Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

• 'Л У V ' ^ ^ ^ f ^ ^ 7^^ záZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IL évfolyam, 76. szám. ARA; 50 FILLER Vasárnap, 195*. március 31. Hogy az út tényleg felfelé vezessen Ma már mindenki jóleső érzéssel állapítja meg. ba körülnéz vállalatának, üzemének házatáján, vagy akár saját mindennapi életét tekinti, hogy a konszolidáció elkezdődött, a politikai és gazdasági eredmények biz­tatóak. A termelés elrugaszkodott az anarchia laza ta­lajáról, ahová az ellenforradalom taszította és fokoza­tosan emelkedik. A termelés sokhelyen megközelítette, sőt elérte az októberi színvonalat, a munkás-paraszt kormány intézkedései nyomán kevesebb lett az állam­apparátus kiadása, a végrehajtott racionalizálás foly­tán csökkent a nem »-közvetlen« termelők száma az iparban. A munkástanácsok intézménye — a sok kez­deti zökkenő ellenére is — jól bevált, az üzemi de­mokrácia kiszélesítéséhez, az üzemek igazgatásának kollektívabb módjához vezetett. Alapvető eredményt jelentett a szénbányászat aránylag gyors talpraállása, az energiaellátás rohamos javulása pedig biztosította a vállalatok és üzemek többségében a korábbi, több­­műszakos munkavégzést is. Mindezek az eredmények feljogosíthatják munkásosztályunkat, egész dolgozó né­pünket, hogy örömmel és bizakodással nézzen a jövőbe, s további konszolidációt, még jobb áruellátást, fokozó­dó termelést, és ezeknek nyomán a nemzetgazdaság további erősödését várja. Nem tennénk azonban helyesen, ha eltagadnánk a még meglévő nehézségeinket, ha nem mondanánk meg őszintén az ország népének: ... nem jutottunk túl tel­jesen bajainkon. A gyáripar januári termelése érdekes számokat mutat. Ha az 1956 januári vállalati teljes termelést 100 százaléknak vesszük, akkor 1957 januárjában csak 74 százalékot értünk el, a munkások keresete ugyan­úgy viszonyítva, 1957-ben 130 százalékra ugrott fel. Senki előtt nem lehet vitás, hogy ma a munkásosz­tály jóval magasabb bért kap, mint az előző év hason­ló időszakában. Ez az út pedig pénzromláshoz vezethet. 1957 februárjában megjelent a munkás-paraszt kor­mány rendeletc. melyben a vállalatokat a termelési költségek csökkentésére, az 1956 harmadik negyedévi termelési szint elérésére szólította fel. A vállalatoknak a rendelet értelmében intézkedéseket, programot kel­lett kidolgozni az önköltség csökkentésére, a nyeresé­gesség elérésére. A rendelet nem is maradt hatás nél­kül. 1957 februárjában javulás állott be megyénk ipara költségszmtjének alakulásában és a termelési költsé­gek, egy-két üzemet eltekintve, csökkentek ugyan, de még korántsem kielégítő mértékben. Országos viszonylatban is még mindig kevés az eredmény, mert februáriján éppen az általános 30 szá­zalékos béremelés következtében újabb négyszázmillió forinttal csökkent az ország árualapja. A termelés még nem tudja teljesen kielégíteni a fogyasztást, a készle­tező vállalatok anyagmennyisége tovább csökkent. A Megyei Tanács Ipari osztálya a Városi Tanács ipari osztályával karöltve — nagyon helyesen — az operatívabb, gyorsabb eredmény céljából felülvizsgálta a rendelkezése alá tartozó vállalatokat. Nagy munkát végzett a Városi Tanács vállalati pénzgazdálkodási csoportja is. A vállalatok felülvizsgálása nyomán sok hiányosság, probléma, nehézség a felszínre került, me­lyek kiküszöbölése nélkül nem lehet előbbre jutni. A bizottságok megszabták a vállalatoknak a feladatokat, konkrétan megmutatták a kivezető utat. A bizottsági felülvizsgálat mérlege azt mutatta, hogy azok a válla­latok, melyek még idejében visszatértek a teljesítmény­bérezésre, ahol szigorúan vették a társadalmi- és mun­kafegyelmet, az anyagtakarékosságot, máris szép ered­ményeket tudtak felmutatni. A vizsgálat során feltár­ták például, hogy a Finommechanikai Vállalatnál, a Patyolatnál mennyi veszteség származott a darabbére­zés eltörléséből, ugyanakkor például a Rendeltszabó­­ságnál, ahol állandóan teljesítménybérben dolgoztak, vállalati nyereséget könyvelhettek el. A jó vállalati szervezés a Tatarozó-Vállalatnál már az első negyedév­ben a nyereségességet vonta maga után. A miniszté­riumi vállalatok közül a Texíilművek rohamléptekkel halad az októberi termelési szint elérése felé. Lehetővé tette ezt, hogy munkástanácsa jól dolgozik, hogy ki­elégítő az anyagellátás, és jó a munkafegyelem. Ahol jó a munkástanács és a pártszervezet kapcsolata, mint az Építőipari Vállalatnál, ott lényegesen lehet fokozni a termelést; ahol jó a műszaki irányítás (Téglagyári Egyesülés), ott nem kell félni a terv nem teljesítésétől. Lassan a márciusi eredmények is a nyilvánosságra kerülnek. Lezárjuk az ipar erőgyűjtésének időszakát. Jön a második negyedév, amikor megyénk vállalatai­nak el kell jutniuk a nyereségességig, összhangba kell hoznunk az árualapot a megemelkedett fizetésekkel. Csak ^ így lesz tartós, tényleg szilárd a mi gazdasági stabilizációnk. A vállalatok dolgozói eiőtt tehát ez a cél lebegjen. Mint ahogyan a Megyei Pártbizottság iparra vonatkozó határozata leszögezi; »emelni a termelést, csökkenteni a termelés költségeit«. Ezért harcoljon minden vállalat vezetősége, munkástanácsa és párt­­szervezete. Csak így vezet utunk tényleg felfelé, a virágzás, a népjólét, a szocialista fejlődés reményteljes korszaka felé. Helyes kezdeményesések Háromfán A Háromfai Állami Gazdaságban nagyon alaposan készítik elő az egész év gazdasági munkáját. Ennek egyik része a gazdaságvezetők tapasztalatcseréje és vitája. Ezt úgy oldják meg, hogy üzemegységenként megvizsgálják a tavaszi vetések állapotát, a követendő talajmunka és vetés módszereit, ahol jelen vannak az üzem összes gazdasági vezetői. A napokban éppen Gézapusztán voltak. A hasznos eszmecsere során szá­mos jó javaslat hangzott el a munka megjavítására. Talán titkot árulunk el, amikor megírjuk, hogy ver­­senykihívási terveik is vannak, de tekintve, hogy he­lyeseljük, ezt is tudomásukra hozzuk az olvasóknak. VALÓSÁG A 12 TALÁLATRÓL Elnézést a közismert magyar film címváltoztatásáért. De Kálmán Gyu­ri bácsi — bármennyire tekintélyes, szépbajuszú ember — mégsem ne­vezhető mesebeli hősnek. Már estik azért sem, mert története igaz. s a 12 találat kézzelfogható bankói mér birtokában vannak ... ,4 szerencsés szelvény a Z, 125949. számú volt, s Fortuna istenasszony jóvoltából ezzel nyert sok pénzt a vései 63 éves parasztember. Nehéz lenne megmondani; hánya­dik szelvény ez, melyre aprólékos gonddal