Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

C7C na.qjjjaJtnxhfámílAál Hatezer mázsa halat, háromezer mázsa hízót ad az országnak évente a Nagyatádi Halgazdaság Még néhány hét, s aztán a csillogó víztükrű ha­lastavakban megkezdődik a halak etetése, mozgásba lép az élet a vizek ölén. A kellően felmelegedett vizek, a szép május szerelemre búzdítja a halastavak kirá­lyait, a tejeseket és iikrásokat. Csodálatosan szép, ami­kor a hajnali napkeltekor, a reggeli órákban megtör­ténik az ívás. Az ívástól három-négy nap múlva a vízi növényzetre fújt s az apahal álltai megtermékenyített százezernyi apró ikrákból kicsiny halak lesznek. Ezer meg ezer ellenségnek van kitéve már az ívástól a ki­kelésig és azon túl is a halszaporulat. Elpusztíthatja őket egy hirtelenjött vihar, tizedeli a halállományt a gém, a hullámsas, a vidra, s a különböző vízibeteg­ségek is jócskán és védhetetlenül szedik áldozataikat a halastavak lakóiból. Nagy úr a természet, s a szak­tudáson kívül szerencse kell a haltenyésztéshez. л * * Kétszázkilométeres körzetben 179 tavacskából álló, 31 tóegység gazdája a Nagyatádi Halgazdaság. Kezük, hatalmuk elnyúlik Somogy határain túl Baranyába és Zalába is. összesen 2022 hold víztükörterületen te­nyésztik az ízletes, gyorsan fejlődő pontyot, amely két éves korára két kilóra hízik, s a külföldi lakosság asztalán is nagyrabecsült, keresett eledel. Csupán az elmúlt esztendőben háromezer vadonnál is többet ex­portáltak Csehszlovákiába, az NDK-ba, Ausztriába, Ny ugat-Németországba. A pontyon kívül úgynevezett ragadozó fajták, harcsa, süllő, pisztráng is terem a ha­lastavakban. Míg a ponty kimondottan növényi ere­detű takarmánnyal él, addig a ragadozók hallal — el­sősorban vadhalakkal élnek, de ha más nincs, felfal­ják a náluknál kisebb pontyokat, sőt saját fajtájukat is. Húsuk ízletes, kiváló, de lassan fejlődnek, s nem exportképes faita. A vadhalak irtására rakják őket a tavakba. A négy—ötdekás ponty mellé például 1—2 dekás ragadozó halfajta ivadékot helyeznek. A télre le­halászott, halásznyelven mondva, szárazon álló tavakba mér kihelyezték a tavalyi természetes hozamhoz mér­ten az egynyaras, vagy kétnyaras halivadékokat. (Ez holdanként itt 156 kiló ivadékot jelent.) A csekély vizű tavakba a jó kihasználás céljából csak egynyaras (4—5 dekás) ivadékok kerüllek. Az időjárás, s a víz felme­legedésétől függően hamarosan megkezdik a halak ete­tését. Naponta annyi árpát, kukoricát, csillagfürtöt, vagy rozsot helyeznek el a tó fenekén a cövekeikkel megjelölt, egymástól 20—25 méterre elhelyezett hal­­etetőkben, amennyi a jelzett időpontban a kihelyezett halak súlyának 4—5 százaléka. Igen, bizony a laiku­sok nem is gondolják, mennyi takarmányt elfogyasz­tanak a halak egy esztendőben. A Nagyatádi Halgaz­daság halastavainak lakói egy évben egyszáztíz vagon szemestakaxmányt kebeleznek be. Persze, nem ingyen. A tavasszal vízbe helyezett 1600 mázsányi »vetőmag« hatezer mázsa halat »termel«. Megéri tehát. Hiszen egy kiló hal előállításának önköltsége, ha minden jól sikerül, átlag alig több mint 8 forint. S a címből ítélve megkérdezhetnék sokan: mi kö­ze a sertéshízlalásnak a halászathoz. Bizony sok kö­ze van. A halastónak ugyanis éppen olyan szüksége van az évenkénti tótrágyázásra, mint a mezőnek, ha nem jobban. Egy-egy kh. halastóba tavaszonként nyolc —nyolc mázsa érett sertéstrágyát kell kiszórni. Ebből élnek a halak táplálása szempontjából olyannyira nél­külözhetetlen vízi növények és plaktonocskák (vízi rá­kok). Ezeket viszont a halak falják fel. Nos, ezért tar­tozik hozzá a sertéshízlalás a halgazdaság profiljához. Évente kétezer kész hízót bocsátanak közfogyasztásra, vagy exportra a halgazdasági hizlaldák. És van So­­mogyhatvanbam háromezres kacsafarmjuk. Ez aféle melléküzemág. De adnak mást is a népgazdaságnak, például nagymennyiségű nádat és gyékényt. Milliókat érő kincseket bányásznak ki tehát a vizekből a Nagy­atádi Halgazdaság dolgozói. Kincseket, amelyek épp­olyan nélkülözhetetlen kellékei a magyar égnek, mint a búza, a szén és sok más nemzeti kincsünk. Milyen a nyloncérna? A nylonholmi nálunk még újdon­ság. És mert minden újdonságból, a nylonból is láz lett. A harisnyától a kötényig, az esőkabáttól a blúzig minden örömet és újdonságot jelent, ami nylon. Nos, a legújabb, a cérna még hiányzott a nylonholmik teljes­ségéből. Nemsokáig azonban. Nem­rég ugyanis az a hír járta be az or­szágot, hogy nálunk is megkezdték a nyloncérna gyártását. .4 Nagyatádi Fonalgyárat köze­lebbről is érintette az új nylonféle­ség. Érthető, hiszen az ország pa­­mutcérna-mennyiségének jó része innen kerül a kereskedelembe. Nyil­ván a nyloncérna gyártásánál is szá­mításba jött a nagyatádi üzem. És Nagyatádon több mint egy hónapja már, hogy folyik a nyloncérnaszál »kiszerelési« munkája. A cérna alap­anyagát Svájcból importálja az or­szág. Az importált alapanyagszálat az Újpesti Cérnagyárban .festik. A megfestett szálak Nagyatádra kerül­nek, ahol azokat kiszerelik. Ezt az árut már átveheti a kereskedelem. Jelenleg több mint öt színfajta nylonszál kiszerelése történik a Nagyatádi Fonalgyárban. Megkértük a fonalgyáriakat, mondják el, mit tudnak a nyloncémáról. A válasz határozott volt: A nylon jobb, mint a pamutcérna. Szakító szilárdsága mintegy kétszerese a kö­zönséges cérnának. Jóval nyúlélco­­nyabb, rugalmasabb is, mint pamut­­társai. Bírja a hideget, a nedvessé­get és nem törik a fagyban. A gyár vezetői azonban a realitás talaján igyekeztek maradni és nem titkolták cl a nyloncérna rossz tulaj­donságait sem. Mert bár kisebb mér­tékben, de ilyenek is akadnak. Itt van mindjárt a nylonholmikról wAr ismert rossztulajdonság: érzékeny a hőre. Éppen ezért különösképpen kell vigyázni a vasalásánál, mert csupán 50—60 fokig hőálló csak. Eb­ből már lehet következtetni, hogy a nylonholmik varrására a legalkal­masabb, ahol nincs szükség vasalás­ra. A felhasználásnál más rossz tu­lajdonságot nem lehet említeni. An­nál inkább a gyártási folyamatnál. Ott is elsősorban az ú. n. motrin­golásnál hátrányos vele a munka. A millió és millió hajszálvékony nylon­szálak rakoncátlanok, érzékenyek a légáramlatra, a kis elektromos telí­tődésre is, és moirinqolás közben ugyancsak ezerfelé próbálnak szerte­futni. A pamutcérna motringolásá­nak alig tizedrészét sikerül csak el­végezni nylonszálból ugyanannyi idő alatt. Ez a nagyobb munkaigé­nyesség sok gondot okoz a gyártás­vezetőknek is, és végsősoron nem is sikerült másként megoldani a problé­mát, mint úgy, hogy a nyloncérna bizony valamivel drágább lett a kö­zönséges cérnánál. Egyetlen példa: o.z 50 méteres pamutgépselyem 50 fillér, ugyanez nylonból 1,70 forint. Persze, ismerve a nylonszál kiváló tulajdonságait, nem lehet vásárlási akadály még a háromszoros ár sem. A nyloncérnagyártás náluvjc még gyermekkorát éli. Igaz, hogy eddig a Nagyatádi Fonalgyár már több mint 2 229 000 egységet