Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
ЗМЖОШШАб AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE? TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 79. szám. ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1957. április 4. Ш VILÁG PROLETÁRJAI EGYÉS&LJÉtEK! w Ml Éljen április 4, hazánk felszabadulásának 1945 a magyar nép felszabadulásának esztendeje. 12 évvel ezelőtt — a hős Szovjet Hadsereg és a fasizmus leverésére összefogott többi népek erőfeszítéseinek eredményeként — a magyar nép és közte Somogy megye lakossága is hozzáfoghatott szabad, boldogabb élete kialakításához. Eldőlt az ezer éve húzódó pör « parasztok és földesurak között. Megyénk dolgozói is megkezdhették pártunk, munkásosztályunk vezetésével a népi demokráciáért folytatott harcukat. Büszkeséggel köszöntjük öntudatos munkásosztályunkat, a szorgalmas parasztságot, mert éltek a történelemadta lehetőségekkel és pártunk útmutatása alapján sikerrel harcoltak a szocializmus építéséért. Forró szeretettel gondol népünk felszabadulásának 12. évfordulóján a pártra, amely a felszabadulás pillanatában élére állt az országépítő munkának és következetesen vezette dolgozó népünket abban a harcban, amelynek eredményét most, 12 év után könnyen lemérhetjük. 1945. április 4.-ével a magyar nép történelmének új, ragyogó fejezete kezdődött. A felszabadulás a legnagyobb fordulópont a magyar nép történelmében. Második honfoglalásnak mondható, mert. a magyar dolgozó nép csak ekkor foglalta el méltó helyét saját hazájában. A felszabadulással egyidőben megkapták a földet a jogos tulajdonosok, akik azt megművelik és megnyílt a lehetősége annak is, hogy a nagyüzemek, a bányák megszűnjenek a kizsákmányolás eszközévé lenni, a nép tulajdonába kerüljenek. Hazánk ipara — több mint háromszorosára növekedett, fejlődése kétszeresen nagyobb volt, mint a felszabadulás előtti 100 évben. A szocialista iparosítás megyénkben is szén eredményeket érlelt. A felépült Kaposvári Textilművek Közép-Európa egyik legmodernebb fonodája, amely mintegy kétezer dolgozónak biztosít állandó munkalehetőséget. A korszerű Kaposvári Hűtőház megyénk mezőgazdaságának termékeit tárolja és főként megyénk dolgozóinak ellátását teszi folyamatossá. A Patyolat Vállalat új gyártelepe szintén megyénk dolgozóinak életszínvonalát emeli. A Faipari Vállalat, a Vas- és Fémipari Kombinát, a téglagyárak, a Cukorgyár és a többi kisebb üzem bővítése és korszerűsítése szintén a megye lakosságának jobb ellátását, munkalehetőségeit és a munkások életének megkönnyítését szolgálja. Mezőgazdaságunkban is értünk el sikereket. Fő növényeink termésátlaga meghaladja a második világháború előtti években elért átlagokat. A mezőgazdaság nagyfokú gépesítésével, a gépállomások sűrű hálózatánál^ megteremtésével, egyéb berumikásokkal a kulákság igauzsorájqW/mentettük meg a parasztságot, ц 1 elejét könynyítettük meg és \l&NoyAe/emtet-, tünk a nagyüzem^, fájléit, удёревЩ tett mez3gazdasag.\ kvglakuTáJtáfü^i Az efért eqbäp&fifrjp к N» szüntettek mebiténkfyefo -n kanélküfv$get éÁ'liüimbjé rasztsácf^etszínvonalá, ° száma/étéb^en. Minden j új hótójp eóés&fa&rm parasztffittáotthonai sz. ségesepl&Jc, jj§L kedeleth aifúta a fdlvé^lalMsi bet “ előtt. I93< ; alubafrt IJfcpífK .1 ki , iyv lesen szabai Emlékezés az elmúlt tizenkét esztendőre ünnepe írta: László István, Äpfegyei Tanács VB elnöke főszolgabírója többek között Bolhó községben lakó 40 parasztcsalád 201 családtagja ínségének csökkentését javasolja havonként és fejenként 10 kg búzának, vagy árának kiutalásával. A főszolgabíró jelenti, hogy az ínségesek helyzetének javítása érdekében gyűjtést indított, de sem a járás