersen. Az ő örökébe később Paul Murphi lépett. Az első sakk-világbajnok Wilhelm Steinitz lett, akitől 1894-ben I^tsker hódította el a világbajnoki címet és őrizte azt 1921-ig. Ebben az évben a kubai Capabanca nyert világbajnoksá­got, majd 1926-ban Aljehin, a sakk tör­ténelem legkitűnőbb játékosáé lett a trófea. Aljehinnek a második világháború alatt bekövetkezett tragikus halála után három szovjet játékos, Botvinnik. Ké­rész és Szmiszlov, továbbá az amerikai Reshewski és a hol! ind exvilágbajnok, dr. Euwe versenyzett a világbajnoki címért. A győztes BotVinnik lett. akitől gzóta sem sikerült elhódítani a világ elsőséget. A világbajnok.ielöltek első versenyén Bronsteim győzött, s ö mérkőzhetett meg Botvinnikke! a világbajnoki címért. A huszonegy játszmából álló találkozó azonban döntetlenül végződött, s ez a döntetlen azt jelentette, hogy Botvinnik maradt továbbra ts a világbajnok. Má­sodszor három évvel később Szmiszlov nyert Jogot, hogy Botvinnikkel meg­mérkőzzék. Ekkor is 12:12 lett az ered­mény. Most Botvinnik harmadszor küzd vi­lágbajnoksága megőrzéséért. hogy st­­kerrel-e. az a hátralévő három fordu­ló során dől majd el. Sportlevelezőnk írja: A fehérlabda sport védelmében Még alig bukkant elő az első tavaszi napsugár, amikor országszerte már a szabadban is megjelentek a tenisz-srort hívei. A fővárosban, sőt néhány vidéki városban is már különböző versenyeket is rendeztek. Kaposvárott azonban a teniszsport házatáján minden csendes... Elgondolkoztató tény ez. Különösen Somogybán, ahol a teniszsport eredmé­nyekben gazdag múltra tekinthet visz­­sza. Volt időszak, a felszabadulás után néhány éven át, amikor a kaposvári női teniszezők a fővárosi női verseny­zőkkel azonos színvonalat képviseltek. Most minden csendes. Az idősebb, csu­paszív játékosok és vezetők kedvszeget­ten még a pályák tájékára sem mennek. Egyes kaposvári teniszezők olyan gon­dolattal foglalkoznak, hogy esetleg va­lamelyik vidéki (balatonboglári) sport­körbe lépnek, ahol majd megbecsülik őket. meg ezt a sportágat Is. Valaminek történnie kellett Kapos­várott. ami miatt az utóbbi időben ha­lálra ítéltetett ez a nagymültú sportág. Azt hiszem erre a kérdésre választ is ad az ez év eleién újjáalakult, most mér a tenisz-szakembereket is magába fog­laló Magyar Tenisz Szövetség. Hivata­los lapjában dr. Szörényi Lóránt szö­vetségi kapitány Írja: ». . . A volt me­gyei TSB-k némelyikének és az egye­sületek ugyancsak nagy részének nagymérvű teniszei len os-sége. a merev és korlátolt sportpolitika, amelynek kö­vetkezménye volt a sportágak osztályo­zása. A hivatalnok sportvezetők a sportágak osztályozásának elve alapján miután a tenisz nem volt »kiemelt« sportág, egyszerűen semmibe vették.« Ez az időszak véget ért. A megalakult magyar teniszszövetségen keresztül most már nemcsak erkölcsi támogatást kaphat majd a teniszsport. A. cél az. hogy miként a Szovjetunió a többéves áldozatos munkával tette, mi is igyekez­zünk utolérni a mai európai, majd vi­lágviszonylatú tenisz-színvonalat. Ehhez azonban mindenekelőtt az kell. hogy az egyesületek vezetői Kaposvárott’ is ért­sék meg végre, hogy a labdarúgás, ökölvívás, az «asztalitenisz és még né­hány sportág mellett — melyeknek eredményeit a legmesszebbmenőkig el­ismerem — más sportágak is vaa»ak, melyet nem támogatni, lehetetlenné tenni — bűn. Tudom jól. hogy az egyesületek veze­tői legnagyobbrészt széttárják karjukat, amikor e sportág hívei náluk jelentkez­nek mondván, kevés n pénzünk. Ebből a »fontosabb« sportágaknak sem jut. Elismerjük azt. hogy az egyesületei; valóban szegényebbek lettek. Csak azt nem tudjuk, hogy miért nem lehet a pénzzel úgy gazdálkodni, mint azt Pé­csen, Miskolcon. Szombathelyen. Gyét ben. Szegeden vagy. hogy a kisebb he­lyeket említsük. Keszthelyen. Fűzfőn na és Balatonbogláron teszik. E városok és falvak sportkörei sem dúskálnak anyagiakban. Mégis' jut a pénzből a te­nisznek is. Hogy miként teszik ezt? Kérdezzék meg az említett helyek sport­vezetőit, tanuljanak tőlük és csel "-kod jenek is. Ez esetben biztos megoldha­tók az anyagi problémák is, annál in­kább, mert a tenisz-sport hívei tudnak, ha kell anyagi áldozatot is hozni azért, hogy ez a snortág ismét elinduljon a fejlődés útján. Bevezetőmben «azt mondottam, Kapos­várott hosszú évtizedeken át virágzott a tenisz-sport. Volt idő. amikor har­mincnál több teniszpálya volt a város­ban, a teniszezők száma meghaladta a félezrot. A mennyiségi sport mellett mi­nőségi is akadt. Többek között Davis Kupa .játékost is adott már Kaposvár a magyar válogatottnak. Többszörös vi­déki és főiskolás bajnokokat neveltünk és még nem is olyan régen a kaposvá­riak elnyertek a dunántúli, területi, ke­rületi. megyei felnőtt és ifjúsági boa­­nokságok egész sorát. Ez a dicső múlt kell, hogy kötelezze a jelenlegi sport­vezetőket és játékosokat egyaránt. Csak össze kell fogni és közős erőitel, áldo­zatkészséggel, e sportág híveinek meg­becsülésével, mint az számos más vá­rosban és községben megvan, fel lehet támasztani a teniszsportot. El lehet ér■­­ni és túl lehet szárnyalni a műit diós« eredményeit is. Hock János i a Balatonboglári Hunyadi SK sportolója.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents