Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-08 / 56. szám

* - - ----- SOMOGYORSZÄG_______________________________Pénf^jos^^ MÉRLEGEN a Finommechanikai és Gépjavító Vállalat munkája Az elmúlt napokban bizottság vizsgálta felül a Finommechanikai Vállalat munkáját. A bizottság a Pénzügyminisztérium által kiadott rendelkezések betartásának vizsgá­latán felül foglalkozott a munkás­­paraszt kormány 1020-as rendeleté­ben előirt, a gazdaságosságra való törekvés kérdéseivel is. Feltárta a vállalat problémáit, s ennek nyo­mán segít kiküszöbölni a vállalat életében fellelt hiányosságokat, il­letve javaslatot tesz felsőbb szer­veknek intézkedések Végrehajtásá­ra. A bizottság munkája kitért a tár­sadalmi tulajdon védelmére, a lel­tározások megejtésére, a bérkérdé­seknek vizsgálatára is. Mint első­rendű szempontot vizsgálta az üzem rentabilitásának, jövedelmezőségé­nek lehetőségeit. A bizottságban részt vett a Városi Tanács vállalati pénzgazdálkodási csoport revizora, az MSZMP városi intéző bizottsága, a szakszervezet, valamint a Megyei Tanács és a Nemzeti Bank képviselői. A vizsgá­lat végeztével Zsobrák Károlyné, a bizottság vezetője tájékoztatta la­punkat' a Finommechanikai Válla­latnál megejtett revízió tapasztala­tairól. Bérkérdések A novemberi béreknél a vállalat bizom’os szabálytalanságokat vé­tett. A 13/1956. számú rendelet ér­telmében november 1-től 20-ig ki­fizethető volt a harmadik negyed­évi átlagkereset alapján megállapí­tott bér. November 20-tól 30-ig azonban a nem produktív munkára csak 80 százalékos bér kifizetését tette lehetővé a rendelet. A Finom­­mechanikai Vállalatnál azonban er­re az időszakra is 100 százalékos bért fizettek ki. A vállalat vefeetői azzal indokolták a kifizetést, hogy a dolgozók letöl­­tötték az üzemben a nyolc órai munkaidőt, ha nem is teljes értékű munkát végeztek. Ez viszont nem mentesíti a vállalatot, mert a nem produktív munkavégzésért csak 80 százalékos bért lehetett volna kifi­zetni a jelzett időszakban. A kimu­tatások szerint november hónapban 3205. december hónapban 5218 fo­rint többletbért fizettek ki a hely­telen számfejtéssel. A vállalat az ál­talános ipari bérrendezés keretében 11,9 százalékkal emelte a munkások bérét, ami megfelel a rendelkezé­sek szellemének. Ami a legnagyobb hiba A vállalatnál az októberi esemé­nyek következtében megszüntették a teljesítménybérezést. Mind a kész­gyártó, mind a szolgáltató részle­gek órabérben dolgoznak. A teljesít­ménybérezés nélkülözése anyagi kárt okoz a vállalatnak, de megká­rosítja a dolgozókat is, mert kizár­ja a több termelésre ösztönző erőt Lehetővé teszi, hogy a gyengébb képességű és szorgalmú munkások is ugyanannyit keressenek, mint a törekvő, jobban dolgozó szakmunká­sok. A bizottság ezért javasolja a készáru-gyártásnál a teljesítmény­bér visszaállítását, mert ezen ke­resztül a termelékenységet is növel­ni tudják, jobbá válik a terv telje­sítése, megnyílik az út a nagyobb nyereség elérése felé. A szolgáltató részlegeknél is he­lyes lenne a teljesítménybérezés be­vezetése. A bizottság nem mondja azt, hogy a precíz, különösen figyel­mes munkáknál a vállalat sablon­szerűén értelmezze a teljesítménybé­rezés bevezetését. Itt órabért kell hagyni a javítás jó kivitelezése, a jó minőségi munka érdekében. A bizottság megállapításait a vál­lalat vezetői jónak látják és • Csáki elvtárs, a Finommechanikai Vállalat igazgatója is megerősíti, hogy sok helyen maguk