Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-10 / 34. szám
Vásárnál), 1954. február 10. _ SOMOGYORSZAG _______________________________ 3 . ——— и**и*|>»*|мииииимммммиям1мимииммимшммимиммии1мимшиииниим1(и! 99.Műveltщ lelkes ifjúságot, erős ifjúsági szerveseteket akarunkíé A napokban beszélgettem Kóczán Magda, Szalai Irén, Bíró Gyula és Szabó István elvtársakkal, akik hosszabb ideig voltak a DISZ függetlenített munkatársai és most a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, valamint az EPOSZ intéző bizottságának tagjai. Elmondották, hogy itt Kaposváron és a megyében is a DISZ-tagság egy részét sikerült az ellenforradalom nak megtéveszteni, s ezek a fiatalok részivettek nemcsak a tünteté sekben, de még egyes fegyveres megmozdulásokban is. így nem volt nehéz dolga az ellenforradalomnak, amikor kimondották a DISZ megszüntetését, mert lényegében semmi ellenállásra nem találtak. Először Kaposváron, majd vidéken estek szét az ifjúsági szervezetek. Megtudtam azt is, hogy a fiatalság között november 4 után meglehetős bizonytalanság és tartózkodás uralkodott, s ezért igzn lassan, nehezen ment és még most is nehezen megy — különösen a munkásfiatalok között — az ifjúsági szervezetek megalakítása. Azért, ha lassan is, de egymás után alakulnak a munkás- és parasztfiatalság szervezetei és kezdenek hozzá a munkához. Elsőso rban érdekvédelmi szerv legyen November 20-án megalakult a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség Megyei 4 Intéző Bizottsága. Célja, mint ahogy a szövetség ideiglenes programtervezete kimondja, hogy elsősorban érdekvédelmi szerv legyen. Azután segíteni a fiatalság művelődését, szórakozását, megteremteni számukra a sportolási lehetőségeket. Rengeteg ötlete, javaslata, terve van az intéző bizottságnak, hogy mivel tegye vonzóvá a szövetséget a fiatalság számára. »Ifjúság Házát« létesíteni, ahol minden fiatal szórakozhat, művelődhet. (A szakszervezet már fel is ajánlotta helyiségét, de ez kicsi, nagyobb kellene.) Nemrégen tartottak egy zenés teadélutánt, most álarcosbálra készülnek. Azonkívül különbö-ő sportversenyeket is rendeznek, ervbevettek tudományos előadások fizikai, műszaki stb. — megtartóit, belföldi, külföldi utazásokat, lyan kérdésekkel akarnak foglalozni, ami érdekli a fiatalságot. Sok fiatal fél attól, hogy a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség ugyanúgy dolgozik majd, mint a DISZ. Ez nem így lesz. A DISZ túlzottan »politizáló« szerv volt, amely nem vonzotta a fiatalságot. Csak azt veszik át a DISZ-ből, ami jó volt, a hibákat elhagyják. Azt nem lehet azonban mondani, hogy a fiatalság ne politizáljon. Nem lehet, mert a fiatalság igenis érdeklődik a politikai események iránt és részt kíván venni az ország politikai életében. Nagyon sok fiatal elmondotta, hogy ők nem akarják kívülről szemlélni íiz ország politikai életének alakulását. »Dolgozunk, tehát segítünk az ország gazdasági megerősödésében, így részt kívánunk venni a politikai kérdések megvitatásában is.« Ez helyes és jogos kívánság. Meg kell találni azt a módot, hogy az ifjúság is kifejthesse politikai nézeteit, de úgy, hogy ez ne menjen túlzásba, hogy ezen a téren ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket a DISZ. Segítséget kérnek Bizony nehezen és lassan alakulnak a munkásfiatalok között a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség szervezetei. Kaposvárott mindössze öt, vidéken pedig egy alakult, a Tabi Téglagyárban. A szervezést akadályozza az is, hogy a megyei intéző bizottság nem kapott anyagi támogatást munkájához. Ez most már uvaan megoldódott. Akadályozza a munkát az is, hogy a pártszervezetek, a munkástanácsok és a szakszervezetek nem nyújtanak segítséget az ifjúsági szervezetek megalakításához. Pedig úgy gondoljuk, az új ifjúsági szervezetek nagy segítséget tudnának nyújtani az üzemek gazdasági életében. Nyújtsanak hát nekik elvi, gyakoroti, s némely esetben — mert ez m árt — anyagi támogatást is. rtörőmozgalmat vagy őrszemcsapatokat ? Az októberi események az iskolák,an az úttörő-mozgalomban is éreztették hatásukat. Bizonytalanság uralkodott az úttörővezetők között, úgy gondolták, feloszlott a DISZ. fel kell oszlatni az úttörőcsapatokat is. December 20-án megjelent az őrszemcsapatok alakítására vonatkozó felhívás, de eddig Kaposváron és a megyében még őrszemcsapat nem alakult. Miért nem? A magyar úttörő-mozgalomnak igen sok eredménye és szép hagyományai vannak. Ezért kérik pedagógusok és gyermekek is, hogy az őrszemcsapatok helyett továbbra is maradjon az úttörő-mozgalom. Ennek elfogadása most van vita alatt. Rövidesen eldől, hogy mi lesz. Valószínű, hogy marad az úttörő-mozgalom. Ha marad, az eddigi munkán sok tekintetben változtatni kell. A tanulók 98 százaléka úttörő volt. Most követelményeket kell állítani a tanulók elé. Olyanokat kell majd fölvenni az úttörőcsapatokba, akik szorgalmasak a tanulásban, jó magaviseletűek, s majd később leteszik az úttörőpróbákat. Persze, nem kell megijedni, ezek a próbák mind olyanok lesznek, amelyekre az úttörőéletben nagy szükség van — sátorépítés, természetjárás, főző, varró stb. próbák, amilyen szakkörökre az az iskolákban megvannak a feltételek. Most legnagyobb célja az úttörőmozgalomnak, hogy elősegítse a tanulást és a felkészülést a nyári táborozásra. Rövidesen elhatározzák, mi lesz: úttörő-mozgalom, vagy őrszemcsapat. Addig is az úttörőcsapatok vezetői dolgozzanak, mérjék fel, milyen erőkkel rendelkeznek, azt, hogy hány gyermek kíván részt venni az úttörő-mozgalomban. Egymás után alakulnak a parasztfiatalság szervezetei Eredményesen halad a megye területén az EPOSZ-szervezetek megalakítása. Eddig 81 alapszervezet alakult 1921 taggal. Olyan helyen is alakult és eredményesen dolgozik — például Toponáron —, ahol azelőtt a wDISZ-szervezet nem működött. Az EPOSZ-szervezetek előtt most legfontosabb feladat a programterve zet megvitatása. A megalakult szervezetek fiatalsága szinte egyhangúlag kijelentette, hogy »élismeri és követi az MSZMP politikáját, segíti annak végrehajtását, de kérik, hogy az MSZMP is segítse munká jukat«. Sok helyen el is kel ez a segítség. Homokszentgyörgyön például, amikor feloszlott a DISZ, elvették helyiségét. Tengőd, Jut községekben, de Csurgón is egyesek lebeszélik a parasztfiatalságot az EPOSZ-ba való belépésről. Azt mondják: »a DISZ sem védte a parasztfiatalság érdekeit az EPOSZ sem fogja«. Az EPOSZ pedig igenis a parasztfiatalság érdekvédelmi szerve. Emellett segít a parasztfiatalság művelődésében, szórakoztatásában. Ezüstkalászos, aranykalászos tanfolyamok, népfőiskolák beindítása szerepel az EPOSZ terveiben, s ezek hatalmas lehetőségeket nyújtanak a parasztfiatalságnak a tanulásban. Nagy szükség lenne arra. hogy azok a fiatalok, akik eddig nárttaeok voltak, я DTSZ-vezetők. most segítsenek az EPOSZ munkájában. Ezekhon a fiatalokban bíznak a falusi fiatalok. Legtöbb helyen liven fiatalt választanak meg vezetőnek. ni. Mosdóson is. Nagy szükség lenne ezekre a fiatalokra, hogy elvigyék a párt szavát a parasztfiataloF közé Véget ért a beszélgetés. ' Művelt, lelkes fiatalságot, erős ifjúsági szervezeteket akarunk — mondottak a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség és' az EPOSZ intéző bizottságának tavim, R->k jó tervet, ötletet mondottak el. Ezeknek megvalósításához azonban szükség van a megye munkásra parasztfiatalságának összefogására, támogatására. Ne várjanak, ne tétovázzanak a fiatalok, hanem alakítsák meg érdekvédelmi szerveiket.. Művelődjenek, szórakozzanak, segítsenek az ország gazdasági és politikai rendjének megszilárdításában saiát boldogabb jövőjük megteremtésében Szalai László MSZMP hírei A múlt hét elején 11 taggal alakult meg az MSZMP kadarkúti szervezete, Papp elvtárs párszavas bevezetője után a jelenlévők kérték: adjon részletesebb, kielégítőbb tájékoztatót, mert tudni kívánják, milyen pártot alakítanak, s milyen célért, milyen módszerekkel kell majd dolgozniuk. A vitában többen is bírálták a volt MDP vezetésének hibáit, mondván: hogy az egyszerű párttagok csak eszközei voltak a felsőbb vezetőknek. — Ha a párt vezetői valóban a nép fiai lesznek — mondották —, ha igazi munkás-paraszt képviseletet valósítanak meg, s a vezetők megtanulnak beszélni a nép, a parasztok nyelvén, igen sok támogatója lesz az új pártnak. Február 5-én pártszervezet alakult az SZTK-ban. A gyűlésen 22 volt MDP-tag vett részt. A jelenlévők hosszú vita keretében cserélték ki véleményüket, s tájékoztatást kértek a belpolitikai eseményekről. Többen a párt közzéteendő programján, a békekölcsönök sorsáról érdeklődtek, majd érvek és ellenérvek hangzottak el az októberi eseményekkel kapcsolatban. Ezt követően megalakult az új pártszervezet. A kommunisták soraikba fogadták Szűcs Gézát és Borovszky Vilmost is, akik azelőtt nem voltak a párt tagjai. Az új pártszervezet elnökévé Kecsmár Pálné elvtársnőt választották meg. Tallózás az ötven év előtti somogyi újságban Somogyvármegye, 1907. február 10., vasárnap Akik írták, s nagyrészt akiknek s akikről írtak a Somogyvármegyében, már rég a temetőben porladnak. Amint felnyitja az ember a félévszázados vastag kötetet, a Somogyvármegye bekötött évfolyamat, valami különös érzés ragadja el. Részben kíváncsiság, részben kegyelet az, amit érez az utód, ki kutat, olvasgat a sárguló lapokból. S most nézzük meg, mi volt az, amit figyelemre méltatott az ötven év előtti somogyi újságíró, újságolvasó. Kaposvár város képviselőtestülete pénteken délután folytatta az előző napon elhalasztott közgyűlést, a városháza nagytermében, Németh István polgármester elnöklésével. A viharos közgyűlésen a városatyák igen szép számban jelentek meg. Kopecek György, fővárosi építőmérnök, a városháza építésének pótterveiért 2999 koronás számlát nyújtott be a városhoz, kiegyenlítés végett. A tanács a követelést jogosnak találta. Felhatalmazták a polgármestert, hogy egyezzen ki Kopecekkel, 1500 korona erejéig. Ha egyezkedni nem hajlandó, nem kap semmit, annál is inkább, mert a pótterv szerint készült lépcsőházi üvegtető folyik, és egyéb kifogások miatt nem felel meg a követelményeknek. A vármegyei székházzal szemben az Árpád utca folytatásaképpen a Fő és Eszterházy utca összekötésének szolgáló utcanyitás ügyében a közgyűlés bizottságot küldött ki, hogy a városi mérnök által készített utcanyitási tervet vizsgálja meg és arról tegyen jelentést. A tanács bemutatta a villanytelep igazgatójának az előterjesztését, hogy ebben az évben a közvilágításra szolgáló villamoslámpákat nyolcvan darabbal szaporítsák. Bemutatták a tervet is arról, hogy ezt a nyolcvan lángot, mely kevésbé világos utcákon helyezzék el. A Donner-városban negyedik gyógyszertár felállítására kért engedélyi Téry Aurél, hőgyészi lakos, a tanács nem javasolja. Meszlényi György indítványára a városi közgyűlés kimondta, hogy ha az országos közegészségügyi egyesület Somogy megyei osztálya a közkórházzal kapcsolatos tüdővészes pavilonra segély iránti kérvényét benyújtja a városhoz, pártolólag terjesztik fel a belügyminiszterhez. A Sétatér utcai elemi és a Fő utcai Cigli iskola 2—2 termében a villamosvilágítást bevezetik, ellenben a Fő és Anna utca sarkán lévő elemi iskola hasonló kérelmét mellőzik. A filharmonikusok művészestje. A kaposvári zenekedvelők egyesületének szombati művészestje az idei szezon koronája lesz. Kelen Ida zongoraművésznő és a Grünfeld—Bürger vonósnégyes társaság együttes mgversenye eseményszámba menne a fővárosban is. Kaposvár közönségének szokatlan nagy érdeklődése most azt igazolja, hogy ennek a közönségnek az ízlése messze felülemelkedett már az operettek szűk keretében mozgó muzsikán, s hogy igényt tart a legkomolyabb zeneművészetre is. A hangversenyt a Korona Szálló nagytermében tartják. Kaposvári hadkötelesek sorshúzása. Az 1886. évben született kaposvári illetőségű állításkötelesek részére e hónap 16-án, azaz jöv® szombaton délelőtt 8 órakor lesz a sorshúzás a Szarvas Szállóban. Egy irodalom-kör kérelme. A mi kies szép hazánkban egyre alakulnak az irodalmi körök, anélkül, hogy az irodalom terén bármit is lendítenének. Városunkban is van egy irodalmi társaság, a Berzsenyi Társaság, de annyit se tesz a közönség irodalmi szükségleteinek kielégítésére, miiit egy krajcáros bulvár lap. Az első doktoravatás az állatorvosi akadémián. Fővárosi tudósítónk táviratozza: A Budapesti Állatorvosi Akadémián óriási közönség jelenlétében ma történt meg az első doktoravatás. Welmann Oszkár, kaposvári m. kir. állatorvost doctor medicinái vetermairae-vé avatták. A felavatás lelkes ünnenség között folyt le, mert ez volt Magyarországon az első állatorvosi doktor-avatás. Mese az írógépről. Ezúttal nem a kiváló író, Szomaházy István művéről akarunk írni, hanem el akarjuk mondani olvasóinknak, hogy legújabban Amerikában egy oly írógép került forgalomba, melynek szerkezete oly csodás, hogy valóban mesébe illő. Ezen írógépet Hammond, a világhírű amerikai mérnök találta fel, és legnagyobb előnye kétségtelenül abban rejlik, hogy egy és ugyanazon írógép a világ /minden nyelvére használható, legyen az magyar, német, szerb. _ angol, kínai, japán, török vagy héber. Ezen az írógépen a technika terén eddig megoldatlan problémákait Hammond úgy oldotta meg, hogy írógépén az összes kilencven betű egy géprészt képez, mindössze tfe gramm súlyú, és egy másodpere alatt a gépbe betehető és kivehető. Hirdetések: Irodai dolgokban jártas kisasszony pénztárosnőnek, vagy más irodai munkákra ajánlkozik. Jóminőségű, száraz, vágott bükkös gyertyánfa állandóan kapható. Métermázsánként 1,20 krajcárért házhoz szállítva Müller Gyulánál, Pincebolt, Kontrássy utca. Fővárosi, fiatal izraelita ügyvéd kétéves, jóforgalmú irodával nősülni óhajt. Ajánlatok »Boldogság« jellé« alatt az »Általános tudósító« hirdetési osztályára kell küldeni. IDŐS, HATVAN EV KÖRÜLI, őszülő hajú emberről szól a történet. Nevezhetjük akár Balogh Pista bácsinak is, ez mitsem változtat a valóságon. A főszereplő tehát Pista bácsi, a jószándékú, rendkívül rendes ember. A parasztok csak úgy emlegetik: »A Pista bácsi? Irtó böcsületes ember az...« Szó ami szó, akkor is a jószándék vezérelte, amikor ott ült a tanácsházán, mert hogy új elnök érkezett. Akkor volt a beiktatás. Ök hívták haza a »gyereket«, mert ismerik, szeretik, tudják róla, hogy józan gondolkodású. Meg aztán bíznak is benne, elvégre itt cseperedett fel, saját földjük szülötte. Érthető, hogy összegyűltek a fogadására. Meg akarták tudni, milyen tervei vannak, hogyan s mit akar csinálni szülőfalujában. Az elnök — aki bár kinőtt már a gyereksorból — fiatal ember, s keble duzzadt az örömtől, hogy valamit tehet majd saját falujáért. De ahogy látta a parasztokat, akik kalapot emelve jöttele be az ajtón, bizony elszorult a szíve. Egy kicsit izgatott volt, másutt talán könnyebben ment volna. Mert most azoknak lesz a vezetője, akik tanították, nevelték, akik meséltek neki gyermekkorában, s a jóra intették, ha haszontalankodott. Szóval nem könnyű dolog ez De csak az első mondat volt nehéz. A parasztok figyelme, vizsgálódó tekintete, s a szeretetteljes fogadtatás, ami kiült az arcokra — melegséggel töltötte meg szívét. És mondta, mondta folyvást. Hogy rendbe akarja szedni a régi dolgokat, hogy jöjjenek az emberek, ha panaszuk, elintéznivalójuk akad, meg hogy ne szólítsák őt elnök elvtársnak, csak úgy egyszerűen Lajosnak. Mert. Téged égy is szeretnek, fsam. a tekintély nem ettől függ, attól, amit csinál... Megelégedéssel hallgatták. S amikor az új elnök megkérdezte: — Mondják, emberek, mit kívánnak tőlem? — felállt a Pista bácsi is. Lassú, megfontolt beszéddel kezdte az öreg, s néha megköszörülte a torkát. — Lásd, fiam, mi hívtunk ide, hogy legyél a vezetőnk. Becsülünk téged, meg bízunk is benned. Mert hát ismered a mi falunk életét, tudod, hogy mi a mi gondunk, fájdalmunk. Nincs is nekünk kifogásunk, meg különösebb kívánságunk. Hanem azt kérném tőled, te gyerek, ne légy kommunista ... Mert akkor nem lesz tekintélyed a faluban ... Körülbelül ezeket mondta Pista bácsi, s az elnök figyelmesen hallgatta. DEHOGY SZÖLT VOLNA, a világért sem. Hogy vélekednének az emberek, ha most felállna, s azt mondaná: bizony kommunista vagyok, már be is léptem az új pártba. Majd talán később, majd máshogyan ... Tudta 6, hogy miért félnek ezek az emberek a kommunistáktól, hiszen idevalósi. Mert 1950 óta kilenc elnök volt a faluban, mindannyi párttag. És valahogy durvának, erőszakosnak tartották őket. S az emberek úgy látták: nem az elnökök, a kommunisták ilyenek... Mélyen elgondolkoztatta ez a kérés. De nem sértette, nem bántotta. Majd lesz ez még máshogyan is... Dolgos hétköznapok következtek. A parasztok dolgoztak, s munka után be ® etértek az elnökhöz egy kis beszélgetésre. És Lajos, a »gyerek«, megkezdte működését. Baj volt éppen elég a faluban. Kiváltképp az erdő- meg a legelőjoggal. A nagygazdák megint csak kisemmizték volna a szegényparasztot, ha az elnök nem szól közbe. De — egy ember, egy ember — mondta az elnök, mindenkinek egyformán jár a fából. Még az állami gazdaságiak, meg az öregek is kaptak fajuttatást, akiknek azelőtt sohasem jutott az erdőből. Sűrűn csengett a telefon, s az elnök csizmái gyakran kopogtak a járási, meg a megyei székhely utcáin, a hivatali folyosók kövén. Intézkedett. Segélyt verekedett ki egy családnak a katona fiú után. Elvitték végre azt a kiselejtezett bikát a faluból, ami annyi gondot, kiadást okozott a legeltetési bizottságnak. A falu úgy akarta, hát kapott iparengedélyt a kovácsmester meg a bognáré is folyamatban van. Aztán Pista bácsi vőjének, akit azelőtt jogtalanul kitelepítettek, most elintézték, hogy megkapja az 5000 forint segélyt meg a 10 000 forint hitelt. Három hordó petróleumot kapott a falu. azaz hogy kiverekedtek a vezetők. De miért soroljuk tovább. Egy szó mint száz: nőtt a tanács tekintélye, na meg az elnöké is, aki annyit futkozott a falu ügyében ... EGY ESTE_ aztán szóba került a dolog. Többen is bekukkantottak a tanácsházára, cs?ik úgy, mint máskor, baráti csevegésre. Ott volt a Pista bácsi is meg a többiek. Hogy, hogy nem, valaki felhozta, hogy sikerült ám az iparengedélyt megszerezni a kovácsnak meg szenet is kapott. Lesz már, aki patkoljon a faluban... Pista bácsit nagyon furdalta a kíváncsiság. Meg is szólalt nemsokára- — Mondd, te egyerck, aztán hogyan tudod te elintézni ezeket a dolgokat. Miféle összeköttetéseid vámnak, hogy most jobban megy minden, mint azelőtt? ... Az elnök elmosolyodott. — Hát tudja, Pista bácsi, elmegy az ember ide is, oda is — vonakodott a választól. De hát mégis? — Hát ha mindenáron kiszorítja belőlem, megmondom. A pártbizottsághoz fordultam segítségért. Pista bácsi csóválta a fejét. De nem szólt többet azon az e$tén ... Másnap az erdőre indultak. Az elnök, Pista bácsi, mert hogy ő a legeltetési bizottság ‘ elnöke, és még négy ember. Szótlanul ballagtak a sáros úton, csak néha hangzott el egy-egy szé az időjárásról. Ahogy beértek az erdőbe, Pista bácsi megfogta az elnök vállát, megállította. A többiek köréjük gyűltek, várták, mit akarhat az öreg. — Hát, te gyerek, hogy állsz te azzal a párttal? — kérdezte bevezetés nélkül Pista bácsi, s választ sem várt. — Tudod, én amondó vagyok, lépj ám bátran, ne törődj vele, ki mit mond. Téged úgyis szeretnek, fiam, ha kommunista vagy, mert látják, hogy elintézed a dolgukat. Ejnye no. szóval, ha fiatalabb lennék, még én is gondolkodjék rajta ... PISTA BÁCSI MEGÖLELTE a »gyereket«, s jókedvűen megveregette a vállát. Aztán mintha mi sem történt volna, baktattak tovább az erdőn... Eddig a történet, s aki nem hiszi valódiságát, látogasson csak el a girgetegi tanácsházára, meggyőződhet róla ... Jávori Béla