adott át a központi áruelosztónak eladás céljá­ra. Ez a mennyiség még nem halad­ja meg az általános szükségletet. Egyelőre csupán piackutatás céljaira gyártanak. A gyártásvezetők azt szeretnék, ha a kikerült nyloncérná­ról a vásárlóközönség mon&zna vé­leményt. Ha a vélemény kedvező lesz, úgy a nyloncérnagyártást rend­szeresen, nagyobb mennyiségben vég­zik majd. A nyloncérnagyártás költ­ségesebb az államnak. Mégis vállal­kozott rá, mint mondják azért, hogy újdonsággal kedveskedjen a vevők­nek. ... ha az utazóközönség érdekében megnyílna végre a nagyatádi vasút­állomás büféje? ... ha a görgetegi gazdák kifizet­nék a községfejlesztési járulékot is? ... ha Kutas dolgozói megfelelő mennyiségű meszet kapnának a TÜ­­ZÉP-től házaik tatarozásához? ... ha Csökölybe visszaállítanák a régi autóbuszjáratot? ... ha a különböző rendezvények alkalmával csak hűsítő italokat (és nem bort, pálinkát) mérnének a já­rási kultúrottlionban? ... ha a Lábodi Földszöv igazságo­san osztaná szét az italokat a kör­zetébe tartozó italboltok között? ... ha a nagyatádi szülőotthon ve­zetői gondoskodnának a felgyülemlő szennyvíz elvezetéséről? ... ha megértés és együttműködés lenne a szabási betegotthon gondno­ka és ápolónői között? ... ha a nagyatádi mozi »16 éven felülieknek« előadásait csak a fel­nőttek látogatnák? Május 1-re készülnek Kutason Mint szerte a megyében, Kuta­son is készülnek május 1 megün­neplésére. A falu vezetői részletes terv alapján láttak munkához, s az előkészületeket Kovács József ta­nácstitkár irányítja. Reggel 7 órakor zenés ébresztő lesz majd a faluban. A gigei fú­vószenekart fogadták meg. 10 óra­kor kezdődik a nagyszabású fel­vonulás. 20 lovaskocsin, gépkocsi­kon és gyalogosan vonulnak az ün­neplők a gyűlés színhelyére. Az EPOSZ tagjai, fiúk és lányok 16 feldíszített kerékpáron vonulnak fel és külön-külön csoportot alkot­nak az iskola növendékei és a kui­­túrcsoport tagjai is. Az általános iskola udvarán az állami gazda­ság igazgatója mond majd ünnepi beszédet. A műsorban pedig szava­latok, ének- és zeneszámok, az énekkar dalai szórakoztatják az egybegyűlteket. A közös ebéd után, melyet az állami gazdaság udvarán rendeznek meg, futballmérkőzés, sportműsor lesz, s jó idő esetén szabadtéri tánc. Este pedig a kultúrházban öre­gek, fiatalok zenével és tánccal, vidám hangulatban köszönthetik a munka ünnepét. Különváltak Nemrég került sor a Nagyatádi Vegyesipari Ktsz-nél a különválás­ra. Erről már az 1956 őszén tartott közgyűlésen határozatot fogadott el a szövetkezet tagsága. így külön egység lett a cipész, a férfikonfekció, a borbély, ai női szabó és a méretes szabóság. 1957. január 1-től vala­mennyi részleg önálló elszámolási gazdasági egység. Mint a szövetke­zet tagjai elmondták: a különválásra azért került sor, hogy véget ves­senek a részlegek közötti gyakori gazdasági nézeteltérésnek és az egysé­gek valóban magukénak érezzék a szövetkezetét. A fedrászrészleg eddig például a vegyesipari ktsz-ben állandóan veszteséges működésre volt kárhoztatva csak azért, mert rájuk is kivetették az anyagos részlegek utazási és beszerzési költségeit. Sértette ez természetesen a borbély ktsz régi alapító tagjait és nem akadt mód az üzlet fejlesztésére, új, modern gépek beszerzésére. Hasonló panaszokkal éltek más részlegek is. Senki sem látott tisztán, maga az elnök sem tudta egészen áttekinteni a ve­gyesipari szövetkezet munkáját. A különválással most megoldódott a probléma. Az öt vegyesipari adminisztratív dolgozó megoszlik az egyes részlegek között és sem létszámnövelésre, sem létszámcsökkentésre nem került sor. Valamennyi részleg megelégedett. A fodrászok például már új hajvágó-gépek beszerzését határozták el és hamarosan sor kerül az: üzlet csinosítására is. MI LENNE... ... ha Nagykorpád lakói nemcsak hetenként (kétszer 'kapnának friss kenyeret Kutasról? ... ha az októberben nagy hévvel kirakott nemzeti zászlót előkaparnák a kúntelepi kultúrház kéményéből? ... ha csak sötétedés után gyullad­nának ki az utcai lámpák Kutason? ... ha nem a valamikor szépí!) park pázsitján futballoznának a nagyatádi gyerekek? ... ha kimeszelnék a lábodi ta­nácsház füsttől, szennytől átitatott falait? ... ha a háromfai tanácstagok pon­tosan megjelennének a hirdetett ta­nácsüléseken? ... ha ifjúsági szervezet alakulna Kúnteiepen, s a fiatalok igényelnék a pedagógusok segítségét? ... ha az üresjáratú traktorok nem zavarnák kora reggel Nagyatád la­kóinak nyugalmát? ... ha a Szabási Földszöv bolt ko­rábban nyitna, s a dolgozók munka előtt vásárolni tudnának? <5gy forint' negyvenért­vendégek! Éhségtől kopogó szem­mel tántorogtam be a somogyszobi vendéglőbe. Leülteim az egyik asz­talhoz. Miközben azon töprengtem, mit tehet­nék gyomrom érdekében — figyelmével tüntetett ki az italboltkezelő. — Parancsol esetleg va­lamit? — Esetleg... valami harapnivalót... Jaj, va­lami harapni valót... de gyorsan! Elrohant. Borospoha­rakat osztogatott, pénzt olvasott és már-már azt hittem, elfelejtkezett ró­lam, mikor egyszerre furcsán kezdett visel­kedni. Megtörölgette kezeit és megközelítette a pult üvegszekrényét, majd megilletődötten bekukkantott. Fehér tá­nyérra tett valamit. — ... Parancsoljon! Elém csúsztatta a tá­nyért és kirohant. A vendégek furcsán néz­tek rám, és a másik aj­tón pánikszerűen kime­nekültek. Egyedül ma­radtam. Milyen jó! Leg­alább nyugodtan jóllak­hatom, hm, egészen csa­ládias ez az égé ... de mi az?! Ez a boltveze­tő félreértett. Én nem egy leheletvékony szelet kenyeret kértem, ha­nem valami harapniva­lót. Hát tudja ez, mi a harapnivaló? Vártam és idegenül néztem a kihí­vóan fekvő kenyérda­rabra. Biztos, harapni­valóért ment a boltve­zető — gondoltam. Eltelt egy negyedóra. Senki. Elnyomott az álom. Azt álmodtam, hogy a bolt­vezető karddal a kezé­ben megjelent az aszta­lomnál és közölte, hogy ami a tányéromban van, az a harapnivaló. Kü­lönben, ha megszem, ha nem, az egy forinUnegy­­venet, a harapnivaló árát így is, úgy is beva­salja rajtam. Ha nem fizetek, levonatja a í'i­­zeltésemből. Amikor pofon akartam vágni, felébredtem. Sen­ki sem állt az asztalom­nál. Akkorát kiáltottam, hogy a padlásról a nya­kamba hullt a vakolat. Felkeltem és dühösen hátatfordítottam a »ha­­rapnivalónak«. Feltet­tem mindent egy új el­határozásra. Megközelí­tem az üvegszekrényt és eszem, eszem, eszem! Fő a titokzatosság! Csak különösen és furcsán mindent, ahogy a bolt­vezető csinálta. Csak így sikerülhet. Ellejtettem azt a rég tanult hindu táncot és egy elszánt mozdulattal kinyitottam a szekrény ajtaját. Elöl nagy fekete betűkkel ez állt: »harap,-nivaló. Egy forint negyvenért.