írogatta be Gyuri bácsi az 1-t, 2~t, x-et kisunokája segítsé­gével. Egyszer már nyert is 10 ta­lálattal 52 forintot. De ez most szó­ra sem érdemes. A 11. heti nyere­mény elhomályosítja a múltat, ösz­­szesen 79 393 forint maradt »tisz­tán« a 12 találatos nyereményből. Nem, is okoz különösebb gondot a sok pénz, van helye bőven. A jó családapa gondol a gyerekei­re is. Az egyik lánya férjes ugyan, de a pénz mindig elkel a háznál. A másik lányát m,eg elhagyta a fér­je, s az apa nélkül maradt gyereke­ket is fel kell nevelni, No meg az otthoni gazdaságra is kell valamics­két fordítani... Szóval sok a pénz, de minden fillérnek megvan a he­lye... A 39 000 forintot tegnap vitte haza Gyuri bácsi az OTP-ből, a másik 40 ezer meg már otthon várja a vé­sei postán, betétkönyv alakjában ... Német és cseh textiláru, lengyel férfiruha — A második évnegyed áruellátásáról — A tavasz megérkeztének letagad­hatatlan jele az utcán észlelhető, a járókelők ruházatán, de vajon meg­érkezett-e a tavasz a ruha- és cipő­üzletekbe is és milyen a tavaszt vá­laszték? Ezzel a bizonyára sok olva­sónk által feltett kérdéssel kerestük fel Kaposi Istvánt, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztályának ruházati előadóját, alti elmondotta, hogy kül­földről, Csehszlovákiából és Németor­szágból érkezett négy vagon tex­tiláru, vidéken kerülnek forgalomba. Selyemáruból csupán a sima, egy­színű fehér és a pasztellszínű selyem okoz gondot. Impriméből a készlet minden bizonnyal elég lesz a követ­kező három hónapra. Nemrég még általában hiánycikk volt a férfi fe­hérnemű is, ma már lényegesen ja­vult a helyzet, mert a hazai készle­tek mellé külföldről is érkezett áru. Igen tetszetősek és emellett olcsók a német kötött ingek, mindössze 58 forintba kerülnek melyben férfi és női szövetek, töb­bek között férfi sportszövetek, női kabátszövetek és gyermekszövetek is vannak. Újdonságnak számít a kör­kötőgépen készített yersey női szövet, melyből eddig még nem árusítottak M e gyarországon. Főleg a falusi lakosság között lesz sikere majd a lengyel férfiöltönyök­nek, melyek 450 forintos áron, főleg A cipő üzletekről is elmondható, hogy általában kielégítik a vásárlók igényeit. Szandál lesz bőségesen, csupán a választék lesz hiányos. Két cikknél, a női fehér szandálnál és a gyerekszandálnál lesznek arányiaga legkomolyabb hibák, mert ebből az ipar nem tud annyit adni, amennyi elegendő lenne. A gyerekszandálokat úgy igyekeznek helyettesíteni, hogy több tornacipőt készítenek. Életrevaló kis szövetkezet az istvándi Uj Elet-Úgysem lenne élet­képes ez a szövetke­zet, hagyjanak föl a szervezéssel« — próbál­ta eltéríteni szándé­kától a néhány istván­di szegényparasztot a község »nemzeti bi­zottsága«. Ezt a meg­állapítást nem tartot­ták meg maguk kö­zött, hanem a járási vezetőknek is tudíukra adták. Kinek jártak a kedvében? Például Horváth Zádori István kuláknak. í Elnézték neki. hogy a volt Pető­fi Tsz-től jogtalanul elvezetett egy pár lo­vat, s elvitt különféle gazdasági felszerelést. A földügyekben sem a szegényemberek érde­ke vezérelte ezt az ön­magát hatalomra segí­tő bizottságot. Azt mondták a tsz-ek fel­bomlása után, hogy mindenki foglalja el régi földjét. Tartalék­­föld? Ezt a fogalmat kitörölték szótárukból — a régi kizsákmányo­­lóknak szánták ezeket a felajánlott, elhagyott területeket. És az egy1 kori nincstelenek, akik egy hantot sem mond­hattak soha maguké­nak és most kisodród­tak a szövetkezetből? Ezek miatt nem fájt eme díszes társulat fe­je, hiszen negyvenöt előtt is az volt a rend, hogy akinek volt va­gyona, boldogult — a falu kisemmizettjei pe­dig sínylődtek. Ide akarta visszakanyarí­­tani a nép sorsát a ta­valyi ősz Istvándiban is. Számításukba azon­ban öreg hiba csúszott. A legnagyobb megle­petésükre más fordula­tot vettek az esemé­nyek november negye­diké után. Tizenegyné­­hány parasztember — mindössze harmincöt hold tulajdonosa szervezkedni kezdett. — Kun József adóügyi megbízott volt a leg­nagyobb segítségem — mondja Somogyi Jó­zsef, az Uj Élet Tsz el­nöke. Mert az ellen­forradalom minden ár­mánykodása ellenére is megalakult, s a Pe­tőfi TTsz nyomdokaiba lépett a szövetkezet januárban. Kreskai László, Horváth Jó­zsef, Jakab Sándor, meg az asszonyok — Hamberger Ferencné, Horváth Ferencné. Su­dár Istvánná, Molnár Ferencné, Balogh Far­kas József né és leá­nya, Margit — úgy ha­tároztak: továbbra is a közös utat járják. Most 17 család, 22 taggal műveli a 128 holdat. Természetesen vissza­kerültek már a lovak a kuláktól, s hozzáfogott a kis közösség a mun­kához. Kimondták; ez­után is munkaegységre dolgoznak, s módosí­tottak a normán — a kapálás és széhagvűj - tés javadalmazását megemelték. Tizenki­lenc holdat megtérí­tettek istállótrágyával, két hét óta szántja földjüket a traktor. A vetőmagot is előterem­tették, állami készlet­ből. Leszerződtek csak­nem minden növényre — burgonyára-,, zabos­bükkönyre, szarvaska­­repre, cirokra — ami­ből sok pénzt remél­hetnek. A munka­kedvvel sincs baj: két hold és száz négy­szögöl kanálnivaló jut egy-egy tagra. Pedig Balogh Farkasék en­nek kétszeresét is el­vállalták volna... Eny­­nyit az istvándi Uj Életről — eiTől az élet­revaló kis szövetkezet­ről. „Állunk a vártán Mit csináltak a nagyatádi ellen forradalmárok ? NE TÉTOVÁZZ! A kis cseléd Egész heti rádióműsor Megalakult a Kommunista Ifjúsági Szövetség kaposvári járási szervező bizottsága A megalakult járási előkészítő bizottság szeretette; és örömmel üdvözli a Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontását. A bizottság kimondja, hogy a KISZ programja’ magáévá teszi, minden körülmények között követi а pártot, harcolni fog a nép hatalmáért, hűen követi a 48-as márciusi ifjak és a KIMSZ hagyományait. A marxizmus—lenimizimus szellemében neveljük a fia­talokat és minden erőnkkel azon dolgozzunk, hogy az ifjúság sportolási, szórakozási, kulturális igényét ki­elégítsük. Kedves fiatalok, elvtársak! A szervezőbizottság felhívással fordul hozzátok Járásunk területén már megalakultak a KlSZ-szerveze­­tek, pl. Alsóbogán Á. G., Kőkút, stb., ezekben e szervezetekben élő fiatalok példáját követve, támogas­sátok célkitűzéseinket, alakítsátok meg a kommunista ifjúság szervezeteit. A KISZ kaposvári járási szervezőbizottsága Kutasi kisiparosok Ha megkérdeznének a kutasd kisiparosok közü néhányat, hogyan állnak az állam iránti kötelezettség­teljesítése dolgában, bizony nem sok jót tudnának mon­dani. Horváth Imre kovácsmester szégyenkezve hall­gathatná, mondjuk a kisiparos Boros Imre dorgál« szavait. Mert Boros Imrének lenne joga is, meg erköles alapja is kérdőre vonni Horváth Imrét. Hogyisne. Bor« Imre a kötelességtudók közé tartozik; míg Horváti Imrének a múlt évre és az idei első negyedévre 297! forintos tartozást mutat az adófőkönyv.1 Pedig szorgo­­ember, jó kovács, jó kereső mester ő is, olyan, min! Boros Imre, vagy Tili János. Nem éppen szép bizo­nyítványt mutat az adónyilvántartás ifj. Deák József ifj. Kovács Imre ácsokról sem. Kettőjük adótartozása 4496 forint. Ezek a kutasi kisiparosok »kitesznek« ma­gukért. Ámbár sokkal inkább dicsőségökre váln^, ^ nevüket nem az »adósok«, hanem a »rendezték« ÍEöré­­ben emlegetnék. Mert ugyan mit szólnának, ha az álla­mi kereskedelem megtagadná tőlük a patkószeg, a vas kiszolgálását? Bizonyára nem tetszene nekik. ÜJ NÉPI ZENEKAR MUTATKOZIK BE Hírt adtunk már arról, hogy az április 3-i felsza­badulási ünnepség egyik kiemelkedő eseménye lesz Sánta Feri népi zenekarának bemutatkozása. Hadd szóljunk néhány szót elöljáróban e lelkes együttesről! képességeikről, elhatározásukról, s a műsorról, melyet oly nagy érdeklődéssel vár Kaposvár közönsége. Mindössze másfél hónappal ezelőtt született meg a zenekaralakíitás gondolata. S néhány nap múlva már együtt ült a zenekar. Tehetséges, lelkes tagjai muzsi­kusok, a népi zene rajongói, de a körülmények пев1 tették lehetővé, hogy a muzsikálás magasabb színvona­lára küzdjék fel magukat. Sokan nem ismerik a kot­tát s ma még fejből, hangonkint tanulják a bony olt? ít hangszerelésű népdal-feldolgozásokat. De amit e más­fél hónap alatt produkáltak, azért kétszeres elismeré­­jár. Kitűnő kezekben van az együttes. A népi zenekar művészeti vezetője Bálint Kálmán, a zeneiskola tárná« S a szakképzett vezető tanácsai nyomán napról napúti csiszolódik a zenekar, finomabbá, tömörebbé válik hanghatása. Sánta Ferit, az együttes vezetőjét nem keli bemutatnunk. S a többiek? Egyek a zenében. Fiatal«-, és idősebbek, tehetségesek és kevésbé tehetségesek mind fejlődési lehetőséget kaptak a megyei központi szakszervezeti zenekarban. Általuk pedig egy jóképei­­ségű zenekart üdvözölhet a nagyközönség. Bemutat­kozásuk műsora maga is biztosíték a sikerre. Ádám Jenő népdalfeldolgozásai, a Debreceni bokáaó és friss, a Pócsi csárdás, Rózsavölgyi Magyar díszpalotása, a Klarinét csárdás és a többi műsorszám mellett romín népi dalokat játszanak. E tarka, sokszínű műsor méltó befejezője lesz Liszt: II. Magyar rapszódiája, mel;ynek előadása mindennél jobban igazolja majd az együttes képességeit, jó felkészülését. Próbák közben nagy tervek születnek. S e tervek­ből csak annyit árulhatunk el, hogy a zenekar később budapesti és szomszédos országokbeM szereplésre is készül. Az április hanmadiíki bemutatkozás meglepetéseké®: számít, hogy a zenekar két neves, énekes szólistája is fellép, akik állandóan a népi zenekarral együtt fog­nak szerepelni. Meglepetés lesz ez, nevüket senkinél sem árulták el. Várakozással tekintünk a bemutatkozásra, de a pró­bák tapasztalataiból bátran állíthatjuk: biztos eiken* számíthat a 25 tagú együttes.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents