Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-17 / 64. szám

■ш\ - ÉT- т -1

■Щ i|| ' Щ p- *$'' y*- -t у ß }. :.* Щь

Az anyai szív melegre helyett

ANYA- ÉS CSECSEMÖVÉDÖ — olvastuk és olvassuk a Dimitrov utca egyik tetszetős házának homlokzatán. De, hogy kik élnek benne és hogyan, arra biztos nem gondol a járókelő, amikor gyermeksírást hall kiszűrődni a házból. De most lépjünk be, látogassuk meg a síró, nevető apróságokat s gondozóikat.

Elöljáróban — míg végig nem járjuk a termeket - mondjuk el, hogy ez a ház az öröm és egyben kicsit a szomorúság otthona is. Az örömé, mert sok kis apróságot itt adnak vissza az életnek, itt gondozzák, ápolják, itt teszi az első lépést, itt tanítják az első szavakra. itt tartják kis kezüket a nővérek felé, nekik mondják először: mama. De a szomorúság háza is. Itt bepillanthatunk sok leány és anya zátonyra futott életébe. Itt, mellbevág bennünket az a hirtelen feltörő érzés: sokszor de felelőtlenek, de lelketlenek az emberek. Megrettennek a gyermeknevelés szép áldozatától, vagy könnyelműségből eldobják maguktól a gyermeket. De itt felemelik őket.

Járjuk végig az otthont Fekete Mátyásné vezetőnővérrel — akinek meleg szívében ott él, ott dobog a csecsemő-otthon hatvan aprósága. Sok szépet láthatunk.

— Most még építkeznek, nagy a felfordulás a házban — szabadkozik a vezetőnővér. Nem ,baj, majd mi a helyükre képzeljük az új ajtókat, ablakokat, a vakolatot és a szép festést a falra. Az emelet egyik szobájából zsivaj és beszélgetés hallatszik. A... itt már a nagyok vannak, a három év körüliek.

Az ajtó nyitására egy pillanatra elül a gyerekcsivitelés, hogy aztán kitörjön a kiáltás: Mami, Anyusita! A »Mami-« a vezetőnővérnek szól, őt hívják így a kicsinyek. Az »Anyuka« meg a belépő idegennek, akiben pici szívük talán az édesanyát sejti. Tudják már, mit jelent ez a szó, mert több kisfiúnak, kislánynak el-eljön az anyukája. De vannak olyanok is, akik hiába várják, nem tud jönni, mert nem is él. De van olyan anyuka, aki tudna jönni, de nem akar. Pedig ha látná, ha hallaná, hogyan várják. Ha csak egyszer is eljönne, biztos idekötné gyermekének gömbölyű karja.

Nagy most az izgalom a »nagyoknál«, az utcára készülnek sétálni — lovat, autót nézni, mert az nagyon érdekes" —, csak előbb a nővérke lemossa sorra az arcocskákról a bőséges és finom tízórai árulkodó nyomait.

A következő szobában is tipegnek, topognak már a gyermekek, de még beszélni nem igen tudnak. Csupán tenyérkéjük ki- és becsukogatásával hívogatják a nővérkét, sőt a kőműves bácsit is, aki a szobában tartózkodik. Számukra senki sem idegen, aki szeretettel közeledik feléjük. Elvirák, Zolikák és Sárikák önfeledten gurítják a labdát és nagy sietséggel közlekednek a szobában, aminek legtöbbször összeütközés és földretottyanás a vége. De sebaj, nekik az a fontos, hogy a pettyes labda gurul s azt meg kell kaparintani kis társuk elől.

Azok a pici babák sem éreznek semmiből sem hiányt, akik még fehér ágyacskában rugdalóznak. Habár N. Jancsika egy-kettőre felfedezi a szobában lévő vezetőnővért és nevet, gőgicsél, csakhogy odacsalogassa. Mintha szándékosan csinálná, tudná, hogy ő így nagyon kedves és szeretnivaló. A babák élvezik a langyos szobát és az ablakon át beáramló tavaszi napfényt. Ök még nem tudják, hogy gond és baj is van a világon. Ök még nem tudják, hogy a vezetőnővémek, aki mindig jó és kedves hozzájuk, gondja is van és a legtöbb velük. Hogy minél jobb ebédet, citromot, csokoládét, kakaót adhasson »gyermekeinek«. Azt sem tudják, hogy milyen gondot okoz neki, hogyha valamelyiküket örökbe kérik, odaadja-e és hová. Jó helye lesz-e a kisgyermeknek? Kap-e szerető családot az otthon helyett?

