Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

C7C na.qjjjaJtnxhfámílAál

Hatezer mázsa halat, háromezer mázsa hízót ad az országnak

évente a Nagyatádi Halgazdaság

Még néhány hét, s aztán a csillogó víztükrű halastavakban megkezdődik a halak etetése, mozgásba lép az élet a vizek ölén. A kellően felmelegedett vizek, a szép május szerelemre búzdítja a halastavak királyait, a tejeseket és iikrásokat. Csodálatosan szép, amikor a hajnali napkeltekor, a reggeli órákban megtörténik az ívás. Az ívástól három-négy nap múlva a vízi növényzetre fújt s az apahal álltai megtermékenyített százezernyi apró ikrákból kicsiny halak lesznek. Ezer meg ezer ellenségnek van kitéve már az ívástól a kikelésig és azon túl is a halszaporulat. Elpusztíthatja őket egy hirtelenjött vihar, tizedeli a halállományt a gém, a hullámsas, a vidra, s a különböző vízibetegségek is jócskán és védhetetlenül szedik áldozataikat a halastavak lakóiból. Nagy úr a természet, s a szaktudáson kívül szerencse kell a haltenyésztéshez.

л * *

Kétszázkilométeres körzetben 179 tavacskából álló, 31 tóegység gazdája a Nagyatádi Halgazdaság. Kezük, hatalmuk elnyúlik Somogy határain túl Baranyába és Zalába is. összesen 2022 hold víztükörterületen tenyésztik az ízletes, gyorsan fejlődő pontyot, amely két éves korára két kilóra hízik, s a külföldi lakosság asztalán is nagyrabecsült, keresett eledel. Csupán az elmúlt esztendőben háromezer vadonnál is többet exportáltak Csehszlovákiába, az NDK-ba, Ausztriába, Ny ugat-Németországba. A pontyon kívül úgynevezett ragadozó fajták, harcsa, süllő, pisztráng is terem a halastavakban. Míg a ponty kimondottan növényi eredetű takarmánnyal él, addig a ragadozók hallal — elsősorban vadhalakkal élnek, de ha más nincs, felfalják a náluknál kisebb pontyokat, sőt saját fajtájukat is. Húsuk ízletes, kiváló, de lassan fejlődnek, s nem exportképes faita. A vadhalak irtására rakják őket a tavakba. A négy—ötdekás ponty mellé például 1—2 dekás ragadozó halfajta ivadékot helyeznek. A télre lehalászott, halásznyelven mondva, szárazon álló tavakba mér kihelyezték a tavalyi természetes hozamhoz mérten az egynyaras, vagy kétnyaras halivadékokat. (Ez holdanként itt 156 kiló ivadékot jelent.) A csekély vizű tavakba a jó kihasználás céljából csak egynyaras (4—5 dekás) ivadékok kerüllek. Az időjárás, s a víz felmelegedésétől függően hamarosan megkezdik a halak etetését. Naponta annyi árpát, kukoricát, csillagfürtöt, vagy rozsot helyeznek el a tó fenekén a cövekeikkel megjelölt, egymástól 20—25 méterre elhelyezett haletetőkben, amennyi a jelzett időpontban a kihelyezett halak súlyának 4—5 százaléka. Igen, bizony a laikusok nem is gondolják, mennyi takarmányt elfogyasztanak a halak egy esztendőben. A Nagyatádi Halgazdaság halastavainak lakói egy évben egyszáztíz vagon szemestakaxmányt kebeleznek be. Persze, nem ingyen. A tavasszal vízbe helyezett 1600 mázsányi »vetőmag« hatezer mázsa halat »termel«. Megéri tehát. Hiszen egy kiló hal előállításának önköltsége, ha minden jól sikerül, átlag alig több mint 8 forint.

S a címből ítélve megkérdezhetnék sokan: mi köze a sertéshízlalásnak a halászathoz. Bizony sok köze van. A halastónak ugyanis éppen olyan szüksége van az évenkénti tótrágyázásra, mint a mezőnek, ha nem jobban. Egy-egy kh. halastóba tavaszonként nyolc —nyolc mázsa érett sertéstrágyát kell kiszórni. Ebből élnek a halak táplálása szempontjából olyannyira nélkülözhetetlen vízi növények és plaktonocskák (vízi rákok). Ezeket viszont a halak falják fel. Nos, ezért tartozik hozzá a sertéshízlalás a halgazdaság profiljához. Évente kétezer kész hízót bocsátanak közfogyasztásra, vagy exportra a halgazdasági hizlaldák. És van Somogyhatvanbam háromezres kacsafarmjuk. Ez aféle melléküzemág. De adnak mást is a népgazdaságnak, például nagymennyiségű nádat és gyékényt. Milliókat érő kincseket bányásznak ki tehát a vizekből a Nagyatádi Halgazdaság dolgozói. Kincseket, amelyek éppolyan nélkülözhetetlen kellékei a magyar égnek, mint a búza, a szén és sok más nemzeti kincsünk.

Milyen a nyloncérna?

A nylonholmi nálunk még újdonság. És mert minden újdonságból, a nylonból is láz lett. A harisnyától a kötényig, az esőkabáttól a blúzig minden örömet és újdonságot jelent, ami nylon. Nos, a legújabb, a cérna még hiányzott a nylonholmik teljességéből. Nemsokáig azonban. Nemrég ugyanis az a hír járta be az országot, hogy nálunk is megkezdték a nyloncérna gyártását.

.4 Nagyatádi Fonalgyárat közelebbről is érintette az új nylonféleség. Érthető, hiszen az ország pamutcérna-mennyiségének jó része innen kerül a kereskedelembe. Nyilván a nyloncérna gyártásánál is számításba jött a nagyatádi üzem. És Nagyatádon több mint egy hónapja már, hogy folyik a nyloncérnaszál »kiszerelési« munkája. A cérna alapanyagát Svájcból importálja az ország. Az importált alapanyagszálat az Újpesti Cérnagyárban .festik. A megfestett szálak Nagyatádra kerülnek, ahol azokat kiszerelik. Ezt az árut már átveheti a kereskedelem. Jelenleg több mint öt színfajta nylonszál kiszerelése történik a Nagyatádi Fonalgyárban. Megkértük a fonalgyáriakat, mondják el, mit tudnak a nyloncémáról.

A válasz határozott volt: A nylon jobb, mint a pamutcérna. Szakító szilárdsága mintegy kétszerese a közönséges cérnának. Jóval nyúlélconyabb, rugalmasabb is, mint pamuttársai. Bírja a hideget, a nedvességet és nem törik a fagyban.

A gyár vezetői azonban a realitás talaján igyekeztek maradni és nem titkolták cl a nyloncérna rossz tulajdonságait sem. Mert bár kisebb mértékben, de ilyenek is akadnak. Itt van mindjárt a nylonholmikról wAr ismert rossztulajdonság: érzékeny a hőre. Éppen ezért különösképpen kell vigyázni a vasalásánál, mert csupán 50—60 fokig hőálló csak. Ebből már lehet következtetni, hogy a nylonholmik varrására a legalkalmasabb, ahol nincs szükség vasalásra. A felhasználásnál más rossz tulajdonságot nem lehet említeni. Annál inkább a gyártási folyamatnál. Ott is elsősorban az ú. n. motringolásnál hátrányos vele a munka. A millió és millió hajszálvékony nylonszálak rakoncátlanok, érzékenyek a légáramlatra, a kis elektromos telítődésre is, és moirinqolás közben ugyancsak ezerfelé próbálnak szertefutni. A pamutcérna motringolásának alig tizedrészét sikerül csak elvégezni nylonszálból ugyanannyi idő alatt. Ez a nagyobb munkaigényesség sok gondot okoz a gyártásvezetőknek is, és végsősoron nem is sikerült másként megoldani a problémát, mint úgy, hogy a nyloncérna bizony valamivel drágább lett a közönséges cérnánál. Egyetlen példa:

o.z 50 méteres pamutgépselyem 50 fillér, ugyanez nylonból 1,70 forint. Persze, ismerve a nylonszál kiváló tulajdonságait, nem lehet vásárlási akadály még a háromszoros ár sem.

