Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-28 / 49. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! n, % j Vv" Somogyország >!K MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA -iflbrijrfflt évf., 4.9. szám. Csütörtök, 1957. február 28. *S A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA JHTt ARA 50 FILLÉR Kaposvárról jelentjük ÖREGEK Ki miért felelős ? Akik az iskolában szeretik meg a sportot Uj magyar szabadalom: a permetesve-porosra csáráxó gép A Mezőgazdasági Gépkísérleti In­tézet műhelyében bemutatták; a MAG—4, a magyar gépgyártás új szabadalmát, PC-típusú permei-ezve­­•orozva csávázó gépet. Háromévi kí­sérlet után a múlt évben elkészített mintapéldányokat ősszel már több gazdaságban igen jó sikerrel üzemel­­: élték. Az új géptípus legszámottevőbb előnye,- hogy segítségével a gazdasá­gok napok alatt egész vetőmagszük­ségletüket megcsávázhatják s ned­ves csávázási, porcsávázást, s a ket­tőt kombinálva is nagy pontossággal végzi el. Teljesítménye napi 300 má­zsa, vagyis klb. hat és félszerese a régi kosaras rendszerű csávázásnak s a számítások szerint annyival ol­csóbb a munkája, hogy a gép egy őszi idényben megtéríti beszerzési költségét. Az idén is biztosított a nemesített vetomagcsere A szeles, napsütéses idő gyorsan szárítja a földet. A dombosabb terü­leteken hamarosan meg lehet kez­deni a-talajelőkészítést és a vetést. Sok gazda központi készletből akar Vetőmagot venni, vagy cseréim. Saj­nos megyénkben még a vetőmagcse­re ma som indult meg. Rózsa elv­iére, a Termény forgalmi Vállalat dolgozója elmondta, hogy még csak az elmúlt szombaton kaptak először a Megyei Mezőgazdasági Igazgató­ságtól bontást arra, hogy hova, meny­nyi és milyen vetőmagot kell kiad­niuk. Eddig tavaszi búzából 270 má­zsára kaptak igénylést, tavaszi árpá­ból pedig 259 mázsára. A járásoknak kell igyekezniök, összeírni a gazdák igényléseit s továbbítani azokat a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság­nak, illetve a Terményforgakni Vál­lalatnak. Ez sürgős azért is, mert a jövő héten már meg akarják kezde­ni a vetőmagelosztást, illetve vető­magcserét. Miért érdemes több cukorrépát termelni? Megkérdeztük Varga Péter hetesi sandát: mi indította arra, hogy a múlt évi 800 négyszögöl helyett ez évben 1200 négyszögölön termel cu­korrépát? — Nyilvánvaló — vála­szolta —, kormányzatunk segíteni akar az őstermelőknek, mert a cu­korrépa árát mázsánként 9 forintról 10-re emelte fel, s két kiló cukor he­lyett hármat kapunk a cukorrépa mázsája után. És most már a 3 kiló száraz, vagy 65 kiló nyers szelet és a fél kiló melasz is ingyen jár. Ez az új ár pénzre átszámítva mázsán­ként 50 forint körüli összeget tesz ki, ami azt jelenti, hogy közepes, 150 mázsás termésnél 7500 forint a hol­danként! jövedelem. — Ha termelünk cukorrépát, ak­kor pénz is van, cukor is van, s az állattartás is könnyebb — fűzi a szót —•, mert most is etetek cukor­répaszeletet és melasz is van. A me­laszt vízzel hígítom, locsolom vele a keveréket, meg a gyengébb minősé­gű szálastakarmányt. így jobb ét­vággyal eszi a jószág. Ha van jó­szág, akkor van trágya is. De kell is. tstállótrágya nélkül nincs is jó cu­korrépatermés. Persze az őszi mély­szántást sem szabad elmulasztani. De ne feledkezzünk meg a műtrágyáról sem Hogyan tervezi a cukorrépa ta­vaszi munkáját? —- Nézzen a kocsiszín alá — mond­ja —, kijavítva a fogas, henger, ve­tőgép, minden, ami kell a talajelőké­szítéshez. Ha pirul a föld, leoldala­zom, lefogásoknál a cukorrépa földjét, hogy raktározzam a sok téli csapadé­kot. Aztán nyugodtan várom az idő felmelegedését. A vetőmagot a Cu­korgyár már kiküldte. Száraz helyen, a. kamrában van, majd március de­rekán jól porhanyítctt földbe elve­tem. Ha jól készítem el az ágyát, jó termést várhatok. ' Igen, gondos munkával Varga Pé­ter gazdatársunk az új répaár mel­lett jó termést és nagy jövedelmet várhat. De nemcsak egyedül van, aki többet szerződött. Csak néhány ki­ragadott példa a sok közül: Kaponya Mihály Rácegresen 900 négyszögöl helyett 1600-on, Pál József Kapós­­mérőben 1600 öl helyett 1200-on, Battyánvi Ferenc Büssüben 500 he­lyett 600 négyszögölön, Kaponya Jó-К. Popovics: A BÉKE NEMCSAK LEHETSÉGES, HANEM SZÜKSÉGES IS Beigrád (MTI). A TASZSZ közli: A Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyű­lés Szövetségi Tanácsának és Terme­lői Tanácsának együttes ülésén, feb­ruár 26-án este, Kocsa Popovics kül­ügyi államtitkár tartott beszámolót a nemzetközi helyzetről. K. Popovics, szólott a jugoszláv külpolitika elveiről, hangsúlyozta, hogy a béke nemcsak lehetséges, de szükséges is. ncs Orcában 400 helyett 500 négy­szögölön termel cukorrépát, Szerződ­ni vagy többet szerződni még most sem késő. Minden községben rendel­kezésre áll a cukorrépafelelős, akinél még a megkiosztáskor is lehet szer­ződést kötni. Jól járnak;;, Vetik a sabot és a tavansi árpát a répáspusstai Első Ötéves Terv Tus-ben A répáspusztai Első ötéves Terv Termelőszövetkezet tagjai már egy héttel ezelőtt el akarták vetni a za­bot és tavaszi árpát. A gyakori eső­zések azonban keresztülhúzták szá­mításukat, mivel nem lehetett a sá­ros, nyálkás földre rámenni. Az utóbbi szeles és meleg napok hatására már annyira felszikkadt a föld, hogy a magágyat elő lehetett készíteni és február 27-én a délelőtti órákban hozzáláttak a tíz hold zab és 15 kataszteri hold tavaszi árpa vetéséhez és legkésőbb péntekig már az összes zab és őszi árpa vetés­­területükön földben lesz a mag. Március első napjaiban lesz az országos állatszámlálás Az MTI munkatársa felkereste a Központi Statisztikai Hivatal ille­tékes vezetőjét és tájékoztatást kért az 1957. évi országos állatszámlálás­­ról. Mint közölték, a Központi Statisztikai Hivatal a szokásos évi orszá­gos állatszámlálást március első napjaiban ez évben is végrehajtja. A számlálás során az 1957. évi február 28 és március 1. napja között éjféli állapotnak megfelelően ez évben is a szarvasmarhákat, lovat, sertést, juhot, stb. és baromfit írják össze. Az egyéni állattartókat házról házra, ahol egy házban több állattartó vagy gazdálkodó lakik, lakásról lakásra járva számlálóbiztosok keresik fel. A nem mezőgazdasági tevékenység­gel foglalkozó állami vállalatok és intézmények közül csak azoknak kell állatállományukról jelentést adni, amelyek az elmúlt években is tartot­tak állatot. A számlálóbiztosoknak az összeírás előtt az állatokat meg kell tekinteniük. Az állattenyésztési munka helyes irányításához szükséges annak is­merete is, hogy a különböző földterülettel rendelkező gazdaságokhoz mi­lyen állatállomány tartozik. Ezért a számlálóbiztosok a gazda használa­tában lévő összes földterületet is feljegyzik. A számlálóbiztosok munká­ját összeírási megbízottak irányítják és a Központi Statisztikai Hivatal szervei ellenőrzik. (MTI) Nem történt döntés a brit haderő csökkentése ügyében London (MTI). A Reuter jelenti:­­kedden este végétért a nyugateuró­pai unió miniszteri értekezlete. Martino olasz külügyminiszter az értekezlet után kijelentette: semmi­féle döntés sem történt és a brit haderők tervezett csökkentésének ügyét, valamint a napirend más pontjait a nyugateurópai unió egy további miniszteri értekezletén kell megvitatni. ELNÖKÖK, HA TALÁLKOZNAK — Nem úgy beszélek veled, mint szövetkezeti elnökkel, hanem mint kilépett egyéni paraszt­tal. — Havasi Józsefre, aki hosszú éveken és sok nehézségen át ve­zette a nagyberki Győ­zőt, nem éppen híz dgő ez a kijelentés. De Szöl­­lösi Ferenc, a répási El­ső Ötéves Terv elnöke nem megy a szomszéd­ba szóért, egy kis évő­­désért. Sértődésnek azonban nyoma sincs közöttük. A szövetkezet­ről szövik tovább a be­szédet. Szöllősi Ferenc dicsekvően ' mondja, hogy kiállta tsz-ük a ké­ső őszi vihart. Akadt ugyan néhány kilépő­jük, de ezek is rájöt­tek már, hogy elhamar­­kodták a dolgot. Bejár­ták azóta a fél Dunán­túlt, de nem jutottak munkához. Most már visszajönnének, de a tagság hajthatatlan. Azt mondják, aki elment, él­jen, boldoguljon, ahogy tud. Hallgatom ezt az esz­mecserét a Megyei Ta­nácson tartott tsz-elnö­­ki találkozón, s érzem: lesz a szövetkezetekben olyan befeléfordulás, amilyent még nem lá­tott a világ. Sajnos, nem is akarnak ebből enged­ni a répásiák. Szöllő­si elvtárs rosszallóan mondja, hogy a Szabad Föld már kezdi bírálgat­­ni emiatt a szövetkeze­teket. — Úgy véljük, nem ártana egy kicsit elgondolkodni azon a kapubezáráson... Tovább folyik poha­­razgatás közben a szó. Gyurisics Dániel egyre csak azt bizonygatja: talpon állna ma is az igali II. Pártkongresz­­szus, ha a gazdasági épületek a szövetkeze­té maradnak. Somogy­­döröcskén is része volt a szövetkezeti tagság szétszéledésében az épü­letek visszajuttatásá­nak — gombolyítja to­vább a beszéd fonalát Mészáros Ambrus. Igaz, erről írt már a Somogy­­ország vasárnapi szá­ma, de hát csodák cso­dája, nem jutott el Dö­­röcskére ez a lappél­dány. Furcsa véletlen: 1952-ben a Szabad Európa is bemondta Mészáros Ambrusnak, az akkori elnöknek a nevét. Igaz, nem éppen dicsérően. De ezt még aznap tudtára adták. Most meg az a megyei újság, amely ír a dö­­röcskei szövetkezet fel­bomlásáról, az agrár­proletárok szövetkezést szándékáról, nem ér el a faluba. Ha másként lenne, szóltak volna Mészárosnak a tanács­nál, vagy a postán. No, de előkerül az újság, s örömmel viszi azt magá­val Mészáros Ambrus. — Félbenmaradt az is­tállónk az ősszel. Most azonban folytatják a munkát a kőművesek — újságolja örömmel Wal­ter Imre, a ráksi Uj Élet elnöke. — Négy va­gon kavicsra volt szük­ségünk. — folytatja. — Felhívtam telefonon a vízvári szövetk°zet el­nökét. Csak hallották volna, milyen boldogan jelentkezett a drót túlsó végén egy hang, mond­ván: itt a vízvári Vörös Csillag elnöke beszél. Megvallom, nekem is jólesett hallanom, hogy a Dráva partján is ma­radt szövetkezet... Erről beszélt Bitó Já­nos is, aki Somogyiar­­nócáról jött el erre a ta­lálkozóra. E falu lakói élénken figyelték, mi történik a környék szö­vetkezeteiben. Csak a barcsiak tartottak volna ki, akkor náluk sem lett volna vége a Szor­galomnak. Állták a sa­rat, amíg állhatták. Öt­venháromban megvolt a. főpróba. Akkor csak hárman nem írták alá a kilépési cédulát. Az elnök így szólt a tagok­hoz: »Az lesz a szeren­csés, aki bentmarad.« És az idő őt igazolta. Barta Lajos, Pintér Sán­dor, Gerlecz György, László József, Kardos János meg и többiek azért építhettek házat, istállót, pajtát, disznó­ólát, mert a szövetke­zetben megkeresték a rávalót. Most azonban kárbaveszett a jószán­dékú tagság minden erőlködése: szétesett a szövetkezet. De azért mégsem szétszórtan, ha­nem táblásán gazdál­kodnak ... Októberben már láttam, hogy rossz irányba mennek a dol­gok — kesereg az egyik elnök. A Somogyi össze­gezésről szóló vita nem a szilárd szövetkezetek megvédését szolgálta — teszi hozzá a szomszéd­ja. Aztán dühbe gurul­nak mindannyian, ami­kor olvassák a keddi Somogyországból, hogy ki is volt az a Márkus István, a vitavezető. Igen, ezek az írók nem a népből jöttek, a nép javát akarták. Az tetszett volna nekik, ha október-novemberben bajba kerül minden, ál­taluk kolhoz-elnöknek nevezett szövetkezeti el­nök. — Ezt mondják, s szem.ükben ül a megve­tés, az elítélés azon toll­­forgatók iránt, akik so­ha nem osztoztak a ma­gyar paraszttal bánatá­ban, gondjában Ismét visszakanyaro­dunk a szövetkezeti élet mindennapjaihoz. Tor­ma István, и nágocsi elnök beszél. — Átvé­szeltük a vihari. Felosz­lott ugyan a Szabadság is, meg a Petőfi is, de mi huszonhármán újjá­alakultunk. Szövetkeze­tünknek az Uj Hajnal nevet adtuk. Aztán, amikor látták többen a faluban, hogy az új szö­vetkezet tagjait nem ve­rik agyon, de még csak le sem köpködik, ők is nekibátorodtak. Most van benn a megyénél az Uj Élet Tsz működési engedélyének kérelme. Mások meg lentermelés­re társultak. A megmaradt szövet­kezeti gazdaságokról di­csekszik minden jelen­lévő. Bodó elvtárs An­­docsról, Kovács elvtárs Böhönyéröl, meg a töb­biek. Csak egy ember ül gondba merülten, a szövetkezet elpusztulása miatti nagy fájdalom­mal lelkében: Szeitz István, a volt szuloki Kossuth egykori elnöke. Nyomós oka van a bán­­kódásra. Mert bizony ilyen gazdag jövedelmű szövetkezet kevés volt az országban. Most ké­szítik a végelszámolást, s eddig ötvenhárom .fo­rintot fizettek készpénz­ben. Mindent összevet­ve feléri a 130 forintot is a munkaegység érté­kel Mély gond szántja Szeitz István lelkét a szövetkezet feloszlása miatt is, meg azért is, mert az elmúlt években sok elmarasztaló szót kapott a megyei újság­ban, amelyre — úgy ér­zi — nem szolgált rá ... összekoccannak a po­harak, lecsúszik a hegy leve a garaton, s foly­vást folyik a szó a szö­vetkezetek múltjáról, je­lenéről és a holnapról. Mert mi másról beszél­hetnének ily bensősége­sen, meghitten és ily nagy érdeklődéssel a tsz-elnökök, ha találkoz­nak, mint a közös gaz­dálkodásról KUTAS JÓZSEF Több mint százötven erőgép hasítja a barázdákat a somogyi gépállomások körzetében A somogyi községek határában .is . napról napim éíónkcbb -az élet. A ked­vező Időjárás hatására gyorsan szikkart a föld és a magasabb fekvésű, homokos talajú területeken megkezdődött a szár tás.' A gépállomások időben kijavított erő­gépeikkel türelmetlenül várták a mun­ka megindulását. A gyakori esőzés­­többször keresztül húzta számításukat. s itt-ott о megkezdett szántást nem egy­szer kellett abbahagyni. A tavasa azon­ban erősen erezte! le mégis Itatását, mert közben a meleg idő a dombosabb, homokosabb területeken segítette .<> szántás megkezdését. Több mint 150 erőgép hasitje már a barázdákat a so rnogyi községek határában és eddig mintegy ezer k«t. holdnyi területet ké szítettek elő a tavasziak alá. A Balatonkiliti Gépállomás körzetében például 16 erőgép dolgozik már й» majdnem 200 holdnyi szántást végeztet, eddig. A csoltomy avisoriía-i, darányi, nagyatádi és még több gépállomás trak torosai, ahol dombosabb, homokosabb területek vannak, szintén készítik ■> magágyat a termelőszövetkezetek és • egyéni gazdák földjein. Miért szüntetlek meg egyes távolsági autóbusz járatokat? Vidéken mind többször hangzik el a kérdés: miért szüntették meg egyé» távolsági autóbuszjáratot? A Közle­kedési és Postaügyi Minisztérium autóközlekedési főosztályán erről a következőket mondották: Néhány autóközlekedési vállalat a múlt év végén az akkor kihasználat­­lan kocsikkal — például Özd—Buda­pest, Eger—Budapest, Gyöngyös— Budapest, Miskolc—Budapest, Pécs —Budapest között a meglévőkön kí­vül új autóbuszjáratokat állított for­galomba. Ezeknek az volt a felada­tuk, hogy a vasúti közlekedés átm* о éti hiányosságait pótolják. A me ‘netronden felüli autóbuszjáratokat most, amikor a vasúti közlekedés helyreállt, megszüntették. Az üzemek újból teljes létszámmal dolgoznak, s így a munkásszállításhoz ismét va­lamennyi autóbuszra szükség van. Március 4-én műsorváltozás lép életbe a rádióban A rádió március 4-től új műsort léptet életbe, amely a hallgatók kí­vánságainak megfelelően az eddigi­nél kedvezőbb műsorelosztást tesz lehetővé. A Kossuth-adó műsorideje naponta harminc perccel, a Petőfi­­: adóé pedig három órával megbosz­­■ szabbodik. Megváltozik több híradás : időpontja: húsz órai hírek beolvad­­; nak az ugyancsak ekkor kezdődéi, i napról napra című riportműsor-ba, s •16, 18, 22 és nulla óra 30-kor lesz. ; ezen kívül híradás a délutáni és az ; esti órákban. A szimfonikus hang­­• versenyek általában 21 órakor kez­­j dődnek. Főleg hétfőn és pénteken ; lesz közvetítés. Minden pénteken h» ! ti hangverseny-kalauzban ismertei! i a rádió a következő héten műsorra ! kerülő zeneműveket, s ismét sugáL ! rozza a heti zenés kalendáriumot. A í leghallgatottabb ifjúsági műsorokat ! 15 óra körül csoportosították, de gon­­í doltak azokra a gyermekekre is, akik í délelőtt vannak otthon és délután : járnak iskolába. Minden negyedik [szerdán a Kossuth-adó százperces I szórakoztató ifjúsági műsort sugáro. I Képzőművészeti előadássorozat is > indul, s növekszik a nőknek szóló í műsorok száma. A hangjátékok, [színházi- és operaelőadások közvetí- I lésének időpontjára vonatkozóan is > több változást tartalmaz az új mű­sorrend. Ingyen Jsapnak facsemetét és suhángot az egyéni gazdák Az ország fásítása érdekében sue erdőgazdaságok az idén ingyen bo­csátják az egyéni gazdák rendelke­zésére a szükséges csemetéket és s»~ hángokat. Eddig már több mint húszmillió csemetét és körülbelül 800 000 suhángot igényeltek a gazdák az ország különböző vidékeiről A termelt készletek ennél sokkal na­gyobb igények kielégítését is lehető­vé teszik, ezért mindenki, aki fásfe tani kíván, jelentse be facsemete igé­nyét a helyi tanácsnál.

Next

/
Thumbnails
Contents