ök csak azt érzik, hogy a nővérek gondoskodnak róluk, szeretik őket. Pedig nekik is vannak gondjaik, főleg anyagiak. Nehéz beosztani azt a 700—800 forintos fizetést, mert valamennyinek családja, gyereke van. Kicsit keserűen figyelik az újságot. Mindenütt: üzemben, vállalatnál emelik, rendezik a fizetést. Van olyan hely, ahol 800 forint a legalacsonyabb fizetés, náluk pedig ez a legmagasabb. De a keserűség felhőjét elűzi homlokukról a gyermekek mosolya. Bíznak abban, hogy róluk sem feledkeznek meg.

A. * К О \ Y1 í Л FELÖL finom illat terjed. Készül a jó ebéd, amitől párnás lesz a kezecske, telt az arcocska, egészséges a baba. Pedig sokszor nagyon rossz állapotban 'kerülnek ide a kicsik a beteg vagy gondatlan szülőktől. Ez az intézet vigyáz rájuk féltőén és szeretettel három éves korukig. Azután a kicsik új otthont kapnak. Van közülük, aki visszatér a családi fészekbe szüleihez, vagy gyerrnekszerető idegenhez. De van, aki más intézetben kap hasonló gondos ^ nevelést. A »nagyok« mennek, s a kicsik jönnek és újra jönnek, akiket újra magához ölel a Csecsemővédő. Táplálékot ad az éheseknek, gondozza a betegeket s a szeretetet nélkülöző és szeretetre vágyó gyermekeknek.

Süssünk — főzzünk

p. i.

Jön a ta asz, ilyentor mindi' livatos é praktikus viselet 8 kosztüm. Így finom vonalú, na Jyon ele gáns kosy tűm model’ ét közöljük készíthető divatos -’portszövet lói és egy zínű anyából.

Divatos és főleg csinos ruha. Felsőrésze teljesen sima, szoknyája kétoldalt, az alsó harmadán plisszérozott. A szoknya eleje sima. Ugyanilyen megoldású a szoknya nátulsó rész© is. övét a ruha ayagából készítünk, s elől vagy hátul, tetszés szerint csokorra kötjük.

Hímzések mosása, vasalása

A forgalomban lévő kézimunkáknál felhasználásra kerülő alapanyagok és fonalak nem minden esetben színtartók. A virágos színű alapanyagok általában színtartóak, sötétebbeknél már legyünk óvatosak. A próbára kerülő anyag kis darabkáját férceljük fehér vászonra, vessük ugyanolyan mosási eljárás alá, mint ahogyan a kész hímzést kezelni óhajtjuk. Vigyázzunk a szürke nyersvásznakra is, ezek sárga levet engednek, s ha fehér fonallal dolgozunk rá, megfogja.

Megbízható, színtartó hímzéseinket közönséges mosási eljárással tisztíthatjuk. Vagyis előzetes szappanos áztatás után meleg vízben, szóda nélkül kidörzsöljük, majd tiszta meleg vízben újból átmossuk. Ezután több bő vízben öblítjük. Az erős csavarás árt a legtöbb himzőöltésnek, inkább

csak gyengén nyomkodjuk ki a vizet a kézimunkából. Félig nyirkos állapotban, lehetőleg a hímzés balfelén vasaljuk, ilyenkor a hímzés szépen kidomborodik az alapból. Az összehúzódó hímzést vasalással ki lehet nyújtani.

Találd ki, miről szól a versi ke ?

Szürke ruhát visel mindig, Hegyes orra szimatolgat, Szeme, mint az acél fénylik, Foga rágcsál, meg ropogtat. Gyorsan viszi négy kis lába. Mikor haza rohan félve, Falba vágott kis lyukába.

Görbe háttal hízelegve Sündörög a konyha táján, Nyelve piros és fejecske Csepcg-csurog le a bajszán. Csemegéje az egérke,

Rá vadászni sosem lusta, Éjjel a háztetőn nyávog.

Most, hogy viszonylag olcsó a tojás, bátrabban merünk olyan éheleket ajánlani, ami tojásból készül.

Töltött tojás melegen.

Hozzávalók 4 személyre: 6 tói ás, 4 zsemle, 6 dkg vaj, vagy zsír,

2 dl tejföl. A tojásokat keményre főzzük, hosszába kettévágjuk, a sárgákat kiszedjük és szitán áttörjük. A zsemléket tejben megáztatjuk, kicsavarjuk és az áttört tojássárgájával elkeverjük, megsózzuk. Hozzáadunk 2 dl tejfölt, egy bezsírozott tűzálló tálba teszünk esv ujnyi réteget a töltelékből, a többivel a féltojásokat felpupozva megtöltjük és tálba rakjuk. Forró sütőben 10—15 percig sütjük, amíg pirulni kezd. Sütőből kivéve mindenük tetejére egy mogyorónyi darabka vajat teszünk, zöld petrezselyemmel díszítjük. Előételnek, vagy rizs. főzelék körettel főételnek is tálaljuk.

Tojásfrífújt.

Hozzávalók 4 személyre: 5 dkg liszt, 5 dkg vaj, 3 dl tejből készült fehér mártás (sűrű), 5 tojás, 3 dkg reszelt sajt.

A fehérmártáshoz hozzáadunk hosszú csíkokra vágva 3 keményre főtt tojást. Elkeverjük 2 nyers tojás sárgájával és végül két tojás kemény habjával. Bezsírozott, lisztezett, hosszú, vagy kerek formába öntjük és 3 dkg reszelt sajttal megszórjuk. Forró sütőben 15—20 percig pirosra sütjük. Tálra kiborítjuk, felszeletelve önálló fogásként, vagy főzelékre feltétként tálaljuk. A rizst most ugyancsak könnyen beszerezhetjük, ebből is ajánlunk néhány finom és különleges ételt:

Rizsköret:

5 dkg vaj, hagyma, 25 dkg rizs, háromnegyed liter húslé. só, paprika, bors.

A hagymát vajon pároljuk, hozzáadjuk a megmosott rizst, felöntjük húslével. Sót, paprikát, borsot teszünk hozzá, egészen gyenge tűzön 10—15 percig főzzük. Azután a rizsből hideg vízzel kiöblített csészével tálra kupacokat rakunk. Erre jön a göngyölt hús, amelyet a paprikás töltelékkel töltünk. A töltelékhez sült kolbász, kevés liszt, egy evőkanál paradicsompüré, vagdalt sonka, részelt hagyma és néhány champion gomba szükséges. Párolás közben a göngyölt húst fehér borral locsoljuk.

Rizstorta:

20 dkg liszt, 10 dkg vaj, 6,5 dkg cukor, 1 tojás.

Töltelék: Gyümölcsíz, 25 dkg rizs, 4 tojás, citrom, 2,5 dkg finom búzaliszt. A máz három tojásfehérjéből. 15 dkg cukorból és néhány szem mandulából készül.

Omlós tésztát készítünk, kinyújtjuk. tortasütőbe tesszük, félig megsütjük. Miután kihűlt, a maradék tésztával 1 cm magasan kirakjuk a forma szélét. Azután rátesszük a tortára a párolt gyümölcsöt, vagy gyümölcsízt, a kihűlt főtt rizst, amelyet jól felvert tojással és finom búzaliszttel kevertünk el, hozzáadunk egy kevés citromhéjat és levet, azután hirtelen tűznél kb. 35 percig sütjük. Ha kihűlt, mázzal vonjuk be. A tojásfehérjét cukorral felkeverjük, a habot rárakjuk a tortára, megszórjuk mandulával és pvenge tűzön kb. még egy fél órát sütjük.