nagybirtokosai, sem az iparvállalatok vezetői, sem a kisgazda közönség nincs olyan helyzetben, hogy adakozzanak. E jelentés kapcsán Padi Dezső gazdasági felügyelő kiszállt Bolhó községbe és a következőket jelentette: »A községben semminemű munkaalkalom, vagy kereseti lehetőség nincs. A szegénység és nyomor szinte megdöbbentő. A legtöbb háznál sertést nem öltek, sem hús, sem zsír, sem liszt, sem burgonya, vagy főzelékféle, de még só, vagy világító anyag sincsen. A nyomorgó lakosság kenyér helyett kukorica-pépet süt meg és ez képezi csaknem minden táplálékukat... Tisztelettel javasolom, nem pénzbeli segítséget adni, hanem liszt, burgonya, főzelék és zsír kiosztását, mert az új termés csaknem fél év, ezek az emberek pedig éheznek.« Kulturális téren is igen szép eredményeket sorolhatunk fel. Népünk nagyarányú műveltségi elmaradottságát felszámoltuk, ezzel a kultúra terén is forradalmat csináltunk. Általános iskoláinkban 130 ezerrel több gyermek tanul, mint a felszabadulás előtt, a középiskolás tanulók száma megháromszorozódott, a főiskolások száma négyszeresére növekedett. A munkások és parasztok gyermekei számára a felsőbb iskoláinkban is helyet biztosítottunk. Megyénkben mintegy 150 kultúrotthon, járási kultúrházak, modern, új megyei könyvtár, mintegy 170 falusi népkönyvtár, az üzemi könyvtárak sora igyekszik pótolni a múlt rendszer művelődési mulasztását. Elért eredményeink alapja az, hogy a dolgozó nép magáénak érzi az államot. A munkások és parasztok maguk gyakorolják az államhatalmat a legalsóbb államhatalmi szervektől a legfelsőig, — a községi tanácsoktól az országgyűlésig. Ez az egyik leghatalmasabb, legforradalmibb változás, amelyre a felszabadulás nélkül nem kerülhetett volna sor. A munkásosztály és a kommunisták pártja hosszú évek kemény harcaik során kiszorította az államqpmpgr tusból a tőkések, a földes^rak^-ip régi népelnyomó rendikorCjtépviselőit és helyijébe а Щ1тЩл<т','a ■Riasztok és\öfaladáéMén elmiség Jfkobbjait иНЩе} töblulás £ü vrr bák is előfordultak az állam és a párt vezetésében. A vezetést túlságosan központosították, a központi szervek elszakadtak a dolgozó tömegektől és hibák következtében eredményeink — különösen az életszínvonal emelkedését illetően — kisebbek, mint amilyeneket elérhettünk volna. Határozottan megmondjuk azonban, hogy ezek a hibák nem a marxizmus—leninizmus lényegéből, a szocialista állam és a forradalmi munkáspárt jellegéből, a szocialista vezetési módszerek alapjaiból adódnak, hanem éppen ellenkezőleg, a párt- és államvezetés lenini elveinek megsértéséből eredtek. Azt is meg kell mondani, hogy a hibák és az általuk okozott károk eltörpülnek a szocializmus építésében 12 év alatt elért hatalmas eredmények mellett. A Magyar Dolgozók Pártja és a népi demokratikus állam vezetői már korábban — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa után — felismerték az állam és párt vezetésének tévedéseit és a dolgozó nép széles tömegeinek bevonásával, a szocialista demokrácia kiszélesítésével harcot indítottak a hibák kijavításáért. Az ellenforradalmárok viszont nemcsak a hibák kijavítását akarták, hanem a néphatalom megdöntését is. Rágalmat szórtak a Magyar Népköztársaságra, a munkásosztály pártjára. Nacionalista, soviniszta nézetek terjesztésével mérgezték az emberek — főleg az ifjúság lelkét, tagadták a párt vezető szerepét, tudatosan elferdítették a szabadság és a demokrácia eszméit. Olyan «■szabad államot« akartak létrehozni, amelyben szabadon érvényesülhetett volna a tőkés, földesúri kizsákmányolás. Azt mondták, hogy a magyar nép nyomorúságban él. Sajnos, sokan nem láttak — a becsületes emberek közül sem — e mögé a demagóg kijelentések mögé és elfelejtették, hogy éppen a tőkés, földesúri »szabad« Magyarországon — különösen az időnként megismétlődő gazdasági válságok idején — nyomorogtak a dolgozó tömegek. A Megyei Levéltár anyagában lapozgatva érdekes és tanulságos írásokat olvashatunk. Nem árt bélőlük idéznünk emlékeztetőül. Lukács József bárdudvarnoki 9 holdas földműves 1933-ban halasztást kén /246 pengő kórházi költség kifídétésére, mert a 9 hold terméséből álig tudja maga és öttagú családid'/ fönntartását biztosítani, értékesíthető állatai itiedig nincsenek- :i^.- alkßßnazotMi- is hüsojiló helyzetbeWyxfltak. Gábriel dózspf vármegyei tisztviselő 1934-ben 43 pengő saját kórházi ápolási díjára. kért részletfizetési kedvezményt és kérte, hogy a fizetési letiltást is oldja fel az alispán úr, mert különben megélhetése nincs biztosítva. Sokan elfelejtették, hogy a régi munkavállalási szerződések — különösen a mezőgazdaságban — a munkaidőt napkeltétől napnyugtáig, de legalább 12 órában állapították meg. A tőkések nem igen gondoskodtak a munkások munkakörülményeinek javításáról. A kaposvári vasgyárban pl. az egészségre ártalmas és szennyező munkát végző dolgozók a Kapósban, vagy vödrökben tisztálkodtak, a szabadban vagy a piszkos munkahelyen öltöztek át, ha volt mibe. Nagy Imre és társainak áriiTása a döntő pillanatban megbénította a párt és az állam erejét, a munkásosztály harckészségét. Emiatt komoly mértékben fennállt a Magyar Népköztársaság, a munkás-paraszt állam megdöntésének veszélye. A munkásosztály pártjának szétverése útán az ellenforradalom a tanácsok ellen is támadást indított. A tanácsok azonban, kevés kivételfői eltekintve, csaknem változatlanul megmaradtak, megállták helyüket a legnehezebb időkben is. A néphatalom megdöntését, a burzsoá hatalom visszaállítását, hazánkban háborús tűzfészek kialakítását a Szovjetunió nem nézhette tétlenül. Együttérzésén túlmenően a proletár internacionalizmusból fakadó kötelességét\ teljesítette, amikor a szovjet katoníák véráldozata árán is segítséget nyújtott a magyar népnek, a forradalmi munkás-paraszt kormánynak az ellenforradalom leverésében, m.ajd az ellenforradalmi felkelés gazdasági következményeinek felszámolásában. Világszerte hangoztatták a miit év novemberében, hogy nem volt jogos a Szovjetunió »beavatkozása a magyar nép belügyeibe«. Igaz, voltak 1945-ben is sokan, akiknek nem tetszett a felszabadulás, akik szívesebben látták volna a Vörös Hadsereg helyében egy imperialista állam hadseregét, ha már a német fasisztáknak el kellett tűnniök. Igen helyesen válaszolt az ilyen túlhazafias jogvitázóknak Marosán elvtárs, amikor azt mondta, hogy ha Horthyéknak joguk volt 1919-ben behívni idegen államok csapatait, köztük francia gyarmati hadsereget a népi hatalom, leverésére, sokkal inkább volt jogunk nekünk dolgozóknak segítségül hívni a baráti Szovjetunió csapatait á népi hatalom megvédésére. Az elmúlt 12 év alijrít dolgozó népünk felismerhette és megtanulhatta azt a történetmi igázságot, f hogy csak a munkásosztály párnának vezetésével és a szocialista világrendszerhez való tartozással lehet megőrizni a nép hatalmát, és az ország függetlenségéi és csakis így lehet új hazái építeni a szocializmust megvalósítani./ Ilftzánk felszabadításának mai évfordulója minden , eddigi felszíbadúlási ünnepnél’ peusőségesejbtyj; Minden becsületes "magyar gondolkozzék el azM, hdgy jnilyen drága GzáfnUnkra fáz éqOZáaadok pws mqrra-'váft szaífadsqiq. ^V^mptüljp^ßZüWd' éPfhe^ton^ hatatlan dofa<&6 népünk а Щг/пу^аериеЩре, V 'boldogabb pmojtar jöp^^Mgteremtése .érderkiben! A szocialista es'zme é& w nép' hatalma Afe&j&zh etet en, Ha a nép tfpjes egűjtQgben fart össze.