a munkások kérik a teljesítménybérezés visszaállítását. A szolgáltató részlegeknél a mér­legkészítők. az autójavítók, a kész­áru-gyártóknál az esztergályosok, csiszolók és galvanizálók kérték az órabérek felszámolását. A vállalat tehát már rqegtette a kezdeményező lépéseket a teljesítménybérezés visszaállítására. Az eredményromlás okai A vállalat a negyedik negyedév­ben nyereség helyett 337 000 forint deficittel zárt. Ennek okai az októ­beri, novemberi események voltak. Nagy volt az állásidő. Csak novem­berben 9215 álló órára kifizettek 53 479 forintot, decemberben 26 093 forintot, januárban 8464 forintot. A számok csökkenő tendenciát mutat­nak. A szolgáltatások a vállalat életé­ben a múlt év harmadik negyed­évéhez viszonyítva emelkedtek, a tervek 70 százalékát teszik ki. Az első negyedévben a harmadik ne­gyedévvel szemben 6,3 százalékos költségemelkedés mutatkozik. Rend­kívüli mértékben megemelkedett a bérhányad, amíg a harmadik ne­gyedévben 49,5 százalékos volt, az első negyedévben elérte a 63,2 szá­zalékot. Ezzel szemben a vállalat harmadik negyedévi terve 1 326 000 forint volt, szemben az 1957. első negyedévi 1 030 000-rel. A bérek al­kalmazotti szinten is emelődtek. A termelés emelkedése Ahhoz, hogy a vállalat elérje a harmadik negyedévi szintet, az kell, hogy tervét túlteljesítse. A vallalat december hónapban 103,9 százalék­ra teljesítette tervét, ami szép ered­mény. Ezt azonban a lehetőségek figyelembevételével növelni kell. A rentabilitás feltétele, hogy negyed­évenként az előírásos, illetve beter­vezett nyereségen felül kb. 70 ezer forint többleteredményt tudjanak elérni. Helyes dolog, hogy a válla­lat a Nagykereskedelmi Vállalattal összedolgozik, s közszükségleti cik­keket is gyártott. Jelenleg a baba­kocsigyártás is jól kifizetődő. A készáru-gyártásnak tehát vannak perspektívái. A vállalat vezetői tervbe vették speciális elektronikus műszerek gyártását, valamint foglal­koznak a rádiókészítés gondolatával is. A bizottság nem ellenzi a gyárt­mányok skálájának bővítését, azon­ban felhívja a figyelmet az elő­kalkulált eredményre. A vállalat nem versenyezhet nagy budapesti cégekkel, mert azok szériagyártás­sal olcsóbban tudnak előállítani. Nem megengedhető, hogy a vállalat­nál a termelési költségek emelked­jenek, ezért óvatosan, kellő körül­tekintéssel kell kezelni az új gyárt­mányok bevezetését. A cél minden­esetre a helyi ipar szükségleteinek ellátása. Mi akadályozza a vállalat munkáját? Elsősorban a helyiséghiány. Ah­hoz, hogy a vállalat normális ütem­ben fejlődni tudjon, helyiségekre van szüksége.. Az írógépjavító rész­leg kitelepítésével könnyíteni lehet­ne a helyzeten. A bizottság ezért javaslattal fordul a tanács végrehaj­tó bizottságához: biztosítson a Fi­nommechanikának olyan helyet a városban, ahova az írógép-, vala­mint a hűtőszekrényjavító részleget kitelepíthetné. Ha a vállalat a bala­toni hűtőgépjavításokat meg tudná szerezni, ez a szolgáltatásoknak olyan bővítését hozná magával, amit a jelenlegi helyiségviszonyok között megoldani nem lehet. Fájó problé ma a gépkocsihiány is. A vállalatnak szüksége volna a megnövekedett mérlegjavítás és készítés kellő le­bonyolítása céljából egy háromton­nás tehergépkocsira. A VB már ko­rábban megszavazott 85 ezer forin­tot a vállalat részére agregátor be­­ff?drzésére. Az áramellátás meg ja­vulásával ezt az összeget gépkocsi­vásárlásra kell fordítani. Amit a vállalatnak kell kijavítania A