A szemérmes titkárnő

A főnök diktál, de a titkárnő nagyon szórakozottnak látszik. Már éppen szólni akar neki, amikor a lány egy levelet nyújt át a szobán áthaladó altisztnek. A főnök türelme véget ér, de mielőtt bármit is szólhatna, az altiszt leteszi elébe a levelet. A cédulán ez állt: »Megengedi, hogy* felhívjam a figyelmét arra, hogy a szabó elégette a nadrágját és kilátszik az alsónadrágja?«

Cipővásárlás

A vevő már egy órája válogat a cipők között, végre felsóhajt:

—- Egyik se nekem való, tompaorrú cipőt szeretnék.

— Sajnálom, ilyennel nem szolgálhatunk, idén a hegyesorru a divsat

• Értem. Csak az a 'baj, hogy az én lábam még tavalyi divatú ...

Jó tipp

— Autóbusszal akartam odamenni, de meggondoltam magam. Gyalog mentem és megtakarítottam két schillinget.

— Kár, hogy nem akartál taxival mehni. Akkor sokkal többet takarítottál volna meg.

...a forralt víz gyorsabban meqf«W. nl,n* ’ forraiatlan? Forrás Közben ugyanis eltávoznak a vízből z lígbuborí-kok. amelyik lassítják a fagyási.

•.. bogy az összes emlősük köcs^k az előfont é-l hosszabb ideig, mint az ember? A száz óvnál öregebb elefánt elég gyakori.

...hogy évente körülbelül АО 0C0 bal meg kígycmaiástó!? A legtöbb Ázsiában, ahol évente körültéiül "0 000 ember pusztul e* kígyóm лг.-s következt .'ben. Kiásó cifc helyen Dél-Arr.erika áll. Észak- Amerikában körülbelül Г00 ember, Európában pedig legfel|ebb 50 ember hal meg évente ki g у ómarástól. A legtöbb emberéldozMot Burmában és Brazíliában szedik a rrtórgeskigyok.

.. a kígyók nem tudnak bőrükön keresztül nedvet kiválasztani.

Tudja-e, hogy

Ha erős napfénynek teszik ki őket, rövid id--: bellii elpusztulnak.

...a rák nem is tud hátrafelé Járni? Viszont veszély idején a hátsó testrésszel erős lökésszerű lendítéssel hátradobja testét.

... az elefántnak nincsenek is olyan jó idegei, mint azt tartják. Gyakran hallani: olyan idegei vannak. akár az elefántnak! Pedig az elefánt sokkal idegesebb, mint például a tehenek, vagy a juhok. Ugandában például rendelet tiitja, hogy ? repülőgépek 500 méternél alacsonyabban repüljenek. Azelőtt ugyanis gyakran előfordult, hogy az elefántok annyira megrémültek a repülőgépeiktől, hogy vadul ideodarohangálva. nagy károkat okoztak az ültetvényeken.

... az esőcseppek nyáron nagyobbak, rr.lnt tőlen? Az esőcseppek legnagyobb átmérője 8 —10 mitiméter, a legkisebbé az egy millmítort sem éri ei.

...a világon annyi rovar van, hogy 7 év alatt felfalnának minden gabonát, gyümölcsöt ös zöldségféléket s az emberek éhen es merek, ha nem lennének madarak, amelyek főleg rovarokból élnek?

... a kutyák csak azért tekerednek ö-ssze álmukban, hogy orrukat, a legérzékenyebb testrészüket védjék?

... a kígyóknak nincs fülük? A kígyók mollizmaikkal »hallanak«, amelyek annyira érzékenyek, hogy még c leggvengcfcb hang vibrációt Is észreveszik.

... a vér ez ember testében 23 másodperc alatt végzi körútját?

Volt egyszer az országban egy Rátát nevű község. Ebben a Rátétben egyszer a csősz a mezőn talált egy hatalmas úritököt. — Tyű, fékomadta,— teremtette — csodálkozott — nahát ez már megint mi? Mert hosszú főznivaló tököt már látott, de ilyet nem.

Fölvette, megtapogatta, megszagolta, de nem tudta mi az. Bevitte hát a faluházára, ott . éppen együtt volt a kupaktanács. A csősz letette a tököt az asztalra. A derék elöljárók mind elszörnyúlködtek.

