Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

ЗМЖОШШАб AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE? TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 79. szám. ARA: 60 FILLER Csütörtök, 1957. április 4. Ш VILÁG PROLETÁRJAI EGYÉS&LJÉtEK! w Ml Éljen április 4, hazánk felszabadulásának 1945 a magyar nép felszabadu­lásának esztendeje. 12 évvel ezelőtt — a hős Szovjet Hadsereg és a fasizmus leverésére összefogott többi népek erőfeszítéseinek ered­ményeként — a magyar nép és közte Somogy megye lakossága is hozzáfoghatott szabad, boldogabb élete kialakításához. Eldőlt az ezer éve húzódó pör « parasztok és földesurak között. Megyénk dol­gozói is megkezdhették pártunk, munkásosztályunk vezetésével a népi demokráciáért folytatott har­cukat. Büszkeséggel köszöntjük öntuda­tos munkásosztályunkat, a szor­galmas parasztságot, mert éltek a történelemadta lehetőségekkel és pártunk útmutatása alapján siker­rel harcoltak a szocializmus építé­séért. Forró szeretettel gondol né­pünk felszabadulásának 12. évfor­dulóján a pártra, amely a felsza­badulás pillanatában élére állt az országépítő munkának és követ­kezetesen vezette dolgozó népün­ket abban a harcban, amelynek eredményét most, 12 év után könnyen lemérhetjük. 1945. április 4.-ével a magyar nép történelmének új, ragyogó fe­jezete kezdődött. A felszabadulás a legnagyobb fordulópont a ma­gyar nép történelmében. Második honfoglalásnak mondható, mert. a magyar dolgozó nép csak ekkor foglalta el méltó helyét saját ha­zájában. A felszabadulással egyidőben megkapták a földet a jogos tulaj­donosok, akik azt megművelik és megnyílt a lehetősége annak is, hogy a nagyüzemek, a bányák megszűnjenek a kizsákmányolás eszközévé lenni, a nép tulajdoná­ba kerüljenek. Hazánk ipara — több mint három­szorosára növekedett, fejlődése két­szeresen nagyobb volt, mint a fel­­szabadulás előtti 100 évben. A szocialista iparosítás megyénk­ben is szén eredményeket érlelt. A felépült Kaposvári Textilművek Közép-Európa egyik legmodernebb fonodája, amely mintegy két­ezer dolgozónak biztosít állan­dó munkalehetőséget. A korszerű Kaposvári Hűtőház megyénk me­zőgazdaságának termékeit tárolja és főként megyénk dolgozóinak el­látását teszi folyamatossá. A Pa­tyolat Vállalat új gyártelepe szin­tén megyénk dolgozóinak életszín­vonalát emeli. A Faipari Vállalat, a Vas- és Fémipari Kombinát, a téglagyárak, a Cukorgyár és a töb­bi kisebb üzem bővítése és kor­szerűsítése szintén a megye lakos­ságának jobb ellátását, munka­­lehetőségeit és a munkások életé­nek megkönnyítését szolgálja. Mezőgazdaságunkban is értünk el sikereket. Fő növényeink ter­mésátlaga meghaladja a második világháború előtti években elért átlagokat. A mezőgazdaság nagy­fokú gépesítésével, a gépállomá­sok sűrű hálózatánál^ megteremté­sével, egyéb berumikásokkal a kulákság igauzsorájqW/mentettük meg a parasztságot, ц 1 elejét köny­­nyítettük meg és \l&NoyAe/emtet-, tünk a nagyüzem^, fájléit, удёревЩ tett mez3gazdasag.\ kvglakuTáJtáfü^i Az efért eqbäp&fifrjp к N» szüntettek mebiténkfyefo -n kanélküfv$get éÁ'liüimbjé rasztsácf^etszínvonalá, ° száma/étéb^en. Minden j új hótójp eóés&fa&rm parasztffittáotthonai sz. ségesepl&Jc, jj§L kedeleth aifúta a fdlvé^lalMsi bet “ előtt. I93< ; alubafrt IJfcpífK .1 ki , iyv lesen szabai Emlékezés az elmúlt tizenkét esztendőre ünnepe írta: László István, Äpfegyei Tanács VB elnöke főszolgabírója többek között Bolhó községben lakó 40 parasztcsalád 201 családtagja ínségének csökken­tését javasolja havonként és fe­jenként 10 kg búzának, vagy árá­nak kiutalásával. A főszolgabíró jelenti, hogy az ínségesek hely­zetének javítása érdekében gyűj­tést indított, de sem a járás nagy­­birtokosai, sem az iparvállalatok vezetői, sem