Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-15 / 62. szám

‘A——шм!£иTMг*1г— ______^|M^Péntek^^957^niárciu^l5^ A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata az 1957. évi Kossuth-díj ak odaítéléséről L A kormány a tudományok, talál­mányok, újítások, a termelőmunka 'módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért a KOSSUTH-DIJ К. FOKOZATÁVAL fis A VELEJÁRÓ 50 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETI KI: Marton Gézát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, egye­temi tanárt (Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem) a polgári jogi felelős­ségi rendszer önálló, mély elméleti alapokon nyugvó teljes kidolgozásá­­ért. Zimmermann Ágoston akadémi­kust az összehasonlító anatómia te­rületén ldfejtett munkásságáért a Kossuth-díj II. fokozatával és a ve­lejáró 35 000 forintos pénzjutalommal •tünteti ki. Ballcaegger Róbert nyug. egyete­mi tanárt több mint öt évtized óta kifejtett mezőgazdasági tudományos munkásságáért. Bariba Istvánt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt; (Budapesti Műszaki Egyetem) 1956-ban megjelent '^Rá­diókészülékek és erősítők« címő könyvéért. Barta Józsefet, a műszaki tudomá­nyok doktorát, kutató-mérnököt (Építéstudományi Intézet) az elméleti műszaki mechanika, elsősorban a rugalmasságtan területén végzett tu­dományos munkásságáért. Dudich Endrét, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem) több évtizedes zoo­lógiái tudományos és nevelő munká­jáért. Egyed Lászlót, a föld- és ásvány­tani tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Eötvös Lóránd Tudomány­­egyetem) a »Geofizikai alapismere­tek« című tankönyvjellegű művéért, valamint a »Föld fizikája« című könyvéért. Fejes-Tóth Lászlót, a matematikai iudományok doktorát (Veszprémi Vegyipari Egyetem) geometriai fel­adatok, elhelyezési és fedési problé­mák terén elért tudományos eredmé­nyeiért. Fülöp Lajosi, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, egye­temi tanárt (Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetem) kiváló művészettörté­neti ér. művészetelméleti munkássá­gáért. Gillemot Lászlót, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszáléi Egyetem) a hazai nyersanyagokból történő titángyártás módszereinek el­vi kidolgozásáért és félüzemi meg­valósításáért. Or. Fíaynal Imre akadémikust, egyetemi tanárt (Budapesti Orvostu­dományi Egyetem) a Neuro-Endokrin rendszer betegségeinek terén végzett jelentős kutatásaival elért eredmé­nyeiért. Kolbai Károlyt, a mezőgazdasági tudományok doktorát, egyetemi ta­nárt (Agrártudományi Egyetem) a gödöllői iker soros kukorica termesztés módszerének kidolgozásáért, a keszt­helyi trágyekezeléssel, a fűmagter­mesztéssel elért kísérleti és gyakor­lati eredményeiért, valamint oktató­nevelő munkájáért. Mándi Andor gépészmérnököt (Ganz Villamossági Gyár) a villa­­mcsgépek elmélete és szerkesztése terén elért eredményeiért. Burányi Jánost, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagját a száraz viszonyok között is biztosan termő takarmánycirok-félék meg­honosításáért és elsZaporításáérl, a különféle búzafajták használati ér­tékének megállapításáért és szakiro­dalmi tevékenységéért. Szabó Zoltánt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagját, egye­lem! tanárt (Szegedi Tudományegye­tem) új négylépcsős reakciómecha­nizmus kidolgozásáért, a reakció­­kinetika, a homogén katalízis és gyöksUbilizáció területén végzett eredményes elméleti kutatásaiért, valamint új reakciokinetikai iskola megteremtéséért. Vanká Richárd gépészmérnököt, tervezőintézeti osztályvezetőt (Bá­nyászati Tervező Intézet) a bánya­­géptervezés terén elért kiváló ered­ményeiért. Vámos Györgyöt, a műszaki tudo­mányok kandidátusát, kutatóintézeti igazgatót (Papíripari Kutató Intézet) a hazai papírgyártás terén elért tu­dományos és gyakorlati eredményei­ért. Gnädig Róla főmérnököt, Thoma József mérnököt (Mélyépítési Terve­ző Vállalat) eredeti utófeszítési rend­szer kidolgozásáért és ilyen rendsze­rű feszített vasbeton, híd, födém és tartályszerkezetek gazdaságos meg­valósításáért, valamint korszerű, gazdaságos mélyépítési szerkezetek terveinek készítéséért (a díj egyenlő arányban megosztva). A KOSSUTH-DÍJ III. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÄRÖ 20 090 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETI KI: Cholnoky Tibort, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem rekto­rát eredményes oktató-nevelő és egyetemszervező munkájáért. Dubniczky Mihály olvasztárt (Cse­peli Vas- és Fémművek Acélműve) az előirányzott tervek jelentős túl­teljesítéséért, az előirányzott prog­ramszerűség biztosításáért és több kiváló olvasztár betanításáért. Dr. Gcirtöri Pált, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagját (Budapesti Orvostudományi Egyetem) a víz- és sóanyagcsere kortanának területén végzett kutatásaival elért eredményeiért. Horváth Sándor csapatvezető vá­járt (Középdunántúli Szénbányászati Tröszt) kiváló termelési eredményei­ért, valamint az anyagtakarékosság terén elért eredményeiért. Kertész Istvánt, az EMAG ková­csát, az export-kombájn gyártása te­rén végzett kiváló munkájáért, anyag- és energiatakarékosságot biz­tosító újításaiért. Kovács László vájárt (Nógrádi Szénbányászati Tröszt. Zagyva­üzem) jó munkaszervezéssel elért ki­váló termelési eredményeiért, vala­mint a fiatal bányászok oktatásában elért eredményeiért. Mike Ferenc termelőszövetkezeti elnököt (Környe, Dózsa Termelőszö­vetkezet) az általa vezetett termelő­­szövetkezet kiemelkedő termelési eredményeiért, valamint a termelő­szövetkezeti mozgalomban végzett jó munkájáért. Nagy Endre kutatóintézeti osztály­­vezetőt (Vasipari Kutató Intézet) a »Permalloy« és egyéb híradástechni­kai, valamint villamosipari anyagok gyártási módszerének kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért. Potzner Frigyes tengerészkapitány (Magyar Duna-Tengerhajózás) több évtizedes tengerészhajő-parancsnoki beosztásában végzett kiváló munká­jáért. Szemere Gyulát, a Fejér Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága műve­lődésügyi osztályának csoportvezető­jét, a nyelvtan és helyesírás tanítás megjavítása terén végzett eredmé­nyes munkásságáért, tankönyvírói tevékenységéért. Tangl Heraldot, a mezőgazdasági tudományok doktorát, kutatóintézeti osztályvezetőt (Állattenyésztési Ku­tató Intézet), a mezőgazdaság fej­lesztése érdekében végzett kimagas­ló munkásságáért. Vajta László osztályvezető főmér­nököt (Kőolajipari Tröszt) a kőolaj­ipar, különösképpen a hazai bitu­mengyártás megvalósítása terén vég­zett eredményes szervező, tervező és kutató munkásságáért. Dr. Went Istvánt, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Debreceni Orvostu­dományi Egyetem) a hormonális el­lenreguláció területén végzett kuta­tások eredményeiért. Bors János gyáregységvezetőt és Maróti Lajos főtechnikust (Győri Magyar Vagon- és Gépgyár) (a díj egyenlő arányban megosztva). Kapuvári Jenő gyáregységvezetőt, Rátz Sándor szerkesztóségvezetőt, Pécsi Sándor gyáregységvezető-he­­lyettest (Győri Magyar Vagon- és Gépgyár) (a díj egyenlő arányban megosztva). A diesel forgattyűsten­­gely sajtoló eljárással történő kidol­gozásáért, valamint számos jelentős technológiai feladat közös kidolgozá­sáért. Horváth István fonodavezetőt. Rigler János főművezetőt (Pápai Textilgyár) a pamuttisztítógépek te­kercsképző berendezése automatikus váltószerkezetének megtervezéséért és alkalmazásáért. II. A kormány a művészet és iroda­lom terén kifejtett munkásságáért A KOSSUTH-DIJ NAGYDIJÁVAL ÉS A VELE JÁRÓ 75 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Kodály Zoltán zenetudóst, akalé­­mikust, egész életművéért. A KOSSUTH-DIJ I. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 50 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Heltai Jenő írót, sokoldalú műfa­jokban is változatos életművéért. Medgyessy Ferenc szobrászmű­vészt, az 1956-ban rendezett gyűjte­ményes kiállításon bemutatott élet­művéért. Németh László írót, eddigi irodal­mi munkásságáért, különösen »Égető Eszter« című regényéért és »Galilei« című drámájáért. A KOSSUTH-DIJ II. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 35 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Adám Jenő zeneszerzőt, a Zenemű­vészeti Főiskola tanszékvezetőjét, kö­zel negyven éves zeneszerzői, kar­mesteri, pedagógiai munkásságának elismeréséül és a zenei ismeretter­jesztés terén végzett kiváló munkás­ságáért. Dávid Gyula zeneszerzőt, sikeres zenekari és kamarazene műveiért. Fodor József költőt, több évtizedes irodalmi munkásságáért. Gertler Viktor filmrendezőt, a »Gá­zolás« és a »Dollárpapa« c. filmek rendezéséért. Malecsky Oszkár operaénekest, ’ az Állami Operaházban végzett Ibbb év­tizedes munkásságáért, a magyar operák népszerűsítése terén elért ki­váló eredményeiért. Szabó Lőrinc költő, műfordítót, egész élete irodalmi munkásságáért. Tímár József színművészt, évek 61a sorozatosan nyújtott kiváló drá mai színészi működéséért, legutóbb Gorkij »Éjjeli menedékhely« egyik szerepének alakításáért. A KOSSUTH-DIJ П1. FOKOZATÁVAL ÉS A VELEJÁRÓ 20 000 FORINTOS PÉNZJUTALOMMAL TÜNTETTE KI: Borsos Miklós szobrászművészt, az éremművészet területén kifejtett magasszínvonalú művészi munkássá­gáért. Kiss Manyi színművésznőt, Gorkij »Éjjeli menedékhely« Násztya, Mó­ricz Zsigmond »Sári Biró« Veroni, Bartha Lajos »Szerelem« Szayné sze­repének, valamint a »Körhinta« c. film egyik szerepének alakításáért. Lakatos Gabriella szólótáncost, az Operaház balett-repertoár több szóló­szerepének (különösen Bartók »Cso­dálatos mandarin«-ja nőalakjának) kiváló alakításáért. Marton Endre rendezőt Garcia Lorca »Bernarda háza« és Sartre »Főbelövendők klubja« rendezéséért. Molnár Antal zenetudóst, a Zene­művészeti Főiskola tanárát, több év­tizedes zenekritikusi és zenetudomá­nyi munkásságáért, Bartók és Ko­dály művészetének, az új magyar zene elismertetése érdekében foly­tatott tevékenységéért. Somló István színművészt, Shaw »Pygmalion« Higgins professzor és Sartre »Főbelövendők klubja« Jules Palotin főszerkesztő szerepének ala­kításáért. Sulyok Mária színművésznőt, Cse­hov »Sirály« Arkagyina és Molnár Ferenc »OUmpia« Plata-Ottingenné szerepének alakításáért. Szentiványi Lajos festőművészt, a »Hídépítők« c. festményéért. Tiszay Magda operaénekesnőt, ope­raműsorunk hagy alt-szerepeinek ki­váló alakításáért és az oratóriumkul­túra terén végzett munkásságáért. Yves Montand hazautazott Párizsba Yves Montand, a világhírű fran­cia dalénekes feleségével, Simone Signorét neves filmszínésznővel és zenekarával együtt csütörtökön reg­gel hazautazott Párizsba. A ferihe­gyi repülőtéren az Országos Filhar­mónia és a Magyar Vöröskereszt képviselői búcsúztatták, s a repülő­gépre várakozó utasok meleg ün­neplésben részesítették. A Vöröske­reszt képviselői még egyszer meg­köszönték Yves Montand nagylelkű adományát — budapesti fellépései­nek honoráriumát ugyanis a Ma­gyar Vöröskeresztnek ajándékozta — virággal és csikóbőrös kulaccsal kedveskedtek a neves művészek­nek. (MTI) Elutazott a Szovjetunióba az Állami Népi Együttes énekkara A Magyar Állami Népi Együttes énekkara többhetes vendégszereplés­re csütörtökön reggel a Szovjet­unióba utazott. (MTI) Kállai Gyula beszéde az operaházi díszünnepségen (Folytatás az 1. oldalról.) intézkedéseknek a világon semmi közük a hibák kijavításához, de an­nál több közük van a népi államha­talom, a proletárdiktatúra felszámo­lásához. Sokan még azt is hangoztatják, hogy Nagy Imre és, csoportja csak »egy lépést« akart visszafelé tenni, forradalmunk szocialista szakaszá­ról vissza akart térni polgári de­mokratikus szakaszára, s a »nemze­ti kommunizmus« formájában akar­ta biztosítani eddig elért eredmé­nyeinket és további fejlődésünket. Igen ám, de a »csak egy lépés« is: a proletárdiktatúra felszámolása, a kapitalizmus visszaállítása. Emel­lett, mint ahogy 1945 után sem le­hetett a fejlődésben megállni fél­úton: nem lehetett a megoldatlan polgári demokratikus feladatokat megvalósítani anélkül, hogy na­gyon komoly lépéseket ne tettünk volna a szocialista átalakulás felé ugyanúgy nem lehet megállni »fél­úton« visszafelé sem. Aki a prole­tárdiktatúrát felszámolja, az eddig elért vívmányait is felszámolja, s ez­zel még a polgári demokráciát sem tudja megvédeni és a fasizmusnak adja át az országot. Az elmúlt 12 év vívmányait meg­védeni. hibáit kijavítani, ered­ményeit továbbfejleszteni csak egy módon lehetséges: az ellen­­forradalom leverésével és meg­semmisítésével, a népi demokrá­cia megerősítésével. Ami pedig a nemzeti kommuniz­mus gondolatát illeti, ehhez csak egy megjegyzésünk van. E gondolat ősét, a nemzeti szocializmus elméle­tét és rendszerét, az élet már régen a történelem szemétdombjára vetet­te. Semmi kétség, hogy ugyanez a sors jut osztályrészül az ugyanazokat a célokat és törekvéseket szolgáló »nemzeti kommunizmus« jelszavá­nak is. Kedves elvtársak! Március 15-ről nem lehet megemlékezni anélkül hogy néhány szót ne szólnánk a magyar értelmiségről, elsősorban a magyar írókról és a fiatal értelmi­ségről, a főiskolásokról. Márcsak azért is meg kell róluk emlékezni, mert kiemelkedő szerepük volt az 1848-as forradalomban és sajnos, je­lentős részük volt az 1956-os ellen­­forradalomban is. Szégyenkezve kell kimondani: a magyar értelmiség, az írók, az új­ságírók és; az egyetemi hallgatók egy része hűtlenné vált 1848 hősei­hez és eszméihez. Akadtak gyász­­magyarok, akik varjútollaikat páva­­tollal akarták ékesíteni. Akadtak magyar írók, akik Petőfi őszinte igaz hazafiságával rútul visszaéltek, s azt meghamisítva, ellenforrada­lom szolgálatába próbálták állíta­ni. Petőfinél a nemzeti gondolat szervesen összeforrt a magyar for­radalom ügyével, s az európai ha­ladás gondolatával. »É'gbe a népet és pokolba az arisztokráciát« — mondotta, s ugyanakkor, amikor el­mondja csendes, szelíd hitvallását: »Tied vagyok, tied hazám, e szív, e lélek«, elzengte mennydörgő dythi­­rambuszát is: »Ott essem el én а harc mezején«, a hősökkel együtt »kik érted haltak, szerit világszabad­­ság«. Petőfi nemzeti érzése egyben а népek testvériségének érzése, а világszabadság prófétái, szószóló­jának liazafisága, éppen ezért az igazi hazafiság volt. A mai úgy­nevezett »forradalmároknál«, akik az ellenforradalom szószó­lóivá és szövetségeseivé süllyed­tek, a »nemzeti« gondolat szer­vesen összeforrt az ellenforrada­lom ügyével és a nemzetközi im­perializmus előtti behódolással. Ez a »nemzeti« érzés nem hazafi­ság, hanem a szocialista hazát hitványul áruló nacionalizmus és sovinizmus. Micsoda szégyen egyes íróinkra, hogy még ma sem tudják, vagy nem akar­ják megérteni azt, amit Petőfi több mint száz évvel ezelőtt teljesen tisztán és világosan látott. Petőfi még a polgári forradalom gondolatát sem tudta elválasztani a világszabad­ság ügyétől, s most akadnak olyan gyászmarxisták, akik a szocializmus ügyét akarják elválasztani a prole­tárnemzetköziség gondolatától. Ideje lenne már egyes íróinknak is meg­tanulni, hogy Petőfit, a legnagyobb forradalmár magyar költőt sohasem lehet a nép ügye, a haladás, a népek békéje és felemelkedése ellen fel­használni. Petőfi életében és halá­lában egy volt és mindörökre az is marad: A nép és a nemzetközi hala­dás szószólója és harcosa. A magyar ifjúság megtévesztett ré­szének — különösen az egyetemisták és főiskolások között — ugyancsak van ok a magábaszállásra ezen a napon, és van jóvátennivalója. Egyik írónk azt mondotta: az 1848-as már­ciusi ifjúság után támadt a hazának egy 1956-os októberi ifjúsága is. Nos, nekünk éppen ezzel az októberi if­júsággal — a magyar ifjúság meg­zavart és megtévedt részével van vitázni valónk. Amit tettek, bármi­lyen okból cselekedtek, akarva, aka­ratlanul, az ellenforradalmat segítet­ték vele. Az októberi ifjúságnak ki kell gyógyulnia az ellenforradalmi eszmei fertőzésből, éppen azért az »októberi szellemet« nem élesztenie, hanem mint szégyenfoltot kell letö­rölnie magáról, s minél előbb újra március ifjúságává kell válnia. Segí­teni fogja ebben a magyar ifjúságot, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, amely pár nap múlva, a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiáltásé­nak évfordulóján bontja ki zászla­ját. Kedves elvtársak! A mai március 15-i ünnepünket nemsokára két má­sik ünnep követi. E hó 21-én ünne­peljük a magyar proletariátus nagy történelmi vívmányának, a Magvar Tanácsköztársaság kikiáltásának 39., s reá néhány héttel április 4-én ha­zánk felszabadulásának 12. évfordu­lóját. Mintha szimbolikus jelentősé­ge volna annak, hogy március 15-e és április 4-e között ott van az első magyar proletárdiktatúra születésé­nek ünnepe. Kétségtelen, hogy már­cius 15-tól április 4-ig az út március 21-én keresztül vezet, s március 21-e e két dátumot nem szétválasztja, ha­nem összeköti. A proletárdiktatúra, a kommunizmus nagy eszméje így veszi át, valósítja meg s fejleszti to­vább 1848—49 forradalmi örökségét: Kossuth, Petőfi és Táncsics forradal­mi hagyatékát. Éljen 1848—1849 dicső forradalmi emléke! Éljen 1848—1849 forradalmi örö­köse, a szocialista Magyarország! Éljen szocialista építőmunkánk ve­zetője, a Magyar Szocialista Mun­káspárt ! Éljen a szocialista országok és minden békeszerető nép imperialis­taellenes harci szövetsége! А» új belgrádi magyar nagykövet átnyújtotta meghívólevelét Belgrád (MTI). Joszip Broz Tito köztársasági elnök csütörtökön dél­előtt 11 órakor a Fehér-palotában fogadta Cséby Lajost, a Magyar Népköztársaság új rendkívüli és meghatalmazott belgrádi nagyköve­­té.t, aki ezúttal nyújtotta át megbí­zólevelét. A megbízólevél átnyújtásánál a külföldön lévő külügyi államtitkár helyett jelen volt Dobrivoje Vidica államtitkárhelyettes, Hozsa Vilfan, a köztársasági elnök főtitkára és Szlovon Szmodlaka, a köztársasági elnök protokollfőnöke. A magyar nagykövet kíséretében volt Kuti Jenő tanácsos, Oláh József, és Barit Miklós másodtitkárak, Tóth Elek attasé, Szabó Imre alezredes, katonai' attasé, valamint Székács Im­re kereskedelmi attasé. „Miért mentem át a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba?“ Phenjan (MTI). A TASZSZ jelenti: Kim Cser Csun, délkoreai alhadnagy, amerikai repülőgépen átrepült Észak-Koreába. A délkoreai alhad­nagy laptudósítók előtt tett nyilat­kozatában ismertette a liszinmanista hadsereg vezetőségének züllését. — Meggyőződtem a délkoreai ha­tóságok politikájának népellenessé­­géről és tartottam attól, hogy ismét testvérháborút robbantanak ki, ezért határoztam úgy, hogy átmegyek Északra — mondotta nyilatkozatában Kim Cser Csun. New York (MTI). Niels Bohr No­­bel-díjas dán atorhfizikus kapta az első amerikai atomfizikai békedíjat, amelyet Eisenhower kezdeményezé­sére a Ford Motors Company alapí­tott az atomenergia békés felhaszná­lásában szerzett érdemek jutalmazá­sára. A díj 75 ezer dollár pénzjuta­lommal jár,

Next

/
Thumbnails
Contents