A nyloncérnagyártás náluvjc még gyermekkorát éli. Igaz, hogy eddig a Nagyatádi Fonalgyár már több mint 2 229 000 egységet adott át a központi áruelosztónak eladás céljára. Ez a mennyiség még nem haladja meg az általános szükségletet. Egyelőre csupán piackutatás céljaira gyártanak. A gyártásvezetők azt szeretnék, ha a kikerült nyloncérnáról a vásárlóközönség mon&zna véleményt. Ha a vélemény kedvező lesz, úgy a nyloncérnagyártást rendszeresen, nagyobb mennyiségben végzik majd. A nyloncérnagyártás költségesebb az államnak. Mégis vállalkozott rá, mint mondják azért, hogy újdonsággal kedveskedjen a vevőknek.

... ha az utazóközönség érdekében megnyílna végre a nagyatádi vasútállomás büféje?

... ha a görgetegi gazdák kifizetnék a községfejlesztési járulékot is?

... ha Kutas dolgozói megfelelő mennyiségű meszet kapnának a TÜZÉP-től házaik tatarozásához?

... ha Csökölybe visszaállítanák a régi autóbuszjáratot?

... ha a különböző rendezvények alkalmával csak hűsítő italokat (és nem bort, pálinkát) mérnének a járási kultúrottlionban?

... ha a Lábodi Földszöv igazságosan osztaná szét az italokat a körzetébe tartozó italboltok között?

... ha a nagyatádi szülőotthon vezetői gondoskodnának a felgyülemlő szennyvíz elvezetéséről?

... ha megértés és együttműködés lenne a szabási betegotthon gondnoka és ápolónői között?

... ha a nagyatádi mozi »16 éven felülieknek« előadásait csak a felnőttek látogatnák?

Május 1-re készülnek Kutason

Mint szerte a megyében, Kutason is készülnek május 1 megünneplésére. A falu vezetői részletes terv alapján láttak munkához, s az előkészületeket Kovács József tanácstitkár irányítja.

Reggel 7 órakor zenés ébresztő lesz majd a faluban. A gigei fúvószenekart fogadták meg. 10 órakor kezdődik a nagyszabású felvonulás. 20 lovaskocsin, gépkocsikon és gyalogosan vonulnak az ünneplők a gyűlés színhelyére. Az EPOSZ tagjai, fiúk és lányok 16 feldíszített kerékpáron vonulnak fel és külön-külön csoportot alkotnak az iskola növendékei és a kuitúrcsoport tagjai is. Az általános iskola udvarán az állami gazdaság igazgatója mond majd ünnepi beszédet. A műsorban pedig szavalatok, ének- és zeneszámok, az énekkar dalai szórakoztatják az egybegyűlteket. A közös ebéd után, melyet az állami gazdaság udvarán rendeznek meg, futballmérkőzés, sportműsor lesz, s jó idő esetén szabadtéri tánc.

Este pedig a kultúrházban öregek, fiatalok zenével és tánccal, vidám hangulatban köszönthetik a munka ünnepét.

Különváltak

Nemrég került sor a Nagyatádi Vegyesipari Ktsz-nél a különválásra. Erről már az 1956 őszén tartott közgyűlésen határozatot fogadott el a szövetkezet tagsága. így külön egység lett a cipész, a férfikonfekció, a borbély, ai női szabó és a méretes szabóság. 1957. január 1-től valamennyi részleg önálló elszámolási gazdasági egység. Mint a szövetkezet tagjai elmondták: a különválásra azért került sor, hogy véget vessenek a részlegek közötti gyakori gazdasági nézeteltérésnek és az egységek valóban magukénak érezzék a szövetkezetét. A fedrászrészleg eddig például a vegyesipari ktsz-ben állandóan veszteséges működésre volt kárhoztatva csak azért, mert rájuk is kivetették az anyagos részlegek utazási és beszerzési költségeit. Sértette ez természetesen a borbély ktsz régi alapító tagjait és nem akadt mód az üzlet fejlesztésére, új, modern gépek beszerzésére. Hasonló panaszokkal éltek más részlegek is. Senki sem látott tisztán, maga az elnök sem tudta egészen áttekinteni a vegyesipari szövetkezet munkáját. A különválással most megoldódott a probléma. Az öt vegyesipari adminisztratív dolgozó megoszlik az egyes részlegek között és sem létszámnövelésre, sem létszámcsökkentésre nem került sor. Valamennyi részleg megelégedett. A fodrászok például már új hajvágó-gépek beszerzését határozták el és hamarosan sor kerül az: üzlet csinosítására is.

