Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-04 / 2. szám

A FALU GONDJAI я .... • - ^ * I \Z MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA 4ЙШИЙЧ n- évfolyam, 2. szám. Péntek, 1957. január 4. V ÍS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA JCmj^ ÄRA 50 PILLÉÉ <| .....................................................'"''""''Illllllllllllllllllllinillllllllllllllllllüllllllllllllllllllllllllll j|||i!ir""",,,"',l,'‘",""‘"ll|!i,","l,"'IIIIIIIIIIII^IIIIIIIIIIIII!l!IHilllllllllllllll!ll,m,,IIHIlmlllilll,l!l,i!l1 ERDEI OJSÄQOK NEM TAPOSHATJÁK SARBA A TÖRVÉNYT MERNYÉN SEM Számítgat, tervezget a falu népe. Latolgatja, hogyan keltheti új életre a magyar mezőgazdaságot. Számba­­veszi minden parasztember, földjé­nek melyik parcellája milyen mun­kát vár tőle. Igen, ez a döntő, a munka. Ám a kéz akkor lendül iga­zán munkára, ha érzi a szív, tudja az ész, hogy nem keserű, hanem édes gyümölcsöt érlel a paraszti szorga­­öm. Éreznie, tudnia kell minden földművelő embernek, hogy érdemes többet és jobbat termelnie, érdemes minden villányi trágyát a tél fagyá­ban a földre kivinni, érdemes a nyár hevében minden szem gabonát csűrbe juttatni. Érezniük kell, hogy érdekük a hasas jószág gondos ápo­lása, mert kifizetődik a növendék­állat felnevelése. Egyszóval: szilárd talaj kell a parasztság lába alá — megingathatatlan, állandó termelési biztonság a falu fáradhatatlan mun­kájának szülőanyja. Kibontakozóban van ez a termelési biztonság, pezs­gésben van a termelési kedv ma a falun. Be önmagunkat áltatnánk, ha csak a biztató jelekre figyelnénk fel a parasztság között. Igaz, születtek üdvös intézkedések. Hogy csak a legfontosabbat említsük, a begyűjtési rendszernek végérvé­nyesen befellegzett. • Nem először hallja és olvassa ezt a falusi nép. Mégis újra meg újra meg kell mon­danunk, mert nem minden paraszt­­ember hisz ebben. Tudjuk, a szavak hitele az Ígéretek megmásítása miatt megkopott az elmúlt évek során. A szavakban hirdetett igazság helyett hányszor meg hányszor igazságta­lanság élte a falui is. A kormány súlyos örökséget vett át elődjeitől, sok-sok beváltott ígéret, a szavakkal mindenben egyező tettek kellenek a bizalom megnyeréséhez. Kormá­nyunk ezt az utat járja. Építhet sza­vára a falu is, biztosra veheti min­den földműves, hogy a begyűjtést a kormány soha nem akarja, nem ogja visszaállítani. Az is élő valóság, hogy a múlté ett az, erőszakos, kényszeren alapúié ■zövetkezet-szervezés. A tsz-ekből üléphettek azok a tagok, akik a jö- 5ben egyéni gazdálkodást akarnak olytatni. Miért ír mégis az újság a zövetkezetek újjáalakulásáról? Nem­­sak Öreglakon, hanem a megye más községeiben is kérdezik ezt a lapunkat olvasó egyéni gazdák. Meg­értjük és megnyugtatjuk őket. Meg­értjük, hogy kérdésük mögött az az aggodalom húzódik meg, hogy a szö­vetkezetekről hírt adó lapunk nem váiik-e később az erőszakos tsz-szer­­vezés eszközévé. Megnyugtatjuk két­kedő/ olvasóinkat, hogy erre nem ke­rül sor. Lapunk munkatársai nem adják tollúkat olyan ügy szolgálatá­ba, amely ellenkezik a dolgozó pa­rasztság érdekeivel, meggyőződésé­vel, elhatározásával. És mégis írunk a termelőszövetkezetekről! írunk, mert a ma tsz-tagjai valóban saját döntésük alapján jegyezték el magu­kat a közös (gazdálkodással. írunk róluk, hogy megismerhesse az ő mun­kájukat is a megye dolgozó paraszt­sága. írunk a szövetkezetekről, - de arra nagyon ügyelünk, hogy valódi, nem pedig hamis képet fessünk ró­luk. Számos más kérdés is foglalkoztat­ja napiainkban a falu közvélemé­nyét. Mi lesz az ún. »önként fel­ajánlott földekkel«? — kérdezi egyik marcali levélírónk. Hogyan rendezik az egyéni parasztságra oly sérelmes korábbi tagosításokat? — érdeklődik hozzánk küldött levelében Mezey László kaposvári olvasónk. Választ várnak az 1945-ben földhöz juttatott parasztok arra is, hogy a föld meg­váltási árelőlegct meddig kell fizet­niük és mennyi lesz a kapott föld teljes megváltási ára. Mindezek a kérdések sürgős és megnyugtató fe­leletet várnak. Biztosak vagyunk ab­ban, hogy a kormány folyamatosan álaszol a falu minden nyitott kér­­lésére. Nehéz helyzetbe jutott az ország, lem tudunk máról holnapra kilá­­bolni a bajokból. Jóvá kell tenni a múlt hibáit, gyógyír kell a tragikus napok alatt esett sebeinkre. Ez nem megy másképpen, mint a vezetők és vezetettek összefogásával. Keresse és találja meg a kormány és a paraszt­ság a közös nyelvet a közös dolgok eligazításában. így válhat csak va­lósággá a falu népének és az or­szágvezetésnek minden szép elképze­lés® a mezőgazdaság fellendítésére. EXPORT Olimpiai útiemlékek Egy hét múlva SZÁLLÍTJÁK A ZÖLDPAPRIKÁT Daránypusztáról A daránypusztai Illóolaj Kí­sérleti Gazdaság ,vezetősége el­határozta,- hogy a belterjese oh gazdálkodás érdekében kerté­szettel is foglalkoznak é$ meg­kezdik a korai zöldségáruk ter­mesztését, ami igen jó jövedel­met hoz a gazdaságnak. Tervük megvalósításához az el­múlt év őszén fogtak hozzá. Egy melegház építését kezdték el, amiből a forradalmi események miatt csak 700 négyzetméternyit tudtak befejezni. Paprika és pa­radicsom került a melegházba és a hozáértő gondozás nyomán igen szépen fejlődik a termés. Négyezer tő paradicsom és ugyanannyi paprika van a me­legházban és a szegedi csípős fajta már majdnem 15 cm. nagyságúra nőtt. Egy hét múlva megkezdik a szállítást a buda­pesti csemegeüzletekbe. A para­dicsom szintén szépen pirosodik, ebből is rövidesen szállítanak a fővárosba. |<3ScK8Cg<trC8' 30 sxáxalékkal növekedett tavaly a kaposvári állatkórháx betegeinek ssánia A kaposvári állatkórház évről év­re népszerűbb az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodók körében. A szakszerű és gondos kezelés, amiben a gazdák beteg állatai részesülnek, állandóan növeli a kórház iránti bi­zalmat. Az elmúlt esztendőben például 2500 bejáró beteg állatot kezeltek az állatorvosok és a kórházban 302 lo­vat é.s 51 szarvasmarhát mint súlyo­sabb beteget gyógvítottak hosszabb­­rövidebb ideig, sikeresen. A kórház­ban ápolt beteg állatok száma 30 szá­zalékkal emelkedett a tavalyelőtti­hez viszonyítva, ami azt igazolja, hogy a gazdák egyre nagyobb biza­lommal fordulnak a kórházhoz. A kaposvári állatkórház vezetősé­ge ebben az évben nagy terveket tűzött célul maga elé. Szeretnék megvalósítani a kisállatkórházat is, ami eddig álom volt csupán, mert akárhányszor bevették a. tervbe, az utolsó pillanatban a legfelsőbb ha­tóságok mindig leállították. A kis­állatkórház lehetővé tenné, hogy sok­kal több kutyát, macskát és szárnyas állatot is tudnának kezelni. Ugyan­akkor a kórház korszerűsítését is tervbe vették. Egy kalodára, elektro­mos fogreszelőre és egyéb felszere­lésekre volna szükség, amelygk könnyebbé és jobbá tennék az orvosi beavatkozást. Ehhez csupán az kell, hogy a kaposvári kórház dolgozói az illetékesektől most már ne csak ígér­getést, hanem támogatást is kapja­nak. Bestiális gyilkosság Marcaliban Az új év első napján bestiái's gyilkosság történt Marcaliban. Is­meretlen tettes brutális módon meg­gyilkolta özv. Tóth Jánosné (született Balikó Margit) 49 éves, és leánya, Tóth Ilona 19 éves marcali szőlőhe­gyi lakosokat. A gyilkos mindkét ál­dozata fejét baltával verte széjjel. A tettes kézrekerítésére a nyomozás fo­lyik. 1942 születés, 384 házasságkötés, 785 haláleset 1956-ban a kaposvári anyakönyvi kerület anyakönyvébe 1942 születést, 384 házasságot és 785 halálesetet je­gyeztek be. Az adatok nem csupán Kaposvár városra vonatkoznak, mert ezekben bentfoglaltatnak a kapos­vári kórházban születettek és meg­haltak is. lüliüüllHlíílil KIK LEHETNEK BÉRLŐI AZ ÁLLAMI BOLTOKNAK ? Részletek az üzletbérbeadási javaslatból A magánkereskedelem működésé­nek kiterjesztéséről szóló kormány­­rendelet szövege elkészült. A magánkereskedelem kiterjeszté­se felvetette azt a gondolatot, hogy az egyes kisebb állami boltokat ma­gánosoknak adnák bérbe. Nem kétsé­ges, hogy az egy-két főnyi kiszolgáló személyzettel bíró állami boltok fenntartása, ellenőrzése, adminisztrá­lása a kiskereskedelmi vállalatok részére csak teher és végeredmény­ben egyáltalán nem kifizetődő. Az ilyen kisebb boltokat ha három—öí főt foglalkoztató élelmiszer — és iparcikk — üzleteket s a tíz főnél ki­sebb személyzetű vendéglátóipari üzemeket adnák bérbe magánosok­nak. A bérbeadó kiskereskedelmi vál­lalat szerződést köt a bérlővel. A javaslat hangsúlyozza: szükséges, bogy a boltok szakképzett, a vásár­lókkal megfelelő kapcsolatot fenntar­tani képes személyek kezébe kerülje­nek, olyanok kezébe, akik üzleti kez­deményezéssel, szakmai gyakorlattal jobb eredményt érhetnek el. A vállalat kizárólagos joga bérlők kiválasztása a és ezeket a szempontokat a bérlő­választáskor szem előtt kell tartani. VASUTASOK KÖZÖTT — 99...! — A századik utas már futva siet a jegypénztártól. Alig fél óra alatt mintegy száz menetjegy kerül kiadásra a kapos­vári pályaudvar egyik pénztárá­nál, az esti vonatinduióscik előtt. A várócsarnokban zúg, hömpölyög az utasáradat. Legalább ötezren vá­rakoznak motyóikat szorongatva* hogy megszólaljon a beszállást jelző mikrofon: — Siófok, Gyékényes, Dombóvár, Barcs! ,. . — hangzik az érctorok­­ból, és a sorbanállók sietve hagy­ják ott az újságosbódét, a sörös­­korsó félig hörpiintve gazdátlan marad. Ott elöl felsikolt valaki: kidőlt a kosár! Izgatott rohanás a peron<jjp, kapkodás, tolakodás. És amikor azt hinné az ember, hogy itt minden a íejetetejére állít, eb­ben a roppant zűrzavarban, két ab­lakkal odébb mérhetetlen nyuga­lommal felkel1 székéről valaki, fe­jére 'teái a piros sapkát, és mint­ha misem történne. idekint, hatá­rozott léptekkel végigmegy a vágá­nyok között. Síp iharsán. Valahol etiöl zöldire vált a jelzőlámpa, a pi­­rcssapkás keze tisztelgésre lendül, és az utolsó ikccsi vörös lámpája eltűnik az éjszakában. A hatalmas épületben csend van. Akik a kora reggeli vonatra vár­nak, azok a váróterem padjaim már elűzték a gondot. A forgalmi szol­gálattevő a helyén van. Nemrég tán még megfenyegették, mert ő a •biztonságos utazásit jelentő forgal­mi irodában jelentkezett szolgálat­­tételre. Az idő azonban -őt igazol­ta, Nem mindegy, hogy hazatér­nek-e az esti vonatok, nem közöm­bös, hogy a több ezer munkás eléri-e reggelenként a munkahe­lyét. (Vajha mások is belátták vol­na ezt?) Felzúg a csengő: »a 4098-as sze­relvény szabad vágányt kér«. Újabb jelzés jön, aztán egy harmadik. — » .. .Ott a véli ótorony? 4098-as bejár a negyedik vágány­ra!« Néhány percnyi szünet. A piros­sapkás maga elé mereng. — Mire gondol1? — kérdem. A mosoly ellágyítja kemény állát. — Kislányomra..-.--'-----­GaHovics József .forgalmi szolga-" ^|ttevő itt, a katonás'" kötelesség­­párancsincki hídján egy pűHanatra kislányára gondol, aki reggel csók­kal várja majd otthon. Megadatott bejutnom a »titkos elefántcsontitoroinyba«, vagy ahogy itt hívják: váltótoironyba. Ez a né­hány négyzetméternyi épület a vasút »idegközpcntja«. Mindenki tudja, hogy itt a legcsekélyebb ha­nyagság halálos kudarccal, milliós károkkal, tönkretett életekkel vég­ződhet. A három váltókezelő sze­mében ott ég a csodálkozó kérdés: hogy kerültem ide? Aztán meg­barátkozunk. Szinte egyszerre ér­keztem egy újabb telefonjelentés­­sei, A 4099-es utat kér a hetedik vágányra. Pükmatolk alatt mozgal­massá lesz a kép. Vagy nyolc vál­tókar csattan gyors egymásután­ban. A 99-es keresiztezi a 93-as út­ját, és a váltók munkája megkét­szereződik. Igen. A 12 órai szolgá­lati idő alatt ©gyenként mintegy 37 ezer kg-nyi súlyt emelnek meg a váltókarok mozgatásával1. Hor­váth István válitómester ugrik a telefonhoz: »jelöniem, a bejárat szabad«. Kint felemelkedik egy j Űző. Kovács vezetőváltó egyszerre csak eltűnik. — ... Ott — mutat a sínekre Horváth mester. A túlsó póluson száz és száz lámpa, mind megannyi szentjános bogár. Nem messze vasutaslámpák köröznek a ködben és ahova Horváth mester mutat, egy férfialak lépdes előre. Kovács az. Csöppnyi fény imbolyog a kezében. —• Személyesen is ellenőrizzük a szabad vágányt. A Sehogy sem tudom Varga főnök arcát és hangját feledni. A nehéz ellenfcmradallmi napokban tőik, a Hcrváthoik, Kovácsok, a kaposvá­riak állták országosan ás legjobban a helyüket. A magyar vasút, saj­­/Пок, veszített nemzetközi hírnévé­iből. Ma már nem az hajszálpon­­tos gördülő gépezet, mint valaha. De hogy azzá aegyen, azért nap­ról napra folyik a küzdelem. És ez a harc egyre erősebb ... ... Dübörög a föld! Ez a robogó szerelvény —- a vasutast diadal! A 4098-as annyi cukorrépát szál­lított a Kaposvári Cukorgyárnak, hogy ott fennakadás nélkül foly­hat a munka. A kaposvári vasút­állomás rtehergzálliíitósia percig se pihent. A novemberi áruforgalom elérte a 110 ezer mázsát. Egy-két percet időztünk csák a hármas -to­ronyban. Horváth, Kovács, Galto­­vdes alig néhány volt a vasút ezer dolgozója közül. Mihelyt az ener­giakészlet engedi, nyomban meg­élénkül a vasúthálózat vérkeringé­se. És hogy a magyar vasút világ­hírneve is I hamarosan 1 visszatér, azt is tudjuk, mert a vasút dolgo­zói garantálják. Örvendetes! szá­munkra, hogy a vasút felemelkedé­séért a kaposváriak átütő erővel harcolnak. Kérésük az, hogy bizJosítson a kormány olyan bérezést számukra, hogy szakmájukat nyugodt családi és társadalmi körülmények között végezhessék, hiszen nehéz testi és felelősségteljes idegmunkájuk ezt kívánja. És mit óhajt az utazd közönség 7 Pontos, biztonságos, kényelmes utazást! Nem hm ábrándokat táplálunk, ha ezt óhajtjuk. Sikert, eredményt várunk gazdasági és politikai éle­tünkben, és hisszük, hogy most, 57-ben már akadálymentesek lesz­nek a vágányok és biztosiak a vál­tók. Szegedi Nándor A javaslat szerint a bérlő kijelö­lésénél a bolt jelenlegi vezetőjét, dolgozóit és a bérbeadó vállalat egyéb bolti gyakorlattal rendel­kező dolgozóit elsőbbség kell, hogy megillesse. Ha a szerződés, amelyet két-három évre kötnének, később megújításra kerül, új bérlőt kijelölni csak akkor lehet, ha az addigi bérlő szerződése meghosszabbítására nem tart igényt. Az áruellátás egyaránt történhet ál­lami szektortól, a nagykereskedelem­től, ipartól, vagy a helyi piaci forrá­sok igéns'bevételéveli Az állami szek­tortól eredő áruk ellenértékét a bér­beadó vállalat egyenlítené ki a bolt terhére, míg a bérbeadott bolt köz­vetlen beszerzéseit a bolt készpénz­­bevételéből fizetné lii a bérlő. Mivel így a boltot részben a bérbeadó vál­lalat finanszírozná, a bolt bevételei­nek egy részét a vállalat részére be kellene fizetni. A javaslat szerint kí-c a bolíot vagy fix bérért, vagy százalékos alapon adnák bérbe. Természetesen a bérlő nemcsak a bért fizetné, hanem a közüzemi díjakat, az alkalmazottak bérét, stb. A bolt dolgozói a bérlővel állnak jogviszonyban. A bérlő az átvett készlet értékével tartozik elszámolni, a berendezési tárgyakat köteles jókarban tartani. A bérbeadott vendéglátóipari vállala­toknál a bérlőnek a berendezési tár­gyak karbantartására a forgalom meghatározott százalékát külön számlára kell befizetnie és az .így összegyűlt alapból tudják azután a berendezést felújítani A bérlő kauciót tenne le, amelynek mértéke az átvett árukészlet tíz szá­zaléka, vagy a napi bevétele egy­­kétszerese. A kaució nemcsak kész­pénz, hanem betétkönyv, kezesség, ingatlan és meghatározott értékpapír lehet. A bérbeadó időnként ellenőrzi leltár alapján, hogy a bérlőre bí­zott eszközök megvannak-e. Hiány esetén fedezet a kaució. Leltártöbblet a bérbeadót nem érdekli. Van olyan javaslat is, az élelmiszer­főigazgatóság, amely lehetségesnek tartja, hogy a kiskereskedelmi válla­lat ne egy bérlővel, hanem a bolt 2—6 dolgozójával kössön szerződést. Ennek célja az, hogy a bolt munká­jáért az anyagi és erkölcsi felelősség több dolgozóra terjedjen ki. Más szakvélemény szerint nagyobb bolt­egységek ilyen kollektív bérbeadása gyakorlatilag nem oldható meg. Min­denképen szükségesnek tartják azon­ban, hogy amikor a kisebb állami boltokat magánszemélyeknek bérbe­adnák, ugyanakkor az állami kereskedelemben biz­tosítsák a bolti vezetők önálló kezdeményezését, s a bolti dolgo­zók egyéni érdekeltségét. Az ál­lami kereskedelem boltjainak ed­digi kötöttségét változtatni kell, s munkájuk szervezésében biz­tosítani a magánkereskedelemmel azonos lehetőségeket. Mind a magánkereskedelem műkö­dési köre kiterjesztéséről szóló kor­mányrendelet megjelenését, mind pe­dig a kisebb állami boltok bérbeadá­sára vonatkozó javaslat sorsát érthe­tő nagy várakozás előzi meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents