Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-22 / 68. szám

fVitteb, 1951. március 22. SOMOGY ORSZÁG 1- <

Amíg a törkölyből, cefréből

„szíverősítő44 lesz

Porrogszentkirály és Somogybükkösd között az egyik kanyarulatban magános ház áll. A ház körül hordók, hasábfa, s a földbe szalma beletaposva. A környék külseje tehát nem nyújt valami derűs látványt.

Mint lakatlan sziget tűnik az utasok szemébe. Az épület belseje már biztatóbb. Félrehúzzák a reteszt, kinyílik a vastag deszkaajtó, s a szesz bódító illata csapja meg a belépő orrát. Az épület a Somogybükkösdi Szabad Föld Tsz. tulajdona. Itt főzik a környékbeli falvakban lakó parasztok »szíverősítőjét«, a kisüsti pálinkákat. Porrogról, Szentkirályról, Bükkösdről, Szentpálról, de még Gyékényesről is járnak ide hordóba tömött szőlőtörköllyel, szilva, alma és más gyümölcs cefrével. íme, kétszer fizet a szőlő, egyszer borral, másodszor a törkölyből főzött pálinkával. S milyen nagyszerű erősítő ez nyáron aratáskor, de persze télen sem vetik meg a parasztemberek.

Hogyan lesz a törkölyből pálinka? Hosszú sora van annak, mondja a pálinkafőzés mestere, Márkus József.

— Először is a nagy főzőüstbe kerül az anyag, itt jó tűz mellett körülbelül két és fél—három óráig kell tartani. A főzésnél támadó alkoholpárák hosszú csöveken keresztül a hűtőbe kerülnek, itt válnak cseppfolyóssá, majd ez a szeszmérő gépbe megy, innen a finomítóba, majd ismét a hűtőbe jut. S innen már kész szesz formájában csurdogál a pálinka a hitelesített edénybe.

A kifőzött pálinka fele az állam tulajdonába jut. . Éppen azt a célt szolgálja, mint a parasztok adója, ez is hozzájárul az állami költségvetéshez. A pálinkáiőzde tulajdonosa, a tsz is jól jár. Volt olyan hónap, amikor nyolcezer forint tiszta pénzt hajtott a tsz kasszájába. A somogybükkösdi tsz pálinkafózdéje egy-egy idényszakban — 5—6 hónap' alatt — 12—14 ezer liter pálinkát főz ki. Ennyit még a legnagyobb alkoholista sem lenne képes elfogyasztani egész életében.

Nekik ki ad igazat?

Asszonyokról van szó. Csíki Károlynéról, Becsei Katalinról, Varga Ilonáról. Mindhármukat váratlanul érte az elbocsátás. Azelőtt becsülettel, szorgalommal dolgoztak a csurgói Szociális Otthonban. Gondozónők, szakácsnők voltak. Munkakörük nem szűnt meg, hiszen helyettük újakat vettek fel Berzencén. Mert tudni kell, hogy időközben Csurgóról Berzencére költöztették át a szociális otthont a Határőrség volt laktanyájába. Miért bocsátották hát el a régi alkalmazottakat. Erre a kérdésre Misei Gyula, a járási tanács egészségügyi dolgozója adhatna választ, mert 6 találta alkalmatlannak régi állására a három aszszonyt Például Knézics Józsefné berzencei kulákasszonyt alkalmasabbnak látta a szakácsnői teendők ellátására, mint Csíki Károlyr.ét, aki már hosszú éveik óta főzött az aggoknak. Becsei Katalinnak »bűne« is volt: párttag.

Mi az összefüggés e két tény között? Megtaláljuk, ha kissé viszszatekintünk néhány hónappal, mondjuk október vége, november

eleje körüli időszakra. Misei Gyula akkor az ellenforradalmárok mellé szegődött. Amit egyetlen tisztességes ember se tett meg, ő vállalkozott rá: összeszedte a járási tanácson található Lenin-szobrct, Szabadság-szobrot, párt- és DISZ-jelvényeket, kihordta a kertbe s ott összetördelte őket. Valaha párttag volt, de ekkor kimutatta fogafehérét. Köpönyeget fordított. És éppen a kommunisták hívták fel a figyelmét már október előtt is rendetlen családi életére. De még ez sem jogosíthatja fel arra, amit a három aszszonnyal elkövetett. Ez nem más, mint önkényeskedés, személyes bosszú műve. Már pedig a becsületérzet, az igazság, és nem utolsó sorban a törvény is azt parancsolja, hogy igazságot kell tenni a törvénytelenség eme áldozatainak. Most már tényleg itt az ideje, hogy bűnhődjenek azok, akik játszanak az emberrel, és akik könynyűszerrel feleslegesen dobálnak ki az állam zsebéből ezreseket — »racionalizálás«, munkanélküli segély címén.

A színt játszó esőkabát

Arra a kérdésre, hol gyártja a hazai ruházati ipar a legszebb női esőkabátot, igen kevés tippelő akadna, aki Csurgó községet jelölne meg. Pedig Csurgó lassan az esőkabátgyártás központjává válik. Számokban kifejezve: a Csurgói Napsugár Ktsz havi 1500 darabos női esókabátkászítéssel az országos szükséglet 50 százalékát adja. A ktsz, amely tavaly mintegy háromnegyedmilliós nyereséggel zárta az évet, és ebből mintegy kétszázezer forint volt, amely újítások eredményéből adódott. Nos, -ez a ktsz nemrég érezhető port kavart fel a magyar és import anyagfeó’ gyártott műbőr nőikabátok íorgalombahozatalával.

Több jó kabáttípus látott itt napvilágot: nemrég készült el egy egészen olcsó (200 forintos) esőkabát terve. Most pedig egy váratlan meglepetés áll küszöbön.

Hamarosan az üzletekben tündököl az új kereskedelmi ruhakülönlegesség, a sok színt játszó női esőkabát.

Előre bejelentjük, nehogy valaki is furcsa varázslatra gondoljon. E sorok írója a tanú: a ktsz vezetőjének, Radnóti Lászlónak, a Szövőgyár és a Nagytétényi Gumigyár féléves kísérletező munkája után most a ktsz hosszú munkaasztalain az ügyeskezű női szabászok ujjai közt már elindult útjára

az értékes, különös esőkabátanyag, amely hol lilás, hol barna, hol kékes árnyalatokban változtatja színét.

Ydódik olyan fénytörési helyzet is, logy valamennyi szín egyszerre jesnik meg az esőkabát különböző .észéin. Ilyenkor érdekes, tünemé*yes és megfoghatatlan, nehezen meghatározható színbenyomási; kelt * tükörsima, erős kabátanyag. Azoniívül, hogy színét a mozgástól füg;Ően, szinte másodpercenként változtatja, még az esőkabát erényei közé tartozik az is, hogy

m eddigieknél jóval erősebb a szakítószilárdsága, nagyobb a geini tapadási felülete — no, és

ami ugyancsak nem utolsó szempont, mindezek ellenére olcsó.

A kereskedők szakvéleménye szerint az új esőkabát típus minden bizonnyal feltűnést kelt és megérdemelt sikert ér el a »szépnem« vásárlói körében.

Ez a mi véleményünk is. Azonban egy kellemetlen dolgot is el kell árulni: eddig mintegy tizenegyezer megrendelés futott be a Csurgói Napsugárhoz, ami bizony borúlátásra ad okot, mert csak ezek legyártása után jöhet számításba a nagykereskedelem. De talán még sjncs ok az elkeseredésre: úgy hallottuk, hogy e típus gyártását átvette a hasonló profilú Budapesti Béke Kisipari Szövetkezet, amely szintén a kereskedelem segítségére siet. Abban a reményben búcsúzunk: mielőbbi viszontlátásra, az üzletekben.

... ha a csurgói kerékpárosak nem a betonjárdán közlekednének?

.,. ha Toldi József 14 holdas porrogszentkirályi lakos kifizetné az adóját?

... ha a csurgói élelmiszerüzletekben 12 óra előtt is lehetne kenyeret kapni?

... ha egy éves tétlenség után produkálnának valamit a gyékényesi kultúrotthonban ?

... ha a csurgói könyvesboltot meghatározott időben tartanák nyitva?

... ha a posta rendszeresen és hiánytalanul kézbesítené a napi sajtót az előfizetőknek, — még vasárnap is?

... ha ismét létesítenének bölcsődét Berzencén?

... ha Gyékényesen elhinnék a parasztok, hogy a begyűjtés végleg megszűnt?

... ha a községi tanácsok többet törődnének a népkönyvtárakkal?

... ha olajozással, öntözéssel megszüntetnék a nagy port Csurgó utcáin?

... ha Vlaszák Gyula boltvezető rendbentartaná a porrogszentkirólyi élelmiszerbolt raktárát?

... ha a régi tervekhez híven strandfürdőt építenének a csurgói artézi kút környékén?

MI LENNE

... ha tisztántarfanák és leköveznék a csurgói Szabadság vendéglő előtti teret?

... ha a FÖLDSZÖV-épületeket telekkönyvileg is átírnák a régi Hangya nevéről?

... ha a Rákóczi utcában megcsináltatnák az egy éve fölszedett járdát?

... ha a tizenöt pedagógus közül nemcsak egynek lenne lakása Berzencén?

... ha régi vágyak szerint leköveznék a Gyékényesről Porrogszentkirályi állomásra vezető feneketlen sártengert?

... ha esernyő nélkül is lehetne inni nagyfröccsöt a beázott porrogszentkirályi italboltban?

... ha a csurgói Szabadság vendéglőben elegendő szék és hamutartó állna a szórakozni vágyók rendelkezésére?

... ha eldőlne végre, hogy hova tartozik a Csokonai gimnázium könyvtára, s értékes anyagát közkinccsé tennék?

... ha kihordanák a szemetet a csurgói községi tanács udvaráról?

... ha Sándor József, az Iharosberényi Gépállomás főkönyvelője szorgalmazná a három éves kintlévőség (másfél millió forint) behajtását?

... ha tataroznák és rendben tartanák a csurgói állomással szemben lévő FÖLDSZÖV italboltot?

... ha gondos kezek munkája nyomán nem esne be az eső a berzencei kul tűrotthonba ?

... ha a porrogszentkirályi hivatalsegéd pontosan elintézné a járástól kapott utasításokat?

... ha a csurgói Faipar volt DISZ szervezetének gazdasági vezetője elszámolna az ifjúság 1500 forintjával?

... ha a párkányról lecsúszott több méteres bádoglemez nem a villanydróton lógva éjieskedne a Járási Tanács előtti park fölött?

... ha az illetékesek gondoskodnának tanácselnök beállításáról Porr ogszentkirály on ?

... ha lehetne gumidudlit kapni Csurgó üzleteiben?

... ha a gyékényesi Uj utcában ígéret helyett be is kjötnék a villanyt?

... ha nemcsak szomszédközségbeli vendégeli szórakoztatnának a porrogszentkirályi kultúrotthonban?

... ha a csurgói moziban hivatalos áron lehetne cukorkát kapni?

... ha a csurgói állomáson Maries forgalmista szolgálata idején is válthatnának jegyet az utazók?

Olcsó az alma

Ha valaki kora reggel végigmegy Iharosberény utcáján, hatalmas vesszővékákon akad meg a szeme, ahogy a postahivatal elé ér. Már csak kíváncsiságból is megkérdeztük: amit és hova szállítanak a herényiek? Egy arra járó fiatalasszony készségesen válaszolt.

A 25—30 hatalmas véka mélyén ragyogó, makkegészséges jonathán alma vár elszállításra. A helybeliek panaszkodnak, hogy a környéken nem akad vevő gyümölcsösük termésére. Pedig olcsón adják, 5 forintért, 5,50-ért kilóját, sőt, ha valaki ügyes vásárló, talán még 4,50-ért is megkaphatná. Kereslet nincs, így hát gyakran viszi a darabárus járat az iharosberényiek almatermését Dombóvárra, s a Dunántúl különböző helyeire.

Úf kefrsppei Maiséit a Gyékényes! Kavicsbánya

A Dunántúl kavicsellátását két kavicsbánya végzi. A munka oroszlánrészét a Gyékényesi Kavicsbánya vállalta magára. Több mint kétszáz kilométeres sugarú körzetet lát el az építkezésekhez szükséges kaviccsal és számos műkőüzemet az előregyártott beton-építőelemek fontos alapanyagával. A bánya jelenleg csak egy géppel dolgozik, de napi hozama így is eléri az átlagos 100 vagon megrakásához ' szükséges kavicsmennyiséget.

Rövidesen azonban megélénkül a munka, mert új kotrógép . érkezését várják Olaszországból. Míg a jelenleg üzemben lévő WM/4. típusú gép csak négy méter átlag mélységet ér el munkaközben, addig az új kotrógép a hat métert is meghaladja, amellett kevesebb személyzeti kezelővel is üzemeltethető. Csupán ez a tény évi 40 ezer forint bérmegtakarítást jelent a vállalatnak.

Egy SseFeskedelnii felügyelő naplójából

Fáradhatatlanul jár a kereskedelmi felügyelő. Sok rendetlen boltvezető, sok hanyag italboltos réme ... Jár és figyel. Őrködik a kereskedelmi rend felett és ha hibát talál, megálljt parancsol. Kemény parancsszó villan a tekintetéből és megtorló parancsot kell hogy ajkára adjon felelősségteljes hivatala.

A csurgói járás fiatal, nyurga kereskedelmi felügyelőjének, Szőke Istvánnak az okt. óta eltelt hónapokban megsokszorozódott a munkája. Lazult a kereskedelmi fegyelem. Könynyen kibújhattak a kereskedelem alkalmazottai a rajtaütés alól. Sokan közülük azonban kissé túlbecsülték a zavarosban található lehetőséget s zavarosabbnak gondolták a vizet, mint amennyire az valójában volt. És akkor toppant be a kereskedelmi felügyelő, amikor...

Egerek

Az egerek gátlás nélkül hamcuroztak a bolt árukészlete között, összerágtak mindent, hordták a mocskot, fertőzték az árut és a somogyudvarhelyi asszonyok nem tudták elképzelni, mi a csoda lehet ebben a boltban. Az egereknek persze hamarosan többfajta társa lett és gyűjtőnéven így hívták csak az új bolti »együttest«: férgek. — Nos, mondom, amikor a férgek már felvetették a boltot, akkor toppant be a fiatal felügyelő. A párbeszédet nem részletezzük. Csak annyit róla, hogy nem folyt le valami szívélyesen, míg végül is a rendetlen boltvezetőnek állt feljebb. És arra hivatkozott, hogy ő nem képes rendet teremteni és kiszolgálni is. Eltelt néhány hét és az egerek jobban rendezték soraikat, mint valaha. A felügyelő ismét meglátogatta, de ez alkalommal már kiállította a pult mögül, átvette a kiszolgálást, elrendezte az árut és alig telt el egy óra, tetszetős, rendes lett a bolt. Az egerek eltávolítására is hathatós intézkedés történt. Hogy mit szólt ehhez a boltos? Pirulva csak ennyit: — Hát, felügyelő kartárs, el-PLETYKA — VAQY VALÓSAQ!

Hihetetlen nagy dolgokra képes a »raci«! Azt mondják, hogy földöntúli erejével, hol gyötrő kétséget, bizalmatlanságot és rosszindulatot, hol magabiztos reménykedést, hitet és jóakaratot költöztet a szívekbe. Ám — kivételes esetekben — előfordul az is, hogy ösztönző erejével házasságba »kergeti« áldozatát...

Most éppen egy ilyen esetről van szó.

Nos, történetünk főhőse sohasem, tett ígéretet, hogy magánzárkibba, vagy kolostorba vonul. Elvégre fiatal, életerős, s kedveli a női nemet. Azaz csak a női nem egyik képviselőjét, Icukát, akit kiválasztott már a sok szép csurgói kislány közül. Házasság? Igen, az lesz majd belőle, de később, ha letelt a katonaidő...

Am feltűnt a »raci« életük egén... No nem, hát ez igazán nem okozott különösebb gondot. Sanyi 21 éves, létére — komoly beosztásban — gyámügyi előadó, leuka pedig óvónő. Őket igazán nem érheti meglepetés. Ügy mondják: ezek az állások nem szűnnek meg, miért is aggódnának.

S a »raci.«, ez a féktelen valami lecsapott. Január 15-e volt akkor, s mindenki izgatottan várta a fejleményeket. A számítás azonban mm csalt. Sanyi boldogan újságolta Ietikának: nincs semmi baj, nem rábízták.

A »raci« szülöttei azonban — a rosszindulat és miegymás — gyorsan működésbe léptek. Sanyi itt is, ott is hallottá,

hogy a többiek sugdolóznak róla, ilyképpen:

— Látjátok? Ő maradhatott. Mire föl?

— Pedig családja

sincs...

— Nőtlen ember, nincs gondja, tudott volna állást szerezni másutt...

— Es. minket, gyermekes apákat meg elküldték. .. és így tovább.

Azt mondja a fáma, nagyon bántotta Sanyit e méltánytalanság. De gondolataiba nem látott senki.

És két nap múlva, 17-én mi történik? Sanyi és leuka ott állnak az anyakönyvvezető előtt. Elvégre ne mondja senki, hogy ők nem lehetnek családosak, ha éppen úgy akarják. Akadt tanú is az esküvőre, s egy-kettőre megtörtént а nagy aktus. Hogy a lábodi, meg a

nemesdédi szülők nem tudtak róla? Йоду nem készültek a lakodalomra? Sebaj! Finom, ízletes a cukrászda krémese, az is megteszi az ilyen nagy napon. Elvégre az a fő, hogy házasok lettek és boldogok. A lakodalom, az ráér később is... Csak ne szekírozzák annyit az ifjú férjet.

így mondja el ezt a csurgói pletyka. De lehet, hogy nem az, inkább valóság. Mert Sanyi és leuka' ma már boldog házasok, s reméljük e néhány sor

se zavarja meg boldogságukat. ..

A »raci« tehát megtette a magáét. Ezek után merje még valaki mondani, hogy a házasságok az égben köttetnek.

JÁVORI BÉLA

ismerem, hogy én voltam a rendetlen ...

De még milyen!..;

A vadász

Az iharosberényi kocsmáros, Dobri Lajos derék vadászember. Senki nem tudott úgy munkaidő alatt vadászni, mint ővadászsága ... No de óriási feladat nehezedett szegényre, mert hát a kocsmát is csak nyitva kellett tartani. Nyitva is tartotta: mindennap ráripakoddtt a feleségére és az bizony csak elsietett a kocsmába. A szakmához nem értett, a rendetlenség nőttön nőtt, pénzügyi zűrzavar keletkezett, de a bősz kocsmárosnak, a nagyszerű vadásznak ez nem volt elég figyelmeztetés. Rendületlenül dörgött a határban a kétcsövű. De történt egy j napon, hogy megjelent a faluban a kereskedelmi felügyelő, és Dobri Lajos kocsmáros elhűlve vette észre, hogy bizony bakot Jött

Esti idill

Takács József italboltos nem sokat verekedett életében. Egyszer szervezte meg úgy a dolgot, hogy záróra után zárkózott be ellenfeleivel a kocsmába. Miutáai a kellő »szeszes« előkészítés megtörtént, sor került a visszás ügyek székekkel, szódásüvegekkel történő elsimítására... Nos, Takács Józsefnek kevés látogatója akadt záróra után, de ezúttal akár akarta, akár nem' fogadni kellett a kellemetlen vendéget. Mert ebben a helyiségben ezúttal utolszor köszönt neki jóestét a felügyelő ...

Furcsa leleményesség

Hogy mi mindenre nem készteti az embereket a »leleményesség«. Sajnos néha még tiltott cselekedetek elkövetésére is. Legtöbbször ezek a tettek a köz érdekének! áldozatos kiszolgálása jegyében indulnak. Ez a megtévesztő mez aztán később eltörpül, majd végképp lehullik, és előtérbe lép az egyéni érdek kapzsi étvágyának maradéktalan szolgai kielégítése. Szeghalmi J^nos földművesszövetkezeti kocsmáros is így tévesztette meg környezetét. Egyik napról a másikra csapott fel mészárosnak. Szerény borjúval meg se elégedett, hanem mindjárt tehénvágással kezdte. Majd a saját kontójára, és főként a saját zsebéré kimérte. Az a bizonyos »korsó« azonban még idejében eltörött, mert a tett a kereskedelmi felügyelőség naplójába vétetett ...

íme néhány sor a naplóból. Hány és hány hasonló eseteit tart még nyilván, mióta vezetik, mióta az állami kereskedelem ellenőrző szerve figyelemmel végzi az ellenőrzés munkáját. A felügyelőség éber szeme őrködik a szocialista kereskedelem tisztasága felett, felkutatja, felderíti a hibát, csakhogy... a büntetés alkalmazása az esetek túlnyojmó többségénél gyakorlatilag szint^ a nullára csokikén és sokszor a nevetségesség határát érintik a megtorló intézkedések. Most hadd jegyezzünk be mi is valamit a napló egy oldalára: »Puhaszívűséggel, a megérdemelt megtorló intézkedéseknek csali folytonos kilátásba helyezésével a kereskedelmi felügyelőség aligha tud számottevő- eredményt, tartós javulást elérni ...«

Szegedi Nándor