« Egy tálban több szelet ke­nyér volt halomban. Mind igen hasonlítottak az enyémhez. Hát mégis ez lenne a harapnivaló? Elrohantam a tányérért. Akkor láttam, hogy a vékony kenyérszeletben egy még vékonyabb mű­vészi hasítás húzódik. Szétnyitottam és ott lát­tam a macskanyelvnyi kis szalámit, a »harap­nivalót«. Gyorsan szá­molni kezdtem: harminc fillér a kenyér, harminc a szalámi, mit kapok a többi nyolcvanért? . . . Egek! Hatalmas zuhanás reszkettette meg az épü­letet. — Marha!... — mond­ta egy öblös hang egé­szen közelről. — Nem tudsz vigyázni?! — A nyitott ajtórésen vagy harminc arc figyelt rárn. Úristen, hisz ezek a so­mogyszobi Betódultak. — Éhes? — kérdezte egy harcsabajuszú em­ber. — Ne haragudjon, hogy megzavartuk, de ez a Miska gyerek olyan ügyetlen, hát miért kel­lett neki felborítani ott kint a szörpöshordót? Tetszik tunnyi, mi meg­szoktuk, hogy az idegen mindig egyedül fogyasz­­sza el a »harapnivalót«, azért mentünk ki. Nem szeretjük nézni a han­gulatváltozást. Mert ez az egész harapnivaló egy hangulatváltozás... Jó­ból a rosszba. Inkább kimegyünk, meglessük, aztán, ha befejezte és megnyugodott, akkor szépen begyüvünk, de hát most ez a Miska gye­rek elrontotta az egé­szet ... Mi egyébként nem szoktunk harapni­valót enni, ez az idege­neknek van itt. Hát, jámbor utas, ha egyszer Somogyszob felé térsz, nehogy harapni­valót kérj. Inkább a kö­nyöködet harapd meg. Igaz, hogy így is éhes maradsz. de legalább nem egy forint negy­venért. Sz. N. ca ... ha a Nagyatádi Sütőipari Vál­lalat az előírásnak megfelelő súlyú péksüteményt készítene? ... ha Nagykorpádon rendben­­tartanák a posta melletti földszöv­­boltot. s kirakatában a cipőkön kívül is lehetne valamit látni? ... ha az Országos Takarékpénztár járási fiókja megfelelő helyiséget kapna Nagyatádon? ... ha a görgetegi sportolók job­ban megbecsülnék felszereléseiket? ... ha felszerelnék a hintákat, já­tékokat a nagyatádi park játszóte­rén? ... ha a szabási volt tsz-tagok megegyeznének a rét felosztásával kapcsolatban? ... ha tataroznák, s a hangot is lehetne hallani a nagyatádi moziban?* ... ha társadalmi úton megjavíta­nák a községi utakat Kutason? ... ha az április 4-i négy zászlóval szemben május 1-ra már a többi nemzetiszínű és vörös lobogó is elő­kerülne Nagyatádon? ... ha nemcsak »sátoros ünnepek« előtt sepernék le a nagyatádi járdá­kat? ... ha a csökölyi termelési társu­lás munkáját segítené a helyi párt­­szervezet és földszöv? ... ha a görgetegi fiatalok az aj­tón járnának be a kultúrházba? ... ha történne intézkedés a járást tanácstól átvett motorkerékpárok át­írásáról? ... ha a nagyatádi Petőfi, Gyár és Baross utcai borkimérések dolgozói nem a járdára öntenék a szennyvi­zet? .ha több paddal látnák él a nagyatádi parkot, s rendbetenriéfc a valamikor híres rózsalugast? ... ha a szabási szikvízüzem ellát­ná szódával a helyi italboltot? ... ha Kutason tataroznák a Pét— racsek-fé'e kastélyt, s hat családnak adnának ott megfelelő otthont? fl 27-es kilőmélerkőnél Lábod és Görgeteg között, a 27-es kilométerkőnél új híd emelkedik a Rinyán. A szertelen Rinya-foXyó ár­ja eddig két. többé-kevésbé már megrongált hidat sodort el az útról. Egy új, erősebb híd megépítése vált tehát szükségessé. Tavaly a Mélyfú­ró Vállalat meg is kezdte az altalaj kidolgozását, úsvhoey ez év márciu­sában a híd felépítményének elké­szít őséhez is hozzáláthattak a hidá­szok. A kettős hídból eevetlen, szer­kezetileg teljesen ó 1zefüggő hidat építettek. Jelenleg a rési maradék- Md roncsainak kiemelésén, a híd fel­építményének vakolásán és a fúrógép helyének betömésén dolgoznak. A hidászok véleménye szerint a 390 ezer forintos hídépítkezáa még májusban befejezést nyer.

Next

/
Thumbnails
Contents