MI LENNE...

... ha Nagykorpád lakói nemcsak hetenként (kétszer 'kapnának friss kenyeret Kutasról?

... ha az októberben nagy hévvel kirakott nemzeti zászlót előkaparnák a kúntelepi kultúrház kéményéből?

... ha csak sötétedés után gyulladnának ki az utcai lámpák Kutason?

... ha nem a valamikor szépí!) park pázsitján futballoznának a nagyatádi gyerekek?

... ha kimeszelnék a lábodi tanácsház füsttől, szennytől átitatott falait?

... ha a háromfai tanácstagok pontosan megjelennének a hirdetett tanácsüléseken?

... ha ifjúsági szervezet alakulna Kúnteiepen, s a fiatalok igényelnék a pedagógusok segítségét?

... ha az üresjáratú traktorok nem zavarnák kora reggel Nagyatád lakóinak nyugalmát?

... ha a Szabási Földszöv bolt korábban nyitna, s a dolgozók munka előtt vásárolni tudnának?

<5gy forint' negyvenértvendégek!

Éhségtől kopogó szemmel tántorogtam be a somogyszobi vendéglőbe. Leülteim az egyik asztalhoz. Miközben azon töprengtem, mit tehetnék gyomrom érdekében — figyelmével tüntetett ki az italboltkezelő.

— Parancsol esetleg valamit?

— Esetleg... valami harapnivalót... Jaj, valami harapni valót... de gyorsan!

Elrohant. Borospoharakat osztogatott, pénzt olvasott és már-már azt hittem, elfelejtkezett rólam, mikor egyszerre furcsán kezdett viselkedni. Megtörölgette kezeit és megközelítette a pult üvegszekrényét, majd megilletődötten bekukkantott. Fehér tányérra tett valamit.

— ... Parancsoljon!

Elém csúsztatta a tányért és kirohant. A vendégek furcsán néztek rám, és a másik ajtón pánikszerűen kimenekültek. Egyedül maradtam. Milyen jó! Legalább nyugodtan jóllakhatom, hm, egészen családias ez az égé ... de mi az?! Ez a boltvezető félreértett. Én nem egy leheletvékony szelet kenyeret kértem, hanem valami harapnivalót. Hát tudja ez, mi a harapnivaló? Vártam és idegenül néztem a kihívóan fekvő kenyérdarabra. Biztos, harapnivalóért ment a boltvezető — gondoltam. Eltelt egy negyedóra. Senki. Elnyomott az álom. Azt álmodtam, hogy a boltvezető karddal a kezében megjelent az asztalomnál és közölte, hogy ami a tányéromban van, az a harapnivaló. Különben, ha megszem, ha nem, az egy forinUnegyvenet, a harapnivaló árát így is, úgy is bevasalja rajtam. Ha nem fizetek, levonatja a í'izeltésemből.

Amikor pofon akartam vágni, felébredtem. Senki sem állt az asztalomnál. Akkorát kiáltottam, hogy a padlásról a nyakamba hullt a vakolat. Felkeltem és dühösen hátatfordítottam a »harapnivalónak«. Feltettem mindent egy új elhatározásra. Megközelítem az üvegszekrényt és eszem, eszem, eszem! Fő a titokzatosság! Csak

különösen és furcsán mindent, ahogy a boltvezető csinálta. Csak így sikerülhet. Ellejtettem azt a rég tanult hindu táncot és egy elszánt mozdulattal kinyitottam a szekrény ajtaját. Elöl nagy fekete betűkkel ez állt: »harap,-nivaló. Egy forint negyvenért.« Egy tálban több szelet kenyér volt halomban. Mind igen hasonlítottak az enyémhez. Hát mégis ez lenne a harapnivaló? Elrohantam a tányérért. Akkor láttam, hogy a vékony kenyérszeletben egy még vékonyabb művészi hasítás húzódik. Szétnyitottam és ott láttam a macskanyelvnyi kis szalámit, a »harapnivalót«. Gyorsan számolni kezdtem: harminc fillér a kenyér, harminc a szalámi, mit kapok a többi nyolcvanért? . . . Egek! Hatalmas zuhanás reszkettette meg az épületet.

— Marha!... — mondta egy öblös hang egészen közelről. — Nem tudsz vigyázni?! — A nyitott ajtórésen vagy harminc arc figyelt rárn. Úristen, hisz ezek a somogyszobi Betódultak.

— Éhes? — kérdezte egy harcsabajuszú ember. — Ne haragudjon, hogy megzavartuk, de ez a Miska gyerek olyan ügyetlen, hát miért kellett neki felborítani ott kint a szörpöshordót? Tetszik tunnyi, mi megszoktuk, hogy az idegen mindig egyedül fogyaszsza el a »harapnivalót«, azért mentünk ki. Nem szeretjük nézni a hangulatváltozást. Mert ez az egész harapnivaló egy hangulatváltozás... Jóból a rosszba. Inkább kimegyünk, meglessük, aztán, ha befejezte és megnyugodott, akkor szépen begyüvünk, de hát most ez a Miska gyerek elrontotta az egészet ... Mi egyébként nem szoktunk harapnivalót enni, ez az idegeneknek van itt.

Hát, jámbor utas, ha egyszer Somogyszob felé térsz, nehogy harapnivalót kérj. Inkább a könyöködet harapd meg. Igaz, hogy így is éhes maradsz. de legalább nem egy forint negyvenért.

Sz. N.

ca

... ha a Nagyatádi Sütőipari Vállalat az előírásnak megfelelő súlyú péksüteményt készítene?

... ha Nagykorpádon rendbentartanák a posta melletti földszövboltot. s kirakatában a cipőkön kívül is lehetne valamit látni?

... ha az Országos Takarékpénztár járási fiókja megfelelő helyiséget kapna Nagyatádon?

... ha a görgetegi sportolók jobban megbecsülnék felszereléseiket?

... ha felszerelnék a hintákat, játékokat a nagyatádi park játszóterén?

... ha a szabási volt tsz-tagok megegyeznének a rét felosztásával kapcsolatban?

... ha tataroznák, s a hangot is lehetne hallani a nagyatádi moziban?* ... ha társadalmi úton megjavítanák a községi utakat Kutason?

... ha az április 4-i négy zászlóval szemben május 1-ra már a többi nemzetiszínű és vörös lobogó is előkerülne Nagyatádon?

... ha nemcsak »sátoros ünnepek« előtt sepernék le a nagyatádi járdákat?

... ha a csökölyi termelési társulás munkáját segítené a helyi pártszervezet és földszöv?

... ha a görgetegi fiatalok az ajtón járnának be a kultúrházba?

... ha történne intézkedés a járást tanácstól átvett motorkerékpárok átírásáról?

... ha a nagyatádi Petőfi, Gyár és Baross utcai borkimérések dolgozói nem a járdára öntenék a szennyvizet?

.ha több paddal látnák él a nagyatádi parkot, s rendbetenriéfc a valamikor híres rózsalugast?

... ha a szabási szikvízüzem ellátná szódával a helyi italboltot?

... ha Kutason tataroznák a Pét— racsek-fé'e kastélyt, s hat családnak adnának ott megfelelő otthont?

fl 27-es kilőmélerkőnél

Lábod és Görgeteg között, a 27-es kilométerkőnél új híd emelkedik a Rinyán. A szertelen Rinya-foXyó árja eddig két. többé-kevésbé már megrongált hidat sodort el az útról. Egy új, erősebb híd megépítése vált tehát szükségessé. Tavaly a Mélyfúró Vállalat meg is kezdte az altalaj kidolgozását, úsvhoey ez év márciusában a híd felépítményének elkészít őséhez is hozzáláthattak a hidászok. A kettős hídból eevetlen, szerkezetileg teljesen ó 1zefüggő hidat építettek. Jelenleg a rési maradék- Md roncsainak kiemelésén, a híd felépítményének vakolásán és a fúrógép helyének betömésén dolgoznak.

A hidászok véleménye szerint a 390 ezer forintos hídépítkezáa még májusban befejezést nyer.