A.zt mondja a legöregebb, a legokosabb: — Sok időt megértem, de ilyen teremtményt még világéletemben nem láttam. Azt mondja rá az időben utána következő:

— Én is sokon körösztül mentem, de ilyet még én se ettem életemben. — S fordult kérdő tekintettel a korban alatta állóhoz. Az azt mondja:

— Ami azt illeti, én sem vagyok már mai gyerek, de én sem tudom mi ez. De azért bíró a bíró, hogy mindent tudjon.

Itt aztán már beleszólt a bíró is. — Hát atyafiak, ez — ahogy a

Erre aztán a többi faformája mutatja — csakis tojás lehet. ,

je is egyszerre megvilágosult.

.Hol volt&hol nem-volt...

Afrátóti csikótojás

Népmese

— Persze, . perszel Mi más lehetne, mint ' tojás.

A csősz most már arra is emlékezett, hogy egész meleg volt, amikor a földről felvette.

A bíró nem hiába hitte magát okos embernek, most még azt is tudta, hogy a tojás micsoda tojás.

— RffV gyiksárkányé! mondta a legöregebb

elöljáró.

— Ludvércé! —

De a bíró a csőszre hallgatott. Az pedig olyképpen beszélt, hogy akkoriban, mikor a tojásra ráakadt, valami idegen négylábú nagy állat csatangolt a határban. Futott, sörénye volt és hosszú szőrű farka.

Annak a Rátáinak a környékén még ritka volt a ló. A parasztok tehénnel szántottak, fuvaroztak. Még a lakodalomba is tehén szekéren mentek. De a bíró látott már lovat is, csikót is. Felkiáltott hát:

— Csikó! Csikó tojtál Most már az öregek is fújták: Ügy van! Ezt csikó tojtál Ebben mindnyájan megegyeztek. Eddig szerencsésen eljutottunk — szólott

bíró — még csak azt mondjátok meg atyafiak, most mitévők legyünk?

— Kikölteijük! —

Ki ám, de kivel, mivel. Nekünk nincsenek lovaink. Mindenki törte a fejét. De a bírónak támadt jó gondolata.

— Tudják mit atyafiak? Amondó vagyok: hogy ezt a drága szép tojást költsük ki magunk. Ebben megegyeztek.

Jó példának először a bíró ülte meg a tojást. A.ztán sorra a többiek, ki-ki egy napig. Épp úgy, mint a kottás a tojásokat.

Talán még ma is ülne valaki a tökön, ha a szomszéd faluban rebesgetni nem kezdték volna, hogy a rátóti kupaktanácsra rázápult a csikótojás. Erre aztán az elöljárók zúgolódni kezdtek, hogy ők nem ülik senki lova tojását. A bíró nagyon elszomorodott. Szentül meg volt győződve, hogy a kis csikó már mozog a tojásban. Megrázta, megszagoltatta az elöljárókkal. De azok most már hitetlenek voltak. Az- ö orrulc szerint a tojásnak már záp szaga volt.

Végtére is megállapodtak abban, hogy a záptojást kiviszik a határba egy hegyre, mert onnét épp afelé a falu felé guríthatják. amelyik a rátóti tanács lebecslésében a leghangosabb volt.

Ennek csodájára az egész Rátát kivonult. Mindenki látni akarta, hogy hogyan kapja meg a magáét a rossznyelvü falu. Előhozták a tojást. Bizony szaglott már messziről is. A bíró levette a talicskáról a csikótojást és gurítani kezdte lefele. A tojás gurult, gurult, s a domb aljába beleütközött egy bokorba és abban egy kőben, s rapityánkra tört szét. A bokorból pedig ugyanekkor kiugrott egy pici nyúl, erre egész Rátát hangot adott, ahogy kinek-kinek a torkán kifért:

— A pici csikó! Ni, né! Fut a pici csikó! Utána emberek! A sok nép a nyúl után eredt. A dombon csak a bíró maradt. Látva, hogy haszontalan a rohanás, meri a rohanó kis jószágot úgy sem éri utói senki, szomorúan sóhajtott magában:

— Nem megmondtam, hogy a csikó már mozog? Miért is nem ültünk türelemmel még еду-két nap azt az istenadta csikótojást?