Finommechanikai Vállalat te­lephelyén és műhelyeiben példás rend uralkodik. Ezért elismerés il­leti a vállalat dolgozóit. Nem he­lyes azonban, hogy a szociális be­rendezéseket elhanyagolják. A für­dő, öltöző rendetlen, a női fürdőt más célra használják. Az autójaví­tó részlegnél a tisztálkodási lehető­ségek egészen korlátozottak. A mun­kások kénytelenek bádogvedrekből mosakodni. Ezeket a hiányosságokat a vállalatnak meg kell szüntetnie összevetve a vizsgálat eredmé­nyét: a bizottság megállapította hogy a Finommechanikai Vállalat dolgozói nagy igyekezettel munkál­kodnak a tervek teljesítésén, a har­madik negyedévi termelési szint el­érésén. a termelési költségek csök­kentésén. Ezt azonban csak úgy tudják elérni, ha bevezetik a telje­sítménybérezést, emelik a termelé­­kenységet, javítják a munkafegyel­met, kellő színvonalra emelik a munkamorált. A bizottság feltárta a vállalatnál lévő hiányosságokat, számbavette az elért eredményeket. A jövőre vonat­kozóan azonban kell hogy a továb­biakban is segítsék a Finommecha­nikai Vállalat munkáját, támogassák kezdeményezéseit, álljanak mindig a vállalat mögött gondjaik, bajaik elintézésére. így válik csak igazán eredményessé a felülvizsgálat mun­kája. Munkanélküliek elhelyezéséért A szükségessé vált és nagyrészt már megtörtént racionalizálás a barcsi járásra is kihatott. A racionali­zálásra kerülő dolgozók túlnyomó többsége azonban megértette az átszervezés társadalmi és nemzetgazda­sági jelentőségét és nem a Dráva átúszásában kereste a megoldást. Bízik a kormányban, bízik az irányító szervek segítségében és türelemmel várja a legcélra­vezetőbb-megoldást. A Barcsi Járási Tanács munkaerő­gazdálkodása erejéhez mérten megkeresi a lehetősége­ket és a vállalatok munkaerőigénylése alapján segít­séget nyújt az elhelyezkedéseknél. Az eddig munkára jelentkező ötvennégy dolgozó közül harminchatnak már sikerült munkát biztosítani, akik közül négyen adminisztratív munkakört kaptak. A fennmaradó je­lentkezettek nagy része is munkaalkalomhoz juthat a rövidesen beinduló belcsapusztai és újlaki téglagyárak­nál. Előreláthatóan a két gyár munkaerőigénye 25 fő lesz. Sok munkanélkülit vesz fel a kisipar is. A járás­ban nem található egyetlen olyan község sem, ahol a közelmúltban legalább egy új kisiparos ne kezdte volna el a munkát. A kisiparosok zöme asztalos, ko­vács, bognár mesterségre kérte és kapta meg a műkö­dési engedélyt. A munkaerőgazdálkodási hivatal munkája a mun­kanélküliek elhelyezését segítő tevékenysége kielégítő. Emberi módon, emberekhez méltóan történik. Súlyos szépséghiba azonban (nemcsak a barcsi járásban ta­pasztalható), hogy arra a kérdésre: hány munkanélküli van a járásban, nem tudnak megfelelni, — még csak megközelítő számadattal sem. Jó lenne, ha sürgősen felmérnék a munkanélkü­livé vált lakosok számát, mert tökéletes szervező és irányító munka enélkül el sem képzelhető. Több vigyázattal, nagyobb felelősséggel ■yigyázniuk kell azoknak, akik az emberi táplá­­’ lékok készítésével dolgoznak. A hanyagság könnyen a fogyasztók életébe kerülhet. Sajnos, a leggyakoribbal, a »"mindennapival«, a sütödék készítette kenyérrel fordult már elő többször nem kívánt kellemetlenség. És ha az okot vizsgáljuk, az esetek nagy része azt mutatja, hogy a higiéniával, a tisztasággal van baj. Senki nem állíthatja, hogy pusztán a véletleneken múltak az eddigi esetek. — Nem. Hogy a kenyér higiéniája körül ilyen gyakran akadnak