Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-12 / 35. szám
Kedd. 195'Г. íebT'iiár 12. _________________________________SQMOGYOR&ZAG___________________________________________________________________ ___ 3 тид,ми,д,дими1идмииишимминиииииминямнияиииииии»яминининини1 вяе—а—дв—ниш-иг япи 11ИИ»ид11Ж1МИ*—ш———n—и—ям—■—ним—■—■—■—■■■■ii ■■■■■■■■III пшишттяятштшшшштшпттаттшшаяштштяяштшт Kár volt a gondért Biztosan lehiggadt már őzv. Dobos Endréné kaposvári knlákaszszony túlbuzgósága, mégis megemlítjük példáját. Hiszen a tanulság levonására is áll az a közmondás, hogy »jobb későn, mint soha«. A Füredi utca 77. szám alatti házhoz és a hozzátartozó gazdasági épületekhez, no meg a 45 hold íöídhöz sok szegényembernek keserves tapasztalatai fűződnek. Mert tán fölösleges is mondanunk, hogy a kulákportáí és a nem megvetendő birtokot a nép igazságának győzelméig cselédemberek gondozták. Minden évben mások és mások. Am ne vádoljuk méltatlanul Dobosnét, nem ő küldte el szolgáit. Elmentek ők maguktól, hisz emberszámba sem vette őket gazdájuk. Nem volt elég neki a látás tól-vakulásig tartó, soványbérű robot — állandóan lopóknak, tolvajoknak titulálta cselédeit. Hol a tojást kevesellte, hol a tej megdézsmálását fogta rájuk. Szóval mindig kitalált valamit, hogy elviselhetetlenné tegye életüket. Számára az élet, a könnyelmű, léha kizsákmányolósors viszont nagyon is elviselhető volt. Hiszen pl. ha koesikázhafnékja támadt, parancsszavára pillanatok alatt előállott a hintó a futólovakkal. Viszsza is sírta megannyiszor ezt az elveszett paradicsomot az elmúlt években ... Hogy milyen egykori javai után sírdogált? Azt is eláruljuk. Sehogysem tetszett neki, hogy házában három család lelt meleg otthont, ahol akkoriban 6 másodmagával — bizonyára kényelmesen elfért. Ее is járta majdnem térdig a lábát, mire elintézte, hogy a másik házban lévő egyik lakásba, az egyik elköltözött család helyére telepedhessen. Amikor ez az óhaja valósággá vált, újabb kívánsággal rukkolt elő: édesanyja kedvéért is szabadítsanak fel egy lakrészt a regi házában. Am ez az óhaj mindmáig megmaradt óhajnak. Aztán jöttek az októberi események, amelyek újabb gondokat hoztak magukkal Dobosné részére is. Azon főtt a feje, hogy a Kaposvári Állami Gazdaságtól visszaszármazandó 45 holdját hogyan hasznosítja? Éjszakákon át nem tudott aludni ágyában, hisz agyában megvilágosodott a helyzet könyörtelensége: mindhárom lányát olyan emberekhez adta feleségül, akiknek sohsem volt kenyerük a kapálás-kaszálás. Maradt hát a régi módszer: aratókat keres a 20 hold gabonához, s a földet ismét cselédverejtékkel öntözteti... És ez is csak ábránd maradt, sőt azóta ködként szerte is foszlott. Mert úgyebár, a kormány azóta már neki is értésére adta: jó kezekben van, s ott is marad az egykori kulákgazdaság. Mi ebből a tanulság? Dobosné részére az, hogy nem volt érdemes a nagy fejtörés. Számunkra pedig, hogy egyszersmindenkorra »kíméljük meg« kisajátított osztályellenségeinket minden hasonló föld visszaigénylési és hasznosítási gondtól. És, hogy olyan légkört teremtsünk, amely eleve megfagyasztja a múlt kizsákmányolói talpraállási reményeinek akárcsak rügyező vadhajtásait is. Új típusbútorok gyártását kezdték meg A bútoripar a tavaszra új gyártmánnyal lepi meg a vásárlókat. Megjelennek az üzletekben azok a típusbútorok, amelyek az őszi lakberendezési kiállításon megnyerték a közönség tetszését. Tizennégy fajta egyedi bútor készül, különböző rendeltetésű szobák berendezésére. A bútorok vásárlásával ízléses lakó-, dolgozó- és hálószoba-garnitúrákat lehet összeállítani. Találhatnak majd a vásárlók két- vagy háromajtós szekrényt, edényszekrényt, rekamiékat, ágyakat új, tetszetősebb formában, mint eddig és jobb minőségben. HÍREK — Kaposvár anyakönyvi hírei. Születések: Vajger József leánya Judit, Nagy Ferenc leánya Mária. Jezeri Zoltán fia Zoltán, Szűcs Lajos fia Lajos, Krecsman János fia János, Borsos György fia Géza és György. Varga József fia Attila. Halálozás: Vizi György 79 éves, Sánta Györgyné 73 éves. ‘ Házasságkötés: Ipsics György—Balatoni Katalin, Guzmics Gyula—Keiszt Emma. Jf[ űvelődés,___ szórakozás Csiky Gergely Színház: A szent láng. Este fél 7-kor. Városi Mozi: Halló, itt Gabriella. 5, 7 és 9 órakor. Szabad Ifjúság: Berlini románc. 5, 7 és 9 órakor. Megyei Könyvtár: Könyvkölcsönzés 9—11 óráig. Ifjúsági Könyvtár: Könyvkölcsönzés 9—11 óráig. Széchenyi Könyvtár: Könyvkölcsönzés 14—18 óráig. Hippi-Rónai Múzeum: Régi nagymesterek kiállítása. Nyitva 10—14 óráig. — A Megyei Könyvtár olvasóterme 13-ától, szerdától kezdve ismét az olvasók rendelkezésére áll. Az olvasóterem nyitvatartása azonos a könyvtár nyitvatartási idejével, tehát kedd kivételével minden nap 13-tól 19 óráig, kedden délelőtt 9-től 11 óráig látogathatják az olvasók az olvasótermet. — A kaposvári kórházban megüresedett több segédápolónői állás. Akik szeretnének ezekre az állásokra elhelyezkedni, jelentikezzeneik okmányaikkal a kórházi vezető ápolónőnél. — Színházi közvetítés Kaposvárról. Ma és holnap veszik fel a Magyar Rádió munkatársai magnetofonszalagra Maugham: A szent lángját színházunk művészeinek előadásában, melyet hamarosan közvetít is a rádió. — Állat- és kirakodóvásár lesz február 16-án Büssüben. Öiömjészés ttÍQi és щ köníjmdi közeit A könyvek szerelmeseit rendszerint mámoros érzés fogja el, mikor sok könyvet látnak maguk előtt. A polcokon szép rendben sorakoznak a kötetek, száz színben és száz arccal kínálják magukat. Az emberek keze félúton megáll a levegőben, mert nem tudja hamarjában, hogy melyikhez is nyúljon. S aztán, úgy találomra, leemel egyet, felüti fedelét, olvas. Ismerős, vagy ismeretlen, új vagy régen megjelent könyv kerül eléje — mindegy. Megbabonázottnak érzi magát. Ezt a szokást, ezt a módszert, ezt a babonázottságot illetik a böngészés szóval. Valami bölcs az ókorban, de az is lehet, hogy az újban — mon_ dotta: Könyvéket lehetne teleírni azzal, amit tudok, de nincs a világnak annyi könyve, melybe beleférne tudatlanságom. S a böngészés annak az élvezete, hogyan jut el az ember lépésről lépésre a soha el nem érhető: a teljes tudás felé. Ezért olyán izgalmas, érdekfeszítő a könyveik — tudásunk forrásai — között turkálni, böngészni. Kikívánkozott belőlem ez a bevezetés, pedig tuljadonképpen másról akarok beszélni. Mégpedig arról, hogy elém került Jaroslav Hasek: Svejk — Egy derék katona kalandjai a világháborúban. Valamikor sokan olvastuk és sokan nevettünk rajta. Aztán valahogyan elfelejtettük. Be amint az már a gyorsan klaszikussá érő művekkel lenni szokott, hol itt, hol ott ütötte fel fejét infanterist Svejk, a császár legjobb katonája. Mostanában pedig újra találkoztunk vele, moziban, hírlapok hasábjain. Végre ráhelyezték öreg kobakjára a koronát: megjelent a kétkötetes könyv. Csak az a kár, hogy az érdeklődés után cammogón: késve és kevés példányszámban. Boldogok az új tulajdonosok, mert övék a nevetés országa. A VÖrÖS isten című gyönyör rű és bátor vers költőjeként ismerte meg ifjúságunk Tóth Árpádot. Pedig korántsem olyan harcos ember, ahogy e költeményében bemutatkozik. Sőt, a Tanácsköztársaság utáni Tóth Árpád a szelídség, a halk szavak költője. Az annyira jellegzetesen gördülő verssorokban mégsem csalatkozik az olvasó. Egy mélyen, nagyon mélyen érző magányos, beteg embert ismer és szeret meg, aki az élet után vágyik, de nincs ereje utána nyúlni, birtokába venni azt. Magam vagyok nagyon, Kicsordul a könnyem, hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Farícskálok lomhán egy dalon. Vézna, szánalmas figura, én. én, Én, S magam vagyok a föld kerekén. Tudja, érzi, a hajnal eljövését, de csak a körútit veszi igazán észre. És megénekli, hogy miként dob csókot a Nap egy munkáslány kezére. Ady Endre nem a csendes beszéd embere volt. Versei korbácsként zuhogtak az avult társadalomra. A költőt ismerjük jól és szeretjük nagyon. Bölöni György: Ady, az újságíró című kis könyvében most új oldaláról mutatja be a költő-zsenit. Először néhány szót Bölöni Györgyről, aki szemtanúja Ady életének. Kortársak voltak, jóbarátok. Együtt jöttek az, Értől, együtt barangolták Párizst, s együtt harcoltak Ady betegsége ellen éppúgy, mint az úri Magyarország roppant felhorkanása ellen. Ez az ember az egyetlen avatott, aki bevezethet bennünket nagy kortársa életének kulisszái mögé. Aki a feltett miértekre választ is adhat, aki megmutathatja nekünk az igazi Adyt. S Bölöni György, miután megérte azt a győzelmet, amiért barátja küzdött, s a forradalom hűséges harcosa maradt mindvégig. Ady, az ember és Ady, a költő után, most az újságíró Ady Endrét vetíti elénk. A költő ezen új arculata a forradalmár arcképének kiegészítője, kiteljesítője. Cikkei gigantikus ereje — amikor a nagyváradi évek alatt belülről, vagy amikor Párizsból az öszszehasonlítás döbbenetével — csattog a rothadó magyar társadalmon: egyet akar. Újat, haladót, a minden avultat rombadöntő, megváltó forradalmat, Nem egekre kiálltvn, csak a klasszikus versmérték tompaságával szól Keresztúry Dezső: Dunántúli hexaméterek című kötete. De őserő ütközik ki ezekből a versekből, melyeknek szinte mindegyike vallomás a haza mellett. A táj s e tájban élő emberek: maga a haza. Szép ez a verseskönyv, s jó költő Keresztúry Dezső. Vallomásszerű a magyar kabaré veteránjának, Salamon Bélának könyve is, a Hej, színművész... Aki szereti a könnyű műfajt (mely csak nevében könnyű!), örömmel fogja lapozgatni Sáli bácsi újból megjelent művét. A fiatalabb korosztályt bizony egy kicsit elrontottuk. Közülük nem sokan másznak fel létrán a könyvespolcok tetejére, hogy hátha ott van az a könyv, mely néhány kellemes órát szerez? Nem mintha a lábuk nem bírná a létrafokot, csak hát — jobb a mozi, meg a foci. Ha tán nagyobb is a fáradság, de nagyobb az izgalom is. Persze, azért van olyan ifjú leány, vagy fiú, aki könyvekben is megleli örömét. A bakfislánydk előtt sajnos nem nagy választék áll. A Kurz-Mahler-okról sikeresen leszoktattuk őket. Kosáriné Réz Lola szentimentális fércművein már csak bosszankodni tudnak. De mit adunk elébük ezek helyett? Szinte semmit. Pedig az iskolai kötelező olvasmányok nem töltik meg a leánylélek világát egészséges romantikával, élményekkel, ábrándokkal. Ideje volna a könyvkiadásnak ís^jzrevenni ezt, és alábbhagyni a struccpolitikával, mely kényelmes ugyan, de nem éppen célravezető. A fiúk már valamivel jobban jártak. Hozzájuk nem volt ennyire mostoha a könyv. Oda-odakerült kezükbe a jó ifjúsági regény, mely úgy szórakoztat, hogy észrevétlen nevel is. A kisfiúk és kamaszok mérhetetlen megismerésvágyát már csillapítja ismét Verne Gyula, a mi gyermekkorunk izgalmas olvasmánya. S visszaemlékezve, hiába csúfoljuk könyveit saját modorában. így: az ördögbe is kapitány, alkalmasint süllyedünk — szívesen segítünk a polcokról leemelni egymásután könyveit: A Nemo kapitányt, A 15 éves kapitányt, s most, legutoljára a Sándor Mátyást is. A felnőtt már előre örvend, mert érzi, hogy innen csak egy lépés a Jókai-könyvekig, aztán Mikszáth, Móricz jön, külföldiek közül is csatlakozik az olvasmányokhoz Dickens, Balzac, Tolsztoj és Solohov, s mire ifjú barátaink elérik a férfikort, kiművelt főkkel erősödik társadalmi rendünk. Az ötvenes évek elején riadtan mondtuk: baj van! Nem szeretik a verseket, nem olvasnak regényeket Magyarországon. Ej volt a krízis. Az utóbbi években azután bebizonyosodott, hogy vannak — és szép számmal vannak — versrajongók, szenvedélyes újságfalók és csak a rossz regényeket dobják a sutba az olvasóik. A böngészőnek is újra megjött a kedve. Még néha szívja a fogát, ha — úgy találomra — valami hasznavehetetlen kerül a kezébe. S mivel egyre ritkábban fordul elő vele ilyesmi, ez jelzi, hogy újjászületett könyvkiadásunk nem rossz úton indult el a böngészők és olvasók szívének meghódítására. FEHÉR KÄLMÄN Ne emeljen senki gátat a parasztok szövetkezés! akarata elé! Miért alakulnak lassan a tej szövetkezetek Somogybán ? Д MESZÖV-höz nap mint nap érkeznek levelek a falu paparasztjainak aláírásával, vagy megbízásukból paraszti küldöttségek tárják a kérést a megyei szövetkezeti szervek elé: engedélyezzék, illetve járjanak közbe, hogy minél előbb visszaszerezzék a tejszövetkezethez formált jogaikat. Jogot formálhatnak-e ehhez? Itt van egy levél — mutatja Kovács János — a zimányi parasztok küldték be. — Idézzünk belőle: »1948- ban mi, zimányi földművesszövetkezeti tagok saját pénzünkből felépítettünk egy tejcsarnokot. Sajnos, később a mi szövetkezetünket beolvasztották á toponáriba, majd a tej csarnokot az állam elvette tőlünk, egyetlen fillért sem kaptunk érte. Nekünk nem is ez fáj, hanem követeljük, hogy a tejcsarnokot adják vissza, mert azt mi építettük, s úgy érezzük, jogunk van hozzá. Községünkben Önálló f öldművesszöve tkezetet akarunk. Parasztságunk többsége törzskönyvezett állattenyésztéssel foglalkozik, mintegy 200 törzskönyvezett tehenünk van, ezenkívül nagy számú törzskönyves anyakocát is tartanak a gazdák. Ezért kérjük, engedélyezzék a tejgyűjtést és fölözést, hogy a soványtejet gazdaságosan felhasználhassuk az állattenyésztésben. A tejszínt természetesen szállítani kívánjuk. A tejfölözés ügyében már jártunk a Szekszárdi Tejipari Egyesülésnél, de meg sem. hallgattak bennünket. Azt sem tudjuk megérteni, miért csatoltak bennünket Tolnához, hiszen itt vagyunk közvetlen Kaposvár mejlett. A tejet a hozzánk közel eső, kövesút mentén fekvő Rácegresről könnyen beszállíthatnánk Kaposvárra. Kérjük az illetékeseket, segítsenek rajtunk, ez községünk lakóinak egységes és jogos kérése.« Hogyan is állunk a tejszövetkezetekkel? Kovács János így adja meg a választ: Negyvenöt előtt minden faluban önálló tejszövetkezetek működtek. Ezt a parasztok szerették, mert az övók volt. Később egyesítették a tejszövetkezeteket a földművesszövetkezetekkel. A gazdák még ezt is megértették, hiszen akkor még szerződést kötöttek az iparral teljes tej, vagy tejszín szállítására. 1948-ban azonban akaratuk ellenére, megkérdezésük nélkül államosították mindenütt a tejszövetkezetek berendezését, épületeit. Ettől kezdve a parasztoknak a Tejipari Vállalat dirigált, a tejfölözést megtiltották, az állattenyésztés számára különösen a Kaposvölgyében, Koppányvölgyében, a Csurgó körп. véki főállattenyésztési gócokon oly fontos fehérjedűs mellékterméktől elütötték a parasztokat. A tejkezelő a vállalattól függ, kinevezéséhez meg sem kérdik a parasztokat. Ez igen sok visszaélésre adott okot a mérésnél, a tejzsírfok megállapításánál. Társadalmi ellenőrzésről szó sem lehetett, a tejszállító gazdáknak nem volt érdekvédelmi szervük. Régen például minden tej szövetkezeten belül választottak »tejszakbizottságot«, amely őrködött a parasztok érdekei felett. Gazdasági, anyagi érdek fűzte a parasztokat a tejszövetkezethez. Pl. társultak hizlalásra, s a hízókat a belső értékesítő szervek, kikapcsolásával exportálták külföldre. A göllei teiszövetkezet például a saját maga termelte sajtot közvetlenül Angliába szállította. Érthető, hogy a parasztokat a termelési szabadság láttán saját érdekük ösztönszerűleg készteti az összefogásra, mert látják, hogy kéz a kézben, szövetkezéssel többre mennek. Ezért lénett döntő tényezőként előtérbe a nagy hagyományokkal rendelkező állattenyésztő vidéken a tej szövetkezetek megalakítása. íme, az érdektudat, az előnyök biztosítása vezetheti csak a szövetkezés szükségszerűségének felismerésére a parasztokat. Minden szónál ékesebb, hogy lássa a paraszt: érdemes szövetkezni. A kormány is egyetért ezzel. Előbb már említettük, milyen érdekek fűzik, hajtják a parasztokat a tej szövetkezetek létrehozásához. Nemcsak egyéni érdeküket képviselik ezzel, ^z országét is. Jó volna, ha a paraszti érdekek találkoznának a felsőbb szervek — minisztériumiak — egyetértésével. Ám ez csak qzóban van meg, a gyakorlatban j hiányzik. A SZÖVOSZ készteti, bíztatja a MESZÖV-öt, hogy szorgalmazza a tejszövetkezetek létrehozását, karolja fel a parasztok társulási akaratát. Ezt a földművesszövetkezetek szívesen teszik, egyöntetűen támogatják ezt mindenütt a tanácsok is. »Fent« azonban két vonal érvényesül. Az Élelmiszeripari Minisztérium Tejipari Főigazgatósága ugyanis, hallani sem akar az időközben a. parasztoktól kisajátított tejcsarnokok, felszerelések, berendezések visszaadásáról, de még bérbeadásáról sem! Nem engedélyezi a tejfölözést sem, a^az bocsánat, a megye egyetlen községében, Szent-’ gáloskéren hozzájárult ehhez, de' csak kivételesen. Jöjjenek litre a tej szövetkezetek — mondják a Tejipari Főigazgatóságon, — de a parasztoknak azt kell tenni, amit a tejipari vállalatok parancsolnak. Alakítsatok hát tej szövetkezetét, parasztok, nem az á lényeg, milyen lesz, szeretitek-e, olyan lesz-e, amilyent akartok, j az a fontos, hogy legyen. Csáki azofk mondhatják ezt, akik még | most is a régi formátumokban gondolkodnak, s még nem értik a (szövetkezés lényegét, jelentőségét. Ezért van csali öt tejszövetkjezet a megyében. S ha érdeküket, kívánságukat ezután sem hallgatják meg, könnyen elveszthetik türelmüket. A parasztok máris akként gondolkodnak, ha a Tejipari Igazgatóság továbbra is mereven elzárkózik s csak önös érdekeit védi, megpróbálnak saját lábukon járni. Sokhelyütt máris azt mondják a gazdák: beadás nincs, a tejjel szabadon rendelkezünk, megalakítjuk a tejszövetkezetet. közösen beszerezzük a fölözőgépet, mit csinál akkor a berendezéssel a Tejipari Vállalat. Somogyegresen is, Toponáron is Vannak gazdák, akik saját maguk vásároltak fölözőgépet, a soványtpjet feletetik, a vajat értékesítik. Ráksiban, Marcaliban olyan elhatározásra4jutottak, ha a Tejipari Vállalattal nem bírnak zöldágra vergődni, akkor Marcaliban, Igáiban, vagy Göllében saját körzeti feldolgozó üzemeket létesítenek, s ide szállítják a tejet a tejszövetlj:ezetek. Ez a parasztság feléké, de nem veszélyeztetné-e ez az ország tejellátását? A parasztemberek is, s a MÉSZÖV vezetői) is azt válaszolják erre: nem, s ennek bizonyítására érveket soroltnak: 1. Nem minden községben J akarnak fölözni, előreláthatólag ; mintegy 40—50 azoknak a falvaknak a száma,; ahol nagyobb mértékben igénylik a soványtejet a gazdák. 2. Ez egyúttal előrelendíti az állattenyésztést, mert pl. Szántó János göllei volt tej szövetkezeti elnök elmondta. hogy régebben, amikor fölöztek is, 1600 liter teljes tejet szállítottak el naponta a faluból, most pedig, noha fölözés nincs, feleannyi tej sem jut a városnak. 3. Az önálló tejszövetkezet, mint jogi személy és a tejipari vállalat szerződést köthetnek egymással, mert a parasztok is megértik: az országnak szüksége van tejre, s örülnének, ha szerződnének velük. 4. A gazdák tejzsírra kötnek szerződést. s így előnyösebben visszakapják a soványtejet szövetkezetüktől. ТУТ em kell félteni hát az orszag érdekéj;, de az Íróasztalokat sem, — amint ezt Zsobrák bácsi, egy csökölvi parasztember megjegyezte. De tanulság: ne emeljen senki gátat a parasztok szövetkezési akarata élé, .hagyják virágozni a virágokat. Varga József. __ Embercsempészt tartóztattak le Csurgón. Vörös János csurgói lakos három pestkörnyéki személyt fejenként 200 forintért akart átsegíteni Jugoszláviába a gyékényesi határövezetnél. Az embercsempészt és a személyeket őrizetbe vették, az ügyben eljárást indítottak. — Párizsban hirtelen tavasziasra fordult az idő. Plusz 22 fokot mértek a napokban. — Páger Antal Molnár Ferenc Hattyújában lép először színpadra a Magyar Néphadsereg Színházában. Utána pedig Kodolányi János darabjában a Földindulásban játszik, melyben már annakidején igen nagy sikere volt. — Agyonnyomta a szalmakazal Gombos Márta három éves lábodi kislányt. A nyomozás során megállapították, hogy bűncselekmény nem áll fenn. A kislány halálát szerencsétlenség okozta.