a kisgazda közönség nincs olyan helyzetben, hogy ada­kozzanak. E jelentés kapcsán Padi Dezső gazdasági felügyelő kiszállt Bolhó községbe és a következőket jelentette: »A községben semmi­nemű munkaalkalom, vagy kere­seti lehetőség nincs. A szegénység és nyomor szinte megdöbbentő. A legtöbb háznál sertést nem öltek, sem hús, sem zsír, sem liszt, sem burgonya, vagy főzelékféle, de még só, vagy világító anyag sin­csen. A nyomorgó lakosság ke­nyér helyett kukorica-pépet süt meg és ez képezi csaknem minden táplálékukat... Tisztelettel java­solom, nem pénzbeli segítséget ad­ni, hanem liszt, burgonya, főzelék és zsír kiosztását, mert az új ter­més csaknem fél év, ezek az em­berek pedig éheznek.« Kulturális téren is igen szép eredményeket sorolhatunk fel. Né­pünk nagyarányú műveltségi elma­radottságát felszámoltuk, ezzel a kultúra terén is forradalmat csi­náltunk. Általános iskoláinkban 130 ezerrel több gyermek tanul, mint a felszabadulás előtt, a kö­zépiskolás tanulók száma meg­háromszorozódott, a főiskolások száma négyszeresére növekedett. A munkások és parasztok gyermekei számára a felsőbb iskoláinkban is helyet biztosítottunk. Megyénkben mintegy 150 kultúr­otthon, járási kultúrházak, modern, új megyei könyvtár, mintegy 170 falusi népkönyvtár, az üzemi könyvtárak sora igyekszik pótolni a múlt rendszer művelődési mu­lasztását. Elért eredményeink alapja az, hogy a dolgozó nép magáénak érzi az államot. A munkások és parasztok maguk gyakorolják az államhatalmat a legalsóbb állam­­hatalmi szervektől a legfelsőig, — a községi tanácsoktól az ország­gyűlésig. Ez az egyik leghatalma­sabb, legforradalmibb változás, amelyre a felszabadulás nélkül nem kerülhetett volna sor. A munkás­­osztály és a kommunisták pártja hosszú évek kemény harcaik so­rán kiszorította az államqpmpgr tusból a tőkések, a földes^rak^-ip régi népelnyomó rendikorCjtépvi­­selőit és helyijébe а Щ1тЩл<т','a ■Riasztok és\öfaladáéMén elmiség Jfkobbjait иНЩе} töb­lulás £ü vrr bák is előfordultak az állam és a párt vezetésében. A vezetést túlságosan központosították, a köz­ponti szervek elszakadtak a dol­gozó tömegektől és hibák követ­keztében eredményeink — különö­sen az életszínvonal emelkedését illetően — kisebbek, mint amilye­neket elérhettünk volna. Határozottan megmondjuk azon­ban, hogy ezek a hibák nem a marxizmus—leninizmus lényegé­ből, a szocialista állam és a for­radalmi munkáspárt jellegéből, a szocialista vezetési módszerek alapjaiból adódnak, hanem éppen ellenkezőleg, a párt- és államve­zetés lenini elveinek megsértésé­ből eredtek. Azt is meg kell mon­dani, hogy a hibák és az általuk okozott károk eltörpülnek a szo­cializmus építésében 12 év alatt elért hatalmas eredmények mel­lett. A Magyar Dolgozók Pártja és a népi demokratikus állam vezetői már korábban — a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kon­gresszusa után — felismerték az állam és párt vezetésének tévedé­seit és a dolgozó nép széles tö­megeinek bevonásával, a szocia­lista demokrácia kiszélesítésével harcot indítottak a hibák kijaví­tásáért. Az ellenforradalmárok vi­szont nemcsak a hibák kijavítását akarták, hanem a néphatalom meg­döntését is. Rágalmat szórtak a Magyar Népköztársaságra, a mun­kásosztály pártjára. Nacionalista, soviniszta nézetek terjesztésével mérgezték az emberek — főleg az ifjúság lelkét, tagadták a párt ve­zető szerepét, tudatosan elferdítet­ték a szabadság és a demokrácia eszméit. Olyan «■szabad államot« akartak létrehozni, amelyben sza­badon érvényesülhetett volna a tőkés, földesúri kizsákmányolás. Azt mondták, hogy a magyar nép nyomorúságban él. Sajnos, sokan nem láttak — a becsületes embe­rek közül sem — e mögé a de­magóg kijelentések mögé és elfe­lejtették, hogy éppen a tőkés, föl­desúri »szabad« Magyarországon — különösen az időnként megis­métlődő gazdasági válságok ide­jén — nyomorogtak a dolgozó tö­megek. A Megyei Levéltár anyagában lapozgatva érdekes és tanulságos írásokat olvashatunk. Nem árt bé­­lőlük idéznünk emlékeztetőül. Lukács József bárdudvarnoki 9 holdas földműves 1933-ban halasz­tást kén /246 pengő kórházi költ­ség kifídétésére, mert a 9 hold ter­méséből álig tudja maga és öttagú családid'/ fönntartását biztosítani, értékesíthető állatai itiedig nincse­nek- :i^.- alkßßnazotMi- is hüsojiló helyzetbeWyxfltak. Gábriel dózspf vármegyei tisztviselő 1934-ben 43 pengő saját kórházi ápolási dí­jára. kért részletfizetési kedvez­ményt és kérte, hogy a fizetési le­tiltást is oldja fel az alispán úr, mert különben megélhetése nincs biztosítva. Sokan elfelejtették, hogy a régi munkavállalási szerződések — kü­lönösen a mezőgazdaságban — a munkaidőt napkeltétől napnyugtá­ig, de legalább 12 órában állapí­tották meg. A tőkések nem igen gondoskodtak a munkások mun­kakörülményeinek javításáról. A kaposvári vasgyárban pl. az egész­ségre ártalmas és szennyező mun­kát végző dolgozók a Kapósban, vagy vödrökben tisztálkodtak, a szabadban vagy a piszkos munka­helyen öltöztek át, ha volt mibe. Nagy Imre és társainak áriiTása a döntő pillanatban megbénította a párt és az állam erejét, a munkásosztály harckészségét. Emiatt komoly mértékben fenn­állt a Magyar Népköztársaság, a munkás-paraszt állam megdönté­sének veszélye. A munkásosztály pártjának szétverése útán az el­lenforradalom a tanácsok ellen is támadást indított. A tanácsok azonban, kevés kivételfői eltekint­ve, csaknem változatlanul meg­maradtak, megállták helyüket a legnehezebb időkben is. A néphatalom megdöntését, a burzsoá hatalom visszaállítását, ha­zánkban háborús tűzfészek kiala­kítását a Szovjetunió nem nézhet­te tétlenül. Együttérzésén túlmenő­en a proletár internacionalizmus­ból fakadó kötelességét\ teljesítette, amikor a szovjet katoníák véráldo­­zata árán is segítséget nyújtott a magyar népnek, a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak az ellen­­forradalom leverésében, m.ajd az ellenforradalmi felkelés gazdasági következményeinek felszámolásá­ban. Világszerte hangoztatták a miit év novemberében, hogy nem volt jogos a Szovjetunió »beavatkozá­sa a magyar nép belügyeibe«. Igaz, voltak 1945-ben is sokan, akiknek nem tetszett a felszabadu­lás, akik szívesebben látták volna a Vörös Hadsereg helyében egy imperialista állam hadseregét, ha már a német fasisztáknak el kel­lett tűnniök. Igen helyesen vála­szolt az ilyen túlhazafias jogvi­­tázóknak Marosán elvtárs, amikor azt mondta, hogy ha Horthyéknak joguk volt 1919-ben behívni idegen államok csapatait, köztük francia gyarmati hadsereget a né­pi hatalom, leverésére, sokkal in­kább volt jogunk nekünk dolgo­zóknak segítségül hívni a baráti Szovjetunió csapatait á népi ha­talom megvédésére. Az elmúlt 12 év alijrít dolgozó népünk felismerhette és megta­nulhatta azt a történetmi igázsá­­got, f hogy csak a munkásosztály párnának vezetésével és a szocia­lista világrendszerhez való tar­tozással lehet megőrizni a nép hatalmát, és az ország független­ségéi és csakis így lehet új hazái építeni a szocializmust megvaló­sítani./ Ilftzánk felszabadításának mai évfordulója minden , eddigi fel­­szíbadúlási ünnepnél’ peusősé­­gesejbtyj; Minden becsületes "magyar gondolkozzék el azM, hdgy jnilyen drága GzáfnUnkra fáz éqOZáaadok pws mqrra-'váft szaífadsqiq. ^V^mptüljp^ßZüWd' éPfhe^ton^ hatatlan dofa<&6 népünk а Щг/пу^аериеЩре, V 'boldogabb pmojtar jöp^^Mgteremtése .érde­­rkiben! A szocialista es'zme é& w nép' hatalma Afe&j&zh etet en, Ha a nép tfpjes egűjtQgben fart össze.

Next

/
Thumbnails
Contents