reklamációk, annak fő oka, hogy ’ hiányzik egyes sütőipari üzemeknél a megkívánt felelősségér­zet, hiányzik a lelkiismeretes körültekintés vagy éppen valamilyen munkafolyamat elhanyagolása áll fenn. Legutóbb Gelencsér János, kertészeti dolgozó ko­pogott be szerkesztőségünkbe egy olyan kenyérdarab­bal, amely a fentieket bizonyítja. A kenyérben egy foszlott zsákdarab volt. A tisztiorvos véleménye sze­rint feltehető, hogy a liszt szitálása nem történt meg kielégítően. Tudjuk, hogy a sütödék nagy része korszerűtlen­sége miatt nem felel meg a modern, higiénikus köve­telményeknek, de ezzel természetesen megnövekszik a személyes lelkiismereti felelősség kérdése: nagyobb vigyázat szükséges munka közben és az üzem vezetői­nek nem lehet elhanyagolni a gyakori ellenőrzést. Ez az újabb eset álljon felkiáltójelként a sütőipari dolgozók előtt. Rajtuk múlik, hogy többé ne ismétlőd­hessék meg. sesorcre& '' Képünk Szőke Ferencet, a 23. sz. AKÖV villanyszerelő­jét ábrázolja dinamóellenőrzés közben. Kül- és belföldi árukkal gazdagodott a Nagyáruház készlete TTgy látszik, egyre több jó hírt közölhetünk olya­­^ sóinkkal a kereskedelmi frontról. Régvárt, keresett cikkek bukannak fel ismét, szinte naponta az üzletek pultjain. Nemcsak egy-egy külföldi szállítmány okoz meglepetést, de a belföldi gyárak, nagykereske­delmi vállalatok is teljes erővel dolgoznak azért, hogy most már egyre több legyen a belföldi és egyre keve­sebb külföldi szükségenyhítésként behozott árura szo­ruljunk. A napokban német szállítmány futott be Kapos­várra. Néhány nap múlva remek német felső kötött áru, nylonból és habselyemből készített fehérnemű, női habselyem blúzok és az újdonságot jelentő férfi kötött ingek kerülnek az áruház elárusító helyeire. Németország a textilféleségeken kívül kitűnő minősé­gű bőröndökkel is megörvendeztette a vásárlókat. A külföldi anyagok mellett új belföldi szállítmá­nyok is érkeztek. Megjelent újra a hárombetétes matrac, a törülközők és lepedők készítésére alkalmas flotir anyag. Bő választékú, csinos tavaszi női szandá­lok ragadják meg a vásárlók tekintetét és szívét... Az áruház vezetőinek tájékoztatása szerint a kül­földről kapott anyagok árai sem haladják túl a közepes magyar árakat. OirCSJP Torá!»3»i*n äs ежен £ш úton! Túlteljesítette tervét a Gépjavító Vállalat — A SOMOGY MEGYEI Gépjavító Vállalatnak bizony hosszú utat kel­lett megtennie, amíg elérte a feb­ruári 111,1 százalékos tervteljesítést. Másfél hónappal ezelőtt még ko­moly anyaghiánnyal küzdött a vál­lalat és ha a honvédség a szállítá­soknál nem segít, leállt volna a ter­melés. — Nagyon sokat köszönhetünk Száraz őrnagy elvtársnak — mond­ja Kovács László, a munkástanács elnöke. A honvédség gépkocsijai a legkritikusabb napokban is hajlan­dók voltak anyagot szállítani a vál­lalatnak. A nehezén most túljutottak! A Gépjavító Vállalat műhelyeiben na­gyobb mennyiségű vasanyag halmo­zódott fel, ami szükséges is a meg­növekedett gyártási feladatok ellá­tására. Amikor a racionalizálás átmeneti nehézségeinek elkerülése céljából az MSZMP megyei intézőbizottsága meghozta határozatát a közszükség­leti cikkek gyártásának a kaposvári üzemekben történt elkezdésére, a Gépjavító Vállalat jó kooperációt ki­építve a Vas- és Műszaki Nagyke­reskedelmi Vállalattal, elkezdte a füstcsövek, tepsik, bádog üstök és egyéb más közszükségleti cikkek gyártását. Ezzel is hozzájárult a ne­héz időkben a munkások foglalkoz­tatásához és a lakosság ellátásához. Most a vállalat fejlődik, bővül, munkásokat vesz fel. Gyártmányaik száma nő. A CSRB és a TRB tető­­szerkezeteken kívül, amelyből 20 ezer darabot szállítottak az árvíz sújtotta területekre, megrendelést kaptak több ezer darab csőszékre is. — Szeretnénk motoros húsdaráló­kat is gyártani, ipari célra — közli Zoltai Zoltán, a vállalat új főmérnö­ke. MEGRAGADOM AZ ALKALMAT és megkérem Zoltai elvtársat, mon­­ja el, hogyan látja a Gépjavító Vál­lalat jövőjét, beszéljen nehézségeik­ről, a feladatokról, melyeket a kö­zeljövőben megoldanak. — Februárban az egy főre eső ter­melési érték 6721 forintra emelődött. Előző évben ugyanebben az időszak­ban csak 1753 forint volt. Ez azon­ban nem reális összehasonlítás és nem tehet elbizakodottá bennünket, mert 1956 februárjában a termelés nagyon gyengén állt. A legjobb mu­tató a teljesített normaórák száma. Ha ezt nézem, úgy tűnik, hogy a má­sodik negyedévben megközelítjük az elmúlt év harmadik negyedévének eredményeit, ami a vállalat történe­tében — azt mondhatni — eddig a legjobb volt. Üzemünk természete­sen nyereséges lesz, de ez nem min­den. A helyzet kedvező, van anya­gunk, vannak megrendeléseink, egy­bekovácsolt szakmunkás-gárdával rendelkezünk. A termelékenységet tehát emelni tudjuk. — Az ellenforradalom itt is szét­­cibálta a munkafegyelmet. E téren, bár nagy javulás van, még mindig mutatkozik tennivaló.' Különö­sen'sokat tehet a nemrég alakult MSZMP-alapszervezetünk, melynek már tizenkét tagja van. Be kell lát­niuk a dolgozóknak, hogy munka nélkül szégyen pénzt elfogadni az államtól. — Hiba még, hogy kevés a tech­nológusunk. Pedig nélkülük műsza­kilag fejlődni képtelenség. A gép­park is kiegészítésre szorul, mert túlságosan sok kooperációs munkát vagyunk kénytelenek elvégeztetni, ami emeli a szállítások költségét, sok anyagmozgatást eredményez. — Én a magam részéről meg va­gyok elégedve a vállalat mostani munkájával. Úgy látom, a vállalat jövője a fejlődés jegyében alakul — mondta végül Zoltai elvtárs. HA VALAKI VÉGIGMEGY az üzemen, saját szemével is meggyő­ződhet a javuló anyagellátásról. A rendre azonban nagyobb figyelmet kellene fordítania a vállalat vezető­ségének. A szétdobált vasanyagok könnyen balesetet is előidézhetnek. A lakatos, esztergályos műhelyek­ben serényen dolgoznak a munká­sok. A CSRB, TRB gerendáik feketé­re festve, készen várják már elszál­lításukat. A Gépjavító Vállalat feb­ruári tervét szépen teljesítette. Most arra kell vigyázni, hogy a termelési költségek csökkentésében is hasonló jó eredményt érjenek el. E cél el­érése érdekében munkálkodjék kö­zös erővel a vállalat MSZMP-alap­­szervezete, munkástanácsa és veze­tősége. Szűts István Ш Ш Csiky Gergely Színház: Thornton Wilder: A mi kis városunk. Bemu­tató előadás este fél 7-kor. Dombóvárott du. Csárdáskirálynő, este Csárdáskirálynő. Vörös Csillag: Eumjancev-üg|r. 5, 7, 9 órakor. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsön­zés és olvasótermi szolgálat 9—11-ig, 13—19-ig. Rippí-Rónai Múzeum: Régi nagy mesterek müveinek kiállítása. Ezen­kívül kiállítások ősrégészetről, Ka­posvár város történetéről, a somogyi pásztorművészetről, valamint a Ba­­láta-tó élővilágáról. — A ml Ids városunk nyilvános főpróbája. Tegnap este tartották A mi kis városunk nyilvános főpróbá­ját. A főpróbán megjelent közönség körében igen nagy sikert aratott a Wilder-színmű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents